EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32019R0787

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/787 rendelete (2019. április 17.) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

PE/75/2018/REV/1

OJ L 130, 17.5.2019, p. 1–54 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force: This act has been changed. Current consolidated version: 17/05/2019

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/787/oj

17.5.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 130/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/787 RENDELETE

(2019. április 17.)

a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére és 114. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) sikeresnek bizonyult a szeszipar szabályozásában. A legújabb tapasztalatok és a technológiai innováció, a piaci fejlemények és a növekvő fogyasztói elvárások fényében azonban naprakésszé kell tenni a szeszes italok meghatározására, leírására, megjelenítésére és jelölésére vonatkozó szabályokat, valamint felül kell vizsgálni a szeszes italok földrajzi árujelzőinek bejegyzési módjait és oltalmát.

(2)

A szeszes italokra alkalmazandó szabályoknak hozzá kell járulniuk a fogyasztóvédelem magas szintjének eléréséhez, a tájékoztatási aszimmetria felszámolásához, a megtévesztő gyakorlatok megelőzéséhez, valamint a piac átláthatóságának és a tisztességes versenynek a megvalósításához. Meg kell óvniuk azt a hírnevet, amelyet az uniós szeszes italok az Unión belül és a világpiacon szereztek azáltal, hogy továbbra is figyelembe veszik a szeszes italok gyártása során alkalmazott hagyományos gyakorlatokat, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztók tájékoztatása iránti megnövekedett igényt. Ugyanakkor a technológiai innovációt is figyelembe kell venni azon szeszes italok tekintetében, amelyek esetében az innováció a minőség javítását szolgálja anélkül, hogy az érintett szeszes italok hagyományos jellegét befolyásolná.

(3)

A szeszes italok az uniós mezőgazdasági ágazat egyik jelentős felvevőpiaca, és a szeszes italok gyártása szorosan kapcsolódik ezen ágazathoz. Ez a kapcsolat meghatározó az Unióban gyártott szeszes italok minősége, biztonsága és hírneve szempontjából. A szabályozási keretnek ezért hangsúlyoznia kell ezt a szoros kapcsolatot az agrár-élelmiszeripari ágazattal.

(4)

A szeszes italokra alkalmazandó szabályok az agrár-élelmiszeripar számára meghatározott általános szabályokhoz képest külön kategóriába tartoznak, és figyelembe kell venniük a különböző tagállamokban alkalmazott hagyományos gyártási módszereket is.

(5)

E rendeletnek egyértelmű kritériumokat kell megállapítania a szeszes italok meghatározására, leírására, megjelenítésére és jelölésére, valamint a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan, és nem sértheti az uniós hivatalos nyelvek és ábécék sokszínűségét. Emellett szabályokat kell megállapítania a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak és desztillátumoknak az alkoholtartalmú italok gyártása során történő felhasználására, valamint a szeszes italok előírt nevének az élelmiszerek megjelenítése és jelölése során való használatára vonatkozóan is.

(6)

A fogyasztói elvárásoknak és a hagyományos gyakorlatoknak való megfelelés érdekében indokolt előírni, hogy a szeszes italok gyártása során felhasznált etil-alkohol és desztillátumok kizárólag mezőgazdasági eredetűek lehetnek.

(7)

A fogyasztók érdekében e rendeletet az uniós piacon forgalmazott valamennyi szeszes italra alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy azokat a tagállamokban vagy harmadik országokban gyártották-e. Az Unióban gyártott szeszes italok hírnevének a világpiacon történő megőrzése és javítása érdekében e rendelet az Unióban kivitel céljára előállított szeszes italokra is alkalmazandó.

(8)

A szeszes italok és a rájuk alkalmazott technikai követelmények meghatározása, valamint a szeszes italok különböző kategóriákba sorolása továbbra is a hagyományos gyakorlatok szem előtt tartásával kell, hogy történjen. Emellett konkrét szabályokat kell megállapítani bizonyos, a kategórialistán nem szereplő szeszes italokra vonatkozóan.

(9)

Az 1333/2008/EK (4) és az 1334/2008/EK (5) európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazandó a szeszes italokra is. Szükség van azonban kizárólag a szeszes italokra alkalmazandó, színezékekre és aromákra vonatkozó további szabályok megállapítására. További szabályokat kell megállapítani az aromák, a színezékek és egyéb engedélyezett összetevők hígítására és oldására vonatkozóan is, amelyeknek csak az alkoholtartalmú italok gyártására kell vonatkozniuk.

(10)

Az uniós piacon forgalomba hozott szeszes italok esetében feltüntetendő előírt nevekre vonatkozóan szabályokat kell megállapítani az ilyen előírt nevek Unió-szerte harmonizált módon történő feltüntetése, valamint a fogyasztók számára nyújtott tájékoztatás átláthatóságának biztosítása érdekében.

(11)

Tekintettel a szeszipar fontosságára és összetettségére, helyénvaló a szeszes italok leírására, megjelenítésére és jelölésére vonatkozó konkrét szabályok megállapítása, különös tekintettel az előírt név, a földrajzi árujelzők, az összetett kifejezések és az utalások használatára a leírásban, a megjelenítésben és a jelölésben.

(12)

Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (6) alkalmazni kell a szeszes italok leírására, megjelenítésére és jelölésére, kivéve, ahol erről e rendelet máshogy rendelkezik. E tekintetben a szeszipar fontossága és összetettsége folytán, helyénvaló e rendeletben a szeszes italok leírására, megjelenítésére és jelölésére vonatkozó, az 1169/2011/EU rendelet rendelkezésein túlmenő konkrét szabályokat megállapítani. Az említett konkrét szabályoknak továbbá meg kell akadályozniuk a „szeszes ital” kifejezés és a szeszes italok előírt neveinek visszaélésszerű használatát azon termékek tekintetében, amelyek nem felelnek meg az e rendeletben megállapított meghatározásoknak és követelményeknek.

(13)

Az összetett kifejezések és az utalások egységes tagállami használatának biztosítása érdekében, valamint a fogyasztók megfelelő tájékoztatása és ezáltal megtévesztésük elkerülése érdekében meg kell állapítani a szeszes italok és egyéb élelmiszerek megjelenítése során való használatukra vonatkozó rendelkezéseket. E rendelkezések további célja az e vonatkozásban használt szeszes italok hírnevének védelme.

(14)

Annak érdekében, hogy megfelelő információk álljanak a fogyasztók rendelkezésére, rendelkezéseket kell megállapítani a keverékeknek vagy elegyeknek minősülő szeszes italok leírására, megjelenítésére és jelölésére vonatkozóan.

(15)

Bár fontos biztosítani azt, hogy a szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén feltüntetett érlelési idő vagy az ital kora általában csak a legfiatalabb alkohol-összetevőre utaljon, a tagállamok hagyományos érlelési eljárásainak figyelembevétele érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén lehetővé kell tenni az ezen általános szabálytól való eltérést és a megfelelő ellenőrzési mechanizmusokat a „criaderas y solera” rendszer vagy „solera e criaderas” rendszer néven ismert hagyományos dinamikus érlelési eljárás felhasználásával előállított brandyk vonatkozásában.

(16)

A jogbiztonság és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a nyersanyagok nevének vagy a mellékneveknek használata bizonyos szeszes italok előírt nevében nem kell, hogy kizárja az ilyen nyersanyagok nevének vagy mellékneveknek a használatát egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során. Ugyanezen okokból a német „-geist” szó használata a szeszes italok egy kategóriájának előírt neveként nem kell, hogy kizárja e szó használatát egyéb szeszes italok előírt nevének vagy egyéb alkoholtartalmú italok elnevezésének kiegészítő fantázianeveként, feltéve, hogy az ilyen használat nem téveszti meg a fogyasztót.

(17)

A fogyasztók számára nyújtott megfelelő tájékoztatás és a minőségi gyártási módszerek javítása érdekében lehetővé kell tenni, hogy bármely szeszes ital előírt neve kiegészíthető legyen a „száraz” vagy a „dry” kifejezéssel, azaz e kifejezéssel vagy az adott tagállam nyelvére vagy nyelveire lefordítva vagy az e rendeletben dőlt betűvel jelzett kifejezéssel, nem lefordítva, amennyiben az adott szeszes italt nem édesítették. Ugyanakkor, összhangban azzal az elvvel, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő, különösen annak sugallása révén, hogy az élelmiszer különleges jellemzőkkel rendelkezik, annak ellenére, hogy minden hasonló élelmiszer rendelkezik ilyen jellemzőkkel, ez a szabály nem vonatkozik azokra a szeszes italokra, amelyek e rendelet alapján nem lehet édesíteni, még az íz lekerekítése érdekében sem, különösen a whisky vagy a whiskey esetében. Ez a szabályt nem alkalmazandó továbbá a gin, a desztillált gin és a London gin esetében sem, amelyekre továbbra is az édesítésre és a jelölésre vonatkozó külön szabályok alkalmazandóak. Továbbá lehetővé kell tenni, hogy a likőröket, különösen a karcos, a fanyar, a kesernyés, a savanyú vagy a citrus ízzel jellemzetteket – függetlenül az édesítésük fokától – a „száraz” vagy a „dry” jelzővel lehessen ellátni. Az ilyen jelölés valószínűleg nem téveszti meg a fogyasztót, mivel a likőröknek minimális cukortartalommal kell rendelkezniük. Ennek megfelelően a likőrök esetében a „száraz” vagy a „dry” kifejezés nem érthető úgy, hogy arra utalna, hogy a szeszes italt nem édesítették.

(18)

A vodka előállításához használt nyersanyagokkal kapcsolatos fogyasztói elvárások – különösen a hagyományosan vodkagyártó tagállamokban való – figyelembevétele céljából a gabonaféléktől vagy burgonyáktól vagy mindkettőtől eltérő, mezőgazdasági eredetű nyersanyagokból előállított vodka esetében megfelelő tájékoztatást kell nyújtani a felhasznált nyersanyagokról.

(19)

Az érlelésre és a jelölésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos jogszabályok alkalmazásának biztosítása és ellenőrzése, valamint a csalás elleni küzdelem érdekében kötelezővé kell tenni bármely szeszes ital előírt neve és érlelési ideje feltüntetését az elektronikus adminisztratív dokumentumokban.

(20)

Bizonyos esetekben az élelmiszer-vállalkozók jelezni kívánják a szeszes italok eredetének helyét a földrajzi árujelzőkön és a védjegyeken kívül annak érdekében, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét termékük minőségére. Ezért konkrét rendelkezéseket kell megállapítani az eredet helyének feltüntetésére vonatkozóan a szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén. Továbbá az 1169/2011/EU rendeletben megállapított azon kötelezettség, amely szerint az elsődleges összetevő származási országát vagy eredetének helyét kell feltüntetni, nem alkalmazandó a szeszes italok esetében, még akkor sem, ha a szeszes ital elsődleges összetevőjének származási országa vagy eredetének helye nem azonos az adott szeszes ital leírásában, megjelenítésén és jelölésén feltüntetett eredet helyével.

(21)

Bizonyos szeszes italok hírnevének védelme érdekében rendelkezéseket kell megállapítani a kiviteli célú szeszes italok előírt nevei fordításának, átírásának és átbetűzésének szabályozására.

(22)

E rendelet következetes alkalmazásának biztosítása érdekében létre kell hozni a szeszes italok, illetve a szeszes italok előállítása során felhasznált etil-alkohol elemzésének uniós referencia-módszereit.

(23)

Továbbra is meg kell tiltani a szeszes italok tárolóedényeinek zárószerkezetét fedő ólomalapú kupakok és ólomalapú fóliák használatát a szennyeződés, különösen az ilyen kupakokkal és fóliákkal történő véletlen érintkezés okozta szennyeződés, valamint az ilyen kupakokból és fóliákból származó ólomtartalmú hulladék okozta környezetszennyezés kockázatának elkerülése érdekében.

(24)

A földrajzi árujelzők oltalma tekintetében kellő figyelemmel kell lenni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásra (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás) és különösen annak 22. és 23. cikkére, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre (GATT-egyezmény), beleértve annak az árutovábbítás szabadságáról szóló V. cikkét is, amelyek a 94/800/EK tanácsi határozattal (7) kerültek jóváhagyásra. E jogi keretek között a földrajzi árujelzők oltalmának megerősítése és a hamisítás elleni eredményesebb küzdelem érdekében az oltalomnak vonatkoznia kell az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott, hanem különleges vámeljárásoknak – úgy mint árutovábbítással, tárolással, speciális felhasználással vagy feldolgozással kapcsolatos eljárásoknak – alávetett árukra is.

(25)

Az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) nem alkalmazandó a szeszes italokra. Ezért meg kell állapítani a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat. A földrajzi árujelzőket a Bizottságnak be kell jegyeznie.

(26)

Az Unióban már oltalom alatt álló földrajzi árujelzők státuszának automatikus elismerése mellett meg kell állapítani az Unió és a harmadik országok földrajzi árujelzőinek bejegyzésére, módosítására és esetleges törlésére vonatkozó, a TRIPS-megállapodással összhangban álló eljárásokat. Annak érdekében, hogy valamennyi érintett ágazat tekintetében összhangban legyenek egymással a földrajzi árujelzőkre vonatkozó eljárási szabályok, a szeszes italokra alkalmazandó ilyen jellegű szabályokat a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozóan az 1151/2012/EU rendeletben megállapított, átfogóbb és bevált eljárások mintájára kell megalkotni, figyelembe véve a szeszes italok sajátosságait. A bejegyzési eljárások egyszerűsítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók számára elektronikus formában elérhetőek legyenek az információk, létre kell hozni a földrajzi árujelzők elektronikus nyilvántartását. A szeszes italoknak a 110/2008/EK rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzői automatikusan e rendelet szerinti oltalom alatt állnak, és bekerülnek az elektronikus nyilvántartásba. A Bizottságnak a 110/2008/EK rendelet 20. cikkével összhangban kell elvégeznie a III. melléklet szerinti földrajzi árujelzők ellenőrzését.

(27)

Az élelmiszer, a bor és az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőire alkalmazandó szabályokkal való összhang érdekében a földrajzi árujelzőként bejegyzett szeszes ital sajátosságait meghatározó dokumentáció nevét „műszaki dokumentációról”„termékleírásra” kell módosítani. A kérelmek részeként a 110/2008/EK rendelet értelmében benyújtott műszaki dokumentációkat termékleírásoknak kell tekinteni.

(28)

A védjegyek és a szeszes italok földrajzi árujelzői közötti kapcsolatot egyértelművé kell tenni az elutasítás, az érvénytelenítés és a párhuzamos használat kritériumaival összefüggésben. Ezen egyértelművé tétel nem érintheti a földrajzi árujelzőkkel rendelkezők által nemzeti szinten szerzett jogokat vagy a tagállamok által az uniós védelmi rendszernek az 1576/89/EGK tanácsi rendelet (9) értelmében való létrehozása előtti időszakban megkötött nemzetközi megállapodások alapján fennálló jogokat.

(29)

A szeszipar hírnevének és értékének megőrzéséhez elengedhetetlen a magas színvonal fenntartása. A tagállami hatóságoknak felelősséget kell vállalniuk annak biztosításáért, hogy ezt a színvonalat az e rendeletnek való megfelelés révén fenntartják. A Bizottság számára e rendelet egységes végrehajtásának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni e megfelelés nyomon követését és ellenőrzését. Ezért elő kell írni a Bizottság és a tagállamok számára, hogy megosszák egymással a releváns információkat.

(30)

A minőségpolitika alkalmazása során és különösen a szeszes italok magas minőségének és a szeszipar sokszínűségének megvalósítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a saját területükön gyártott szeszes italok gyártására, leírására, megjelenítésére és jelölésére vonatkozóan az e rendeletben meghatározottaknál szigorúbb szabályokat is elfogadhassanak.

(31)

Annak érdekében, hogy kellő figyelmet kapjanak a növekvő fogyasztói elvárások, a technológia fejlődése, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulása, a gyártás és a forgalmazás terén fennálló gazdasági feltételek javításának szükségessége, a hagyományos érlelési eljárások és az importáló harmadik országok joga, valamint a földrajzi árujelzők oltalmát illetően a gyártók és az élelmiszer-vállalkozók jogos érdekeinek védelme céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: a szeszes italokra vonatkozó technikai meghatározások és követelmények módosítása és az azoktól való eltérés; az új édesítőtermékek engedélyezése; a brandy érlelési idejének vagy korának feltüntetésére vonatkozó eltérések és az érlelési folyamatot felügyelő testületek nyilvános nyilvántartásának létrehozása; a szeszes italok földrajzi árujelzői elektronikus nyilvántartásának létrehozása és e nyilvántartás formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályok; valamely földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelmekre és az előzetes nemzeti eljárásokra vonatkozó további feltételek, a Bizottság által végzett vizsgálatok, a felszólalási eljárások és a földrajzi árujelzők törlése; a termékleírások módosítására vonatkozó eljárás feltételei és követelményei, valamint a leírására, megjelenítésére és jelölésére vonatkozó bizonyos meghatározások és szabályok módosításai és az azoktól való eltérések. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor (10). A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(32)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az egységes dokumentumnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele, valamint a neveknek földrajzi árujelzőként való bejegyzésére vonatkozó határozatok tekintetében, amennyiben nincs felszólalás, vagy nincs elfogadható, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat, illetve, ha mégis van elfogadható, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat, és sikerült megállapodást elérni.

(33)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következőkre vonatkozóan: az új édesítőtermékek használata; a tagállamok által az érlelési eljárások felügyeletére kinevezett testületekkel kapcsolatban nyújtandó tájékoztatás; a származási ország vagy az eredet helyének megjelölése a szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén; az uniós szimbólum használata az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők esetében; az etil-alkohol, a mezőgazdasági eredetű desztillátumok és a szeszes italok elemzésének uniós referencia-módszereire vonatkozó részletes technikai szabályok; a földrajzi árujelzők használatára vonatkozó átmeneti időszak engedélyezése és ezen időszakok meghosszabbítása; a kérelmek elutasítása, amennyiben a bejegyzési feltételek nem teljesültek már a felszólalási eljárás céljából történő közzétételt megelőzően; a felszólalási eljárás céljából közzétett földrajzi árujelzők bejegyzése vagy elutasítása, amennyiben egy felszólalás került benyújtásra és nem született megállapodás; valamely termékleírás uniós módosításainak jóváhagyása vagy elutasítása; valamely földrajzi árujelző bejegyzésének törlése iránti kérelem jóváhagyása vagy elutasítása; a termékleírás formai követelményei és azon információkra vonatkozó intézkedések, amelyeknek a földrajzi terület és a végtermék közötti kapcsolat tekintetében a termékleírásban szerepelniük kell; a földrajzi árujelzők iránti kérelmekre, a rájuk vonatkozó felszólalásokra, a módosítások iránti kérelmekre, a módosításokra vonatkozó tájékoztatásra és a törlési eljárásra vonatkozó eljárások, formai követelmények és az említettek benyújtása; a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések és vizsgálatok;; valamint az e rendelet alkalmazásához szükséges információcsere. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően kell gyakorolni.

(34)

Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás (12) végrehajtásának biztosítása érdekében szükséges volt rendelkezni a 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) mellékletében a szeszes italok tekintetében szereplő névleges mennyiségektől való eltérésről annak lehetővé tétele érdekében, hogy a lepárlóüst használatával készült, Japánban palackozott, egyszer párolt sócsú a hagyományos japán palackméretekkel kerüljön az Unió piacára. Ezt az eltérést az (EU) 2018/1670 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) vezette be, és az továbbra is alkalmazandó.

