EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52020PC0460

Módosított javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról

COM/2020/460 final

Brüsszel, 2020.5.28.

COM(2020) 460 final

2020/0006(COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

2020. január 14-én az Európai Bizottság elfogadta a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról szóló jogalkotási javaslatát 1 , valamint a közös rendelkezésekről szóló rendeletre vonatkozó jogalkotási javaslatának módosítására irányuló javaslatot 2 .

Az EU 2050-ig hatékonyan és méltányosan megvalósítandó klímasemlegessége jelentette célkitűzéssel összhangban a Méltányos Átállást Támogató Alap célja, hogy az átállás által leginkább érintett területek javát szolgálva enyhítse a klímasemlegességre való átállás gazdasági, környezeti és társadalmi költségeit. Az alap általi támogatás középpontjában a gazdaság átalakítását célzó intézkedések, az érintett munkavállalók átképzése és az álláskereséshez nyújtott segítség áll.

A koronavírus-járvány (a továbbiakban: Covid19) kitörése sok ország kormányát arra késztette, hogy példa nélküli intézkedéseket vezessen be a világjárvány megfékezésére. Ez pedig számos gazdaság esetében a teljesítmény szintjének hirtelen csökkenéséhez vezetett, ami súlyos társadalmi következményekkel járhat. Emellett az elkövetkező években jelentős kihívások elé állítja az államháztartásokat és az adósságkezelést, és ez korlátozhatja a gazdaság helyreállításához szükséges állami beruházások szintjét.

A különböző gazdasági struktúrák és költségvetési mozgástér miatt ráadásul a válság hatásainak kezeléséhez rendelkezésre álló kapacitások az egyes tagállamokban és régiókban jelentősen eltérnek egymástól. Ezek az eltérések – orvoslás hiányában – azt eredményezhetik, hogy a helyreállás aszimmetrikus módon megy végbe, és tovább nőnek a regionális egyenlőtlenségek, ami ugyanakkor alááshatja az egységes piacot, az euróövezet pénzügyi stabilitását és Uniónk egészét.

A különbségek kiéleződését és a nem egyenletes helyreállást elkerülendő, rövid és középtávon kiegészítő támogatást kell nyújtani a tagállamoknak és a régióknak annak érdekében, hogy segíteni tudják gazdaságaikat és társadalmaikat a helyzet kezelésében, és biztosítsák a nemzeti gazdaságok gyors és fenntartható helyreállítását.

Ennek fényében fel kell gyorsítani a zöld átállást támogató beruházásokat, hogy megteremtsük Európa hosszú távú növekedésének és az európai gazdaság esetleges újabb sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességének feltételeit. A jövőbeli programoknak és beruházási prioritásoknak teljes mértékben tükrözniük kell e törekvést. A gazdasági diverzifikáció célzott támogatásának, valamint új gazdasági lehetőségek és munkahelyek teremtésének köszönhetően gyorsabban fel lehet hagyni a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével és a jelentős szén-dioxid-kibocsátással járó tevékenységekkel, ami hatalmas lehetőséget jelent az európai gazdaság számára, hogy a növekedés útjára lépjen. Előtérbe kell helyezni a klímasemleges gazdaságra való átállás kezelésének lehetővé tételét a régiók és a polgárok számára.

A Bizottság ezért (folyó árakon) 35 613 048 000 EUR összegű kiegészítő forrást javasol a Méltányos Átállást Támogató Alap rendelkezésére bocsátani. E kiegészítő forrásokon belül 2 810 048 000 EUR-t a költségvetési előirányzatokból kell biztosítani, így a program költségvetésének szintje a következő többéves pénzügyi keretben 11 270 459 000 EUR-ra emelkedik; e források elosztására az Európai Tanács szintjén folyamatban lévő tárgyalások során kerül majd sor. A fennmaradó 32 803 000 000 EUR kiegészítő forrás a 2021–2024-es időszakot fedi majd le, és ez az összeg az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó külső címzett bevételnek fog minősülni.

Ezen összegek elosztása a Méltányos Átállást Támogató Alapról szóló rendeletjavaslat I. mellékletében meghatározott módszertannak megfelelően történik, figyelembe véve, hogy a tagállamok milyen mértékben képesek finanszírozni a klímasemlegességre való átálláshoz szükséges beruházásokat.

