ELLENŐRZÉSI JELENTÉS

Az Európai Számvevőszék vezetőinek

Véleményünk

Véleményünk szerint a mellékelt pénzügyi kimutatások az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló többször módosított 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (1) (költségvetési rendelet) és a költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló többször módosított 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (2) összhangban valós és hű képet ad az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: az intézmény) 2017. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen fordulónappal végződő év működési eredményéről, pénzforgalmáról és a nettó eszközállomány változásairól.

Az alábbiak ellenőrzése történt meg:

Az intézmény pénzügyi kimutatásai a következők:

—	a 2017. december 31-i fordulónapra elkészített mérleg;

—	az ezen időponttal végződő évre vonatkozó eredménykimutatás;

—	az ezen időponttal végződő évre vonatkozó pénzforgalmi kimutatás;

—	a nettó eszközállomány változásai a lezárt évre vonatkozóan;

—	a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő magyarázatok, amelyek a számviteli politika meghatározó alapelveinek összefoglalását is tartalmazzák.

A vélemény alapja

Az ellenőrzést a könyvvizsgálói szakmáról szóló 2016. július 23-i törvénynek és a Commission de Surveillance du Secteur Financier (a pénzügyi ágazat felügyelőbizottsága, CSSF) által Luxemburgra vonatkozóan elfogadott nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak megfelelően hajtottuk végre. Az említett törvény és standardok szerinti felelősségi körünket jelentésünk „A hites könyvvizsgáló felelőssége a pénzügyi kimutatások ellenőrzésnek vonatkozásában” című fejezete írja le részletesebben.

Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elégséges és megfelelő alapot nyújt véleményünk megadásához.

A Nemzetközi Számviteli Etikai Standard Testület által kiadott és a CSSF által Luxemburgra vonatkozóan elfogadott hivatalos könyvvizsgálók etikai kódexének (IESBA-kódex) és a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatban végzett ellenőrzési munkánkra vonatkozó etikai előírásoknak megfelelően függetlenek vagyunk az ellenőrzött intézménytől, és ezekkel az etikai előírásokkal összhangban egyéb etikai felelősségünket is teljesítettük.

Egyéb információk

Az egyéb információkért a vezetőség felel. Az egyéb információk a 18. oldalon található „Költségvetési információk a 2017. évi pénzügyi évről” fejezet táblázatait jelenti, de nem tartalmazza a pénzügyi kimutatásokat és az azokra vonatkozó ellenőrzési jelentésünket.

A pénzügyi kimutatásokról szóló véleményünk nem vonatkozik az egyéb információkra, ezekre vonatkozóan nem fogalmazunk meg bizonyossági következtetést.

A pénzügyi kimutatásokra irányuló ellenőrzésünkkel összefüggésben feladatunk a fent említett egyéb információk elolvasása is, és eközben annak a megállapítása, hogy az egyéb információk lényeges eltérést mutatnak-e a pénzügyi kimutatásokhoz vagy az ellenőrzés során szerzett ismereteinkhez képest, illetve egyéb módon úgy tűnik-e, hogy lényeges hibát tartalmaznak. Ha az általunk végzett munka alapján megállapítjuk, hogy az egyéb információk lényeges hibás állítást tartalmaznak, arról kötelesek vagyunk beszámolni. E tekintetben jelen esetben nincs jelentésbe foglalható információ.

A vezetőség és az irányítással megbízott személyek felelőssége a pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan

A pénzügyi kimutatásoknak az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és a 2012. október 26-i 1605/2012/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló többször módosított 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) és a költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló többször módosított 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (4) összhangban történő elkészítése és valós bemutatása, valamint az akár csalásból, akár tévedésből eredő lényeges hibától mentes pénzügyi kimutatások elkészítéséhez a vezetőség által szükségesnek ítélt belső kontrollmechanizmusok kialakítása a vezetőség felelőssége.

A pénzügyi kimutatások elkészítésekor a vezetőség felelőssége annak felmérése, hogy az intézmény képes-e tevékenységének folytatására, adott esetben a tevékenység folytatását érintő ügyek közzététele, valamint az, hogy a beszámolót a tevékenység folytatásának feltételezésével készítse el, kivéve, ha a vezetőségnek szándékában áll megszüntetni az intézményt vagy beszüntetni a működését, vagy amikor nem áll előtte ezen kívül más reális lehetőség.

Az irányítással megbízott személyek felelőssége az intézmény pénzügyi beszámolási folyamatának felügyelete.