(35)

A 110/2008/EK rendelet szükséges módosításainak jellegét és mértékét figyelembe véve, új jogi keretre van szükség a jogbiztonság, az egyértelműség és az átláthatóság érdekében. A 110/2008/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(36)

Az érintett gyártók vagy érdekelt felek arra irányuló jogos érdekeinek védelme érdekében, hogy élhessenek az egységes dokumentumoknak az új jogi keret révén szerzett ismertségéből származó előnyökkel, lehetővé kell tenni, hogy a 110/2008/EK rendeletnek megfelelően bejegyzett földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos egységes dokumentumokat az érintett tagállamok kérésére közzétegyék.

(37)

mivel a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályok növelik a vállalkozók védelmét, azok két héttel a jelen rendelet hatálybalépését követően alkalmazandóak. Azonban rendelkezni kell arról, hogy a 110/2008/EK rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben meghatározott szabályokra való zökkenőmentes áttérés megkönnyítése érdekében megfelelő intézkedések történjenek.

(38)

A nem a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos szabályok tekintetében rendelkezni kell annak biztosításáról, hogy a 110/2008/EK rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben meghatározott szabályokra való zökkenőmentes áttérés megkönnyítése érdekében elegendő idő álljon rendelkezésre.

(39)

A meglévő szeszesital-készletek további forgalmazását azok kimerüléséig lehetővé kell tenni e rendelet alkalmazásának kezdőnapjait követően,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, ÉS A SZESZES ITALOK KATEGÓRIÁI

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet szabályokat állapít meg:

a szeszes italok meghatározására, leírására, megjelenítésére és jelölésére, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára,

az alkoholtartalmú italok gyártása során felhasznált etil-alkoholra és desztillátumokra, és

a szeszes italok előírt nevének használatára a szeszes italoktól eltérő élelmiszerek megjelenítésére és jelölésére.

(2)   E rendelet alkalmazandó az (1) bekezdésben említett, az Unió piacán forgalmazott termékekre, függetlenül attól, hogy azokat az Unióban vagy harmadik országban állították-e elő, valamint az Unióban kivitel céljára előállított termékekre.

(3)   Ami a földrajzi árujelzők oltalmát illeti, e rendelet III. fejezete az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott árukra is alkalmazandó.

2. cikk

A szeszes italok meghatározása és a rájuk vonatkozó követelmények

E rendelet alkalmazásában a „szeszes ital” olyan alkoholtartalmú ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

a)

emberi fogyasztásra készült;

b)

különleges érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik;

c)

az I. melléklet 39. kategóriája követelményeinek megfelelő azon szeszes italok kivételével, amelyek alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék;

d)

a következő eljárások egyikével készült:

i.

közvetlenül a következő módszerek egyikének vagy kombinációjának felhasználásával:

erjesztett termékek aromák vagy ízesítő élelmiszerek hozzáadásával vagy azok nélkül történő lepárlása,

növényi anyagok mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban, mezőgazdasági eredetű desztillátumokban, szeszes italokban vagy ezek valamilyen kombinációjában történő kivonatolása vagy hasonló feldolgozása,

a következők egyikének vagy kombinációjának mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz, mezőgazdasági eredetű desztillátumokhoz vagy szeszes italokhoz történő hozzáadása:

az 1334/2008/EK rendeletnek megfelelően felhasznált aromák,

az 1333/2008/EK rendeletnek megfelelően felhasznált színezékek,

az 1333/2008/EK és az 1334/2008/EK rendeletnek megfelelően felhasznált egyéb engedélyezett adalékanyagok,

édesítőtermékek,

egyéb mezőgazdasági termékek,

élelmiszerek; vagy

ii.

a következők egyikének vagy kombinációjának hozzáadásával:

egyéb szeszes italok,

mezőgazdasági eredetű etil-alkohol,

mezőgazdasági eredetű desztillátumok,

egyéb élelmiszerek;

e)

nem tartozik a 2203, a 2204, a 2205, a 2206 és a 2207 KN-kód alá;

f)

amennyiben ezek gyártása során desztillált, sómentesített, ioncserélt vagy lágyított víz kerül hozzáadásra:

i.

a felhasznált víz minősége megfelel a 98/83/EK tanácsi rendeletnek (15) és a 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (16); és

ii.

a szeszes ital alkoholtartalma a víz hozzáadása után továbbra is megfelel az e cikk c) pontjában előírt, vagy az I. mellékletben a vonatkozó szeszesital-kategóriára előírt, térfogatszázalékban kifejezett minimális alkoholtartalomnak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„előírt név”: az a név amely alatt a szeszes italt az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének n) pontja értelmében forgalomba hozzák;

2.

„összetett kifejezés”: az alkoholtartalmú italok leírásának, megjelenítésének és jelölésének vonatkozásában vagy az I. mellékletben meghatározott szeszes italok valamely kategóriájának előírt nevében szereplő kifejezéseknek vagy – amennyiben a végtermék teljes alkoholtartalma az említett szeszes italból származik – egy szeszes ital földrajzi árujelzőjének és a következők egyikének vagy közülük többnek a kombinációja:

a)

egy vagy több, valamely alkoholtartalmú italtól eltérő és az adott szeszes ital I. melléklet szerinti előállításához fel nem használt élelmiszer elnevezése vagy ezen elnevezésekből képzett melléknevek;

b)

a „likőr” vagy a „tejszínlikőr” kifejezés;

3.

„utalás”: közvetlen vagy közvetett hivatkozás egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott szeszes italok kategóriáiba tartozó előírt névre vagy szeszes italok egy vagy több földrajzi árujelzőjére – kivéve az összetett kifejezésekben vagy egy a 13. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében említett, összetevőket tartalmazó felsorolásban szereplő hivatkozásokat – a következők leírásában, megjelenítésén és jelölésén:

a)

szeszes italtól eltérő élelmiszerek; vagy

b)

szeszes ital, amely megfelel az I. melléklet 33–40. kategóriájára vonatkozó követelményeknek;

4.

„földrajzi árujelző”: olyan megjelölés, amely egy szeszes italt egy adott ország területéről vagy e terület valamely régiójából vagy helységéből származóként azonosít, amennyiben az adott szeszes ital minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható;

5.

„termékleírás”: a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelemhez csatolt dokumentáció, amely tartalmazza azon előírásokat, amelyeknek a szeszes italnak meg kell felelnie, és amelyre a 110/2008/EK rendelet „műszaki dokumentációként” utalt;

6.

„csoportosulás”: az adott szeszes itallal foglalkozó, főként termelők vagy feldolgozók által alkotott társulás, annak jogi formájától függetlenül;

7.

„köznevesült elnevezés”: olyan szeszesital-név, amely köznévvé vált, és amely, bár e termék eredeti gyártási vagy forgalombahozatali helységéhez vagy régiójához kapcsolódik, az Unióban egy szeszes ital szokásosan használt elnevezésévé vált;

8.

„látómező”: az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott látómező;

9.

„keverés” egy, az I. melléklet valamely szeszesital-kategóriájába tartozó, vagy valamely földrajzi árujelzővel ellátott szeszes ital összekeverése a következők egyikével vagy közülük többel:

a)

egyéb, olyan szeszes italok, amelyek nem tartoznak az I. mellékletben foglalt ugyanazon szeszesital-kategóriába;

b)

mezőgazdasági eredetű desztillátumok;

c)

mezőgazdasági eredetű etil-alkohol;

10.

„keverék”: olyan szeszes ital, amelyet keveréssel állítottak elő;

11.

„elegyítés”: két vagy több, azonos kategóriába tartozó olyan szeszes ital összekeverése, amelyek összetételében csak kisebb olyan eltérések vannak, amelyek a következő tényezők közül egynek vagy többnek a függvényei:

a)

a gyártási módszer;

b)

az alkalmazott lepárlókészülékek;

c)

az érlelés időtartama;

d)

a gyártás földrajzi helye;

az így előállított szeszes ital ugyanabba a szeszesital-kategóriába tartozik, mint az elegyítés előtti eredeti szeszes italok;

12.

„elegy”: olyan szeszes ital, amelyet elegyítéssel állítottak elő.

4. cikk

Technikai meghatározások és követelmények

E rendelet alkalmazásában a következő technikai meghatározásokat és követelmények alkalmazandók:

1.   „leírás”: a szeszes ital jelölésén, megjelenítésén és csomagolásán, a szeszesital-szállítmányt kísérő dokumentumokon, a kereskedelmi okmányokban, különösen a számlákon és a szállítóleveleken, valamint a szeszes ital reklámozása során használt kifejezések;

2.   „megjelenítés”: a címkén és a csomagoláson feltüntetett, valamint egy termékre vonatkozó reklám és eladásösztönző tevékenységek során használt képi vagy hasonló formájú, továbbá a tárolóedényen, többek között az üvegen és a záróelemen feltüntetett kifejezések;

3.   „jelölés”: egy termékre vonatkozó bármilyen szó, adat, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum, amelyet a terméket kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumban, megjegyzésben, címkén, gyűrűn vagy galléron helyeznek el;

4.   „címke”: valamely élelmiszer csomagolására vagy tárolóedényére írt, nyomtatott, másolt, azon jelölt, dombornyomott vagy bélyegzett, illetve a csomagoláshoz vagy a tárolóedényhez csatolt bármilyen felirat, jelölés, jel, képi vagy egyéb leíró jellegű anyag;

5.   „csomagolás”: a szeszes italok szállítása vagy értékesítése során használt védőcsomagolások, kartondobozok, ládák, tárolóedények és üvegek;

6.   „lepárlás”: olyan termikus szétválasztási eljárás, amely bizonyos érzékszervi tulajdonságok elérésére vagy magasabb alkoholtartalom vagy mindkettő elérésére irányuló egy vagy több szétválasztási szakaszból áll, függetlenül attól, hogy ezekre a szakaszokra a használt lepárló berendezésben rendes nyomás alatt vagy vákuumban kerül-e sor; magában foglalja továbbá mind az egyszeres, mind a többszörös lepárlást vagy az újbóli lepárlást;

7.   „mezőgazdasági eredetű desztillátum”: olyan alkoholtartalmú folyadék, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből, azok alkoholos erjesztését követően lepárlással nyernek, és amely nem rendelkezik az etil-alkohol tulajdonságaival, valamint továbbra is felismerhető benne a felhasznált nyersanyagok aromája és íze;

8.   „édesítés”: egy vagy több édesítőtermék felhasználása a szeszes italok gyártása során;

9.   „édesítőtermékek” a következők:

a)

félfehér cukor, fehér cukor, extrafehér cukor, dextróz, fruktóz, glükózszirup, cukoroldat, invertcukoroldat és invertcukorszirup a 2001/111/EK tanácsi irányelv (17) mellékletének A. részében meghatározottak szerint;

b)

finomított szőlőmust-sűrítmény, sűrített szőlőmust és friss szőlőmust;

c)

égetett cukor, amelyet kizárólag szacharóz szabályozott hevítésével állítanak elő, bázisok, ásványi sók vagy egyéb kémiai adalékanyagok hozzáadása nélkül;

d)

méz a 2001/110/EK tanácsi irányelv (18) I. mellékletének 1. pontjában meghatározottak szerint;

e)

szentjánoskenyér-szirup;

f)

bármely más, az a)–e) pontban említett termékekhez hasonló hatásokkal rendelkező természetes szénhidráttartalmú anyag.

10.   „alkohol hozzáadása”: mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy mindkettő hozzáadása egy szeszes italhoz; az ilyen hozzáadás nem foglalja magában az alkohol színezékek, aromák valamint egyéb, a szeszes italok gyártása során engedélyezett összetevők hígítására vagy feloldására történő felhasználását;

11.   „érlelés”: a szeszes ital megfelelő tartályokban való tárolása meghatározott időszakon keresztül annak lehetővé tétele érdekében, hogy a szeszes ital olyan természetes reakcióknak legyen kitéve, amelyek az adott szeszes italt különleges jellemzőkkel ruházzák fel;

12.   „ízesítés”: egy vagy több aroma vagy ízesítő élelmiszer felhasználása a szeszes italok gyártása során, a következő módszerek közül egy vagy több alkalmazásával: hozzáadás, infúzió, kivonatolás, alkoholos erjesztés vagy az alkohol lepárlás a fent meghatározott aromák vagy ízesítő élelmiszerek jelenlétében;

13.   „aromák”: az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott aromák;

14.   „aromaanyag”: az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyag;

15.   „természetes aromaanyag”: az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyag;

16.   „aromakészítmény”: az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmény;

17.   „egyéb aroma”: az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott egyéb aroma;

18.   „ízesítő élelmiszer”: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) 2. cikkében meghatározott élelmiszer, amelyet a szeszes italok előállítása során azok ízesítésének fő céljával használnak;

19.   „színezés”: egy vagy több színezék felhasználása egy szeszes ital gyártása során;

20.   „színezékek”: az 1333/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. pontja szerint meghatározott színezékek;

21.   „karamell”: az E 150a, az E 150b, az E 150c vagy az E 150d e-számoknak megfelelő élelmiszer-adalékanyag, amely többé-kevésbé markánsan barna, színezés céljára használt termékekkel kapcsolatos, az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete B. részében említettek szerint; nem azonos azzal a cukros aromás termékkel, amely cukrok hevítésével készül és ízesítési célból használják;

22.   „egyéb engedélyezett összetevők”: az 1334/2008/EK rendelet alapján engedélyezett, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-adalékanyagok, valamint az 1333/2008/EK rendelet alapján engedélyezett, színezékektől különböző élelmiszer-adalékanyagok;

23.   „alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve”: egy termékben 20 °C hőmérsékleten jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya az ugyanolyan hőmérsékletű termék teljes térfogatához viszonyítva;

24.   „illóanyag-tartalom”: az etil-alkoholon és metanolon kívüli többi illékony anyag mennyisége az olyan szeszes italban, amelyet kizárólag lepárlással állítanak elő.

5. cikk

Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol meghatározása és a rá vonatkozó követelmények

E rendelet alkalmazásában a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol olyan folyadék, amely megfelel a következő követelményeknek:

a)

kizárólag a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékből nyerték;

b)

az előállítása során felhasznált nyersanyagok ízén kívül más íz nem érezhető rajta;

c)

minimális alkoholtartalma térfogatszázalékban: 96,0 % (V/V);

d)

a maradvány felső határértéke nem haladja meg a következőket:

i.

összes savtartalom (ecetsavban kifejezve), g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,5;

ii.

észtertartalom (etil-acetátban kifejezve), g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,3;

iii.

aldehidtartalom (acetaldehidben kifejezve), g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5;

iv.

magasabb rendű alkoholok (metil-2-propanol-1-ben kifejezve), g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5;

v.

metanol, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 30;

vi.

szárazanyag-tartalom, g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,5;

vii.

nitrogéntartalmú illékony bázisok (nitrogénben kifejezve), g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,1;

viii.

furfurol: nem kimutatható.

6. cikk

Az alkoholtartalmú italokban felhasznált etil-alkohol vagy desztillátumok

(1)   A szeszes italok gyártása során használt etil-alkohol és desztillátumok a Szerződés I. mellékletének értelmében kizárólag mezőgazdasági eredetűek lehetnek.

(2)   A színezékek, aromák vagy egyéb, az alkoholtartalmú italok előállításában engedélyezett összetevők hígításához vagy feloldásához használt alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy az I. melléklet 1–14. kategóriájába tartozó szeszes ital lehet. A színezékek, aromák vagy egyéb engedélyezett összetevők hígításához vagy feloldásához használt alkohol csak az e célból feltétlenül szükséges mennyiségben használható fel.

(3)   Az alkoholtartalmú italok nem tartalmazhatnak szintetikus eredetű alkoholt vagy a Szerződés I. melléklete szerinti egyéb, nem mezőgazdasági eredetű alkoholt.

7. cikk

A szeszes italok kategóriái

(1)   A szeszes italokat az e cikkben megállapított általános szabályok és az I. mellékletben megállapított konkrét szabályok szerint kell kategóriákba sorolni.

(2)   Az I. melléklet 1–14. pontjában felsorolt szeszes italok kategóriáira megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül, az e kategóriákba tartozó szeszes italok:

a)

alkoholos erjesztéssel és lepárlással készülnek és kizárólag az I. melléklet szerinti megfelelő szeszesital-kategória tekintetében előírt nyersanyagból;

b)

nem tartalmazhatnak sem hígított, sem nem hígított hozzáadott alkoholt;

c)

nem ízesíthetők;

d)

kizárólag karamellel színezhetők, amely kizárólag ezen szeszes italok színének módosításához használható fel;

e)

nem édesíthetők, kivéve, ha ez a termék végső ízének lekerekítése érdekében történik; az édesítőtermékek invertcukorban kifejezett maximális tartalma nem haladhatja meg az I. mellékletben az egyes kategóriák tekintetében meghatározott küszöbértékeket;

f)

nem tartalmaznak egyéb járulékos anyagot az alkohol előállításához használt nyersanyagok egész, feldolgozatlan darabjain kívül, amelyeket elsősorban díszítés céljára használnak.

(3)   Az I. melléklet 15–44. pontjában felsorolt szeszes italok kategóriáira megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül, az e kategóriákba tartozó szeszes italok:

a)

a Szerződés I. mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból előállíthatók;

b)

tartalmazhatnak hozzáadott alkoholt;

c)

tartalmazhatnak aromaanyagokat, természetes aromaanyagokat, aromakészítményeket és ízesítő élelmiszereket;

d)

színezhetők;

e)

édesíthetők.

(4)   A II. mellékletben megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül, az I. mellékletben meghatározott kategóriákra megállapított konkrét szabályoknak nem megfelelő egyéb szeszes italok:

a)

a Szerződés I. mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból vagy bármely élelmiszerből, vagy mindkettőből előállíthatók;

b)

tartalmazhatnak hozzáadott alkoholt;

c)

ízesíthetők;

d)

színezhetők;

e)

édesíthetők.

8. cikk

Átruházott és végrehajtási hatáskörök

(1)   Ha Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően az e rendeletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. cikk f) pontjában és a 4. és az 5. cikkben megállapított technikai meghatározások és követelmények módosítására vonatkozóan.

Az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szigorúan a növekvő fogyasztói elvárásokból, a technológiai fejlődésből vagy a termékinnováció szükségességéből fakadó igazolt igények kielégítésére korlátozódnak.

A Bizottság külön, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az első albekezdésben említett minden egyes technikai meghatározásra és követelményre vonatkozóan.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kivételes esetekben, amikor az importáló harmadik ország joga úgy kívánja, a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. cikk f) pontjában és a 4. és az 5. cikkben foglalt rendelkezésektől, az I. mellékletben foglalt, a szeszes italok kategóriáira vonatkozó követelményektől, valamint a II. mellékletben meghatározott, bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályoktól való eltérések megállapítására vonatkozóan.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározására vonatkozóan, hogy a szeszes italok gyártása során a 4. cikk (9) bekezdésének a)–e) pontjában említett termékekhez hasonló hatású milyen egyéb természetes anyagok vagy mezőgazdasági nyersanyagok engedélyezettek édesítőtermékként az Unióban.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén olyan egyéges szabályokat fogadhat el a (3) bekezdésben említett, a szeszes italok gyártása során édesítőtermékként engedélyezett egyéb természetes anyagok vagy mezőgazdasági nyersanyagok felhasználására vonatkozóan, amelyek különösen a megfelelő édesítő átváltási együtthatókat határozzák meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. FEJEZET

A SZESZES ITALOK LEÍRÁSA, MEGJELENÍTÉSE ÉS JELÖLÉSE, A SZESZES ITALOK ELNEVEZÉSÉNEK HASZNÁLATA AZ EGYÉB ÉLELMISZEREK MEGJELENÍTÉSE ÉS JELÖLÉSE SORÁN

9. cikk

Megjelenítés és jelölés

Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az uniós piacon forgalmazott szeszes italoknak meg kell felelniük az 1169/2011/EU rendeletben előírt megjelenítésre és jelölésre vonatkozó követelményeknek.

