EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2022.5.16.

COM(2022) 213 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a 2021. évi közös tartalékalapról

{SWD(2022) 143 final}

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS

1.I. SZAKASZ

1.1.A közös tartalékalap szerepe

1.2.A közös tartalékalap felépítése és feltöltése

1.3.Legfontosabb mérföldkövek 2021-ben

1.4.A közös tartalékalap pénzügyi kimutatásai 2021. december 31-én

1.5.Garancialehívások és kifizetési kérelmek

1.6.Tényleges tartalékfeltöltési ráta

2.II. SZAKASZ

2.1.Befektetési stratégia

2.2.A portfólió összetétele és jellemzői

2.3.A közös tartalékalap teljesítménye 2021-ben

3.III. SZAKASZ

3.1.A befektetési környezet diverzifikációja

3.2.A környezeti, társadalmi és irányítási tényezők beépítése a közös tartalékalapra vonatkozó referenciaértékbe

3.3.Következtetések

BEVEZETÉS

Ez a jelentés a közös tartalékalapról szóló első éves jelentés 1 , amely a 2021. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakra vonatkozik.

A közös tartalékalap olyan rendelkezésekkel rendelkezik, amelyek védik az uniós költségvetést a pénzügyi eszközök, költségvetési biztosítékok vagy a különböző uniós jogalkotási eszközökben meghatározott, harmadik országok részére nyújtott pénzügyi támogatás révén támogatott műveletekkel kapcsolatban esetlegesen felmerülő veszteségekkel szemben 2 .

A közös tartalékalapot 2021 januárjában hozták létre. Piaci értéke 2021 végén 12,31 milliárd EUR volt, amely a Bizottság által közvetlenül kezelt portfóliók közül messze a legnagyobb 3 .

A közös tartalékalap az a tőketartalék, amelyből forrásokat hívnak le a pénzügyi eszközökből, a költségvetési biztosítékokból és a tartalékképzéssel fedezett hitelprogramokból eredő összes szükséges kiáramlás és garancialehívás teljes körű és azonnali teljesítése érdekében. Annak érdekében, hogy e lehívások tekintetében megbízható pufferként szolgáljon, a közös tartalékalapot úgy kezelik, hogy befektetési időtávjában (9 év) legalább tőkemegőrzésre kell törekedni 4 . A makrogazdasági ingadozás, amely 2021-ben negatívan befolyásolta az alap eredményeit, új kihívások elé állította e célkitűzés rövid távú megvalósítását.

E jelentés felvázolja a közös tartalékalap 2021-es működésével kapcsolatos legfontosabb fejleményeket, a fennálló piaci helyzethez viszonyítva bemutatja annak pénzügyi és befektetési jellemzőit, valamint ismerteti azokat a távlati intézkedéseket, amelyeket a Bizottság az alap működésének első évéből levont tanulságok alapján kíván meghozni. A jelentés a vagyonkezelési szempontokra összpontosít; a függő kötelezettségeket a költségvetési rendelet 250. cikke szerinti jelentés fogja tárgyalni.

A jelentés három szakaszból áll:

–Az I. szakasz a közös tartalékalap szerepét és struktúráját, valamint a 2021. évi működésével kapcsolatos legfontosabb fejleményeket mutatja be. Emellett áttekintést nyújt a lehívott garanciákról és az ügyletekről, valamint a tényleges tartalékfeltöltési ráta szintjére vonatkozó információkról.

–A II. szakasz a portfólió – referenciaértékkel összevetve bemutatott – összetételére, kockázati profiljára és 2021-es teljesítményére, valamint a portfólió környezeti, társadalmi és irányítási profiljára összpontosít. Emellett ismerteti az alap 2021-es teljesítményét meghatározó piaci környezetet és fejleményeket.

–A III. szakasz bemutatja az alap működésének első éve során szerzett tapasztalatokat, és felvázolja, hogy a Bizottság milyen lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy hosszú távon biztosítsa a közös tartalékalap értékvédelmét és növekedési lehetőségeit.

1.I. SZAKASZ

1.1.A közös tartalékalap szerepe

A jelenlegi (2021–2027-es időszakra szóló) többéves pénzügyi kereten belül az uniós költségvetésnek választ kell adnia a környezeti, a stratégiai és a társadalmi-gazdasági kihívásokra. A költségvetési biztosítékok már az előző többéves pénzügyi kereten belül is életképes eszköznek bizonyultak a szűkös közforrások szakpolitikai hatásának megsokszorozására, és a Bizottság a beruházások támogatására is kiterjesztette alkalmazásukat. Ez a logika áll az Európai Stratégiai Beruházási Alaphoz (ESBA) és az InvestEU programhoz hasonló kezdeményezések hátterében.