A hites könyvvizsgáló felelőssége a pénzügyi kimutatások ellenőrzésének vonatkozásában

Ellenőrzésünk célja az volt, hogy észszerű bizonyosságot szerezzünk arról, hogy a pénzügyi kimutatások egésze nem tartalmaz – akár csalásból, akár tévedésből eredő – lényeges hibákat, valamint hogy a véleményünket tartalmazó ellenőrzési jelentést adjunk ki. Az észszerű bizonyosság a bizonyosság magas szintjének felel meg ugyan, de nem garancia arra, hogy a 2016. július 23-i törvénnyel és a CSSF által Luxemburgra vonatkozóan elfogadott ISA-standardokkal összhangban végzett ellenőrzések minden esetben képesek észlelni az esetleges lényeges hibákat. Ezek a hibák eredhetnek csalásból vagy tévedésből, és akkor tekintendők lényegesnek, ha észszerűen feltételezhető, hogy külön-külön vagy együttesen befolyásolják a felhasználóknak az itt szereplő pénzügyi kimutatások alapján hozott gazdasági döntéseit.

Az ellenőrzés részeként, a 2016. július 23-i törvény és a CSSF által Luxemburgra vonatkozóan elfogadott ISA-standardok alapján, szakmai megítélésünk szerint és szakmai szkepticizmussal járunk el az ellenőrzés egésze során. Ezenkívül:

—

Azonosítjuk és elemezzük annak kockázatát, hogy milyen valószínűséggel fordulhat elő – akár csalás, akár tévedés okozta – lényeges hiba a pénzügyi kimutatásokban, továbbá az említett kockázatokra reagáló ellenőrzési eljárásokat tervezünk és végzünk el, és a véleményünk megadásához elégséges és megfelelő alapot nyújtó ellenőrzési bizonyítékot szerzünk. Annak a kockázata, hogy egy csalásból eredő lényeges hibára nem derül fény, nagyobb annak a kockázatánál, hogy a hibából eredő lényeges hibás állításra nem derül fény, mivel a csalás magában foglalhatja az összejátszást, a hamisítást, a szándékos mulasztást, a hamis nyilatkozattételt, illetve a belső kontroll felülbírálását.

—	Megismerjük az ellenőrzés szempontjából releváns belső kontrollokat: ezzel célunk a körülményeknek megfelelő ellenőrzési eljárások megtervezése, nem pedig az intézmény belső kontrolljának eredményességével kapcsolatos vélemény kialakítása.

—	Felmérjük, hogy az alkalmazott számviteli politikák megfelelőek-e és a vezetőség számviteli becslései, illetve az általa közölt adatok észszerűek-e.

—

Megállapítjuk, hogy megfelelő-e a vezetőség részéről a tevékenység folytatásának feltételezése, valamint hogy a kapott bizonyítékok alapján olyan lényeges bizonytalanság áll-e fenn egyes eseményekkel vagy körülményekkel kapcsolatban, amely súlyos kétségeket ébreszt azt illetően, hogy az intézmény képes-e tevékenységének folytatására. Ha lényeges bizonytalanság fennállását állapítjuk meg, akkor ellenőrzési jelentésünkben fel kell hívnunk a figyelmet a pénzügyi kimutatásokban szereplő, ezzel kapcsolatosan közölt adatokra, vagy amennyiben a közölt adatok nem megfelelőek, módosítanunk kell véleményünket. Következtetéseink az ellenőrzési jelentésünk elkészültének napjáig kapott ellenőrzési bizonyítékokon alapulnak. A jövőben bekövetkező események, illetve körülmények következtében azonban az intézmény felhagyhat tevékenysége folytatásával.

—	Értékeljük a pénzügyi kimutatások általános bemutatását, felépítését és tartalmát, beleértve a közölt adatokat, valamint azt is, hogy a pénzügyi kimutatások úgy mutatják-e be az alapul szolgáló tranzakciókat és eseményeket, ahogy az a valós bemutatáshoz szükséges.

Az irányítással megbízott személyekkel közöljük többek között az ellenőrzés tervezett hatókörét, ütemezését és a jelentősebb ellenőrzési megállapításokat, beleértve az ellenőrzésünk során a belső kontrollrendszerben megállapított jelentős hiányosságokat is.

---

(1)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(2)  HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

(3)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)  HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETEK (1)

Mérleg

(euró)
	Megjegyzés	2017. december 31.	2016. december 31.
Befektetett eszközök
Immateriális javak	3.1.	1 977 442	3 530 432
Ingatlanok, gépek és berendezések	3.2.	74 664 292	78 146 338
Követelések		—	—
		76 641 734	81 676 770
Forgóeszközök
Követelések	3.3.	655 198	691 455
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	3.4.	7 110 125	8 356 341
		7 765 323	9 047 796
Eszközök összesen		84 407 057	90 724 566
Rövid lejáratú kötelezettségek
Céltartalékok		—	—
Kötelezettségek	3.5.	6 042 069	5 354 888
		6 042 069	5 354 888
Kötelezettségek összesen		6 042 069	5 354 888
Nettó eszközállomány		78 364 988	85 369 678
Halmozott többlet/hiány		85 369 678	88 953 458
A tárgyév gazdasági eredménye		(7 004 690 )	(3 583 780 )
Nettó eszközállomány		78 364 988	85 369 678

