EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52020DC0575

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK ÉS AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANKNAK 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia

COM/2020/575 final

Brüsszel, 2020.9.17.

COM(2020) 575 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia



I.Bevezetés

A Covid19-világjárvány hirtelen és mély recesszióba sodorta a világot. A nemzeti és uniós szintű erőteljes, összehangolt és innovatív válaszlépések ellenére továbbra is sok a bizonytalanság; különösen kérdéses, hogy a válság mennyi ideig fog tartani, és pontosan milyen hatása lesz az életünkre és a gazdaságra. Meg kell védenünk az európai polgárokat, az egészségüket és a munkahelyeiket, ugyanakkor méltányosságot, rezilienciát és makrogazdasági stabilitást kell biztosítanunk az egész Unióban. Bár a világjárvány valamennyi tagállamot érintette, a hatás mértéke, valamint a helyreállítás üteme és erőssége régiónként jelentősen eltérő lesz.

A 2020. évi nyári gazdasági előrejelzés szerint az euróövezet gazdasága 2020-ban 8,7 %-kal fog zsugorodni, 2021-ben pedig 6,1 %-kal fog bővülni, míg az egész EU gazdasága tekintetében 2020-ban 8,3 %-os csökkenés, majd 2021-ben 5,8 %-os növekedés várható 1 . A foglalkoztatás is minden eddiginél nagyobb mértékben esett vissza a második negyedévben, bár e visszaesés sokkal kisebb mértékű volt, mint a bruttó hazai termék csökkenése – köszönhetően a tagállamokban és az EU-ban az új SURE eszköz 2 révén bevezetett példa nélküli támogatásnak, valamint a koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés 3 keretében a kohéziós politikai alapok minden eddiginél rugalmasabb felhasználásának. A gazdasági kilátásokat döntően befolyásolja a világjárvány alakulása, valamint a gazdasági tevékenység korlátozása a járvány megfékezése érdekében. A nemzeti és uniós szintű szakpolitikai támogatás döntő fontosságú lesz a helyreállítás szempontjából. Ebben az összefüggésben a növekedési és foglalkoztatási kilátásokra várhatóan pozitív hatást fog gyakorolni az, hogy az Európai Tanács 2020. július 21-én megállapodásra jutott a következő többéves pénzügyi keretről és a „Next Generation EU”-ról. Uniós és tagállami szinten most a lehető legtöbbet kell kihoznunk ebből a mérföldkőnek számító megállapodásból.

Az uniós reagálás döntő jelentőségű volt. Jelenleg folynak a tárgyalások az Európai Parlament és a Tanács között a következő többéves pénzügyi keretről és a Next Generation EU elnevezésű új eszközről annak érdekében, hogy az összes jogi aktussal kapcsolatos munkát sürgősen le lehessen zárni. Ezt a munkát 2021. január 1-jéig el kell végezni ahhoz, hogy a programok időben működőképessé váljanak. Az EU költségvetési kapacitásának teljes mozgósítása kulcsfontosságú a gyors és fenntartható helyreállításhoz. Rendkívül fontos, hogy amint a Tanács elfogadja a saját forrásokról szóló határozatot, azt minden tagállamnak jóvá kell hagynia saját alkotmányos követelményeivel összhangban ahhoz, hogy a Bizottság megkezdhesse a Next Generation EU programjainak finanszírozásához szükséges piaci hitelfelvételt. A Next Generation EU gyors bevetése tehát döntő mértékben függ az említett határozat időben történő jóváhagyásától.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lesz a helyreállítás egyik fő eszköze: a helyreállítás szempontjából legfontosabb első években eddig soha nem látott mértékű, 672,5 milliárd EUR összegű előreütemezett pénzügyi támogatás áll majd rendelkezésre hitel és vissza nem térítendő támogatás formájában. A tagállamok a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikbe beépítik majd az uniós szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban kialakított, a zöld és a digitális átállásra koncentráló nemzeti reform- és beruházási menetrendjüket. Az Eszköz támogatni fogja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy sikeresen megerősítsék társadalmi és gazdasági rezilienciájukat, és ezáltal gazdaságuk növekedési potenciálját és a munkahelyteremtést, és ezzel támogassák az uniós célkitűzések megvalósítását.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az EU azon elkötelezettségének szimbóluma, hogy közös megközelítéssel kezelje az előtte álló kihívásokat. Az egységes piac működésének fenntartása kulcsfontosságú volt a helyreállítás beindításához, csakúgy, mint a tisztességes verseny biztosítása, valamint a határokon átnyúló értékláncokat és a munkavállalók és az áruk szabad mozgását érintő zavarok megelőzése. Az Eszköz elő fogja mozdítani az életszínvonal felfelé irányuló konvergenciáját, és meg fogja akadályozni a gazdasági versenyfeltételek torzulását. A Next Generation EU hatékony végrehajtása további 2 %-kal növelheti a bruttó hazai terméket 2024-ig, és 2 millió munkahelyet hozhat létre, többek között a zöld és a digitális átállás felgyorsítása révén 4 . Idővel ez a további növekedés a becslések szerint önfinanszírozóvá teszi a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt – további tevékenységek, valamint a tagállamok és az EU számára generált további adóbevételek révén.

Ezeket az uniós szakpolitikai intézkedéseket a lehető leggyorsabban végre kell hajtani. Bár a helyreállítási csomagról szóló megállapodás segít mérsékelni a bizonytalanságot, a helyreállítás támogatása érdekében kulcsfontosságú, hogy az elkövetkező években ténylegesen megvalósuljanak a célok. Az Unió azonnali prioritása a tagállamokkal való együttműködés annak érdekében, hogy határozott előrelépés történjen az európai célkitűzésekhez illeszkedő, megfelelő reform- és beruházási prioritások összeállítása, majd hatékony végrehajtása terén.

II.A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz: a versenyképes fenntarthatóságra vonatkozó uniós célkitűzés megvalósítása

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz alapját az EU azon célkitűzése képezi, hogy egy új növekedési stratégia, az európai zöld megállapodás révén versenyképes fenntarthatóságot és kohéziót érjen el. A digitális és tiszta technológiák szélesebb körű elterjedése és alkalmazása által lehetővé tett fenntartható és inkluzív gazdasági modell felé való elmozdulás révén Európa vezető szerepet tölthet be az átállásban. Ahelyett, hogy eltávolodna a Covid19 előtti menetrendtől, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek fel kell gyorsítania a már korábban is észlelt kihívások kezelését célzó intézkedéseket, ugyanakkor meg kell előznie a válsághoz kapcsolódó újabb visszaeséseket. A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveit változatlanul a 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégiában meghatározott négy dimenzióra – a környezeti fenntarthatóságra, a termelékenységre, a méltányosságra és a makrogazdasági stabilitásra – kell alapozni. Ezek a prioritások az európai szemeszter központi elemeit képezik, és biztosítják, hogy az új növekedési menetrend a lehető legjobban szolgálja az emberek és bolygónk érdekeit.