A biztosítékok alkalmazását a külső tevékenységi garancia keretében az NDICI-rendelet 5 által létrehozott Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszon (EFFA+) keresztül a külső tevékenységekre is kiterjesztették. A külső tevékenységi garancia az előcsatlakozási, a szomszédságpolitikai és más partnerországok beruházásaihoz és makroszintű pénzügyi támogatásához nyújtott biztosítékok és garantált hitelek kombinációjából áll.

2020 végén az uniós költségvetés mintegy 63 milliárd EUR összegű függő kötelezettséget 6 fedezett az ESBA, az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA) és a külső megbízatás keretében nyújtott garanciákkal kapcsolatban.

A jelenlegi többéves pénzügyi keretben a költségvetési biztosítékok felhasználása várhatóan tovább fog nőni többek között az InvestEU program révén, amely 26,2 milliárd EUR összegű függő kötelezettséget 7 keletkeztet az uniós belső politikák célkitűzéseihez hozzájáruló beruházások támogatására. 

A közös tartalékalapot azzal a céllal hozták létre, hogy kezelje az uniós költségvetés által rendelkezésre bocsátott, pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó tartalékok feltöltését, hogy azokat szükség esetén fel lehessen szabadítani a nem teljesítő műveletekből eredő veszteségek fedezésére 8 . A közös tartalékalap egy olyan nagy eszközhalmazt képez, amelyre a Bizottság a szükséges kiáramlások és a garancialehívások gyors teljesítése érdekében támaszkodhat. A közös tartalékalap több komponensből áll, amelyek az adott eszközök és programok keretében fennálló pénzügyi kötelezettségeknek felelnek meg.

A költségvetési rendelet X. címe értelmében a Bizottság pénzügyi kezelőként a közös tartalékalap létrehozásával, befektetési stratégiájának meghatározásával és hatékony és eredményes gazdálkodásának felügyeletével kapcsolatos különleges feladatokat lát el.

1.2.A közös tartalékalap felépítése és feltöltése

A közös tartalékalapot a Bizottság által kezelt egyéb portfólióktól elkülönítve, egységes befektetési stratégia alapján, egyetlen belső, összevont portfólióként hozzák létre és működtetik. A keletkező nyereségeket újra befektetik.

A közös tartalékalap forrásait a különböző hozzájáruló eszközökhöz kapcsolódó összegek nyomon követése céljából komponensekre osztva számolják el 9 . Erre azért van szükség, hogy a megfelelő eszközhöz allokálják a forrásokból rá eső részt, valamint az esetlegesen fennálló, tartozást megtestesítő eszközökkel arányos hozamokat vagy veszteségeket. A nem teljesítő műveletek költségeit az adott komponensekhez rendelik. Amennyiben a közös tartalékalap egyik komponense kimerül, ideiglenesen igénybe lehet venni egy másik komponenst, majd később fel lehet tölteni.

A közös tartalékalap 2021. december 31-én négy komponensből állt (ESBA, EFFA, GFEA 10 és InvestEU). 2021-ben 12,44 milliárd EUR összegű nettó hozzájárulásban részesült. 2021. december 31-én a forgalomban lévő részesedések piaci értéke 12,31 milliárd EUR volt, ami megegyezik a nettó eszközök értékével.

A 2022 és 2030 közötti időszakban a hozzájáruló eszközökből várhatóan további 19,3 milliárd EUR összeg fog érkezni a közös tartalékalapba, évente 1–3 milliárd EUR beáramlással számolva. E beáramlásokat ellensúlyozhatják a garancialehívások és az elszámolható költségek teljesítéséhez szükséges kiáramlások. A közös tartalékalap nagyságrendje 2026–2027-re várhatóan meghaladja a 20 milliárd EUR-t.

A portfólió alakulását részletesebben az e jelentést kísérő szolgálati munkadokumentum mutatja be.

1.3.Legfontosabb mérföldkövek 2021-ben

Az eszközkezelési iránymutatás elfogadását követően a Bizottság gyorsan életbe léptette az összes jogi, adminisztratív és technikai intézkedést, többek között létrehozta a számlákat, megfogalmazta a befektetési stratégiát, valamint meghatározta a referenciaértéket és a kockázati korlátokat. A közös tartalékalap 2021. január 1-jén az ESBA-garanciaalap portfóliójának átvételével kezdte meg működését 11 . A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret forrásaiból származó első beáramlások az InvestEU feltöltésének első részletével 2021. június 30-án érkeztek meg. 2021. augusztus 1-jén az EFFA és a GFEA tartalékai zökkenőmentesen átkerültek a közös tartalékalapba. A GFEA-portfólió átadása összetett művelet volt, amely zavartalan együttműködést igényelt annak korábbi kezelőjével, az Európai Beruházási Bankkal.

