20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/671

(1)

„A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közlemény számba veszi a közös agrárpolitika (KAP) 2013 utáni lehetséges kihívásait, célkitűzéseit és irányait. A közleményről folytatott vita alapján 2014. január 1-jei hatállyal szükség van a KAP reformjára. A reformnak ki kell terjednie a KAP valamennyi fő eszközére, többek között az 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (5).A reform hatókörére tekintettel helyénvaló az említett rendeletet hatályon kívül helyezni és a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezéséről szóló új rendelettel felváltani. A reform keretében indokolt a – különösen az egynél több mezőgazdasági ágazatot érintő – rendelkezéseket a lehetőségekhez mérten összehangolni, ésszerűsíteni és egyszerűsíteni, többek között annak biztosításával, hogy az intézkedések nem alapvető rendelkezéseit a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhassa.

(2)

Ennek a rendeletnek a mezőgazdasági termékek közös piacszervezésének minden alapvető elemét tartalmaznia kell.

(3)

Ez a rendelet az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) (együttesen a Szerződések) I. mellékletében felsorolt valamennyi mezőgazdasági termékre alkalmazandó annak biztosítására, hogy a szóban forgó valamennyi termékre vonatkozóan megvalósuljon a közös piacszervezés, ahogy azt az EUMSZ 40. cikkének (1) bekezdése előírja.

(4)

Egyértelművé kell tenni, hogy az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) és az annak értelmében elfogadott rendelkezések elvben alkalmazandók az e rendeletben meghatározott intézkedésekre is. Az 1306/2013/EU rendelet így különösen rendelkezéseket állapít meg a KAP-ra vonatkozórendelkezések által meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, többek között az ellenőrzésekre és a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén alkalmazandó igazgatási intézkedésekre és igazgatási szankciókra, a biztosítékok benyújtására és felszabadítására vonatkozó szabályokra, valamint a jogosulatlan kifizetések visszafizettetésére vonatkozóan.

(5)

Az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése értelmében a Tanácsnak intézkedéseket kell elfogadnia az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítésére vonatkozóan. Az egyértelműség érdekében, amikor az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó, e rendeletnek kifejezetten utalnia kell arra, hogy a Tanács az említett jogalap alapján fogadja majd el az intézkedéseket.

(6)

E rendelet egyes nem lényeges elemeinek kiegészítése vagy módosítása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(7)

E rendeletben kell megállapítani a bizonyos ágazatokra vonatkozó egyes fogalommeghatározásokat. A rizságazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a rizságazatra vonatkozó fogalommeghatározásoknak a piaci fejlemények fényében történő naprakésszé tételéhez szükséges mértékben való módosítása tekintetében.

(8)

E rendelet utal a kombinált nómenklatúra szerinti árumegnevezésekre, és hivatkozásokat tartalmaz az ott szereplő vámtarifaszámokra és alszámokra. A közös vámtarifa szerinti nómenklatúra módosítása szükségessé teheti e rendelet ebből következő technikai kiigazítását. E módosítások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szükséges technikai kiigazítások elvégzése tekintetében. Az egyértelműség és az egyszerűség érdekében a 234/79/EGK tanácsi rendeletet (7), amely jelenleg a szóban forgó felhatalmazásról rendelkezik, hatályon kívül kell helyezni és a felhatalmazást e rendeletbe kell belefoglalni.

(9)

A gabonafélékre, a rizsre, a cukorra, a szárított takarmányra, a vetőmagokra, a borra, az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, a lenre és a kenderre, a gyümölcs- és zöldségfélékre, a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékre, a banánra, a tejre és a tejtermékekre, valamint a selyemhernyóra vonatkozóan meg kell határozni a gazdasági éveket, az egyes termékek biológiai termelési ciklusához a lehető leginkább igazodó módon.

(10)

A piacok stabilizálása és a mezőgazdaságból élők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében, valamint figyelembe véve egyrészt az egyes ágazatok eltérő igényeit, másrészt a különböző ágazatok közötti kölcsönhatásokat, ágazatonként eltérő, differenciált piactámogatási rendszer került kialakításra, valamint közvetlen támogatási rendszerek kerültek bevezetésre. A szóban forgó intézkedések állami intervenció vagy magántárolási támogatás formájában valósulnak meg. A piactámogatási intézkedésekre továbbra is szükség van, azonban ésszerűsíteni és egyszerűsíteni kell azokat.

(11)

A marha- és borjúhús-, a sertéshús-, valamint a juh- és kecskehús-ágazatban – az árak jegyzése és ezekben az ágazatokban a piaci intervenciós intézkedések alkalmazása céljából – meg kell határozni a hasított testek osztályozásának, azonosításának és kiszerelésének uniós rendszereit. Az effajta uniós rendszerek hozzájárulnak továbbá a piac átláthatóságának javítására irányuló célkitűzéshez is.

(12)

Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében az állami intervencióra vonatkozó rendelkezéseket közös szerkezetbe kell foglalni az egyes ágazatokban követett szakpolitikák fenntartása mellett. E célból helyénvaló különbséget tenni a referencia-küszöbértékek és az intervenciós árak között, valamint meghatározni az utóbbiakat. Ennek során különösen fontos annak egyértelművé tétele, hogy csak az állami intervenció céljából meghatározott intervenciós ár felel meg a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 3. melléklete 8. pontjának első mondatában említett alkalmazott szabályozott árnak (piaci ártámogatás). Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a piaci intervenció nem csak állami intervenció formájában valósulhat meg, hanem előre meghatározott árak alkalmazása nélkül, más formában is.

(13)

A korábbi közös piacszervezés keretében alkalmazott gyakorlat és a megszerzett tapasztalatok alapján az állami intervenciós rendszernek az egyes érintett ágazatok tekintetében az év bizonyos időszakaiban rendelkezésre kell állnia, és ezen időszakok alatt állandó jelleggel vagy a piaci árak függvényében kell működnie.

(14)

Az állami intervenciós árnak egyes termékek bizonyos mennyiségeire vonatkozóan rögzített árnak kell lennie, egyéb esetekben pedig azt a korábbi közös piacszervezés keretében alkalmazott gyakorlatra és megszerzett tapasztalatokra figyelemmel pályázati úton kell megállapítani.

(15)

E rendeletben rendelkezni kell az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének lehetőségéről. Ezeket az intézkedéseket úgy kell meghozni, hogy ne okozzanak zavart a piacon, valamint hogy biztosított legyen a vásárlóknak az árukhoz való egyenlő hozzáférése és a velük szembeni egyenlő bánásmód.

(16)

A KAP keretében elfogadott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztás tekintetében meglévő programnak indokolt egy külön rendelet tárgyát képeznie, hogy ezáltal is kifejezésre jussanak e program társadalmi kohézióra irányuló célkitűzései. E rendeletben ugyanakkor rendelkezni kell arról, hogy az állami intervenciós készletben lévő termékeket a szóban forgó program keretében történő felhasználás céljából rendelkezésre lehessen bocsátani.

(17)

A piaci egyensúly megteremtése és a piaci árak stabilizálása céljából szükség lehet magántárolási támogatás nyújtására bizonyos meghatározott mezőgazdasági termékek esetében. A piaci átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározása tekintetében, amelyek alapján a piaci helyzetre figyelemmel úgy dönthet, hogy magántárolási támogatást nyújt.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy az állami intervenció keretében felvásárolt vagy magántárolási támogatásban részesülő termékek alkalmasak legyenek a hosszú távú tárolásra, és épek, megfelelőek és kereskedelmi minőségűek legyenek, továbbá az egyes ágazatok sajátosságainak az állami intervenció és a magántárolás gazdaságos működésének szavatolása céljából történő figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az említett termékek vonatkozásában az ebben a rendeletben foglalt követelményeken túl további minőségi és jogosultsági követelményeket és feltételeket meghatározó bizonyos jogi aktusokat fogadjon el.

(19)

A gabonafélék és a hántolatlan rizs ágazata sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az említett termékek felvásárlására és eladására vonatkozó minőségi kritériumok megállapítása tekintetében.

(20)

A megfelelő tárolókapacitás biztosítása, az állami intervenciós rendszer gazdaságosság, elosztás és a gazdasági szereplők általi hozzáférés tekintetében megvalósuló hatékonyságának szavatolása, továbbá a tárolási időszak végén történő elhelyezés céljából állami intervenció keretében felvásárolt termékek minőségének megőrzése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek tárolására szolgáló létesítményekre vonatkozó követelmények, valamint a termékeknek a termékekért és azok vámmal és a KAP keretében nyújtandó vagy kivetendő egyéb összegekkel kapcsolatos kezeléséért felelős tagállamon belüli és kívüli tárolására vonatkozó szabályok tekintetében.

(21)

Annak biztosítása érdekében, hogy a magántárolás a kívánt hatást gyakorolja a piacra, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az abban az esetben alkalmazandó szabályok és feltételek tekintetében, ha a raktározott mennyiség nem éri el a szerződéses mennyiséget, továbbá az előleg fizetésére vonatkozó feltételek, valamint a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újbóli értékesítésére vagy elhelyezésére vonatkozó feltételek tekintetében.

(22)

Az állami intervenciós és magántárolási rendszerek megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a pályázati eljárások alkalmazásának előírása, valamint a gazdasági szereplők által teljesítendő további feltételek és a biztosíték letétbe helyezésével kapcsolatos kötelezettségük meghatározása tekintetében.

(23)

A műszaki fejlődés, valamint a marha- és borjúhús-, a sertéshús- és a juh- és kecskehús-ágazat igényeinek figyelembevétele, továbbá a különböző termékek kiszerelésének szabványosítása, és ezáltal a piac átláthatóságának, az árak jegyzésének és a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiigazítják és naprakésszé teszik az említett ágazatokban a hasított testek osztályozására vonatkozó uniós rendszereket, valamint bizonyos további kapcsolódó rendelkezéseket és eltéréseket állapítanak meg.

(24)

Elő kell segíteni, hogy az iskolás gyermekek több gyümölcsöt, zöldséget, valamint tejet és tejterméket fogyasszanak, annak céljából, hogy abban az életszakaszban, amikor a gyermekek étkezési szokásai még kialakulóban vannak, tartósan növekedjen az étrendjükben az említett termékek aránya, hozzájárulva ezáltal a KAP célkitűzéseinek megvalósításához, és különösen a piacok stabilitásához, és mind a jelenlegi, mind pedig a jövőbeli ellátás hozzáférhetőségéhez. Ezért ösztönözni kell azokat az uniós támogatásokat, amelyek finanszírozást, illetve társfinanszírozást nyújtanak az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az említett termékekkel történő ellátásához.

(25)

Az uniós iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programokkal, valamint iskolatejprogramokkal kapcsolatos hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás érdekében minden egyes program tekintetében megfelelő rendelkezéseket kell meghatározni. Az uniós támogatás nem használható fel a meglévő nemzeti iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. A költségvetési korlátokra tekintettel ugyanakkor a tagállamok a programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásaikat a magánszféra hozzájárulásaival helyettesíthetik. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programjaik, valamint iskolatej-programjaik eredményessé tétele érdekében kísérő intézkedésekre lehet szükség, és engedélyezni kell számukra, hogy ezekhez nemzeti támogatást nyújtsanak. Az említett rendszerekben részt vevő tagállamoknak fel kell hívniuk a figyelmet az uniós támogatás szerepére.

(26)

A gyermekek egészséges táplálkozási szokásait elősegítendő, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a támogatásban a tagállamok által fenntartott vagy elismert oktatási intézményekbe rendszeresen járó gyermekek részesüljenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programmal kapcsolatban a támogatások célzottá tételével kapcsolatos további kritériumok, a támogatást kérelmezők kiválasztása és jóváhagyása, a nemzeti vagy regionális stratégiák kidolgozása és a kísérő intézkedések tekintetében.

(27)

Az uniós pénzeszközök hatékony és célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programmal kapcsolatban a támogatásoknak a beérkezett támogatási kérelmek alapján a tagállamok között történő átcsoportosítására vonatkozó módszer, az uniós támogatásra jogosult költségek – beleértve az e költségekre vonatkozó átfogó felső értékhatár megállapításának lehetőségét –, valamint az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programok hatékonyságának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó tagállami kötelezettség tekintetében.

(28)

Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program ismertségének növelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programmal rendelkező részt vevő tagállamok számára előírják, hogy hívják fel a figyelmet az uniós támogatás szerepére.

(29)

A tejtermékekkel kapcsolatos fogyasztói viselkedésminták alakulásának, a tejtermékpiacon bekövetkező újításoknak és fejlődésnek, a termékeknek az Unió különböző piacain való rendelkezésre állásának és a táplálkozási szempontoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az iskolatej-programmal kapcsolatban a következők tekintetében: a program keretében támogatható termékek; a tagállamok nemzeti vagy regionális stratégiái, adott esetben a kísérő intézkedéseket is beleértve; valamint a program monitoring és értékelés.

(30)

Biztosítandó, hogy a megfelelő kedvezményezettek és kérelmezők jogosultak legyenek uniós támogatásra, valamint az uniós támogatás hatékony és eredményes felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a támogatásra jogosult kedvezményezettekre és kérelmezőkre vonatkozó szabályok, a kérelmezők tagállamok általi jóváhagyására vonatkozó követelmény, továbbá a tejtermékeknek oktatási intézményekben ételek készítéséhez való felhasználása tekintetében.

(31)

Annak biztosítására, hogy a támogatást kérelmezők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon követelményre vonatkozóan, miszerint támogatási előleg fizetése esetén biztosítékot kell letétbe helyezni.

(32)

Az iskolatejprogram ismertségének növelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza, hogy a tagállamoknak milyen feltételek mellett kell felhívniuk a figyelmet az iskolatej-programban való részvételükre és az Uniónak az említett programmal kapcsolatos támogató szerepére.

(33)

Annak biztosítására, hogy a támogatás tükröződjön a termékek árában, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az iskolatej-program keretében alkalmazott árak megfigyelése tekintetében.

(34)

Uniós finanszírozás szükséges annak ösztönzéséhez, hogy az elismert termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai vagy a szakmaközi szervezetek az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelésének és forgalmazásának a javítását célzó munkaprogramokat dolgozzanak ki. Ebben az összefüggésben ennek a rendeletnek célszerű előírnia, hogy az uniós támogatás az érintett munkaprogramok keretében vállalt tevékenységek prioritásával összhangban kerüljön elosztásra. A szóban forgó programok hatékonyságának javítása érdekében ugyanakkor csökkenteni kell a társfinanszírozást.

(35)

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában működő termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai vagy szakmaközi szervezetek részére nyújtott uniós támogatás hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében, valamint az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az uniós támogatás keretében finanszírozható konkrét intézkedések, valamint az említett finanszírozásból kizárt tevékenységek és költségek; a konkrét területek számára nyújtandó uniós finanszírozás minimális mértéke; a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény; valamint a munkaprogramok kiválasztása és jóváhagyása során a tagállamok által figyelembe veendő kritériumok tekintetében.

(36)

E rendeletnek különbséget kell tennie egyrészről a fogyasztók számára frissen történő értékesítésre szánt gyümölcs és zöldség és a feldolgozásra szánt gyümölcs és zöldség, másrészről pedig a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék között. A működési alapokra, az operatív programokra és az uniós pénzügyi támogatásra vonatkozó szabályokat csak az első kategóriára kell alkalmazni, és az e kategóriába tartozó a gyümölcs- és zöldségfélék mindkét fajtáját hasonlóan kell kezelni.

(37)

A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése előre nem kiszámítható, a termékek pedig romlandók. Még a kismértékű felesleg is jelentős zavart okozhat a piacon. Ezért válságkezelési intézkedéseket kell hozni, amelyeket továbbra is be kell építeni az operatív programokba.

(38)

A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése és forgalmazása során, beleértve a termesztési gyakorlatot, a hulladékkezelést és a piacról kivont termékek elhelyezését, teljes körűen figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, különös figyelemmel a vízminőség védelmére, a biológiai sokféleség fenntartására és a tájvédelemre.

(39)

A vidékfejlesztési politika keretében az összes tagállam valamennyi ágazata tekintetében biztosítani kell a termelői csoportok létrehozásához nyújtott támogatást. Következésképpen a gyümölcs- és zöldségágazatban e célra nyújtott egyedi támogatást meg kell szüntetni.

(40)

Annak érdekében, hogy a gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetekre és azok társulásaira a pénzügyi döntéseik terén nagyobb felelősség háruljon, valamint hogy a számukra biztosított közforrások a jövőbeli követelményeknek való megfelelést szolgálják, meg kell állapítani a források felhasználását szabályozó feltételeket. Erre a termelői szervezetek és azok társulásai által felállított működési alapok közös finanszírozása megfelelő megoldást jelent. Egyes esetekben engedélyezni kell kiegészítő finanszírozási lehetőségeket. A működési alapok kizárólag a gyümölcs- és zöldségágazatbeli operatív programok finanszírozására használhatók fel. Az uniós kiadások korlátok között tartása érdekében a működési alapokat létrehozó termelői szervezeteknek és azok társulásainak szóló támogatás tekintetében felső összeghatárt kell megállapítani.