A külső címzett bevételekre vonatkozóan a költségvetési rendeletben meghatározott szabályoktól eltérve e kiegészítő forrásoknak – az egyes programokhoz való hozzárendelésüket követően – a közös rendelkezésekről szóló rendeletben meghatározott alkalmazandó szabályokat kell követniük, ideértve a közös rendelkezésekről szóló rendeletnek a kötelezettségvállalásokra és a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályait is.

A tagállamok és a régiók azon képességének megőrzése érdekében, hogy kohéziós politikai forrásaikat a gazdasági, társadalmi és területi kohézió támogatására használhassák fel, az Európai Helyreállítási Eszközből származó kiegészítő források esetében nem lesz szükség az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz nemzeti allokációiból történő átcsoportosításra.

Összhang egyéb uniós eszközökkel

A Méltányos Átállást Támogató Alap nyújtotta támogatást az InvestEU keretében célzottan létrehozandó méltányos átállási program egészíti ki. Ez a beruházások szélesebb körét fogja támogatni, és elsősorban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens tevékenységek – így például a megújulóenergia-beruházások és az energiahatékonysági programok – támogatása révén járul hozzá az átálláshoz. A program az energetikai és közlekedési infrastruktúra – ideértve a földgáz-infrastruktúrát és a távfűtést –, valamint a dekarbonizációs projektek, a régiók gazdasági diverzifikációja és a szociális infrastruktúra terén is képes lesz finanszírozást mozgósítani.

Emellett az EBB-vel közösen végrehajtott új közszektor-hitelezési eszköz támogatást nyújt az uniós forrásokból származó vissza nem térítendő támogatások és az EBB által a közintézményeknek nyújtott hitelek ötvözéséhez annak érdekében, hogy a méltányos átállásra vonatkozó területi tervek alapján a legkedvezőtlenebbül érintett területek részesüljenek előnyben.

A három pillér közötti szinergiát és kiegészítő jelleget a méltányos átállásra vonatkozó területi tervek biztosítják majd, amelyek meghatározzák az éghajlatvédelmi átállás által leginkább érintett területek fejlesztési szükségleteit.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

Az uniós fellépést az EUMSZ 174. cikkének (1) bekezdése indokolja: „[…] az Unió úgy alakítja és folytatja tevékenységét, hogy az a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítését eredményezze. Az Unió különösen a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók lemaradásának csökkentésére törekszik”.

A Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásának biztosítása érdekében a javaslatot az EUMSZ 175. cikkére kell alapozni, amely kifejezetten rendelkezik arról, hogy az Unió a strukturális alapok, az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök révén megvalósított fellépésével támogassa a 174. cikkben meghatározott célok elérését.

Az EUMSZ 175. cikkének harmadik bekezdése úgy rendelkezik, hogy „ha az alapokon kívül és az egyéb uniós politikák keretében elhatározott intézkedések sérelme nélkül egyedi fellépések bizonyulnak szükségesnek, akkor az ilyen fellépéseket az Európai Parlament és a Tanács a rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően fogadhatja el”.

A költségvetési rendelettől való célzott eltérések lehetővé tétele érdekében az EUMSZ 322. cikke (1) bekezdése a) pontjának is a javaslat alapjául kell szolgálnia.

Szubszidiaritás és arányosság

Az EUMSZ 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Unió a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint a szociálpolitika meghatározott vonatkozásai tekintetében. Hatáskörrel rendelkezik továbbá a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására az oktatás és a szakképzés, valamint az ipar területén (az EUMSZ 6. cikke).

A Méltányos Átállást Támogató Alap megosztott irányítás keretében való végrehajtását a szubszidiaritás elve támasztja alá. A megosztott irányítás értelmében a Bizottság a stratégiai programozás és a végrehajtás feladatát a tagállamokra és a régiókra ruházza át. Ezért az Unió fellépését a Szerződésekben megállapított célkitűzések eléréséhez szükséges mértékre korlátozza.