A versenyképes fenntarthatóság és a reziliencia ugyanannak az éremnek a két oldala; ez a Covid19-válság során is hangsúlyossá vált. A reziliencia nem csupán azt a képességet jelenti, hogy ellen tudunk állni a kihívásoknak és meg tudunk birkózni azokkal, hanem azt a fenntartható, méltányos és demokratikus módon vegvalósuló átalakulás képességét is 5 . A kevésbé reziliens uniós országok és ágazatok nehezebben tudnak megbirkózni a válsággal, és kevésbé tudnak reagálni arra. Megfelelő válasz hiányában ez az elkövetkező években és évtizedekben is hatással lesz gazdasági és társadalmi eredményeikre. Az EU-n belüli rezilienciabeli különbségek hatással vannak a társadalmi, gazdasági és területi kohézióra, valamint az euróövezeten belüli konvergenciára és az egységes monetáris politika hatékonyságára is. Azáltal, hogy nagyszabású pénzügyi támogatást nyújt a közberuházásokhoz és a reformokhoz, ugyanakkor előmozdítja a kohéziót és a konvergenciát, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reziliensebbé teszi a tagállamok gazdaságait és társadalmait, és jobban felkészíti azokat a jövőre. Egyes kritikus ellátási láncok rezilienciáját is meg kell erősíteni, különösen a külső sokkhatásoknak leginkább kitett ágazatokban.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hozzá fog járulni a válság által okozott károk helyreállításához és a következő generációk jobb jövőjének megalapozásához. A most felhalmozott nagyobb adósságállomány közvetlen eszköz a jövő generációi előtt álló kihívások kezelésére. A gazdaság fellendítéséhez szükséges hatalmas beruházásoknak enyhíteniük kell a jövő nemzedék vállára nehezedő terheket, nem pedig súlyosbítaniuk azokat. Ezért a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összhangban egy fenntarthatóbb, reziliensebb és méltányosabb Európa számára kell utat mutatnia és egy ilyen Európát kell építenie a következő generáció számára.

Az éghajlati és környezeti válság kezelése korunk meghatározó kihívása, amely egyúttal lehetőséget kínál gazdaságaink fenntartható újraindítására. A társadalom valamennyi szereplőjének sürgős és folyamatos fellépésére van szükség ahhoz, hogy megőrizhessük az európai és a világ minden táján élő emberek egészségét, jólétét és jóllétét. Az európai zöld megállapodás testesíti meg politikai elkötelezettségünket és válaszunkat erre a kihívásra. Ez egyben Európa növekedési stratégiája, amelynek célja, hogy az EU-t egy erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező, méltányos és virágzó társadalommá alakítsa át. A Covid19-válságra adott gazdasági válasz egyedülálló lehetőséget kínál a zöld átállás felgyorsítására. A válság leküzdéséhez erőteljes beruházásokra és jelentős reformokra lesz szükség, amelyeket az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköze nagymértékben támogatni fog. A zöld átállás megvalósításához egyrészt reformokra van szükség annak érdekében, hogy a köz- és magánberuházásokat az éghajlat-politikai és környezetvédelmi fellépések felé irányítsuk, másrészt különböző szakpolitikáink is mélyreható átalakításra szorulnak. Ezért a válságból eredő rövid távú károk elhárításán túl helyreállítási eszközeinknek a hosszú távú fenntartható növekedés és foglalkoztatás felé vezető útra kell terelniük a gazdaságot, hogy 2050-re klímasemlegessé váljunk, valamint függetlenítsük a gazdasági növekedést az erőforrás-felhasználástól. Ez kulcsfontosságú lehetőséget kínál a hagyományos ipari modellek korszerűsítésére és az innovatív zöld technológiákba, valamint a fenntarthatóbb és digitális infrastruktúrába való beruházásra, ezáltal felgyorsítva a fenntarthatóbb, reziliensebb és inkluzívabb Európa irányába való elmozdulást. Emellett, mivel a magánfogyasztás az EU bruttó hazai termékének több mint felét teszi ki, a fenntarthatóbb fogyasztási szerkezetek ösztönzése az átalakulás kulcsfontosságú támogató ereje lesz.

A digitális átállás kulcsfontosságú az EU és a tagállamok társadalmi és gazdasági rezilienciájának, fenntartható növekedési potenciáljának és a munkahelyteremtésnek a megerősítéséhez. A Covid19-világjárvány felgyorsította a digitális átalakulás irányába mutató tendenciákat: a tagállamok intézkedéseket hoztak a digitális infrastruktúra megerősítésére, online oktatást biztosítottak és támogatták a kkv-k digitalizálási erőfeszítéseit. A válság azonban hiányosságokra és sebezhetőségekre is fényt derített. A gazdaságok és társadalmak digitalizációja tekintetében továbbra is eltérések tapasztalhatók. A fennmaradó akadályok és az infrastruktúrához való egyenlőtlen hozzáférés továbbra is lassítják a fejlődést, és Európa számos kulcsfontosságú digitális képesség vagy szolgáltatás tekintetében továbbra is nagymértékben függ más régióktól. Európa tudományos és technológiai szakértelmére építve egy átalakító erejű és előretekintő kutatási, innovációs és terjesztési stratégia kidolgozása az egyetlen módja annak, hogy biztosíthassuk Európa termelékenységének növekedését és versenyképességét, és ezáltal megőrizzük technológiai szuverenitását, amely kulcsfontosságú eleme a nyitott stratégiai autonómiának.

A Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy sürgősen foglalkozni kell a társadalmi igazságosságra hatást gyakorló, régóta fennálló kihívásokkal. Ezek magukban foglalják a nemzeti egészségügyi és szociális védelmi rendszerek felkészültségét és rezilienciáját, valamint a megfizethető és minőségi egészségügyi ellátáshoz, a tartós ápolási-gondozási és a gyermekgondozási rendszerekhez való egyenlő hozzáférést, továbbá a demográfiai változásokat, a globalizációt vagy a digitális és a zöld átállást. A kezelendő kihívások olyan területekre is kiterjedhetnek, mint a foglalkoztatás, a készségek, az egészségügy és az oktatás, különösen a növekvő egyenlőtlenségek kezelése és a válság által leginkább sújtottak – például a fiatalok, a nők és a kiszolgáltatott csoportok – támogatása érdekében. A Covid19-világjárvány rámutatott arra is, hogy tisztességesebb és fenntarthatóbb üzleti környezetet kell teremteni, és számos ágazatban újra kell gondolni a munkakörülményeket. A kiterjedt korlátozó intézkedések fellendítették az online szolgáltatásokat és az e-kereskedelmet, és ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog. Ugyanakkor az online környezetet jelenleg néhány nagy szereplő uralja, akik egyre nagyobb piaci erőt képviselnek és mobil adóalapokkal rendelkeznek, ami olykor hátrányosan érinti számos kisebb európai vállalkozás arra irányuló képességét, hogy elindítsa vállalkozását és terjeszkedjen az egységes piacon belül. Különös figyelmet kell fordítani azon ágazatok támogatására, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak demokráciáinkban, különösen a médiaágazatra, ahol a támogatást olyan módon kell nyújtani, amely tiszteletben tartja és előmozdítja a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét. Támogatni kell továbbá a zöld átállás által leginkább érintett régiókat, iparágakat és munkavállalókat, és enyhíteni kell az átállás társadalmi-gazdasági hatásait. Erre azért van szükség, hogy egyenlő és méltányos lehetőségeket biztosítsunk az emberek és a vállalkozások számára.