A közös tartalékalap technikai és működési infrastruktúrája már megfelelően kiépült és a gyakorlatban is bizonyított. Készen áll a további hozzájárulások fogadására és új komponensek megnyitására, amikor a hozzájáruló eszközök tartalékait átcsoportosítják.

1.4.A közös tartalékalap pénzügyi kimutatásai 2021. december 31-én

A közös tartalékalap nettó eszközei 2021. december 31-én 12,31 milliárd EUR-t tettek ki 12 . A jelenlegi befektetési stratégiának megfelelően (lásd a 2.1. szakaszt) a fő eszközök az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként besorolt, főként befektetésre ajánlott kötvényekbe (állampapírokba, SSA-kötvényekbe 13 , vállalati, pénzügyi kötvényekbe) fektető értékpapírokból (11,27 milliárd EUR), valamint pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből (1,03 milliárd EUR) állnak.

A 2021. évi eredménykimutatás szerint a közös tartalékalap az évet −133,3 millió EUR összegű gazdasági eredménnyel zárta. A közös tartalékalap teljesítményét és makrogazdasági környezetét a következő két szakaszban tárgyaljuk tovább.

A pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatban további információk találhatók az e jelentést kísérő szolgálati munkadokumentumban.

1.5.Garancialehívások és kifizetési kérelmek

A garancialehívásokkal és kifizetési kérelmekkel kapcsolatos likviditáskezelés az eszközkezelési iránymutatásban előírtak szerint a likviditási puffer koncepciójára épül. A likviditási puffert a Bizottság központi számláján tartott pénzeszközök korlátozott tartalékai alkotják, amelyek a közös tartalékalaphoz hozzájáruló eszközökből származó, közvetlenül várható pénzeszköz-kiáramlások fedezésére szolgálnak. A pufferben 14 tartott 165 millió EUR teljes összegből 2021-ben nettó 73,5 millió EUR-t fizettek ki. A likviditási puffer fennmaradó egyenlege 2021 végén 91,5 millió EUR volt.

A közös tartalékalap tartalékaiból a vonatkozó költségvetési biztosítékok által 2021-ben lehívott összegeket, valamint a közös tartalékalap komponenseiben tartott forrásokra vonatkozó egyéb igényeket a következőképpen lehet összefoglalni 15 :

·az EFFA-garancia keretében nem történt lehívás;

·a külső megbízatási garancia keretében 66,5 millió EUR összegű garancialehívást fizettek ki. Ezen kívül kisebb működési költségek merültek fel, valamivel kevesebb, mint 0,1 millió EUR összegben;

·az ESBA-garancia nettó felhasználása 6,9 millió EUR-t tett ki, beleértve a részvényportfóliók 7,6 millió EUR összegű nettó pozitív értékhelyesbítését, a devizakitettségek fedezéséhez kapcsolódó 11,1 millió EUR összegű pénzeszköz-kiáramlást, a kkv-keret garancialehívásához kapcsolódó 0,9 millió EUR összegű pénzeszköz-kiáramlást és a 2,5 millió EUR összegű kiadásokat.

1.6.Tényleges tartalékfeltöltési ráta

A közös tartalékalap minden egyes komponense az uniós költségvetésből tartalékolt eszközöket tartalmaz, amelyeket a megfelelő költségvetési garanciaeszközből eredő függő kötelezettségekkel szemben tartanak. E tartalékok a jogalkotási aktusban előirányzott függő kötelezettségek egy bizonyos százalékát teszik ki 16 .

A közös tartalékalap nem minden komponensénél fordul elő egyidejűleg azonos mértékű garancialehívás. A különböző komponensekhez tehát időben és mértékét tekintve eltérő lehívások kapcsolódnak, ami lehetővé teszi, hogy a közös tartalékalap (összes komponensre kiterjedő) összesített tartalékát a különböző komponensek külön-külön kiszámított tartalékainak összegzése esetén kapott összeg alá csökkentsék.

Ezt a diverzifikációs hatást a költségvetési rendelet 213. cikke is elismeri, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a „tényleges tartalékfeltöltési rátát” a külön-külön számított tartalékok egyszerű összeadásából adódó szintnél alacsonyabb szinten állapítsa meg. A tényleges tartalékfeltöltési ráta azt tükrözi, hogy a diverzifikációs hatás után mekkora a közös tartalékalap komponensei összesített tartalékának alapban tartandó része. A tényleges tartalékfeltöltési rátát százalékban fejezik ki, 95 %-os alsó korlát mellett, és a következők hányadosaként számítják ki:

·a közös tartalékalapban lévő, a garancialehívások teljesítéséhez szükséges pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összege; és

·az egyes garanciaalapokban a garancialehívások teljesítéséhez szükséges pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek teljes összege, ha a forrásokat külön tartották és kezelték.