A megosztott irányítás célja annak biztosítása, hogy a polgárokhoz minél közelebb szülessenek meg a döntések, illetve, hogy a nemzeti, regionális vagy helyi szintű lehetőségek és sajátosságok figyelembevételével indokoltak legyenek az uniós szintű fellépések. A megosztott irányítás közelebb viszi Európát a polgárokhoz, és a helyi igényeket összekapcsolja az európai célkitűzésekkel. Emellett növeli az uniós célkitűzések iránti felelősségvállalást, mivel a tagállamok és a Bizottság megosztott döntéshozatali hatáskörrel és felelősséggel rendelkeznek, és közösen társfinanszírozzák a programokat.

A jogi aktus típusának megválasztása

A Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásának megfelelő kerete a kohéziós politika, mivel az az európai régiók strukturális átalakulásának kezelésére szolgáló legjelentősebb uniós szakpolitikai eszköz. Számos különböző területen, helyi szereplőkkel partnerségi együttműködésben megvalósuló, a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez hozzájáruló beruházásokhoz nyújt pénzügyi támogatást.

Integrált helyi alapú megközelítést alkalmaz, amely biztosítja a Méltányos Átállást Támogató Alap és a hagyományos kohéziós politikai programok keretében támogatott beruházások közötti szinergiákat és koherenciát. Mindez lendületet ad az érintett régiók gazdasági fejlődésének és átalakulásának.

Emellett biztosítja a tagállamok és a régiók felelősségvállalását is. A Méltányos Átállást Támogató Alap összefüggésében ez kritikus szempontnak minősül, amelyet célirányos területi átállási stratégiákban kell rögzíteni, átfogó szemlélettel közelítve az átállás által előidézett számos különböző társadalmi, környezeti és gazdasági kihíváshoz.

A kohéziós politika keretében a választott eszköz az európai parlamenti és tanácsi rendelet, az EUMSZ 175. cikkének harmadik bekezdésében meghatározott rendes jogalkotási eljárással összhangban.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Nem alkalmazandó

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Külső érdekelt felekkel nem került sor konzultációra. A javaslat ugyanakkor a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel az elmúlt hetekben a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról szóló javaslat kapcsán folytatott tárgyalások nyomán készült.

Mind a REGI bizottság előadójának jelentéstervezete, mind a BUDG bizottság véleménye alapján az a javaslat, hogy jelentős mértékben növelni kell a Méltányos Átállást Támogató Alap költségvetését.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Nem alkalmazandó

Hatásvizsgálat

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat 3 előkészítése céljából végzett hatásvizsgálat 4 támogatta a Méltányos Átállást Támogató Alap célkitűzéseit és főbb jellemzőit.

A Méltányos Átállást Támogató Alapra vonatkozó javaslat figyelembe veszi azokat a fokozott kihívásokat, amelyekkel az egyes területek a Covid19-világjárvány következtében napjainkban szembesülnek. A források növelésén kívül a változtatások korlátozottak, és nem módosítják az eredeti javaslat szerkezetét és sarokköveit. Külön célzott hatásvizsgálat ezért nem készült.

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Nem alkalmazandó

Alapjogok

Nem alkalmazandó

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret költségvetési előirányzataiból származó kiegészítő források további kötelezettségvállalásokat tesznek szükségessé a 2021–2027 közötti időszakban, és kifizetéseket vonnak maguk után a 2021–2027 közötti időszakban, valamint 2027 után.

Az Európai Helyreállítási Eszközről szóló javaslat keretében finanszírozott kiegészítő források 2021-ben, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben további kötelezettségvállalásokat, 2021–2027 között pedig további kifizetéseket igényelnek a külső címzett bevételek alapján.