10. cikk

A szeszes italok előírt neve

(1)   A szeszes ital elnevezése megegyezik annak előírt nevével.

A szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén szerepelnie kell az előírt névnek.

Az előírt nevet a szeszes ital címkéjén tisztán és jól láthatóan fel kell tüntetni, és azt nem lehet helyettesíteni vagy megváltoztatni.

(2)   Az I. mellékletben foglalt szeszesital-kategóriák követelményeinek megfelelő szeszes italok tekintetében az adott kategória elnevezését használják előírt nevükként, kivéve amikor az adott kategória lehetővé teszi egy másik előírt név használatát.

(3)   Az I. mellékletben foglalt szeszes italok bármelyik kategóriájára megállapított követelményeknek meg nem felelő szeszes italok előírt neve „szeszes ital”.

(4)   Az a szeszes ital, amelyik az I. mellékletben meghatározott szeszes italok kategóriái közül egynél több követelményeinek is megfelel, az az adott kategóriák tekintetében az I. melléklet szerinti egy vagy több előírt név alatt is forgalmazható.

(5)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve a szeszes ital előírt neve:

a)

kiegészíthető vagy helyettesíthető a III. fejezetben említett földrajzi árujelzővel. Ebben az esetben a földrajzi árujelző tovább kiegészíthető bármely, a vonatkozó termékleírás által engedélyezett kifejezéssel, feltéve, hogy ez nem jár a fogyasztó megtévesztésével; és

b)

helyettesíthető a „likőr” vagy a „tejszínlikőr” kifejezést tartalmazó összetett kifejezéssel is, amennyiben a végtermék megfelel az I. melléklet 33. kategóriája követelményeinek.

(6)   Az 1169/2011/EU rendelet és az e rendelet I. mellékletében a szeszes italok kategóriáira megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül a szeszes ital előírt neve kiegészíthető a következőkkel:

a)

az abban a tagállamban alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben előírt név vagy földrajzi hivatkozás, amelyben a szeszes italt forgalomba hozzák, feltéve, hogy ez nem téveszti meg a fogyasztót;

b)

az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének o) pontjában meghatározott szokásos elnevezés, feltéve, hogy ez nem téveszti meg a fogyasztót;

c)

a 11. és a 12. cikknek megfelelő összetett kifejezés vagy utalás;

d)

az „elegy”, az „elegyítés” vagy az „elegyített” kifejezés, feltéve, hogy a szeszes italt elegyítéssel állították elő;

e)

a „keverék”, a „kevert” vagy a „kevert szeszes ital” kifejezés, feltéve, hogy a szeszes italt keveréssel állították elő; vagy

f)

a „száraz” vagy a „dry” kifejezés, kivéve azokat a szeszes italokat, amelyek az I. melléklet 2. kategóriája szerinti követelményeknek felelnek meg, az I. melléklet 20–22. kategóriájában megállapított különös követelmények sérelme nélkül, és feltéve, hogy a szeszes italt nem édesítették még az íz lekerekítése érdekében sem. E pont első részétől eltérve a „száraz” vagy a „dry” kifejezés kiegészítheti azon szeszes italok előírt nevét, amelyek megfelelnek a 33. kategória követelményeinek, és amelyeket ezért édesítettek.

(7)   A 11. és a 12. cikknek, valamint a 13. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének sérelme nélkül tilos az e cikk (2) bekezdésében említett előírt neveket vagy földrajzi árujelzőket használni az I. mellékletben foglalt vonatkozó kategória vagy a vonatkozó földrajzi árujelző követelményeit nem teljesítő bármely ital leírásában, megjelenítésén és jelölésén. Ez a tilalom azokra az esetekre is vonatkozik, amikor az ilyen előírt neveket vagy földrajzi árujelzőket olyan szavakkal vagy mondatokkal együtt alkalmazzák, mint a „hasonló”, „típusú”, „jellegű”, „készített”, „ízű” vagy bármely más hasonló kifejezéssel.

A 12. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül valamely szeszes italt utánzó aromák, illetve azok italoktól eltérő élelmiszerek előállítása során való felhasználása esetében a megjelenítés és a jelölés során is használhatók az e cikk (2) bekezdésében említett előírt nevekre való hivatkozások, feltéve, hogy az ilyen előírt nevek az „ízű” kifejezéssel vagy bármely más hasonló kifejezéssel egészülnek ki. Földrajzi árujelzők nem használhatók az ilyen aromák leírásához.

11. cikk

Összetett kifejezések

(1)   Az alkoholtartalmú italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén az I. mellékletben meghatározott szeszes italok kategóriái alatt szereplő előírt név vagy a szeszes italokra vonatkozó földrajzi árujelző összetett kifejezésben való használata a következő feltételek mellett engedélyezett:

a)

az alkoholtartalmú ital gyártása során használt alkohol kizárólag az összetett kifejezésben említett szeszes italból származik, kivéve az adott alkoholtartalmú ital gyártásához felhasznált aromákban, színezékekben vagy egyéb engedélyezett összetevőkben esetleg jelen levő alkoholt; és

b)

a szeszes italt nem csak víz hozzáadásával hígították, így annak alkoholtartalma nem éri el az I. mellékletben foglalt vonatkozó szeszesital-kategóriára előírt minimális alkoholtartalom-szintet.

(2)   A 10. cikkben meghatározott előírt nevek sérelme nélkül az „alkohol”, a „szesz”, az „ital”, a „szeszes ital” és a „víz” kifejezések nem alkothatják egy alkoholtartalmú italt megnevező összetett kifejezés részét.

(3)   Az alkoholtartalmú italt megnevező összetett kifejezéseket:

a)

azonos típusú, méretű és színű betűkkel kell feltüntetni;

b)

nem szakíthatja meg semmilyen szöveg vagy képi elem, amely nem alkotja részüket; és

c)

nem lehet nagyobb méretű betűkkel feltüntetni, mint az alkoholtartalmú ital elnevezésének betűmérete.

12. cikk

Utalások

(1)   Az alkoholtartalmú italtól eltérő élelmiszer megjelenítésén és jelölésén az I. mellékletben meghatározott, a szeszes italok egy vagy több kategóriája alatt szereplő előírt nevekre vagy a szeszes italokra vonatkozó egy vagy több földrajzi árujelzőre való utalás engedélyezésének feltétele, hogy az élelmiszer gyártása során felhasznált alkohol kizárólag az utalás szerinti szeszes italból vagy szeszes italokból származik, kivéve, ami az adott élelmiszer előállításához felhasznált aromákban, színezékekben vagy más engedélyezett összetevőkben esetleg jelen levő alkoholt illeti.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve és az 1308/2013/EU (20) és a 251/2014/EU (21) európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül a szeszes italoktól eltérő alkoholtartalmú italok megjelenítésén és jelölésén az e rendelet I. mellékletében meghatározott, a szeszes italok egy vagy több kategóriája alatt szereplő előírt nevekre vagy a szeszes italokra vonatkozó egy vagy több földrajzi árujelzőre való utalás engedélyezésének feltétele, hogy:

a)

a hozzáadott alkohol kizárólag az utalásban említett szeszes italból vagy szeszes italokból származik; és

b)

az egyes alkoholos összetevők arányát az utaláséval azonos látómezőben a felhasznált mennyiségek csökkenő sorrendjében legalább egyszer feltüntetik. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie a végtermék összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésétől és a 13. cikk (4) bekezdésétől eltérve, az I. mellékletben meghatározott szeszes italok egy vagy több kategóriája alatt szereplő előírt nevekre vagy a szeszes italokra vonatkozó egy vagy több földrajzi árujelzőre történő utalást engedélyezni kell az említett melléklet 33–40. kategóriája követelményeinek megfelelő szeszes ital leírásában, megjelenítésében és jelölésében, feltéve, hogy:

a)

a hozzáadott alkohol kizárólag az utalásban említett szeszes italból vagy szeszes italokból származik;

b)

az egyes alkoholos összetevők arányát legalább egyszer feltüntetik az utaláséval azonos látómezőben a felhasznált mennyiségek csökkenő sorrendjében. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie a végtermék összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával; és

c)

a „tejszínlikőr” kifejezés nem szerepel egy, az I. melléklet 33–40. kategóriája követelményeinek megfelelő szeszes ital előírt nevében, vagy a szeszes ital vagy szeszes italok utalásban említett előírt nevében.

(4)   A (2) és a (3) bekezdésben említett utalások:

a)

nem szerepelhetnek az alkoholtartalmú ital elnevezésével megegyező sorban; és

b)

betűmérete nem lehet nagyobb az alkoholos ital elnevezésének betűméreténél, összetett kifejezések használatakor pedig betűmérete nem lehet nagyobb, mint az ilyen összetett kifejezéseknél használt betűméret fele a 11. cikk (3) bekezdésének c) pontjával összhangban.

13. cikk

További leírásra, megjelenítésre és jelölésre vonatkozó szabályok

(1)   A szeszes ital leírása, megjelenítése és jelölése csak akkor hivatkozhat az adott szeszes ital előállításához felhasznált mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumok előállításához felhasznált nyersanyagokra, amennyiben az adott etil-alkoholt vagy ezeket a desztillátumokat kizárólag ezekből a nyersanyagokból nyerték. Ebben az esetben a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy a mezőgazdasági eredetű desztillátum valamennyi típusát a tiszta alkohol mennyisége szerinti csökkenő sorrendben kell megemlíteni.

(2)   A (10) bekezdésben említett előírt neveket az élelmiszerek összetevőit tartalmazó listába is fel lehet venni, feltéve, hogy a lista összhangban van az 1169/2011/EU rendelet 18–22. cikkével.

(3)   A keverékek és az elegyek esetében az I. mellékletben meghatározott szeszes italok egy vagy többkategóriája alatt szereplő előírt nevek vagy a szeszes italokra vonatkozó egy vagy több földrajzi árujelző csak a szeszes ital előírt nevével megegyező látómezőben megjelenő alkoholtartalmú összetevők listáján tüntethető fel.

Az első albekezdéseben említett esetben alkoholtartalmú összetevők listáját a 10. cikk (6) bekezdésének d) és e) pontjában említett kifejezések legalább egyikének kell kísérnie. Mind az alkoholtartalmú összetevők listáját, mind a kísérő kifejezést a szeszes ital előírt nevével megegyező látómezőben, azonos típusú és színű egységes betűkkel kell feltüntetni, olyan betűmérettel, amely nem nagyobb, mint az előírt névhez használt betűméret fele.

Ezenkívül az alkoholtartalmú összetevők listáján szereplő minden alkoholtartalmú összetevőnek az arányát legalább egyszer meg kell adni a felhasznált mennyiségek szerinti csökkenő sorrendben. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie a keverék összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával.

Ez a bekezdés nem vonatkozik az ugyanazon földrajzi árujelzőhöz tartozó szeszes italokból készült elegyekre, illetve azokra az elegyekre, amelyekben a szeszes italok egyike sem tartozik földrajzi árujelzőhöz.

(4)   E cikk (3) bekezdésétől eltérve, ha egy keverék megfelel az I. mellékletben meghatározott szeszes italok egyik kategóriájára vonatkozó követelményeknek, akkor az adott szeszes ital a vonatkozó kategória alatt szereplő előírt nevet viseli.

Az első albekezdésben említett esetben a keverék leírása, megjelenítése és jelölése tartalmazhatja az I. mellékletben meghatározott előírt neveket vagy a keverés során felhasznált szeszes italoknak megfelelő földrajzi árujelzőket, feltéve, hogy e neveket:

a)

kizárólag a keverékben lévő alkohol-összetevők listáján tüntetik fel azonos típusú és színű egységes betűkkel, olyan betűmérettel, amely nem nagyobb, mint az előírt névhez használt betűméret fele; és

b)

legalább egyszer a keverék előírt nevével azonos látómezőben tüntetik fel.

Ezenkívül az alkoholtartalmú összetevők listáján szereplő minden alkoholtartalmú összetevőnek az arányát legalább egyszer meg kell adni a felhasznált mennyiségek szerinti csökkenő sorrendben. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie a keverék összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával.

(5)   Az egyes szeszes italok előírt neveként használt növényi alapanyagok nevének használata nem érinti e növényi alapanyagok nevének egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során való használatát. Az ilyen nyersanyagok nevét fel lehet használni egyéb szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén, feltéve, hogy az ilyen használat nem téveszti meg a fogyasztót.

(6)   A szeszes ital leírásában, megjelenítésén és jelölésén az érlelési időt vagy az ital korát kizárólag akkor lehet feltüntetni, ha az a szeszes ital legfiatalabb alkohol-összetevőjére vonatkozik, és minden esetben feltéve, hogy a szeszes ital érlelési folyamatának minden művelete valamely tagállam adóügyi felügyelete vagy azzal egyenlő értékű garanciát nyújtó felügyelet mellett történt. A Bizottság nyilvános jegyzéket állít össze a tagállamok által kijelölt azon testületekről, amelyek az érlelési folyamatokat felügyelik.

(7)   A szeszes ital előírt nevét fel kell tüntetni a 684/2009/EK bizottsági rendeletben (22) említett elektronikus adminisztratív dokumentumban. Ha a szeszes ital leírásában, megjelenítésén és jelölésén feltüntetik az érlelési időt vagy az ital korát, akkor ennek szerepelnie kell az adminisztratív dokumentumban is.

14. cikk

Az eredet helyének feltüntetése

(1)   Ha egy szeszes ital leírása, megjelenítése és jelölése feltünteti a szeszes ital földrajzi árujelzőtől vagy márkától eltérő eredetének helyét, ennek arra a helyre vagy régióra kell utalnia, ahol az előállítási folyamat azon szakaszát végezték, amellyel a szeszes ital elnyerte jellegét és lényeges végleges minőségét.

(2)   Az 1169/2011/EU rendeletben említettek szerint a szeszes italokra vonatkozóan nem kötelező feltüntetni az elsődleges összetevő származási országát vagy eredetének helyét.

15. cikk

A szeszes italok elnevezésében alkalmazott nyelv

(1)   Az I. és a II. melléklet dőlt betűs kifejezéseit és a földrajzi árujelzőket sem a szeszes italok címkéjén, sem leírásában és megjelenítésén nem kell lefordítani.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az Unióban gyártott és exportra szánt szeszes italok esetében az (1) bekezdésben említett kifejezéseket és a földrajzi árujelzőket fordítások, átírások vagy átbetűzések kísérhetik, feltéve, hogy ezek a kifejezések és földrajzi árujelzők az eredeti nyelven nincsenek elrejtve.

16. cikk

Uniós szimbólum használata a földrajzi árujelzők esetében

Az 1151/2012/EU rendelet 12. cikkének (7) bekezdése értelmében létrehozott, oltalom alatt álló földrajzi árujelzők uniós szimbóluma használható azon szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén, amelyek elnevezése földrajzi árujelző.

17. cikk

Ólomalapú kupakok és ólomalapú fóliák használatának tilalma

A szeszes italok nem tarthatók értékesítés céljából, illetve nem hozhatók forgalomba olyan tárolóedényekben, amelyeket ólomalapú kupakkal vagy ólomalapú fóliával bevont záró elemmel látnak el.

18. cikk

Uniós elemzési referencia-módszerek

(1)   Ha mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt, mezőgazdasági eredetű desztillátumokat vagy szeszes italokat elemezni kell annak ellenőrzése céljából, hogy azok megfelelnek-e ennek a rendeletnek, az ilyen elemzésnek meg kell felelnie a kémiai és fizikai összetételük és érzékszervi tulajdonságaik meghatározására szolgáló uniós elemzési referencia-módszereknek.

A laboratórium vezetőjének felelősségére más elemzési módszerek is megengedettek, feltéve, hogy a módszerek pontossága, megismételhetősége és reprodukálhatósága legalább azonos a vonatkozó uniós elemzési referencia-módszerekével.

(2)   Ha az adott szeszes italban található anyagok kimutatására és mennyiségi meghatározására nem állapítanak meg uniós elemzési módszereket, a következő módszerek közül egyet vagy többet kell alkalmazni:

a)

olyan elemzési módszerek, amelyeket nemzetközileg elismert eljárások által validáltak, és amelyek különösen megfelelnek az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendeletének (23) III. mellékletében megállapított kritériumoknak;

b)

a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) ajánlott szabványainak megfelelő elemzési módszerek;

c)

a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által elismert és közzétett elemzési módszerek; vagy

d)

az a), b) vagy c) pontban említett módszerek hiányában a pontossága, megismételhetősége és megbízhatósága miatt a következő:

az érintett tagállam által jóváhagyott elemzési módszer,

szükség esetén bármely más, megfelelő elemzési módszer.

19. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)   A Bizottság a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben foglalt, a tagállamokban a brandy esetében alkalmazott, „criaderas y solera” rendszer vagy „solera e criaderas” rendszer néven ismert, hagyományos dinamikus érlelési folyamat figyelembevétele érdekében a következőkre vonatkozóan:

a)

az említett brandy leírásában, megjelenítésén vagy jelölésén az érlelési időre vagy az ital korára vonatkozó előírások tekintetében a 13. cikk (6) bekezdésétől való eltérések megállapítása; és

b)

az említett brandyre vonatkozó megfelelő ellenőrzési mechanizmusok létrehozása.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 13. cikk (6) bekezdésében előírt érlelési eljárásokat felügyelő, a tagállamok által kijelölt szerveket felsoroló nyilvános lista létrehozására vonatkozóan.

20. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhat:

a)

a 13. cikk (6) bekezdésének megfelelően az érlelési eljárások felügyeletére kijelölt szervek tekintetében a tagállamok általi közleményekhez szükséges szabályokat;

b)

a 14. cikkben említett származási országnak vagy eredet helyének a szeszes italok leírásában, megjelenítésén vagy jelölésén történő feltüntetésére vonatkozó egységes szabályokat;

c)

a 16. cikkben említett uniós szimbólum szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén történő használatára vonatkozó szabályokat;

d)

a 18. cikkben említett uniós elemzési referencia-módszerekre vonatkozó részletes technikai szabályokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK

21. cikk

A földrajzi árujelzők oltalma

(1)   Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket bármely olyan gazdasági szereplő használhatja, amely a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készített szeszes italt forgalmaz.

(2)   Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzők a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a)

a bejegyzett elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználása a bejegyzés hatálya alá nem tartozó olyan termékek esetében, amelyek az adott elnevezés alatt bejegyzett termékhez hasonlóak, illetve az elnevezés olyan használata, amely az oltalom alatt álló elnevezés hírnevével való visszaélésnek minősül, abban az esetben is, ha e termékeket összetevőként használják;

b)

bármilyen visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha a termékek vagy a szolgáltatások tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezés fordítását használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „eljárással készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik, abban az esetben is, amikor e termékeket összetevőként használják;

c)

bármely egyéb, a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó, a termék leírásában, megjelenítésén vagy jelölésén elhelyezett hamis vagy megtévesztő jelölés, amely a termék származását illetően hamis benyomást kelthet;

d)

bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(3)   Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzők nem köznevesülhetnek az Unióban.

