a) tyúk, pulyka, gyöngytyúk, kacsa, liba, fürj, galamb, fácán, fogoly és laposmellű futómadár (Ratitae), amelyet tenyésztés, hústermelés vagy étkezésitojás-termelés vagy a szárnyasvad-állomány utánpótlása céljából fogságban nevelnek vagy tartanak („baromfi”);

b) természetvédelmi program keretében, a rendeltetés helye szerinti tagállam illetékes hatósága engedélyével importált madarak;

c) a 92/65/EGK irányelv 1. cikkének harmadik bekezdésében említett, tulajdonosuk kíséretében lévő, kedvtelésből tartott állatok;

d) állatkerteknek, cirkuszoknak, vidámparkoknak vagy kísérleti célra szánt madarak;

e) a 92/65/EGK irányelv 13. cikke értelmében engedélyezett szervezetek, intézetek vagy központok részére szánt madarak;

f) versenygalambok, melyek olyan szomszédos harmadik országból érkeznek a Közösség területére, ahol szokásos élőhelyük található, és közvetlenül ezt követően azzal a céllal engedik őket szabadon, hogy visszarepüljenek az említett harmadik országba;

g) Andorrából, Liechtensteinból, Monacóból, Norvégiából, San Marinóból, Svájcból és a Vatikánvárosból importált madarak.

a) „madár” a madárfajhoz tartozó, a 2. cikk a)–g) pontjában említettől eltérő állat;

b) „engedélyezett tenyésztelep”:

c) „fogságban tenyésztett madarak”: azok a madarak, amelyeket nem vadon fogtak be, hanem fogságban születtek és nevelték fel őket, és olyan szülők utódai, amelyek fogságban párosodtak vagy amelyek ivarsejtjeit fogságban más módon egyesítették;

d) „varratmentesen zárt lábgyűrű”: folyamatos kört képező gyűrű vagy szalag, amelyen nincs semmilyen megszakítás vagy illesztés, azt semmilyen módon nem változtatták meg, olyan méretű, hogy azt nem lehet eltávolítani a madár lábáról, amikor az – a gyűrűnek a madár életének első napjaiban végzett felhelyezését követően – teljesen kifejlődik, és azt kereskedelmileg e célból gyártották;

e) „engedélyezett karanténlétesítmény”: karanténállomástól eltérő létesítmény, amelyre a következők érvényesek:

f) „engedélyezett karanténállomás”:

g) „jelzőmadarak”: olyan baromfi, amelyet a karanténba helyezés során diagnosztikai segítségként alkalmaznak;

h) „diagnosztikai kézikönyv”: a 2006/437/EK határozat mellékletében található diagnosztikai kézikönyv a madárinfluenzáról;

i) „helyi állat-egészségügyi egység”: a tagállam bármely, ere a feladatra kijelölt helyi hatósága.

a) a tenyésztelepet az illetékes hatóságnak a II. mellékletben foglalt feltételekkel összhangban jóvá kell hagynia és engedélyszámmal kell ellátnia;

b) az engedélyszámot az említett hatóságnak közölnie kell a Bizottsággal;

c) a tenyésztelep nevének és engedélyszámának szerepelnie kell a tenyésztelepek Bizottság által létrehozott jegyzékében;

d) a tenyésztelep engedélyét az illetékes hatóságnak azonnal vissza kell vonnia vagy fel kell függesztenie, ha az már nem tartja be a II. mellékletben előírt feltételeket, és a Bizottságot erről haladéktalanul értesíteni kell.

a) a madarak fogságban születtek;

b) a madarak az I. mellékletben említett harmadik országokból vagy azok területéről származnak;

ba) a madarak olyan engedélyezett tenyésztelepekről származnak, amelyek megfelelnek a 4. cikkben megállapított feltételeknek.

