a) a tagállamok biztonságának alapvető érdekei védelméhez szükséges berendezések, beleértve a kifejezetten katonai célokra szánt fegyvereket, lőszereket és hadi felszerelést is;

b) a világűrbe történő felbocsátásra szánt berendezések;

c) minden olyan berendezés, amelyet kifejezetten egy másik fajta, ezen irányelv hatálya alá nem tartozó vagy annak hatálya alól kizárt berendezés részének szánnak vagy akként szerelnének be, amely csak ez utóbbi berendezés részeként alkalmas rendeltetésének betöltésére, és amelyet csak ugyanazon, külön megtervezett berendezés válthat fel;

d) nagyméretű, rögzített ipari szerszámok;

e) nagyméretű, helyhez kötött ipari létesítmények;

f) személy- és áruszállítási eszközök, kivéve a típusjóváhagyással nem rendelkező elektromos kétkerekű járműveket;

g) kizárólag szakmai használatra rendelkezésre bocsátott, nem közúti mozgó gépek;

h) aktív beültethető orvostechnikai eszközök;

i) fotoelektromos elemek, amelyeket olyan rendszerben szándékoznak alkalmazni, amelyet egy meghatározott helyen való tartós használatra terveztek, szereltek össze és üzemeltek be szakemberek révén közüzemi, kereskedelmi, ipari és lakossági felhasználás céljából történő, napfényből származó energiatermeléshez;

j) kifejezetten kutatás és fejlesztés céljából tervezett, kizárólag vállalkozások által egymás rendelkezésére bocsátott berendezések;

k) orgonák.

a) 2006. július 1. előtt forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus eszközök;

b) 2014. július 22. előtt forgalomba hozott orvostechnikai eszközök;

c) 2016. július 22. előtt forgalomba hozott in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök;

d) 2014. július 22. előtt forgalomba hozott felügyeleti és vezérlő eszközök;

e) 2017. július 22. előtt forgalomba hozott ipari felügyeleti és vezérlő eszközök;

ea) minden egyéb elektromos és elektronikus berendezés, amelyre a 2002/95/EK irányelv hatálya nem terjedt ki, és amelyet 2019. július 22. előtt hoznak forgalomba;

f) korábban mentességet élvező és még a mentesség hatályvesztése előtt forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus eszközök, az adott mentesség vonatkozásában.

a) a 2006. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésekből nyert és 2016. július 1-jét megelőzően forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésekben felhasznált cserealkatrészek;

b) a 2014. július 22-ét megelőzően forgalomba hozott orvostechnikai eszközökből, illetve felügyeleti és vezérlő eszközökből nyert és 2024. július 22-ét megelőzően forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésekben felhasznált cserealkatrészek;

c) a 2016. július 22-ét megelőzően forgalomba hozott in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökből nyert és 2026. július 22-ét megelőzően forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésekben felhasznált cserealkatrészek;

d) a 2017. július 22-ét megelőzően forgalomba hozott ipari felügyeleti és vezérlő eszközökből nyert és 2027. július 22-ét megelőzően forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésekben felhasznált cserealkatrészek;

e) a 2019. július 22-ét megelőzően forgalomba hozott minden egyéb, a 2002/95/EK irányelv hatálya alá nem tartozó elektromos és elektronikus berendezésekből nyert és 2029. július 22-ét megelőzően forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezésekben felhasznált cserealkatrészek.

a) az adott alkalmazású elektromos és elektronikus berendezések anyagainak és alkatrészeinek felvétele a III. és IV. mellékletben található listákba, ha az ilyen felvétel nem gyengíti az 1907/2006/EK rendelet által a környezet és az egészség tekintetében biztosított védelmet, és ha az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

— kivonásuk vagy helyettesítésük a tervezés módosításával olyan anyagok vagy alkatrészek használatával, amelyekhez nem szükségesek a II. mellékletben felsorolt anyagok, műszakilag vagy tudományosan nem kivitelezhető,