(4)   A (2) bekezdésben említett oltalom az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott árukra is vonatkoznak.

22. cikk

Termékleírás

(1)   Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzőnek meg kell felelnie a legalább a következőket tartalmazó termékleírásnak:

a)

a földrajzi árujelzőként oltalomban részesítendő elnevezés a kereskedelmi vagy köznyelvben használatos formájában, kizárólag olyan nyelven, amelyet a meghatározott földrajzi területen az adott termék leírására hagyományosan használtak vagy használnak, az eredeti írásmódot alkalmazva, valamint latin betűs átírással, ha az eredeti írásmód nem latin betűs;

b)

a szeszes ital kategóriája vagy a „szeszes ital” kifejezés, amennyiben a szeszes ital nem felel meg a szeszes italok kategóriáira vonatkozó, az I. mellékletben megállapított követelményeknek;

c)

a szeszes ital jellemzőinek leírása, beleértve – adott esetben – azon nyersanyagokat, amelyekből előállítják, valamint a termék főbb fizikai, kémiai vagy érzékszervi jellemzőit, továbbá a terméket az ugyanazon kategórián belüli szeszes italoktól megkülönböztető különleges jellemzőket;

d)

az f) pontban említett kapcsolatnak megfelelően körülhatárolt földrajzi terület meghatározása;

e)

a szeszes ital gyártására vonatkozó módszer és adott esetben az autentikus és egységes helyi gyártási módszerek leírása;

f)

a szeszes ital adott minősége, hírneve vagy más jellemzője és földrajzi eredete közötti kapcsolatot tanúsító adatok;

g)

az illetékes hatóságok neve és címe vagy azon ellenőrző szervek neve és címe – amennyiben azok rendelkezésre állnak –, amelyek a termékleírásban foglalt előírások betartását a 38. cikknek megfelelően ellenőrzik, valamint ezen hatóságok és szervek konkrét feladatai;

h)

az érintett földrajzi árujelzőre vonatkozó bármilyen egyedi jelölési szabály.

A csomagolásra vonatkozó követelményeket adott esetben a termékleírás tartalmazza annak indoklásával együtt, hogy – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó uniós jogot is figyelembe véve – a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak miért kell a meghatározott földrajzi területen történnie.

(2)   A kérelmek részeként a 110/2008/EK rendelet értelmében 2019. június 8. előtt benyújtott műszaki dokumentációk az e cikk értelmében vett termékleírásoknak minősülnek.

23. cikk

A földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem tartalma

(1)   A földrajzi árujelzők bejegyzése iránti, a 24. cikk (5) vagy (8) bekezdése szerinti kérelmeknek legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a)

a kérelmező csoportosulás és az illetékes hatóságok neve és címe, vagy azon ellenőrző szervek neve és címe – amennyiben azok rendelkezésre állnak –, amelyek a termékleírásban foglalt előírások betartását ellenőrzik.

b)

a 22. cikkben meghatározott termékleírás;

c)

a következőket tartalmazó egységes dokumentum:

i.

a termékleírás főbb pontjai, ideértve az oltalomban részesítendő elnevezést is, a szeszes ital kategóriáját vagy a „szeszes ital” kifejezést, a gyártási módszert, a szeszes ital jellemzőinek leírását, a földrajzi terület tömör meghatározását és adott esetben a csomagolásra és a jelölésre vonatkozó konkrét szabályokat;

ii.

a szeszes ital és földrajzi eredete közötti, a 3. cikk 4. pontjában említett kapcsolat, és ezen belül – adott esetben – a termékleírás vagy a gyártási módszer e kapcsolatot alátámasztó elemeinek leírása.

A 24. cikk (8) bekezdésében említett kérelmeknek továbbá a termékleírás közzétételére való hivatkozást, valamint bizonyítékot kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a termék neve a származási országban oltalom alatt áll.

(2)   A 24. cikk (7) bekezdésében említett kérelmezési dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

a)

a kérelmező csoportosulás neve és címe;

b)

az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett egységes dokumentum;

c)

a tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy megítélése szerint a kérelmező által benyújtott kérelem megfelel az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben szereplő követelményeknek;

d)

a termékleírás közzétételére való hivatkozás.

24. cikk

A földrajzi árujelzők bejegyzése iránti kérelem

(1)   A földrajzi árujelzőknek az e fejezet szerinti bejegyzése iránti kérelmet kizárólag olyan csoportosulások nyújthatnak be, amelyek a bejegyezésre javasolt elnevezéssel ellátott szeszes itallal dolgoznak.

(2)   Egy tagállam által kijelölt hatóság akkor tekinthető e fejezet alkalmazásában csoportosulásnak, ha az érintett termelők számuk, földrajzi elhelyezkedésük vagy szervezeti jellemzőik miatt nem tudnak csoportosulást létrehozni. Ilyen esetben a 23. cikk (2) bekezdésében említett kérelmezési dokumentációnak meg kell adnia ezeket az indokokat.

(3)   Egyetlen természetes vagy jogi személy akkor tekinthető e fejezet alkalmazásában csoportosulásnak, ha mindkét következő feltétel teljesül:

a)

az érintett személy az egyetlen olyan gyártó, aki kérelmet szándékozik benyújtani; és

b)

a meghatározott földrajzi terület olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek nyilvánvalóan eltérnek a szomszédos területekétől, a szeszes ital jellemzői eltérnek a szomszédos területeken termelt szeszes italokétól, vagy a szeszes ital egyértelműen a földrajzi eredetének tulajdonítható különleges minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzővel rendelkezik.

(4)   Olyan földrajzi árujelzők esetében, amelyek elnevezése határokon átnyúló földrajzi területet jelöl, több, különböző tagállamokból vagy harmadik országokból származó csoportosulás közös bejegyzés iránti kérelmet nyújthat be.

Ha közös kérelem kerül benyújtásra, azt – miután konzultált valamennyi érintett hatósággal és kérelmező csoportosulással – vagy egy érintett tagállamnak vagy egy érintett harmadik országban működő csoportosulásnak kell benyújtania a Bizottsághoz, akár közvetlenül, akár az adott harmadik ország hatóságain keresztül. A közös kérelemnek valamennyi érintett tagállam részéről tartalmaznia kell a 23. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett nyilatkozatot. Valamennyi érintett tagállamnak és harmadik országnak teljesítenie kell a 23. cikkben megállapított követelményeket.

Közös kérelmek esetében a kapcsolódó nemzeti felszólalási eljárásokat valamennyi érintett tagállamban le kell folytatni.

(5)   Ha a kérelem valamely tagállam földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet az adott tagállam hatóságaihoz kell benyújtani.

A tagállam a megfelelő eszközökkel megvizsgálja a kérelmet annak ellenőrzése céljából, hogy az indokolt-e és megfelel-e az e fejezetben foglalt követelményeknek.

(6)   Az (5) bekezdés második albekezdésében említett vizsgálat során a tagállam nemzeti felszólalási eljárást indít, ami biztosítja az (5) bekezdésben említett kérelem megfelelő közzétételét, és észszerű határidőt állapít meg, amelyen belül bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a tagállam területén lakóhellyel rendelkezik, illetve letelepedett, felszólalással élhet a kérelemmel szemben.

A tagállam a 28. cikkben említett kritériumokkal összhangban megvizsgálja minden beérkezett felszólalás elfogadhatóságát.

(7)   Ha a tagállam a beérkezett felszólalások vizsgálatát követően úgy ítéli meg, hogy az e fejezetben foglalt követelmények teljesültek, kedvező határozatot hozhat, és benyújthatja a Bizottsághoz a kérelmezési dokumentációt. Ebben az esetben értesíti a Bizottságot az olyan természetes vagy jogi személyektől érkezett elfogadható felszólalásokról, akik, illetve amelyek a (6) bekezdésben említett közzététel időpontját megelőzően legalább öt évig folyamatosan jogszerűen forgalmazták az említett termékeket és használták az érintett elnevezéseket. A tagállamoknak bármilyen olyan nemzeti bírósági eljárásról is tájékoztatniuk kell a Bizottságot, amely befolyásolhatja a bejegyzési eljárást.

A tagállam gondoskodik arról, hogy amennyiben az első albekezdés értelmében kedvező határozatott hozott, ezt a határozatot közzétegye, továbbá arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személynek, akinek, illetve amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, lehetősége legyen jogorvoslattal élni.

A tagállam biztosítja a kedvező határozat alapjául szolgáló termékleírás-változat közzétételét, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.

A tagállam gondoskodik továbbá a termékleírás azon változatának megfelelő közzétételéről, amelynek alapján a Bizottság a 26. cikk (2) bekezdése értelmében meghozza a határozatát.

(8)   Ha a kérelem egy harmadik ország földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet – közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül – a Bizottsághoz kell benyújtani.

(9)   Az e cikkben említett és a Bizottságnak megküldött dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

25. cikk

Átmeneti nemzeti oltalom

(1)   A kérelmek Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal a tagállamok – kizárólag átmeneti jelleggel – nemzeti oltalmat biztosíthatnak az elnevezések számára e fejezet alapján.

(2)   Ez a nemzeti oltalom az e fejezet szerinti bejegyzésről szóló határozat meghozatalának vagy a kérelem visszavonásának időpontjában szűnik meg.

(3)   Ha az elnevezést e fejezet alapján nem jegyzik be, a nemzeti oltalom következményei kizárólag az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

(4)   A tagállamok által az (1) bekezdés szerint meghozott intézkedések csak nemzeti szinten járnak joghatással, és nem érintik az Unión belüli és a nemzetközi kereskedelmet.

26. cikk

A Bizottság általi vizsgálat és a felszólalási eljárás céljából történő közzététel

(1)   A Bizottság a megfelelő eszközökkel megvizsgálja, hogy a 24. cikk értelmében hozzá beérkezett kérelem indokolt-e, megfelel-e az e fejezetben foglalt követelményeknek, és hogy figyelembe vették-e a kérelmet benyújtó tagállamon kívüli érdekelt felek érdekeit. E vizsgálat a 23. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett egységes dokumentumon alapul, annak ellenőrzéséből áll, hogy a kérelem nem tartalmaz-e nyilvánvaló hibákat, és időtartama általános szabályként nem haladhatja meg a 6 hónapot. Azonban ezen időtartam túllépése esetén a Bizottság haladéktalanul írásban értesíti a kérelmezőt a késedelem okáról.

A Bizottság legalább havonta közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben foglalt elnevezések listáját, valamint a benyújtásuk időpontját. A lista azon tagállam vagy harmadik ország nevét is tartalmazza, amelyből a kérelem érkezett.

(2)   Ha a Bizottság az (1) bekezdés első albekezdése szerint elvégzett vizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy az e fejezetben megállapított követelmények teljesülnek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a 23. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozást.

27. cikk

Felszólalási eljárás

(1)   Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel időpontjától számított három hónapon belül egy tagállam vagy egy harmadik ország hatósága, vagy egy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a harmadik ország területén lakóhellyel rendelkezik, illetve letelepedett, felszólalást nyújthat be a Bizottsághoz.

Bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy letelepedett, amely nem azonos azzal a tagállammal, ahol a kérelmet benyújtották, az adott személy lakóhelye vagy letelepedése szerinti tagállamban felszólalást nyújthat be olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi az első albekezdés szerinti felszólalás benyújtását.

A felszólalásnak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kérelem sértheti az e fejezet követelményeit.

Az ilyen nyilatkozatot nem tartalmazó felszólalás érvénytelen.

A Bizottság késedelem nélkül továbbítja a felszólalást a kérelmet benyújtó hatóság vagy szerv részére.

(2)   Ha a felszólalás Bizottsághoz történő benyújtását követő két hónapon belül indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot nyújtanak be, a Bizottság ellenőrzi ezen indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat elfogadhatóságát.

(3)   Egy indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat kézhezvételét követő két hónapon belül a Bizottság felhívja a felszólalást benyújtó hatóságot vagy személyt és a kérelmet benyújtó hatóságot vagy szervet, hogy legfeljebb három hónapos határidőn belül folytassák le a szükséges konzultációkat. E határidő számítása attól a naptól kezdődik, amikor az érdekelt felek elektronikus úton megkapják a felhívást.

A felszólalást benyújtó hatóság vagy személy és a kérelmet benyújtó hatóság vagy szerv indokolatlan késedelem nélkül megkezdi ezeket a szükséges konzultációkat. Átadják egymásnak az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy a bejegyzési kérelem megfelel-e az e fejezetben foglalt követelményeknek. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, az említett információkat a Bizottság részére is át kell adni.

Ha az érdekelt felek között megállapodás születik, azon tagállam vagy harmadik ország hatóságai, ahol a kérelmet benyújtották, értesítik a Bizottságot minden olyan tényezőről, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy létrejöjjön a megállapodás, ideértve a kérelmező és azon tagállami vagy harmadik országbeli hatóságok vagy más természetes vagy jogi személy véleményét is, akik, illetve amelyek felszólalást nyújtottak be.

Akár született megállapodás, akár nem, a Bizottságot a konzultációk lezárásától számított egy hónapon belül értesíteni kell.

A kérelmező kérésére a Bizottság e három hónapos időszak alatt legfeljebb három hónappal bármikor meghosszabbíthatja a konzultációk tekintetében megállapított határidőt.

(4)   Ha az e cikk (3) bekezdésében említett szükséges konzultációk eredményeképpen a 26. cikk (2) bekezdése szerint közzétett információk jelentős mértékben módosultak, a Bizottság újra elvégzi a 26. cikkben említett vizsgálatot.

(5)   A Bizottsághoz az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően eljuttatott felszólalást, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot és a kapcsolódó dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

28. cikk

A felszólalás indokai

(1)   A 27. cikk (2) bekezdésében említett, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatok csak akkor fogadhatók el, ha azok az említett cikkben meghatározott határidőn belül érkeztek be a Bizottsághoz, és bizonyítják a következőket:

a)

a javasolt földrajzi árujelző nem felel meg a 3. cikk 4. pontjában foglalt meghatározásnak, vagy a 22. cikkben említett követelményeknek;

b)

a javasolt földrajzi árujelző bejegyzése ellentétes lenne a 34. vagy a 35. cikk rendelkezéseivel;

c)

a javasolt földrajzi árujelző bejegyzése veszélyeztetné egy vele részben vagy teljesen azonos elnevezés vagy védjegy létét, vagy az olyan termékek létét, amelyek a 26. cikk (2) bekezdése szerinti közzététel időpontját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalomban voltak; vagy

d)

a 31. és a 32.cikkben említett követelményeknek való meg nem felelés.

(2)   A felszólalás indokait az Unió területére vonatkozóan kell megvizsgálni.

29. cikk

A földrajzi árujelzők használatára vonatkozó átmeneti időszakok

(1)   Legfeljebb öt évig tartó átmeneti időszak biztosítása céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a valamely tagállamból vagy harmadik országból származó olyan szeszes italok esetében, amelyek elnevezése ellentétes a 21. cikk (2) bekezdésével, annak érdekében, hogy a forgalmazás céljából használt megnevezést továbbra is használni lehessen, azonban csak akkor, ha a 24. cikk (6) bekezdésében vagy a 27. cikkben említett, elfogadható felszólalási nyilatkozat bizonyítja, hogy az elnevezés bejegyzése veszélyeztetné a következők létét:

a)

egy, a bejegyeztetni kívánt elnevezéssel teljesen azonos elnevezés, vagy egy olyan összetett név, amelynek valamely tagja azonos a bejegyeztetni kívánt elnevezéssel; vagy

b)

egyéb olyan, a bejegyeztetni kívánt elnevezéshez hasonló elnevezések, amelyek a 26. cikk (2) bekezdése szerinti közzététel időpontját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmazott szeszes italokat jelölnek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A 36. cikk sérelme nélkül, kellően indokolt esetekben a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az (1) bekezdésben biztosított átmeneti időszak legfeljebb 15 éves meghosszabbítása vagy a további használat legfeljebb 15 évre szóló engedélyezése céljából, amennyiben bizonyítható, hogy:

a)

az (1) bekezdésben említett megnevezést az oltalom iránti kérelem Bizottságnak való benyújtását megelőzően legalább 25 éven keresztül jogszerűen, folyamatosan és jóhiszeműen használták;

b)

az (1) bekezdésben említett megnevezés használatának célja sohasem irányult a bejegyzett földrajzi árujelző hírnevének kihasználására; és

c)

nem tévesztette, illetve nem is téveszthette meg a fogyasztót a termék tényleges származását illetően.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett megnevezések használata esetén a jelölésen egyértelműen és jól láthatóan meg kell jeleníteni a termék származási országát.

30. cikk

A bejegyzésről szóló határozat

(1)   Ha a Bizottság az 26. cikk (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálatot követően rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a javasolt földrajzi árujelző bejegyzésének feltételei nem teljesültek, tájékoztatja az érintett kérelmező tagországot vagy harmadik országot az elutasítás indokairól, és az adott országnak két hónapot biztosít az észrevételek benyújtására. Ha a Bizottsághoz nem érkeznek észrevételek, vagy ha a kapott észrevételek ellenére továbbra is úgy ítéli meg, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei nem teljesülnek, végrehajtási jogi aktus révén elutasítja a kérelmet, kivéve, ha a kérelmet visszavonják. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Ha a Bizottsághoz az 27. cikk értelmében nem érkezik sem felszólalás, sem indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat, a 47. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktust fogad el az elnevezés bejegyzésére vonatkozóan.

(3)   Ha a Bizottsághoz indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat érkezik, akkor a 27. cikk (3) bekezdésében említett szükséges konzultációkat követően, és azok eredményének figyelembevételével:

a)

amennyiben a konzultáció során megállapodás született, a 47. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján bejegyzi az elnevezést, és szükség esetén módosítja a 26. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett információkat, feltéve, hogy az ilyen módosítások nem lényegi jellegűek; vagy

b)

amennyiben nem született megállapodás, végrehajtási jogi aktus útján határoz a bejegyzésről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A bejegyzési aktusokat és az elutasítási határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A bejegyzési aktus megadja a földrajzi árujelzőnek a 21. cikkben említett oltalmat.

31. cikk

A termékleírás módosítása

(1)   Bármely, jogos érdekkel rendelkező csoportosulás kérelmezheti a termékleírás módosításának jóváhagyását.

A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

(2)   A termékleírások módosításai fontosságuk szerint két kategóriába sorolhatók:

a)

uniós szintű felszólalási eljáráshoz kötött uniós módosítások;

b)

tagállami vagy harmadik országbeli szinten kezelendő standard módosítások.

(3)   Egy módosítás akkor tekintendő uniós módosításnak, ha:

a)

megváltoztatja az e rendelet értelmében bejegyzett földrajzi árujelző nevét vagy neve egy részét;

b)

megváltoztatja a szeszes ital előírt nevét vagy kategóriáját;

c)

azt kockáztatja, hogy megszűnik a szeszes ital azon minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője, amely lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható; vagy

d)

további korlátozásokat von maga után a termék forgalmazásának tekintetében.

Bármely egyéb módosítás standard módosításnak tekintendő.

A standard módosítás egyúttal ideiglenes módosításnak tekintendő, ha a kötelező egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatósági bevezetésének következményeként vagy az illetékes hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófákkal vagy kedvezőtlen időjárási viszonyokkal összefüggésben átmenetileg megváltoztatja a termékleírást.