(41)

Azokban a régiókban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelés szervezettsége gyenge, lehetővé kell tenni kiegészítő nemzeti pénzügyi hozzájárulások nyújtását. A strukturális szempontból kifejezett hátrányban lévő tagállamok esetében indokolt, hogy e hozzájárulásokat az Unió visszatérítse.

(42)

A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezetek és azok társulásai hatékony, célzott és fenntartható támogatása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: működési alapok és operatív programok; a nemzeti keret és a nemzeti stratégiák hatékonyságának nyomon követésére és értékelésére irányuló kötelezettséggel kapcsolatos operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia; uniós pénzügyi támogatás; válságmegelőzési és -kezelési intézkedések; valamint nemzeti pénzügyi támogatás.

(43)

A borágazatban a versenyképes struktúrákat megszilárdító támogatási intézkedésekről kell rendelkezni. Célszerű, hogy az intézkedéseket az Unió alakítsa ki és finanszírozza, indokolt azonban a tagállamokra bízni a regionális szerveik igényeit kielégítő – adott esetben azok sajátosságait is számításba vevő – megfelelő intézkedések megválasztását, illetve az intézkedések bevonását a nemzeti támogatási programokba. Indokolt, hogy e programok végrehajtásáért a tagállamok legyenek felelősek.

(44)

E nemzeti támogatási programok egyik támogatható kulcsintézkedésének az uniós borok promóciójának és forgalmazásának kell lennie. Az innováció támogatása javíthatja a szőlőből készült uniós termékek értékesíthetőségét és versenyképességét. A szerkezetátalakítási és átállási tevékenységeket továbbra is fedezni kell, mivel azok kedvező hatást gyakorolnak a borágazat szerkezetére. Támogatást kell biztosítani a borágazatban az olyan beruházások számára is, amelyek a vállalkozások gazdasági teljesítményének javítására irányulnak. A melléktermék lepárlására irányuló támogatásnak rendelkezésre kell állnia azon tagállamok számára, amelyek azt a borminőség szavatolására kívánják használni úgy, hogy közben a környezet ávédelméhez is hozzájárulnak.

(45)

A válsághelyzetek felelősségteljes megközelítésének elősegítése érdekében az olyan megelőzési eszközöket, mint például a betakarítási biztosítás, a kölcsönös kockázatkezelési alapok és a zöld szüret, a borágazati támogatási programok szerinti támogatásra jogosultnak kell minősíteni.

(46)

A szőlőtermesztők részére támogatási jogosultság biztosításával nyújtandó olyan támogatásokra vonatkozó rendelkezések, amelyekről a tagállamok az 1234/2007/EK rendelet 103n. cikke alapján és az ott meghatározott feltételekkel döntöttek, a 2015. pénzügyi évtől kezdődően véglegesítésre kerültek.

(47)

Annak érdekében, hogy a tagállamok bortámogatási programjai elérjék céljukat, valamint hogy az uniós alapok felhasználása hatékony és eredményes módon történjen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a támogatási programok Bizottság általi kézhezvételének, illetve azok módosításainak időpontjától a támogatási programok és módosításaik alkalmazásának időpontjáig, a kiadásokért viselt felelősségre vonatkozó szabályok; a támogatási programok tartalmára és a kiadásokra vonatkozó szabályok; azon adminisztratív és személyzeti költségek és műveletek, amelyekre a tagállamok támogatási programjai kiterjedhetnek, valamint a betakarítási támogatás esetén a közvetítőkön keresztüli kifizetés feltételei és lehetősége; előlegfizetés esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény szabályai; bizonyos kifejezések alkalmazására vonatkozó szabályok; a szőlőültetvények egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő újratelepítésére irányuló kiadásokra vonatkozó felső összeghatár megállapításának szabályai; a projektek kettős finanszírozásának elkerülésére vonatkozó szabályok; azon szabályok, amelyek szerint a termelőknek a borkészítés melléktermékeit ki kell vonniuk a piacról és az említett kötelezettség alóli kivételekre vonatkozó szabályok az adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében, a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok; továbbá azon szabályok, amelyek megengedik a tagállamok számára, hogy meghatározzák a támogatási intézkedések megfelelő működéséhez szükséges feltételeket.

(48)

A méhészetet a termelési feltételek és a hozamok változatossága, valamint a gazdasági szereplők területi széttagoltsága és sokfélesége jellemzi, mind a termelési, mind a forgalmazási szakaszban. Ezen túlmenően, figyelembe véve a méhcsaládokat megtámadó egyes betegségeknek a méhek egészségére gyakorolt egyre nagyobb hatását, és különösen a varroatózisnak az utóbbi években több tagállamot is sújtó terjedését, továbbá azokat a problémákat, amelyeket ez a betegség okoz a méztermelésben, továbbra is uniós szintű cselekvésre van szükség, mert a varroatózis nem számolható fel teljesen, és kezelésének jóváhagyott termékekkel kell történnie. A fenti körülményekre tekintettel, továbbá a méhészeti termékek uniós termelésének és forgalmazásának javítása érdekében háromévente ágazati nemzeti programokat kell kidolgozni a méhészeti termékek termelése és forgalmazása általános feltételeinek javítása céljából. Ezeket a nemzeti programokat részben az Uniónak kell finanszíroznia.

(49)

Meg kell határozni, hogy a méhészeti programok mely intézkedéseket foglalhatják magukban. Az uniós támogatási program legfrissebb fejlemények alapján történő kiigazításának biztosítása, valamint annak érdekében, hogy az érintett intézkedések sikeresen javítsák a méhészeti termékek termelésére és forgalmazására vonatkozó általános feltételeket, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az intézkedések listájának oly módon történő naprakésszé tételére vonatkozóan, hogy a meglévő intézkedéseket kiigazítja, vagy azokat újabb intézkedésekkel egészíti ki.

(50)

A méhészeti ágazatnak juttatott uniós pénzeszközök hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok méhészeti programjai és vidékfejlesztési programjai közötti kettős finanszírozás elkerülése tekintetében és az uniós pénzügyi hozzájárulás részt vevő tagállamok közötti elosztásához alapul szolgáló elvekhez kapcsolódóan.

(51)

A 73/2009/EK tanácsi rendeletnek (8) megfelelően a komlóra vonatkozó területalapú támogatást 2010. január 1-jétől függetlenítették a termeléstől. Annak érdekében, hogy a komlótermelő szervezetek a korábbiakhoz hasonlóan folytathassák tevékenységüket, célzott rendelkezést kell hozni az érintett tagállamban az azonos tevékenységek tekintetében azonos összegek felhasználásáról. Annak biztosítására, hogy a támogatásokat a termelői szervezetek e rendeletben meghatározott céljainak a finanszírozására használják, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a támogatási kérelmek, a támogatható komlóültetvényekre vonatkozó szabályok, valamint a támogatások kiszámítása tekintetében.

(52)

Az uniós selyemhernyó-tenyésztési támogatást – a támogatások tekintetében más ágazatokban alkalmazott megközelítés mintájára – indokolt függetleníteni a termeléstől és integrálni a közvetlen kifizetési rendszerbe.

(53)

Az Unióban termelt, takarmányként való hasznosításra, illetve kazeinné és kazeinátokká való feldolgozásra szánt sovány tejre és sovány tejporra nyújtott támogatás a piac támogatása szempontjából nem bizonyult hatékonynak, ezért a szóban forgó támogatást meg kell szüntetni, a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználására vonatkozó szabályokat pedig el kell törölni.

(54)

Azt a döntést, hogy a szőlőtelepítés átmeneti, uniós szintű tilalma feloldásra kerüljön, az indokolja, hogy az uniós borpiac szervezésére vonatkozó 2008. évi reform főbb céljai teljesültek, különösen pedig az, hogy megszűnt a bor régóta jellemző, strukturális túltermelése, és fokozatosan javult az uniós borágazat versenyképessége és piacorientáltsága. Ezek a pozitív eredmények annak köszönhetők, hogy Unió-szerte jelentősen csökkentek a szőlővel betelepített területek, a kevésbé versenyképes termelők elhagyták az ágazatot, valamint fokozatosan megszűntek bizonyos olyan piactámogatási intézkedések, amelyek gazdasági szempontból nem életképes beruházásokat ösztönöztek. A kínálati kapacitás csökkenése, valamint a strukturális intézkedések támogatása és a borkivitel előmozdítása lehetővé tette a hagyományos bortermelő tagállamokban fokozatosan visszaeső fogyasztásból eredő, csökkenő uniós kereslethez való jobb alkalmazkodást.

(55)

A kilátások szerint azonban fokozatosan nőni fog a világpiaci kereslet, ami a következő évtizedben ösztönzőleg hat majd a kínálati kapacitás növekedésére, és ennélfogva az új szőlőtelepítésekre. Noha a világpiaci részesedés megőrzése érdekében továbbra is kulcsfontosságú célkitűzés marad az uniós borágazat versenyképességének növelése, középtávon ismét túlkínálathoz vezethet az, ha a nemzetközi kereslet tekintetében előre jelzett fejleményekre válaszul túlzottan gyors ütemben növekednek az új szőlőtelepítések, ami egyes bortermelő területeken esetleg társadalmi és környezeti hatásokkal is járhat. Annak biztosítása érdekében, hogy a szőlőtelepítések üteme a 2016 és 2030 közötti időszakban a rendes mértékben növekedjen, uniós szinten új rendszert kell kialakítani a szőlőtelepítések irányítására, a szőlőtelepítések engedélyezési rendszere formájában.

(56)

Ezen új rendszer keretében a szőlőtelepítésre vonatkozó engedélyek díjmentesen adhatók meg a termelők részére, és azoknak három év elteltével érvényüket kell veszteniük, ha nem kerül sor a felhasználásukra. Ez hozzájárulna az engedélyeknek a bortermelők általi gyors és közvetlen felhasználásához és így a spekuláció elkerüléséhez.

(57)

Az új szőlőtelepítések növekedésének ütemét olyan uniós szintű védelmi mechanizmus keretébe kell illeszteni, amely a tagállamok azon kötelezettségén alapul, hogy évente a szőlővel betelepített területek 1 %-ának megfelelő engedélyeket biztosítsanak új telepítések számára, bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítva egyúttal az egyes tagállamok sajátos helyzetének figyelembevétele érdekében. A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy úgy döntsenek, hogy nemzeti vagy regionális szinten kevesebb terület vonatkozásában adnak engedélyt objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumokat alkalmazva, többek között bizonyos oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre jogosult területek szintjén, biztosítva ugyanakkor, hogy a megszabott korlátozások meghaladják a 0 %-ot és ne legyenek túlzott mértékben korlátozóak a kitűzött cél tekintetében.

(58)

Bizonyos kritériumokat kell megállapítani annak garantálása érdekében, hogy az engedélyek megadására megkülönböztetéstől mentes módon kerüljön sor, különösen abban az esetben, ha a termelők által benyújtott kérelmekben kért hektárok összege meghaladja a tagállamok által kiadott engedélyekben rendelkezésre bocsátott hektárok összegét.

(59)

A meglévő szőlőültetvényeket kivágó termelők számára az engedélyt a kérelem benyújtását követően helyénvaló automatikusan, az új telepítésekre vonatkozó védelmi mechanizmustól függetlenül megadni, mivel az nem járul hozzá a szőlővel betelepített teljes terület növekedéséhez. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor előállítására jogosult egyes területeken a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az elismert és reprezentatív szakmai szervezetek ajánlásai alapján korlátozzák az ilyen újratelepítésre vonatkozó engedélyek kiadását.

(60)

A szőlőtelepítések ezen új engedélyezési rendszere nem alkalmazandó azokra a tagállamokra, amelyek nem alkalmazzák a telepítési jogra vonatkozó átmeneti uniós szabályozást, és választhatóvá kell tenni azon tagállamok számára, amelyekben – noha a telepítési jogok alkalmazandók – a szőlővel betelepített területek nagysága nem ér el bizonyos határértéket.

(61)

Átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani a telepítési jogok korábbi szabályozása és az új rendszer közötti zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében, különösen abból a célból, hogy ne kerüljön sor túlzott mértékű telepítésekre az új rendszer indulását megelőzően. A tagállamok számára biztosítani kell némi rugalmasságot azzal kapcsolatban, hogy 2015. december 31. és 2020. december 31. között kitűzzék a telepítési jogoknak az engedélyekre történő átváltására irányuló kérelmek benyújtásának határidejét.

(62)

A szőlőtelepítésekre vonatkozó új rendszer harmonizált és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: a bizonyos szőlőtelepítéseknek a rendszer hatálya alóli mentesítésével kapcsolatos feltételek, a jogosultsági és elsőbbségi kritériumokhoz kapcsolódó szabályok, további jogosultsági és elsőbbségi kritériumok meghatározása, a kivágandó és az újonnan telepített szőlőültetvények egymás mellett létezése, valamint azok az indokok, amelyek alapján a tagállamok korlátozhatják az újratelepítésre vonatkozó engedélyek kiadását.

(63)

Az engedély nélküli telepítéseket hatékony módon ellenőrizni kell az új rendszerrel kapcsolatos szabályok betartásának biztosítása érdekében.

(64)

A mezőgazdasági termékek forgalmazására vonatkozó előírások alkalmazása hozzájárulhat a termelés és a forgalmazás gazdasági feltételeinek, valamint a termékek minőségének javulásához. Az ilyen előírások alkalmazása ezért a termelők, a kereskedők és a fogyasztók érdekeit egyaránt szolgálja.

(65)

A mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségpolitikáról szóló bizottsági közlemény és az azt követő viták nyomán, továbbá a fogyasztói elvárások figyelembevétele érdekében, valamint a mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeknek és a szóban forgó termékek minőségének a javítását elősegítendő, helyénvaló az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások fenntartása.

(66)

A forgalmazási előírásokra vonatkozóan horizontális jellegű rendelkezéseket kell bevezetni.

(67)

A forgalmazási előírások tekintetében különbséget kell tenni az egyedi ágazatokra vagy termékekre vonatkozó kötelező szabályok és az ágazatok vagy termékek szerint megállapítandó fakultatív fenntartott jelölések között.

(68)

A forgalmazási előírásoknak elvben minden, az Unióban forgalmazott érintett mezőgazdasági termékre vonatkozniuk kell.

(69)

E rendeletben fel kell sorolni azokat az ágazatokat és termékeket, amelyekre forgalmazási előírások vonatkozhatnak. Azonban a fogyasztói elvárások, illetve annak figyelembevétele érdekében, hogy javítani kell a mezőgazdasági termékek minőségét, valamint azok előállításának és forgalmazásának gazdasági feltételeit, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az említett ágazatok és termékek jegyzékének szigorú feltételek mellett történő módosítása tekintetében.

(70)

A fogyasztói elvárások figyelembevétele érdekében, valamint abból a célból, hogy javítsa a bizonyos mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeket és a szóban forgó termékek minőségét, továbbá annak érdekében, hogy alkalmazkodjon a folyamatosan változó piaci feltételekhez és a változó fogyasztói kereslethez és a vonatkozó nemzetközi előírásokban bekövetkező változásokhoz, és elkerülendő a termékinnováció akadályozását, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el egyrészt a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokról, másrészt az előírásoktól való eltérésekről és az előírások alóli mentességekről. A forgalmazási előírásoknak figyelembe kell venniük többek között az érintett termékek természetes és alapvető jellemzőit is, elkerülve ezáltal, hogy lényegesen megváltoztassák az érintett termék szokásos összetételét. A forgalmazási előírásoknak figyelembe kell továbbá venniük a fogyasztóknak egy adott termékről alkotott benyomásuk és az abból eredő elvárásaik alapján történő esetleges megtévesztésével kapcsolatos kockázatokat. Az előírásoktól való eltérések vagy mentességek nem vonhatnak maguk után olyan többletköltségeket, amelyeket kizárólag a mezőgazdasági termelőknek kellene viselniük.

(71)

A forgalmazási előírások alkalmazására azért van szükség, hogy a piacot egyszerűen el lehessen látni szabványosított és kielégítő minőségű termékekkel, és azoknak különösen a műszaki meghatározásokra, az osztályozásra, a kiszerelésre, a jelölésre és címkézésre, a csomagolásra, a termelési módszerre, a tartósításra, a tárolásra, a szállításra, a kapcsolódó adminisztratív dokumentumokra, a tanúsításra és a határidőkre, valamint a felhasználást és az elhelyezést érintő korlátozásokra kell vonatkozniuk.

(72)

Figyelembe véve a termelők azon érdekét, hogy közöljék a termék és a termelés jellemzőit, továbbá a termékekre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatás iránti fogyasztói igényt, lehetővé kell tenni a termelés helyének és/vagy a származási helynek eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározását is, figyelembe véve ugyanakkor néhány ágazat sajátosságait is, különösen a feldolgozott mezőgazdasági termékek tekintetében.

(73)

Különös szabályokat kell meghatározni a harmadik országokból behozott termékek tekintetében, abban az esetben, ha az egyes harmadik országokban hatályban lévő nemzeti rendelkezések indokolják a forgalmazási előírásoktól való eltérések engedélyezését, amennyiben garantált azok egyenértékűsége az uniós jogszabályokkal. Helyénvaló továbbá az Unióból exportált termékekre vonatkozó forgalmazási előírások alkalmazásához kapcsolódó szabályok meghatározása is.