c) a madarakat szállításuk előtt 7–14 nappal negatív eredményű laboratóriumi vírusvizsgálatnak vetették alá madárinfluenza és Newcastle-betegség szempontjából;

d) a madarak nem kaptak madárinfluenza elleni védőoltást;

e) a madarakat olyan állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri, amely megfelel a III. mellékletben meghatározott mintának (a továbbiakban: állat-egészségügyi bizonyítvány);

f) a madarakat varratmentesen zárt, egyedileg megjelölt lábgyűrű vagy mikrochip segítségével egyedi azonosítószám alapján lehet azonosítani, a 865/2006/EK bizottsági rendelet ( 7 ) 66. cikkének (2) bekezdésével összhangban;

g) az f) pontban meghatározott lábgyűrű vagy mikrochip egyedi azonosítószámának legalább az alábbi információt tartalmaznia kell:

h) az f) pontban meghatározott egyedi azonosítószámot be kell jegyezni az állat-egészségügyi bizonyítványba;

i) a madarakat olyan új tárolókban szállítják, amelyeket külsőleg az állat-egészségügyi bizonyítványon feltüntetett azonosító számmal megegyező azonosító szám egyedileg azonosít.

a) egyértelműen feltünteti a karanténlétesítmény vagy -állomás nevét, címét és engedélyszámát;

b) a tanúsítványt az állat-egészségügyi határállomásra a szállítmány érkezése előtt e-mailben vagy faxon juttatják el, vagy az importőr, illetve megbízottja bemutatja azt a határállomásnál, mielőtt a madarakat az állat-egészségügyi határállomásról kiengedik.

a) az állat-egészségügyi határállomásért felelős hatósági állatorvos a TRACES-hálózaton keresztül értesíti a szállítmány rendeltetési helye szerinti engedélyezett karanténlétesítményért vagy -állomásért felelős illetékes hatóságot a madarak származási és rendeletési helyéről;

b) a rendeltetési hely szerinti engedélyezett karanténlétesítményért vagy -állomásért felelős személy a szállítmánynak a karanténlétesítménybe vagy -állomásra történő megérkezését követő egy napon belül e-mailben vagy faxon értesíti a szállítmány rendeltetési helye szerinti engedélyezett karanténlétesítményért vagy -állomásért felelős hatósági állatorvost arról, hogy a szállítmány megérkezett rendletetési helyére;

c) a szállítmány rendeltetési helye szerinti engedélyezett karanténlétesítményért vagy -állomásért felelős hatósági állatorvos a TRACES hálózaton keresztül a szállítmánynak a karanténlétesítménybe vagy -állomásra történő megérkezését követő három napon belül értesíti az állat-egészségügyi határállomásért felelős hatósági állatorvost, aki értesítette őt a szállítmány elindulásáról, hogy a szállítmány megérkezett rendeltetési helyére.

a) legalább háromhetesek, és kizárólag erre a célra használják őket;

b) azonosítás céljából a lábra helyezett szalaggal vagy más nem eltávolítható azonosítóval vannak ellátva;

c) nincsenek beoltva és a madárinfluenza, valamint a Newcastle-betegség tekintetében szeronegatívnak bizonyultak a karantén megkezdése előtti 14 napos időszakon belül;

d) a madarak érkezése előtt az engedélyezett karanténlétesítményben vagy az engedélyezett karanténállomás egységében az említett madarakkal közös légtérbe, azokhoz a lehető legközelebb helyezték el őket, biztosítva, hogy a jelzőmadarak szoros kapcsolatban legyenek a karanténba helyezett madarak ürülékével.

a) az illetékes hatóság az engedélyezett karanténlétesítményt hatósági felügyelet alá veszi;

b) a VI. melléklet 2. pontjában meghatározott virológiai vizsgálat céljából az érintett madaraktól és jelzőmadaraktól mintát vesznek, amelyet megfelelően megvizsgálnak;

c) a gyanú kizárásáig egyetlen madár sem érkezhet az engedélyezett karanténlétesítménybe, illetve hagyhatja el azt.

a) az engedélyezett karanténlétesítményben valamennyi madarat és jelzőmadarat levágják és megsemmisítik;

b) az engedélyezett karanténlétesítményt kitakarítják és fertőtlenítik;

c) a végleges takarítást és fertőtlenítést követő 21 napon belül nem érkeznek madarak az engedélyezett karanténlétesítménybe.