A 2008-as pénzügyi és gazdasági válság óta a gazdasági és monetáris unió megerősödve tud szembenézni a válságokkal, de a makrogazdasági stabilitás tekintetében új kihívások merülnek fel. A Covid19-válság nagyon eltér a 2008. évi pénzügyi válságtól; közvetlen negatív hatást gyakorol a gazdasági tevékenységre, és potenciális következményekkel járhat a makrogazdasági stabilitásra nézve, amelyeket gyors és határozott fellépéssel kell kezelni. Fennáll a veszélye annak, hogy a meglévő egyensúlyhiányok súlyosbodnak, miközben új egyensúlyhiányok alakulnak ki. Az azonnali prioritás ezért a reziliens helyreállítás elősegítése. Folyamatos nyomon követésre és éberségre lesz szükség, és a tagállamoknak olyan reformok révén kell kezelniük a kialakuló egyensúlyhiányokat, amelyek fokozzák a gazdasági és társadalmi rezilienciát. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásaiból lehet majd segítséget nyújtani a tagállamoknak az előttük álló gazdasági és társadalmi kihívások kezeléséhez. A tagállamoknak 2021-ben is megfelelően ki kell használniuk a költségvetési rugalmasságot a gazdaság támogatása érdekében. Az államháztartások szerepet kapnak majd a fenntartható és inkluzív növekedés ösztönzésében, a gazdasági stabilitás biztosításában, valamint abban, hogy szükség esetén képesek legyenek támogatni a keresletet és segítséget nyújtani. A Covid19-világjárvány jelentős nyomást gyakorol a gazdasági tevékenységre, és negatív következményei vannak az államadósság és a magánszektor adósságállománya tekintetében. Amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, olyan fiskális politikát kell alkalmazni, amelynek középtávon a prudens költségvetési helyzet elérését célozza, miközben ösztönzi a beruházásokat, a kettős átállást és a társadalmi befogadást.

A versenyképes fenntarthatósághoz nyitottságra és erős egységes piacra van szükség. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sikeres végrehajtásának biztosítása érdekében szükség van a magánszereplők és -befektetők részvételére. A közpénzek nem helyettesíthetik és nem szoríthatják ki a magánbefektetőket, hanem szükség esetén ki kell egészíteniük és a szükséges irányba kell terelniük a magánberuházásokat, például ha a Covid19-járvány és az azt követő gazdasági válság miatt kialakuló rendszerszintű vagy piaci hiányosságok vagy károk lehetetlenné teszik, hogy a piac önmagában helyreálljon és megvalósítsa a szakpolitikai célkitűzéseket. Az innováció ösztönzése és a fellendülés felgyorsítása érdekében meg kell óvni az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon.

III.A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek alapját képező elvek: prioritások meghatározása a tagállamok számára

Az európai szemeszter jól megalapozott keretet biztosít a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikák koordinációjához, hogy iránymutatást nyújtson az Unió és a tagállamok számára a helyreállítás és a kettős átállás kihívásai közepette. A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek hatékony választ kell adniuk a Tanács által elfogadott országspecifikus ajánlásokban meghatározott szakpolitikai kihívásokra. Közös érdekünk, hogy párhuzamosan foglalkozzunk a reform- és a beruházási igényekkel; mindkét területen egyidejű előrelépésre van szükség, hogy egymást kölcsönösen erősítő hatást érjünk el.

A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek tükrözniük kell a vonatkozó országspecifikus kihívásokat, és igazodniuk kell az uniós prioritásokhoz. Ez magában foglalja az elmúlt években és különösen a szemeszter 2019. és 2020. évi ciklusában a tagállamoknak címzett országspecifikus ajánlásokat is. Az ajánlások konkrét reformokká és beruházásokká alakításakor a tagállamoknak azokra a kihívásokra és prioritásokra kell összpontosítaniuk, amelyek a legtartósabb hatást eredményezik, és megerősítik a tagállam növekedési potenciálját, munkahelyteremtését, egészségügyi rendszereit, gazdasági és társadalmi rezilienciáját és regionális kohézióját. Ugyanakkor a reformoknak és a beruházásoknak tiszteletben kell tartaniuk a „ne árts” elvet, és a lehető legnagyobb mértékben az uniós taxonómiai rendeletet 6 kell referenciaként használniuk.

Zöld átállás

Valamennyi nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek határozottan a zöld átállást támogató reformokra és beruházásokra kell összpontosítania. Az Európai Tanács azon kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében, hogy mind a többéves pénzügyi keret, mind a Next Generation EU forrásainak legalább 30 %-a az éghajlati szempontokat érvényesítve kerüljön felhasználásra, az egyes helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott kiadások legalább 37 %-át klímapolitikai célokra kell fordítani.

Európa célja az, hogy 2050-re klímasemlegességet valósítson meg, és a tervek szerint jelentősen növelni fogja az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig történő csökkentésére irányuló erőfeszítéseit. Annak az éghajlat-politikai célkitűzésnek az elérése érdekében, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest 55 %-kal csökkenjenek a kibocsátások, a tagállamoknak reformokat és beruházásokat kell előterjeszteniük a zöld átállás támogatására az energiaügy, a közlekedés, az ipar dekarbonizációja, a körforgásos gazdaság, a vízgazdálkodás és a biológiai sokféleség területén. Ez összhangban van az európai szemeszter keretében azonosított kulcsfontosságú beruházási területekkel is. Ennek során a tagállamoknak nemzeti energia- és klímaterveiket kell alapul venniük, amelyekben meghatározzák az uniós szintű közös éghajlat- és energiapolitikai célkitűzésekhez való nemzeti hozzájárulásukat, és felvázolják azokat a reformokat és beruházásokat, amelyeket ennek érdekében a 2021 és 2030 közötti időszakban kívánnak végrehajtani. Ez év októberében a Bizottság előterjeszti az egyes tagállamok nemzeti energia- és klímaterveinek egyedi értékelését, amely fontos támpontként fog szolgálni a tagállamoknak helyreállítási és rezilienciaépítési terveik elkészítése során.

A tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk a kibocsátáscsökkentést a megújuló energia és hidrogén gyors bevezetése, valamint az épületek energiahatékonyságának javítását célzó fokozott fellépés révén. Helyreállítási és rezilienciaépítési terveik részeként a tagállamoknak a legérettebb és leginnovatívabb projektekre kell összpontosítaniuk a megújulóenergia-alkalmazás felgyorsítása érdekében. Az épület-korszerűsítési programok elengedhetetlenek lesznek a gazdasági helyreállítás támogatásához az építőipari munkahelyteremtés, az alacsonyabb energiaköltségekkel kapcsolatos megtakarítások, az egészségesebb életkörülmények és az energiaszegénység csökkentése révén. A Bizottság támogatni fogja az épület-korszerűsítés fokozására irányuló különböző erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a meglévő épületállomány éves korszerűsítési aránya legalább megduplázódjon, különösen az épület-korszerűsítési program révén. Ezeket a beruházásokat olyan szabályozási reformoknak kell kísérniük, amelyek megvalósíthatóvá és fenntarthatóvá teszik azokat.

A fenntartható mobilitásba való beruházás szintén erőteljesen támogathatja a fellendülést. A közlekedéssel kapcsolatos intézkedések jelentősen csökkenthetik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást és javíthatják a levegő minőségét, miközben elősegítik a termelékenység növekedését. Nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik kidolgozása során a tagállamoknak mérlegelniük kell az olyan intézkedéseket, mint például a fenntarthatóbb és intelligensebb mobilitásra való átállást támogató tömegközlekedésbe és infrastruktúrába történő beruházás, beleértve a zökkenőmentes és hatékony európai multimodális hálózatokat, valamint a transzeurópai közlekedési hálózat személy- és áruszállítási hálózatainak korszerűsítését. A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek iránti kereslet növelését, valamint az elektromos és egyéb töltőállomás-infrastruktúra kiépítésének felgyorsítását célzó reformok és beruházások szintén kulcsfontosságúak e cél eléréséhez. Ezt ki kell egészíteni az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó energiatechnológiákba és értékláncokba – többek között a hidrogénbe vagy az akkumulátorokba –, valamint a fenntarthatóenergia-ipari infrastruktúrába történő beruházásokkal. A járművekre és üzemanyagokra kivetett adók révén kialakított környezetvédelmi ösztönzők reformja különösen fontos lesz e tendencia támogatása érdekében. A fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó, 2020 vége előtt elfogadandó bizottsági stratégia tovább fogja vizsgálni a közlekedési ágazatban rejlő lehetőségeket.

A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a gazdaság körforgásos jellegének fokozása, a környezeti infrastruktúra javítása, valamint a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása érdekében is. A körforgásos gazdaság helyi, fenntartható munkahelyeket teremt a hulladékkeletkezés megelőzése, valamint az újrafelhasználás, a javítás, az újragyártás és az újrafeldolgozás révén. Növeli az EU rezilienciáját és nyitott stratégiai autonómiáját azáltal, hogy digitális technológiákra támaszkodó innovatív üzleti modelleket fejleszt ki az erőforrások és a másodlagos nyersanyagok hatékony felhasználásának fokozása érdekében. A környezeti infrastruktúra javítása, különösen a hulladék- és vízgazdálkodás, valamint a szennyezés csökkentése védi a polgárok egészségét és jóllétét a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. A biológiai sokféleség és a természetes ökoszisztémák védelme és helyreállítása, valamint a fenntartható élelmiszerrendszerek biztosítása kulcsfontosságú a szénelnyelők megerősítése, a reziliencia fokozása, valamint a jövőbeli járványok megjelenésének és terjedésének megelőzése szempontjából. Ez a fenntarthatóbb földhasználat révén új gazdasági lehetőségeket is teremt majd a vidéki területeken.

Végezetül a tagállamoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy az átállást igazságos és társadalmilag méltányos módon kell megvalósítani, valamennyi zöld szakpolitikai területekre kiterjedően. Ez maga után vonja különösen azt, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket a méltányos átállást támogató mechanizmus keretében javasolt, méltányos átállásra vonatkozó területi tervekkel teljes összhangban kell kidolgozni.

Digitális átállás és termelékenység

A tagállamoknak helyreállítási és rezilienciaépítési terveik részeként ambiciózus célokat kell kitűzniük a digitális átállás tekintetében. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedülálló lehetőséget kínál valamennyi gazdasági és szociális ágazat – többek között a közszolgáltatások – digitális transzformációjának előmozdítására. A hatékony végrehajtás biztosítása érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy minden helyreállítási és rezilienciaépítési tervben a digitális területhez kapcsolódjon a kiadások minimum 20 %-a.

A tagállamoknak azokra a reformokra és beruházásokra kell összpontosítaniuk, amelyek javítják a konnektivitást. Idetartozik például a nagyon nagy kapacitású hálózatok, köztük az 5G és a gigabites konnektivitás széles körű kiépítésének előmozdítása és megkönnyítése a városi és vidéki háztartások körében, valamint a nagyléptékű közlekedési folyosókon, az EU által az 5G és a gigabites konnektivitás tekintetében 2025-re kitűzött célokkal összhangban. Ezek a beruházások fontosak a digitális szakadék áthidalásához, elkerülve ugyanakkor a magánberuházások kiszorítását olyan esetekben, amikor nem áll fenn piaci hiányosság. Amint azt a Next Generation EU felvázolta, a nagyon nagy kapacitású hálózatok, köztük az 5G és a száloptikás hálózatok gyors kiépítése pozitív továbbgyűrűző hatással lesz az egész társadalomra. Ez magában foglalja a helyreállítás és rezilienciaépítés szempontjából alapvető fontosságú ágazatok – például a mezőgazdaság, a közlekedés, az egészségügy és az oktatás – számára megfelelő sávszélesség és lefedettség biztosítását. A nyitott gazdaság előnyeinek kihasználása mellett segít majd Európa nyitott stratégiai autonómiájának erősítésében is azáltal, hogy támogatja a jövőbeli alkalmazásokhoz és folyamatokhoz szükséges infrastruktúra megvalósítását.