5.EGYÉB ELEMEK

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A Méltányos Átállást Támogató Alapra vonatkozó javaslat javasolt módosításai a következő elemekre összpontosítanak:

·források növelése további költségvetési előirányzatok és külső címzett bevételek révén

·kiegészítő források finanszírozása az Európai Helyreállítási Eszköz keretében arra vonatkozó kötelezettség nélkül, hogy e forrásokat az ERFA-ból és az ESZA+-ból való átcsoportosításokkal kellene kiegészíteni

·az I. melléklet módosítása a javaslat szerint megnövelt forrásokhoz való hozzáigazítás érdekében

2020/0006 (COD)

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról

A COM(2020) 22 bizottsági javaslat a következőképpen módosul:

1.A preambulum a következőképpen módosul:

a)az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 175. cikke harmadik bekezdésére és 322. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,”;

b)a szöveg egy új, hatodik bekezdéssel egészül ki:

„tekintettel a Számvevőszék véleményére 5 ,”;

2.a szöveg a következő (8a) preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(8a) Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, meghatározva különösen a költségvetés elkészítésére és – vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő – végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezve a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az Unió költségvetésének abban az esetben történő védelmére is vonatkoznak, amikor a tagállamokban a jogállamiság tekintetében általánossá vált hiányosságok állnak fenn, mivel a jogállamiság tiszteletben tartása a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a hatékony uniós finanszírozás alapvető előfeltétele.”;

3.a szöveg a következő (9a) preambulumbekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az [Európai Helyreállítási Eszközről] szóló rendelettel összhangban és az abban előirányzott források keretein belül helyreállítási és rezilienciaépítési intézkedéseket kell végrehajtani a Méltányos Átállást Támogató Alap keretében, hogy kezelni lehessen a Covid19-válság példa nélküli hatásait.  Ezeket a kiegészítő forrásokat úgy kell felhasználni, hogy biztosított legyen az [Európai Helyreállítási Eszközről] szóló rendeletben előírt határidők betartása.”;

4.a 3. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)    A »Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe« célkitűzés keretében a 2021–2027-es időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásra a MÁTA rendelkezésére álló források összege folyó árakon 11 270 459 000 EUR, amely adott esetben további uniós költségvetési forrásokkal és a vonatkozó alap-jogiaktusnak megfelelően egyéb forrásokkal növelhető.

Az első albekezdésben említett összeg 0,35 %-át a Bizottság által kezdeményezett technikai segítségnyújtásra kell elkülöníteni.”;

5.a szöveg a következő 3a. cikkel egészül ki:

„3a. cikk

Az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó források

(1)Az [Európai Helyreállítási Eszközről] szóló rendelet 2. cikkében említett intézkedések végrehajtása a Méltányos Átállást Támogató Alap keretében, folyó árakon 32 803 000 000 EUR összegben az említett rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának vi. alpontjában említett összegből történik, az említett rendelet 4. cikke (3), (4) és (8) bekezdésére is figyelemmel.

Ezt az összeget a 3. cikk (2) bekezdésében említett egyéb forrásnak kell tekinteni, és az az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban külső címzett bevételt képez.

Ezt a 3. cikkben meghatározott globális forrásokon felül a »Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe« célkitűzés keretében a 2021–2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások céljára kell rendelkezésre bocsátani a következők szerint:

2021: 7 954 600 000 EUR;

2022: 8 114 600 000 EUR;

2023: 8 276 600 000 EUR;

2024: 8 441 600 000 EUR.

Ezenkívül, folyó áron számolva, 15 600 000 EUR-t kell az első albekezdésben említett forrásokból az igazgatási kiadások rendelkezésére bocsátani.

(2)Az (1) bekezdés első albekezdésben említett összeg 0,35 %-át a Bizottság által kezdeményezett technikai segítségnyújtásra kell elkülöníteni.

(3)Az (1) bekezdésben említett összeg tagállamok szerinti éves bontását az I. mellékletben meghatározott módszertannak megfelelően bele kell foglalni a 3. cikk (3) bekezdésében említett bizottsági határozatba.

(4)Az (EU) [új CPR] rendelet [21a.] cikkétől eltérve az (1) bekezdésben említett összeg esetében nincs szükség az ERFA-ból vagy az ESZA+-ból származó kiegészítő támogatásra.