A tényleges tartalékfeltöltési rátát évente számítják ki a különböző komponensekkel kapcsolatos várható lehívások 17 közötti korrelációra vonatkozó megfigyelések alapján, és ez csak a közös tartalékalap garancialehívások kifizetésére előirányzott forrásaira vonatkozik egyéves időtávon.

A tényleges tartalékfeltöltési ráta 2021-ben történő első számításakor a Bizottság azzal szembesült, hogy 2021 első felében az ESBA volt a közös tartalékalap egyetlen aktív komponense, és az év során a közös tartalékalapon belül messze a legnagyobb eszköz volt. Ez nem ad semmilyen lehetőséget a komponensek közötti diverzifikációra. Következésképpen a 2021. évi tényleges tartalékfeltöltési rátát 100 %-ban határozták meg 18 .

2.II. SZAKASZ

2.1.Befektetési stratégia

Az eszközkezelési iránymutatás előírja, hogy az alapnak a teljes befektetési időtávjában magas konfidenciaszint mellett biztosítania kell a tőkemegőrzést. E célkitűzést egy olyan egységes befektetési politika végrehajtása révén érik el, amely a közös tartalékalap által viselni kívánt kockázati szintet megtestesítő referenciaértékhez/összehasonlító portfólióhoz viszonyítva dolgoznak ki.

Az eszközkezelési iránymutatás meghatározza, hogy mely általános elvek vezérlik azt a folyamatot, amellyel a vonatkozó kötvénypiaci teljesítménymutatók alapján kialakítják a referenciaportfóliót. E teljesítményértékelési folyamat vezérli a közös tartalékalap portfóliójában tartott eszközök kiválasztását.

Ennek alapján az eszközök kiválasztásával kapcsolatos napi döntéseket egyértelmű viszonyítási alapra támaszkodva hozzák meg, ami csökkenti annak veszélyét, hogy a portfólió esetében túl nagy kockázatot vállalnak. E befektetési politika és teljesítményértékelési folyamat vezetett a portfólió jelenlegi eszközösszetételéhez és az ebből eredő kockázat/hozam profilhoz. A közös tartalékalap (és az ESBA-ból és az EFFA-ból átvett örökölt portfóliók) nagy része mindeddig az uniós tagállamok, nemzetközi pénzügyi intézmények vagy alsóbb kormányzati szervek, bankok, vállalatok által kibocsátott, EUR-ban és USD-ben denominált, befektetésre ajánlott, rögzített kamatozású értékpapírokba (kötvényekbe) történő befektetésekre, valamint jelzálog-fedezetű (fedezett) kötvényekre korlátozódott.

2.2.A portfólió összetétele és jellemzői

A közös tartalékalap portfóliója az év végén a kötvénytípusok tekintetében jól diverzifikált a rögzített kamatozású eszközökön belül. Emellett a nem euróban denominált értékpapírok (USD) diverzifikációja is megfigyelhető az amerikai államkötvények és más egyesült államokbeli kibocsátók (pl. szupranacionális szervek, egyéb állami szervek vagy ügynökségek) számára történő allokáció, valamint pénzeszköz formájában. A nem euróban denominált értékpapírok árfolyamnyereségét vagy -veszteségét nagyrészt ellensúlyozzák a fedezeti ügyletként használt származtatott devizaügyletek ellentétes irányú változásai.

A tulajdonban lévő eszközök hitelminősége

A közös tartalékalap portfóliójának hitelminősége magas, átlagosan A− minősítéssel rendelkezik, ami alacsony nemteljesítési valószínűségre utal (0,07 % 1 éves időtávon).

A portfólió piaci értékének több mint 26,8 %-át a legmagasabb minőségű, AAA minősítésű értékpapírokba fektetik be, a fennmaradó rész pedig jól eloszlik a befektetési kategóriák teljes körén belül. A portfóliónak mindössze 2,3 %-a tartozik a befektetésre nem ajánlott kategóriába, illetve kapcsolódik egy évnél rövidebb futamidejű görög állampapírokhoz. Emellett a pénzeszközök, illetve pénzeszköz-egyenértékesek aránya 8,2 %. A fent említett, 26,8 %-ot kitevő AAA kategóriába egyébként például a német, holland és amerikai kormányhoz hasonló államok, az Európai Beruházási Bankhoz és az Európai Stabilitási Mechanizmushoz hasonló szupranacionális szervezetek és a KfW-hez hasonló ügynökségek által kibocsátott értékpapírok, valamint kiemelkedő pénzügyi intézmények által kibocsátott fedezett kötvények tartoznak.