Annak biztosításához, hogy minden európai polgár a társadalom aktív tagja lehessen és kihasználhassa a digitális átállás előnyeit, minden szinten fejleszteni kell a digitális készségeket. Ehhez az alap- és felsőoktatás, a készségek, valamint az egész életen át tartó tanulás területén egyaránt reformokra lesz szükség az átalakulóban lévő munkaerőpiac támogatása és a kulcsfontosságú digitális technológiák kifejlesztése és alkalmazása, és így Európa digitális jövőjének alakítása érdekében. A digitális szakadék kialakulásának megelőzése érdekében támogatni kell a digitális infrastruktúrákhoz, eszközökhöz és készségekhez való egyenlő hozzáférést. A közigazgatás újgenerációs digitális eszközök használatával történő átalakítása – ideértve az igazságszolgáltatási rendszerek digitalizálását – javítani fogja a közigazgatási folyamatokat, és megkönnyíti a polgárokkal és a vállalkozásokkal való online kapcsolattartást. Minden ágazatban fel kell gyorsítani a vállalkozások digitalizálását a digitális megoldások fenntartható elterjesztése, továbbá a kiberreziliens digitális transzformáció révén. A digitális megoldások kidolgozása a zöld átállás egyik kulcsfontosságú tényezője lesz.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben nagy hangsúlyt kell fektetni az élvonalbeli digitális képességek kialakítására és alkalmazására is. A mesterséges intelligenciát, a nagy teljesítményű számítástechnikát, a kiberbiztonságot, a kvantumtechnológiákat és -infrastruktúrákat, a biztonságos konnektivitást, a mikroelektronikát és az elektronikai alkatrészeket, a felhőalapú infrastruktúrát és szolgáltatásokat, az űrszolgáltatásokat vagy a blokkláncot lehetővé tevő reformok és beruházások egyedülálló lehetőséget jelentenek a termelékenység hosszú távú növelésére és arra, hogy ezekben a globálisan versenyképes ágazatokban Európa vezető szerepet töltsön be. Az EU nyitott stratégiai autonómiájának megerősítése érdekében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz segítheti a tagállamokat abban, hogy gazdaságaik ezen kulcsfontosságú ágazataiban beruházásokat és reformokat hajtsanak végre.

Méltányosság

A helyreállítás és az átállás folyamatának minden európai polgárra nézve méltányosnak kell lennie, ezáltal megelőzve az egyenlőtlenségek növekedését, és biztosítva az egész társadalom támogató hozzáállását, továbbá hozzá kell járulnia a társadalmi, gazdasági és területi kohézióhoz. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz segíteni fogja a tagállamokat az európai szemeszter részeként több éve megállapított, és a Covid19-válság következtében felerősödött strukturális kihívásaik kezelésében. Noha a csökkentett munkaidős foglalkoztatás segített visszafogni a válság foglalkoztatásra gyakorolt hatását, a munkaerőpiaci feltételek romlanak, a munkanélküliség pedig várhatóan meredeken emelkedni fog Európa számos ágazatában és részében. A fiatalok helyzetére továbbra is különleges figyelmet kell fordítani. Mindent meg kell tenni annak megelőzése érdekében, hogy a munkanélküliség és a társadalmi kirekesztődés állandósuljon, továbbá meg kell könnyíteni a munkaerőpiac zöld és digitális átálláshoz való alkalmazkodását. Fontos lesz emellett a konvergencia előmozdítása és a régiók rezilienciájának javítása, mindenekelőtt a területi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

A szociális jogok európai pillérének fényében a tagállamoknak olyan intézkedéseket kell elfogadniuk, amelyekkel biztosítható az esélyegyenlőség, az inkluzív oktatás, a méltányos munkafeltételek és a megfelelő szociális védelem. A zöld és a digitális átállás – a demográfiai változásokkal együtt – szükségessé teszi a jelenlegi szociális védelmi rendszerek és munkaerőpiacok újragondolását. A válság a fiatalok mellett aránytalanul nagy mértékben érintette a nőket és az olyan hátrányos helyzetű csoportokat, mint az alacsony képzettségűek, a fogyatékossággal élők és a kisebbségi faji vagy etnikai háttérrel rendelkezők. Jelentős erőfeszítésekre lesz szükség e személyek munkaerőpiaci hozzáférésének elősegítése érdekében, például a számos tagállamban tapasztalható munkaerőpiaci szegmentáció kezelése, az aktív munkaerőpiaci intézkedések megerősítése, és nem utolsósorban az oktatási rendszer inkluzivitásának fokozása révén. E tekintetben különösen fontos a hátrányos helyzetű csoportok számára a magas színvonalú oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés annak ellensúlyozása érdekében, hogy jelenleg a társadalmi-gazdasági háttér határozza meg leginkább a gyermekek és fiatalok oktatási eredményeit.

A különféle formában megjelenő egyenlőtlenségek korlátozzák a növekedést és a társadalmi kohéziót. Egyre fontosabbá válik az oktatáshoz és a minőségi egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, valamint a tartós ápolás-gondozás megerősítése, többek között azért, mert a Covid19 népegészségügyre gyakorolt teljes hatása még évekig fennmarad. A pénzügyileg stabil, megfizethető és hozzáférhető magas színvonalú egészségügyi szolgáltatások nyújtása hozzájárul az egészséges és reziliens társadalom megteremtéséhez, és a produktív munkaerő biztosításához. Szükséges továbbá a férfiak és nők közötti, folyamatosan magas szintű foglalkoztatási és bérkülönbségek kezelése. E tekintetben alapvető fontosságú a munka és a magánélet közötti egyensúlyra irányuló hatékony szakpolitikák megfelelő támogatása, a színvonalas gyermekgondozáshoz való hozzáférés biztosítása, a jövedelemtámogatási rendszerek, az adó- és szociális ellátórendszer minőségi munkahelyteremtést támogató reformja, valamint a munkavállalás ellen ható tényezők csökkentése. A szociális védelmi rendszer reformja csökkentheti az említett egyenlőtlenségeket, ugyanígy az adórendszer reformja is, például azáltal, hogy a munkáról a kevésbé torzító adókra helyezik át az adóterhet.

Makrogazdasági stabilitás

A tagállamoknak 2021-ben továbbra is célzott és ideiglenes költségvetési támogatást kell nyújtaniuk az általános mentesítési rendelkezés aktiválásával jellemzett környezetben, ugyanakkor középtávon meg kell őrizniük a költségvetés fenntarthatóságát. Fokozatosan el kell mozdulniuk a védelmi szükséghelyzeti reagálás irányából olyan intézkedések felé, amelyek elősegítik az erőforrások újraelosztását és támogatják a helyreállítást. Amint a gazdasági feltételek lehetővé teszik, a költségvetési politikának törekednie kell a prudens középtávú költségvetési pozíció helyreállítására és az adósság fenntarthatóságának biztosítására, a beruházások élénkítése mellett. Idővel fel kell tölteni a költségvetési tartalékokat a jövőbeli válságokra való felkészüléshez. Az általános mentesítési rendelkezés aktiválása nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait.