a) az illetékes hatóság az engedélyezett karanténállomást hatósági felügyelet alá veszi;

b) a VI. melléklet 2. pontjában meghatározott virológiai vizsgálat céljából az érintett madaraktól és jelzőmadaraktól mintát vesznek, amelyet megfelelően megvizsgálnak;

c) a gyanú kizárásáig egyetlen madár sem érkezhet az engedélyezett karanténállomásra, illetve hagyhatja el azt.

a) az engedélyezett karanténállomáson valamennyi madarat és jelzőmadarat levágják és megsemmisítik;

b) az egységet kitakarítják és fertőtlenítik;

c) az alábbi mintákat veszik le:

d) az érintett engedélyezett karanténállomást egyetlen madár sem hagyhatja el mindaddig, amíg a c) pontban meghatározott mintavétel negatív eredményei megerősítést nem nyertek.

a) a mintavétel idején jelen lévő valamennyi elhullott jelzőmadárból vagy más madárból származó minták;

b) légcső-/garat- és kloákaváladék-minták legalább 60 madárból vagy kevesebb mint 60 madár esetén minden madárból az engedélyezett karanténlétesítményben vagy az engedélyezett karanténállomás érintett egységében; vagy pedig ha a madár kistermetű, egzotikus és olyan, amelyhez nem szoktak kézzel hozzányúlni, illetve amelynek kézben tartása veszélyes lehet az emberre, friss bélsármintát kell gyűjteni; az említett minták vétele és laboratóriumi vizsgálata mindaddig folytatódik, amíg két olyan egymást követő, negatív laboratóriumi eredményt nem kapnak, amely között legalább 21 nap telt el.

a) az engedélyezett karanténlétesítményeken vagy -állomásokon keresztül importált madarak száma fajonként és származási hely szerinti engedélyezett tenyésztelepenként;

b) az állat-egészségügyi eljárás keretében az importált madarak halálozási arányára vonatkozó információ a származási országban a karanténidőszak végéig;

c) a madárinfluenza, Newcastle-betegség és Chlamydophyla psittaci előfordulásának száma az engedélyezett karanténlétesítményekben vagy -állomásokon.

1. A 798/2008/EK bizottsági rendelet ( 8 ) I. melléklete 1. részének 1. és 3. oszlopában felsorolt harmadik országok vagy azok részeinek jegyzéke, amelyeknél a 4. oszlop a laposmellű futómadár kivételével a tenyész- vagy haszonbaromfi számára állatorvosi bizonyítványmintát ír elő;

2. Argentína;

3. Fülöp-szigetek: Manila nemzeti fővárosi régió.

1. A tenyésztelepet környezetétől egyértelműen el kell határolni és el kell különíteni, vagy az állatokat úgy kell elzárni vagy elhelyezni, hogy azok az állattartó telepek egészségügyi állapotára ne jelentsenek kockázatot.

2. Megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie az állatok befogására, elzárására és elkülönítésére, valamint megfelelő engedélyezett karanténlétesítményekkel és engedélyezett eljárásokkal kell rendelkeznie a nem engedélyezett létesítményekből származó állatokhoz.

3. A tenyésztelepért felelős személynek megfelelő gyakorlattal kell rendelkeznie a madarak tenyésztése terén.

4. A tenyésztelepnek mentesnek kell lennie a madárinfluenzától, a Newcastle-betegségtől és a Chlamydophyla psittacitól; annak érdekében, hogy e betegségektől mentesnek nyilvánítsák, az illetékes hatóságnak értékelnie kell az engedélyezés iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőző legalább három évre vonatkozó állat-egészségügyi állapotról szóló nyilvántartását, valamint a létesítményben tartott állatokon elvégzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményeit. Az új tenyésztelepeket azonban csak az ilyen létesítményekben tartott állatokon végzett klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményeitől függően engedélyezik.

5. Naprakész nyilvántartást kell vezetnie a következőkről:

6. A tenyésztelep vagy megállapodik egy illetékes laboratóriummal a post mortem vizsgálatok elvégzéséről, vagy rendelkezik egy vagy több megfelelő létesítménnyel, amelyben egy illetékes személy a feljogosított állatorvos felügyelete alatt elvégezheti e vizsgálatokat.