Eredménykimutatás

(euró)
	Megjegyzés	2017	2016
A Bizottságtól egyéb intézményeknek átutalt pénzeszközök	4.1.	115 900 000	116 700 000
Igazgatási tevékenységek bevételei	4.2.	20 918 724	20 234 812
Egyéb működési bevételek	4.3.	10 460	49 328
Összes működési bevétel	4.4.	136 829 184	136 984 140
Személyzeti ráfordítások	4.5.	(115 939 175 )	(112 410 058 )
Eszközökhöz kapcsolódó kiadások	4.6.	(7 512 025 )	(7 764 105 )
Egyéb igazgatási kiadások	4.7.	(20 366 931 )	(20 351 775 )
Működési kiadások	4.8.	(7 168 )	(25 270 )
Összes működési kiadás		(143 825 299 )	(140 551 208 )
A működési tevékenységekből származó többlet/(hiány)		(6 996 115 )	(3 567 068 )
Pénzügyi műveletek ráfordításai	4.9.	(8 575 )	(16 712 )
A nem működési tevékenységekből származó többlet/(hiány)		(8 575 )	(16 712 )
A tárgyév gazdasági eredménye		(7 004 690 )	(3 583 780 )

Pénzforgalmi kimutatás

(euró)
	2017	2016
A tárgyév gazdasági eredménye	(7 004 690 )	(3 583 780 )
Működési tevékenységek – Kiigazítások
Értékcsökkenési leírás	1 566 045	1 600 449
Értékcsökkenés	5 927 200	6 146 461
Céltartalékok növekedése/(csökkenése)	—	(50 000 )
Követelések (növekedése)/csökkenése	36 257	(87 142 )
Kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	687 182	(1 627 120 )
Működési tevékenységből származó nettó pénzforgalom	1 211 994	2 398 868
Befektetési műveletekből származó pénzforgalom
Ingatlanok, gépek és berendezések, valamint immateriális javak beszerzése (-)	(2 476 990 )	(1 274 770 )
Ingatlanok, gépek és berendezések, valamint immateriális javak hasznosításából származó bevételek (+)	18 780	17 195
Befektetési műveletekből származó nettó pénzforgalom	(2 458 210 )	(1 257 575 )
Munkavállalói juttatások növekedése/(csökkenése)	—	—
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)	(1 246 216 )	1 141 293
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek az év kezdetén	8 356 341	7 215 048
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek az év végén	7 110 125	8 356 341

Kimutatás a nettó eszközállomány változásairól

(euró)
Nettó eszközállomány	Halmozott többlet/(hiány)	A tárgyév gazdasági eredménye	Összesen
Egyenleg 2016.12.31-én	88 953 458	(3 583 780 )	85 369 678
A megelőző évi gazdasági eredmény allokációja	(3 583 780 )	3 583 780	—
A tárgyév gazdasági eredménye	—	(7 004 690 )	(7 004 690 )
Egyenleg 2017.12.31-én	85 369 678	(7 004 690 )	78 364 988

Számviteli politika és megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz

1.    Általános információk

Az Európai Számvevőszéket (a továbbiakban: a Számvevőszék) az 1975. július 22-i Brüsszeli Szerződés hozta létre. Működését 1977 októberében kezdte meg, luxembourgi székhellyel.

Az Európai Számvevőszék küldetése Az Európai Számvevőszék küldetése, hogy elősegítse az Unió pénzgazdálkodásának javítását, az elszámoltathatóság és átláthatóság növelését, és az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként tevékenykedjék. A Számvevőszék feladata az Unió független ellenőreként annak ellenőrzése, hogy az uniós pénzeszközökkel helyesen számoltak-e el, illetve a szabályoknak és jogi előírásoknak megfelelően, valamint az értékarányosságot szem előtt tartva szedték-e be és költötték-e el azokat. A Számvevőszék ellenőrzi, hogy az Európai Unió költségvetését helyesen hajtották-e végre, és hogy az uniós pénzeszközöket jogszerűen, illetve a gondos pénzgazdálkodás elveinek megfelelően szedték-e be és használták-e fel. A Számvevőszék mint az Unió pénzügyeit ellenőrző uniós intézmény elkötelezett amellett, hogy a közpénzellenőrzés és közigazgatás terén a fejlődés élvonalában, hatékony szervezetként működjék.

A Számvevőszéknél a pénzügyi év január 1-jétől december 31-ig tart.

2.    Jogszabályi háttér és számviteli szabályok

2.1.   A közzététel alapja

A Számvevőszék pénzügyi kimutatásainak elkészítése az Európai Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) és a költségvetési rendelet alkalmazási szabályairól szóló többször módosított 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) rendelkezései szerint történik.

2.2.   Számviteli alapelvek

A pénzügyi beszámoló elkészítése a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján történik. Ezeket az uniós számviteli szabályokat a többi intézménnyel folytatott konzultációt követően a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője fogadja el.