(74)

A fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcs- és zöldségágazati termékeket kizárólag akkor lehet forgalmazni, ha azok épek, megfelelőek és kereskedelmi minőségűek, továbbá ha fel van tüntetve a származási ország. E követelmény megfelelő alkalmazásának biztosítása, valamint bizonyos meghatározott körülmények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó követelmény alóli egyedi eltérések tekintetében.

(75)

Az Unió egész területére vonatkozó minőségpolitikát kell folytatni a komlóágazat termékeire irányuló tanúsítási eljárás alkalmazásával, valamint az olyan termékek forgalmazásának megtiltásával, amelyek tekintetében nem bocsátottak ki tanúsítványt. E követelmény megfelelő alkalmazásának biztosítása, valamint bizonyos meghatározott körülmények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a bizonyos harmadik országok által meghatározott kereskedelmi előírások teljesítése érdekében, illetve a különleges felhasználásra szánt termékek esetében bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó követelménytől eltérő intézkedések tekintetében.

(76)

Bizonyos ágazatok és termékek esetében a meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések fontos szerepet játszanak a versenyfeltételek meghatározásában. Ezért helyénvaló ezen ágazatok és/vagy termékek esetében olyan meghatározásokat, megjelöléseket és kereskedelmi megnevezéseket megállapítani, amelyek csak a vonatkozó követelményeknek megfelelő termékek forgalmazására használhatók az Unióban.

(77)

A bizonyos termékekre vonatkozó meghatározásoknak és kereskedelmi megnevezéseknek a változó fogyasztói keresletből, a műszaki fejlődésből eredő szükségletekehez vagy a termékinnováció szükségességéhez történő hozzáigazítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a meghatározásokkal és a kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosítások, eltérések vagy mentességek tekintetében.

(78)

Annak biztosítása érdekében, hogy a piaci szereplők és a tagállamok számára világos és jól érthető legyen a bizonyos ágazatok tekintetében megállapított fogalommeghatározások és kereskedelmi megnevezések jelentése, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az azok meghatározására és alkalmazására vonatkozó szabályok tekintetében.

(79)

Az egyes termékek vagy ágazatok sajátosságainak, a forgalmazás különböző szakaszainak, a műszaki feltételeknek, az esetleges jelentős gyakorlati nehézségeknek, továbbá a vizsgálati módszerek pontosságának és megismételhetőségének a figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el egy vagy több konkrét előírás tekintetében azon tűréshatár meghatározására vonatkozóan, amelyet túllépve a termékek által alkotott tétel egészét az előírásnak meg nem felelőnek kell tekinteni.

(80)

A bortermelésre vonatkozóan meg kell határozni bizonyos borászati eljárásokat és korlátozásokat, különös tekintettel a házasításra és a harmadik országokból származó bizonyos szőlőmust-, szőlőlé- és frissszőlő-típusok felhasználására. A nemzetközi előírások teljesítése érdekében indokolt, hogy a Bizottság a további borászati eljárások tekintetében a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által ajánlott borászati eljárásokat vegye figyelembe.

(81)

A borszőlőfajták osztályba sorolására vonatkozóan olyan szabályokat kell megállapítani, amelyek alapján az évente 50 000 hektoliternél nagyobb mennyiséget előállító tagállamok továbbra is felelősek maradnak azon borszőlőfajták osztályozásáért, amelyekből a területükön bor állítható elő. Bizonyos borszőlőfajtákat ki kell zárni.

(82)

A tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy a kenhető zsírok vonatkozásában a minőségi szintekre vonatkozó nemzeti szabályokat fogadhassanak el vagy tarthassanak fenn.

(83)

A borágazatban a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy korlátozzanak vagy kizárjanak bizonyos borászati eljárásokat, továbbá hogy a területükön készített borokra vonatkozóan szigorúbb korlátozásokat írjanak elő, és hogy lehetővé tegyék nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti jellegű alkalmazását.

(84)

Az egyes termékekre és ágazatokra vonatkozó nemzeti szabályoknak a forgalmazási előírások tekintetében történő helyes és átlátható alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az ilyen forgalmazási előírások alkalmazására, valamint a kísérleti eljárások alkalmazásával előállított termékek tartására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó feltételek kidolgozása tekintetében.

(85)

A forgalmazási előírásokon túlmenően fakultatív, minőségre vonatkozó jelöléseket is meg kell állapítani annak biztosítására, hogy a termékek bizonyos jellemzőire, illetve a termelési vagy feldolgozási módszereknek köszönhető jellemzőkre utaló kifejezésekkel a piaci forgalomban senki ne élhessen vissza, és a fogyasztók a termék különböző tulajdonságainak mérlegelésekor azokban megbízhassanak. E rendelet céljaira tekintettel és az egyértelműség érdekében e rendeletben fel kell sorolni a minőségre utaló, jelenleg használt fakultatív jelöléseket.

(86)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabályokat határozzanak meg az e rendelet előírásainak meg nem felelő borászati termékek elhelyezésére vonatkozóan. A borászati termékekre vonatkozó nemzeti szabályok megfelelő és átlátható alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet előírásainak meg nem felelő borászati termékek felhasználásával kapcsolatos feltételek meghatározása tekintetében.

(87)

A piaci helyzet, valamint a forgalmazási előírások és a nemzetközi szabványok terén végbemenő változások figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: további fakultatív fenntartott jelölések fenntartása, azok alkalmazási feltételeinek meghatározása, a fakultatív fenntartott jelölés alkalmazási feltételeinek módosítása, valamint a fakultatív fenntartott jelölés törlése.

(88)

Bizonyos ágazatok sajátosságainak és a fogyasztói elvárásoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a további fenntartott jelölések bevezetésére vonatkozó részletes követelmények megállapítása tekintetében.

(89)

Annak szavatolása érdekében, hogy a fakultatív fenntartott jelölésekkel leírt termékek megfeleljenek az alkalmazandó használati feltételeknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a fakultatív fenntartott jelölések alkalmazására vonatkozó további szabályok megállapítása tekintetében.

(90)

Az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, valamint egyes mezőgazdasági termékek sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek vonatkozásában, amelyek teljesülése esetén az importált termékek a forgalmazási előírásokra vonatkozó uniós követelményeknek megfelelőnek minősülnek, valamint amelyek lehetővé teszik mind az azon szabályoktól való eltérést, amelyek kimondják, hogy kizárólag a szóban forgó előírásokkal összhangban forgalmazhatók termékek az Unióban, mind pedig a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályoktól való eltérést.

(91)

A borra vonatkozó rendelkezéseket az EUMSZ szerint kötött nemzetközi megállapodások fényében kell alkalmazni.

(92)

Az uniós minőségi borok koncepciója többek között azon alapul, hogy a borok földrajzi eredetüknek köszönhetően különleges jellemzőkkel rendelkeznek. E borokat a fogyasztók az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések alapján tudják azonosítani. Az érintett termékekhez társított minőség alátámasztására szolgáló, átlátható és kidolgozottabb keretek megteremtése érdekében olyan szabályozást kell kialakítani, amely alapján az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés megszerzésére vonatkozó kérelmeket a bortól és szeszes italoktól eltérő élelmiszerekre alkalmazandó, az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) meghatározott uniós horizontális minőségi politika szerinti megközelítéssel összhangban bírálják el.

(93)

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok sajátos minőségi jellemzőinek megőrzése érdekében engedélyezni kell a tagállamoknak, hogy szigorúbb szabályokat alkalmazzanak.

(94)

Az Unióban az oltalom megszerzéséhez a borok esetében használható eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket uniós szinten, a Bizottság által meghatározott eljárási szabályoknak megfelelően kell elismerni és nyilvántartásba venni.

(95)

Az oltalomnak harmadik országok eredetmegjelölései és földrajzi jelzései előtt is nyitva kell állnia, amennyiben a termékek a származási országukban oltalom alatt állnak.

(96)

A bejegyzési eljárásnak lehetővé kell tennie minden, valamely tagállamban vagy harmadik országban jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy számára, hogy kifogás benyújtása útján érvényesítse jogait.

(97)

A nyilvántartásba vett eredetmegjelöléseknek és földrajzi jelzéseknek oltalmat kell élvezniük minden olyan használattal szemben, amely visszaél a követelményeknek megfelelő termékek hírnevével. A tisztességes verseny elősegítése és a fogyasztók megtévesztésének elkerülése végett indokolt kiterjeszteni az oltalmat az e rendeletben nem szabályozott termékekre és szolgáltatásokra is, ideértve azokat a termékeket, amelyek nem szerepelnek a Szerződések I. mellékletében.

(98)

A meglévő címkézési gyakorlatok figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az olyan borszőlőfajta-nevek használatának engedélyezése tekintetében, amelyek valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből állnak, vagy ilyet tartalmaznak.

(99)

A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó további kritériumok, valamint a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel kapcsolatos korlátozások és eltérések megállapítása tekintetében.

(100)

A termékek minőségének és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek tekintetében, amelyek teljesülése esetén a termékleírások további követelményekkel egészíthetők ki.

(101)

A termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők köre; az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalma iránti kérelmek tekintetében alkalmazandó feltételek; a Bizottság által végzett vizsgálat; a kifogásolási eljárás; az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések módosítási, törlési és átminősítési eljárásai. A felhatalmazásnak ki kell terjednie emellett az alábbiakra: a több ország területét érintő kérelmekre vonatkozó feltételek; a harmadik országbeli földrajzi területet érintő kérelmekre vonatkozó feltételek; az az időpont, amikor az oltalom vagy annak módosítása hatályba lép; valamint a termékleírásokat érintő módosításokra vonatkozó feltételek.

(102)

A megfelelő szintű oltalom biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az oltalom alatt álló elnevezésre alkalmazandó korlátozások tekintetében.

(103)

Annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplőket és az illetékes hatóságokat ne érintse hátrányosan e rendeletnek a 2009. augusztus 1. előtt oltalomban részesített bornevekre, illetve azon bornevek tekintetében történő alkalmazása, amelyeket illetően az oltalom iránti kérelem ezen időpont előtt került benyújtásra, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az ilyen bornevekre vonatkozó átmeneti szabályok meghatározása, a meghatározott időpontot megelőzően forgalomba hozott vagy címkézett borok, valamint a termékleírás módosításai tekintetében.

(104)

Bizonyos kifejezéseket hagyományosan arra használnak az Unióban, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket kiegészítő tájékoztatást nyújtsanak a fogyasztók számára a borok sajátosságairól és minőségéről. A belső piac működésének és a tisztességes versenynek a biztosítása, valamint a fogyasztók félrevezetésének elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy e hagyományos kifejezések az Unióban oltalomban részesüljenek.

(105)

A megfelelő szintű oltalom biztosítása érdekében Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az oltalom alá helyezendő hagyományos kifejezés nyelve és helyesírása tekintetében.

(106)

A termelők és a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a hagyományos kifejezés oltalma iránt folyamodni jogosult kérelmezők köre; a hagyományos kifejezések elismerése iránti kérelem érvényességének feltételei; azok az indokok, amelyek alapján kifogás emelhető valamely hagyományos kifejezés javasolt oltalmával szemben; az oltalom hatálya, beleértve a védjegyekkel, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésekkel, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel vagy földrajzi jelzésekkel, a homonimákkal, illetve bizonyos borszőlőfajtanevekkel való kapcsolatot; a hagyományos kifejezések törlésének lehetséges indokai; a kérelmek vagy az igénylések benyújtásának időpontja; valamint a hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek kapcsán követendő eljárások, ezen belül a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint a törlési és módosítási eljárás.

(107)

Az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek tekintetében, amelyek teljesülése esetén harmadik országokból származó termékeken is használhatók hagyományos kifejezések, valamint a vonatkozó eltérések meghatározásáról.

(108)

Az e rendelet hatálya alá tartozó borágazati termékek leírása, megjelölése és kiszerelése jelentősen befolyásolhatja a piacon való értékesíthetőségüket. A borágazati termékek címkézéséről szóló tagállami jogszabályok közötti különbségek akadályozhatják a belső piac zökkenőmentes működését. Következésképpen szabályokat kell meghatározni, amelyek számításba veszik a fogyasztók és a termelők jogos érdekeit. Ezért helyénvaló rendelkezni a címkézés és a kiszerelés uniós szabályozásáról.

(109)

A meglévő címkézési gyakorlatoknak való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”, illetve az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyását indokoló rendkívüli körülmények tekintetében.

(110)

A borágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata, egyes kötelező és választható adatok, valamint a kiszerelés tekintetében.

(111)

A piaci szereplők jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott olyan borok ideiglenes címkézése és kiszerelése tekintetében, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a vonatkozó követelményeknek.

(112)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az olyan borokra vonatkozó átmeneti rendelkezések tekintetében, amelyeket a 2009. augusztus 1. előtt hatályban lévő vonatkozó szabályoknak megfelelően hoztak forgalomba és címkéztek.

(113)

Az Unió és bizonyos harmadik országok között a borágazati termékek vonatkozásában folytatott kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy – amennyiben azt az érintett harmadik ország joga szükségessé teszi – bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a kivitelre szánt termékek esetében a címkézési és kiszerelési szabályoktól való eltérést illetően.

(114)

A kvótarendszer megszűnését követően továbbra is egyedi eszközökre lesz szükség a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők jogai és kötelezettségei közötti tisztességes egyensúly biztosításához. Ennek érdekében ki kell dolgozni az említett jogalanyok közötti, szakmán belüli írásos megállapodásokat szabályozó alapvető rendelkezéseket.

(115)

A 2006. évi cukorreform mélyreható változásokat vezetett be az uniós cukorágazatban. Annak érdekében, hogy a cukorrépa-termelők teljes mértékben alkalmazkodhassanak az új piaci helyzethez és az ágazat fokozottabb piacorientáltságához, a cukorkvóták jelenlegi rendszerét a 2016/2017-es gazdasági év végén bekövetkező eltörlésükig meg kell hosszabbítani.

(116)

A cukorágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a cukorágazatra vonatkozó technikai fogalommeghatározások naprakésszé tétele; a cukorrépára vonatkozó, az e rendeletben meghatározott felvásárlási feltételek naprakésszé tétele; valamint a vállalkozásoknak szállított cukor bruttó tömegének, tárájának és cukortartalmának megállapítására, továbbá a cukorpépre vonatkozó további szabályok tekintetében.

(117)

A legutóbbi tapasztalatok azt mutatják, hogy célzott intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a cukorkvóták alkalmazásából még hátralévő időben biztosított legyen az uniós piacnak a cukorral való megfelelő ellátása.

(118)

A cukorágazat sajátosságainak, valamint valamennyi érintett fél érdekeinek megfelelő figyelembevétele és a piaci zavarok kialakulásának megelőzése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a felvásárlási feltételek és a szállítási szerződések, a cukorrépára vonatkozó, az e rendeletben meghatározott felvásárlási feltételek naprakésszé tétele, valamint a vetés előtti szállítási szerződések tárgyát képező cukorrépa-mennyiségeknek az eladók közötti elosztásakor a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó kritériumok tekintetében.

(119)

A műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon termékek jegyzékének összeállítása tekintetében, amelyek gyártásához felhasználható az ipari cukor, ipari izoglükóz vagy ipari inulinszirup.

(120)

Annak biztosítására, hogy a jóváhagyott cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vagy -feldolgozó vállalkozások eleget tegyenek a kötelezettségeiknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az ilyen vállalkozások jóváhagyása és a jóváhagyás visszavonása, valamint az igazgatási szankciókra vonatkozó kritériumok tekintetében.

(121)

A cukorágazat sajátosságainak, valamint valamennyi érintett fél érdekeinek megfelelő figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a kvótarendszer alkalmazásához szükséges kifejezések jelentése, valamint a legkülső régiókba irányuló eladások feltételei tekintetében.

(122)

Annak biztosítására, hogy a termelőknek közvetlen befolyásuk legyen a termelés egy részének átvitelére vonatkozó döntésre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a cukor átvitele tekintetében.

(123)

A bortermelési potenciál jobb kezelése érdekében célszerű, hogy a tagállamok megküldjék a Bizottságnak a termelési potenciáljuk szőlőkataszteren alapuló jegyzékét. A szerkezetátalakítási és átállási támogatást azon tagállamokra kell korlátozni, amelyek a jegyzéket megküldték, így ösztönözve őket az említett jegyzék megküldésére.

(124)

A termelési potenciál tagállamok általi nyomon követésének és ellenőrzésének az egyszerűbbé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szőlőkataszter tartalmára, valamint a kapcsolódó mentességekre vonatkozóan.

(125)

Az érintett termékek megfelelő szintű nyomon követhetősége és különösen a fogyasztók védelme érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi borágazati termék tekintetében elő kell írni, hogy azt az Unión belüli mozgásakor dokumentum kísérje.

(126)

A borászati termékek szállításának és a szállítás tagállamok általi ellenőrzésének az elősegítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó szabályok tekintetében: a kísérőokmány és annak használata; azon feltételek, amelyek teljesülése esetén a kísérőokmány oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tanúsítására szolgáló okmánynak minősül; nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség és a nyilvántartás használata; annak meghatározása, hogy ki köteles nyilvántartást vezetni, továbbá a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesség biztosítása; valamint a nyilvántartásban szerepeltetendő műveletek meghatározása.