7. A tenyésztelep vagy megfelelő megállapodásokkal, vagy helyszíni eszközökkel rendelkezik a betegségben elhullott vagy emiatt leölt állatok tetemeinek megfelelő ártalmatlanítására.

8. A tenyésztelepnek szerződéssel vagy jogi eszközzel biztosítania kell az exportáló harmadik ország illetékes hatóságának ellenőrzése alatt álló és általa feljogosított állatorvos szolgáltatásait, aki:

9. Ha a tenyésztelepen kísérleteket végző laboratóriumoknak szánt állatokat tenyésztenek, az ilyen állatok általános gondozását és elhelyezését a 86/609/EGK irányelv ( 9 ) 5. cikkével összhangban kell végezni.

1. A létesítmények az illetékes hatóság hatósági állatorvosának ellenőrzése alatt állnak, aki:

2. Csak egy másik engedélyezett tenyésztelepről származó állatok vihetők be a tenyésztelepre, összhangban az ebben a rendeletben meghatározott feltételekkel.

3. A tenyésztelep az engedélyezés időpontjától számítva legalább tíz éven keresztül megőrzi az 1. fejezet 5. pontjában említett nyilvántartásokat.

1. Ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy a tenyésztelep már nem felel meg az 1. és 2. fejezetben meghatározott feltételeknek, és megváltozott az alkalmazása, tehát már nem kizárólagosan madarak tenyésztésére használják, felfüggeszti vagy visszavonja az ilyen létesítmény engedélyét.

2. Ha az illetékes hatóságot madárinfluenza, Newcastle-betegség vagy Chlamydophyla psittaci gyanújáról értesítették, felfüggeszti a tenyésztelep engedélyét, amíg a betegség előfordulásának lehetőségét hivatalosan ki nem zárják. Az illetékes hatóság biztosítja, hogy megtegyenek minden, a gyanú megerősítéséhez vagy kizárásához, valamint a betegség elterjedésének megelőzéséhez szükséges intézkedést az érintett betegség elleni intézkedésekre és az állatok kereskedelmére vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban.

3. Ha a betegség gyanúját megerősítik, az illetékes hatóság csak az 1. fejezet követelményeivel összhangban adhat engedélyt a tenyésztelepnek, a következő intézkedéseket követően:

4. Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a tenyésztelep engedélyének felfüggesztéséről, visszavonásáról vagy újbóli megadásáról.

1. A karanténlétesítmény vagy karanténállomás olyan különálló épületből vagy épületekből áll, amely vagy amelyek a más baromfitartó gazdaságoktól vagy más madarakat tartó gazdaságoktól az illetékes hatóság által előírt, a madárinfluenza és a Newcastle-betegség epidemológiai sajátosságait figyelembe vevő kockázatfelmérés alapján meghatározott távolságban helyezkednek el. A bejárati és kijárati ajtóknak zárhatóknak kell lenniük, és azokat az alábbi felirattal kell ellátni: „KARANTÉN – Illetéktelenek számára tilos a belépés”.

2. A karanténállomás minden karanténegységének külön légteret kell alkotnia.

3. A karanténlétesítményt vagy karanténállomást úgy kell kialakítani, hogy oda más madarak, legyek és kártevő állatok ne juthassanak be, valamint légmentesen lezárhatónak kell lennie a gázzal történő fertőtlenítés lehetővé tétele céljából.

4. Az engedélyezett karanténlétesítményben és az engedélyezett karanténállomás minden egységében biztosítani kell a kézmosás lehetőségét.

5. Az engedélyezett karanténlétesítmény és az engedélyezett karanténállomás minden egységének bejárati és kijárati ajtóit dupla ajtós rendszerrel kell ellátni.

6. Higiéniai védőkorlátokat kell létrehozni az engedélyezett karanténlétesítmény és az engedélyezett karanténállomás egységeinek be- és kijáratánál.