(4)   Az uniós módosításokat a Bizottság hagyja jóvá. A jóváhagyási eljárásnak értelemszerűen követnie kell a 24. és a 26–30. cikkben meghatározott eljárást. A harmadik országok vagy harmadik országbeli gyártók által benyújtott uniós módosítások iránti kérelmeknek bizonyítékot kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a kért módosítás megfelel az adott harmadik országban a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó alkalmazandó jogszabályoknak.

(5)   A standard módosításokat az a tagállam hagyja jóvá, amelynek területén az érintett termék földrajzi területe található. Harmadik országokat illetően a módosítások jóváhagyása az érintett harmadik országban alkalmazandó jog szerint történik.

(6)   A módosítás iránti kérelem vizsgálata során csak a javasolt módosítással kell foglalkozni.

32. cikk

Törlés

(1)   A földrajzi árujelző bejegyzését a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kérésére – végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján törölheti a következő esetek bármelyikében:

a)

ha a termékleírásában foglalt követelményeknek való megfelelés már nem biztosított;

b)

ha az érintett földrajzi árujelzővel ellátott terméket legalább hét egymást követő éve nem hoztak forgalomba.

A törlési eljárás során értelemszerűen a 24., a 26., a 27., a 28. és a 30. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a Bizottság a bejegyzett földrajzi árujelzéssel forgalmazott szeszes ital előállítóinak kérésére végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az adott bejegyzés törlésére.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság konzultál a tagállam hatóságaival, a harmadik ország hatóságaival, vagy lehetőség szerint azzal a harmadik országbeli gyártóval, amely eredetileg kérelmezte az érintett földrajzi árujelző bejegyzését, kivéve, ha a törlést közvetlenül az említett eredeti kérelmezők kérték.

(4)   Az e cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

33. cikk

A szeszes italok földrajzi árujelzőinek nyilvántartása

(1)   A Bizottság 2021. június 8-ig e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 46. cikkel összhangban a szeszes italok e rendszer keretében elismert földrajzi árujelzőinek nyilvánosan hozzáférhető és naprakészen tartott elektronikus nyilvántartásának létrehozására vonatkozóan (a továbbiakban: a nyilvántartás).

(2)   A földrajzi árujelző nevét annak eredeti írásmódjával kell bejegyezni. Ha az eredeti írásmód nem latin betűs, annak latin betűs átírását vagy átbetűzését is be kell jegyezni az elnevezés eredeti írásmódjával együtt.

Az e fejezet szerint bejegyzett földrajzi árujelzők vonatkozásában a nyilvántartás közvetlen hozzáférést nyújt az egységes dokumentumokhoz és tartalmazza a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozást is.

A 2019. június 8. előtt bejegyzett földrajzi árujelzők vonatkozásában a nyilvántartás közvetlen hozzáférést nyújt a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (4) bekezdésében foglalt műszaki dokumentáció fő előírásaihoz.

A Bizottság a 46. cikkel összhangban e bekezdést kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a nyilvántartás formájával és tartalmával kapcsolatos további részletes szabályok megállapítására vonatkozóan.

(3)   A nyilvántartásba földrajzi árujelzőként bejegyezhetők harmadik országokban gyártott szeszes italok földrajzi árujelzői is, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele.

34. cikk

Azonos alakú földrajzi árujelzők

(1)   Ha olyan elnevezésre vonatkozóan nyújtanak be kérelmet, amely teljesen vagy részben azonos alakú egy, az e rendelet alapján már bejegyzett elnevezéssel, a bejegyzéskor kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, valamint az összetéveszthetőség veszélyét.

(2)   Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást kelti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában pontos.

(3)   A bejegyzett azonos alakú földrajzi árujelző használata akkor engedélyezhető, ha a később bejegyzett azonos alakú földrajzi árujelző a gyakorlatban kellően elkülönül a már bejegyzettől, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére.

(4)   A szeszes italoknak az e rendelet 21. cikkében említett földrajzi árujelzőire vonatkozó oltalom nem érinti a termékeknek az 1308/2013/EU és a 251/2014/EU rendelet szerinti oltalom alatt álló földrajzi jelzéseit és eredetmegjelöléseit.

35. cikk

Az oltalom iránti kérelem elutasításának meghatározott indokai

(1)   Köznevesült elnevezés nem élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként.

Annak megállapítása érdekében, hogy egy adott elnevezés köznevesült-e vagy nem, minden releváns tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a)

az Unióban és különösen a fogyasztási területeken fennálló helyzetet;

b)

a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokat.

(2)   Olyan elnevezés nem élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként, amely – figyelembe véve egy védjegy hírnevét és elismertségét – a szeszes ital tényleges mibenlétét illetően alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

(3)   Egy elnevezés csak akkor élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként, ha azok az előállítási szakaszok, amelyek megadják a szeszes ital azon minőségét, hírnevét vagy egyéb jellemzőjét, amelyek lényegében földrajzi eredetének tulajdoníthatók, a meghatározott földrajzi területen történnek.

36. cikk

A védjegyek és a földrajzi árujelzők közötti kapcsolat

(1)   El kell utasítani vagy érvényteleníteni kell az olyan védjegy bejegyzését, amelynek használata a 21. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több helyzet valamelyikének felel meg vagy felelne meg.

(2)   Az olyan védjegynek a 21. cikk (2) bekezdése szerinti egy vagy több helyzet valamelyikének megfelelő használata, amelyet a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontja előtt kérelmeztek bejegyzésre, jegyeztek be vagy – amennyiben a vonatkozó jogszabályok biztosítják ezt a lehetőséget – szereztek meg az Unió területén történő jóhiszemű használattal, folytatódhat és megújítható a földrajzi árujelző bejegyzése ellenére is, feltéve, hogy azzal szemben nem merültek fel az (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) vagy az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) szerinti törlési vagy megszűnési okok.

37. cikk

A meglévő bejegyzett földrajzi árujelzők

A szeszes italoknak a 110/2008/EK rendelet III. mellékletében nyilvántartásba vett, és ezért e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzői automatikusan e rendelet szerinti oltalom alatt álló földrajzi árujelzőknek minősülnek. A Bizottság ezeket felveszi az e rendelet 33. cikkében említett nyilvántartásba.

38. cikk

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése

(1)   A tagállamok összeállítják és naprakészen tartják az e rendelet értelmében bejegyzett földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italokat előállító gazdasági szereplők jegyzékét.

(2)   Az e rendelet értelmében bejegyzett, az Unióból származó szeszes italokat jelölő földrajzi árujelzők tekintetében a 22. cikkben említett termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését – a termék forgalomba hozatalát megelőzően – a következők biztosítják:

a)

a 43. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több illetékes hatóság; vagy

b)

a 882/2004/EK rendelet 2. cikke második albekezdésének 5. pontja szerinti, terméktanúsító szervként eljáró ellenőrző szervek.

Ha egy tagállam a 24. cikk (2) bekezdését alkalmazza, a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését az említett bekezdés szerint csoportosulásnak tekintett szervektől eltérő hatóságnak kell biztosítania.

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésének költségeit – a tagállamok nemzeti jogától eltérve – az említett ellenőrzéseknek alávetett gazdasági szereplők viselhetik.

(3)   Az e rendelet értelmében bejegyzett, harmadik országból származó szeszes italokat jelölő földrajzi árujelzők tekintetében a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a termék forgalomba hozatalát megelőzően a következők végzik:

a)

a harmadik ország által kijelölt illetékes állami hatóság; vagy

b)

terméktanúsító szerv.

(4)   A tagállamok közzéteszik a (2) bekezdésben említett illetékes hatóságok és szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszik.

A Bizottság közzéteszi a (3) bekezdésben említett illetékes hatóságok és szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszi.

(5)   A (2) bekezdés b) pontjában említett ellenőrző szerveknek és a (3) bekezdés b) pontjában említett terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük az ISO/IEC 17065:2012 európai szabványnak vagy annak bármely jövőbeli alkalmazandó felülvizsgálatának vagy módosított változatának, és azzal összhangban kell akkreditálni őket.

(6)   A (2) és a (3) bekezdésben említett azon illetékes hatóságoknak, amelyek az ezen rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelző termékleírásnak való megfelelését ellenőrzik, tárgyilagos és pártatlan módon kell eljárniuk. Rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.

39. cikk

Az elnevezések piaci forgalomban való használatának felügyelete

(1)   A tagállamok kockázatelemzés alapján ellenőrzik az e rendelet értelmében bejegyzett földrajzi árujelzők piaci használatát, és az e fejezetben foglalt követelmények megsértése esetén megtesznek minden szükséges intézkedést.

(2)   A tagállamok megfelelő közigazgatási és jogi lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy megszüntessék a területükön előállított vagy forgalmazott olyan termékek vagy szolgáltatások elnevezésének jogellenes használatát, amelyekre e rendelet szerint bejegyzett földrajzi árujelzők vonatkoznak.

Ennek érdekében a tagállamok az egyes tagállamok által meghatározott eljárások alapján kijelölik azokat a hatóságokat, amelyek az említett lépések meghozataláért felelősek.

Ezeknek a hatóságoknak megfelelő garanciákat kell biztosítaniuk a tárgyilagosság és a pártatlanság tekintetében, és rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.

(3)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 43. cikknek megfelelően kijelölt, az elnevezések piaci használatának ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok nevéről és címéről. A Bizottság közzéteszi e hatóságok nevét és címét.

40. cikk

Eljárások és követelmények, valamint az ellenőrzési tevékenységek tervezése és jelentése

(1)   A 882/2004/EK rendeletben meghatározott eljárásokat és követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell az e rendelet 38. és 39. cikkében előírt ellenőrzésekre.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az e fejezetben előírt követelmények ellenőrzésére irányuló tevékenységek külön szakaszban szerepeljenek a többéves nemzeti ellenőrzési tervekben a 882/2004/EK rendelet 41–43. cikkével összhangban.

(3)   A 882/2004/EK rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében említett éves jelentésekben külön szakasznak kell tartalmaznia az adott rendelkezésben említett, az e rendeletben megállapított követelmények ellenőrzésére vonatkozó információkat.

41. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el további követendő feltételek meghatározására vonatkozóan, ideértve azokat az eseteket is, amikor a földrajzi terület egynél több országot foglal magában, a következőkkel kapcsolatban:

a)

a földrajzi árujelzők bejegyzése iránti kérelem a 23. és a 24. cikkben említettek szerint; és

b)

az előzetes nemzeti eljárások a 24. cikkben említettek szerint, a Bizottság által végzett vizsgálatok, a felszólalási eljárás és a földrajzi árujelzők törlése.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 31. cikkben említett termékleírásokat érintő uniós módosításokra és a standard – ideértve az ideiglenes módosításokat is – módosításokra irányuló eljárás feltételeinek és követelményeinek megállapítására vonatkozóan.

42. cikk

Végrehajtási hatáskörök

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat állapíthat meg a következőkre vonatkozóan:

a)

a 22. cikkben említett termékleírás formai követelményei és azon információkra vonatkozó intézkedések, amelyeknek a földrajzi terület és a végtermék közötti kapcsolat tekintetében a termékleírásban szerepelniük kell a 22. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említetteknek megfelelően;

b)

a felszólalások formai követelményeivel és benyújtásával kapcsolatos eljárások a 27. és a 28. cikkben említetteknek megfelelően;

c)

az uniós módosítások iránti kérelmek formai követelményei és benyújtása, valamint a standard és az ideiglenes módosításokra vonatkozó közlemények a 31. cikk (4) és (5) bekezdésében említetteknek megfelelően;

d)

a törlési eljárás rendje és formai követelményei a 32. cikkben említetteknek megfelelően, valamint a törlés iránti kérelmek benyújtása; és

e)

a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések és vizsgálatok, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is a 38. cikkben említetteknek megfelelően.

(2)   A Bizottság 2021. június 8-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 23. és a 24. cikkben említett kérelmekkel – ideértve az egynél több ország területét érintő kérelmeket is – kapcsolatos eljárásokra, formai követelményekre és azok benyújtására vonatkozó részletes szabályok megállapítására vonatkozóan.

(3)   Ezeket az (1) és a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

ELLENŐRZÉSEK, INFORMÁCIÓCSERE, TAGÁLLAMI JOGSZABÁLYOK

43. cikk

A szeszes italok ellenőrzése

(1)   A tagállamok felelősek a szeszes italok ellenőrzéséért. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében, és kijelölik az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért felelős illetékes hatóságokat.

(2)   A Bizottság biztosítja e rendelet egységes alkalmazását, és szükség esetén végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat fogad el olyan adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozóan, amelyeket a tagállamoknak kell elvégezniük az e rendelet végrehajtásából származó kötelezettségek betartása tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

44. cikk

Információcsere

(1)   A tagállamok és a Bizottság közlik egymással az e rendelet alkalmazásához szükséges információkat.

(2)   A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a kicserélendő információk jellegére és típusára, valamint az információcsere módjaira vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

45. cikk

Tagállami jogszabályok

(1)   A tagállamok – a saját területükön gyártott szeszes italokra és különösen a nyilvántartásban felsorolt földrajzi árujelzőkre vagy az új földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó minőségpolitika alkalmazása során – a gyártásra, a leírásra, a megjelenítésre és a jelölésre vonatkozóan az I. és a II. mellékletben foglaltaknál szigorúbb szabályokat is elfogadhatnak, feltéve, hogy az így elfogadott szabályok összeegyeztethetők az uniós joggal.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok nem tilthatják meg, illetve nem korlátozhatják az e rendeletnek megfelelő, egyéb tagállamban vagy harmadik országban előállított szeszes italok behozatalát, értékesítését vagy fogyasztását.

V. FEJEZET

HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁS, VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Hatáskör-átruházás és végrehajtási rendelkezések

46. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A Bizottság 2019. május 24-től hétéves időtartamra felhatalmazást kap a 4., a 8. és a 19. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamokra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   A Bizottság 2019. május 24-től ötéves időtartamra felhatalmazást kap a 33. és a 41. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamokra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(4)   A Bizottság 2019. május 24-től hatéves időtartamra felhatalmazást kap az 50. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(5)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8., a 19., a 33., a 41. és az 50. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(6)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(7)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(8)   A 8., a 19., a 33., a 41. és az 50. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

47. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az 1576/89/EGK rendelettel létrehozott, szeszes italokkal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

2. SZAKASZ

Eltérés, átmeneti és záró rendelkezések

48. cikk

Eltérés a 2007/45/EK irányelv névleges mennyiségekre vonatkozó követelményeitől

A 2007/45/EK irányelv 3. cikkétől, valamint az említett irányelv melléklete 1. szakaszának hatodik sorától eltérve a lepárlóüst használatával készült és Japánban palackozott, egyszer lepárolt sócsú (26) az uniós piacon 720 ml-es és 1 800 ml-es névleges mennyiségekben hozható forgalomba.

49. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az 50. cikk sérelme nélkül a 110/2008/EK rendelet 2021. május 25-ével hatályát veszti. Az említett rendelet III. fejezete azonban 2019. június 8-ával veszti hatályát.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve:

a)

a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése továbbra is alkalmazandó 2021. május 25-ig;

b)

a 110/2008/EK rendelet 20. cikke és – a Bizottság 716/2013/EU végrehajtási rendelete (27) egyéb rendelkezései alkalmazásának sérelme nélkül – az említett végrehajtási rendelet 9. cikke továbbra is alkalmazandó az említett végrehajtási rendelet 9. cikkében előírt eljárások befejezéséig, de minden esetben legfeljebb 2021. május 25-ig; és

c)

a 110/2008/EK rendelet III. melléklete továbbra is alkalmazandó az e rendelet 33. cikkében említett nyilvántartás létrehozásáig.

(3)   A 110/2008/EK rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni és az e rendelet IV. mellékletében foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

50. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)   Az e rendelet követelményeit nem, de a 110/2008/EK rendelet követelményeit teljesítő és 2021. május 25. előtt készült szeszes italokat a készletek erejéig továbbra is forgalomba lehet hozni.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve azokat a szeszes italokat, amelyek leírása, megjelenítése vagy jelölése nem felel meg e rendelet 21. és 36. cikkének, de megfelel a 110/2008/EK rendelet 16. és 23. cikkének, és amelyeket 2019. június 8. előtt címkéztek, a készletek erejéig továbbra is forgalomba lehet hozni.

(3)   2025. május 25-ig a Bizottság a 46. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 3. cikk (2), (3), (9), (10), (11) és (12) bekezdésének, a 10. cikk (6) és (7) bekezdésének, a 11., a 12. és a 13. cikknek a módosítására vagy e rendelet kiegészítésére vonatkozóan, ezen intézkedésektől eltérve.

Az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szigorúan a piaci körülményekből adódó igazolt igények kielégítésére korlátozódnak.

A Bizottság az első albekezdésben említett rendelkezésekben foglalt minden egyes meghatározás, műszaki meghatározás és követelmény tekintetében külön felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el.

(4)   A 2019. június 8-án függőben lévő bejegyzés, módosítás és törlés iránti kérelmekre e rendelet 22–26., 31. és 32. cikke nem alkalmazandó. Az ilyen kérelmekre és a törlés iránti kérelmekre a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése, 18. és 21. cikke továbbra is alkalmazandó.

Az e rendelet 27., 28. és 29. cikkében említett felszólalási eljárásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók azon bejegyzés iránti kérelmekre vagy módosítás iránti kérelmekre, amelyek tekintetében a műszaki dokumentáció fő előírásait vagy a módosítás iránti kérelmet az Európai Unió Hivatalos Lapjában felszólalás céljából 2019. június 8-ig közzétették. A 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (7) bekezdése e kérelmekre továbbra is alkalmazandó.

A felszólalási eljárásra vonatkozó, az e rendelet 27., 28. és 29. cikkében említett rendelkezések nem vonatkoznak a 2019. június 8-án függőben lévő törlés iránti kérelemre. A 110/2008/EK rendelet 18. cikke e törlés iránti kérelmekre továbbra is alkalmazandó.

(5)   Az e rendelet III. fejezete alapján nyilvántartásba vett azon földrajzi árujelzők tekintetében, amelyek vonatkozásában a bejegyzés iránti kérelmek függőben voltak a kérelmekkel kapcsolatos, a 23. cikkben említettek szerinti eljárásokról, formai követelményekről és azok benyújtásáról szóló részletes szabályokat megállapító, az e rendelet 42. cikkének (2) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának időpontjában, a nyilvántartás közvetlen hozzáférést biztosíthat a műszaki dokumentáció fő előírásaihoz a 110/2008/EK rendelet 17. cikke (4) bekezdésének értelmében.

(6)   A 110/2008/EK rendeletnek megfelelően bejegyzett földrajzi árujelzők tekintetében a Bizottság tagállami kérésre az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az adott tagállam által benyújtott egységes dokumentumot. Az említett közzétételt a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozásnak kell kísérnie, és nem követheti felszólalási eljárás.

51. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A rendelet 2021. május 25-től alkalmazandó.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a 16. cikk, a 20. cikk c) pontja, a 21., a 22. és a 23. cikk, a 24. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, a 24. cikk (4) bekezdésének első és második albekezdése, a 24. cikk (8) és (9) bekezdése, a 25–42. cikk, a 46. és a 47. cikk, az 50. cikk (1), (4) és (6) bekezdése, az I. melléklet 39. pontjának d) alpontja és 40. pontjának d) alpontja, valamint a 3. cikkben megadott, e rendelkezésekhez kapcsolódó meghatározások 2019. június 8-tól alkalmazandók.