A pénzügyi beszámoló elkészítésekor követendő számviteli alapelvek az 1. sz. uniós számviteli szabályban („Pénzügyi beszámoló”) kerültek meghatározásra és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal, amelyek a következők: valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, összesítés, beszámítás és összehasonlító információk. A költségvetési rendelet 144. cikke szerint a pénzügyi jelentéstétel minőségi jellemzői a relevancia, a megbízhatóság, az összehasonlíthatóság és az érthetőség.

Az IPSAS-szal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel.

2.3.   Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

A pénzügyi kimutatások euróban készülnek, miután az euro az Unió funkcionális és beszámolókészítési pénzneme.

Az idegen pénznemben lebonyolított tranzakciókat a tranzakció napján érvényes árfolyamon számítjuk át euróra.

Az idegen pénznemben elszámolt tranzakciókból és az idegen pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és források év végi átváltásából származó árfolyamnyereségek és -veszteségek az eredménykimutatásban jelennek meg.

Az idegen pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszközök és források év végi egyenlegének euróra való átváltása a december 31-i árfolyam alapján történik.

2.4.   Immateriális javak

A vásárolt számítógépes szoftverlicenceket a halmozott értékcsökkenéssel és az értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken mutatjuk ki. Az eszközök amortizációja négy év alatt, lineárisan történik. A saját előállítású immateriális javak aktiválására akkor kerül sor, amikor az uniós számviteli szabályok vonatkozó kritériumai teljesülnek. Az aktiválható költségek az eszköz fejlesztéséhez, gyártásához, elkészítéséhez és a számvevőszéki vezetés igényeit figyelembe vevő üzembe helyezéséhez szükséges közvetlen költségeket foglalják magukba. A kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségeket, a nem aktivált fejlesztési költségeket és a karbantartási költségeket kiadásként számolják el felmerülésükkor.

2.5.   Ingatlanok, gépek és berendezések

Valamennyi ingatlan, gép és berendezés kimutatása az értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett eredeti bekerülési értéken történik. Az eredeti bekerülési érték az eszköz beszerzéséhez vagy befejezéséhez közvetlenül hozzárendelhető kiadásokat foglalja magában.

A később felmerülő költségek az eszköz könyv szerinti értékében, vagy adott esetben külön eszközként kerülnek aktiválásra, de csak akkor, ha az eszközzel kapcsolatos jövőbeli gazdasági előnyöket vagy szolgáltatáspotenciált valószínűsíthetően a Számvevőszék élvezi, és az eszköz költségét megbízhatóan lehet mérni. A javítási és karbantartási költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra abban a költségvetési időszakban, amelyben felmerültek. Mivel a Számvevőszék nem vesz fel hitelt az ingatlanok, gépek és berendezések beszerzéséhez, az ilyen beszerzésekhez kapcsolódóan nem merül fel hitelfelvételi költség.

Az értékcsökkenés tárgyát képező eszközöknél minden esetben sor kerül az értékvesztés szükségességének vizsgálatára, ha bizonyos események vagy a körülmények változásai azt jelzik, hogy a könyv szerinti érték esetleg már nem térül meg. Az értékvesztés miatti veszteség az az összeg, amennyivel az eszköz könyv szerinti értéke magasabb, mint annak megtérülő értéke.

A földterületekre és a műalkotásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel határozatlan élettartammal rendelkezőknek tekintendők. A befejezetlen beruházásokra nem számolnak el értékcsökkenési leírást, mivel ezek az eszközök még nem felhasználhatók. A többi eszköz értékcsökkenési leírása a becsült hasznos élettartam során lineáris módszerrel történik, a következők szerint:

Épületek	4 %
Berendezések, gépek és szerszámok	12,5  %–25 %
Bútorzat és járműpark	10 %–25 %
Számítógépes hardver	25 %
Egyéb szerelvények és berendezések	12,5  %–25 %

2.6.   Céltartalékok

Céltartalékok kimutatására akkor kerül sor, ha múltbeli események eredményeként a Számvevőszéknek meglévő jogi vagy vélelmezett kötelme állt fenn harmadik felekkel szemben, és nagy a valószínűsége, hogy a kötelem kiegyenlítéséhez forráskiáramlásra lesz szükség, amelynek összegét megbízhatóan becsülni lehet. A jövőbeli működési veszteségekre nem képeznek céltartalékot. A céltartalék összege a meglévő kötelem kiegyenlítéséhez szükséges várható kiadások beszámolókészítési időpontban tett legjobb becslésével egyenlő.

2.7.   A kiadások kimutatása

Az uniós számviteli szabályok szerint a gazdasági eseményeket és tranzakciókat abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén a passzív időbeli elhatárolásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. A passzív időbeli elhatárolások kiszámítását a számvitelért felelős tisztviselő részletes működési és gyakorlati iránymutatásainak megfelelően végzik el, amelyek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtsanak.