(127)

Mivel az uniós jog nem szabályozza a formális, írásbeli szerződéseket, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nemzeti szerződési jogukban kötelezővé teszik ezeknek a szerződéseknek az alkalmazását, feltéve, hogy ennek során betartják az uniós jogszabályokat, és mindenekelőtt szem előtt tartják a belső piac és a közös piacszervezés megfelelő működését. Tekintettel arra, hogy e tekintetben eltérések mutatkoznak az Unión belül, a szubszidiaritás érdekében indokolt, hogy ez a döntés a tagállamok hatáskörében maradjon. Mindazonáltal a tej- és tejtermékágazat esetében – az e szerződésekre vonatkozó megfelelő minimumszabályok, valamint a belső piac és a közös piacszervezés jó működésének biztosítása érdekében – uniós szinten meg kell határozni néhány, az említett szerződések alkalmazására vonatkozó alapfeltételt. Ezeket az alapfeltételeket szabadon kell megtárgyalni. Mivel néhány tejipari szövetkezet alapszabálya tartalmazhat hasonló hatással járó szabályokat, az egyszerűség érdekében ezeket mentesíteni kell a szerződéskötésre vonatkozó követelmény alól. Az ilyen szerződési rendszerek hatékonyságának növelése érdekében a tagállamoknak el kell dönteniük, hogy azokat akkor is alkalmazni kell-e, ha a tejet köztes szereplők gyűjtik össze a termelőktől és szállítják a feldolgozókhoz.

(128)

A termelés megvalósítható fejlesztésének és így a tejtermelők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a tárgyalási pozíciójukat a feldolgozókkal szemben, hogy ennek eredményeként az ellátási láncban a hozzáadott érték méltányosabb eloszlása valósuljon meg. E KAP-célok megvalósítása érdekében az EUMSZ 42. cikkének és 43. cikke (2) bekezdésének megfelelően rendelkezni kell arról, hogy a tejtermelők által alkotott termelői szervezetek vagy ezek társulásai – a tagjaik összessége vagy azok egy része által termelt nyers tej vonatkozásában – közösen folytassanak tárgyalásokat a tejüzemekkel a szerződéses feltételekről, így többek között az árról. A tényleges tejpiaci verseny fenntartása érdekében ezt a lehetőséget megfelelő mennyiségi korlátokhoz kell kötni. A szövetkezetek hatékony működése megakadályozásának elkerülése, valamint az egyértelműség érdekében rögzíteni kell, hogy amennyiben a mezőgazdasági termelő valamely szövetkezet tagjaként köteles az általa termelt tej teljes mennyiségére vagy egy részére vonatkozóan a szövetkezet alapszabályában vagy az azon alapuló szabályokban vagy határozatokban megállapított feltételeknek megfelelően nyers tejet szállítani, e feltételek nem képezhetik a termelői szervezetek tárgyalásainak tárgyát.

(129)

Tekintettel az oltalom alatt álló eredetmegjelölés és az oltalom alatt álló földrajzi jelzés jelentőségére – különösen a kiszolgáltatott vidéki régiók esetében –, továbbá a többletérték biztosítása és a minőségnek – konkrétan az oltalom alatt álló eredetmegjelölés és az oltalom alatt álló földrajzi jelzés által védett sajtok minőségének – a fenntartása érdekében, valamint a tejkvótarendszer megszűnésével összefüggésben lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok – szakmaközi szervezetek, termelői szervezetek vagy az 1151/2012/EU rendeletben meghatározott csoportosulások kérésére – szabályokat alkalmazzanak egy meghatározott földrajzi területen előállított ilyen sajtok teljes kínálatának szabályozására. Ezeket a kérelmeket az e sajthoz felhasznált tejmennyiség nagy többségét képviselő tejtermelők nagy többségének, illetve szakmaközi szervezetek és csoportosulások esetén a termelt sajtmennyiség nagy többségét képviselő sajttermelők nagy többségének kell támogatniuk.

(130)

Annak érdekében, hogy követni tudja a piaci fejleményeket, a Bizottságnak megfelelő időben tájékoztatást kell kapnia a szállított nyers tej mennyiségéről. Ezért rendelkezni kell arról, hogy az első felvásárló rendszeresen közölje ezeket az információkat a tagállamokkal, a tagállam pedig értesítse erről a Bizottságot.

(131)

A termelői szervezetek és társulásaik hasznos szerepet játszhatnak a kínálat összefogása és a forgalmazás javítása, a termelésnek a tervezése és a kereslethez történő igazítása, a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása, a kutatások folytatása, a legjobb gyakorlatok előmozdítása és a technikai segítségnyújtás, a melléktermékek és a tagjaik számára rendelkezésre álló kockázatkezelési eszközök kezelése terén, hozzájárulva ezáltal a termelők élelmiszerláncon belüli pozíciójának a megerősítéséhez.

(132)

A szakmaközi szervezeteknek fontos szerep juthat az ellátási lánc szereplői közötti párbeszéd, valamint a legjobb gyakorlatok és a piaci átláthatóság előmozdítása terén.

(133)

A termelői szervezetek, azok társulásai és a szakmaközi szervezetek meghatározására és elismerésére vonatkozó, meglévő szabályokat ezért indokolt összehangolni, egyszerűsíteni és kiterjeszteni, hogy ily módon az e rendeletnek megfelelően meghatározott alapszabályok alapján – kérésre – bizonyos ágazatokban lehetőség legyen az elismerésre. A termelői szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumoknak, valamint azok alapszabályának biztosítania kell, hogy e szervek a termelők kezdeményezésére jöjjenek létre, és azok ellenőrzése olyan szabályoknak megfelelően történjen, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát.

(134)

A különböző ágazatokban jelenleg meglévő rendelkezések hatékonyaknak bizonyultak, hiszen azáltal, hogy a tagállamok számára bizonyos feltételek mellett lehetővé tették, hogy az ilyen szervezetek bizonyos szabályait a tagsággal nem rendelkező termelőkre is kiterjesszék, elősegítették a termelői szervezetek, társulásaik és a szakmaközi szervezetek befolyásának növelését, ezért e rendelkezéseket indokolt összehangolni, egyszerűsíteni és valamennyi ágazatra kiterjeszteni.

(135)

Rendelkezni kell olyan intézkedések elfogadásának a lehetőségéről, amelyek elősegítik a kínálat piaci követelményekhez való igazítását, és ezen keresztül a piacok stabilizálását és az érintett mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítását.

(136)

A termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, valamint a szakmaközi szervezetek arra irányuló tevékenységének ösztönzése érdekében, hogy – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegítsék a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a minőség javítását célzó intézkedések; a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítésére irányuló intézkedések; a piaci ártendenciák feljegyzésének megkönnyítése; valamint az alkalmazott termelőeszközök alapján készített rövid és hosszú távú előrejelzések készítését lehetővé tévő intézkedések.

(137)

A borpiac jobb működése érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk a szakmaközi szervezetek által hozott döntések végrehajtására. E döntések ugyanakkor nem terjedhetnek ki olyan eljárásokra, amelyek torzító hatást gyakorolhatnak a versenyre.

(138)

Noha a formális, írásbeli szerződéseknek a tejágazatban történő alkalmazását külön rendelkezések szabályozzák, az ilyen szerződések alkalmazása elősegítheti a más ágazatokban működő szereplők felelősségteljes magatartásának a megerősítését is, és felhívhatja azok figyelmét arra, hogy jobban figyelembe kell venni a piac jelzéseit, javítani kell az ártranszmissziót, és a kereslethez kell igazítani a kínálatot, valamint segíthetnek egyes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elkerülésében. Az ilyen szerződésekre vonatkozó uniós jogi szabályozás hiányában a tagállamok a nemzeti szerződési jogukon belül kötelezővé tehetik ezen szerződések alkalmazását, feltéve, hogy egyidejűleg betartják az uniós jogszabályokat, és mindenekelőtt szem előtt tartják a belső piac és a közös piacszervezés megfelelő működését.

(139)

A termelés megvalósítható fejlesztésének és így a marha- és borjúhúságazatban és az olívaolaj-ágazatban tevékenykedő termelők, valamint egyes szántóföldi növények termelői megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a tárgyalási pozíciójukat az ellátási lánc további szereplőivel szemben, hogy ennek eredményeként az ellátási láncban a hozzáadott érték méltányosabb eloszlása valósuljon meg. A KAP e céljainak megvalósítása érdekében az elismert termelői szervezeteknek képesnek kell lenniük arra, hogy – tagjaik összessége vagy azok egy része termelésének vonatkozásában – bizonyos mennyiségi korlátok függvényében tárgyalásokat folytassanak a szállítási szerződések feltételeiről, így többek között az árról, feltéve, hogy az említett szervezetek törekednek egyet vagy többet megvalósítani a kínálat összefogására, a tagok által előállított termékek forgalomba hozatalára és a termelési költségek optimalizálására vonatkozó célkitűzések közül, és feltéve továbbá, hogy az e célkitűzések megvalósítására törekvés a tevékenységek integrációját eredményezi, és ez az integráció valószínűsíthetően jelentős növekedéshez vezet a hatékonyság tekintetében, hogy a termelői szervezet tevékenysége összességében véve hozzájáruljon az EUMSZ 39. cikkében foglalt célok eléréséhez. Ez megvalósítható, ha a termelői szervezet bizonyos meghatározott tevékenységeket végez, és ezek a tevékenységek jelentősnek minősülnek az érintett termelés volumene, valamint a termelési költségek, illetve a termék forgalomba hozatalával kapcsolatos költségek tekintetében.

(140)

Az értéktöbblet biztosítása, valamint különösen az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott pácolt sonka minőségének megőrzése érdekében a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy szigorú feltételek mellett szabályokat alkalmazzanak az ilyen pácolt sonka kínálatának szabályozására, feltéve, hogy termelőinek a nagy többsége, valamint adott esetben a szóban forgó sonkához fűződő földrajzi területen működő sertéstenyésztők támogatják ezeket a szabályokat.

(141)

Az Unió területén termelt komló szállítására vonatkozó valamennyi szerződés nyilvántartásba vételének kötelezettsége sok teherrel jár, így azt meg kell szüntetni.

(142)

Annak érdekében, hogy a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a szakmaközi szervezetek célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és ezáltal elő lehessen segíteni a szóban forgó szervezetek és társulások által folytatott tevékenységek hatékonyságát anélkül, hogy indokolatlan adminisztratív terheket rónának ki és – különösen a szervezeti tagsággal nem rendelkezők tekintetében – hogy sérülne az egyesülés szabadságának az elve, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok tekintetében:

az ilyen szervezetek és társulások által fakultatív, illetve kötelező jelleggel követendő konkrét célok, illetve azon konkrét célok, amelyek nem támogathatók, illetve amelyekkel adott esetben ki kell egészíteni az e rendeletben meghatározott célokat; e szervezetek és társulások alapszabálya, a termelői szervezetektől eltérő szervezetek alapszabálya, a bizonyos ágazatokban működő termelői szervezetek alapszabályára vonatkozó egyedi feltételek, az eltéréseket is beleértve, az ilyen szervezetek és társulások szervezeti felépítése, tagsági időtartama, mérete, demokratikus elszámoltathatósága és tevékenységei, valamint az összeolvadások következményei; az elismerésre, valamint az elismerés visszavonására és felfüggesztésre vonatkozó feltételek, az elismerésből, valamint az elismerés visszavonásából és felfüggesztésből eredő következmények, továbbá az elismerési kritériumok betartásának elmulasztása esetén a korrekciós intézkedések megtételére vonatkozó kötelezettség;

a több tagállamban működő szervezetek és társulások, valamint a transznacionális együttműködés esetén az adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozó szabályok; a tagállami engedélyezés hatálya alá tartozó olyan ágazatok, amelyek tekintetében alkalmazható kiszervezés, valamint a kiszervezhető tevékenységek feltételei és jellege, továbbá a technikai eszközök szervezetek vagy társulások általi biztosítása; a szervezetek és társulások forgalomba hozható termékei minimális mennyisége vagy értéke kiszámításának alapja; a termelői szervezetek által folytatott tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségének kiszámítására vonatkozó szabályok, a termelői szervezetek esetében a nem termelő tagok felvétele, vagy a termelői szervezetek társulásai esetében pedig a nem termelői szervezetek felvétele;

a szervezetek egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő kiterjesztése és a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő kötelező hozzájárulás, ezen belül az említett szervezetek általi efféle befizetések felhasználása és elosztása, valamint a termelésre vonatkozó azon szigorúbb szabályok listája, amelyek kiterjeszthetők, a reprezentativitásra vonatkozó további követelmények, az érintett gazdasági térségek, többek között az ezek meghatározása tekintetében a Bizottság által végzett vizsgálat, azon minimális időszak, ameddig a szabályoknak hatályban kell maradniuk, mielőtt kiterjesztésre kerülhetnek, azon személyek, illetve szervezetek, amelyek esetében a szabályok vagy a hozzájárulások alkalmazhatók, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén a Bizottság kérheti a szabályok kiterjesztésének vagy a kötelező hozzájárulások fizetésének visszautasítását vagy visszavonását.

(143)

A kereskedelmi forgalom nyomon követése elsősorban irányítási kérdés, amelyet rugalmasan kell kezelni. Az engedélyekre vonatkozó követelmények bevezetésével kapcsolatos döntés meghozatalakor mérlegelni kell, hogy szükség van-e engedélyekre, az érintett piacok irányítására, és különösen a kérdéses termékek behozatalának vagy kivitelének nyomon követésére.

(144)

Az Unió nemzetközi kötelezettségeinek és az alkalmazandó uniós szociális, környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak a figyelembevétele érdekében, valamint a kereskedelmi és piaci fejlemények, továbbá a behozatal és kivitel nyomon követése, illetve a hatékony és eredményes piacirányítás és az adminisztratív terhek csökkentése céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: azon termékek jegyzéke, amelyek esetében behozatali vagy kiviteli engedélyt kell bemutatni; valamint azon esetek és helyzetek, amelyekben nem szükséges behozatali vagy kiviteli engedélyt bemutatni.

(145)

Az engedélyrendszer további elemeinek megállapítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozó szabályok tekintetében: az engedélyből fakadó jogok és kötelezettségek, az engedély joghatásai, és azon esetek, amelyekben tűréshatárt kell biztosítani az engedélyben szereplő mennyiség behozatalára vagy kivitelére vonatkozó kötelezettség tekintetében, illetve amelyekben fel kell tüntetni a származást; azon előírás, amely szerint a behozatali engedély kibocsátásának vagy a szabad forgalomba bocsátásnak előfeltétele egy olyan, harmadik ország vagy valamely tanúsító szerv által kibocsátott dokumentum bemutatása, amely tanúsítja többek között a termékek eredetét, eredetiségét és minőségi jellemzőit; az engedély átruházása, vagy az átruházhatóságra vonatkozó korlátozások; a kender behozatali engedélyeire vonatkozó további feltételek, valamint a csalások és szabálytalanságok megelőzése vagy felszámolása céljából a tagállamok közötti adminisztratív segítségnyújtás elve; továbbá azon esetek és helyzetek, amikor szükséges, illetve nem szükséges letétbe helyezni biztosítékot annak garantálására, hogy a termékek behozatalára vagy kivitelére az engedély érvényességi ideje alatt kerül sor.

(146)

A mezőgazdasági termékekre vonatkozó, a WTO-megállapodásokban és a kétoldalú megállapodásokban foglaltakat tükröző vámok alapvető elemei a közös vámtarifában kerülnek megállapításra. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy intézkedéseket fogadjon el a behozatali vámok ezen alapvető elemeknek megfelelő részletes kiszámítása tekintetében.

(147)

Egyes termékek esetében fenn kell tartani a belépésiár-rendszert. A belépésiár-rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szállítmány bejelentett ára valódiságának behozatali átalányérték használatával történő ellenőrzése, valamint azon feltételek meghatározása tekintetében, amelyek mellett biztosíték letétbe helyezésére van szükség.

(148)

A bizonyos mezőgazdasági termékek behozatala miatt esetleg az uniós piacot sújtó káros hatások megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében az ilyen termékek behozatalát – amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek – kiegészítő vámtétel megfizetéséhez kell kötni.

(149)

Bizonyos feltételek mellett helyénvaló az EUMSZ-szel összhangban megkötött nemzetközi megállapodásokból vagy egyéb uniós jogi aktusokból eredő behozatali vámkontingensek megnyitása és kezelése. A kezelés alkalmazott módszerének a behozatali vámkontingensek esetében kellő súlyt kell fektetnie a meglévő, illetve az újonnan megjelenő uniós termelési, feldolgozási és fogyasztási piacok ellátási igényeire – a versenyképesség, a kínálat biztonsága és folytonossága tekintetében – és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére.

(150)

A Spanyolországba irányuló importra szánt 2 000 000 tonna kukoricára és 300 000 tonna cirokra vonatkozó vámkontingenst, valamint a Portugáliába irányuló importra szánt 500 000 tonna kukoricára vonatkozó vámkontingenst illetően a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója részeként kötött megállapodások szerinti kötelezettségvállalások teljesítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a vámkontingensek szerinti behozatal végrehajtásához, valamint adott esetben az érintett tagállamok kifizető ügynökségei által importált mennyiségek intervenciós raktározásához szükséges rendelkezések meghatározása érdekében.