Az USD-ben denominált befektetések (például az amerikai államkötvények) 2021. december 31-én a portfólió piaci értékének 5,1 %-át tették ki. Az USD-ben denominált befektetések devizaárfolyam-kockázatát forwardszerződésekkel fedezték.

A portfólió likviditási jellemzői

A portfólió mintegy 26 % az 1 évnél rövidebb lejáratú kötvényekből, változó kamatozású kötvényekből, rövid lejáratú pénzpiaci eszközökből és pénzeszközökből áll, amelyek további likviditási puffert biztosítanak a portfólió számára. Ez azt jelenti, hogy a portfólió megfelelő eszközökkel rendelkezik a garancialehívások teljesítéséhez.

Környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) lábnyom

Az ESG-jelöléssel ellátott kötvények 19 aránya 2021 végén 13,4 % volt, szemben a 2020. év végi 9,5 %-kal. A környezeti, társadalmi és irányítási szempontokra való erőteljes összpontosítás egy olyan proaktív megközelítés révén alakult ki, amely az ESG-jelöléssel ellátott kötvényekbe történő befektetéseket előnyben részesítette más kötvényekkel szemben. Az ESG-jelöléssel ellátott eszközök 22,9 %-a AAA minősítésű volt, míg a legalacsonyabb minősítésű eszközkategória (BBB−) 0,2 %-ot tett ki. A III. szakasz részletesebben kifejti, hogy a Bizottság hogyan kívánja megerősíteni a környezeti, társadalmi és irányítási lábnyomot a közös tartalékalapra vonatkozó új befektetési stratégiában.

2.3.A közös tartalékalap teljesítménye 2021-ben

A fentebb kifejtettek szerint a közös tartalékalap egy likvid és kellően diverzifikált kötvényportfólió. Míg a kizárólag magas minősítésű, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokba történő befektetés korábban jól szolgálta a Bizottság portfólióit, 2021-ben, amikor véget ért a monetáris politika hosszú lazítási időszaka, elérte a határait.

A közös tartalékalap működésének első évére a rögzített kamatozású befektetések számára kivételesen sok kihívást tartogató piaci környezet volt jellemző, ami kedvezőtlenül hatott az alap értékpapírjainak értékelésére. A kötvénypiacok számára 1999 óta 2021 volt a legrosszabb év, a globális kötvénypiaci indexek 4,7 %-kal, az euróban denominált kötvénypiaci indexek pedig 2,85 %-kal csökkentek 20 . Ezt az eredményt a magasabb infláció okozta, amely a központi bankok monetáris politikájának szigorítására vonatkozó piaci várakozásokat váltott ki. Következésképpen ez a közös tartalékalap hozamára is negatívan hatott, bár összhangban maradt a referenciaértékével, és messze meghaladta a tágabb kötvénypiaci alakulását. A piaci környezetben bekövetkező e változásokat és azok kötvénybefektetések hozamára gyakorolt hatását az alábbiakban röviden ismertetjük.

Az európai és az amerikai hozamgörbék 2021-es határozott felfelé való elmozdulása magyarázza a közös tartalékalap −1,17 %-os negatív éves abszolút teljesítményét 21 . Ez a megtérülés összhangban van a közös tartalékalap referenciaértékével (−1,13 %) 22 .

2021-ben a közös tartalékalap referenciahozamára (−1,13 %) szintén negatívan hatott a hozamgörbék felfelé irányuló mozgása. A hozama az elvárt hozamtartományba esik 23 .

Mindazonáltal a III. szakaszban kifejtettek szerint 2022-ben várhatóan felülvizsgálják a közös tartalékalap referenciaértékét, hogy új eszközkategóriákat vonjanak be, és hosszú távon javítsák a közös tartalékalap várható referenciahozamát.

3.III. SZAKASZ

3.1.A befektetési környezet diverzifikációja

A közös tartalékalap 2021-es negatív teljesítménye rávilágít a kizárólag egy (rögzített kamatozású) eszközkategóriába történő befektetés kockázataira. A rögzített kamatozású portfóliók kilátásai továbbra is – valószínűleg még több évig – kihívást jelentenek, tekintettel a még mindig alacsony hozamszintekre és az újraéledő inflációs aggodalmakra.

A portfólió hosszabb távú teljesítményének javítása érdekében a Bizottság a közös tartalékalap befektetési környezetét a meglévő eszközkezelési iránymutatás keretein belül a rögzített kamatozású befektetéseken túlra is ki kívánja terjeszteni.