(3)   A 46. cikkel összhangban elfogadott, a 8., a 19. és az 50. cikkben előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, valamint a 47. cikkel összhangban elfogadott, a 8. cikk (4) bekezdésében, valamint a 20., a 43. és a 44. cikkben előírt végrehajtási jogi aktusok 2021. május 25-től nem alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2019. április 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA


(1)  HL C 209., 2017.6.30., 54. o.

(2)  Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. április 9-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1333/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszer-adalékanyagokról (HL L 354., 2008.12.31., 16. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1334/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 34. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

(7)  A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(9)  A Tanács 1576/89/EGK rendelete (1989. május 29.) a szeszes italok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról (HL L 160., 1989.6.12., 1. o.).

(10)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(12)  HL L 330., 2018.12.27., 3. o.

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/45/EK irányelve (2007. szeptember 5.) az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról, a 75/106/EGK és a 80/232/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, valamint a 76/211/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 247., 2007.9.21., 17. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1670 rendelete (2018. október 23.) a 110/2008/EK rendeletnek a lepárlóüst használatával készült és Japánban palackozott, egyszer párolt sócsú Unión belüli forgalomba hozatalára vonatkozó névleges mennyiségek tekintetében történő módosításáról (HL L 284., 2018.11.12., 1. o.).

(15)  A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).

(18)  A Tanács 2001/110/EK irányelve (2001. december 20.) a mézről (HL L 10., 2002.1.12., 47. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).

(22)  A Bizottság 684/2009/EK rendelete (2009. július 24.) a 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 197., 2009.7.29., 24. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2436 irányelve (2015. december 16.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 336., 2015.12.23. 1. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (HL L 154., 2017.6.16., 1. o.).

(26)  Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás 2-D. mellékletében említettek szerint.

(27)  A Bizottság 716/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. július 25.) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 201., 2013.7.26., 21. o.).


I. MELLÉKLET

SZESZES ITALOK KATEGÓRIÁI

1.   Rum

a)

a rum olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a nádcukor gyártásakor keletkező melasz vagy szirup, vagy magának a cukornád levének alkoholos erjesztésével nyernek, amelyet 96 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak le úgy, hogy a párlatban a rum jellegzetes érzékszervi tulajdonságai határozottan felismerhetők legyenek.

b)

A rum minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)

Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)

A rum nem ízesíthető.

e)

A rum színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)

A rum a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g)

Az e rendelet értelmében bejegyzett földrajzi árujelzők esetében a rum előírt neve kiegészíthető a következőkkel:

i.

a „traditionnel” vagy „tradicional” kifejezéssel, feltéve, hogy az említett rum:

90 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlással, kizárólag az érintett gyártási helyről származó alkohol gyártására szolgáló anyag alkoholos erjesztésével kerül előállításra, és

illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és

nem édesített.

ii.

a „mezőgazdasági” kifejezéssel, feltéve, hogy szóban forgó rum megfelel az i. pontban foglalt követelményeknek, és azt kizárólag a cukornád levének alkoholos erjesztését követő lepárlással állították elő. A „mezőgazdasági” kifejezés kizárólag Franciaország tengerentúli megyéi vagy Madeira autonóm régió földrajzi árujelzői esetében használható.

E pont nem érinti a „mezőgazdasági”, „traditionnel” vagy „tradicional” kifejezés bármilyen olyan termékkel kapcsolatos használatát, amely nem tartozik ebbe a kategóriába, a rá vonatkozó saját különös kritériumokkal összhangban.

2.    Whisky vagy whiskey

a)

A whisky vagy whiskey olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a következő gyártási műveletek mindegyikének elvégzésével állítanak elő:

i.

a nem malátázott egész gabonaszemeket tartalmazó vagy nem tartalmazó malátából készült gabonacefre lepárlása, amelyet:

a benne található malátadiasztázzal, valamint más természetes enzimek felhasználásával vagy anélkül cukrosítottak,

élesztő segítségével erjesztettek;

ii.

minden egyes lepárlás 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik úgy, hogy a párlat rendelkezzen a felhasznált nyersanyagból nyert aromával és ízzel;

iii.

a végső párlat legalább három évig tartó, olyan fahordókban való érlelése, amelyek térfogata legfeljebb 700 liter.

A végső párlat, amelyhez kizárólag víz és (színezőanyagként) karamell adható, megőrzi az i., a ii. és a iii. alpontban említett gyártási eljárásból nyert színt, aromát és ízt.

b)

A whisky vagy whiskey minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.

c)

Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)

A whisky vagy whiskey még az íz lekerekítése érdekében sem édesíthető vagy ízesíthető, és a szín módosításához használt karamellen (E150a) kívül egyéb adalékanyagot nem tartalmazhat.

e)

A „whisky” vagy „whiskey” előírt neve csak akkor egészíthető ki a „single malt” kifejezéssel, ha csak malátázott árpából párolták le egyetlen lepárlóhelyen.

3.   Gabonapárlat

a)

A gabonapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag egész gabonaszemeket tartalmazó erjesztett gabonacefre lepárlásával állítanak elő, és amely rendelkezik a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal.

b)

A „Korn” kivételével a gabonapárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c)

Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)

A gabonapárlat nem ízesíthető.

e)

A gabonapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)

A gabonapárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 10 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g)

Egy gabonapárlat abban az esetben viselheti a „gabonabrandy” előírt nevet, ha egész gabonaszemeket tartalmazó erjesztett gabonacefre lepárlásából készült úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 95 % (V/V)-nál kisebb lett, és rendelkezik a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal.

h)

A „gabonapárlat” vagy „gabonabrandy” előírt névben a „gabona” szó helyett szerepelhet a szeszes ital előállítása során kizárólagosan használt gabona neve is.

4.   Borpárlat

a)

A borpárlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

kizárólag borból, desztilláláshoz felerősített borból állítanak elő lepárlással, vagy a borpárlat lepárlásával úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 86 % (V/V)-nál kisebb legyen;

ii.

illóanyag-tartalma legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii.

maximális metanoltartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)

A borpárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)

Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)

A borpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e)

A borpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)

A borpárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g)

Ha a borpárlatot érlelték, az továbbra is forgalomba hozható „borpárlat” néven, feltéve, hogy azt az 5. kategóriában meghatározott szeszes ital tekintetében előírt érlelési időtartammal megegyező vagy annál hosszabb ideig érlelték.

h)

E rendelet nem érinti a „Branntwein” kifejezés használatát az „essig” kifejezéssel kombinálva az ecet megjelenítésén és jelölésén.

5.    Brandy vagy Weinbrand

a)

A Brandy vagy Weinbrand olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

borpárlatból állítják elő, amelyhez hozzáadható borpárlat, feltéve, hogy az 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolt borpárlat és nem lépi túl a végtermék alkoholtartalmának 50 %-ban megállapított maximumát;

ii.

legalább a következő időtartamig érlelik:

tölgyfahordóban legalább 1 évig, ha a tölgyfahordó térfogata legalább 1 000 liter, vagy

tölgyfahordóban legalább 6 hónapig, ha a tölgyfahordó térfogata kisebb mint 1 000 liter;

iii.

illóanyag-tartalma, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok lepárlásával nyertek, legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.

maximális metanoltartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)

A Brandy vagy Weinbrand minimális alkoholtartalma 36 térfogatszázalék.

c)

Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)

A Brandy vagy Weinbrand nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e)

A Brandy vagy Weinbrand színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)

A Brandy vagy Weinbrand a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 35 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

6.   Törkölypárlat vagy törköly

a)

A törkölypárlat vagy törköly olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

kizárólag szőlőtörkölyből erjesztették és párolták le, vagy közvetlenül vízgőzzel vagy víz hozzáadása után, és mindkét következő feltétel teljesül:

minden egyes lepárlás 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik,

az első lepárlás a törköly jelenlétében történik;

ii.

a szőlőtörkölyhöz adható borseprő mennyisége legfeljebb 25 kg borseprő/100 kg felhasznált törköly;

iii.

a borseprőből nyert alkohol mennyisége nem haladhatja meg a végtermék teljes alkoholmennyiségének 35 %-át;

iv.

illóanyag-tartalma legalább 140 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és maximális metanoltartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)

A törkölypárlat vagy törköly minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)

Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)

A törkölypárlat vagy törköly nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e)

A törkölypárlat vagy törköly színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)

A törkölypárlat vagy törköly a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

7.   Gyümölcstörköly-párlat

a)

A gyümölcstörköly-párlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

kizárólag a szőlőtörkölytől eltérő gyümölcstörköly erjesztésével és lepárlásával állítják elő, és mindkét következő feltétel teljesül;

minden egyes lepárlás 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik,

az első lepárlás a törköly jelenlétében történik;

ii.

illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii.

maximális metanoltartalma 1 500 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.

csonthéjas gyümölcsből készült törkölypárlat esetén a maximális hidrogéncianid-tartalma 7 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)

A gyümölcstörköly-párlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)

Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)

A gyümölcstörköly-párlat nem ízesíthető.

e)

A gyümölcstörköly-párlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)

A gyümölcstörköly-párlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g)

A gyümölcstörköly-párlat előírt neve a gyümölcs nevéből és az azt követő „törkölypárlat” szóból áll. Ha több különböző gyümölcs törkölyét használják fel, a „gyümölcstörköly-párlat” előírt nevet kell használni, amely kiegészíthető az egyes gyümölcsök nevével a felhasznált mennyiség csökkenő sorrendjében.

8.   Mazsolapárlat vagy raisin brandy

a)

A mazsolapárlat vagy raisin brandy olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a „korinthoszi fekete” vagy az „alexandriai muskotály” szőlőfajták szárított bogyóiból készült kivonat alkoholos erjesztésével állítanak elő, és amelyet 94,5 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolnak le, hogy a párlat rendelkezzen a nyersanyagokból nyert aromával és ízzel.

b)

A mazsolapárlat vagy raisin brandy minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)

Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)

A mazsolapárlat vagy raisin brandy nem ízesíthető.

e)

A mazsolapárlat vagy raisin brandy színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)

A mazsolapárlat vagy raisin brandy a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

9.   Gyümölcspárlat

a)

A gyümölcspárlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

kizárólag magos vagy mag nélküli friss és húsos gyümölcsök, többek között banán, vagy az ilyen gyümölcsökből, bogyótermésekből vagy zöldségekből készült must alkoholos erjesztésével és lepárlásával készítik;

ii.

minden egyes lepárlás 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik úgy, hogy a párlat a lepárolt nyersanyagokból nyert aromával és ízzel rendelkezzen;

iii.

illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.

csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetén a hidrogéncianid-tartalom nem haladja meg a 7 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)

A gyümölcspárlatok maximális metanoltartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, kivéve:

i.

a következő gyümölcsökből vagy bogyótermésekből előállított gyümölcspárlatok esetén, és amelyek vonatkozásában a maximális metanoltartalom 1 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva:

alma (Malus domestica Borkh.),

kajszibarack (Prunus armeniaca L.),

szilva (Prunus domestica L.),

szilva („quetsch”) (Prunus domestica L.),

mirabellszilva (Prunus domestica L.subsp. syriaca (Borkh.) Janch. ex Mansf.),

őszibarack (Prunus persica (L.) Batsch),

körte (Pyrus communis L.) a vilmoskörte (Pyrus communis L. cv „Williams”) kivételével,

vadszeder (Rubus sect. Rubus),

málna (Rubus idaeus L.).

ii.

a következő gyümölcsökből vagy bogyótermésekből előállított gyümölcspárlatok esetén, és amelyek vonatkozásában a maximális metanoltartalom 1 350 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva:

birsalma (Cydonia oblonga Mill.),

borókabogyó (Juniperus communis L. vagy Juniperus oxycedrus L.),

vilmoskörte (Pyrus communis L. cv „Williams”),

fekete ribiszke (Ribes nigrum L.),

piros ribiszke (Ribes rubrum L.),

csipkebogyó (Rosa canina L.),

fekete bodza (Sambucus nigra L.),

madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),

kerti berkenye (Sorbus domestica L.),

barkócaberkenye (Sorbus torminalis (L.) Crantz).

c)

A gyümölcspárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

d)

A gyümölcspárlat nem színezhető.

e)

E kategória d) pontjától eltérően és az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete E. részének 14.2.6. élelmiszer-kategóriájától eltérve a legalább egy éve fával érintkezve érlelt gyümölcspárlat színezőanyagaként karamell használható.

f)

Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

g)

A gyümölcspárlat nem ízesíthető.

h)

A gyümölcspárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 18 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

i)

A gyümölcspárlat előírt neve „párlat”, a gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével kiegészítve. Bolgár, cseh, görög, horvát, lengyel, román, szlovák és szlovén nyelven az előírt név a gyümölcs, a bogyótermés vagy a zöldség nevének toldalékkal kiegészített változatából is állhat.

Alternatív megoldásként:

i.

az első bekezdésben említett előírt név lehet „wasser” is, a gyümölcs nevének feltüntetésével; vagy

ii.

a következő előírt nevek használhatók a következő esetekben:

kirsch” a cseresznyepárlatra (Prunus avium (L.) L.),

„plum”, „quetsch” vagy „slivovitz” a szilvapárlatra (Prunus domestica L.),

„mirabelle” a mirabellszilva-párlatra (Prunus domestica L.subsp. syriaca (Borkh.) Janch. ex Mansf.),

„fruit of arbutus” a faepergyümölcs-párlatra (Arbutus unedo L.),

„Golden Delicious” az almapárlatra (Malus domestica var. „Golden Delicious”),

Obstler” bogyóterméssel vagy anélkül gyümölcsökből előállított gyümölcspárlat, feltéve, hogy a cefre legalább 85 % -át különböző fajtájú almából, körtéből vagy mindkettőből nyerik.

A „Williams” vagy „vilmoskörte” név csak az olyan körtepárlat forgalomba hozatalához használható, amelyet kizárólag vilmoskörtéből készítettek.

Ha fennáll annak kockázata, hogy a végső fogyasztó számára nehezen érthető azon előírt nevek valamelyike, amelyek nem tartalmazzák az e pontban említett „párlat” szót, akkor a leírásnak, a megjelenítésnek és a jelölésnek tartalmaznia kell a „párlat” szót, amelyet esetlegesen magyarázat egészíthet ki.

j)

Ha két vagy több gyümölcsöt, bogyótermést vagy zöldséget együtt pároltak, akkor a terméket a következő előírt néven kell forgalomba hozni:

a kizárólag gyümölcs vagy bogyótermés vagy mindkettő lepárlásával előállított szeszes italok esetében „gyümölcspárlat”, vagy

a kizárólag zöldségek lepárlásával előállított szeszes italok esetében „zöldségpárlat”, vagy

a gyümölcsök, bogyótermések és zöldségek együttes lepárlásával előállított szeszes italok esetében „zöldség- és gyümölcspárlat”.

Az előírt név kiegészíthető minden egyes felhasznált gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével, a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.

10.   Almaborpárlat, körteborpárlat, valamint almabor- és körteborpárlat

a)

Az almaborpárlat, a körteborpárlat, valamint az almabor- és körteborpárlat olyan szeszes italok, amelyek megfelelnek a következő követelményeknek:

i.

kizárólag almabor vagy körtebor 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítják elő úgy, hogy a párlat a gyümölcsökből nyert aromával és ízzel rendelkezzen;

ii.

illóanyag-tartalmuk legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii.

maximális metanoltartalmuk 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)

Az almaborpárlat, a körteborpárlat, valamint az almabor- és körteborpárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)

Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)

Az almaborpárlat, a körteborpárlat, valamint az almabor- és körteborpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e)

Az almaborpárlat, a körteborpárlat, valamint az almabor- és körteborpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)

A végső íz lekerekítése érdekében az almaborpárlat, a körteborpárlat, valamint az almabor- és körteborpárlat édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 15 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g)

Az előírt név:

a kizárólag almabor lepárlásával előállított szeszes italok esetében „almaborpárlat”,

a kizárólag körtebor lepárlásával előállított szeszes italok esetében „körteborpárlat”, vagy

az almabor és körtebor lepárlásával előállított szeszes italok esetében „almabor- és körteborpárlat”.

11.   Mézpárlat

a)

A mézpárlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

kizárólag mézcefre erjesztésével és lepárlásával állítják elő;

ii.

86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolják le, hogy a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi jellemzők megmaradjanak a párlatban.

b)

A mézpárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c)

Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)

A mézpárlat nem ízesíthető.

e)

A mézpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)

A mézpárlat az íz lekerekítése céljából kizárólag mézzel édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett méznél többet.

12.    Hefebrand vagy seprőpárlat

a)

A Hefebrand vagy seprőpárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag bor, sör vagy erjesztett gyümölcs seprőjének 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.

b)

A Hefebrand vagy seprőpárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)

Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)

A Hefebrand vagy seprőpárlat nem ízesíthető.

e)

A Hefebrand vagy seprőpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)

A Hefebrand vagy seprőpárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g)

A „Hefebrand” vagy „seprőpárlat” előírt nevet ki kell egészíteni a felhasznált nyersanyagok nevével.

13.   Sörpárlat

a)

A sörpárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag friss sör normál nyomáson történő közvetlen lepárlásával állítanak elő úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 86 % (V/V)-nál kisebb legyen, és a keletkező párlat rendelkezzen a sör jellemző érzékszervi tulajdonságaival.

b)

A sörpárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)

Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)

A sörpárlat nem ízesíthető.

e)

A sörpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)

A sörpárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

14.    Topinambur vagy csicsókapárlat

a)

A Topinambur vagy csicsókapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag csicsóka (Helianthus tuberosus L.) erjesztésével és 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.

b)

A Topinambur vagy csicsókapárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)

Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d)

A Topinambur vagy csicsókapárlat nem ízesíthető.

e)

A Topinambur vagy csicsókapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f)

A Topinambur vagy csicsókapárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

15.   Vodka

a)

A vodka olyan mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból gyártott szeszes ital, amelyet élesztővel való erjesztés útján:

burgonyából, gabonafélékből vagy mindkettőből, vagy

egyéb mezőgazdasági nyersanyagból nyernek,

és amelyet úgy párolnak le, hogy a felhasznált nyersanyagok és az erjesztés során képződött melléktermékek érzékszervi jellemzőit szelektíven csökkentik.

A különleges érzékszervi jellemzők elérése érdekében ezt további lepárlás vagy megfelelő technológiai segédanyagokkal történő kezelés vagy mindkettő követheti, ideértve az aktív szénnel történő kezelést is.

A mezőgazdasági eredetű, vodka előállítására használt etil-alkohol a maradvány felső határértékének meg kell felelnie az 5. cikk d) pontjában meghatározott szinteknek, kivéve a metanoltartalmat, amely nem haladhatja meg a 10 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b)

A vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)

Kizárólag olyan természetes aromaanyagok vagy aromakészítmények adhatók hozzá, amelyek jelen vannak az erjesztett nyersanyagokból nyert párlatban. Ezenkívül a domináns íztől eltérő, különleges érzékszervi jellemzők is kialakíthatók a termékben.

d)

A vodka nem színezhető.

e)

A vodka a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 8 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

f)

A nem kizárólag burgonyából vagy gabonafélékből vagy mindkettőből készített vodka leírásában, megjelenítésén vagy jelölésén jól láthatóan fel kell tüntetni a „…-ból/ből készült” feliratot, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához használt nyersanyagok neve egészít ki. Ezt a megjelölést az előírt névvel megegyező látómezőben kell feltüntetni.

g)

Az előírt név bármely tagállamban „vodka” lehet.