(5)A költségvetési rendelet 14. cikkének (3) bekezdésétől eltérve az (EU) [új CPR] rendelet VII. címének IV. fejezetében meghatározott kötelezettségvállalás-visszavonási szabályokat kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett forrásokon alapuló költségvetési kötelezettségvállalásokra. A költségvetési rendelet 12. cikke (4) bekezdésének c) pontjától eltérve ezek a források nem használhatók fel egy következő programra vagy intézkedésre.”;

6.a 6. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A MÁTA-prioritás vagy -prioritások magukban foglalják a tagállami MÁTA-allokációk egészéből vagy egy részéből álló MÁTA-forrásokat és az (EU) [új CPR] rendelet [21a.] cikkével összhangban átcsoportosított forrásokat. A MÁTA számára átcsoportosított ERFA- és ESZA+-források teljes összege legalább másfélszerese és legfeljebb háromszorosa az adott prioritásra a 3a. cikk (1) bekezdésében említett források nélkül a MÁTA-ból nyújtott támogatás összegének.”;

7.Az I. melléklet az e javaslat mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul. 

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe 

Módosított javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

9 Környezetvédelem és éghajlat-politika (2021–2027)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

új intézkedés 

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 6  

X jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

A Bizottság javasolja a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat módosítását annak érdekében, hogy felgyorsíthatók legyenek a zöld gazdaságra való átálláshoz szükséges beruházások, megteremtve ezzel az Európa hosszú távú növekedéséhez és az európai gazdaság jövőbeli sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességéhez szükséges feltételeket. A Bizottság ezért (folyó árakon) 35 613 048 000 EUR összegű kiegészítő forrást javasol a Méltányos Átállást Támogató Alap rendelkezésére bocsátani. E kiegészítő forrásokon belül 2 810 048 000 EUR-t a költségvetési előirányzatokból kell biztosítani, így a program költségvetésének szintje a következő többéves pénzügyi keretben 11 270 459 000 EUR-ra emelkedik; e források elosztására az Európai Tanács szintjén folyamatban lévő tárgyalások során kerül majd sor. A fennmaradó 32 803 000 000 EUR kiegészítő forrás a 2021–2024-es időszakot fedi majd le, és ez az összeg az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó külső címzett bevételnek fog minősülni.

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

Az EU 2050-ig hatékonyan és méltányosan megvalósítandó klímasemlegessége jelentette célkitűzéssel összhangban a Méltányos Átállást Támogató Alap célja, hogy az átállás által leginkább érintett területek javát szolgálva enyhítse a klímasemlegességre való átállás gazdasági, környezeti és társadalmi költségeit. Az alap általi támogatás középpontjában a gazdaság átalakítását célzó intézkedések, az érintett munkavállalók átképzése és az álláskereséshez nyújtott segítség áll.

A koronavírus-járvány (Covid19) kitörése számos ország kormányát arra késztette, hogy példátlan intézkedéseket vezessen be a világjárvány megfékezésére. Ez pedig számos gazdaságban a teljesítmény szintjének hirtelen csökkenését vonta maga után, ami súlyos társadalmi következményekkel járhat. Emellett az elkövetkező években jelentős kihívások elé állítja az államháztartásokat és az adósságkezelést, és ez korlátozhatja a gazdaság helyreállításához szükséges állami beruházások szintjét.

A különböző gazdasági struktúrák és költségvetési mozgástér miatt ráadásul a válság hatásainak kezeléséhez rendelkezésre álló kapacitások az egyes tagállamokban és régiókban jelentősen eltérnek egymástól. Ezek az eltérések – orvoslás hiányában – azt eredményezhetik, hogy a helyreállás aszimmetrikus módon megy végbe, és tovább nőnek a regionális egyenlőtlenségek, ami ugyanakkor alááshatja az egységes piacot, az euróövezet pénzügyi stabilitását és Uniónk egészét.

A különbségek kiéleződését és a nem egyenletes helyreállást elkerülendő, rövid és középtávon kiegészítő támogatást kell nyújtani a tagállamoknak és a régióknak annak érdekében, hogy segíteni tudják gazdaságaikat és társadalmaikat a helyzet kezelésében, és biztosítsák a nemzeti gazdaságok gyors és fenntartható helyreállítását.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A Méltányos Átállást Támogató Alap nyújtotta támogatást az InvestEU keretében célzottan létrehozandó méltányos átállási program egészíti ki. Ez a beruházások szélesebb körét fogja támogatni, és elsősorban az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens tevékenységek – így például a megújulóenergia-beruházások és az energiahatékonysági programok – támogatása révén járul hozzá az átálláshoz. A program az energetikai és közlekedési infrastruktúra – ideértve a földgáz-infrastruktúrát és a távfűtést –, valamint a dekarbonizációs projektek, a régiók gazdasági diverzifikációja és a szociális infrastruktúra terén is képes lesz finanszírozást mozgósítani.