(151)

Annak érdekében, hogy az érintettek méltányos feltételek mellett juthassanak hozzá a rendelkezésre álló mennyiségekhez, valamint a gazdasági szereplők a vámkontingens tekintetében egyenlő bánásmódban részesüljenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan: azon feltételek és jogosultsági követelmények meghatározása, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a vámkontingens keretében kérelmet nyújthassanak be; szabályok meghatározása a jogok átruházására a gazdasági szereplők között, valamint szükség esetén a vámkontingens kezelésének keretében történő átruházást érintő korlátozásokra vonatkozóan; a vámkontingens keretében történő behozatal biztosíték letétbe helyezéséhez kötése; szükség esetén a vámkontingensre vonatkozó, nemzetközi megállapodásban vagy más vonatkozó jogi aktusban rögzített sajátosságokat, követelményeket vagy korlátozásokat érintő rendelkezések meghatározása.

(152)

A mezőgazdasági termékek a harmadik országokban – egyes esetekben – megkülönböztetett behozatali elbánásban részesülhetnek, ha megfelelnek bizonyos előírásoknak és/vagy árfeltételeknek. Az ilyen rendszerek megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az importáló harmadik ország hatóságai és az Unió között igazgatási együttműködésre van szükség. E célból a termékekhez egy, az Unió területén kibocsátott tanúsítványt kell mellékelni.

(153)

Annak érdekében, hogy a kivitelre kerülő termékek az Unió által az EUMSZ-nek megfelelően kötött nemzetközi megállapodások értelmében – bizonyos feltételek teljesülése esetén – harmadik országba történő bevitelkor megkülönböztetett elbánásban részesülhessenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok illetékes hatóságainak azon kötelessége tekintetében, melynek értelmében azok – kérelem alapján és a megfelelő ellenőrzések elvégzését követően – kötelesek kiállítani a feltételek betartását tanúsító okmányt.

(154)

Annak érdekében, hogy tiltott termények ne zavarhassák meg a rost előállítására szolgáló kender piacát, e rendeletnek rendelkeznie kell a kender és a kendermag behozatalának ellenőrzéséről, biztosítandó, hogy ezek a termékek bizonyos garanciákat nyújtsanak a tetrahidro-kannabinol-tartalom tekintetében. Ezenkívül a nem vetés céljára szolgáló kendermag behozatalának továbbra is egy olyan ellenőrzési rendszer hatálya alatt kell maradnia, amely megköveteli, hogy az érintett importőrök engedéllyel rendelkezzenek.

(155)

A komlóágazat termékei tekintetében az Unió egész területére kiterjedő minőségpolitikát kell folytatni. E rendeletbe kell foglalni azokat a rendelkezéseket, amelyek a behozott termékek esetében biztosítják, hogy csak az egyenértékű minimális minőségi jellemzőknek megfelelő termékek behozatalára kerüljön sor. Az adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek tekintetében, amelyek teljesülése esetén nem alkalmazandók az egyenértékűség igazolásával és a csomagolás címkézésével kapcsolatos kötelezettségek.

(156)

Az Unió számos kedvezményes piacra jutásról szóló megállapodást kötött harmadik országokkal, amelyek alapján az érintett országok kedvező feltételek mellett exportálhatnak nádcukrot az Unióba. Bizonyos ideig fenn kell tartani azokat a rendelkezéseket, amelyek a finomítóknak a finomításra szánt cukorral kapcsolatos igényének felmérésére, és a behozatali engedélyeknek – bizonyos feltételek mellett – a jelentős mennyiségű importált nádcukrot feldolgozó olyan szakosodott felhasználók számára való fenntartására vonatkoznak, amelyek kizárólag cukorfinomítással foglalkozó uniós üzemeknek minősülnek. Annak biztosítására, hogy a behozott, finomításra szánt cukor finomítására a fenti követelményeknek megfelelően kerüljön sor, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében: a behozatali rendelkezések alkalmazásához szükséges kifejezések használata; azon feltételek és jogosultsági követelmények, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy behozatali engedély iránti kérelmet nyújthassanak be – biztosíték letétbe helyezését is beleértve –, valamint a kiszabandó igazgatási szankciókra vonatkozó szabályok.

(157)

A vámrendszer az Unió külső határain lehetővé teszi minden egyéb védintézkedés mellőzését. A belső piaci és vámmechanizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetekben – annak érdekében, hogy az Unió piaca ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben – az Uniónak képesnek kell lennie valamennyi szükséges intézkedés haladéktalan megtételére. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük az Unió nemzetközi kötelezettségeivel.

(158)

Indokolt lehetővé tenni az aktív és passzív feldolgozási eljárások alkalmazásának felfüggesztését, amennyiben ezek az eljárások zavart idéznek vagy idézhetnek elő az uniós piacon.

(159)

A harmadik országokba irányuló kivitel után járó – az Unión belüli árak és a világpiaci árak közötti különbségen alapuló és a WTO-ban tett kötelezettségvállalások által meghatározott korlátokon belüli – visszatérítéseket fenn kell tartani, mint olyan intézkedést, amelyet az e rendelet hatálya alá tartozó egyes termékekre lehet alkalmazni, amennyiben a belső piacon tapasztalható feltételek a rendkívüli intézkedéseket indokoló feltételeknek felelnek meg. A támogatott kivitelnek értékbeli és mennyiségi korlátok között kell maradnia, és – a rendkívüli intézkedések alkalmazásának sérelme nélkül – a rendelkezésre álló visszatérítés összegének nullának kell lennie.

(160)

Az értékbeli korlátoknak való megfelelésről kell gondoskodni akkor, amikor az Európai Mezőgazdasági Garanciaalappal kapcsolatos szabályok alapján történő kifizetések ellenőrzése révén sor kerül az export-visszatérítések meghatározására. Az ellenőrzést meg kell könnyíteni az export-visszatérítések kötelező előzetes rögzítése segítségével, miközben a differenciált visszatérítések esetében lehetővé lehet tenni egy földrajzi területen belül – amelyre egy egységes export-visszatérítési mérték vonatkozik – a meghatározott rendeltetési hely megváltoztatását. A rendeltetési hely megváltoztatása esetén a tényleges rendeltetési helyre alkalmazandó export-visszatérítést kell megfizetni, amelynek felső határa a rendeltetési helyre alkalmazandó, előzetesen rögzített összeg.

(161)

A mennyiségi korlátoknak való megfelelést megbízható és hatékony ellenőrző rendszernek kell biztosítania. E célból az export-visszatérítések odaítélését kiviteli engedélyhez kell kötni. Az export-visszatérítéseket a rendelkezésre álló felső korlát mértékéig, az érintett termék adott helyzetének függvényében kell odaítélni. E szabály alól kivételt tenni csak a Szerződések I. mellékletében nem szereplő olyan feldolgozott termékek esetében szabad, amelyekre nem vonatkoznak mennyiségi korlátok. Rendelkezni kell az irányítási szabályok szigorú betartásának követelményétől való eltérésről abban az esetben, ha az export-visszatérítésben részesülő kivitel várhatóan nem lépi túl a megállapított mennyiséget.

(162)

Élő szarvasmarhafélék kivitele esetében export-visszatérítést kizárólag abban az esetben lehet odaítélni és kifizetni, ha betartásra kerülnek az uniós jogban az állatok jóléte és különösen az állatok szállítás közbeni védelme tekintetében előírt rendelkezések.

(163)

Az export-visszatérítési rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a gazdasági szereplők kötelezettségeinek teljesítését garantáló biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény tekintetében.

(164)

A gazdasági szereplőkre és a hatóságokra háruló adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: olyan küszöbértékek rögzítése, amelyek alatt a kiviteli engedély kibocsátása, illetve bemutatása nem kötelező, továbbá olyan rendeltetési helyek vagy műveletek megjelölése, amelyek esetében indokolt lehet a kiviteli engedély bemutatására vonatkozó követelmény alóli mentesítés, és – indokolt helyzetben – a kiviteli engedély utólagos megadásának lehetővé tétele.

(165)

Az export-visszatérítésekre való teljes körű vagy részleges jogosultságot indokolttá tévő gyakorlati helyzetek kezelése érdekében, továbbá abból a célból, hogy segítséget nyújtson a gazdasági szereplők számára az export-visszatérítés kérelmezése és végső kifizetése közötti időszak áthidalásához, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó szabályok tekintetében: másik időpont meghatározása a visszatérítésre vonatkozóan, az export-visszatérítések előzetes kifizetése, beleértve a biztosíték letétbe helyezésére és felszabadítására vonatkozó feltételeket is; a termékek valós rendeltetési helyét érintő kétségek felmerülése esetén szükséges további bizonyítékok és az Unió vámterületére történő újrabehozatal lehetősége; azon rendeltetési helyek, amelyek esetében a kivitel az Unióból való kivitelnek minősül, valamint egyes rendeltetési helyeknek az export-visszatérítésre jogosultságot biztosító uniós vámterületek közé történő felvétele.

(166)

Annak biztosítása érdekében, hogy a Szerződések I. mellékletében felsorolt termékek és az ezek feldolgozásával előállított termékek exportőrei az export-visszatérítés tekintetében egyenlő elbánásban részesüljenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyes szabályoknak a feldolgozott áruk formájában kivitelre kerülő termékekre való alkalmazása tekintetében.

(167)

Annak biztosítása érdekében, hogy az export-visszatérítés által érintett termékeket valóban kivigyék az Unió vámterületéről és azok ne kerülhessenek vissza az említett területre, továbbá annak érdekében, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkenjenek azok az adminisztratív terhek, amelyek a visszatérítés által érintett termékeknek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési hely szerinti országba történő megérkezésére vonatkozó bizonyítékok kiállításával és benyújtásával összefüggésben a gazdasági szereplőkre hárulnak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozó szabályokról: az a határidő, amelyen belül meg kell történnie az Unió vámterületéről való kiléptetésnek, beleértve az átmeneti újrabeléptetés idejét is; azok a feldolgozási műveletek, amelyek az említett időszakban végrehajthatók az export-visszatérítéssel támogatott termékeken; bizonyíték arra nézve, hogy az érintett termékek megérkeztek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési helyre; azok a visszatérítési küszöbértékek és feltételek, amelyek mellett az exportőrök mentesíthetők az említett igazolási kötelezettség alól; amennyiben differenciált visszatérítésnek van helye, a rendeltetési helyre való megérkezés független harmadik felek által történő igazolásának jóváhagyására vonatkozó feltételek.

(168)

Annak érdekében, hogy az exportőröket az állatjóléti feltételek betartására ösztönözze, és lehetővé tegye az illetékes hatóságok számára az export-visszatérítésekkel kapcsolatos kiadások helyességének ellenőrzését azokban az esetekben, amikor a visszatérítés nyújtásának feltétele az állatjóléti követelmények teljesítése, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az uniós vámterületen kívül alkalmazandó állatjóléti követelmények tekintetében, beleértve független harmadik felek bevonását is.

(169)

A különböző ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a gazdasági szereplőkre és az export-visszatérítéssel támogatható termékekre vonatkozó egyedi követelmények és feltételek, valamint az export-visszatérítés kiszámítása céljából alkalmazandó együtthatók meghatározása, figyelembe véve a gabonafélékből nyert szeszes italok bizonyos fajtáinak érési folyamatát.

(170)

A virághagymák tekintetében az export-minimálárak ma már nem bizonyulnak hasznosnak, így azokat el kell törölni.

(171)

Az EUMSZ 42. cikkének megfelelően az EUMSZ versenyszabályokra vonatkozó rendelkezései a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére kizárólag az uniós jog által az EUMSZ 43. cikke (2) bekezdésének keretében, és az ott megállapított eljárásnak megfelelően meghatározott mértékig alkalmazandók.

(172)

Tekintettel a mezőgazdasági ágazat sajátosságaira, valamint annak a teljes élelmiszer-ellátási lánc megfelelő működésétől való függésére, beleértve a valamennyi érintett ágazatra vonatkozó versenyszabályoknak az egész élelmiszerláncban – amely akár nagyon koncentrált is lehet – történő hatékony alkalmazását, különös figyelmet kell fordítani az EUMSZ 42. cikkében meghatározott versenyszabályok alkalmazására vonatkozó szabályra. A Bizottságnak ezért szorosan együtt kell működnie a tagállamok illetékes hatóságaival. Ezen túlmenően, a Bizottság által elfogadott iránymutatások adott esetben megfelelő eszközök arra, hogy iránymutatást nyújtsanak a vállalkozások és más érdekelt felek számára.

(173)

Rendelkezni kell arról, hogy az EUMSZ 101. cikkében említett megállapodásokra, döntésekre és magatartásokra, valamint az erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó versenyszabályokat a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére is alkalmazni kell feltéve azok alkalmazása ne akadályozza a KAP célkitűzéseinek megvalósulását.

(174)

Különös figyelmet kell fordítani azon gazdálkodói vagy termelői szervezetekre, illetve ezek társulásaira, amelyek célja mezőgazdasági termékek közös előállítása vagy forgalmazása, vagy a közös létesítmény-használat, feltéve, hogy az ilyen együttes fellépés nem zárja ki a versenyt, vagy nem veszélyezteti az EUMSZ 39. cikkében foglalt célkitűzések elérését.

(175)

A bizonyos termékek – mint például az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt vagy sonka, vagy a bor, amelyre külön szabályok vonatkoznak – kínálatára vonatkozó szabályait nem érintve, a szakmaközi szervezetek egyes tevékenységei tekintetében speciális megközelítést kell alkalmazni, feltéve, hogy az ilyen tevékenységek nem vezetnek a piacok felosztásához, nem befolyásolják a közös piacszervezés megfelelő működését, nem torzítják, illetve nem szüntetik meg a versenyt, nem vonják maguk után az árak vagy kvóták rögzítését, és nem vezetnek megkülönböztetéshez.

(176)

A nemzeti támogatások nyújtása veszélyeztetné a belső piac megfelelő működését. Ezért a mezőgazdasági termékekre általános szabályként az EUMSZ állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek ellenére bizonyos esetekben engedélyezni kell kivétel alkalmazását. Ha ilyen kivételek alkalmazandók, a Bizottságnak képesnek kell lennie a meglévő, az új vagy a javasolt nemzeti támogatások jegyzékének összeállítására, hogy megfelelő észrevételeket tudjon tenni a tagállamok felé és alkalmas intézkedéseket tudjon javasolni számukra.

(177)

A kivágási támogatásra és a borágazati támogatási programok bizonyos intézkedéseire vonatkozó előírásoknak önmagukban nem szabad kizárniuk az ugyanezen célú nemzeti támogatások odaítélését.

(178)

A rénszarvas tenyésztésének és a rénszarvasból készült termékek előállításának és forgalmazásának sajátos gazdasági helyzete miatt Finnország és Svédország e tekintetben a továbbiakban is nyújthat nemzeti kifizetéseket.

(179)

Finnországban a cukorrépa-termesztés sajátos földrajzi és éghajlati körülmények között történik, ami a cukorreform általános hatásain túlmenően is hátrányosan befolyásolja az ágazatot. Az említett tagállam számára ezért állandó jelleggel engedélyezni kell, hogy nemzeti támogatást nyújtson cukorrépa-termelői részére.

(180)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti kifizetést folyósítsanak az e rendelet szerint meghatározott méhészeti intézkedések társfinanszírozása, illetve a strukturális vagy természeti feltételekből eredően hátrányos helyzetű méhészetek védelme érdekében vagy gazdaságfejlesztési programok keretében, kivéve a termelésre vagy kereskedelemre irányuló nemzeti kifizetést.

(181)

A gyermekek élelmiszerhez való hozzáférésének javítását célzó programokban részt vevő tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós támogatást kiegészítve nemzeti támogatást is nyújtsanak az adott termékekkel való ellátást és egyes kapcsolódó költségeket illetően.

(182)

Az igazolt válsághelyzetek kezelése érdekében – akár az átmeneti időszak megszűnését követően is – a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti krízislepárlási támogatást nyújtsanak a tagállam saját nemzeti támogatási programjához tartozó megfelelő éves költségvetés értékének 15 %-os átfogó költségvetési korlátján belül. Minden ilyen nemzeti támogatásról értesíteni kell a Bizottságot, és a támogatást annak odaítélését megelőzően jóvá kell hagyni.

(183)

A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy – amint ezt jelenleg a 73/2009/EK rendelet 120. cikke lehetővé teszi – a héjas gyümölcsűek esetében továbbra is nemzeti kifizetést folyósítsanak, ezzel is csökkentve a héjas gyümölcsűekre vonatkozó korábbi uniós támogatás termeléstől elválasztott támogatással való felváltásának hatásait. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó rendeletet hatályon kívül fogják helyezni, az egyértelműség érdekében a szóban forgó nemzeti kifizetéseket szerepeltetni kell ebben a rendeletben.

(184)

A piac megzavarásának kockázatával szembeni hatékony és eredményes fellépés érdekében különleges intervenciós intézkedésekről kell rendelkezni. Meg kell határozni ezen intézkedések alkalmazási körét.