— nincs biztosítva a helyettesítő anyagok megbízhatósága,

— a helyettesítés által okozott összes káros környezeti, egészségügyi és fogyasztók biztonságát érintő hatás várhatóan meghaladja az így elért összes környezeti, egészségügyi és fogyasztók biztonságát érintő előnyt.

b) az elektromos vagy elektronikus berendezésekben előforduló anyagok és alkatrészek törlése a III. és a IV. mellékletben található listákból, ha az a) pontban felsorolt feltételek már nem teljesülnek.

a) az I. mellékletben szereplő 1–7. és 10. kategória esetében a 2011. július 21-ét követő öt év;

b) az I. mellékletben szereplő 8. és 9. kategória esetében a 4. cikk (3) bekezdésében megállapított megfelelő időpontoktól számított hét év; és

c) az I. mellékletben szereplő 11. kategória esetében a 2019. július 22-ét követő öt év.

a) a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban visszaigazolja a kézhezvételt. A visszaigazolásnak tartalmaznia kell a kérelem kézhezvételének napját;

b) haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat a kérelemről, valamint rendelkezésükre bocsátja a kérelmező által benyújtott kérelmet és kiegészítő információkat;

ba) a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül a kérelmező, a tagállamok és az Európai Parlament rendelkezésére bocsátja a kérelemre vonatkozó határozata meghozatalának ütemtervét;

c) a kérelemről készült összefoglalót hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára;

d) értékeli a kérelmet és indokolását.

a) kedvezőtlenül befolyásolhatja-e az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási műveleteket, beleértve az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékok újrahasznosításra való előkészítésének lehetőségét vagy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaiból származó anyagok újrafeldolgozását;

b) felhasználásukra való tekintettel az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaiból származó anyagok újrafelhasználásra vagy újrafeldolgozásra való előkészítése, illetve egyéb kezelése során az anyagnak a környezetbe történő ellenőrizetlen vagy diffúz kibocsátását, vagy veszélyes maradékanyagok, átalakulási vagy bomlástermékek keletkezését eredményezheti-e a jelenlegi működési körülmények között;

c) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak összegyűjtését vagy kezelését végző személyek elfogadhatatlan mértékű expozícióját eredményezheti-e;

d) felváltható-e kevésbé káros hatású helyettesítő anyagokkal vagy alternatív technológiákkal.

a) a javasolt korlátozás pontos és világos megfogalmazása;

b) a korlátozásra vonatkozó hivatkozások és tudományos bizonyítékok;

c) az anyagnak vagy hasonló anyagok csoportjának elektromos és elektronikus berendezésekben való felhasználására vonatkozó információ;

d) a különösen az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésével kapcsolatos műveletek során észlelhető káros hatásokkal és expozícióval kapcsolatos információ;

e) az esetleges helyettesítő anyagokkal és egyéb alternatívákkal, azok rendelkezésre állásával és megbízhatóságával kapcsolatos információ;

f) azon megfontolás igazolása, hogy az uniós szintű korlátozás a legmegfelelőbb intézkedés;

g) társadalmi-gazdasági értékelés.

a) a gyártók elektromos és elektronikus berendezések forgalomba hozatalakor biztosítják, hogy azok tervezése és gyártása a 4. cikkben meghatározott követelményekkel összhangban történt;

b) a gyártók a 768/2008/EK határozat II. mellékletének A. moduljában leírtak szerint összeállítják a műszaki dokumentációt és végrehajtják vagy végrehajtatják a belső gyártásellenőrzési eljárást;

c) ha a b) pontban említett eljárás során egy elektromos vagy elektronikus berendezésről azt állapítják meg, hogy megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártó EU-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki, és CE jelölést helyez el a készterméken. Ha egyéb alkalmazandó uniós jogszabály legalább ilyen szigorú megfelelőségértékelési eljárás alkalmazását követeli meg, az ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdése követelményeinek való megfelelést az említett eljárás keretében is lehet bizonyítani. Egy egységes műszaki dokumentáció készíthető;