2.8.   Függő kötelezettségek:

A függő kötelezettség olyan lehetséges kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen az Unió ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely múltbeli eseményekből származik, de nem mutatták ki, mert nem valószínű, hogy a kötelem kiegyenlítése gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások vagy szolgáltatási potenciál kiáramlását fogja igényelni, vagy az a ritka eset áll fenn, hogy a kötelem összege nem mérhető megfelelő megbízhatósággal.

3.    Megjegyzések a mérleghez

BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

3.1.   Immateriális javak

A 2017-es év során az immateriális javakban a következő változások következtek be:

(euró)
Bruttó könyv szerinti érték 2016.12.31-én	7 777 459
Beszerzés	13 055
Értékesítés	—
Eszközkategóriák közötti átvitel	—
Egyéb változások	—
Bruttó könyv szerinti érték 2017.12.31-én	7 790 514
Halmozott értékcsökkenés 2016.12.31-én	(4 247 027 )
Tárgyévi értékcsökkenés	(1 566 045 )
Értékcsökkenés visszaírása	—
Értékesítés	—
Eszközkategóriák közötti átvitel	—
Halmozott értékcsökkenés 2017.12.31-én	(5 813 072 )
Nettó könyv szerinti érték 2017.12.31-én	1 977 442
Nettó könyv szerinti érték 2016.12.31-én	3 530 432

2017-ben nem merültek fel kutatási tevékenységekhez kapcsolódó költségek.

3.2.   Ingatlanok, gépek és berendezések

A 2017-es év során az ingatlanok, gépek és berendezések eszközcsoportban a következő változások következtek be:

(euró)
	Telkek és épületek	Gépek és berendezések	Bútorzat és jármű	Számítógépes hardver	Egyéb szerelvények és berendezések	Kialakítás alatt álló telkek és épületek	Kialakítás alatt álló tárgyi eszközök	Összesen
Bruttó könyv szerinti érték 2016.12.31-én	125 179 306	939 260	5 222 855	4 421 414	2 262 957	—	9 000	138 034 792
Beszerzés	4 392	154 788	168 683	619 164	30 729	1 480 179	6 000	2 463 935
Értékesítés	—	(12 972 )	(92 257 )	(674 347 )	(33 397 )	—	—	(812 973 )
Eszközkategóriák közötti átvitel	—	—	—	—	—	—	—	—
Egyéb változások	—	—	—	—	—	—	—	—
Bruttó könyv szerinti érték 2017.12.31-én	125 183 698	1 081 076	5 299 281	4 366 231	2 260 289	1 480 179	15 000	139 685 754
Halmozott értékcsökkenés 2016.12.31-én	(51 061 631 )	(754 282 )	(2 904 255 )	(3 402 841 )	(1 765 444 )	—	—	(59 888 453 )
Tárgyévi értékcsökkenés	(4 609 285 )	(80 599 )	(474 560 )	(546 806 )	(215 950 )	—	—	(5 927 200 )
Értékcsökkenés visszaírása	—	12 971	84 959	664 725	31 536	—	—	794 191
Értékesítés	—	—	—	—	—	—	—	—
Eszközkategóriák közötti átvitel	—	—	—	—	—	—	—	—
Halmozott értékcsökkenés 2017.12.31-én	(55 670 916 )	(821 910 )	(3 293 856 )	(3 284 922 )	(1 949 858 )	—	—	(65 021 462 )
Nettó könyv szerinti érték 2017.12.31-én	69 512 782	259 166	2 005 425	1 081 309	310 431	1 480 179	15 000	74 664 292
Nettó könyv szerinti érték 2016.12.31-én	74 117 675	184 978	2 318 600	1 018 573	497 513	—	9 000	78 146 339

FORGÓESZKÖZÖK

3.3.   Követelések

(euró)
	2017. december 31.	2016. december 31.
Folyó követelések	(5 770 )	(4 123 )
Egyéb követelések, elsősorban bér- és kiküldetési előlegfizetésből adódóan	82 724	134 738
Aktív időbeli elhatárolások ingatlanbérlésre és informatikai szerződésekre	578 244	551 166
Uniós szervezetekkel szemben fennálló követelések	—	9 674
Összesen	655 198	691 455

3.4.   Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

(euró)
	2017. december 31.	2016. december 31.
Házipénztár	1 122	1 000
Banki folyószámla	206 765	1 447 332
Vagyonkezelői számla	6 902 238	6 908 009
Összesen	7 110 125	8 356 341

2010. január 27-én az Európai Számvevőszék vagyonkezelői számlát nyitott a luxemburgi Banque et Caisse d’Épargne de l’État banknál. E vagyonkezelői számla révén az Európai Számvevőszék kezelni tudta a K3 épület építési projektje kapcsán a költségvetési hatóság által rendelkezésére bocsátott költségvetést (lásd: 5.3. megjegyzés). 2014. március 14-én a Számvevőszék felkérte az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy engedélyezze a K3 projekt költségvetéséből fennmaradt becsült összeg (7 millió euro) felhasználását a Számvevőszék K2 épületének szükséges, illetve kötelező műszaki korszerűsítésére. Ezt a javaslatot az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 1-jén jóváhagyta. 2015. március 23-án a Számvevőszék bejelentette az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy a K3 projekt költségvetéséből végül fennmaradó becsült összeg 9,4 millió euro, és mivel a K2 korszerűsítésének becsült költsége 7 millió euro volt, 2015. május 12-én a Számvevőszék 2,4 millió eurót visszafizetett az uniós költségvetésbe. A 2017-ben teljesített kifizetés összesen 5 756,78 euro volt. A Számvevőszék várakozásai szerint a munkálatok végrehajtására a 2019–2020-as időszakban kerül sor.

RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

3.5.   Kötelezettségek

(euró)
	2017. december 31.	2016. december 31.
Folyó kötelezettségek	65 297	88 815
Bérrel és a személyzettel kapcsolatos egyéb kötelezettségek	(18 589 )	(14 199 )
Elhatárolt kiadások	5 866 734	5 148 263
Uniós szervezetekkel szemben fennálló követelések	128 627	132 009
Összesen	6 042 069	5 354 888

4.    Megjegyzések az eredménykimutatáshoz

4.1.

„A Bizottságtól egyéb intézményeknek átutalt pénzeszközök”: ide a Bizottság terhére történő havi pénzlehívások tartoznak, amelyeket a Számvevőszék a bankszámlája feltöltése érdekében eszközöl.

4.2.

„Igazgatási tevékenységekből származó egyéb bevételek”: ez a címsor túlnyomórészt a számvevőszéki tagok és alkalmazottak illetményéből adó és társadalombiztosítási hozzájárulás címén levont összegeket tartalmazza.

4.3.

Az „Egyéb működési bevételek” többek között árfolyamnyereségből származnak.

4.4.

A visszterhes és nem visszterhes tranzakciókból származó bevételek az alábbiak: (euró)   2017 2016 Visszterhes ügyletekből származó bevételek 27 791 59 002 Nem visszterhes ügyletekből származó bevételek 136 801 393 136 925 138 Összes bevétel 136 829 184 136 984 140

4.5.

A „Személyzeti ráfordítások” a tagok, a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó állomány, a szerződéses és az ideiglenes alkalmazottak illetményét tartalmazza.

4.6.

Az „Eszközökhöz kapcsolódó kiadások” a tárgyi eszközök és az immateriális javak értékcsökkenéséből/amortizációjából tevődnek össze.

4.7.

Az „Egyéb igazgatási kiadások” közé tartozó tételek közül a következők a legjelentősebbek:

—	Informatika és távközlés

—	Kiküldetési költségek

—	Takarítás és biztonsági szolgálat.

4.8.

A „Működési költségek” többek között az árfolyamveszteségből adódnak.

4.9.

A „Pénzügyi kiadások” a Számvevőszék folyószámlája és vagyonkezelői számlája után fizetett banki díjak.

5.    Egyéb jelentős közzétételek

5.1.   Függő követelések

Az alábbi banki garanciákat beszállítók adták a szerződéses kötelezettségeknek megfelelően:

(euró)
	2017. december 31.	2016. december 31.
Épület felújítása	230 264	251 139
A K3 épület projektirányítása	10 339	10 339
Biztosítótársaság	1 361	1 361
Távközlés	20 000	20 000
EMAS (*1) módszertani támogatás	—	4 680
Összesen	261 964	287 519

5.2.   Kötelezettségvállalások jövőbeli finanszírozásra

(euró)
	2017. december 31.	2016. december 31.
Épületek tartós bérlete	475 000	875 000
Informatikai és egyéb berendezések, valamint autók operatív lízingje	1 760 453	2 156 313
Részösszeg	2 235 453	3 031 313
A még fel nem használt előirányzatokra vállalt kötelezettségek (RAL), a 2017-es időbeli elhatárolások levonása után	5 959 568	8 166 271
Összesen	8 195 021	11 197 584

A RAL (Restant à liquider – „kifizetésre vár”) a költségvetési számvitel azon eleme, mely a fennálló kötelezettségvállalások értékét jelenti. Tehát a kötelezettségvállalások és a kifizetések közötti különbözetről van szó, mely abból adódik, hogy időbeli eltolódás van a kötelezettségvállalás keletkezése és az abból eredő kifizetés folyósítása között.

5.3.   A Számvevőszék építési projektjei

A Számvevőszék 1988-ban költözött be központi épületébe (a K1 épületbe), amelyet az alatta fekvő telekkel együtt már 1990-ben megvásárolt. 1999-ben a Számvevőszék keretmegállapodást kötött Luxemburg állammal, amelynek értelmében 1 euro összegért cserébe (egyszer megújítható) 49 éves használati jogot szerzett egy második telekre, hogy azon újabb épületet (a K2 épületet) emelhessen. A további bővítés, a K3 épület esetében azonban a projekt végrehajtásának eltérő feltételei miatt a két félnek, Luxemburg államnak és a Számvevőszéknek új keretszerződést kellett kötnie 2008. február 22-én.