Az államháztartás minőségének javítása fontos szerepet fog játszani a növekedési potenciál élénkítésében és a gazdasági átalakulás támogatásában. A tagállamok által elfogadott, példátlan költségvetési csomagok és következésképpen az állami szektor megnövekedett gazdasági szerepe miatt kiemelkedően fontos a közigazgatás hatékony és eredményes működése. A jövőre nézve a hatékony és eredményes államháztartási pénzgazdálkodást megvalósító tagállamok gyorsabban tudnak majd kilábalni a válságból. Az állami kiadásoknak támogatniuk kell a zöld és a digitális átállást, többek között a zöld és a digitális közbeszerzés, valamint a környezetbarát költségvetés-tervezés révén. Emellett a szén-dioxid-árazás és a környezetvédelmi adózás fontos környezetvédelmi és adóügyi eszköz lesz a zöld átállás végrehajtása során. A magánfinanszírozás növelése kulcsszerepet fog játszani a helyreállítás céljából mozgósított közpénzek hatásának fokozásában, például a tőkepiaci unió további elmélyítése, a helyi tőkepiacok és a fenntartható finanszírozás révén.

Megfelelő intézkedésekkel kell biztosítani a magánszektor adósságállományának rendezett alakulását. A Covid19-válság rányomja bélyegét a foglalkoztatásra és a vállalati szektor nyereségességére. A magánszektor adóssága növekszik, a fennálló tartozás időben történő visszafizetésének kilátásai pedig romlanak. Ennek fényében fontos lesz megfelelő feltételeket teremteni a gyors és hatékony jogorvoslatok biztosításához, többek között a fizetésképtelenségi keretrendszerek tekintetében, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a vállalkozásoknak és a háztartásoknak nyújtott hitelezés a pénzügyi szektor, a fogyasztók és a vállalkozások között egyeztetett bevált módszerekkel összhangban folytatódjon.

IV.A reformok és beruházások előmozdítása a szilárd helyreállításért: európai kiemelt kezdeményezések

Noha a tervek az egyes tagállamok sajátos helyzetét tükrözik majd, van néhány közös kihívás, amelyeket érdemes koordinált beruházásokkal és reformokkal kezelni. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lehetőséget kínál olyan európai kiemelt kezdeményezések kialakítására, amelyek kézzelfogható előnyökkel járnak a gazdaság és a polgárok számára szerte az EU-ban. E kiemelt kezdeményezéseknek a valamennyi tagállamot érintő, jelentős beruházásokat igénylő közös kérdésekkel kell foglalkozniuk, amelyek kezelése munkahelyeket és növekedést teremt, valamint elengedhetetlen a kettős átálláshoz. A Bizottság erősen ösztönzi a tagállamokat arra, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési terveikbe foglaljanak bele az alább felsorolt területeken végrehajtandó beruházásokat és reformokat. E kiemelt kezdeményezések megvalósítása biztosítani fogja Európa helyreállításának sikerét; digitálisabb és zöldebb kontinenssé teszi Európát, és növeli a tagállamok közötti kohéziót.

1.Megújulás – Előre kell ütemezni az időtálló tiszta technológiák bevezetését és fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások fejlesztését és térnyerését, valamint integrációját a hálózatok modernizálása és az összekapcsolhatóság fokozása révén. Ez a kiemelt kezdeményezés megteremti a vezető hidrogénpiacok alapjait Európában, valamint a kapcsolódó infrastruktúrát. Célja, hogy támogassa a 2030-ra szükséges 500 GW megújulóenergia-termelés csaknem 40 %-ának kiépítését és ágazati integrációját, 6 GW elektrolizáló kapacitás telepítését, valamint 1 millió tonna megújuló hidrogén EU-szerte történő termelését és szállítását 2025-re.

2.Korszerűsítés – A köz- és magánépületek energia- és erőforrás-hatékonyságának javítása jelentős mértékben hozzájárul az EU éghajlat-politikai céljainak megvalósításához, helyi szinten jelentős mennyiségű munkahelyet teremt a tagállamokban, és előmozdítja a digitális fejlődést az intelligens életvitel és a fogyasztásmérés révén. Hozzá fog járulni a korszerűsítési arány 2025-ig történő megkétszerezéséhez és a mélyfelújítás előmozdításához.

3.Töltés – A fenntartható, hozzáférhető és intelligens közlekedés térnyerése érdekében az időtálló tiszta technológiák előmozdítása, a töltőállomások és a tömegközlekedés bővítése tisztábbá teszi az európai városokat és régiókat, felgyorsítja az ipari átállást és hozzájárul a Párizsi Megállapodás szerinti éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez. A kiemelt kezdeményezés célja, hogy 2025-re a 2030-ban szükséges hárommillió töltőpontból egymillió, és a szükséges 1000 hidrogén-töltőállomás fele kiépüljön.

4.Kapcsolódás – Az európai polgárok és vállalkozások számára hozzáférést kell biztosítani a gyors széles sávú szolgáltatásokhoz. Ma a háztartások mindössze 44 %-a rendelkezik hozzáféréssel nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz, amelyek legalább gigabites konnektivitás biztosítására képesek, és jóval kisebb a lefedettség a vidéki területen. A gyors széles sávú szolgáltatások – többek között az üvegszálas és az 5G hálózatok – gyors kiterjesztése minden régió és háztartás számára, valamint a kvantumtitkosításos kommunikáció fejlesztése alapvető fontosságú lesz a piac által ki nem szolgált területek lehető legszélesebb lefedettségének biztosításához, megőrizve ugyanakkor az EU nyitott stratégiai autonómiáját. Míg a városi területek és a főbb szárazföldi közlekedési útvonalak lefedettsége a magánfinanszírozásnak köszönhetően várhatóan gyorsabban megvalósul, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek biztosítania kell, hogy 2025-re valamennyi területen a lehető legszélesebb folyamatos 5G lefedettség álljon rendelkezésre.

5.Modernizálás – Az uniós azonosítást és a kulcsfontosságú digitális közszolgáltatásokat modernizálni kell és mindenki számára elérhetővé kell tenni. A kormányzatok és magánszereplők, valamint a szolgáltatásaikhoz való hozzáférés tekintetében a biztonságos és uniós szintű elektronikus azonosítás és hitelesítés biztosítja a polgárok számára az online személyazonosságuk és adataik ellenőrzés alatt tartását, és lehetővé teszik az online digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A közigazgatások és közszolgáltatások digitalizációja javítja mindkettő hatékonyságát. Ebbe beletartozik az igazságszolgáltatás és az egészségügyi ellátórendszer is. A tagállamoknak 2025-re gondoskodniuk kell az európai digitális személyazonosság (e-ID) biztosításáról, és a közigazgatási szerveknek interoperábilis, személyre szabott és felhasználóbarát digitális közszolgáltatásokat kell nyújtaniuk.