d) a gyártók az elektromos vagy elektronikus berendezés forgalomba hozatalától számítva tíz évig megőrzik a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot;

e) a gyártó gondoskodik olyan eljárások meglétéről, amelyekkel elérhető, hogy a sorozatgyártás megfelelő maradjon. Kellőképpen figyelembe kell venni a termék tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy műszaki specifikációk módosulásait, amelyek alapján az elektromos vagy elektronikus berendezés megfelelőségét megállapították;

f) a gyártók nyilvántartják a nem megfelelő elektromos vagy elektronikus berendezéseket és a termékvisszahívásokat, továbbá erről tájékoztatják a forgalmazókat;

g) a gyártók biztosítják, hogy elektromos vagy elektronikus berendezéseiken típus-, tétel- vagy sorozatszám vagy egyéb, azonosításukra alkalmas elem szerepeljen, illetőleg – ha a berendezés mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé – hogy a megkövetelt információk a csomagoláson vagy a berendezést kísérő dokumentumban szerepeljenek;

h) a gyártók feltüntetik az elektromos vagy elektronikus berendezésen, vagy ha ez nem lehetséges, a csomagoláson vagy a berendezés kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A címnek egyetlen olyan pontot kell megjelölnie, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni. Ha egyéb alkalmazandó uniós jogszabály legalább ilyen szigorú rendelkezéseket tartalmaz a gyártó nevének és címének feltüntetésére vonatkozóan, az említett rendelkezések alkalmazandók;

i) azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg vagy okkal feltételezhetik, hogy egy általuk forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus berendezés nem felel meg ennek az irányelvnek, azonnal megteszik a berendezés megfelelővé tételéhez, illetőleg – adott esetben – forgalomból való kivonásához vagy visszahívásához szükséges kiigazító intézkedéseket és erről – és különösen a meg nem felelés és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságait, amelyekben hozzáférhetővé tették a szóban forgó elektromos vagy elektronikus berendezést;

j) a gyártók egy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják az elektromos vagy elektronikus berendezés ezen irányelvnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, a szóban forgó hatóság számára könnyen érthető nyelven, és az említett hatósággal, annak felkérésére együttműködnek az általuk forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus berendezések ezen irányelvnek való megfelelésének biztosítását szolgáló minden intézkedésben.

a) minden gyártónak lehetősége legyen írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt kinevezni. A 7. cikk a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítése és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezheti a meghatalmazott képviselő megbízásának részét;

b) a meghatalmazott képviselő ellássa a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat. A megbízásnak lehetővé kell tennie, hogy a meghatalmazott képviselő legalább az alábbiakat megtegye:

— az EU-megfelelőségi nyilatkozat és a műszaki dokumentáció megőrzése a nemzeti felügyelő hatóságok számára az elektromos és elektronikus berendezések forgalomba hozatalától számított tíz éven keresztül,

— egy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság indokolt kérésére minden olyan információ és dokumentáció átadása, amely egy adott elektromos vagy elektronikus berendezés ezen irányelvnek való megfelelőségének igazolásához szükséges,

— együttműködés a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságokkal, azok felkérésére, a megbízás körébe tartozó elektromos vagy elektronikus berendezések ezen irányelvnek való megfelelésének biztosítását szolgáló intézkedésekben.