(185)

Annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen fellépni azokban az esetekben, amikor a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés vagy -csökkenés a piac megzavarásának kockázatával fenyeget, illetve amikor egyéb, a piacot jelentősen megzavaró vagy ennek veszélyét előrevetítő események és körülmények merülnek fel, és a helyzet vagy annak a piacra gyakorolt hatása valószínűsíthetően továbbra is fenn fog állni vagy romlani fog, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a piaci helyzet kezeléséhez szükséges intézkedések tekintetében – tiszteletben tartva a nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségvállalásokat, és feltéve, hogy az e rendelet értelmében rendelkezésre álló összes többi intézkedés elégtelennek bizonyul –, beleértve – szükség esetén – az e rendeletben előírt egyéb intézkedések hatályának, időtartamának vagy más aspektusainak kiterjesztését vagy módosítását célzó, vagy export-visszatérítésre vonatkozó, valamint a behozatali vámok részleges vagy teljes körű felfüggesztésére irányuló intézkedéseket, adott esetben bizonyos mennyiségek vagy időszakok tekintetében.

(186)

A szabad mozgásnak az állatbetegségek terjedése elleni küzdelmet célzó intézkedések alkalmazásából eredő korlátozásai nehézségeket okozhatnak egy vagy több tagállam piacán. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az olyan súlyos piaci zavarok, mint a fogyasztás vagy az árak jelentős csökkenése, egyes esetekben a közegészségügyi, illetve növény- vagy állat-egészségügyi kockázatok miatti fogyasztói bizalomvesztésre vezethetők vissza. A tapasztalatok fényében a fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó intézkedéseket a növényi termékekre is ki kell terjeszteni.

(187)

A marha- és borjúhúsra, a tejre és tejtermékekre, a sertés-, juh- és kecskehúsra, a tojásra és a baromfihúsra vonatkozó rendkívüli piactámogatási intézkedéseknek közvetlenül a betegségek terjedése elleni küzdelem érdekében elfogadott egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézkedésekhez kell kapcsolódniuk. Az ilyen intézkedéseket a tagállamok kérésére kell meghozni, az érintett piacok súlyos zavarainak elkerülése érdekében.

(188)

A rendkívüli körülményekre való hatékony válasz érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el azon termékek – e rendeletben meghatározott – jegyzékének kiterjesztése tekintetében, amelyeket illetően rendkívüli támogatási intézkedéseket lehet elfogadni.

(189)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a szükséghelyzetben felmerülő egyedi problémák megoldásához elfogadja a szükséges intézkedéseket.

(190)

A tejágazatban különösen fontos lehet a piac megzavarásának kockázatával szembeni hatékony és eredményes fellépés. Hasonlóképpen, szükséghelyzetben egyedi problémák merülhetnek fel. Hangsúlyozni kell ezért, hogy piaci zavarok – a piaci egyensúlyhiányt is beleértve – esetén a fent említett intézkedések Bizottság általi elfogadása, vagy a szükséghelyzetben felmerülő egyedi problémák megoldásához szükséges intézkedések elfogadása érintheti a tejágazatot.

(191)

A piacon jelentkező súlyos egyensúlyhiányok megoldása érdekében rendkívüli intézkedésként megfelelőnek bizonyulhat a magánszektorbeli gazdasági szereplők kollektív fellépésére vonatkozó egyedi kategóriák bevezetése az érintett ágazatok stabilizálása céljából, feltéve, hogy a pontos biztosítékok, korlátok és feltételek is megállapításra kerülnek. Amennyiben e fellépések az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozhatnak, a Bizottság számára lehetővé kell tenni korlátozott időtartamú eltérések biztosítását. A fellépéseknek azonban ki kell egészíteniük az állami intervenció és a magántárolás, illetve az e rendelet által lehetővé tett rendkívüli intézkedések keretében megvalósuló uniós fellépést, és azok nem akadályozhatják a belső piac működését.

(192)

Lehetővé kell tenni annak előírását, hogy a vállalkozások, a tagállamok vagy a harmadik országok tájékoztatást nyújtsanak e rendelet alkalmazása, a mezőgazdasági termékek piacának nyomon követése, elemzése és kezelése, a piac átláthatóságának biztosítása, a KAP keretébe tartozó intézkedések megfelelő működésének biztosítása, ellenőrzése, monitoringja, értékelése és pénzügyi ellenőrzése, valamint a nemzetközi megállapodásokban lefektetett követelményeknek való megfelelés, és ezen belül a megállapodásokban foglalt értesítési kötelezettség teljesítése céljából. Az e célra szolgáló eljárások összehangolása, ésszerűsítése és egyszerűsítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a tájékoztatással kapcsolatosan a szükséges intézkedések elfogadására. Ennek során a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a különböző lehetséges adatforrások között.

(193)

Az információs rendszerek integritásának, valamint a továbbított dokumentumok és kapcsolódó adatok hitelességének és olvashatóságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni; a feldolgozandó adatok kategóriái és a maximális adatmegőrzési időtartamok; a feldolgozás célja, különösen amennyiben ezen adatokat közzéteszik, illetve harmadik országoknak átadják; az elérhetővé tett információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférési jogosultságok; valamint az információk közzétételének feltételei.

(194)

A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában alkalmazni kell az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló uniós jogot, és különösen a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (10), valamint a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (11).

(195)

Az európai adatvédelmi biztos a vele folytatott konzultációt követően 2011. december 14-én nyilvánított véleményt (12).

(196)

A mezőgazdasági ágazatban bekövetkező válságokra képzett tartalékból az 1306/2013/EU rendelet 2013. december 17. 24. cikkében, valamint a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás (13) 22. pontjában szereplő feltételeknek és eljárásoknak megfelelően lehet pénzeszközöket átutalni, és egyértelművé kell tenni, hogy e rendelet jelenti az alkalmazandó alap-jogiaktust.

(197)

Az 1234/2007/EK rendeletben foglalt rendelkezésekről az e rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a szükséges intézkedések, és különösen a vállalkozások megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelméhez szükséges intézkedések meghozatala tekintetében.

(198)

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok e rendelet szerinti elfogadása során a sürgősségi eljárás alkalmazását olyan kivételes esetekre kell fenntartani, amikor ez a piac megzavarásának kockázatával szembeni hatékony és eredményes fellépés érdekében rendkívül sürgős megfontolások miatt szükségesnek bizonyul, vagy amikor piaci zavarok jelennek meg. A sürgősségi eljárás alkalmazását indokolni kell, és meg kell határozni azokat az eseteket, amelyekben a sürgősségi eljárást kell alkalmazni.

(199)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (14) megfelelően kell gyakorolni.

(200)

Az e rendelet végrehajtására szolgáló jogi aktusokat vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, mivel e jogi aktusok a KAP-ot érintik, a 182/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglaltak szerint. Az e rendelethez kapcsolódó, a versenyjogot érintő végrehajtási jogi aktusok elfogadása esetében azonban a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni, mivel a versenyjog területén a végrehajtási jogi aktusokat általában a tanácsadó bizottsági eljárás alkalmazásával kell elfogadni.

(201)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia az uniós védőintézkedések elfogadásával, módosításával vagy visszavonásával, illetve az aktív vagy passzív feldolgozási eljárások alkalmazásának felfüggesztésével kapcsolatban, amennyiben ez a piaci helyzetre való azonnali reagálás érdekében, illetve szükséghelyzetben előálló, olyan konkrét problémák megoldásával kapcsolatban szükséges, a amelyek azonnnali kezelést igényelnek, amennyiben – megfelelően indokolt esetekben - rendkívül sürgős megfontolások úgy kívánják.

(202)

Egyes, e rendelet szerinti olyan intézkedések tekintetében, amelyek gyors fellépést igényelnek, vagy amelyek pusztán általános rendelkezések egyedi helyzetekre történő, mérlegelés nélküli alkalmazásából állnak, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül fogadhasson el végrehajtási jogi aktusokat.

(203)

A Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni olyan adminisztratív vagy irányítási feladatok elvégzésére, amelyek nem foglalják magukban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok elfogadását.

(204)

E rendeletnek meg kell határoznia bizonyos, Horvátországra vonatkozó különleges szabályokat Horvátország csatlakozási okmányának megfelelően (15).

(205)

Az 1234/2007/EK rendelet alapján az egyes ágazatokban számos intézkedés e rendelet hatálybalépését követően ésszerű időn belül hatályát veszti. Az 1234/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezését követően a vonatkozó rendelkezések az érintett programok végéig továbbra is alkalmazandók.

(206)

Az 1972/1973-as tenyészévben a selyemhernyókra nyújtott támogatásról szóló 922/72/EGK tanácsi rendelet (16) már nem aktuális; a közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítására vonatkozó eljárásról szóló 234/79/EGK rendeletet e rendelet felülírja; az 1995. évi betakarítás során a komlótermelőknek nyújtott támogatásról szóló 1601/96/EK tanácsi rendelet (17) átmeneti intézkedés, amely jellegéből adódóan ma már nem aktuális. Az egyes importált borok kínálatának és értékesítésének engedélyezéséről szóló 1037/2001/EK tanácsi rendelet (18) ma már nem aktuális, mivel azt felülírták az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a borkereskedelemről szóló, a 2006/232/EK tanácsi határozattal (19) elfogadott megállapodás rendelkezései. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében az említett rendeleteket hatályon kívül kell helyezni.

(207)

A tej- és tejtermékágazatban a közelmúltban hatályba léptek bizonyos szabályok, amelyeket a tejpiacon jelenleg uralkodó gazdasági körülmények és az ellátási lánc szerkezete továbbra is indokol; ezek a szabályok különösen a következőket érintik: szerződéses kapcsolatok és tárgyalások, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajtok kínálatának szabályozása, az első felvásárlók nyilatkozatai, termelői szervezetek, termelői szervezetek társulásai és szakmaközi szervezetek. Ezért e szabályokat célszerű kellően hosszú ideig alkalmazni a szóban forgó ágazatban (a tejkvóták eltörlése előtt és után egyaránt), hogy hatásukat teljes mértékben kifejthessék. A szabályoknak mindazonáltal átmenetinek kell lenniük, és felülvizsgálat tárgyát kell képezniük. A Bizottságnak a tejpiaci fejleményekről jelentéseket kell elfogadnia, amelyek tárgya különösen a termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönző lehetséges intézkedések, és amelyek közül az elsőt 2014. június 30-ig, a másodikat 2018. december 31-ig kell előterjeszteni,

a)

gabonafélék, I. rész;

b)

rizs, II. rész;

c)

cukor, III. rész;

d)

szárított takarmány, IV. rész;

e)

vetőmagok, V. rész;

f)

komló, VI. rész;

g)

olívaolaj és étkezési olajbogyó, VII. rész;

h)

len és kender, VIII. rész;

i)

gyümölcs- és zöldségfélék, IX. rész;

j)

feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, X. rész;

k)

banán, XI. rész;

l)

bor, XII. rész;

m)

élő fák és egyéb növények, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat, XIII. rész;

n)

dohány, XIV. rész;

o)

marha- és borjúhús, XV. rész;

p)

tej és tejtermékek, XVI. rész;

q)

sertéshús, XVII. rész;

r)

juh- és kecskehús, XVIII. rész;

s)

tojás, XIX. rész;

t)

baromfihús, XX. rész;

u)

mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, XXI. rész;

v)

méhészeti termékek, XXII. rész;

w)

selyemhernyó, XXIII. rész;

x)

egyéb termékek, XXIV. rész.

a)

„kevésbé fejlett régiók” az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 90. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában ekként meghatározott régiók.

b)

„természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek” azok az időjárási körülmények – így például fagy, jégeső, jég, eső vagy aszály –, amelyek a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagában az adott mezőgazdasági termelő szokásos éves termelésének több mint 30 %-át elpusztítják.

a)

a rizs átváltási arányainak a feldolgozás különböző szakaszaira, valamint a feldolgozási költségeknek és a melléktermékek értékének a rögzítése;

b)

a rizs átváltási arányainak alkalmazása tekintetében szükséges intézkedések elfogadása.

a)

egy adott év január 1-jétől december 31-ig a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint a banánágazat esetében;

b)

április 1-jétől a következő év március 31-ig a szárított-takarmány-ágazat és a selyemhernyó-ágazat esetében;

c)

július 1-jétől a következő év június 30-ig az alábbi ágazatok esetében:

d)

augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;

e)

szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat esetében;

f)

október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat esetében.

a)

a gabonaágazat tekintetében 101,31 EUR/tonna, ami a raktárba szállított áruk nagykereskedelmi, kirakodás előtti állapotára vonatkozik;

b)

a hántolatlan rizs tekintetében a III. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőség esetében 150 EUR/tonna, ami a raktárba szállított áruk nagykereskedelmi, kirakodás előtti állapotára vonatkozik;

c)

a III. melléklet B. pontjában meghatározott szabványos minőségű, csomagolatlan cukor tekintetében a gyártelepi referencia-küszöbérték:

d)

a marha- és borjúhúságazat tekintetében 2 224 EUR/tonna a hímivarú szarvasmarhafélék esetében a IV. melléklet A. pontjában említett, a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer szerinti „R3” húsossági/faggyúborítottsági osztályozású hasított testre;

e)

a tej- és tejtermékágazat tekintetében:

f)

a sertéshús tekintetében 1 509,39 EUR/tonna a súly és a színhústartalom alapján meghatározott szabványos minőségű hasított testre, a sertések hasított testére vonatkozó, a IV. melléklet B. pontjában említett uniós osztályozási rendszerrel összhangban, az alábbiak szerint:

g)

az olívaolaj-ágazat tekintetében:

a)

állami intervenció, amelynek keretében a tagállamok illetékes hatóságai a termékeket felvásárolják és kitárolásukig tárolják; valamint

b)

a termékek magántárolásához nyújtott támogatás.

a)

közönséges búza, durumbúza, árpa és kukorica;

b)

hántolatlan rizs;

c)

a 0201 10 00 és a 0201 20 20 – 0201 20 50 KN-kód alá tartozó, marha- és borjúhús-ágazati friss vagy hűtött hús;

d)

jóváhagyott uniós vállalkozás által előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék, és amely közvetlenül és kizárólag olyan pasztőrözött tejszínből készült, amelyet közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyertek;

e)

jóváhagyott uniós vállalkozás által tehéntejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka.

a)

a közönséges búza, a durumbúza, az árpa és a kukorica tekintetében november 1-jétől május 31-ig;

b)

a hántolatlan rizs tekintetében április 1-jétől július 31-ig;

c)

a marha- és borjúhús tekintetében egész évben;

d)

a vaj és a sovány tejpor tekintetében március 1-jétől szeptember 30-ig.

a)

meg kell nyitni a közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor tekintetében;

b)

a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs (beleértve a hántolatlan rizs meghatározott fajtáit és típusait is) tekintetében, ha azt a piaci helyzet szükségessé teszi. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni;

c)

a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésben említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott, egyéb végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 20. cikk első bekezdésének c) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában a IV. melléklet A. pontjában említett, a szarvasmarhafélék hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer alapján jegyzett piaci átlagár nem éri el a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított referencia-küszöbérték 85 %-át.

a)

az az ár, amelyen a termékek állami intervenció keretében felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció rögzített áron történik; vagy

b)

az a legmagasabb ár, amelyen az állami intervencióra jogosult termékek felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció pályázati eljárás útján történik.

a)

a piac bármiféle zavarának elkerülésével;

b)

a vásárlók részére az árukhoz való egyenlő hozzáférés és azonos bánásmód biztosításával; valamint

c)

az EUMSZ értelmében kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban.

a)

fehér cukor;

b)

olívaolaj;

c)

lenrost;

d)

legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa;

e)

közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyert tejszínből előállított vaj;

f)

sajt;

g)

tehéntejből előállított sovány tejpor;

h)

sertéshús;

i)

juh- és kecskehús.

a)

az érintett termékekre vonatkozó jegyzett uniós piaci átlagárak, referencia-küszöbértékek és termelési költségek; és/vagy

b)

az ágazaton belüli haszonkulcsokra jelentős negatív hatást gyakorló, különösen súlyos piaci helyzet vagy gazdasági fejlemények nyomán szükséges, időben történő fellépés.

a)

magántárolási támogatást nyújtása az e cikk (1) bekezdésében említett feltételek figyelembevételével a 17. cikkben felsorolt termékekre.

b)

a magántárolási támogatás odaítélésének korlátozása.

a)

a termékek minősége a minőségi paraméterek, a minőségi csoportok, a minőségi osztályok, a kategóriák, a termékjellemzők és a termék kora vonatkozásában;

b)

a termékek támogathatósága a mennyiségek, a csomagolás – ideértve a címkézést is –, a tartósítás, a korábbi tárolási szerződések, a vállalkozások jóváhagyása és a termékek azon állapota vonatkozásában, amelyre az állami intervenciós ár és a magántárolási támogatás vonatkozik.

a)

az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek tárolására szolgáló létesítményekre vonatkozó követelmények;

b)

a termékeknek az azokért, valamint azok vámok és más, a közös agrárpolitika keretében juttatandó vagy kivetendő összegek tekintetében való kezeléséért felelős tagállamon belüli és kívüli tárolására vonatkozó szabályok.