6.Kapacitásbővítés – Az EU digitális átállása az európai ipari adatfelhő-kapacitások növelésétől és a legerősebb, csúcstechnológiájú és fenntartható processzorok kifejlesztésének képességétől függ. A kiemelt kezdeményezés célja, hogy 2025-re megduplázódjon a félvezetők gyártása Európában, hogy 10-szer energiahatékonyabb processzorokat állítsanak elő. Ez lehetővé teszi például az összekapcsolt autók gyors elterjedését, valamint a fejlett felhőalapú szolgáltatásokat és nagy adathalmazokat használó uniós vállalkozások arányának megkétszerezését (a jelenlegi 16 %-ról).

7.Átképzés és továbbképzés – Az át- és továbbképzésbe való példátlan beruházások központi szerepet játszanak a zöld és a digitális átállás támogatásában, az innovációs és növekedési potenciál javításában, a gazdasági és társadalmi reziliencia előmozdításában és a minőségi foglalkoztatás és a társadalmi befogadás biztosításában. A beruházások és reformok középpontjába a digitális készségeket és az oktatást és szakképzést kell állítani minden korosztály tekintetében. 2019-ben az európaiak 42 %-a még mindig nem rendelkezett legalább alapvető digitális készségekkel. 2025-re az alapvető digitális készségekkel rendelkező 16–74 év közötti európaiak arányát 70 %-ra kell növelni. Az oktatási rendszereket még jobban hozzá kell igazítani a 21. század kihívásaihoz. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a tanulók digitális kompetenciájának jelentős javulását annak érdekében, hogy 15 % alá csökkenjen azon 13–14 éves diákok aránya, akik alulteljesítenek a számítástechnikai és informatikai műveltség terén. A tagállamoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a munkaerőpiacra belépő hátrányos helyzetű csoportokra, a nőkre és mindenekelőtt a fiatalokra azáltal, hogy minőségi foglalkoztatási lehetőségeket teremtenek, támogatják a tanulószerződéses gyakorlati képzések megfelelő kínálatát és javítják a szakképzést. A cél az, hogy 2025-re a szakképesítéssel rendelkező fiatalok legalább négyötöde foglalkoztatott legyen, háromötöde pedig munkahelyi képzésben részesüljön.

A beruházási projektek gyors végrehajtásához szükséges megfelelő feltételek megteremtése létfontosságú a helyreállítási támogatás gyors rendelkezésre bocsátásához. A beruházások gyors megvalósításának fő prioritása a szűk keresztmetszetek és mögöttes okaik azonosítása a tagállamokban, valamint uniós szinten is. A beruházási projekteket veszélyeztető akadályok sokféle formát ölthetnek. A vállalkozásindítás adminisztratív terheitől a szakemberhiányig, a nagymértékű vagy összetett adókon, az adókijátszáson és a korlátozó ágazatspecifikus jogszabályokon keresztül egészen a hosszadalmas bírósági eljárásokig terjedhetnek. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz sikeres alkalmazása a beruházási akadályok hatékony felszámolásától és az üzleti környezet javításától függ. Ez viszont rámutat annak fontosságára, hogy kiegészítő strukturális reformokkal kell alátámasztani a beruházási politikákat.

A tagállamoknak olyan beruházásokra kell összpontosítaniuk, amelyek az egységes piac javát szolgálják. A határokon átnyúló és a több országra kiterjedő projektek alapvető fontosságúak bizonyos típusú – például energiarendszer-összekötőkre vagy közlekedési hálózatokra irányuló – beruházások, illetve előretekintő digitális és zöld projektek előmozdításához, amelyek kézzelfogható előnyökkel járnak az egységes piac szempontjából. A Bizottság aktív szerepet fog játszani annak biztosításában, hogy a több országot érintő projektek minden érdekelt tagállam előtt nyitva álljanak, hogy az értékláncok integrálására, az ipari ökoszisztémák rezilienciájának megerősítésére és az egységes piac elmélyítésére irányuló potenciáljuk a lehető legnagyobb legyen, összhangban az Eszköz gazdasági, társadalmi és területi kohéziós céljaival. A több országra kiterjedő és határokon átnyúló – különösen a más uniós programokat is érintő – projekteket hatékony koordináció révén fognák össze, amelyet a Bizottság kész biztosítani. E projektek közül sok erősíti az európai gazdaság stratégiai autonómiáját is.

A tagállamoknak fokozniuk kell az uniós források felhasználására vonatkozó nemzeti szintű kapacitásokat. Ennek érdekében azokra az országspecifikus ajánlásokra kell összpontosítaniuk, amely a reformok és a kapcsolódó beruházások végrehajtásának megkönnyítése szempontjából fontosak. A jogállamiság tiszteletben tartása és a jó kormányzás, a hatékony intézmények, a független és hatékony igazságszolgáltatási rendszerek, a színvonalas közigazgatás, a szilárd korrupcióellenes, pénzmosásellenes és csalásellenes keretek, a közbeszerzés hatékony megvalósítása, a jól működő fizetésképtelenségi keretrendszerek és az eredményes adórendszerek a tagállami üzleti környezetet meghatározó fontos tényezők. Ezek a szempontok mind hatással lehetnek a beruházási döntésekre és arra, hogy a szereplők milyen gyorsan indítják el a beruházási projekteket. A jogi és eljárási szempontokkal kapcsolatos uniós szintű munkát szintén fel kell gyorsítani a tagállamok erőfeszítéseinek kiegészítése, és mindenekelőtt az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. A Bizottság további iránymutatást fog nyújtani azokról a kulcsfontosságú intézkedésekről, amelyek megkönnyíthetik a beruházások gyors végrehajtását, valamint a technikai támogatási eszköz révén segíteni fogja a tagállamokat a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtásában.

A tagállamok által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében kapott összeg kiegészíti az uniós kohéziós politika keretében vagy más uniós forrásokból rendes körülmények között kapott finanszírozást. A következetesség és a szinergiák biztosítása érdekében a tagállamok kombinálhatják a különböző eszközökből származó forrásokat, amennyiben ez nem eredményez kettős finanszírozást, és ha a tagállamok feltüntetik helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben a különböző finanszírozási hozzájárulásokat. Fontos lesz, hogy a tagállamok szilárd koordinációs mechanizmusokat hozzanak létre mind a tervezési, mind a végrehajtási szakasz tekintetében, és garantálják az érdekelt felekkel, valamint a regionális, gazdasági és szociális partnerekkel folytatott széles körű párbeszédet. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz magánberuházások előmozdítására is felhasználható, például az InvestEU-val vagy az Európai horizonthoz kapcsolódó küldetésekkel és partnerségekkel közösen. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz különösen a nemzeti szinten működő és nagy méretű projektek számára lesz előnyös. Mivel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében rendelkezésre álló forrásokat 2023-ig kell lekötni, a tagállamok azon projektekre összpontosíthatnak, amelyek előkészítése meglehetősen előrehaladott.