a) az importőrök kizárólag az ezen irányelv előírásainak megfelelő elektromos vagy elektronikus berendezést hozzanak forgalomba az uniós piacon;

b) egy elektromos vagy elektronikus berendezés forgalomba hozatala előtt az importőrök biztosítsák, hogy a gyártó elvégezze a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárást, továbbá biztosítsák, hogy a gyártó elkészítse a műszaki dokumentációt, hogy az elektromos vagy elektronikus berendezésen szerepel a CE jelölés és mellékelve legyenek hozzá a kötelező dokumentumok, ►C1  valamint, hogy a gyártó teljesítse a 7. cikk g) és h) pontjában előírt követelményeket; ◄

c) ha egy importőr úgy ítéli meg vagy okkal feltételezheti, hogy egy elektromos vagy elektronikus berendezés nem felel meg a 4. cikk előírásainak, a szóban forgó berendezést mindaddig nem hozza forgalomba, amíg azt nem hozták összhangba az előírásokkal, és erről tájékoztatja a gyártót, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat;

d) az importőrök feltüntetik az elektromos vagy elektronikus berendezésen, vagy ha ez nem lehetséges, a csomagoláson vagy a berendezés kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Ha egyéb alkalmazandó uniós jogszabály legalább ilyen szigorú rendelkezéseket tartalmaz az importőr nevének és címének feltüntetésére vonatkozóan, az említett rendelkezések alkalmazandók;

e) az ennek az irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében az importőrök nyilvántartják a nem megfelelő elektromos vagy elektronikus berendezéseket és a termékvisszahívásokat, továbbá erről tájékoztassák a forgalmazókat;

f) azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg vagy okkal feltételezhetik, hogy egy általuk forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus berendezés nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, azonnal megtegyék a berendezés megfelelővé tételéhez, illetőleg – adott esetben – forgalomból való kivonásához vagy visszahívásához szükséges kiigazító intézkedéseket, és erről – és különösen a meg nem felelés és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről – haladéktalanul tájékoztassák azon tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságait, amelyekben hozzáférhetővé tették a szóban forgó elektromos vagy elektronikus berendezést;

g) az importőrök az elektromos vagy elektronikus berendezés forgalomba hozatalától számított tíz évig a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára megőrzi az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy e hatóságok kérésre hozzáférhessenek a műszaki dokumentációhoz;

h) az importőrök egy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják az elektromos vagy elektronikus berendezés ezen irányelvnek való megfelelésének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, a szóban forgó hatóság számára könnyen érthető nyelven, és az említett hatósággal, annak felkérésére együttműködnek az általuk forgalomba hozott elektromos vagy elektronikus berendezések ezen irányelvnek való megfelelésének biztosítását szolgáló minden intézkedésben.

a) egy elektromos vagy elektronikus berendezésnek a piacon való hozzáférhetővé tételekor a forgalmazók kellő gondossággal járjanak el az alkalmazandó követelményekhez mérten, különösen annak ellenőrzésével, hogy az elektromos vagy elektronikus berendezésen szerepel-e a CE jelölés, hogy mellékelve vannak-e hozzá a szükséges dokumentumok, mégpedig olyan nyelven, amelyet a fogyasztók és az egyéb végfelhasználók könnyen megértenek a berendezés forgalomba hozatala szerinti tagállamban, valamint hogy a gyártó és az importőr teljesíti-e a 7. cikk g) és h) pontjában és a 9. cikk d) pontjában előírt követelményeket;

b) ha egy forgalmazó úgy ítéli meg vagy okkal feltételezheti, hogy egy elektromos vagy elektronikus berendezés nem felel meg a 4. cikk előírásainak, a szóban forgó berendezést mindaddig nem hozza forgalomba, amíg azt nem hozták összhangba az előírásokkal, és tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat;

c) azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg vagy okkal feltételezhetik, hogy a piacon általuk hozzáférhetővé tett elektromos vagy elektronikus berendezés nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, gondoskodnak a berendezés megfelelővé tételéhez, illetőleg – adott esetben – forgalomból való kivonásához vagy visszahívásához szükséges kiigazító intézkedések megtételéről, és erről – és különösen a meg nem felelés és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságait, amelyekben hozzáférhetővé tették a szóban forgó elektromos vagy elektronikus berendezést;

d) a forgalmazók egy hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják az elektromos vagy elektronikus berendezés ezen irányelvnek való megfelelésének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, és az említett hatósággal, annak felkérésére együttműködnek a piacon általuk hozzáférhetővé tett elektromos vagy elektronikus berendezések ezen irányelvnek való megfelelésének biztosítását szolgáló minden intézkedésben.

a) minden olyan gazdasági szereplő, amelytől elektromos vagy elektronikus berendezést szerzett be;

b) minden olyan gazdasági szereplő, amelyet elektromos vagy elektronikus berendezéssel látott el.