Emellett az EBB-vel közösen végrehajtott új közszektor-hitelezési eszköz támogatást nyújt az uniós forrásokból származó vissza nem térítendő támogatások és az EBB által a közintézményeknek nyújtott hitelek ötvözéséhez annak érdekében, hogy a méltányos átállásra vonatkozó területi tervek alapján a legkedvezőtlenebbül érintett területek részesüljenek előnyben.

A három pillér közötti szinergiát és kiegészítő jelleget a méltányos átállásra vonatkozó területi tervek biztosítják majd, amelyek meghatározzák az éghajlatvédelmi átállás által leginkább érintett területek fejlesztési szükségleteit.

A javaslat a kiegészítő források rendelkezésre bocsátására és felhasználására vonatkozó szabályok megállapításához szükséges célirányos módosításokra korlátozódik. A javaslat összhangban van a közös rendelkezésekről szóló rendelettel. Az intézkedések összhangban vannak a Helyreállítási Alapra vonatkozó bizottsági javaslattal.

A kiegészítő összegek annak megfelelően kerülnek elosztásra a tagállamok között, hogy azok milyen mértékben lesznek képesek finanszírozni a klímasemlegességre való átállás kezeléséhez szükséges beruházásaikat a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról szóló javasolt rendelet I. mellékletében meghatározott módszertannak megfelelően. A tagállamok és a régiók azon képességének megőrzése érdekében, hogy kohéziós politikai forrásaikat a gazdasági, társadalmi és területi kohézió támogatására használhassák fel, az Európai Helyreállítási Eszközből származó kiegészítő források esetében nem lesz szükség az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz nemzeti allokációiból történő átcsoportosításra.

1.5.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása 

X határozott időtartam

   időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

X    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és 2021-től 2027-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

◻ határozatlan időtartam

Beindítási időszak: 2021-től,

azt követően: rendes ütem

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 7  

X A Bizottság általi közvetlen irányítás (a technikai segítségnyújtásra elkülönített allokáció 0,35 %-a esetében)

X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

   végrehajtó ügynökségen keresztül

X Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

A javaslat korlátozott és célzott intézkedés, amely a kiegészítő források rendelkezésre bocsátásához szükséges szabályok meghatározására irányul. Az említett szabályok nem lépik túl a kiegészítő források rendelkezésre bocsátásához szükséges mértéket, és meghatározzák az e források végrehajtása során alkalmazandó feltételeket.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

A javaslat korlátozott és célzott intézkedés, amely a kiegészítő források rendelkezésre bocsátásához szükséges szabályok meghatározására irányul. Az említett szabályok nem lépik túl a kiegészítő források rendelkezésre bocsátásához szükséges mértéket, és meghatározzák az e források végrehajtása során alkalmazandó feltételeket.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

A javaslat korlátozott és célzott intézkedés, amely a kiegészítő források rendelkezésre bocsátásához szükséges szabályok meghatározására irányul. Az említett szabályok nem lépik túl a kiegészítő források rendelkezésre bocsátásához szükséges mértéket, és meghatározzák az e források végrehajtása során alkalmazandó feltételeket.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési sor

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

diff./nem diff. 8  

EFTA-országoktól 9

tagjelölt országoktól 10

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet [21. cikke (2) bekezdésének b) pontja] értelmében

3

09 01 02 A Méltányos Átállást Támogató Alaphoz (MÁTA) kapcsolódó támogatási kiadások

Nem diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

3

09 03 02 Méltányos Átállást Támogató Alap (MÁTA) – Operatív technikai segítségnyújtás

Diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

3

09 03 03 – MÁTA az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz forrásaiból finanszírozva

Diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete

3

A javaslat további kötelezettségvállalásokat tesz szükségessé a 2021–2027 közötti időszakban, és kifizetéseket von maga után a 2021–2027 közötti időszakban, valamint 2027 után.