16.   Kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermések vagy a diófélék nevével)

a)

A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermések vagy a diófélék nevével) olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

a következőképpen készült:

a ii. alpontban felsorolt – részben erjesztett vagy nem erjesztett – gyümölcsök, bogyótermések vagy diófélék kivonatolásával, legfeljebb 20 liter mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy ugyanazon gyümölcsből, bogyótermésből vagy dióféléből vagy ezek kombinációjából származó párlatnak vagy desztillátumnak az erjesztett gyümölcs, bogyótermés vagy dióféle 100 kg-jához való esetleges hozzáadásával,

amelyet lepárlás követ; minden egyes lepárlás 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik;

ii.

a következő gyümölcsökből, bogyótermésekből vagy diófélékből állítják elő:

berkenye (Aronia Medik. nom cons.),

fekete törpeberkenye (Aronia melanocarpa (Michx.) Elliott),

szelídgesztenye (Castanea sativa Mill.),

citrusfélék (Citrus spp.),

mogyoró (Corylus avellana L.),

mámorka (Empetrum nigrum L.),

szamóca (Fragaria spp.),

homoktövis (Hippophae rhamnoides L.),

magyal (Ilex aquifolium és Ilex cassine L.),

húsos som (Cornus mas),

dió (Juglans regia L.),

banán (Musa spp.),

mirtusz (Myrtus communis L.),

fügekaktusz (Opuntia ficus-indica (L.) Mill.),

marakuja, a golgotavirág gyümölcse (Passiflora edulis Sims),

zelnicemeggy (Prunus padus L.),

kökény (Prunus spinosa L.),

fekete ribiszke (Ribes nigrum L.),

fehér ribiszke (Ribes niveum Lindl.),

piros ribiszke (Ribes rubrum L.),

egres (Ribes uva-crispa L. syn. Ribes grossularia),

csipkebogyó (Rosa canina L.),

sarkvidéki szeder (Rubus arcticus L.),

törpemálna (Rubus chamaemorus L.),

vadszeder (Rubus sect. Rubus),

málna (Rubus idaeus L.),

fekete bodza (Sambucus nigra L.),

madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),

kerti berkenye (Sorbus domestica L.),

barkócaberkenye (Sorbus torminalis (L.) Crantz),

ambarella (Spondias dulcis Parkinson),

mombinszilva (Spondias mombin L.),

cserjés áfonya (Vaccinium corymbosum L.),

tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos L.),

fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.),

vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea L.).

b)

A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)

A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) nem ízesíthető.

d)

A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) nem színezhető.

e)

A d) ponttól eltérően és az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete E. részének 14.2.6. élelmiszer-kategóriájától eltérve a kivonatolással és lepárlással nyert, legalább egy éve fával érintkezve érlelt párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) színezőanyagaként karamell használható.

f)

A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 18 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g)

A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) leírása, megjelenítése és jelölése tekintetében a „kivonatolással és lepárlással nyert” szavakat a „párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével)” szavakkal megegyező típusú, méretű és színű betűkkel és ugyanabban a látómezőben kell feltüntetni a leírásban, a megjelenítésben vagy a jelölésben, illetve üvegek esetén az elülső címkén.

17.    Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével)

a)

A Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) olyan szeszes ital, amelyet a 16. kategória a) pontjának ii. alpontjában felsorolt nem erjesztett gyümölcsök és bogyótermések vagy zöldségek, diófélék, egyéb növényi anyagok, mint például gyógynövények vagy rózsaszirom vagy gombák mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolását követő, 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlással állítanak elő.

b)

A Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)

A Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) nem ízesíthető.

d)

A Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) nem színezhető.

e)

A Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 10 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

f)

Egyéb szeszes italok és alkoholtartalmú italok előírt nevét kiegészítheti a gyümölcstől, a növénytől vagy egyéb nyersanyagtól eltérő egyéb kifejezés által megelőzött -geist kifejezés, feltéve, hogy a megjelenítés ezen módja nem megtévesztő a fogyasztó számára.

18.   Tárnicspárlat

a)

A tárnicspárlat olyan tárnicsdesztillátumból készült szeszes ital, amelyet erjesztett tárnicsgyökérből állítanak elő mezőgazdasági eredetű etil-alkohol hozzáadásával vagy anélkül.

b)

A tárnicspárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)

A tárnicspárlat nem ízesíthető.

19.   Borókaízesítésű szeszes ital

a)

A borókaízesítésű szeszes ital olyan szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak, gabonaszesznek vagy gabonapárlatnak, illetve ezek kombinációjának borókabogyóval (Juniperus communis L. vagy Juniperus oxycedrus L.) való ízesítésével állítanak elő.

b)

A borókaízesítésű szeszes ital minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c)

Aromaanyagok, aromakészítmények, ízesítő tulajdonságokkal rendelkező növények vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező növények részei, illetve ezek kombinációi használhatók kiegészítésként a borókabogyók mellett, azonban a boróka érzékszervi tulajdonságainak, még ha gyengén is, de felismerhetőknek kell lenniük.

d)

A borókaízesítésű szeszes ital viselheti a Wacholder vagy genebra előírt nevet.

20.    Gin

a)

A gin olyan borókaízesítésű szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol borókabogyóval (Juniperus communis L.) való ízesítésével állítanak elő.

b)

A gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)

A gin előállítása során kizárólag olyan aromaanyagok vagy aromakészítmények vagy mindkettő használhatók, amelyek biztosítják, hogy annak ízében a borókaíz domináljon.

d)

A „gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” kifejezéssel, amennyiben a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméken kívül nem tartalmaz édesítésre alkalmas összetevőt.

21.   Desztillált gin

a)

A desztillált gin a következők egyike:

i.

olyan borókaízesítésű szeszes ital, amelyet kizárólag eredetileg legalább 96 % (V/V) alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohol borókabogyóval (Juniperus communis L.) és egyéb természetes növényekkel együtt végzett desztillálásával állítanak elő, feltéve, hogy a borókaíz dominál;

ii.

az így készített desztillátum és ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohol kombinációja; a desztillált gin ízesítéséhez a 20. kategória c) pontjában meghatározott aromaanyagok vagy aromakészítmények vagy mindkettő is felhasználhatók.

b)

A desztillált gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)

Az olyan gin, amelyet esszenciáknak vagy aromáknak a mezőgazdasági etil-alkoholhoz történő egyszerű hozzáadásával állítanak elő, nem tekintendő desztillált ginnek.

d)

A „desztillált gin” kifejezés kiegészíthető a „dry” kifejezéssel, vagy magában foglalhatja azt, amennyiben a termék a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméken kívül nem tartalmaz hozzáadott édesítőszert.

22.    London gin

a)

A London gin olyan desztillált gin, amely a következő követelményeknek felel meg:

i.

kizárólag olyan mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból állítják elő, amelynek maximális metanoltartalma nem haladja meg az 5 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva, és amelynek ízét kizárólag a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak valamennyi felhasznált természetes növény jelenlétében végzett desztillálásával nyerik;

ii.

az így kapott desztillátum legalább 70 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkezik;

iii.

ha további mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt adnak hozzá, annak meg kell felelnie az 5. cikkben megállapított követelményeknek, de a maximális metanoltartalma nem haladhatja meg a 5 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv.

nem színezhető;

v.

a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméken kívül nem tartalmaz édesítésre alkalmas összetevőt;

vi.

az i., a iii és az v. pontban említett összetevőkön és vízen kívül nem tartalmaz semmilyen egyéb összetevőt.

b)

A London gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)

A London gin kifejezés kiegészíthető a „dry” kifejezéssel, vagy magában foglalhatja azt.

23.   Köményízesítésű szeszes ital vagy Kümmel

a)

A köményízesítésű szeszes ital vagy Kümmel olyan szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol köménnyel (Carum carvi L.) való ízesítésével nyernek.

b)

A köményízesítésű szeszes ital vagy Kümmel minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c)

Aromaanyagok vagy aromakészítmények vagy mindkettő használhatók kiegészítésként, de a kömény ízének dominálnia kell.

24.    Akvavit vagy aquavit

a)

Az akvavit vagy aquavit olyan kömény- vagy kapormag- vagy mindkettő ízesítésű szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol felhasználásával állítanak elő és növényi vagy fűszerdesztillátummal ízesítenek.

b)

Az akvavit vagy aquavit minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)

Kiegészítésként felhasználhatók természetes aromaanyagok vagy aromakészítmények vagy mindkettő, azonban az italok ízét főként a kömény (Carum carvi L.) vagy a kapor (Anethum graveolens L.) vagy mindkettő magja adja, esszenciális olajok használata tilos.

d)

Az ízben nem dominálhatnak egyértelműen a keserű anyagok; a szárazanyag-tartalom legfeljebb 1,5 gramm/100 ml lehet.

25.   Ánizsízesítésű szeszes ital

a)

Az ánizsízesítésű szeszes ital olyan szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak csillagánizs (Illicium verum Hook f.), ánizs (Pimpinella anisum L.), vagy ánizskapor (Foeniculum vulgare Mill.), illetve az e növényekben találhatókkal megegyező főbb aromaanyagokat tartalmazó egyéb növények természetes kivonatával való ízesítésével állítanak elő a következő eljárások valamelyikének vagy azok kombinációjának alkalmazásával:

i.

kivonatolás vagy lepárlás vagy mindkettő;

ii.

az alkohol lepárlása az előzőekben leírt növények magvainak vagy egyéb részeinek jelenlétében;

iii.

ánizsízű növények természetes desztillált kivonatának hozzáadása.

b)

Az ánizsízesítésű szeszes ital minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)

Az ánizsízesítésű szeszes ital kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

d)

Használható egyéb természetes növényi kivonat vagy fűszer is, de az ánizsíznek dominánsnak kell maradnia.

26.    Pastis

a)

A pastis olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amely az édesgyökér (Glycyrrhiza spp.) természetes kivonatát is tartalmazza, és amelyben kimutathatók a „kalkünök” néven ismert színezőanyagok is, valamint a glicirrizinsav is, amelynek alsó, illetve felső határértéke 0,05 gramm, illetve 0,5 gramm lehet literenként.

b)

A pastis minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.

c)

A pastis kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

d)

A pastis invertcukorban kifejezett édesítőtermék-tartalma kevesebb mint 100 gramm literenként, valamint minimális és maximális anetol-szintje 1,5 gramm, illetve 2 gramm literenként.

27.    Pastis de Marseille

a)

A Pastis de Marseille olyan pastis, amelynek erőteljes ánizsíze van és anetol-tartalma 1,9–2,1 gramm literenként.

b)

A Pastis de Marseille minimális alkoholtartalma 45 térfogatszázalék.

c)

A Pastis de Marseille kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

28.    Anis vagy janeževec

a)

Az anis vagy janeževec olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amelynek jellegzetes ízét kizárólag ánizsból (Pimpinella anisum L.), csillagánizsból (Illicium verum Hook f.) vagy ánizskaporból (Foeniculum vulgare Mill.), illetve ezek kombinációjából nyerik.

b)

Az anis vagy janeževec minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c)

Az anis vagy janeževec kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

29.   Desztillált anis

a)

A desztillált anis olyan anis, amely a 28. kategória a) pontjában említett magvak – és a földrajzi árujelzők esetében masztix és egyéb aromás magvak, növények vagy gyümölcsök – jelenlétében desztillált alkoholt tartalmaz, és a desztillált anis alkoholtartalmának legalább 20 %-a ebből az alkoholból származik.

b)

A desztillált anis minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c)

A desztillált anis kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

30.   Keserű ízű szeszes ital vagy bitter

a)

A keserű ízű szeszes ital vagy bitter olyan szeszes ital, amelyben a keserű íz dominál, és amelyet mezőgazdasági eredetű etilalkoholnak vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumnak vagy mindkettőnek aromaanyagokkal, aromakészítményekkel vagy mindkettővel történő ízesítésével állítanak elő.

b)

A keserű ízű szeszes ital vagy bitter minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)

A keserű ízű szeszes italokat vagy bittereket„keserű” vagy „bitter” néven is lehet értékesíteni egy másik kifejezéssel együtt vagy anélkül, ezen kifejezések szeszes italoktól eltérő élelmiszerek megjelenítése és jelölése során való használatának sérelme nélkül.

d)

A c) ponttól eltérve a „keserű” vagy „bitter” kifejezés keserű ízű likőrök leírásában, megjelenítésén és jelölésén használható.

31.   Ízesített vodka

a)

Az ízesített vodka olyan vodka, amelyhez a vodka előállításához használt nyersanyagok ízétől eltérő domináns ízt adtak.

b)

Az ízesített vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c)

Az ízesített vodka édesíthető, elegyíthető, ízesíthető, érlelhető vagy színezhető.

d)

Az ízesített vodka édesítése esetén a végtermék nem tartalmazhat literenként 100 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

e)

Az ízesített vodka előírt neve lehet bármilyen domináns íznek a „vodka” szóval kombinált neve is. A „vodka” kifejezés az Unió minden hivatalos nyelvében felváltható a „vodka” kifejezéssel.

32.   Kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán

a)

A kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán olyan szeszes ital, amelyben a kökény íz dominál, és amelyet kökény (Prunus spinosa) mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal történő kivonatolásával állítanak elő, természetes ánizskivonat vagy ánizspárlat vagy mindkettő hozzáadásával.

b)

A kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán minimális alkoholtartalma 25 térfogatszázalék.

c)

A kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán előállításához a végtermékben literenként legalább 125 gramm mennyiségű kökényt használták fel.

d)

A kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán invertcukorban kifejezett édesítőtermék-tartalma a végtermékben literenként 80 és 250 gramm között van.

e)

A kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán érzékszervi jellemzői közül a színét és az ízét kizárólag a felhasznált gyümölcs és az ánizs biztosítja.

f)

A „pacharán” kifejezés csak akkor használható előírt névként, ha a termék Spanyolországban készült. Ha az ital Spanyolországon kívül készült, a „pacharán” kifejezést csak a „kökényízesítésű szeszes ital” előírt név kiegészítéseként lehet használni, feltéve, hogy azt a következő szavak követik: „előállítás helye: …”, amelyet az előállító tagállam vagy harmadik ország neve követ.

33.   Likőr

a)

A likőr olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

minimális édesítőtermék-tartalma invertcukorban kifejezve:

az olyan cseresznye- vagy meggylikőr esetén, amelynek etil-alkoholtartalma kizárólag cseresznye- vagy meggypárlatból származik, 70 gramm literenként,

olyan likőrök, amelyeket kizárólag tárnicssal vagy hasonló növénnyel vagy ürömmel ízesítenek, 80 gramm literenként,

minden egyéb esetben 100 gramm literenként;

ii.

mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy egy vagy több szeszes ital, illetve ezek valamilyen kombinációjának felhasználásával állítanak elő, édesítve és egy vagy több ízesítőanyag, mezőgazdasági eredetű termékek vagy élelmiszerek hozzáadásával.

b)

A likőr minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)

A likőr előállítása során aromaanyagok és aromakészítmények használhatók.

A következő likőrök azonban kizárólag ízesítő élelmiszerekkel, aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthetők:

i.

gyümölcslikőrök:

ananász (Ananas),

citrusfélék (Citrus L.),

homoktövis (Hippophae rhamnoides L.),

faeper (Morus alba, Morus rubra),

meggy (Prunus cerasus),

cseresznye (Prunus avium),

fekete ribiszke (Ribes nigrum L.),

sarkvidéki szeder (Rubus arcticus L.),

törpemálna (Rubus chamaemorus L.),

málna (Rubus idaeus L.),

tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos L.),

fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.),

vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea L.).

ii.

növényi likőrök:

üröm (Artemisia genepi),

tárnics (Gentiana L.),

menta (Mentha L.),

ánizs (Pimpinella anisum L.).

d)

Az előírt név bármely tagállamban lehet „liqueur”, és:

meggy vagy cseresznye (Prunus cerasus vagy Prunus avium) mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolásával előállított likőrök esetében az előírtnév lehet „guignolet” vagy „češnjevec” a „likőr” kifejezéssel együtt vagy anélkül;

meggy (Prunus cerasus) mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolásával előállított likőrök esetében az előírt név lehet „ginja”, „ginjinha” vagy „višnjevec” a „likőr” kifejezéssel együtt vagy anélkül;

azon likőrök esetében, amelyeknél az alkoholtartalom kizárólag rumból származik, az előírt név lehet „punch au rhum” a „likőr” kifejezéssel együtt vagy anélkül;

a 3. cikk (2) bekezdésének, a 10. cikk (5) bekezdése b) pontjának és a 11. cikknek a sérelme nélkül a tejet vagy tejterméket tartalmazó likőrök esetében az előírt név lehet „tejszínlikőr”, kiegészítve azon nyersanyag nevével, amely a likőr domináns ízét adja, a „likőr” kifejezéssel együtt vagy anélkül.

e)

Az Unióban előállított likőrök leírásában, megjelenítésén és jelölésén a következő összetett kifejezések használhatók, ha a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumot a bevett gyártási módszerekre való utalás érdekében használják fel:

prune brandy,

orange brandy,

apricot brandy,

cherry brandy,

solbaerrom, vagy feketeribizli-rum.

Az ebben a pontban említett likőrök leírása, megjelenítése és jelölése tekintetében az összetett kifejezést egy sorban, azonos típusú és színű, egyforma betűkkel kell feltüntetni, valamint a „likőr” kifejezést az összetett kifejezés közvetlen közelében és annak betűtípusától nem kisebb betűkkel kell megjeleníteni. Ha az alkohol nem a megjelölt szeszes italból származik, a címkén fel kell tüntetni annak eredetét az összetett kifejezéssel és a „likőr” szóval azonos látómezőben, vagy a mezőgazdasági alkohol típusának feltüntetésével, vagy a „mezőgazdasági alkohol” kifejezés oly módon történő feltüntetésével, hogy azt minden esetben megelőzi a „…-ból/-ből készült”, illetve a „…felhasználásával készült” kifejezés.

f)

A 11. cikk, a 12. cikk és a 13. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül a „likőr” előírt név kiegészíthető annak az ízesítőnek vagy élelmiszernek a nevével, amely a szeszes ital domináns ízét adja, feltéve, hogy a szeszes ital ízét olyan ízesítő élelmiszerekből, aromakészítményekből vagy természetes aromaanyagokból nyerik, amelyre az ízesítő vagy élelmiszer neve hivatkozik, és amelyet ízesítő anyagok csak szükség esetén egészítenek ki az adott nyersanyag ízének megerősítése érdekében.

34.   Crème de (kiegészítve egy gyümölcs vagy más felhasznált nyersanyag nevével)

a)

A Crème de (kiegészítve egy gyümölcs vagy egyéb olyan felhasznált nyersanyag nevével) olyan likőr, amelynek minimális édesítőtermék-tartalma invertcukorban kifejezve 250 gramm literenként.

b)

A crème de (kiegészítve egy gyümölcs vagy egyéb felhasznált nyersanyag nevével) minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)

A 33. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok ezen szeszes italra is alkalmazandók.

d)

A felhasznált nyersanyag nem lehet tejtermék.

e)

Az előírt névben használt gyümölcsnek vagy egyéb felhasznált nyersanyagnak olyan gyümölcsnek vagy nyersanyagnak kell lennie, amely az adott szeszes ital domináns ízét adja.

f)

Az előírt név kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

g)

A „crème de cassis” előírt név csak feketeribiszkével előállított olyan likőrökre használható, amelyek édesítőtermék-tartalma invertcukorban kifejezve több mint 400 gramm literenként.