1. Háztartási nagygépek

2. Háztartási kisgépek

3. Információs technológiai és távközlési berendezések

4. Szórakoztatóelektronikai berendezések

5. Világítótestek

6. Elektromos és elektronikus szerszámok

7. Játékok, szabadidő- és sportfelszerelések

8. Orvostechnikai eszközök

9. Felügyeleti és vezérlő eszközök, beleértve az ipari felügyeleti és vezérlő eszközöket is

10. Adagoló automaták

11. A fenti kategóriák egyikébe sem tartozó egyéb elektromos és elektronikus berendezések.

Ólom (0,1 %)

Higany (0,1 %)

Kadmium (0,01 %)

Hat vegyértékű króm (0,1 %)

Polibrómozott bifenilek (PBB) (0,1 %)

Polibrómozott difenil-éterek (PBDE) (0,1 %)

Bisz(2-etilhexil)-ftalát (DEHP) (0,1 %)

Benzin-butil-ftalát (BBP) (0,1 %)

Dibutil-ftalát (DBP) (0,1 %)

Diizobutil-ftalát DIBP (0,1 %)

1. Ionizáló sugárzást észlelő berendezésekben lévő ólom, kadmium és higany.

2. Röntgencsövek ólomcsapágyai.

3. Elektromágneses sugárzás erősítésére szolgáló eszközökben – mikrocsatornás lemezekben és kapilláris lemezeken – lévő ólom.

4. Röntgencsövek és képerősítők üvegfrittjében lévő ólom, valamint a gázlézer összeállításához és az elektromágneses sugárzást elektronokká átalakító vákuumcsövekhez való üvegfritt kötőanyagokban lévő ólom.

5. Ionizáló sugárzás elleni védőeszközökben lévő ólom.

6. Röntgenezési próbatárgyban lévő ólom.

7. Röntgensugár-diffrakcióhoz való ólom-sztearát kristály.

8. Hordozható röntgenfluoreszcenciás spektrométerek sugárforrásául szolgáló kadmiumizotóp.

1a. Ionszelektív elektródokban lévő ólom és kadmium, beleértve a pH-elektródok üvegében lévőt is.

1b. Elektrokémiás oxigénérzékelők ólomanódja.

1c. Infravörösfény-detektorokban lévő ólom, kadmium és higany.

1d. Referenciaelektródokban – alacsony kloridtartalmú higany-klorid, valamint higany-szulfát és higany-oxid elektródokban – lévő higany.

9. Hélium-kadmium lézerekben lévő kadmium.

10. Atomadszorpciós spektroszkópiás lámpákban lévő ólom és kadmium.

11. Mágneses rezonanciás képalkotó berendezésekben szupravezetőként és hővezetőként használt fémötvözetekben lévő ólom.

12. MRI-, SQUID-, NMR- (mágneses magrezonancia) vagy FTMS-detektorokban (Fourier-transzformációs tömegspektrometria) szupravezető mágneses köröket létrehozó fém kapcsolódási felületekben lévő ólom és kadmium. 2021. június 30-án lejár.

13. Ellensúlyokban lévő ólom.

14. Ultrahangos jelátalakítókhoz való egykristályos piezoelektromos anyagokban lévő ólom.

15. Ultrahangos jelátalakítókhoz való forraszanyagban lévő ólom.

16. Igen nagyfokú pontossággal rendelkező kapacitás- és veszteségmérő hidakban lévő higany, valamint felügyeleti és vezérlő eszközök nagyfrekvenciás RF kapcsolóiban és reléiben lévő higany, kapcsolónként, illetve relénként legfeljebb 20 mg mennyiségben.