7. Minden berendezést úgy kell kialakítani, hogy tisztítható és fertőtleníthető legyen.

8. A takarmánytárolót madarak és rágcsálók bejutását kizáró módon kell kialakítani, és rovarvédelemmel kell ellátni.

9. Az alom tárolására madarak és rágcsálók bejutása ellen védett tárolót kell biztosítani.

10. A tetemek tárolására hűtőt és/vagy fagyasztóberendezést kell biztosítani.

1. Az engedélyezett karanténlétesítményeknek és karanténállomásoknak a következőknek kell megfelelniük:

2. A karanténba kerülő madarak minden szállítmányának a következő feltételeknek kell megfelelnie:

3. Óvintézkedéseket kell tenni a bejövő és a kimenő szállítmányok közötti keresztszennyeződés megakadályozására.

4. Az engedélyezett karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra illetéktelenek nem léphetnek be.

5. Az engedélyezett karanténlétesítménybe vagy karanténállomásra belépőknek védőruhát és védőlábbelit kell viselniük.

6. A személyzet tagjai között nem történhet olyan érintkezés, amely az engedélyezett karanténlétesítmények vagy az engedélyezett karanténállomások egységei között fertőzést okozna.

7. Megfelelő takarító- és fertőtlenítőberendezésnek kell rendelkezésre állnia.

8. Ha mikrochipes azonosítást alkalmaznak, megfelelő mikrochip-leolvasónak rendelkezésre kell állnia az engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson.

9. A szállításra használt ketrecek vagy ládák tisztítását és fertőtlenítését az engedélyezett karanténlétesítményben vagy karanténállomáson kell végezni, kivéve ha azok megsemmisítésre nem kerülnek. Ismételt használat esetén a ketreceknek vagy ládáknak olyan anyagból kell készülniük, amely lehetővé teszi a hatékony tisztítást és fertőtlenítést. A ketreceket és ládákat oly módon kell megsemmisíteni, amely kizárja a kórokozók terjedését.

10. Az almot és a hulladékanyagokat rendszeresen össze kell gyűjteni, az alomtároló tárolóban kell tárolni, majd a kórokozók terjedését kizáró módon kell kezelni.

11. Az elhullott madarak tetemeit meg kell vizsgálni az illetékes hatóság által kijelölt hatósági laboratóriumban.

12. A szükséges elemzéseket és kezeléseket a hatósági állatorvossal konzultálva és annak felügyelete mellett kell elvégezni.

13. A hatósági állatorvost tájékoztatni kell a madarak és/vagy a jelzőmadarak között a karanténidőszakban történt megbetegedésekről és elhullásokról.

14. Az engedélyezett karanténlétesítmény vagy karanténállomás vezetéséért felelős személynek nyilvántartást kell vezetnie az alábbiakról:

15. A 14. pontban említett nyilvántartásokat legalább 10 évig meg kell őrizni.

1. Ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy a karanténlétesítmény vagy karanténállomás nem felel meg az 1. és 2. fejezetben meghatározott követelményeknek, vagy a felhasználás megváltozott és már nem vonatkozik rá a 3. cikk e) és f) pontja, tájékoztatja a Bizottságot e tényről. Ezeket a karanténlétesítményeket vagy karanténállomásokat e jogszabállyal összhangban nem lehet behozatalhoz használni.

2. A karanténlétesítmény vagy karanténállomás akkor kapja vissza engedélyét, ha az 1. és 2. fejezetben meghatározott feltételek ismét teljesülnek.

1. A karantén során a jelzőmadarakat, illetve – ha jelzőmadarakat nem alkalmaznak – az importált madarakat az alábbi eljárásoknak kell alávetni:

2. Az 1. pontban leírt vizsgálaton túlmenően a következő mintákat kell venni virológiai vizsgálatra:

3. A karantén ideje alatt vett minták minden virológiai és szerológiai vizsgálatát az illetékes hatóság által kijelölt hatósági laboratóriumokban kell elvégezni, a diagnosztikai eljárásokat a madárinfluenzára vonatkozó diagnosztikai kézikönyvével és az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatokról és vakcinákról szóló kézikönyvének a Newcastle-betegségre vonatkozó előírásaival összhangban kell végrehajtani. Virológiai vizsgálat céljára engedélyezett az egyes madarak maximum öt mintájának egyetlen elegymintává való összevonása. A bélsármintákat a többi szerv- és szövetmintától külön kell összevonni.

4. A vírusizolátumokat be kell küldeni a nemzeti referencialaboratóriumba.