A fent említett két bővítményhez (K2 és K3) kapcsolódó két telket az állam jelképes összegért, 1 euróért eladta a Számvevőszéknek.

Ha a Számvevőszék valaha is megfontolás tárgyává teszi, hogy bármelyik épületet az Unió szervein vagy intézményein kívüli harmadik félre ruházza át, a telek tulajdonjoga 1 euro jelképes áron visszaszáll Luxemburg államra, amelynek ezenkívül opciós joga is van az épület független szakértő által meghatározott áron történő megvételére. Amennyiben Luxemburg állam nem él ezzel az opcióval, telekhasználati jogot fog biztosítani az épület megvásárlóinak.

5.4.   Függő kötelezettségek

Nincsenek függő kötelezettségek.

---

(1)  A magyarázó megjegyzések a pénzügyi kimutatások szerves részét képezik.

(1)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(2)  HL L 362., 2012.12.31., 1. o.

(*1)  EMAS „környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer”

KÖLTSÉGVETÉSI INFORMÁCIÓK A 2017. ÉVI PÉNZÜGYI ÉVRŐL

A.   A költségvetési eredmény számítása

A tárgyév költségvetési eredményét a költségvetés-végrehajtás számadatai alapján számítják ki.

(euró)
A 2017. évi előirányzatokból folyósított kifizetések	(130 130 938 )
Átvitt kifizetési előirányzatokból kifizetett összegek	(8 010 322 )
Címzett bevételekkel kapcsolatos előirányzatok terhére folyósított kifizetések	(84 539 )
A tárgyévi visszafizetési felszólításokból 2017-ben befolyt összeg	20 937 154
2016 előtt kibocsátott költségvetési visszafizetési felszólításokból 2017-ben befolyt összeg	11 581
Korábbi évek visszafizetési felszólításaival kapcsolatos kiigazítás	—
2018-ra áthozott kifizetési előirányzatok	(8 071 426 )
A korábbi évekről áthozott előirányzat	9 134 560
December 31-én rendelkezésre álló, címzett bevételekből származó előirányzatok előző évi áthozatalával kapcsolatos kiigazítás	129 040
Költségvetési eredmény	(116 084 890 )

B.   A gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény egyeztetése

(euró)
A tárgyév gazdasági eredménye		(7 004 690 )
A gazdasági eredményben igen, de a költségvetési eredményben nem szereplő tételekkel kapcsolatos kiig.		(99 619 839 )
	Az előző év végi és a tárgyév végi időbeli elhatárolások közötti különbség	(213 369 )
	A bizottsági átvezetési számláról származó, a gazdasági eredménykimutatáshoz könyvelt összeg	(115 900 000 )
	Az év végén kifizetetlen, de a kiadásokhoz könyvelt számlák (6. osztály)	819 508
	Tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése	7 694 587
	Céltartalékok	—
	Értékvesztés	(352)
	2017-ben kibocsátott, a 7. osztályba tartozó visszafizetési felszólítások kapcsán még be nem szedett összegek	(629)
	Átvitt kifizetési előirányzatokból kifizetett összegek	8 010 322
	Egyéb	(25 220 )
	Árfolyam-különbözetek	(4 686 )
A költségvetési eredményben igen, de a gazdasági eredményben nem szereplő tételekkel kapcsolatos kiig.		(9 460 361 )
	(A tárgyév során kifizetett) eszközbeszerzések	(2 653 795 )
	A 2017 előtt kibocsátott költségvetési visszafizetési felszólításokból a tárgyévben befolyt összeg	11 581
	2018-ra áthozott kifizetési előirányzatok	(8 071 426 )
	Az előző évről áthozott, fel nem használt kifizetési előirányzatok törlése	1 124 238
	December 31-én rendelkezésre álló, címzett bevételekből származó előirányzatok előző évi áthozatalával kapcsolatos kiigazítás	129 041
	Nyugdíjkifizetések (ezek költségvetési kifizetések, de a céltartalékok terhére vannak elkönyvelve)	—
	Egyéb	—
Költségvetési eredmény		(116 084 890 )

FÜGGETLEN MEGBÍZHATÓSÁGI JELENTÉS

Az Európai Számvevőszék vezetőinek

Megvizsgáltuk, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) számára az Európai Bizottság által biztosított pénzügyi forrásokat a szándékolt céloknak megfelelően használták-e fel, illetve hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők által bevezetett kontrolleljárások biztosítják-e a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a 2017. január 1-től2017. december 31-ig tartó időszakban rendelkezésre álló és felhasznált pénzügyi forrásokra vonatkozóan alkalmazandó szabályoknak és rendeleteknek.

A könyvvitel és a nyilvántartások vezetése, valamint a megfelelő kontrollmechanizmusok kialakítása és fenntartása a Számvevőszék vezetőinek felelőssége. A mi felelősségünk az, hogy vizsgálatunk alapján kifejtsük véleményünket.