E további forrásokból 2 810 048 000 EUR-t (folyó árakon) a költségvetési előirányzatokból kell biztosítani, aminek révén a program költségvetése a következő többéves pénzügyi keretben 11 270 459 000 EUR lesz (folyó árakon); e források elosztására az Európai Tanács szintjén folyamatban lévő tárgyalások során kerül majd sor.

A fennmaradó kiegészítő forrás a 2021–2024-es időszakot fedi majd le, és ez az összeg az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó külső címzett bevételnek fog minősülni. A külső címzett bevételként rendelkezésre álló összegek a költségvetési rendelet 21. cikke (5) bekezdésének megfelelően az (EU) XXX/XX rendeletben (az Európai Uniós Helyreállítási Eszközről szóló rendelet) meghatározott uniós hitelfelvételi műveletekből származnak. A külső címzett bevételekből legfeljebb 15 600 000 EUR fordítható igazgatási kiadásokra, beleértve a külső személyzet költségeit is.

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretből finanszírozott előirányzatok indikatív bontása a következő:

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2027 után

ÖSSZESEN

Operatív előirányzatok

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

416,600

413,025

408,037

402,684

396,953

390,832

381,917

2 810,048

Kifizetési előirányzatok

(2)

60,055

343,229

444,024

343,665

409,011

461,055

749,008

2 810,048

Előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+3

416,600

413,025

408,037

402,684

396,953

390,832

381,917

2 810,048

Kifizetési előirányzatok

=2+3

60,055

343,229

444,024

343,665

409,011

461,055

749,008

2 810,048

A külső címzett bevételekből származó kiadások indikatív bontása a következő:

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz külső címzett bevételeiből finanszírozott operatív kiadások

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

7 954, 600

8 114, 600

8 276, 600

8 441, 600

32 787, 400

Kifizetési előirányzatok

(2)

7 310, 645

7 726, 658

7 212, 000

6 294, 109

4 243, 988

32 787, 400

Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz külső címzett bevételeiből finanszírozott igazgatási támogatási kiadások

Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok

(3)

2, 400

2, 400

2, 400

2, 400

2, 000

2, 000

2, 000

15, 600

Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz külső címzett bevételeiből finanszírozott összes kiadás

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+3

7 957, 000

8 117, 000

8 279, 000

8 444,000

2, 000

2, 000

2, 000

32 803, 000

Kifizetési előirányzatok

=2+3

7 313, 045

7 729, 058

7 214, 400

6 296, 509

4 245, 988

2, 000

2, 000

32 803, 000



A többéves pénzügyi keret
fejezete

7

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2027 után

ÖSSZESEN

Humánerőforrás

1, 500

1, 500

1, 500

1,500

1,500

1,500

1,500

10,500

Egyéb igazgatási kiadások

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

1,500

1,500

1,500

1,500

1,500

1,500

1,500

10,500

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 
7. FEJEZETE

Humánerőforrás

1,500

1,500

1,500

1,500

1,500

1,500

1,500

10,500

Egyéb igazgatási kiadások

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉNEK részösszege

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok

Humánerőforrás

2,400

2,400

2,400

2,400

2,000

2,000

2,000

15,600

Egyéb igazgatási jellegű kiadások

A többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó
előirányzatok részösszege

2,400

2,400

2,400

2,400

2,000

2,000

2,000

15,600

ÖSSZESEN

3,900

3,900

3,900

3,900

3,500

3,500

3,500

26,100

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.



3.2.2.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

   A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

Év

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

A központban és a bizottsági képviseleteken

10

10

10

10

10

10

10

A küldöttségeknél

Kutatás

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatokból finanszírozva 

- a központban

- a küldöttségeknél

A programkeretből finanszírozva  11

- a központban

- a küldöttségeknél

Kutatás

Egyéb (címzett bevételek)

30

30

30

30

25

25

25

ÖSSZESEN

40

40

40

40

35

35

35

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal. Amennyiben további személyzetre van szükség, az kizárólag külső személyzet lehet, amelynek finanszírozása kizárólag címzett bevételekből történik.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Külső munkatársak

Szerződéses alkalmazottak az új programokhoz kapcsolódó tárgyalások támogatására, a végrehajtás – beleértve az ellenőrzést és a pénzgazdálkodást is – nyomon követésére, valamint a programok lezárási folyamatában való részvételre

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

X    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve    

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:

A javaslat/kezdeményezés hatása

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

[…]

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ). 

[…]

(1)    COM(2020) 22 final.
(2)    COM(2020) 23 final.
(3)    COM(2018) 372 final.
(4)    SWD(2018) 282 final.
(5)    HL C , , . o.
(6)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(7)    Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BudgWeb oldalon:     https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx
(8)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
(9)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(10)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.
(11)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
Top

Brüsszel, 2020.5.28.

COM(2020) 460 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Módosított javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról


MELLÉKLET

„I. MELLÉKLET

A Méltányos Átállást Támogató Alap forrásainak allokációs módszere

Az egyes tagállamok pénzügyi keretösszegeit a következő lépéseknek megfelelően kell meghatározni:

a)    az egyes tagállamok részesedését a részesedések súlyozott összegeként kell kiszámítani, az alábbi kritériumok alapján, a megadott súlyozás alkalmazásával:

i.    azon NUTS 2. szintű régiókban található ipari létesítmények üvegházhatásúgáz-kibocsátása, amelyekben az ipari létesítmények üvegházhatásúgáz-kibocsátásának aránya által meghatározott, a tagállamok által a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 7. cikkének megfelelően bejelentett karbonintenzitásnak az ipar bruttó hozzáadott értékéhez viszonyított aránya meghaladja az EU-27 átlagának kétszeresét. Ha ezt a szintet egy adott tagállam egyetlen NUTS 2. szintű régiójában sem lépik túl, a NUTS 2. szintű régiók legmagasabb karbonintenzitású ipari létesítményeinek üvegházhatásúgáz-kibocsátását kell figyelembe venni (súlyozás: 49 %),

ii.    foglalkoztatás a szén- és lignitbányászatban (súlyozás: 25 %),

iii.    foglalkoztatás a NUTS 2. szintű régiókban az i. pont alkalmazásában figyelembe vett iparban (súlyozás: 25 %),

iv.    tőzegtermelés (súlyozás: 0,95 %),

v.    olajpala-termelés (súly: 0,05 %);

b)    az a) pont alkalmazásából eredő allokációk kiigazításra kerülnek annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen tagállam se részesüljön 8 milliárd EUR-t meghaladó juttatásban (2018-as árakon). A tagállamok 8 milliárd EUR-t meghaladó összegeit arányosan újraosztják és az összes többi tagállam allokációjához rendelik. A tagállamok részesedését ennek megfelelően újraszámítják;

c)    a b) pont alkalmazásából eredő tagállami részesedések felfelé vagy lefelé kerülnek kiigazításra egy olyan együtthatóval, amely a 2015 és 2017 közötti időszakra vonatkozóan – a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokkal összefüggésben a kohéziós politika esetében alkalmazva – az adott tagállam (vásárlóerő-paritásban mért) egy főre jutó GNI-je és az EU-27 átlagos egy főre jutó GNI-je közötti különbség másfélszerese (az átlag felel meg a 100 %-nak).

E kiigazítás nem vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyek esetében a b) ponttal összhangban állapítják meg az allokáció felső határát;

d)    a c) pont alkalmazásából eredő allokációk kiigazításra kerülnek annak biztosítására, hogy a Méltányos Átállást Támogató Alapból nyújtott végleges allokáció az egy főre számolt támogatási intenzitás alapján (a tagállam teljes népessége alapján mérve) a teljes időszakra vonatkozóan elérje a 32 EUR-t (2018-as árakon).

A minimális támogatási intenzitást biztosító összegeket arányosan kell levonni az összes többi tagállam allokációjából, kivéve azokat, amelyek esetében a b) ponttal összhangban állapítják meg az allokáció felső határát.

A Méltányos Átállási Alapból nyújtott allokációt [az új CPR-javaslat] XXII. mellékletének 1–16. pontjából eredő allokáción felül bocsátják rendelkezésre, és az nem része annak az allokációs alapnak, amelyre [az új CPR-javaslat] XXII. mellékletének 10–15. pontja alkalmazandó.”.

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).
Top