a)

abban az esetben alkalmazandó szabályok és feltételek, ha a tárolt mennyiség kevesebb, mint a szerződéses mennyiség;

b)

az ilyen támogatásból juttatandó előleg fizetésére vonatkozó feltételek;

c)

azon feltételek, amelyek értelmében a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újbóli értékesítéséről vagy elhelyezéséről határozni lehet.

a)

a gazdasági szereplők számára az árukhoz való egyenlő hozzáférést és azonos bánásmódot biztosító pályázati eljárások alkalmazásának előírása;

b)

a gazdasági szereplők által teljesítendő további feltételek meghatározása annak érdekében, hogy a rendszer hatékony irányítása és ellenőrzése egyszerűbb legyen a tagállamok és a gazdasági szereplők számára;

c)

azon követelmény előírása, hogy a gazdasági szereplők biztosítékot helyezzenek letétbeé kötelezettségeik teljesítésének garantálására.

a)

kiigazítják és naprakésszé teszik a hasított testek osztályozására, azonosítására és kiszerelésére vonatkozó, a IV. mellékletben foglalt rendelkezéseket;

b)

további rendelkezéseket határoznak meg a hasított testek osztályozására (többek között megfelelően képzett osztályozókkal), besorolására (többek között automatizált minősítési módszerek alkalmazásával), azonosítására, tömegének mérésére és jelölésére, továbbá az uniós átlagárak kiszámítására és az ezen árak kiszámításához alkalmazott súlyozási együtthatókra vonatkozóan;

c)

eltéréseket határoznak meg a marha- és borjúhús-ágazatban egyes rendelkezésektől, továbbá a tagállamok által azon vágóhidak számára biztosítható egyedi eltéréseket állapítanak meg, amelyekben kevés szarvasmarhát vágnak, valamint egyes termékek kapcsán további rendelkezéseket fogadnak el, például a húsossági és a faggyússági osztályokba sorolás tekintetében, valamint további rendelkezéseket határoznak meg a juhhúságazatban a test súlya, a hús színe és faggyúborítottsága, és a kis tömegű bárányok osztályozási kritériumai tekintetében;

d)

engedélyezik a tagállamoknak, hogy ne alkalmazzák a sertések hasított testére vonatkozó osztályozási és engedélyezési rendszert, valamint hogy a súlyon és a becsült színhústartalmon kívül egyéb értékelési kritériumokat is használjanak, vagy amelyek eltéréseket állapítanak meg az említett rendszer alkalmazása alól.

a)

a gazdasági szereplő által fizetendő költségek, amennyiben az állami intervenció keretében beszállított termékek nem felelnek meg a minőségi minimumkövetelményeknek;

b)

az intervenciós tárolásra szolgáló létesítmények minimális tárolókapacitásának meghatározása;

c)

az e fejezet alkalmazásához szükséges reprezentatív időszakok, piacok és piaci árak;

d)

az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek beszállítása, az ajánlattevő által viselt szállítási költségek, a termékeknek a kifizető ügynökségek általi átvétele és a kifizetés;

e)

a marha- és borjúhúságazat tekintetében a kicsontozással kapcsolatos műveletek;

f)

a termékek csomagolásával, forgalmazásával és címkézésével kapcsolatos gyakorlati szabályok;

g)

e fejezet alkalmazásában a vajat és sovány tejport előállító vállalkozások jóváhagyásának eljárása;

h)

az egyik tagállamban intervenció keretében felvásárolt és betárolt termékeknek egy másik országban való tárolására szóló engedélyek kiadása;

i)

az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítése vagy elhelyezése, különös tekintettel az értékesítési árakra, a kitárolás feltételeire, a kitárolt termékek további felhasználására vagy rendeltetésére, beleértve a 16. cikk (2) bekezdésében említett program céljából rendelkezésre bocsátott termékekkel kapcsolatos eljárásokat, és ezen belül a tagállamok közötti átadásokat;

j)

az állami intervenció keretében felvásárolt termékek vonatkozásában rendelkezések a tagállamok azon lehetőségéről, hogy saját felelősségükre értékesítsék a tárolólétesítményekben maradt kis mennyiségeket, valamint az újra nem csomagolható vagy csökkent minőségű mennyiségeket;

k)

a magántárolás vonatkozásában a tagállami illetékes hatóságok és a kérelmezők közötti szerződés megkötése és annak tartalma;

l)

a termékek magántárolásba helyezése, magántárolása és kitárolása;

m)

a magántárolás időtartama és a szerződésben meghatározott időtartamok lerövidítésére vagy meghosszabbítására vonatkozó rendelkezések;

n)

a rögzített áron való felvásárlás esetén alkalmazandó eljárások, ideértve a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárásokat, illetve a biztosítékok összegét, valamint a magántároláshoz nyújtott, előre rögzített támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásokat;

o)

pályázati eljárások alkalmazása az állami intervenció és a magántárolás kapcsán, különösen a következők tekintetében:

p)

a marhák, sertések és juhok hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer alkalmazása;

q)

a piaci árak megállapítása céljából a hasított testeknek és féltesteknek a IV. melléklet A IV. pontjában szereplőtől eltérő kiszerelése;

r)

a tagállamok által a marhák és juhok hasított testének eltérő kiszerelésére alkalmazandó korrekciós tényezők, amennyiben a referencia-kiszerelés nem használatos;

s)

az osztályozott hasított testek jelölésére vonatkozó gyakorlati szabályok, valamint a marhák, sertések és juhok hasított testére vonatkozó súlyozott uniós átlagárnak a Bizottság általi kiszámítására vonatkozó gyakorlati szabályok;

t)

annak engedélyezése a tagállamok számára, hogy a területükön levágott sertések tekintetében a sertések hasított testének kiszerelését a IV. melléklet B.III. pontjában szereplőtől eltérő módon végezzék el, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

u)

a Bizottság szakértőiből és a tagállamok által kinevezett szakértőkből álló uniós bizottság által végzett, a hasított testek osztályozásának tagállamok általi alkalmazását ellenőrző helyszíni felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések a hasított testek pontos és megbízható osztályozásának biztosítása érdekében. E rendelkezéseknek elő kell írniuk, hogy a felülvizsgálattal járó költségeket az Unió viseli.

a)

a hasított test súlya;

b)

a hús színe;

c)

faggyússág.

a)

a 22. cikkben említett oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat termékeivel történő ellátása; valamint

b)

a logisztikához és elosztáshoz, az eszközökhöz, a népszerűsítéshez, a monitoringhoz, az értékeléshez, valamint a kísérő intézkedésekhez kapcsolódó egyes költségek.

a)

a tagállami támogatások célzottá tételével kapcsolatos további kritériumok;

b)

a támogatást kérelmezők tagállamok általi kiválasztása és jóváhagyása;

c)

a nemzeti vagy regionális stratégiák kidolgozása, valamint a kísérő intézkedések.

a)

az a módszer, amelynek segítségével a beérkezett támogatási kérelmek alapján a tagállamok között átcsoportosítják a 23. cikk (5) bekezdésében említett támogatás indikatív elosztását;

b)

a tagállami stratégiák keretében uniós támogatásban részesíthető költségek, valamint a konkrét költségekre vonatkozó átfogó felső értékhatár megállapításának lehetősége;

c)

az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programjaik hatékonyságának monitoringjára és értékelésére vonatkozó tagállami kötelezettség.

a)

a tagállami stratégiákban feltüntetendő információk;

b)

a támogatási kérelmek és a kifizetések;

c)

a program népszerűsítésének módszerei, valamint a programmal kapcsolatos hálózatba szervezés;

d)

az uniós iskolagyümölcs-programban részt vevő tagállamok monitoring- és értékelési jelentéseinek benyújtása, formátuma és tartalma.

a)

a program keretében támogatható termékek, a 26. cikk (1) bekezdésében megállapított rendelkezésekkel összhangban, és figyelembe véve a táplálkozási szempontokat;

b)

a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, beleértve adott esetben a kísérő intézkedéseket is; és

c)

a monitoringhoz és az értékeléshez szükséges intézkedések.

a)

a támogatásra jogosult kedvezményezettekre és kérelmezőkre vonatkozó szabályok;

b)

a kérelmezők tagállamok általi jóváhagyására vonatkozó követelmény;

c)

a támogatásra jogosult tejtermékek ételek készítéséhez való felhasználása oktatási intézményekben.

a)

a támogatásra jogosult maximális termékmennyiség betartását biztosító eljárások;

b)

előlegfizetés esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosíték összege;

c)

a kérelmezők jóváhagyása, a támogatási kérelmek és a kifizetések céljából a tagállamoknak nyújtandó információk;

d)

a program népszerűsítésének módja;

e)

a 27. cikk (5) bekezdése szerinti ármegfigyelés irányítása.

a)

a piac figyelemmel kísérése és igazgatása az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában;

b)

az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak javítása;

c)

az olajbogyó-termesztés versenyképességének korszerűsítés révén történő javítása;

d)

az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása;

e)

a monitoringrendszer, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének a nemzeti közigazgatási szervek fennhatósága alatt történő tanúsítása és védelme, különösen a végső felhasználóknak értékesített olívaolajok minőségének ellenőrzése;

f)

a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai vagy a szakmaközi szervezetek által az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének javítása érdekében végrehajtott intézkedésekről szóló információk terjesztése.

a)

Görögország esetében évi 11 098 000 EUR;

b)

Franciaország esetében évi 576 000 EUR; valamint

c)

Olaszország esetében évi 35 991 000 EUR.

a)

az (1) bekezdés a),ba) ésca) pontjában említett területen végzett tevékenységek esetében 75 %;

b)

az állóeszköz-beruházások esetében 75 %, az (1) bekezdés d) pontjában említett területen végzett egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %;

c)

az (1) bekezdés e) és f) pontjában említett területeken legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó, az (1) bekezdésben említett elismert szervezet által végrehajtott munkaprogramok esetében 75 %, az e területeken végrehajtott egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %.

a)

a 29. cikk (1) bekezdésében említett területek vonatkozásában az uniós támogatás keretében finanszírozható konkrét intézkedések, valamint a finanszírozásból kizárt tevékenységek és költségek;

b)

a konkrét területek számára a tagállamok által nyújtandó uniós finanszírozás minimális mértéke;

c)

munkaprogram jóváhagyása iránti kérelem benyújtása és támogatási előleg fizetése esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény;

d)

a munkaprogramok kiválasztása és jóváhagyása során a tagállamok által figyelembe veendő kritériumok.

a)

a munkaprogramok végrehajtása és azok módosítása;

b)

a támogatás kifizetése, az előleget is beleértve;

c)

munkaprogram jóváhagyása iránti kérelem benyújtása és támogatási előleg fizetése esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárás, illetve a biztosíték összege.

a)

a következők pénzügyi hozzájárulása:

b)

a Bizottság által a 37. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a 38. cikk szerinti végrehajtási jogi aktusok útján elfogadandó feltételekre figyelemmel a termelői szervezeteknek vagy ezek társulásainak nyújtható uniós pénzügyi támogatás, amennyiben az említett társulások operatív programot vagy részleges operatív programot nyújtanak be, irányítanak és hajtanak végre.

a)

a termelés tervezése, ideértve a termelés és a fogyasztás előrejelzését és monitoringját;

b)

a termékek minőségének javítása a friss és a feldolgozott termékek esetében is;

c)

a termékek kereskedelmi értékének növelése;

d)

a friss vagy feldolgozott termékek promóciója;

e)

környezetvédelmi intézkedések – különösen a vízre vonatkozóan – és környezetkímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve;

f)

válságmegelőzés és -kezelés.

a)

a termelői szervezetek társulásai által benyújtott operatív programok szerinti intézkedések finanszírozása teljes mértékben az érintett társulás tagszervezeteinek hozzájárulásaiból történjen, és hogy ezeket az összegeket e tagszervezetek működési alapjaiból fizessék ki;

b)

minden tagszervezet operatív programjában szerepeljen az intézkedések és a kapcsolódó pénzügyi részesedésük megjelölése;

c)

ne legyen kettős támogatás.

a)

a forgalomba hozott mennyiség kezelését hatékonyabbá tevő beruházások;

b)

képzésre vonatkozó intézkedések és a legjobb gyakorlatok cseréje;

c)

promóció és kommunikáció, akár a megelőzés érdekében, akár válság idején;

d)

a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása;

e)

gyümölcsösök újratelepítése, amennyiben ez a kötelező kivágást követően egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból szükséges és amennyiben azt a tagállam illetékes hatósága rendeli el;

f)

piacról történő árukivonás;

g)

zöldszüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása;

h)

betakarítási biztosítás.

a)

az operatív programok két vagy több környezetvédelmi intézkedést tartalmazzanak; vagy

b)

az operatív programok kiadásainak legalább 10 %-a környezetvédelmi intézkedéseket fedezzen.

a)

több olyan uniós termelői szervezet nyújtja be, amelyek különböző tagállamokban, több államot érintő rendszerek keretében működnek;

b)

szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott egy vagy több termelői szervezet nyújtja be;

c)

kizárólag a 834/2007/EK tanácsi rendelet (23) hatálya alá tartozó biotermékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

d)

egy olyan elismert termelői szervezet első benyújtott operatív programja, amely két elismert termelői szervezet egyesüléséből jött létre;

e)

termelői szervezetek elismert társulásának első benyújtott operatív programja;

f)

olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermés kevesebb, mint 20 %-át forgalmazzák termelői szervezetek;

g)

az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók egyikének termelői szervezete nyújtja be.

a)

ingyenes szétosztás a tagállamok által e célből elismert jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek; vagy

b)

ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, a 22. cikkben említett intézmények, gyermeküdültetési táborok, kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott mennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék.

a)

helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek vizsgálata;

b)

a választott prioritások indoklása;

c)

az operatív programok célkitűzései és az eszközök, valamint a teljesítménymutatók;

d)

az operatív programok értékelése;

e)

a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei.

a)

működési alapok és operatív programok, különös tekintettel a következőkre:

b)

a nemzeti keret és a nemzeti stratégiák hatékonyságának monitoringjára és értékelésére irányuló kötelezettséggel kapcsolatos operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia;

c)

az uniós pénzügyi támogatás, különös tekintettel a következőkre:

d)

válságmegelőzési és -kezelési intézkedések, különös tekintettel a következőkre:

e)

nemzeti pénzügyi támogatás, különös tekintettel a következőkre:

a)

a működési alapok kezelése;

b)

a 36. cikkben említett operatív programokban, nemzeti keretekben és nemzeti stratégiákban feltüntetendő információk, az operatív programok tagállamok számára történő benyújtása, határidők, kísérőokmányok, valamint a tagállamok általi jóváhagyás;

c)

az operatív programok termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai általi végrehajtása;

d)

a nemzeti stratégiák és az operatív programok monitoring- és értékelési jelentéseinek benyújtása, továbbá azok formátuma és tartalma;

e)

támogatási kérelmek és a támogatások kifizetése, ideértve a támogatási előleg- és részletfizetést;

f)

az Unió szimbólumának az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagolásán történő feltüntetésére vonatkozó gyakorlati szabályok;

g)

a forgalmazási előírások betartása a piacról történő árukivonás esetén;

h)

az ingyenes szétosztásra szánt termékek szállítási, válogatási és csomagolási költségei;

i)

válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos promóciós, kommunikációs és képzési intézkedések;

j)

a visszavonási műveleteknek, továbbá a zöldszürettel, a be nem takarítással és a betakarítási biztosítással kapcsolatos intézkedéseknek a végrehajtása;

k)

a nemzeti pénzügyi támogatás kérelmezése, engedélyezése, kifizetése és megtérítése;

l)

előlegfizetés esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosíték összege.

a)

a 45. cikk (2) bekezdésének d) és e) pontjában említettektől eltérő kutatási projektekhez és kutatási projekteket támogató intézkedésekhez;

b)

az 1305/2013/EU rendelet alapján a tagállamok vidékfejlesztési programjaiban szereplő intézkedésekhez.

a)

a javasolt intézkedések részletes bemutatása és számszerűsített célkitűzései;

b)

a konzultációk eredményei;

c)

a várható technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése;

d)

az intézkedések végrehajtásának ütemezése;

e)

általános finanszírozási táblázat, amely bemutatja a felhasználandó forrásokat és a forrásoknak az intézkedések közötti tervezett, indikatív felosztását a VI. mellékletben előírt költségvetési kereteknek megfelelően;

f)

a monitoring és értékelés során alkalmazandó kritériumok és számszerűsített mutatók, valamint a támogatási programok megfelelő és hatékony végrehajtásának biztosítására hozott intézkedések;

g)

a támogatási program végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése.

a)

promóció a 45. cikknek megfelelően;

b)

a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása a 46. cikknek megfelelően;

c)

zöldszüret a 47. cikknek megfelelően;

d)

kölcsönös kockázatkezelési alapok a 48. cikknek megfelelően;

e)

betakarítási biztosítás a 49. cikknek megfelelően;

f)

beruházások a 50. cikknek megfelelően;

g)

borágazati innováció a 51. cikknek megfelelően;

h)

melléktermék-lepárlás a 52. cikknek megfelelően.