A kockázatok és hozamok részletes elemzésének – az e jelentést kísérő szolgálati munkadokumentumban részletesebben is ismertetett – eredményei rávilágítottak, hogy hosszabb távon milyen előnyökkel járhat az eszközkategóriák további diverzifikációja. Ez lehetővé tenné az alacsony hozamú, rögzített kamatozású eszközöknek való túlzott kitettség mérséklését.

Bár a kockázat bizonyos mértékig növekedne, a portfólió korlátozott, legfeljebb 20 %-os részvényjellegű kitettsége továbbra is összhangban állna a közös tartalékalap kockázati toleranciájával, és növelné az egységnyi kockázatra jutó várható átlagos hozamot.

A részvényjellegű kitettség fokozatosan növekedhet a tőzsdén kereskedett alapokba történő befektetéseken keresztül, amelyek költséghatékony, diverzifikált kitettséget kínálnak szélesebb részvényindexeknek. Ezek az indexek lényegében az ágazatok és földrajzi régiók széles körét lefedő nagyobb vállalatok részvényeinek kosarai. A tőzsdén kereskedett alapok így a megcélzott részvénypiacoknak való szélesebb körű kitettséget kínálnak, és csökkentik a néhány vállalat részvényeibe történő befektetésből eredő idioszinkratikus kockázatot.

A Bizottság a számos szükséges technikai és operatív folyamat lezárásától függően arra törekszik, hogy 2022 őszéig teljes egészében befejezze a tőzsdén kereskedett tőkepiaci alapokba történő befektetéssel kapcsolatos előkészületeket. Az ilyen befektetéseket a piaci feltételek és az értékelési szintek figyelembevételével fokozatosan építenék ki, esetleg a közös tartalékalapba újonnan beáramló összegek befektetésével.

3.2.A környezeti, társadalmi és irányítási tényezők beépítése a közös tartalékalapra vonatkozó referenciaértékbe

Az eszközkezelési iránymutatás már most is tartalmaz negatív átvilágítási kritériumokat, például kizárják a szerencsejátékkal vagy dohánytermékekkel kapcsolatos tevékenységekhez kapcsolódó kötvényeket. Az eszközkezelési iránymutatás egyúttal azt is előírja, hogy a közös tartalékalap keretében vegyék figyelembe a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat. Jelenleg a közös tartalékalap portfóliója nagymértékben kitett az ESG-jelöléssel ellátott értékpapíroknak (lásd még a 19. lábjegyzetet), jóval nagyobb mértékben, mint a referenciaérték (2021 végén a portfólió esetében 13,4 % volt, szemben a referenciaérték 4,5 %-os arányával). A Bizottság azonban szilárdabb alapokra kívánja helyezni a közös tartalékalap környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal kapcsolatos politikáját, és a környezeti, társadalmi és irányítási lábnyomot be kívánja építeni a referenciaérték aktualizált változatába.

Ennek érdekében a tervek szerint a közös tartalékalapnak a befektetési környezet megvalósuló diverzifikációja következtében frissítendő referenciaértékét környezeti, társadalmi és irányítási szempontokkal is kiegészítik, hogy megbízható viszonyítási pontot biztosítsanak a közös tartalékalapéhoz hasonló célkitűzésekkel és jellemzőkkel rendelkező portfóliók számára. A közös tartalékalap befektetési referenciaértékének átalakítása ugyancsak lehetőséget biztosíthat a környezeti, társadalmi és irányítási szempontok módszeresebb beépítésére. Az ESG-értékpapírok portfólión belüli aránya a jövőben várhatóan tovább fog nőni, amit a környezeti, társadalmi és irányítási jellemzőkkel kifejezetten felruházott referenciaérték támaszt alá. A jövőbeli éves jelentések bemutatják majd a közös tartalékalap környezeti, társadalmi és irányítási profiljának megvalósítását.

Határozott gazdasági bizonyítékok támasztják alá, hogy a piacok az utóbbi időben elkezdték előnyben részesíteni a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokat szem előtt tartó befektetéseket. A Bizottság vezető szerepet tölt be a környezetvédelmi és fenntartható gyakorlatokat támogató politikai szervek között, ezért célszerű kihasználni ezt a diverzifikációs lehetőséget arra, hogy befektetési stratégiánkat jobban összehangoljuk a szakpolitikai prioritásokkal.

3.3.Következtetések

A közös tartalékalap működésének első évét a szükséges operatív, műszaki és számviteli eszközök zökkenőmentes létrehozása, valamint a meglévő portfólióknak a közös tartalékalap komponenseibe történő sikeres átcsoportosítása jellemezte.