Vizsgálatunkat úgy hajtottuk végre, hogy megfeleljen a bizonyosságot nyújtó megbízásokra vonatkozó ISAE 3000 nemzetközi standardnak („Múltbeli időszakra vonatkozó pénzügyi információk könyvvizsgálatán vagy átvilágításán kívüli, bizonyosságot nyújtó szolgáltatások”), annak a Commission de Surveillance du Secteur Financier (a pénzügyi ágazat felügyelőbizottsága) által elfogadott formájában. Ez a standard megköveteli, hogy a vizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy az kellő bizonyossággal feltárja, ha a források rendeltetésellenes felhasználása lényegesen befolyásolja a Számvevőszék könyvelését. Munkánk során teszteléssel és mintavételes vizsgálattal elsősorban az arra irányuló bizonyítékokat vizsgáltuk, hogy:

—	a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat a szándékolt céloknak megfelelően használták-e fel;

—	a bevezetett kontrolleljárások biztosítják-e a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.

A vizsgálathoz a következő szabályokat és rendeleteket használtuk kritériumokként:

—

az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére (a továbbiakban: a költségvetés) alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: a költségvetési rendelet);

—	a Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (a továbbiakban: a végrehajtási szabályok);

—	az Európai Számvevőszék 2016. június 2-i 38-2016 sz. határozata a Számvevőszék eljárási szabályzatának végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról, különösen annak a legutóbb a Számvevőszék 2017. szeptember 14-i ülésén módosított 16. és 42. cikke;

az Európai Számvevőszék 2017. december 14-i ülésén elfogadott 58-2017. sz. határozatával módosított 2016. szeptember 14-i 54-2016 sz. határozata a költségvetésének végrehajtására vonatkozó belső szabályokról. Ezek a rendelkezések a Szerződések értelmében vagy az azok alapján létrejött megállapodások értelmében kialakított, a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó működési folyamatra vonatkozó eljárások részét képezik.

Különösen az alábbi belső szabályokat alkalmaztuk kritériumokként:

—

7.1. cikk – Aláírások – „A bevételek megállapításához és beszedéséhez, valamint az összegek lekötéséhez és a kifizetésekhez kapcsolódó tevékenységek megtervezésében, ellenőrzésében és nyilvántartásában részt vevő összes érintettnek dátumozott aláírással kell tanúsítania a folyamatban való részvételét”;

—

8. cikk – Építési projektek – „Az elnök tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a Számvevőszék költségvetésére várhatóan jelentős pénzügyi kihatással lévő ingatlanprojektekről. Mielőtt a Számvevőszék jóváhagyna bármilyen építési projektre vonatkozó szerződéses kötelezettségvállalást, a felelős szervezeti egységnek egy indokoló dokumentum benyújtásával kell igazolnia, hogy a projekt összeegyeztethető a pénzügyi kerettel”;

—	11.2. cikk – „Aláírás előtt a banki átutalási megbízás aláírására jogosult személyek ellenőrzik, hogy a banki átutalási megbízás adatai megfelelnek-e a fizetési megbízáson találhatókkal”;

—	16.2. cikk – „Az átutalási megbízáshoz csatolni kell a 16.2. cikkben szereplő információkat”;

—	17.4. cikk – „Az engedélyezésre jogosult tisztviselők felelősek annak biztosításáért, hogy az év végén csak azok az összegek kerüljenek átvitelre, amelyek esetében erre jogi kötelezettség áll fenn”;

—	19.1. cikk – Vagyonleltár – „A tárgyi eszközök leltárnyilvántartását egy valamennyi engedélyezésre jogosult tisztviselő által hozzáférhető közös adatbázisban kell tárolni a főtitkár által elfogadott eljárásokkal összhangban és a számvitelért felelős tisztviselővel folytatott konzultációt követően”;

—	21.1. cikk – Minimálisan alkalmazandó vezetési és belsőkontroll-eljárások – „A vezetési és belsőkontroll-eljárásokat az engedélyezésre jogosult tisztviselők készítik el a Számvevőszék által elfogadott minimális belsőkontroll-standardokkal összhangban”.

Meggyőződésünk, hogy az elvégzett vizsgálat megfelelő alapot nyújt véleményünk megfogalmazásához.

Az e jelentésben leírt ellenőrzési tevékenységeink elvégzése alapján semmi olyasmi nem jutott tudomásunkra, ami miatt – minden lényeges szempontot és a fent leírt kritériumokat figyelembe véve – azt kellene feltételeznünk, hogy:

—	a Számvevőszék számára biztosított erőforrásokat nem rendeltetésszerűen használták fel;

—	az alkalmazott kontrolleljárások nem biztosítják a szükséges garanciákat ahhoz, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.

Jelentésünk kizárólag az első bekezdésben meghatározott célt és az Önök tájékoztatását szolgálja, az nem használható fel semmilyen más célra, és nem adható át harmadik félnek, kivéve az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel céljából.