V.Az európai szemeszter részeinek összefogása a reformokra és a beruházásokra összpontosítva

Az európai szemeszter és az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz jellegénél fogva szervesen összekapcsolódik. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésekor figyelembe veszik az országspecifikus ajánlásokat is. Mivel az európai szemeszter és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz határidői átfedik egymást, ideiglenesen hozzá kell igazítani az európai szemesztert a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz elindításához.

A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek válnak a tagállamok előretekintő szakpolitikai kezdeményezéseinek fő referenciadokumentumaivá. Tekintettel a szemeszterrel mutatott kiegészítő jellegre, továbbá a kért dokumentumok tartalmának és mennyiségének racionalizálása érdekében a tagállamokat arra ösztönözzük, hogy egyetlen integrált dokumentumban nyújtsák be nemzeti reformprogramjukat, valamint helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket. Ez a dokumentum áttekintést nyújt azokról a reformokról és beruházásokról, amelyeket a tagállam a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célkitűzéseivel összhangban a következő években végre fog hajtani. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervüket 2021-ben benyújtó tagállamok esetében a Bizottság a tanácsi végrehajtási jogi aktusra irányuló javaslathoz a helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmát értékelő elemző dokumentumot csatol majd. Ezek a dokumentumok 2021-ben felváltják az európai szemeszter országjelentéseit. A végrehajtási jogi aktusokra irányuló javaslatokból és az újrafókuszált országértékelésekből álló csomagot szakaszosan teszik közzé, az egyes helyreállítási és rezilienciaépítési tervek benyújtásától és a bizottsági értékelés véglegesítésétől függően.

Tekintettel a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek átfogó és előretekintő jellegére, nem lesz szükség arra, hogy a Bizottság 2021-ben országspecifikus ajánlásokat javasoljon azon tagállamok számára, amelyek ilyen tervet benyújtottak. A Bizottság ettől függetlenül a Stabilitási és Növekedési Paktumban előirányzottaknak megfelelően a tagállamok költségvetési helyzetére vonatkozóan javasolni fog ajánlásokat 2021-ben. A reformok végrehajtásának nyomon követése a korábbi évek országspecifikus ajánlásai alapján folytatódik.

A Covid19-válság által okozott jelentős gazdasági visszaesés új makrogazdasági egyensúlyhiányok kockázatát vonja maga után, különösen a vállalkozások és a háztartások eladósodottságának növekedése miatt, ami viszont visszahathat a pénzügyi szektorra. A következő ciklusban ezért a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében végzett felügyeletnek ezekre a gyorsan kialakuló kockázatokra kell összpontosítania. Ez áll majd a riasztási mechanizmus keretében készülő 2020. novemberi jelentés középpontjában. A tagállamok által 2021 április végéig benyújtandó stabilitási és konvergenciaprogramok értékelésével együtt a Bizottság elkészíti a részletes vizsgálatokat is, amelyek a kiválasztott tagállamok egyensúlyhiányának helyzetét értékelik.

Jelenleg Ciprus, Írország, Spanyolország és Portugália esetében végeznek a gazdasági, költségvetési és pénzügyi helyzetük – a visszafizetési képességüket érintő kockázatok azonosítását célzó – értékelésére irányuló, kiigazítási programot követő utólagos felügyeletet. Ennek során hathavonta készül jelentés 7 . Görögország esetében a megerősített felügyelet a makrogazdasági kiigazítási program 2018. augusztusi lezárása óta működik. Tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz bevezetésére, fontos lesz biztosítani az eszközök közötti koherenciát, minimalizálni a jelentéstételi terheket és elkerülni a szükségtelen átfedéseket, ugyanakkor biztosítani kell a különböző jogi és intézményi követelményeknek való megfelelést. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben összehangolja a kiigazítási programot követő és a megerősített felügyelet jelentéstételi tevékenységeit az európai szemeszter egyszerűsített menetrendjével. 2020 őszétől kezdve a Bizottság a kiigazítási programot követő félévenkénti felügyeleti jelentéseket és a Görögországról szóló negyedéves jelentések közül kettőt a szélesebb körű gazdasági és költségvetési felügyeleti csomagok részeként teszi közzé novemberben és májusban.

VI.Következtetés

Létfontosságú, hogy a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveik előkészítése céljából a lehető leghamarabb széles körű szakpolitikai párbeszédbe kezdjenek a szociális partnerekkel és minden más érdekelt féllel. A nemzeti felelősségvállalás kulcsfontosságú előfeltétele lesz az Eszköz sikeres végrehajtásának, valamint nemzeti szinten a tartós siker, európai szinten pedig a hitelesség biztosításának. A Bizottság készen áll arra, hogy a felelős nemzeti hatóságokkal és az érintett érdekelt felekkel szorosan együttműködve minden szinten segítséget nyújtson konzultáció és tájékoztatás révén, valamint technikai támogatást nyújtson, ahol indokolt. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt szolgálataival a tervek vázlatainak korai szakaszban történő megvitatása érdekében. A tagállamok tervei közötti összhang biztosítása érdekében a tagállamok további iránymutatást fognak kapni a Bizottság szolgálataitól arra vonatkozóan, hogy hogyan célszerű összeállítaniuk helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket. A Bizottság ezzel párhuzamosan a rendszeres gazdasági párbeszéd részeként eszmecserét folytat az Európai Parlamenttel a helyreállítás helyzetéről.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz aktiválása közös törekvés, amely számos párhuzamos lépésből áll. A Bizottság felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb állapodjanak meg a jogalkotási aktusról annak érdekében, hogy az Eszköz 2021. január 1-jétől működésbe léphessen.

(1)

„European Economic Forecast – Summer 2020” (Európai Gazdasági Előrejelzés – 2020. nyár), European Economy – Institutional Paper 132 (július).

(2)

A Tanács (EU) 2020/672 rendelete a Covid19-világjárvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról; 100 milliárd EUR pénzügyi támogatás hitelek formájában az azt kérő tagállamok számára.

(3)

Koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezés (CRII) és a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés (CRII+), az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/460 rendelete (2020. március 30.) és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/558 rendelete (2020. április 23.).

(4)

COM(2020) 456 final.

(5)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – 2020. évi stratégiai előrejelzési jelentés – A reziliensebb Európa felé vezető út felvázolása.

(6)

(EU) 2020/852 rendelet.

(7)

A 472/2013/EU rendelet

Top