A közös tartalékalap, amely jelenleg 12,31 milliárd EUR összegű eszközzel rendelkezik, szilárd tőkepuffert jelent a költségvetési biztosítékok és a harmadik országoknak nyújtott, céltartalékkal fedezett hitelek tekintetében. 2021-ben nem következett be működési kockázati esemény, mivel minden garancialehívást teljesítettek, a beszámolókat pedig határidőre elkészítették.

A közös tartalékalap eszközeinek túlnyomó többsége befektetésre ajánlott kötvény vagy pénzeszköz, ami elegendő likviditási tartalékot képez. A kamatciklusban bekövetkezett, a kötvényárak csökkenése mellett a hozamok növekedésével járó változás azonban jelentős hatással volt az ilyen típusú likvid eszközökre. A 2021-es év a kötvénybefektetők számára az elmúlt több mint 20 év legrosszabb éve volt 24 .

E kihívásokkal szembesülve a Bizottság tovább kívánja erősíteni a közös tartalékalap rezilienciáját.

A Bizottság célja a közös tartalékalap befektetési környezetének bővítése, és ezáltal az egyetlen eszközkategóriának való kitettségből eredő kockázat mérséklése. Egy belső elemzés (lásd a szolgálati munkadokumentumot) kimutatta, hogy a közös tartalékalap korlátozott és fokozatos, legfeljebb 20 %-os részvényjellegű kitettséggel történő kiegyensúlyozásának jelentős pozitív hatása lehet a hosszú távú várható hozamra, miközben csak kis mértékben növeli a kockázatot. E munka rávilágít, hogy egy diverzifikált portfólió (amely legfeljebb 20 % részvényt tartalmaz) várható hozama 1,6 %, ellenben a kizárólag rögzített kamatozású eszközöknek kitett portfólió várható hozama 0,7 %.

A diverzifikációs projekt egyúttal arra is lehetőséget kínál, hogy a Bizottság megközelítése a zöld és fenntartható növekedésre vonatkozó szakpolitikai prioritások megvalósítása érdekében az ESG-jelöléssel ellátott eszközökbe történő befektetés növelésére összpontosítson. Az ESG-eszközöket előnyben részesítő jelenlegi egységes megközelítés jóvoltából a Bizottság által kezelt portfóliók közül már most is a közös tartalékalap összpontosít a leginkább a környezeti, társadalmi és irányítási szempontokra. A környezeti, társadalmi és irányítási szempontok referenciaértékbe való módszeresebb beépítésével aktívabban irányítható a közös tartalékalap környezeti, társadalmi és irányítási szempontúsága.

E jelentés 2022 elején történő elkészítésekor továbbra is nyomás nehezedik a portfólió és a referenciaérték teljesítményére, mivel a növekvő infláció, a monetáris politika várható szigorítása és az ukrajnai invázió közepette összességében tovább nőttek a hozamok és fokozódott a bizonytalanság. Másrészt az eszközöket mostanában pozitív hozamú kötvényekbe fektetik be, amelyek, ha hosszú távon fennmaradnak, segítenek a közelmúltban elszenvedett veszteségek fedezésében. A kamatvárakozások erőteljes elmozdulása jellemezte utóbbi időszak olyan szakaszt jelent, amelyben a közös tartalékalap eszközeinek értékelése a legsérülékenyebb. A következő 2–3 évben a közelmúltban elszenvedett veszteségeket valószínűleg sikerül visszafordítani, hacsak nem következnek be újabb piaci sokkok. A viharos 2021-es év tapasztalatai azonban rávilágítanak az egyetlen eszközkategóriára (kötvények) korlátozódó befektetési politika korlátaira, függetlenül attól, hogy az eszközök kiválasztása mennyire körültekintően történik.

(1)    A költségvetési rendelet (az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i európai parlamenti és a tanácsi (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet [HL L 193., 2018.7.30., 1. o.]) 214. cikke értelmében a Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a közös tartalékalapról. A közös tartalékalapra vonatkozó eszközkezelési iránymutatás (a közös tartalékalapra vonatkozó eszközkezelési iránymutatásról szóló, 2020. március 25-i bizottsági határozat [C(2020) 1896 final, HL C 131., 2020.4.22., 3. o.]) további iránymutatással szolgál e jelentés tartalmát illetően.

(2)    A költségvetési rendelet 212. cikke.

(3)    A többi, együttesen 6 milliárd EUR értékű portfólió az ESZAK-ot, a költségvetési pénzbírságok alapját, a résztvevői garanciaalapot, a közös betegségbiztosítási rendszert és a PL01-et foglalja magában.

(4)    Az eszközkezelési iránymutatás 2. cikkének (1) bekezdése.

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).