17. Hordozható sürgősségi defibrillátorokhoz való forraszanyagban lévő ólom.

18. A 8–14 μm-es tartományban működő, nagy teljesítményű infravörös képalkotó modulok forraszanyagaiban lévő ólom.

19. „Folyadékkristály szilíciumon” (LCoS) technológiájú kijelzőkben lévő ólom.

20. Röntgensugárzás mérésére szolgáló szűrőkben lévő kadmium.

21. Röntgen-képerősítők foszforbevonatában lévő kadmium 2019. december 31-ig; az uniós piacon 2020. január 1. előtt forgalomba hozott röntgenrendszerek cserealkatrészeinek foszforbevonatában lévő kadmium.

22. CT- és MRI-berendezéseknél sztereotaxiás fejkeretekben, valamint gamma-sugár- és részecsketerápiás berendezések pozicionáló rendszereiben használt ólom-acetát jelölőanyagok. 2021. június 30-án lejár.

23. Ionizáló sugárzásnak kitett orvosi berendezések csapágyazásához és kopófelületeihez ötvözőelemként használt ólom. 2021. június 30-án lejár.

24. Röntgen-képerősítőkben lévő alumínium és acél alkatrészek légzáró csatlakoztatásához használt ólom. 2019. december 31-én lejár.

25. Standard működési és tárolási körülmények között tartósan – 20 °C alatt használt, nemmágneses csatlakozókat igénylő tűs csatlakozórendszerek bevonatában lévő ólom. 2021. június 30-án lejár.

26. A standard működési és tárolási körülmények között tartósan – 20 °C alatt használt, alábbi alkalmazásokban lévő ólom:

a) nyomtatott áramköri lapok forraszanyagai;

b) villamos és elektronikai alkatrész-csatlakozások bevonata és nyomtatott áramköri lapok bevonata;

c) huzalokat és kábeleket összekötő forraszanyagok;

d) átalakítókat és érzékelőket összekötő forraszanyagok.

27. Ólom, amely olyan

— forraszanyagokban,

— villamos és elektronikus alkatrészek és nyomtatott áramköri lapok védőbevonatában,

— villamos vezetékek csatlakozásaiban, árnyékolókban és zárt csatlakozókban használatos,

a) a mágneses rezonanciás orvosi képalkotó berendezésekben található mágnes izocentrumát körülvevő legfeljebb 1 m sugarú mágneses mezőben – beleértve az e mezőn belüli használatra tervezett betegmonitorokat is –, vagy pedig

b) a részecsketerápiához alkalmazott ciklotronmágnesek, sugártovábbító mágnesek és sugárirány-ellenőrző mágnesek külső felületétől számított 1 m távolságon belül található mágneses mezőben alkalmaznak.

28. Digitális kadmium-tellurid és kadmium-cink-tellurid sordetektorok nyomtatott áramköri lapokra való szereléséhez használt forraszanyagokban lévő ólom. 2017. december 31-én lejár.

29. Kriogén hűtők hideg fejeiben és/vagy kriogén hűtésű hideg szondákban és/vagy kriogén hűtésű ekvipotenciális kötési rendszerekben, orvostechnikai eszközökben (8. kategória) és/vagy ipari felügyeleti és vezérlő eszközökben szupravezetőként vagy hővezetőként használt ötvözetekben alkalmazott ólom. 2021. június 30-án lejár.

30. A röntgen-képerősítők fotokatódjainak gyártásához használt alkáliadagolókban 2019. december 31-ig, és az uniós piacon 2020. január 1. előtt forgalomba hozott röntgen-képerősítők cserealkatrészeiben alkalmazott hat vegyértékű króm.