35.    Sloe gin

a)

A sloe gin olyan likőr, amelyet a kökény ginben történő kivonatolásával készítenek, esetleg kökénylé hozzáadásával.

b)

A sloe gin minimális alkoholtartalma 25 térfogatszázalék.

c)

A sloe gin előállítása során kizárólag természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d)

Az előírt név kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

36.    Sambuca

a)

A sambuca olyan színtelen, ánizsízesítésű likőr, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

ánizs (Pimpinella anisum L.), csillagánizs (Illicium verum L.) vagy egyéb aromanövények párlatát tartalmazza;

ii.

invertcukorban kifejezett édesítőtermék-tartalma minimum 350 gramm literenként;

iii.

természetes anetoltartalma legalább 1 gramm literenkéntés legfeljebb 2 gramm literenként.

b)

A sambuca minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c)

A 33. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a sambuca esetében is alkalmazandók.

d)

A sambuca nem színezhető.

e)

Az előírt név kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

37.    Maraschino, marrasquino vagy maraskino

a)

A maraschino, marrasquino vagy maraskino olyan színtelen likőr, amelynek ízesítését főleg a marascacseresznye párlata adja, vagy amelyet cseresznyének vagy cseresznyerészeknek mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal való kivonatolásával vagy a marascacseresznye párlatával állítanak elő, és amelynek minimális édesítőtermék-tartalma invertcukorban kifejezve 250 gramm literenként.

b)

A maraschino, marrasquino vagy maraskino minimális alkoholtartalma 24 térfogatszázalék.

c)

A 33. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a maraschino, marrasquino vagy maraskino esetében is alkalmazandók.

d)

A maraschino, marrasquino vagy maraskino nem színezhető.

e)

Az előírt név kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

38.    Nocino vagy orehovec

a)

A nocino vagy orehovec olyan likőr, amelynek ízét főleg egész zöld dió (Juglans regia L.) kivonatolásával vagy kivonatolásával és lepárlásával nyerik, és amelynek minimális édesítőtermék-tartalma invertcukorban kifejezve 100 gramm literenként.

b)

A nocino vagy orehovec minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c)

A 33. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a nocino vagy orehovec esetében is alkalmazandók.

d)

Az előírt név kiegészíthető a „likőr” kifejezéssel.

39.   Tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat

a)

A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat – függetlenül attól, hogy ízesített-e vagy sem – olyan likőr, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, mezőgazdasági eredetű desztillátumból vagy szeszes italból, illetve ezek kombinációjából állítanak elő, és amelynek az összetevői jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz vagy mindkettő. A minimális cukor- vagy méztartalom 150 gramm literenként invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tiszta tojássárgája-tartalom 140 g literenként. Ha a Gallus gallus fajtájú tyúkétól eltérő tojást használnak, ezt meg kell jelölni a címkén.

b)

A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat minimális alkoholtartalma 14 térfogatszázalék.

c)

A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat előállítása során kizárólag ízesítő élelmiszerek, aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d)

A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat előállítása során tejtermékek felhasználhatók.

40.   Tojásos likőr

a)

A tojásos likőr – függetlenül attól, hogy ízesített-e vagy sem – olyan likőr, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, mezőgazdasági eredetű desztillátumból vagy szeszes italból, illetve ezek kombinációjából állítanak elő, és amelynek jellemző összetevői a jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz vagy mindkettő. A minimális cukor- vagy méztartalom 150 gramm literenként invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tojássárgája-tartalom 70 g literenként.

b)

A tojásos likőr minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)

A tojásos likőr előállítása során kizárólag ízesítő élelmiszerek, természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d)

A tojásos likőr előállítása során tejtermékek felhasználhatók.

41.    Mistrà

a)

A mistrà olyan színtelen, ánizzsal vagy természetes anetollal ízesített szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

legalább 1 gramm literenként és legfeljebb 2 gramm literenként anetoltartalommal rendelkezik;

ii.

aromanövények párlatát is tartalmazhatja;

iii.

nem édesített.

b)

A mistrà minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék, maximális alkoholtartalma pedig 47 térfogatszázalék.

c)

A mistrà kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

d)

A mistrà nem színezhető.

42.    Väkevä glögi vagy Spritglögg

a)

A väkevä glögi vagy spritglögg olyan szeszes ital, amelyet borral vagy bortermékekkel és mezőgazdasági eredetű etil-alkohol szegfűszeg- vagy fahéjaromával vagy mindkettővel való ízesítésével készítenek a következő módszerek egyikével vagy ezek kombinációjával:

i.

kivonatolás vagy lepárlás;

ii.

az alkohol desztillálása a fent meghatározott növények részeinek jelenlétében;

iii.

természetes szegfűszeg- vagy fahéj-aromaanyagok hozzáadása.

b)

A väkevä glögi vagy spritglögg minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c)

A väkevä glögi vagy spritglögg csak aromaanyagokkal, aromakészítményekkel vagy egyéb aromákkal ízesíthető, azonban az a) pontban meghatározott fűszerek ízének kell dominálnia.

d)

A végtermék bor- vagy bortermék-tartalma nem haladhatja meg az 50 %-ot.

43.    Berenburg vagy Beerenburg

a)

A Berenburg vagy Beerenburg olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.

mezőgazdasági eredetű etil-alkohol felhasználásával készül;

ii.

gyümölcsök, növények vagy azok részeinek kivonatolásával készül;

iii.

tárnicsgyökér (Gentiana lutea L.), borókabogyó (Juniperus communis L.) és babérlevél (Laurus nobilis L.) egy speciális aromapárlatát tartalmazza;

iv.

színe a világostól a sötétbarnáig terjedhet;

v.

invertcukorban kifejezve legfeljebb literenként 20 gramm édesítőtermék-tartalomig édesíthető.

b)

A Berenburg vagy Beerenburg minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c)

A Berenburg vagy Beerenburg kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

44.   Méznektár vagy mézsör

a)

A méznektár vagy mézsör olyan szeszes ital, amelyet erjesztett mézcefre, valamint mézpárlat vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mindkettő olyan keverékének ízesítésével állítanak elő, amely legalább 30 térfogatszázalék erjesztett mézcefrét tartalmaz.

b)

A méznektár vagy mézsör minimális alkoholtartalma 22 térfogatszázalék.

c)

A mézsör vagy méznektár kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető, feltéve, hogy a méz íze dominál.

d)

A méznektár vagy mézsör kizárólag mézzel édesíthető.


II. MELLÉKLET

BIZONYOS SZESZES ITALOKRA VONATKOZÓ KONKRÉT SZABÁLYOK

1.   A Rum-Verschnitt Németországban gyártott, rum és mezőgazdasági eredetű etil-alkohol keverésével olyan módon előállított szeszes ital, amelynek eredményeként a végtermék esetében az alkoholtartalom legalább 5 %-ának rumból kell származnia. A Rum-Verschnitt minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék. A „Verschnitt” szót ugyanolyan típusú, méretű és színű betűvel kell feltüntetni a leírásban, a megjelenítésen és a jelölésen, mint a „Rum” szót, valamint azzal azonos sorban, üvegek esetében az elülső címkén. E termék előírt neve „szeszes ital”. Ha a Rum-Verschnitt-et Németországon kívül hozzák forgalomba, a termék alkohol-összetételét fel kell tüntetni a címkén.

2.   A slivovice a Cseh Köztársaságban gyártott, a végső lepárlást megelőzően a szilvapárlathoz mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt adásával olyan módon előállított szeszes ital, amelynek eredményeként a végtermék esetében az alkoholtartalom legalább 70 %-ának szilvapárlatból kell származnia. E termék előírt neve „szeszes ital”. Ez kiegészíthető a „slivovice” névvel, amennyiben az az elülső címkén, ugyanabban a látómezőben kerül feltüntetésre. Ha a slivovice forgalmazására a Cseh Köztársaságon kívül kerül sor, a termék alkohol-összetételét fel kell tüntetni a címkén. E rendelkezés nem érinti az I. melléklet 9. kategóriájába tartozó gyümölcspárlatok előírt nevének használatát.

3.   A Guignolet Kirsch Franciaországban gyártott, guignolet és kirsch keverésével olyan módon előállított szeszes ital, amelynek eredményeként a végtermék esetében a tisztaalkohol-tartalom legalább 3 %-ának kirsch-ből kell származnia. A „guignolet” szót ugyanolyan típusú, méretű és színű betűvel kell feltüntetni a leírásban, a megjelenítésen és a jelölésen, mint a „kirsch” szót, valamint azzal azonos sorban, üvegek esetében az elülső címkén. E termék előírt neve „likőr”. Alkohol-összetételében fel kell tüntetni a guignolet-ből és a kirsch-ből származó tiszta alkoholnak a guignolet kirsch összes tisztaalkohol-tartalmán belüli, térfogatszázalékban kifejezett arányát.


III. MELLÉKLET

DINAMIKUS VAGY „CRIADERAS Y SOLERA” VAGY „SOLERA E CRIADERAS” ÉRLELÉSI ELJÁRÁS

A dinamikus vagy „criaderas y solera” vagy „solera e criaderas” érlelési eljárás abból áll, hogy rendszeres időközönként kivesznek egy-egy adagot az egyes, egy érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókban és tartályokban tárolt brandyből, és a mennyiséget az eggyel korábbi érlelési fokozatból kivett brandyvel töltik fel.

Fogalommeghatározások

„érlelési fokozat”: az azonos érettségi szintű brandyt tartalmazó tölgyfahordók és tartályok egyes csoportjai, amelyeken keresztül a brandy az érlelési eljárás során végigmegy. Minden egyes fokozat neve „criadera”, a brandy kivételét megelőző utolsó fokozatot kivéve, amelynek neve „solera”.

„kivétel”: a brandy adott részmennyiségének egy adott érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókból és tartályokból való kivétele, a következő érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókba és tartályokba való hozzáadása, vagy a solera esetében a brandy szállítása érdekében.

„feltöltés”: egy adott érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókból és tartályokból származó, adott mennyiségű brandy, amelyet a következő érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordók és tartályok tartalmához adnak hozzá és elegyítenek azzal.

„átlagos kor”: az érlelési eljáráson áteső teljes brandykészlet forgásának megfelelő időszak, amely az összes érlelési fokozat által magában foglalt brandy teljes mennyiségének, valamint az utolsó fokozatban (solera) kivont brandy mennyiségének a hányadosa, egy évben.

A solera fokozatban kivont brandy átlagos kora a következő képlet segítségével számítható ki: t = Vt/Ve ahol:

„t” az években kifejezett átlagos kor,

„Vt” az érlelési rendszerben jelen lévő készlet teljes mennyisége, literben mért tiszta alkoholban kifejezve,

„Ve” a szállítás céljára egy év alatt kivont termék teljes mennyisége, literben mért tiszta alkoholban kifejezve.

Az 1 000 liternél kisebb tölgyfahordók és tartályok esetében az évi kivonások és feltöltések száma meg kell, hogy egyezzen a rendszerben lévő fokozatok számának kétszeresével vagy annál kisebbnek kell lennie, annak biztosítása érdekében, hogy a legfiatalabb összetevő is legalább hat hónapos vagy annál több legyen.

Az 1 000 liternél nagyobb tölgyfahordók és tartályok esetében az évi kivonások és feltöltések száma meg kell hogy egyezzen a rendszerben lévő fokozatok számával vagy annál kisebbnek kell lennie, annak biztosítása érdekében, hogy a legfiatalabb összetevő is legalább egy éves vagy annál több legyen.


IV. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

E rendelet

A 110/2008/EK rendelet

1. cikk, (1) és (2) bekezdés

1. cikk, (1) és (2) bekezdés

2. cikk, a)–d) pont

2. cikk, (1) és (3) bekezdés

2. cikk, e) pont

2. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, f) pont

I. melléklet, 6. pont

3. cikk, (1) bekezdés

8. cikk,

3. cikk, (2) és (3) bekezdés

10. cikk

3. cikk, (4) bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (5) bekezdés

3. cikk, (6) bekezdés

3. cikk, (7) bekezdés

15. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés

3. cikk, (8) bekezdés

3. cikk, (9) és (10) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés és I. melléklet, 4. pont

3. cikk, (11) és (12) bekezdés

I. melléklet, 7. pont

4. cikk, (1) bekezdés

7. cikk és I. melléklet, 14. pont

4. cikk, (2) bekezdés

7. cikk és I. melléklet, 15. pont

4. cikk, (3) bekezdés

7. cikk és I. melléklet, 16. pont

4. cikk, (4) bekezdés

4. cikk, (5) bekezdés

I. melléklet, 17. pont

4. cikk, (6) bekezdés

4. cikk, (7) bekezdés

I. melléklet, 2. pont

4. cikk, (8) bekezdés

I. melléklet, 3. pont

4. cikk, (9) bekezdés

I. melléklet, 3. pont

4. cikk, (10) bekezdés

I. melléklet, 5. pont)

4. cikk, (11) bekezdés

I. melléklet, 8. pont

4. cikk, (12) bekezdés

I. melléklet, 9. pont

4. cikk, (13) bekezdés

4. cikk, (14) bekezdés

4. cikk, (15) bekezdés

4. cikk, (16) bekezdés

4. cikk, (17) bekezdés

4. cikk, (18) bekezdés

4. cikk, (19) és (20) bekezdés

I. melléklet, 10. pont

4. cikk, (21) bekezdés

4. cikk, (22) bekezdés

4. cikk, (23) bekezdés

I. melléklet, 11. pont

4. cikk, (24) bekezdés

I. melléklet, 12. pont

5. cikk

I. melléklet, 1. pont

6. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (1) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés

3. cikk, (3) bekezdés

6. cikk, (3) bekezdés

3. cikk, (4) bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés

4. cikk

7. cikk, (2) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés

7. cikk, (3) bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés

7. cikk, (4) bekezdés

5. cikk, (3) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés

26. cikk

8. cikk, (2) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

8. cikk, (3) bekezdés

8. cikk, (4) bekezdés

9. cikk

10. cikk, (1) bekezdés

10. cikk, (2) bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés

10. cikk, (3) bekezdés

9. cikk, (2) bekezdés

10. cikk, (4) bekezdés

9. cikk, (3) bekezdés

10. cikk, (5) bekezdés

9. cikk, (5) és (6) bekezdés

10. cikk, (6) bekezdés, a)–c) pont, e) és f) pont

10. cikk, (6) bekezdés, d) pont

12. cikk, (2) bekezdés

10. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés

9. cikk, (4) és (7) bekezdés

10. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés

11. cikk, (1) bekezdés

10. cikk, (1) és (2) bekezdés

11. cikk, (2) és (3) bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés

10. cikk, (1) bekezdés

12. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés

13. cikk, (1) bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés

13. cikk, (2) bekezdés

9. cikk, (9) bekezdés

13. cikk, (3) bekezdés, első és második albekezdés

11. cikk, (4) bekezdés

13. cikk, (3) bekezdés, harmadik albekezdés

11. cikk, (5) bekezdés

13. cikk, (3) bekezdés, negyedik albekezdés

13. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

11. cikk, (3) bekezdés

13. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

11. cikk, (4) bekezdés

13. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés

11. cikk, (5) bekezdés

13. cikk, (5) bekezdés

13. cikk, (6) bekezdés

12. cikk, (3) bekezdés

13. cikk, (7) bekezdés

14. cikk, (1) bekezdés

I. melléklet, 13. pont

14. cikk, (2) bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés

15. cikk, (2) bekezdés

16. cikk

17. cikk

13. cikk

18. cikk

19. cikk, (1) bekezdés

12. cikk, (3) bekezdés

19. cikk, (2) bekezdés

20. cikk, a) pont

20. cikk, b) pont

28. cikk, (2) bekezdés

20. cikk, c) pont

20. cikk, d) pont

21. cikk, (1) bekezdés

21. cikk, (2) bekezdés

16. cikk

21. cikk, (3) bekezdés

15. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

21. cikk, (4) bekezdés

22. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

17. cikk, (4) bekezdés

22. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

22. cikk, (2) bekezdés

23. cikk, (1) bekezdés, bevezető szöveg és a), b) és c) pont

23. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

17. cikk, (3) bekezdés

23. cikk, (2) bekezdés

17. cikk, (1) bekezdés, második mondat

24. cikk, (1)-(4) bekezdés

24. cikk, (5), (6) és (7) bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés

24. cikk, (8) bekezdés

17. cikk, (3) bekezdés

24. cikk, (9) bekezdés

17. cikk, (1) bekezdés, első mondat

25. cikk

26. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

17. cikk, (5) bekezdés

26. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

26. cikk, (2) bekezdés

17. cikk, (6) bekezdés

27. cikk, (1) bekezdés

17. cikk, (7) bekezdés, első mondat

27. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés

27. cikk, (5) bekezdés

17. cikk, (7) bekezdés, második mondat

28. cikk

29. cikk

30. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

17. cikk, (8) bekezdés, első mondat

30. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

17. cikk, (8) bekezdés, második mondat

30. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

31. cikk

21. cikk

32. cikk

18. cikk,

33. cikk, (1) bekezdés

15. cikk, (2) bekezdés

33. cikk, (2) és (3) bekezdés

34. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

19. cikk

34. cikk, (4) bekezdés

35. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

15. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

35. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

35. cikk, (2) bekezdés

23. cikk, (3) bekezdés

35. cikk, (3) bekezdés

36. cikk, (1) bekezdés

23. cikk, (1) bekezdés

36. cikk, (2) bekezdés

23. cikk, (2) bekezdés

37. cikk

38. cikk, (1) bekezdés

38. cikk, (2) bekezdés

22. cikk, (1) bekezdés

38. cikk, (3) bekezdés

22. cikk, (2) bekezdés

38. cikk, (4) bekezdés

38. cikk, (5) bekezdés

22. cikk, (3) bekezdés

38. cikk, (6) bekezdés

22. cikk, (4) bekezdés

39. cikk, (1) bekezdés

39. cikk, (2) és (3) bekezdés

40. cikk

41. cikk

42. cikk

43. cikk, (1) bekezdés

24. cikk, (1) bekezdés

43. cikk, (2) bekezdés

24. cikk, (3) bekezdés

44. cikk, (1) bekezdés

24. cikk, (2) bekezdés

44. cikk, (2) bekezdés

45. cikk

6. cikk

46. cikk

47. cikk

25. cikk

48. cikk

49. cikk

29. cikk

50. cikk

28. cikk

51. cikk

30. cikk

I. melléklet, 1.-31. kategória

II. melléklet, 1–31. kategória

I. melléklet, 32. kategória

II. melléklet, 37a. kategória

I. melléklet, 33. kategória

II. melléklet, 32. kategória

I. melléklet, 34. kategória

II. melléklet, 33. kategória

I. melléklet, 35. kategória

II. melléklet, 37. kategória

I. melléklet, 36. kategória

II. melléklet, 38. kategória

I. melléklet, 37. kategória

II. melléklet, 39. kategória

I. melléklet, 38. kategória

II. melléklet, 40. kategória

I. melléklet, 39. kategória

II. melléklet, 41. kategória

I. melléklet, 40. kategória

II. melléklet, 42. kategória

I. melléklet, 41. kategória

II. melléklet, 43. kategória

I. melléklet, 42. kategória

II. melléklet, 44. kategória

I. melléklet, 43. kategória

II. melléklet, 45. kategória

I. melléklet, 44. kategória

II. melléklet, 46. kategória

II. melléklet

II. melléklet, az „Egyéb szeszes italok” című rész

III. melléklet

IV. melléklet


Top