(6)    A függő kötelezettségek az EU olyan potenciális pénzügyi kötelezettségei, amelyek meglévő kötelező érvényű kötelezettségvállalásokból vagy múltbeli eseményekből erednek. Az, hogy ezek ténylegesen eredményeznek-e veszteséget, olyan jövőbeli eseményektől függ, amelyek nem állnak teljes mértékben az EU ellenőrzése alatt.

(7)    A költségvetési biztosítékokra és a függő kötelezettségekre vonatkozó további információk az Európai Unió általános költségvetéséről szóló munkadokumentum (COM(2021) 300) XI. részében és a költségvetési rendelet 250. cikke szerinti jelentésben találhatók (COM(2021) 676 final).

(8)    A közös tartalékalap támasztja alá az EU által a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül – nevezetesen az InvestEU és az EFFA+ keretében – nyújtandó különböző támogatási formák rendszerét. A közös tartalékalap a korábbi többéves pénzügyi keretek (EFFA, ESBA, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap [GFEA]) keretében az alaphoz hozzájáruló örökölt eszközökből felhalmozott eszközöket is magában foglalja.

(9)    Az eszközkezelési iránymutatás 3. cikke szerint a közös tartalékalap forrásait az eszközkezelési iránymutatás 1. cikkében említett egyes hozzájáruló eszközöknek megfelelő komponensekhez kell allokálni.

(10)    Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap (GFEA), amely összefogja a külső megbízatás, a makroszintű pénzügyi támogatás és az Euratom programok tartalékait.

(11)    Az előkészítő szakasz részleteit, valamint az alap struktúrájának és működésének ismertetését a közös tartalékalap működésbe lépéséről szóló bizottsági közleményben (COM(2021) 88 final) nyújtották be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(12)    Minden értéket valós értéken mutatnak be.

(13)    Állami szervek, szupranacionális szervek és ügynökségek által kibocsátott kötvények.

(14)    A likviditási puffert a közös tartalékalapon kívül tartják. Ez a közös tartalékalapban tartott pénzeszközökön és pénzeszköz-egyenértékeseken (1,03 milliárd EUR) felül értendő.

(15)    Fontos megemlíteni, hogy 2022-ben vagy később olyan kifizetések merülhetnek fel, amelyek a 2021. évi elszámolások utólagos kiigazítását tehetik szükségessé.

(16)    E tartalékok nem csökkenhetnek a költségvetési biztosítékot létrehozó jogalkotási aktusban rögzített százalékos arány alá, különben a biztosíték tartalékkal nem megfelelően fedezettnek minősül.

(17)    A különböző programokra vonatkozó kockázati mérőszámokat hivatalosan évente egyszer készítik el. Ebből következik, hogy a tényleges tartalékfeltöltési ráta kiszámítása éves rendszerességgel történik.

(18)    A Bizottság (EU, Euratom) C(2020 7684) felhatalmazáson alapuló határozata az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös tartalékalap tényleges tartalékfeltöltési rátájának számítására vonatkozó részletes feltételekkel történő kiegészítéséről (HL L 42., 2021.2.5., 9. o.).

(19)    Annak értékelésére, hogy a kötvények a közös tartalékalap számára történő allokáció céljából ESG-jelöléssel ellátottak, a közzétett értékelésben a Bizottság a kérdéses eszközből származó bevételek felhasználására támaszkodik azokkal az elemzésekkel és adatszolgáltatókkal amelyeket a Bizottság az eszközkezelési funkciójára használ fel.

(20)    A Barclays Global Aggregate Bond Index – egy 68 billió USD értékű, különböző devizákban denominált, befektetésre ajánlott állam- és vállalati adósságot képviselő átfogó referenciaérték – 2021-ben 4,7 %-kal csökkent. A Bloomberg Euro-Aggregate – egy 13,4 billió EUR értékű, euróban denominált, befektetésre ajánlott adósságokat felölelő átfogó referenciaérték – 2021-ben rekord mértékű, 2,85 %-os veszteséget könyvelt el.

(21)    A kockázatkezelési teljesítmény nem foglal magába néhány kisebb költséget, például a letétkezelői díjakat. Ez magyarázza a számviteli teljesítményhez viszonyított 2 bázispontos eltérést (−1,19 %).

(22)    Az éves teljesítmény kiszámítása piaci árak használatával (piaci árazás szerinti módszer) és idősúlyozott alapon történik, hogy azt ne befolyásoljon semmilyen, a portfólió méretében a pénzbevételek vagy pénzkiadások miatt bekövetkező változás.

(23)    −0,15 %-os várható éves hozam és −1,12 %-os várható volatilitás mellett a közös tartalékalap éves referenciahozamának az esetek 68 %-ában a −1,27 % és +0,97 % közötti tartományban kell lennie.

(24)     „Global bond markets on course for worst year since 1999” , Financial Times (ft.com), 2021.12.25.