31a. Az orvostechnikai eszközökből származó és orvostechnikai eszközök – ideértve az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöket vagy az elektronmikroszkópokokat és tartozékaikat – javítására vagy felújítására felhasználandó cserealkatrészekben található ólom, kadmium, hat vegyértékű króm és polibrómozott difenil-éterek (BPDE), amennyiben az újrafelhasználásra vállalatok közötti, ellenőrizhető zárt csererendszereken belül kerül sor, valamint az alkatrészek újrafelhasználásáról értesítik a fogyasztót.

a) 2021. július 21-én az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközöktől eltérő orvostechnikai eszközökben való használat esetében;

b) 2023. július 21-én az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökben való használat esetében;

c) 2024. július 21-én az elektronmikroszkópokokban és tartozékaikban való használat esetében.

32. A mágneses rezonanciás képalkotó berendezésekbe beépített pozitronemissziós tomográfok detektorainak és adatrögzítő egységeinek nyomtatott áramköri lapjain alkalmazott forraszanyagokban lévő ólom. 2019. december 31-én lejár.

33. A 93/42/EGK irányelv szerinti IIa. és IIb. osztályba tartozó, a hordozható sürgősségi defibrillátoroktól eltérő hordozható orvostechnikai eszközökben használt beültetett nyomtatott áramköri lapokon alkalmazott forraszanyagokban lévő ólom. A IIa. osztály esetében 2016. június 30-án, a IIb. osztály esetében 2020. december 31-én lejár.

34. BSP (BaSi2O5:Pb) foszforokat tartalmazó, testen kívüli fénykezelésben (fotoferezisben) használt kisülő lámpákban található fluoreszcens porban aktivátorként alkalmazott ólom. 2021. július 22-én lejár.

35. A 2017. július 22. előtt forgalomba hozott ipari felügyeleti és vezérlő eszközök folyadékkristályos kijelzőinek háttérvilágítását biztosító hidegkatódos fénycsövekben lámpánként legfeljebb 5 mg mennyiségben jelen lévő higany.

36. Az ipari felügyeleti és vezérlő eszközökben használt, a C-Press rugalmas tűs csatlakozórendszereken kívüli rugalmas tűs csatlakozórendszerekben lévő ólom.

37. Az olyan vezetőképesség-mérések során használt platinázott platinaelektródokban lévő ólom, amelyekre az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

a) széles tartományú mérések, amelyek ismeretlen koncentrációjú laboratóriumi alkalmazásokban több nagyságrendet átfogó (pl. 0,1 mS/m és 5 mS/m közötti) vezetőképesség-tartomány felmérésére irányulnak;

b) oldatok mérése, amely során az alábbi okok valamelyike miatt +/– 1 % pontosságú mintatartományra és az elektród nagyfokú korrózióállóságára van szükség:

i. < pH 1 savasságú oldatok;

ii. > pH 13 lúgosságú oldatok;

iii. halogéngáz-tartalmú korrozív oldatok;

c) a 100 mS/m érték feletti tartományra irányuló vezetőképesség-mérések, amelyeket hordozható műszerekkel kell végezni.

38. Az olyan nagy felületű, vertikálisan tokozott multichipstruktúrák (SDE, stacked die elements) forraszanyagában lévő ólom, amelyek interfészenként több mint 500 kapcsolódási ponttal rendelkeznek, és amelyeket CT- és röntgenrendszerek röntgendetektoraiban alkalmaznak

39. Az olyan berendezések mikrocsatornás lemezeiben felhasznált ólom, amelyek esetében a következők közül legalább az egyik jellemző fennáll:

a) kisméretű elektron- vagy iondetektor, amelyen a detektornak legfeljebb 3 mm/MCP (detektorvastagság + az MCP beépítésének helye), illetve összesen 6 mm hely jut, és a detektornak ennél több helyet biztosító alternatív kialakítás tudományosan és műszakilag kivitelezhetetlen;

b) kétdimenziós térbeli felbontás az elektronok vagy ionok kimutatására, amennyiben az alábbi ismérvek közül legalább egy teljesül:

i. 25 ns-nál rövidebb válaszidő;

ii. 149 mm2-t meghaladó mintakimutatási terület;

iii. 1,3 × 103-nál nagyobb szorzótényező.