a)

a tagállamokban, mégpedig a fogyasztóknak egyrészt a bor felelősségteljes módon történő fogyasztásával, másrészt pedig az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós rendszerekkel kapcsolatos tájékoztatása céljából; vagy

b)

harmadik országokban, mégpedig az uniós borok versenyképességének javítása céljából.

a)

olyan PR-tevékenységek, illetve promóciós és reklámtevékenységek, amelyek elsősorban az uniós termékek által a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezet szempontjából nyújtott magas színvonal kiemelését célozzák;

b)

nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon vagy kiállításokon való részvétel;

c)

tájékoztató kampányok, különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és a biotermelésre vonatkozó uniós rendszerek kapcsán;

d)

új piacok felmérése a piacbővítés érdekében;

e)

a tájékoztató és promóciós intézkedések eredményeit felmérő tanulmányok.

a)

fajtaváltás, ideértve az átoltással történő fajtaváltást is;

b)

a szőlőültetvények áttelepítése;

c)

szőlőültetvények újratelepítése, amennyiben ez a kötelező kivágást követően egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból szükséges és amennyiben azt a tagállam illetékes hatósága rendeli el;

d)

a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása, különösen a fenntartható termelés fejlett rendszereinek bevezetése.

a)

a termelők ellentételezése az intézkedés végrehajtásából adódó bevételkiesésért;

b)

a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez való hozzájárulás.

a)

az 1234/2007/EK rendelet II. része I. címe III. fejezete IVa. szakasza II. alszakaszának a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozást meghatározó rendelkezéseitől eltérve, az átmeneti szabályozás időtartamának végéig, egy meghatározott, három évet meg nem haladó időtartamra szólóan a régi és az új szőlőültetvények együttes fenntartásának engedélyezése;

b)

pénzbeli ellentételezés.

a)

a természeti katasztrófákhoz sorolható kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk elleni biztosításra a termelők által fizetett biztosítási díjak 80 %-a;

b)

a termelők által a következők ellen fizetett biztosítási díjak 50 %-a:

a)

kizárólag a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (24) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokra alkalmazható;

b)

ezen túlmenően az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók, valamint a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigetek valamennyi vállalkozása tekintetében is alkalmazható.

a)

50 % a kevésbé fejlett régiókban;

b)

40 % a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

c)

75 % az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban;

d)

65 % a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken.

a)

a kiadásokért viselt felelősség a támogatási programok Bizottság általi kézhezvételének, illetve módosításának időpontjától a támogatási programok alkalmazásának időpontjáig;

b)

a támogatási programok tartalma, valamint azon kiadások, adminisztratív és személyzeti költségek, továbbá műveletek, amelyekre a tagállamok támogatási programjai kiterjedhetnek, valamint a 49. cikk szerinti betakarítási biztosítási támogatás esetén a közvetítőkön keresztüli kifizetés lehetősége és az arra vonatkozó feltételek;

c)

előlegfizetés esetén biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény;

d)

a kifejezések használata e szakasz alkalmazásában;

e)

a szőlőültetvények egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő, a 46. cikk (3) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerinti újratelepítéséhez kapcsolódó kiadások felső értékhatárának meghatározása;

f)

az alábbiak közötti kettős finanszírozás elkerülése:

g)

a borkészítés melléktermékeinek termelők általi kivonása a piacról és az e kötelezettség alóli kivételek az adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében, valamint a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok;

h)

annak lehetővé tétele a tagállamok számára, hogy meghatározzák a programjaikban foglalt támogatási intézkedések megfelelő működéséhez szükséges feltételeket.

a)

a támogatási programok benyújtása, a kapcsolódó pénzügyi terv, valamint a programok felülvizsgálata;

b)

kérelmezési, kiválasztási és kifizetési eljárások;

c)

a tagállami támogatási programokról szóló jelentések és értékelések benyújtása, azok formátuma és tartalma;

d)

a zöldszürethez és a melléktermék-lepárláshoz nyújtott támogatás mértékének a tagállamok általi meghatározása;

e)

pénzügyi irányítás, valamint a támogatási intézkedések tagállamok általi alkalmazásával kapcsolatos rendelkezések;

f)

előlegfizetés esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosíték összege.

a)

technikai segítségnyújtás a méhészek és a méhészek szervezetei részére;

b)

a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek – különösen a varroatózis – elleni védekezés;

c)

a vándorméhészet ésszerűsítése;

d)

a méhészeti termékek elemzését végző laboratóriumok támogatását célzó intézkedések annak elősegítése érdekében, hogy a méhészek forgalmazzák termékeiket és növeljék azok értékét;

e)

az Unióban található kaptárak állománypótlásának támogatására irányuló intézkedések;

f)

együttműködés szakosodott szervekkel a méhészettel és a méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén;

g)

piacmonitoring;

h)

a termékek minőségének javítása a termékekben rejlő lehetőségek jobb piaci kihasználása érdekében.

a)

a tagállamok méhészeti programjai és vidékfejlesztési programjai közötti kettős finanszírozás elkerülése;

b)

az uniós pénzügyi hozzájárulás tagállamok közötti, többek között az Unióban található méhkaptárok száma alapján történő elosztásának alapja.

a)

a nemzeti programok, valamint a tagállamok által a méhészeti ágazatuk termelési és forgalmazási szerkezetéről készített tanulmányok tartalma;

b)

a fel nem használt összegek átcsoportosítására vonatkozó eljárás;

c)

a tagállamok által benyújtott méhészeti programok jóváhagyása, ideértve az uniós pénzügyi hozzájárulásnak az egyes részt vevő tagállamok közötti elosztását és a tagállamok általi finanszírozás maximális mértéke.

a)

a támogatás iránti kérelmek, ideértve a határidőkre és a kísérő dokumentumokra vonatkozó szabályokat;

b)

a támogatható komlóültetvényekre vonatkozó szabályok, valamint az egyes termelői szervezeteknek nyújtandó támogatás összegének kiszámítása.

a)

nemzeti szinten az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb százalékos értéket is alkalmazhatnak;

b)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró borok termelésére jogosult területek, vagy földrajzi jelzést nem viselő területek esetében regionális szinten korlátozhatják az engedélyek kibocsátását.

a)

annak szükségessége, hogy elkerüljék a bortermékek piaci kilátásokhoz viszonyított túlkínálatának kellően bizonyított kockázatát, az intézkedések ugyanakkor nem haladhatják meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket;

b)

annak szükségessége, hogy elkerüljék valamely konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elértéktelenedésének kellően bizonyított kockázatát.

a)

a kérelmezőnek az engedélykérelem tárgyát képező területtel legalább megegyező méretű mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie;

b)

a kérelmezőnek megfelelő szakmai készségekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie;

c)

a kérelem nem hordozhatja magában konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölések jó hírnevével való visszaélés jelentős kockázatát, ami vélelmezhető, hacsak az állami hatóságok be nem bizonyítják ilyen kockázat fennállását;

d)

kellően indokolt esetben a (2) bekezdésben szereplő kritériumok közül egy vagy több, feltéve, hogy objektív és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák őket.

a)

olyan termelők, akik első alkalommal telepítenek szőlőt, és hivatalosan a mezőgazdasági üzem vezetői (a piacra újonnan belépők);

b)

olyan területek, amelyeken a szőlőültetvények hozzájárulnak a környezet megőrzéséhez;

c)

területrendezési projektek keretében újonnan telepítendő területek;

d)

hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek;

e)

a fejlesztési vagy újratelepítési projektek gazdasági értékelés alapján megállapított fenntarthatósága;

f)

azon újratelepítendő területek, amelyek hozzájárulnak a versenyképesség mezőgazdasági üzemi és regionális szintű növeléséhez;

g)

a földrajzi jelzéssel ellátott termékek minőségének javítására potenciállal rendelkező projektek;

h)

a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemek méretének növelése keretében újratelepített területek.

a)

az 62. cikk (4) bekezdésében említett mentesség alkalmazására vonatkozó feltételek;

b)

az 64. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kritériumokkal kapcsolatos szabályok;

c)

az 64. cikk (1) és (2) bekezdésében felsorolt kritériumok kiegészítése;

d)

az 66. cikk (2) bekezdésének összefüggésében az újonnan telepített szőlőültetvények és az olyan szőlőültetvények egymás mellett létezése, amelyek kivágására a termelő kötelezettséget vállalt;

e)

az 66. cikk (3) bekezdése értelmében hozott tagállami döntések indokai.

a)

az engedélyek megadására vonatkozó eljárások;

b)

a tagállamok által vezetendő nyilvántartások és a Bizottság részére küldendő értesítések.

a)

olívaolaj és étkezési olajbogyó;

b)

gyümölcs- és zöldségfélék;

c)

feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek;

d)

banán;

e)

élő növény;

f)

tojás;

g)

baromfihús;

h)

emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok;

i)

komló.

a)

a 78. cikkben említettektől eltérő ágazatokra vonatkozó műszaki meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések;

b)

osztályozási kritériumok, például osztályok, súly, méret, kor és kategória szerinti besorolás;

c)

a fajok, a növényfajta vagy az állatfaj, illetve a kereskedelmi típus;

d)

kiszerelés, a kötelező forgalmazási előírásokhoz kapcsolódó címkézés, csomagolás, a csomagolóközpontokra alkalmazandó szabályok, jelölés, a betakarítás éve és különleges kifejezések használata, a 92–123. cikk sérelme nélkül;

e)

olyan kritériumok, mint a küllem, az állag, a húsosság, a termékjellemzők és a víztartalom százalékos aránya;

f)

a termelés során használt különleges anyagok, illetve összetevők vagy alkotóelemek, ideértve ezek mennyiségét, tisztaságát és azonosítását;

g)

a gazdálkodás típusa és a termelési módszer – ideértve a borászati eljárásokat is –, valamint a fenntartható termelés fejlett rendszerei;

h)

must és bor házasítása – ideértve a vonatkozó fogalommeghatározásokat is –, keverés és az arra vonatkozó korlátozások;

i)

a begyűjtés gyakorisága, szállítás, tartósítás és kezelés, tárolási módszer és hőmérséklet, tárolás és szállítás;

j)

a termelés helye és a származási hely, a baromfihús és a kenhető zsírok kivételével;

k)

egyes anyagok és eljárások alkalmazására vonatkozó korlátozások;

l)

egyedi felhasználás;

m)

az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott forgalmazási előírásoknak vagy a 78. cikkben említett meghatározásoknak, jelöléseknek és kereskedelmi megnevezéseknek meg nem felelő termékek elhelyezésére, tartására, értékesítésére és felhasználására, valamint a melléktermékek elhelyezésére vonatkozó feltételek

a)

az érintett termék sajátosságai;

b)

a termékek forgalomba hozatalát megkönnyítő feltételek biztosításának szükségessége;

c)

a termelők azon érdeke, hogy közöljék a termék és a termelés jellemzőit, és különösen a gazdasági szereplőket terhelő költségekkel és adminisztratív terhekkel, valamint a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyökkel kapcsolatos értékelés elvégzését követően a termékekre vonatkozó megfelelő és átlátható tájékoztatás – többek között a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározása – iránti fogyasztói igény;

d)

a termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározásához rendelkezésre álló módszerek;

e)

az előírásokra vonatkozóan a megfelelő nemzetközi szervezetek által elfogadott ajánlások;

f)

annak szükségessége, hogy a termékek természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak az érintett termék összetételének lényegi megváltoztatása nélkül.

a)

a komló termesztési helyét (helyeit);

b)

a betakarítás évét (éveit); valamint

c)

a fajtát vagy fajtákat.

a)

bizonyos harmadik országok kereskedelmi követelményeinek való megfelelés érdekében; vagy

b)

különleges felhasználásra szánt termékek tekintetében.

i)

nem sérthetik azon termékek rendes forgalmazását, amelyekre a tanúsítványt kiállították; valamint

ii)

olyan biztosítékokat foglalnak magukban, amelyek célja az említett termékekkel való összetévesztés lehetőségének a kizárása.

a)

marha- és borjúhús;

b)

bor;

c)

emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek;

d)

baromfihús

e)

tojás;

f)

emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok

g)

olívaolaj és étkezési olajbogyó.

a)

szőlőlé és sűrített szőlőlé; valamint

b)

szőlőlé készítésére szánt szőlőmust és sűrített szőlőmust.

a)

az Unióban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek;

b)

valamely tagállamban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek; vagy

c)

nem felelnek meg a VIII. mellékletben meghatározott szabályoknak.

a)

figyelembe veszi az OIV által ajánlott és közzétett borászati eljárásokat és vizsgálati módszereket, valamint a még nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazásának eredményeit;

b)

figyelembe veszi az emberi egészség védelmét;

c)

figyelembe veszi a fogyasztóknak egy adott termékről alkotott megalapozott benyomásuk és az abból eredő elvárásaik alapján történő esetleges megtévesztésével kapcsolatos kockázatokat, és felméri, hogy vannak-e, illetve alkalmazhatók-e az ilyen kockázatok kizárására alkalmas információs eszközök;

d)

gondoskodik arról, hogy a bor természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak és ne következzen be lényeges változás az érintett termék összetételében;

e)

biztosítja a környezet megóvásának minimális elfogadható szintjét;

f)

tiszteletben tartja a borászati eljárásokra vonatkozó általános szabályokat, valamint a VIII. mellékletben megállapított szabályokat.

a)

az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre;

b)

az érintett fajta nem lehet az alábbiak valamelyike: Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont.

a)

a (3) bekezdésben nem említett tagállamok esetében az osztályozásban nem szereplő borszőlőfajták;

b)

a (3) bekezdésben említett tagállamok esetében a (2) bekezdés második albekezdésének meg nem felelő borszőlőfajták.

a)

további fakultatív fenntartott jelölés fenntartása, meghatározva használata feltételeit;

b)

a fakultatív fenntartott jelölések használatára vonatkozó feltételek módosítása; vagy

c)

egy fakultatív fenntartott jelölés törlése.

a)

a jelölés egy adott termék valamely tulajdonságára, illetve a termeléshez vagy a feldolgozáshoz kötődő jellemzőre utal, és egy adott ágazathoz vagy termékhez kapcsolódik;

b)

a jelölés lehetővé teszi a termék különleges tulajdonságaiból, illetve termelési vagy feldolgozási jellemzőiből eredő hozzáadott értékének világosabb kommunikálását;

c)

a termék forgalomba hozatalakor az a) pontban említett tulajdonság vagy jellemző több tagállam fogyasztói számára is azonosítható;

d)

a jelölés használatára vonatkozó feltételek összhangban vannak a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (29), vagy az 1169/2011/EU rendelettel.

a)

azon feltételek, amelyek teljesülése esetén az importált termékek az uniós forgalmazási előírásoknak megfelelőnek minősülnek, és amelyek lehetővé teszik az 74. cikkben foglaltaktól való eltérést; valamint

b)

a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályok.

a)

az (1) és a (2) bekezdésben említett rendelkezéseknek való megfelelést tanúsító igazolás, amelyet a Bizottság által közzéteendő jegyzékben szereplő illetékes szerv állított ki a termék származási országában;

b)

a termék származási országa által kijelölt szerv vagy hivatal részéről kiállított analitikai bizonylat, amennyiben a terméket közvetlen emberi fogyasztásra szánják.

a)

elkészítheti a VII. melléklet III. része 5. pontjának második bekezdésében említett tej- és tejtermékeket, valamint a VII. melléklet VII. része I. szakasza hatodik bekezdésének a) pontjában említett kenhető zsírokat felsoroló jegyzéket a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatandó azon indikatív jegyzékek alapján, amelyek a tagállamok területén az említett rendelkezéseknek megfelelőnek tekintett termékeket tartalmazzák;

b)

szabályokat állapíthat meg az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások végrehajtására vonatkozóan;

c)

szabályokat állapíthat meg annak meghatározására, hogy egy adott termék esetében alkalmaztak-e az engedélyezett borászati eljárásoknak meg nem felelő borászati kezeléseket;

d)

szabályokat állapíthat meg a termékek jellemzőinek meghatározására szolgáló vizsgálati módszerekre vonatkozóan;

e)

szabályokat állapíthat meg a tűréshatár meghatározására vonatkozóan;

f)

szabályokat állapíthat meg a 89. cikkben említett intézkedések végrehajtására vonatkozóan;

g)

szabályokat állapíthat meg a terméket előállító vagy feldolgozó termelő és/vagy ipari létesítmény azonosítására vagy nyilvántartására, a tanúsítási eljárásokra, továbbá a megőrizendő kereskedelmi dokumentumokra, kísérő dokumentumokra és nyilvántartásokra vonatkozóan.

a)

a fogyasztók és a termelők jogos érdekeinek védelme;

b)

annak biztosítása, hogy az érintett termékek belső piaca zökkenőmentesen működjön; és

c)

az e szakaszban említett minőségi termékek előállításának az előmozdítása, és ezzel egyidejűleg nemzeti minőségpolitikai intézkedések alkalmazásának a lehetővé tétele.

i.

a termék minősége és jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők;

ii.

a szőlő, amelyből a termék készült, kizárólag a szóban forgó földrajzi területről származik;

iii.

a termelés az adott földrajzi területen történik; és