c) 5 ns-nál rövidebb elektron- vagy ionkimutatási válaszidő;

d) 314 mm2-t meghaladó mintakimutatási terület elektronok és ionok kimutatására;

e) 4,0 × 107-nél nagyobb szorzótényező.

a) az orvostechnikai eszközök, valamint a felügyeleti és vezérlő eszközök esetében 2021. július 21-én;

b) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök esetében 2023. július 21-én;

c) az ipari felügyeleti és vezérlő eszközök esetében pedig 2024. július 21-én.

40. Az ipari felügyeleti és vezérlő eszközök 125 V alatti névleges egyenfeszültségű vagy 250 V alatti névleges váltófeszültségű kondenzátoraiban található dielektromos kerámiaanyagokban lévő ólom.

41. Vér, egyéb testfolyadék és testgáz elemzésére szolgáló in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök amperometriás, potenciometriás és konduktometriás elektrokémiai érzékelőinek alapanyagaként szolgáló polivinilklorid (PVC) hőstabilizálására használt ólom.

42. A magas frekvenciájú (> 50 MHz) működési módokra képes intravaszkuláris ultrahangos képalkotó rendszerek elektromos forgóérintkezőiben lévő higany.

43. Az olyan ipari felügyeleti és vezérlő eszközökben használt oxigénérzékelők Hersch-celláinak kadmiumanódjai, amelyeknél 10 ppm-nél kisebb mérési érzékenység szükséges.

a) a kérelmező neve, címe és kapcsolattartási adatai;

b) az anyagra vagy az alkotóelemre vonatkozó információk, valamint a mentesség vagy annak visszavonása tárgyát képező anyagban vagy alkotóelemben előforduló összetevők egyedi felhasználása és különleges jellemzői;

c) a mentesség vagy annak visszavonása ellenőrizhető és átfogó hivatkozással ellátott indokolása az 5. cikkben megállapított feltételekkel összhangban;

d) az esetleges alternatív anyagok, alkotóelemek vagy tervezések életciklus alapján történő elemzése, beleértve adott esetben a független kutatásokról szóló információkat és szakértők által felülvizsgált tanulmányokat, valamint a kérelmező fejlesztési tevékenységeit, és az ilyen alternatív anyagok rendelkezésre állásának elemzése;

e) információ az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaiból származó anyagok újrafelhasználásra vagy újrafeldolgozásra való esetleges előkészítéséről szóló 2002/96/EK irányelv II. melléklete szerinti, a hulladék megfelelő kezelésére vonatkozó előírásokról;

f) egyéb lényeges információ;

g) a kérelmező által a lehetséges alternatívák kidolgozására, kidolgozásuk kérelmezésére és/vagy ezen alternatívák alkalmazására javasolt intézkedések, beleértve ezek ütemtervét;

h) adott esetben hivatkozás a védettnek tekintendő információra, ellenőrzésre alkalmas igazolással együtt;

i) mentesség kérelmezésekor a mentesség pontos és világos megfogalmazására vonatkozó javaslat;

j) a kérelem összegzése.

1. … sz. (az elektromos vagy elektronikus berendezés egyedi azonosítója):

2. A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe:

3. E megfelelőségi nyilatkozat a gyártó (vagy a telepítést végző) kizárólagos felelősségére kerül kibocsátásra:

4. A nyilatkozat tárgya (az elektromos vagy elektronikus berendezés nyomon követésére alkalmas azonosítás, szükség esetén fénykép is):

5. E nyilatkozat fent leírt tárgya összhangban van az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló, 2011. június 8-i 2011/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( *1 ).

6. Adott esetben hivatkozás az alkalmazásra került vonatkozó harmonizált szabványokra, illetőleg azokra a műszaki leírásokra, amelyekre nézve a megfelelésről nyilatkoznak:

7. Kiegészítő információk: