INDOKOLÁS

1.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE

Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) új alaprendeletének elfogadását követően az EU valamennyi pilóta nélküli légi jármű tekintetében hatáskörrel rendelkezik, függetlenül azok tömegétől. Következésképpen – az egyéb alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokat, valamint a pilóta nélküli légi jármű típusát és az üzembentartás kategóriáját teljes mértékben figyelembe véve – meg kell határozni az említett pilóta nélküli légi járművek üzemeltetéséből fakadó kockázatok kezelésére vonatkozó követelményeket. E kezdeményezés fő célja, hogy részletes szabályokat állapítson meg a pilóta nélküli légi járművek kialakítására, hajtóműveire, propellereire, alkatrészeire és a légi jármű távirányítására szolgáló berendezésekre vonatkozóan.

2.AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK

Az (EU) 2018/1139 rendelet 128. cikkének (4) bekezdésével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottságnak a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultált az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét a Bizottság a – részben a tagállamok képviselőiből álló – repülésbiztonsági szakértői csoport elé terjesztette a csoport 2018 októberében és decemberében tartott ülésein. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete az EASA végleges véleményén alapul, amelyet az EASA 2018. február 6-án, a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó új rendeletekről szóló „Felhívás javasolt módosításra” című dokumentum közzétételét követően készített el, és amelyet egy hatásvizsgálat és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció is alátámaszt.

3.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 128. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a pilóta nélküli légi járművek szükséges berendezéseire és funkcióira vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából.

A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2019.3.12.)

a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet 1 hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 58. és 61. cikkére,

mivel:

(1)Azon pilóta nélküli légijármű-rendszerek (UAS) esetében, amelyek üzemben tartása a legalacsonyabb kockázatot jelenti és a nyílt kategóriába sorolható, nem indokolt a klasszikus légiforgalmi megfelelési eljárások alkalmazása. Az említett UAS-ek esetében indokolt élni az (EU) 2018/1139 rendelet 56. cikkének (6) bekezdésében említett közösségi harmonizációs jogszabályok elfogadásának lehetőségével. Következésképpen – az egyéb alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokat teljes mértékben figyelembe véve – meg kell határozni az említett UAS-ek üzembentartásából fakadó kockázatok kezelésére vonatkozó követelményeket.

(2)E követelményeknek ki kell terjedniük az (EU) 2018/1139 rendelet 55. cikkében előírt alapvető követelményekre, különösen azon berendezések és funkciók tekintetében, amelyek az említett UAS-ek üzembentartásából fakadóan a repülésbiztonsággal, a magánélet és a személyes adatok védelmével, a biztonsággal és a környezetvédelmemmel kapcsolatban felmerülő kockázatok enyhítése érdekében szükséges.

(3)Ha a gyártók azzal a szándékkal hoznak forgalomba egy UAS-t, hogy az a nyílt üzembentartási kategóriába sorolható legyen, és azt ennek megfelelő osztályazonosító címkével látják el, indokolt őket annak biztosítására kötelezni, hogy az UAS megfelel az adott osztály követelményeinek.

(4)Figyelembe véve a piacon már forgalmazott légijármű-modellek által elért jó biztonsági szintet, indokolt létrehozni a „C4” UAS-osztályt, amelyre – a légijármű-modellek üzembentartóinak érdekeit szem előtt tartva – nem vonatkozhatnak aránytalan műszaki követelmények.

(5)E rendeletet azokra az UAS-okra is alkalmazni kell, amelyek a 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2 értelmében játéknak minősülnek. Ezeknek az UAS-oknak is meg kell felelniük a 2009/48/EK irányelvnek. Ezt a megfelelési követelményt figyelembe kell venni az e rendeletbe foglalt további repülésbiztonsági követelmények meghatározásakor.

(6)Azoknak az UAS-eknek, amelyek a 2009/48/EK irányelv értelmében nem minősülnek játéknak, meg kell felelniük a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 3 meghatározott, vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, amennyiben az említett irányelv vonatkozik rájuk, valamint amennyiben ezek az egészségügyi és biztonsági követelmények nem kapcsolódnak szervesen az UAS-ek repülésbiztonságához. Amennyiben az említett egészségügyi és biztonsági követelmények szervesen kapcsolódnak a repülésbiztonsághoz, csak e rendeletet kell alkalmazni.

(7)A 2014/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4 , valamint a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5 nem alkalmazandó azokra a pilóta nélküli légi járművekre, amelyek az (EU) 2018/1139 rendelet szerinti tanúsítás tárgyát képezik, amelyeket kizárólag légi használatra terveztek, valamint amelyeket kizárólag az ITU Nemzetközi Rádiószabályzattal védett légiforgalmi célú felhasználásra kiosztott frekvenciákon szándékoznak üzemben tartani.

(8)A 2014/53/EU irányelvet azokra a pilóta nélküli légi járművekre kell alkalmazni, amelyeknek nem kell tanúsításon átesniük, amelyeket nem kizárólag az ITU Nemzetközi Rádiószabályzattal védett légiforgalmi célú felhasználásra kiosztott frekvenciákon szándékoznak üzemben tartani, valamint amelyek rádiótávközlés és/vagy rádiós helyzetmeghatározás céljából a rendeltetésszerű használat érdekében rádióhullámokat bocsátanak ki a 3000 GHz alatti frekvencián.

(9)A 2014/30/EU irányelvet azokra a pilóta nélküli légi járművekre kell alkalmazni, amelyeknek nem kell tanúsításon átesniük, amelyeket nem kizárólag az ITU Nemzetközi Rádiószabályzattal védett légiforgalmi célú felhasználásra kiosztott frekvenciákon szándékoznak üzemben tartani, valamint amelyek nem tartoznak a 2014/53/EU irányelv hatálya alá.

(10)A 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 6 közös elveket és horizontális rendelkezéseket állapít meg azon termékek forgalmazását illetően, amelyek a vonatkozó ágazati jogszabályok hatálya alá tartoznak. Az egyéb ágazati termékjogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek forgalmazására vonatkozó rendelkezéseket össze kell hangolni a 768/2008/EK határozattal létrehozott keretrendszerrel.

(11)Az UAS-ekkel kapcsolatos biztonsági kockázatokra a 2001/95/EK irányelv 7 csak abban az esetben alkalmazandó, amennyiben az érintett termékek biztonságosságára vonatkozó uniós jogszabályok nem tartalmaznak azonos célú egyedi rendelkezéseket.

(12)E rendeletet a rendelkezésre bocsátás valamennyi formájára, így a távértékesítésre is alkalmazni kell.

(13)A tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan, nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-t lehessen forgalmazni és üzembe helyezni, amely rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyezteti az emberek és a háziállatok egészségét és biztonságát, illetve a vagyontárgyak biztonságát.

(14)Az uniós polgárok környezetének magas fokú védelme érdekében a zajkibocsátást a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell. A nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek hangteljesítményére vonatkozó korlátozások az (EU) .../... [IR] rendeletben meghatározott átmeneti időszakok végén felülvizsgálhatók.

(15)Tekintettel az e-kereskedelem jelentőségének növekedésére, különös figyelmet kell fordítani a termékek megfelelőségének biztosítására. E célból a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy együttműködésre törekedjenek a harmadik országok illetékes hatóságaival, valamint hogy fejlesszék az együttműködést a piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóságok között. A piacfelügyeleti hatóságoknak lehetőség szerint használniuk kell a bejelentési-cselekvési eljárásokat, és együttműködést kell kialakítaniuk a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8 végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságokkal. A gyors reagálás érdekében az említett hatóságnak szoros kapcsolatot kell kialakítaniuk a legfontosabb olyan közvetítőkkel, amelyek tárhelyszolgáltatást nyújtanak az online termékértékesítéshez.

(16)A közérdek – például az egészség – magas szintű védelmének biztosítása, valamint az uniós piacon a tisztességes verseny garantálása érdekében a gazdasági szereplőknek – az ellátási és értékesítési láncban betöltött szerepüknek megfelelően – felelősséget kell vállalniuk a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségéért. Ezért az egyes gazdasági szereplők között egyértelműen és arányosan, az ellátási és az értékesítési láncban betöltött szerepnek megfelelően kell felosztani a kötelezettségeket.

(17)A gazdasági szereplők, a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok és a fogyasztók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-eket beszállító vagy értékesítő gazdasági szereplőknek a postai címük mellett internetes honlapjuk címét is meg kell adniuk.

(18)Mivel a gyártó részletes ismeretekkel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, az ő helyzete a legmegfelelőbb ahhoz, hogy végrehajtsa a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia.

(19)Ezt a rendeletet minden olyan, nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-re alkalmazni kell, amely az uniós piacon új terméknek számít, függetlenül attól, hogy az egy az Unióban letelepedett gyártó által gyártott új UAS vagy egy harmadik országból behozott új vagy használt UAS.

(20)Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő UAS-ek megfeleljenek e rendelet követelményeinek, amennyiben azokat a „nyílt” kategóriába sorolt üzembentartásra szánják. Különösen azt kell biztosítani, hogy a gyártók megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat végezzenek. Elő kell tehát írni az importőrök számára, hogy győződjenek meg arról, hogy az általuk forgalomba hozott UAS-ek megfelelnek az ebben a rendeletben előírt követelményeknek, és ne hozzanak forgalomba olyan UAS-eket, amelyek e követelményeknek nem felelnek meg, vagy kockázatot jelentenek. Az importőrök tekintetében elő kell írni azt is, hogy bizonyosodjanak meg arról, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezték, és biztosítsák, hogy az egyéni védőeszközökön elhelyezett CE-jelölés és a gyártó által készített műszaki dokumentáció ellenőrzés céljából az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére álljon.

(21)A nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-eket forgalmazóinak kellő körültekintéssel kell eljárniuk annak biztosítása érdekében, hogy a termék kezelésével ne befolyásolják hátrányosan annak megfelelőségét. Emellett mind az importőrtől, mind pedig a forgalmazótól elvárható, hogy a termékek forgalomba hozatalakor vagy forgalmazásakor kellő gondossággal járjanak el az alkalmazandó követelmények tekintetében.

(22)Helyénvaló, hogy a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek forgalomba hozatalakor az importőr az UAS-en minden esetben feltüntetesse nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és kapcsolatfelvételre használható címét. Ha az UAS mérete ezt nem teszi lehetővé, a fentiek alól kivételt lehet tenni. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az importőrnek fel kellene bontania a csomagolást ahhoz, hogy nevét és címét az UAS-en feltüntethesse.

(23)Amennyiben egy gazdasági szereplő a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-t, illetve olyan módon módosítja azt, ami befolyásolja az arra alkalmazandó követelményeknek való megfelelőséget, gyártónak kell tekinteni, és így vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(24)Indokolt, hogy a forgalmazók és az importőrök, mivel közel vannak a piachoz, szerepet vállaljanak az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokban, és készek legyenek tevékenyen részt venni azokban úgy, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-sel kapcsolatos összes szükséges információt.

(25)A nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek teljes ellátási láncban való nyomonkövethetőségének biztosítása segít egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni a piacfelügyeletet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságoknak azt a feladatát, hogy a nem megfelelő UAS-eket forgalmazó gazdasági szereplők nyomára akadjanak.

(26)Ennek a rendeletnek az alapvető követelmények megállapítására kell korlátozódnia. A nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-eken az említett követelmények tekintetében végzett megfelelőségértékelés megkönnyítése érdekében azon termékeket, amelyek megfelelnek az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 9 összhangban elfogadott harmonizált szabványoknak, az e követelmények részletes műszaki leírásának meghatározása céljából megfelelőnek kell tekinteni.

(27)A nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ekre alkalmazandó alapvető követelményeket kellő pontossággal kell megfogalmazni, hogy jogilag kötelező erejű kötelezettségeket vezessenek be. Ezeket úgy kell megfogalmazni, hogy abban az esetben is lehetséges legyen az adott követelményeknek való megfelelés értékelése, ha nem állnak rendelkezésre harmonizált szabványok, illetve ha a gyártó úgy dönt, hogy nem alkalmaz egy harmonizált szabványt.

(28)Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza azt az eljárást, amelyet az e rendelet értelmében a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ekre alkalmazandó harmonizációs jogszabályok követelményeit nem teljes mértékben teljesítő harmonizált szabványokkal szemben emelt kifogások esetén kell alkalmazni. Ez az eljárás adott esetben azokra a szabványokra vonatkozóan alkalmazandó, amelyeknek a Hivatalos Lapban közzétett hivatkozásai alapján vélelmezhető az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

(29)Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a piacon forgalmazott, nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek megfelelnek az alapvető követelményeknek, megfelelőségértékelési eljárásokat kell előírni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárásokra különböző modulokat határoz meg, amelyek köre – az adott kockázat és a szükséges biztonsági szint arányától függően – a leginkább megengedőtől a legszigorúbbig terjed. Az ágazatok közötti koherencia biztosítása és a eseti megfelelőségértékelés-változatok létrejöttének elkerülése érdekében a megfelelőségértékelési eljárások körét e modulokra kell korlátozni.

(30)A piacfelügyeleti hatóságoknak és az UAS-üzembentartóknak könnyű hozzáférést kell biztosítani az EU-megfelelőségi nyilatkozathoz. E követelmény teljesítése érdekében a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ekhez mindig mellékelve legyen az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példánya vagy az az internetes cím, amelyen az EU-megfelelőségi nyilatkozat elérhető.

(31)A piacfelügyeleti célú információ-hozzáférés hatékonnyá tétele érdekében egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatba célszerű belefoglalni a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ekre irányadó valamennyi uniós jogi aktus azonosításához szükséges információkat. A gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében ezen egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat az egyes vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatokból összeállított dokumentáció is lehet.

(32)A tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésre irányuló eljárás egészének látható végeredménye a termék megfelelőségét igazoló CE-jelölés. A CE-jelölésre irányadó általános elveket a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10 határozza meg. A CE-jelölésnek a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-eken történő elhelyezésére vonatkozó szabályokat ebben a rendeletben kell meghatározni.

(33)Egyes, e rendelet hatálya alá tartozó, nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-osztályok esetében a megfelelőségértékelési szervek beavatkozása szükséges. Erről a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot.

(34)Unió-szerte biztosítani kell, hogy a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek megfelelőségértékelését végző szervezetek egységesen magas szintű teljesítményt nyújtsanak, és minden ilyen szervezetnek azonos színvonalon és tisztességes versenyfeltételek mellett kell ellátnia feladatát. Ezért kötelező követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre nézve, amelyek megfelelőségértékelési szolgáltatások nyújtása céljából be kívánják jelentetni magukat.

(35)Amennyiben egy megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy egy nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS teljesíti a harmonizált szabványokban rögzített kritériumokat, akkor azt kell vélelmezni, hogy az megfelel e rendelet vonatkozó követelményeinek.

(36)A megfelelőségértékelés egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében a bejelentő hatóságokra, valamint a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és ellenőrzésében részt vevő egyéb szervezetekre nézve szintén követelményeket kell előírni.

(37)A 765/2008/EK rendelet meghatározza a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálásának szabályait, megteremti a harmadik országokból érkező termékek piacfelügyeletének és ellenőrzésének keretét, valamint megállapítja a CE-jelölés általános elveit. Az e rendeletben megállapított rendszert a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálási rendszer egészíti ki.

(38)A nemzeti hatóságoknak az egész Unióban elsősorban a 765/2008/EK rendelet szerinti – a megfelelőségi tanúsítványokba vetett bizalom szükséges szintjét biztosító – átlátható akkreditálást kell alkalmazniuk a megfelelőségértékelő szervezetek műszaki alkalmasságának igazolására.

(39)A megfelelőségértékelő szervezetek gyakran alvállalkozásba adják a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó tevékenységeik bizonyos részeit, vagy e célból leányvállalatot vesznek igénybe. Az Uniós piacon forgalomba hozandó, nyílt kategóriában való használatra tervezett UAS-ek tekintetében előírt védelem szintjének megóvása érdekében alapvető fontosságú, hogy a megfelelőségértékelési feladatok ellátását illetően az alvállalkozók és leányvállalatok ugyanazokat a követelményeket teljesítsék, mint a bejelentett szervezetek. Ezért fontos, hogy a bejelentendő szervezetek alkalmasságának és teljesítményének értékelése, valamint a már bejelentett szervezetek ellenőrzése az alvállalkozók és leányvállalatok által végzett tevékenységekre is kiterjedjen.

(40)Javítani kell a bejelentési eljárás hatékonyságát és átláthatóságát és különösen az online bejelentés lehetővé tétele érdekében hozzá kell igazítani az új technológiákhoz.

(41)Mivel a bejelentett szervezetek az Unió egészében kínálhatják szolgáltatásaikat, lehetővé kell tenni a többi tagállam és a Bizottság számára, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek. Ezért fontos biztosítani egy olyan időtartamot, amely alatt tisztázhatók a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmasságával kapcsolatos kétségek vagy aggályok, mielőtt még bejelentett szervezetként megkezdenék működésüket.

(42)A versenyképesség érdekében döntő jelentőségű, hogy a bejelentett szervezetek úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen adminisztratív terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból és a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a megfelelőségértékelési eljárások technikai alkalmazásában biztosítani kell a következetességet. Ez legjobban a bejelentett szervezetek egymás közötti megfelelő koordinálásával és együttműködésével érhető el.

(43)Az érdekelt felek számára biztosítani kell a jogot arra, hogy fellebbezzenek a valamely bejelentett szervezet által elvégzett megfelelőségértékelés eredménye ellen. Fontos biztosítani, hogy rendelkezésre álljon a bejelentett szervezetek által hozott határozatokkal szembeni fellebbezésre alkalmazandó eljárás.

(44)A gyártóknak meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek csak akkor legyenek forgalomba hozhatók, ha megfelelő tárolás, illetve rendeltetésszerű és észszerűen előre látható feltételek mellett történő használat esetén nem veszélyeztetik emberek egészségét vagy biztonságát. A nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-eket csak észszerűen előrelátható használati feltételek mellett – azaz ha az adott használat törvényes és kiszámítható emberi viselkedés eredménye lehet – tekinthetők úgy, hogy nem felelnek meg az e rendeletben meghatározott alapvető egészségi és biztonsági követelményeknek.

(45)A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a 765/2008/EK rendelet uniós piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályai – ideértve a nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszerén (RAPEX) keresztüli információcserére vonatkozó rendelkezéseket is – a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ekre is alkalmazandók. Ez a rendelet nem gátolhatja meg a tagállamokat annak eldöntésében, hogy mely illetékes hatóságokat bízzák meg azon feladatok ellátásával. Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtásakor az átmenet a zökkenőmentes legyen, megfelelő átmeneti intézkedéseket kell megállapítani.

(46)Azon UAS-eknek, amelyeknek üzembentartása a legnagyobb kockázattal jár, tanúsításon kell átesniük. Ennek a rendeletnek ezért meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek alapján az UAS-eknek kialakítás, gyártás és karbantartás tekintetében tanúsításon kell átesniük. Mivel az említett feltételek a baleset esetén a harmadik személyek számára jelentett nagyobb mértékű veszélyhez kapcsolódnak, ezért a személyszállításra és a veszélyes áruk szállítására tervezett UAS-ek esetében, valamint azon UAS-ek esetében, amelyek bármely mérete meghaladja a 3 m-t, és amelyeket emberek gyülekezete feletti üzembentartásra terveztek indokolt előírni a tanúsítást. Az (EU) .../... [IR] rendeletben meghatározott különleges üzembentartási kategóriában használt UAS-ek esetében is kötelező a tanúsítás, ha egy kockázatértékelést követően az illetékes hatóság által kiállított üzembentartási engedély úgy ítéli, hogy az UAS tanúsítása nélkül nem mérsékelhető megfelelően az üzembentartással járó kockázat.

(47)A piaci forgalomba hozott, nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett és osztályazonosító címkével ellátott UAS-eknek – a nyílt üzembentartási kategórián kívül való használat esetén – adott esetben meg kell felelniük a különleges vagy tanúsított üzembentartási kategóriában használt UAS-ekre vonatkozó tanúsítási követelményeknek.

(48)Azon UAS-üzembentartóknak, amelyek harmadik országbeli központi ügyvezetési hellyel, székhellyel vagy illetékességgel rendelkeznek és az egységes európai égbolt légterében UAS-eket tartanak üzemben, e rendelet hatálya alá kell tartozniuk.

(49)Az e rendeletben előírt intézkedések az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) által az (EU) 2018/1139 rendelet 65. cikkével összhangban kibocsátott 01/2018 sz. véleményen 11 alapulnak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET
Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy

(1)Ez a rendelet meghatározza az (EU) .../... [IR] rendeletben 12 megállapított szabályok és feltételek szerinti üzembentartásra tervezett pilóta nélküli légijármű-rendszerek (a továbbiakban: UAS-ek), valamint a távoli azonosításra szolgáló kiegészítők kialakítására és gyártására vonatkozó követelményeket. A rendelet továbbá maghatározza azon UAS-típusokat, amelyeknek kialakítás, gyártás és karbantartás tekintetében tanúsításon kell átesniük.

(2)A rendelet továbbá szabályokat állapít meg a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek és a távoli azonosításra szolgáló kiegészítők forgalomba hozatalára és az Unión belüli szabad mozgására vonatkozóan.

(3)Ez a rendelet azokra a harmadik országbeli UAS-üzembentartók vonatkozóan is megállapít szabályokat, akik az (EU) .../... [IR] rendelet szerinti UAS-üzemebentartást végeznek az egységes európai égbolt légterében.

2. cikk
Hatály

(1)E rendelet II. fejezete a következő termékekre alkalmazandó:

a)Az (EU) .../... [IR] rendeletben meghatározott nyílt UAS-üzemebentartási kategóriára alkalmazandó szabályok és feltételek szerint üzemben tartott, és az (EU) .../... [IR] rendeletben említett öt UAS-osztály egyikébe való besorolással rendelkező, e rendelet mellékletének 1–5. részében foglaltaknak megfelelő osztályazonosító címkével ellátott UAS-ek, a saját építésű UAS-ek kivételével;

b)e rendelet mellékletének 6. részében foglaltak szerinti távoli azonosításra alkalmas kiegészítők.

(2)E rendelet III. fejezete az (EU) .../... [IR] rendelet értelmében a tanúsított és különleges UAS-üzembentartási kategóriára alkalmazandó szabályok és feltételek szerint üzembentartott UAS-ekre vonatkozik.

(3)E rendelet IV. fejezete azokra az UAS-üzembentartókra alkalmazandó, akik vagy amelyek harmadik országbeli központi ügyvezetési hellyel, székhellyel vagy illetékességgel rendelkeznek, ha az UAS üzembentartását az Unió területén végzik.

(4)Ez a rendelet nem vonatkozik azokra az UAS-ekre, amelyeket kizárólag beltéri üzemeltetésre terveztek.

3. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„pilóta nélküli légi jármű (UA)”: bármely olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes;

2.„pilóta nélküli légi járművek távoli vezérlésére szolgáló berendezés”: olyan műszer, berendezés, mechanizmus, készülék, eszköz, szoftver vagy kiegészítő, amely szükséges az UA biztonságos üzemben tartásához, de annak nem alkatrésze és nem az UA fedélzetén szállítandó;

3.„pilóta nélküli légijármű-rendszer (UAS)”: a pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés;

4.„pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartója (UAS-üzemebentartó)”: olyan jogi vagy természetes személy, aki vagy amely egy vagy több UAS-t tart üzemben vagy szándékozik üzemben tartani;

5.„nyílt kategória”: a(z) … [IR] rendelet 4. cikkében meghatározott UAS-üzembentartási kategória;

6.„különleges kategória”: a(z) … [IR] rendelet 5. cikkében meghatározott UAS-üzembentartási kategória;

7.„tanúsított kategória”: a(z) … [IR] rendelet 6. cikkében meghatározott UAS-üzembentartási kategória;

8.„uniós harmonizációs jogszabály”: minden olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja a termékek forgalomba hozatalának feltételeit;

9.„akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének (10) bekezdésében meghatározott akkreditálás;

10.„megfelelőségértékelés”: értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy egy termékkel kapcsolatos, meghatározott követelmények teljesültek,

11.„megfelelőségértékelő szervezet”: a kalibrálásra, a vizsgálatra, a tanúsításra és az ellenőrzésre kiterjedő megfelelőségértékelési tevékenységeket végző szervezet;

12.„CE-jelölés”: olyan jelölés, amellyel a gyártó jelzi, hogy a termék megfelel a jelölés feltüntetését előíró uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek;

13.„gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, amely terméket gyárt, illetve amely az adott terméket tervezteti vagy legyártatja, és a saját neve vagy kereskedelmi védjegye alatt forgalomba hozza;

14.„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli megbízást kapott, hogy meghatározott feladatok vonatkozásában a nevében eljárjon;

15.„importőr”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

16.„forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely forgalmazza a terméket;

17.„gazdasági szereplő”: az UAS gyártója, importőre és a forgalmazója, valamint a gyártó meghatalmazott képviselője;

18.„forgalmazás”: egy terméknek kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára az uniós piacon, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

19.„forgalomba hozatal”: a termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

20.„harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;

21.„műszaki leírás”: a termék, a folyamat vagy a szolgáltatás által teljesítendő műszaki követelményeket meghatározó dokumentum;

22.„saját építésű UAS”: az összeszerelője által saját használatra gyártott vagy összeállított UAS, az olyan alkatrészekből összeállított UAS-ek kivételével, amelyeket a gyártó egyetlen összeszerelési készletként hozott forgalomba;

23.„piacfelügyeleti hatóság”: az egyes tagállamok területén a piacfelügyelet ellátásáért felelős tagállami hatóság;

24.„visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználó számára már forgalmazott termék visszajuttatása;

25.„forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megelőzze a termék forgalmazását az értékesítési láncban;

26.„az egységes európai égbolt légtere”: az azon terület feletti légtér, amelyre a Szerződések alkalmazandók, valamint minden más olyan légtér, amelyre a tagállamok az 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet 13 annak 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően alkalmazzák;

27.„távoli pilóta”: olyan természetes személy, aki az UA biztonságos repüléséért felel azáltal, hogy a repülésvezérlő szerveket manuálisan kezeli, vagy – ha az UA automatikusan repül – folyamatos figyelemmel kíséri annak pályáját, és bármikor képes beavatkozni és az UA pályát módosítani;

28.„maximális felszállási tömeg (MTOM)”: az UA-nak az a gyártó vagy az összeszerelő által meghatározott maximális tömege a hasznos teherrel és az üzemanyaggal együtt, amely mellett az UA még üzemeltethető;

29.„hasznos teher”: minden olyan műszer, mechanizmus, berendezés, alkatrész, készülék, tartozék vagy kiegészítő, beleértve a kommunikációs berendezéseket is, amelyet a légi járműre szerelnek fel vagy azon helyeznek el, de nem a repülésben lévő légi jármű üzemben tartásához vagy irányításához használnak vagy szándékoznak használni és nem a sárkányszerkezet, a hajtómű és a légcsavar alkatrészei;

30.„követési üzemmód”: az UAS olyan üzemmódja, amelyben a pilóta nélküli légi jármű előre meghatározott távolságban folyamatosan követi a távoli pilótát;

31.„közvetlen távoli azonosítás”: az UA adatainak (például a jelölésének) helyi közvetítését biztosító rendszer, melynek célja, hogy a közvetített információk az UA-hoz való fizikai hozzáférés nélkül is elérhetők legyenek;

32.„földrajzi helymeghatározás”: olyan funkció, amely a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján észleli, ha fennáll annak a veszélye, hogy az UA megsérti a légtérhasználatra vonatkozó korlátozásokat, és jelzi ezt a távoli pilótának annak érdekében, hogy az hatékony azonnali intézkedésekkel megakadályozhassa a korlátozások megsértését;

33.„hangteljesítményszint LWA”: az EN ISO 3744:2010 szabvány szerinti, 1 pW-ra vonatkoztatott A-súlyozott hangteljesítményszint;

34.„mért hangteljesítményszint”: az a hangteljesítményszint, amelyet a melléklet 13. részében meghatározott méréssel állapítanak meg; a mért értékek meghatározhatók egyetlen, a berendezéstípusra reprezentatív UA alapján vagy több UA átlagértékéből;

35.„garantált hangteljesítményszint”: az a hangteljesítmény, amelyet a melléklet 13. részében megadott követelményekkel összhangban határoznak meg, és amely magába foglalja a különböző gyártásból és mérési módszerekből adódó bizonytalanságot is, továbbá amelyről a gyártó vagy annak a közösségi illetőségű hivatalos képviselője megerősíti, hogy – az alkalmazott és műszaki dokumentációban említett műszaki eljárásokat figyelembe véve – a azt az értéket a berendezés nem lépi túl.

36.„lebegés”: a földrajzi pozíció megtartása a levegőben;

37.„emberek gyülekezete”: olyan összejövetel, ahol az emberek a jelenlévők sokasága miatt korlátozottak mozgásukban.

II. FEJEZET
A nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek és a távoli azonosításra szolgáló kiegészítők

1. SZAKASZ
A termékre vonatkozó követelmények

4. cikk
Követelmények

(1)A 2. cikk (1) bekezdésében említett termékeknek meg kell felelniük a melléklet 1–6. részében meghatározott követelményeknek.

(2)Azoknak az UAS-oknak, amelyek a 2009/48/EK irányelv értelmében nem minősülnek játéknak meg kell felelniük a 2006/42/EK irányelvben meghatározott, vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek azon kockázatok tekintetében, amelyek nem kapcsolódnak az UA biztonságos repüléséhez.

(3)A piacon már forgalmazott termékek szoftverének frissítése csak akkor végezhető el, ha az adott frissítés nem befolyásolja a termék megfelelőségét.

5. cikk

A termékek forgalmazása és szabad mozgása

(1)A termékek csak akkor forgalmazhatók, ha megfelelnek e fejezet követelményeinek, és nem veszélyeztetik személyek, állatok vagy vagyontárgyak egészségét vagy biztonságát.

(2)Az e fejezetnek megfelelő termékek forgalmazását a tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják az e fejezet hatálya alá tartozó szempontok miatt.

2. SZAKASZ
A gazdasági szereplők kötelezettségei

6. cikk
A gyártók kötelezettségei

(1)Termékei uniós forgalomba hozatalakor a gyártó szavatolja, hogy azok tervezése és gyártása megfelel az e rendelet mellékletének 1–6. részében meghatározott követelményeknek.

(2)A gyártók elkészítik a 17. cikkben meghatározott műszaki dokumentációt, és elvégzik vagy elvégeztetik a 13. cikkben említett, megfelelő megfelelőségértékelési eljárást.

Amennyiben az említett megfelelőségértékelési eljárás során bizonyítást nyer, hogy a termék megfelel a melléklet 1–6. részében meghatározott követelményeknek, a gyártók elkészítik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezik a terméken a CE-jelölést.

(3)A gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot a termék forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzik.

(4)A gyártók gondoskodnak olyan eljárások alkalmazásáról, amelyek biztosítják a sorozatgyártás e fejezet szerinti folyamatos megfelelőségét. Megfelelően figyelembe kell venni a termék tervezésének és jellemzőinek vagy szoftverének változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy műszaki előírások változásait, amelyek alapján a termék megfelelőségét megállapították.

Ha a termék által jelentett kockázatra tekintettel indokolt, a gyártók a fogyasztók egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégzik a forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, továbbá a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazót minden ilyen nyomkövetési intézkedésről.

(5)Az UAS-ok gyártói biztosítják, hogy az UA olyan egyedi sorozatszámmal és a 768/2008/EK határozatnak megfelelő típusmegjelöléssel legyen ellátva, amely lehetővé teszi a termék azonosítását, és adott esetben megfelel a melléklet vonatkozó, 2–4. részében meghatározott követelményeknek. A távoli azonosításra alkalmas kiegészítők gyártói biztosítják, hogy az említett kiegészítők olyan típusmegjelöléssel és egyedi sorozatszámmal legyenek ellátva, amely lehetővé teszi az azonosításukat és megfelelnek a melléklet 6. részében meghatározott követelményeknek. A gyártók mindkét esetben gondoskodnak arról, hogy az egyedi sorszám az EU-megfelelőségi nyilatkozaton vagy a 14. cikkben említett, egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozaton is megjelenjen.

(6)A gyártók a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a kísérő dokumentáción feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, webhelyük címét, valamint azt a postai címet, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell feltüntetni.

(7)A gyártók gondoskodnak arról, hogy a termékekhez – az érintett tagállam által meghatározott, a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven – mellékelve legyen a melléklet 1–6. részében előírt használati utasítás és tájékoztató. Az ilyen használati utasításnak és tájékoztatónak, valamint az esetleges jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek és olvashatónak kell lennie.

(8)A gyártók gondoskodnak arról, hogy minden egyes termékhez mellékelve legyen az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példánya vagy az egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozat. Az egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt a pontos internetcímet, amelyen az EU-megfelelőségi nyilatkozat teljes szövege megtekinthető.

(9)Amennyiben a gyártó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termékek nem felelnek meg e fejezet rendelkezéseinek, haladéktalanul meghozza a szükséges kiigazító intézkedéseket a termékek megfelelőségének biztosítása érdekében, és adott esetben kivonja az adott terméket a forgalomból vagy visszahívja azt. Abban az esetben, ha a termék kockázatot jelent, a gyártók erről – és különösen a megfelelés hiányának, a meghozott kiigazító intézkedéseknek, valamint azok eredményeinek a részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a szóban forgó terméket forgalmazták.

(10)A gyártók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére annak rendelkezésére bocsátják a termék e fejezetnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, nyomtatott vagy elektronikus formában, az említett hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság felkérése alapján az importőrök az általuk forgalomba hozott termékekből eredő kockázatok kiküszöbölésére szolgáló minden intézkedésben együttműködnek a hatósággal.

7. cikk
Meghatalmazott képviselők

(1)A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

A 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség és a 6. cikk (2) bekezdésében említett, a műszaki dokumentáció elkészítésére vonatkozó kötelezettség nem képezi a meghatalmazott képviselő meghatalmazásának részét.

(2)A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A meghatalmazott képviselő megbízása legalább az alábbiakra terjed ki:

a)a termék uniós forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzi és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt;

b)a piacfelügyeleti vagy határellenőrző hatóságok indokolt kérésére átadja az említett hatóságnak a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;

c)a piacfelügyeleti vagy határellenőrző hatóságok kérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó termékek meg nem felelésének megszüntetése vagy a meg nem felelés általa jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

8. cikk
Az importőrök kötelezettségei

(1)Az importőrök csak olyan termékeket hozhatnak forgalomba az uniós piacon, amelyek megfelelnek az e fejezetben meghatározott követelményeknek.

(2)A termék uniós forgalomba hozatala előtt az importőrök biztosítják, hogy:

a)a gyártó elvégezte a 13. cikkben említett, megfelelő megfelelőségértékelési eljárást;

b)a gyártó elkészítette a 17. cikkben említett műszaki dokumentációt;

c)a terméken el lett helyezve a CE-jelölés, valamint szükség esetén az osztályazonosító címke és a hangteljesítményszint jelzése;

d)a termékhez mellékelték a 6. cikk (7) és (8) bekezdésében említett dokumentumokat;

e)a gyártó teljesítette a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket.

Amennyiben egy importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a melléklet 1–6. részében meghatározott követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Továbbá, ha a termék kockázatot jelent a fogyasztók és harmadik felek egészségére vagy biztonságára nézve, az importőr tájékoztatja erről a gyártót és az illetékes nemzeti hatóságokat.

(3)Az importőrök a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a kísérő dokumentáción feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, webhelyük címét, valamint azt a postai címet, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

(4)Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a termékekhez – az érintett tagállam által meghatározott, a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven – mellékelve legyen a melléklet 1–6. részében előírt használati utasítás és tájékoztató. Az említett használati utasításnak és tájékoztatónak, valamint az esetleges jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek és olvashatónak kell lennie.

(5)Az importőrök gondoskodnak arról, hogy amíg a termék a felelősségi körükbe tartozik, a tárolási vagy szállítási körülmények ne veszélyeztessék a termék 4. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelését.

(6)Az importőr – amennyiben a termék által jelentett veszély miatt helyénvalónak ítéli – a végfelhasználók és a harmadik felek egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégzi a forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálja a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezet azokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatja a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről.

(7)Amennyiben az importőrök úgy ítélik meg vagy okkal feltételezik, hogy az általuk forgalomba hozott termék nem felel meg a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabálynak, haladéktalanul meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket a termék megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a termék forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében. Ezenkívül abban az esetben, ha a termék kockázatot jelent, az importőrök erről – és különösen a megfelelés hiányának és a meghozott kiigazító intézkedéseknek a részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a szóban forgó terméket forgalmazták.

(8)Az importőrök a termék forgalomba hozatalát követően a piacfelügyeleti hatóságok számára 10 évig elérhetővé teszik az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.

(9)Az importőrök az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt, amelyet az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven kell a hatóság rendelkezésére bocsátani. Az említett hatóság felkérése alapján az importőrök az általuk forgalomba hozott termékekből eredő kockázatok kiküszöbölésére szolgáló minden intézkedésben együttműködnek a hatósággal.

9. cikk
A forgalmazók kötelezettségei

(1)A termék uniós forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az e fejezetben meghatározott követelményekkel kapcsolatban.

(2)A termék forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy a terméken elhelyezték-e a CE-jelölést és adott esetben az UA-osztály azonosító címkéjét és a hangteljesítményszint jelzését, hogy mellékelték-e a 6. cikk (7) és (8) bekezdésében említett dokumentumokat, valamint hogy a gyártó és az importőr teljesítette-e a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében és a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

A forgalmazók gondoskodnak arról, hogy a termékekhez – az érintett tagállam által meghatározott, a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven – mellékelve legyen a melléklet 1–6. részében előírt használati utasítás és tájékoztató. Az említett használati utasításnak és tájékoztatónak, valamint az esetleges jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek és olvashatónak kell lennie.

Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a 4. cikkben meghatározott követelményeknek, akkor csak azt követően forgalmazhatja a terméket, ha biztosított annak megfelelősége. Továbbá amennyiben a termék kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint az illetékes piacfelügyeleti hatóságokat.

(3)A forgalmazók gondoskodnak arról, hogy amíg a termék a felelősségi körükbe tartozik, a tárolási vagy szállítási körülmények ne veszélyeztessék a termék 4. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelését.

(4)Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg vagy okkal feltételezik, hogy az általuk a piacon forgalmazott termék nem felel meg a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabálynak, gondoskodnak a termék megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a termék forgalomból történő kivonása vagy visszahívása érdekében szükséges korrekciós intézkedések haladéktalan meghozataláról. Ezenkívül abban az esetben, ha a termék kockázatot jelent, a forgalmazók erről – és különösen a megfelelés hiányának és a meghozott kiigazító intézkedéseknek a részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a szóban forgó terméket forgalmazták.

(5)A forgalmazók az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére annak rendelkezésére bocsátják a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, nyomtatott vagy elektronikus formában. Az említett hatóság felkérésére a forgalmazók együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott termék által jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

10. cikk
Azok az esetek, amelyekben az importőrökre és a forgalmazókra a gyártó kötelezettségei vonatkoznak

Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már piaci forgalomban lévő terméket, amely befolyásolja a termék e fejezetnek való megfelelőségét, e fejezet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és a gyártó 6. cikkben rögzített kötelezettségei terhelik.

11. cikk
A gazdasági szereplők azonosítása

(1)A gazdasági szereplők kérésre azonosítják a piacfelügyeleti hatóságok felé a következőket:

a)azokat a gazdasági szereplőket, amelyek nekik a terméket szállították;

b)azokat a gazdasági szereplőket, amelyeknek a terméket szállították.

(2)A gazdasági szereplőknek rendelkezésre kell tudniuk bocsátani az (1) bekezdésben említett információkat a következő ideig:

a)a termék részükre történő szállítását követően 10 évig;

b)a termék általuk történő szállítását követően 10 évig.

3. SZAKASZ
A termék megfelelősége

12. cikk
A megfelelőség vélelmezése

Arról a termékről, amely megfelel azon harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelel a melléklet 1–6. részében meghatározott azon követelményeknek is, amelyekre az említett szabványok vagy azok részei vonatkoznak.

13. cikk
Megfelelőségértékelési eljárások

(1)A gyártó a termék megfelelőségértékelését a következő eljárások egyikével végzi el annak megállapítása érdekében, hogy a termék megfelel-e a melléklet 1–6. részében foglalt követelményeknek. A megfelelőségértékelésnek minden tervezett és előrelátható üzemi feltételt figyelembe kell vennie.

(2)A megfelelőségértékelés elvégzéséhez a következő eljárások állnak rendelkezésre:

a)a melléklet 7. részében meghatározott belső gyártásellenőrzés a melléklet 1., 5. vagy 6. részében meghatározott követelményeknek való megfelelés értékelésekor, azzal a feltétellel, hogy a gyártó minden olyan követelmény tekintetében – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozással rendelkező – harmonizált szabványokat alkalmaz, amelyekre ilyen szabványok vonatkoznak;

b)EU-típusvizsgálat, amelyet a melléklet 8. részében meghatározott belső gyártásellenőrzési eljáráson alapuló típusmegfelelés követ;

c)a melléklet 9. részében meghatározott teljes körű minőségbiztosításon alapuló megfelelőség, kivéve a 2009/48/EK irányelv értelmében játéknak minősülő termék megfelelőségének értékelésekor.

14. cikk
EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1)A 6. cikk (8) bekezdésben említett EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a termék megfelelt a melléklet 1–6. részében megállapított követelményeknek, valamint az UAS-ek esetében meghatározza annak osztályát.

(2)Az EU-megfelelőségi nyilatkozat szerkezete megfelel a melléklet 11. részében meghatározott mintának, tartalmazza az említett a részben meghatározott elemeket, és azt folyamatosan aktualizálják. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot lefordítják azon tagállam által előírt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a terméket forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(3)A 6. cikk (8) bekezdésében említett, egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozat a melléklet 12. részében meghatározott elemekből áll, és azt folyamatosan aktualizálják. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot lefordítják azon tagállam által előírt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a terméket forgalmazzák. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat teljes szövegét elérhetővé kell tenni az egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozatban említett internetes címen az azon tagállam által előírt nyelven vagy nyelveken, amelynek piacán a terméket forgalomba hozták vagy forgalmazzák.

(4)Amennyiben a termékre több olyan uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, az összes ilyen uniós jogi aktushoz egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett uniós jogi aktusok azonosítását, ideértve a közzétételükre való hivatkozást is.

(5)Az EU-megfelelőségi nyilatkozat elkészítésével a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az adott termék megfelel az e fejezetben meghatározott követelményeknek.

15. cikk
A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

16. cikk
A CE-jelölésnek, a bejelentett szervezet azonosító számának, az UAS-osztály azonosító címkéjének és a hangteljesítményszint jelzésének az elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1)A CE-jelölést a terméken vagy az azon elhelyezett adattábláján jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Amennyiben a termék mérete miatt ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentumokon kell feltüntetni.

(2)Az UA-osztály azonosító címkéjét láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell elhelyezni a pilóta nélküli légi járművön és annak csomagolásán, és legalább 5 mm magasnak kell lennie. Tilos a terméken olyan jelölések, jelek vagy feliratok elhelyezése, amelyek megtéveszthetik a harmadik feleket az osztályazonosító címke jelentése vagy formája tekintetében.

(3)A melléklet 14. részében megadottak szerinti hangteljesítményszint-jezést adott esetben jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül fel kell tüntetni a pilóta nélküli légi járművön – kivéve, ha ez a termék mérete miatt nem lehetséges vagy nem indokolt – és annak csomagolásán.

(4)A termék forgalomba hozatala előtt fel kell tüntetni azon a CE-jelölést és – adott esetben – a hangteljesítményszint-jelzést és az UA-osztály azonosító címkéjét.

(5)A CE-jelölést a bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben a melléklet 9. részében meghatározott megfelelőségértékelési eljárást alkalmazzák.

A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a bejelentett szervezet, vagy annak utasításai alapján a gyártó, illetve annak meghatalmazott képviselője helyezi el.

(6)A tagállamok a CE-jelölést szabályozó rendszer megfelelő alkalmazása céljából a meglévő mechanizmusokra támaszkodnak, és a jelölések nem megfelelő használata esetén meghozzák a szükséges intézkedéseket.

17. cikk
A műszaki dokumentáció

(1)A műszaki dokumentációnak az összes olyan eszközre vonatkozó valamennyi releváns adatot és részletet tartalmaznia kell, amelyet a gyártó annak érdekében használt, hogy biztosítsa a termék megfelelőségét a melléklet 1–6. részében meghatározott követelményeknek. A műszaki dokumentációnak legalább a melléklet 10. részében meghatározott elemeket tartalmaznia kell.

(2)A műszaki dokumentációt a termék forgalomba hozatala előtt kell összeállítani, és azt folyamatosan naprakészen kell tartani.

(3)Az EU-típusvizsgálati eljárással és a gyártó minőségbiztosítási rendszerének értékelésével kapcsolatos műszaki dokumentációkat és levelezést annak a tagállamnak a hivatalos nyelvei egyikén kell készíteni, ahol a bejelentett szervezet található, vagy e szervezet számára elfogadható nyelven.

(4)Amennyiben a műszaki dokumentáció nem felel meg e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének, a piacfelügyeleti hatóság felkérheti a gyártót vagy az importőrt, hogy meghatározott határidőn belül egy, a piacfelügyeleti hatóság számára megfelelő szervezettel, saját költségére végeztessen vizsgálatot, amely során ellenőrzik, hogy a termék megfelel-e a melléklet 1–6. cikkben meghatározott követelményeknek.

4. SZAKASZ
A megfelelőségértékelő szervezetek bejelentése

18. cikk
Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az e fejezet szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

19. cikk
Bejelentő hatóságok

(1)A tagállamok bejelentő hatóságot jelölnek ki, amely a megfelelőségértékelő szervezetek értékeléséhez és bejelentéséhez, valamint a bejelentett szervezeteknek a 24. cikkben foglaltak betartására is kiterjedő ellenőrzéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért felelős.

(2)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és ellenőrzést egy, a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el.

(3)Amennyiben a bejelentő hatóság az (1) bekezdés szerinti értékelést, bejelentést vagy ellenőrzést átruházza vagy más módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor e szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 20. cikkben foglalt követelményeknek. Emellett a szervezetnek gondoskodnia kell a tevékenységeivel összefüggő felelősség kérdésének rendezéséről.

(4)A bejelentő szervezet teljes felelősséget vállal a (3) bekezdésben említett szervezet által elvégzett feladatokért.

20. cikk
A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1)A bejelentő hatóság:

a)létrehozáskor nem alakulhat ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

b)olyan módon szerveződik és működik, hogy megőrizze tevékenységei objektivitását és pártatlanságát;

c)olyan módon szerveződik, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek bejelentéseivel kapcsolatban minden egyes döntést más illetékes személy hozzon meg, mint aki az értékelést végezte;

d)nem kínál vagy végez olyan tevékenységet, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek, illetve nem nyújt szaktanácsadási szolgáltatást kereskedelmi vagy piaci alapon;

e)biztosítja a hozzá beérkező információ bizalmas kezelését;

f)feladatai megfelelő ellátásához kellő létszámú felkészült személyzettel rendelkezik.

21. cikk
A bejelentő hatóságokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség

(1)A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére és bejelentésére, valamint a bejelentett szervezetek ellenőrzésére szolgáló eljárásaikról és azok változásairól.

(2)A Bizottság ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.

22. cikk
A bejelentett szervezetre vonatkozó követelmények

(1)A bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezetnek teljesítenie kell a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2)A megfelelőségértékelő szervezetet egy tagállam nemzeti jogszabályai szerint kell létrehozni, és az jogi személyiséggel rendelkezik.

(3)A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől.

Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt termék tervezésében, gyártásában, rendelkezésre bocsátásában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől.

(4)A megfelelőségértékelő szervezet, annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem lehet annak a terméknek a tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelynek az értékelését végzi, valamint nem lehet az említett felek képviselője sem. Ez nem zárja ki a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükséges, értékelt termék használatát, sem az értékelt termék személyes célra történő használatát.

A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és megfelelőségértékelést végző személyzete nem vehet részt közvetlenül e termék tervezésében, gyártásában/kialakításában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselhet ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt továbbá olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységek kapcsán. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezet biztosítja, hogy leányvállalatainak és alvállalkozóinak tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységei bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5)A megfelelőségértékelő szervezetek és személyzetük a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik el, és függetlenek minden olyan, különösen a megfelelőségértékelési tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményeit.

(6)A megfelelőségértékelő szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára a melléklet 8. és 9. részében előírt valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, amelyek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el vagy a nevében és felelősségi körében végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezet – minden alkalommal, valamint mindegyik megfelelőségértékelési eljárás és minden olyan termékfajta vagy -kategória tekintetében, amelyre bejelentették – rendelkezik a következőkkel:

a)olyan személyzet, amely műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

b)azon eljárások leírása, amelyekkel összhangban a megfelelőségértékelés zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és megismételhetőségét. a szervezetnek megfelelő iránymutatások és eljárások a bejelentett szervezetként végzett feladatok és az egyéb végzett tevékenységek elkülönítésére;

c)olyan eljárások, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni egy vállalkozás méretét, azon ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott termék összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét.

A megfelelőségértékelő szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelőségértékelési tevékenységekhez kapcsolódó műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, és hozzá kell férnie minden szükséges felszereléshez, illetve létesítményhez.

(7)A megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséért felelős személyzet a következőkkel rendelkezik:

a)alapos műszaki és szakmai szakképzettség az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre kiterjedően, amelyre a megfelelőségértékelő szervezetet bejelentették;

b)megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről, továbbá megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére;

c)a követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint az uniós harmonizációs jogszabály alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelő ismerete és megértése;

d)az értékelés elvégzését bizonyító EU-típusvizsgálati tanúsítványok vagy minőségbiztosítási rendszerek jóváhagyásai, nyilvántartások és jelentések elkészítéséhez szükséges alkalmasság.

(8)Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, a szervezet felső vezetése és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzet pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetésének és a megfelelőségértékelést végző személyzetének javadalmazása nem függhet az elvégzett megfelelőségértékelések számától vagy azok eredményétől.

(9)A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül felel a megfelelőségértékelésért.

(10)A megfelelőségértékelő szervezet személyzete a szakmai titoktartás szabályait alkalmazza minden olyan információra, amelyet a melléklet 8. és 9. része vagy bármely, azt átültető nemzeti jogszabály szerinti feladatkörében szerzett, kivéve azon tagállam illetékes hatóságai irányában, ahol a tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogoknak védelmet kell élvezniük.

(11)A megfelelőségértékelő szervezetek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, az UAS-ek területét érintő szabályozási tevékenységekben és a frekvenciatervezésben, valamint az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabály alapján létrehozott, a bejelentett szervezeteket koordináló csoport tevékenységeiben, vagy gondoskodnak arról, hogy a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzetük tájékoztatást kapjon ezekről, továbbá általános útmutatóként alkalmazzák az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

23. cikk
A bejelentett szervezetek megfelelőségének vélelmezése

Ha a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy megfelel az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a 22. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

24. cikk
A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozói

(1)Ha a bejelentett szervezet bizonyos megfelelőségértékelési feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot bíz meg elvégzésükkel, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy leányvállalat megfeleljen a 22. cikkben meghatározott követelményeknek, és ennek megfelelően tájékoztatja erről a bejelentő hatóságot.

(2)A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok hol vannak letelepedve.

(3)Tevékenységeket csak az ügyfél beleegyezésével lehet alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni.

(4)A bejelentett szervezetek a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat szakmai képesítésérének értékelésére és az általa a melléklet 8–9. része szerint elvégzett munkára vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

25. cikk
Bejelentés iránti kérelem

(1)A megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2)A bejelentés iránti kérelemhez mellékeli azon megfelelőségértékelési tevékenységek, megfelelőségértékelési modulok, valamint azon termékek leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditációs tanúsítványt, amely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 22. cikkben rögzített követelményeket.

26. cikk
Bejelentési eljárás

(1)A bejelentő hatóságok csak olyan megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be, amelyek megfeleltek a 22. cikkben rögzített követelményeknek.

(2)A bejelentő hatóságok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a megfelelőségértékelő szervezetekről a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközzel.

(3)A bejelentés tartalmazza a megfelelőségértékelési tevékenységekre, a megfelelőségértékelési modulra vagy modulokra és az érintett termékekre vonatkozó részletes információkat, valamint a vonatkozó akkreditációs tanúsítványt.

(4)Az érintett szervezet csak akkor láthatja el egy bejelentett szervezet tevékenységeit, ha a Bizottság és a többi tagállam a bejelentést követően két héten belül nem emelt kifogást.

(5)E fejezet alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(6)A bejelentő hatóság értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a bejelentés minden későbbi releváns változásáról.

27. cikk
Azonosító számok és a bejelentett szervezetek jegyzéke

(1)A Bizottság a bejelentett szervezetet azonosító számmal látja el.

(2)A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki akkor is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus alapján is bejelentik.

(3)A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az e rendelet szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a hozzájuk rendelt azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyekre bejelentették őket.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy a jegyzék mindenkor naprakész legyen.

28. cikk
A bejelentés változásai

(1)Ha a bejelentő hatóság azt állapítja meg vagy arról értesül, hogy a bejelentett szervezet már nem tesz eleget a 22. cikkben meghatározott követelményeknek vagy nem teljesíti a kötelezettségeit, akkor a bejelentő hatóság – esettől függően, az említett követelményeknek való meg nem felelés, illetve a kötelezettségteljesítés elmulasztásának súlyossága függvényében – korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a bejelentést. A bejelentő hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2)Bejelentés korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása, valamint bejelentett szervezet tevékenységének megszűnése esetén a bejelentő tagállam megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy vagy egy másik bejelentett szervezet feldolgozza az érintett szervezetnél lévő aktákat, vagy azok kérésükre az illetékes bejelentő és piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álljanak.

29. cikk
A bejelentett szervezet alkalmasságának vitatása

(1)A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, ahol kétsége merül fel vagy kétségek jutnak tudomására azzal kapcsolatban, hogy egy bejelentett szervezet szakmailag alkalmas-e feladata ellátására, illetve továbbra is eleget tesz-e a rá vonatkozó követelményeknek és kötelezettségeknek.

(2)A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett bejelentő szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)A Bizottság biztosítja a vizsgálat során kapott érzékeny információk bizalmas kezelését.

(4)Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett szervezet nem, illetve már nem teljesíti a rá vonatkozó bejelentés követelményeit, akkor erről tájékoztatja a bejelentő tagállamot, és felkéri a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, beleértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

30. cikk
A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1)A bejelentett szervezet a melléklet 8. és 9. részében előírt megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban végzi el a megfelelőségértékelést.

(2)A megfelelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével kell végezni. A megfelelőségértékelő szervezetek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott termék összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét megfelelően figyelembe véve végzik tevékenységüket.

Mindeközben ragaszkodnak a szigorúság azon fokához és a védelem azon szintjéhez, amely szükséges ahhoz, hogy az UA vagy az UAS megfeleljen e fejezetnek.

(3)Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette a melléklet 1–6. részében, a megfelelő harmonizált szabványokban vagy egyéb műszaki leírásokban meghatározott követelményeket, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és nem ad ki EU-típusvizsgálati tanúsítványt vagy minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyást.

(4)Amennyiben az EU-típusvizsgálati tanúsítvány vagy a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyás kiadását követően, a megfelelőség felügyelete keretében a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a termék már nem megfelelő, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja az EU-típusvizsgálati tanúsítványt vagy a minőségbiztosítási rendszer jóváhagyását.

(5)Ha a kiigazító intézkedéseket nem teszik meg, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja az EU-típusvizsgálati tanúsítványokat vagy a minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásait.

31. cikk
Fellebbezés a bejelentett szervezetek döntésével szemben

A bejelentett szervezetek biztosítják, hogy a döntéseikkel szemben átlátható és hozzáférhető jogorvoslati eljárást lehessen kezdeményezni.

32. cikk
A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége

(1)A bejelentett szervezetek tájékoztatják a bejelentő hatóságot a következőkről:

a)az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak vagy a minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásának a melléklet 8. és 9. részével összhangban történő bárminemű elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;

b)a bejelentés hatályát vagy feltételeit érintő minden körülmény;

c)a piacfelügyeleti hatóságoktól a megfelelőségértékelési tevékenységek kapcsán hozzájuk beérkezett valamennyi információkérés;

d)kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységek, valamint minden más elvégzett tevékenység, többek között a határon átnyúló tevékenységek és a tevékenységek alvállalkozásba adása.

(2)A bejelentett szervezetek a melléklet 8. és 9. részének követelményeivel összhangban az e fejezet szerint bejelentett, ugyanazokra az UA- és UAS-kategóriákra kiterjedő megfelelőségértékelési tevékenységeket végző más szervezetek rendelkezésére bocsátanak minden releváns információt a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekkel kapcsolatban.

(3)A bejelentett szervezetek teljesítik a melléklet 8. és 9. részében meghatározott tájékoztatási kötelezettségeket.

33. cikk
Tapasztalatcsere

A Bizottság rendelkezik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere szervezéséről.

34. cikk
A bejelentett szervezetek koordinálása

(1)A Bizottság biztosítja, hogy az e fejezet alapján bejelentett szervezetek között megfelelő koordináció és együttműködés létesüljön és jusson ténylegesen érvényre egy a bejelentett szervezeteket tömörítő ágazati csoport formájában.

(2)A bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül vesznek részt a csoport munkájában.

5. SZAKASZ
Uniós piacfelügyelet, az uniós piacra belépő termékek ellenőrzése és uniós védintézkedési eljárás

35. cikk
Piacfelügyelet és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzése

(1)A tagállamok a 765/2008/EK rendelet 15. cikke (3) bekezdésének és 16–26. cikkének megfelelően megszervezik és elvégzik az uniós forgalomba hozott termékek piacfelügyeletét.

(2)A tagállamok a 765/2008/EK rendelet 15. cikke (5) bekezdésének és a 27., 28. és 29. cikkének megfelelően megszervezik és elvégzik az uniós forgalomba hozott termékek ellenőrzését.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a piacfelügyeleti és határellenőrzési hatóságaik együttműködjenek az (EU) …/… [IR] rendelet 17. cikke szerint kijelölt illetékes hatóságokkal a biztonsági kérdésekben, valamint megfelelő kommunikációs és koordinációs mechanizmusokat hozzanak létre az említett hatóságok között a 376/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletben 14 meghatározott eseménybejelentő rendszer és a 765/2008/EK rendelet 22. és 23. cikkében meghatározott információs rendszerek adatainak lehető legjobb felhasználása érdekében.

36. cikk
A kockázatot jelentő termékek kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárások

(1)Ha valamelyik tagállam piacfelügyeleti hatóságai a 765/2008/EK rendelet 20. cikke alapján intézkedést hoztak, illetve ha elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy egy termék kockázatot jelent az emberek egészségére és biztonságára, vagy a közérdek védelmének e fejezet hatálya alá tartozó szempontjait tekintve, akkor elvégzik az érintett termék értékelését, amely kiterjed az ebben a fejezetben meghatározott összes vonatkozó követelményre. Az érintett gazdasági szereplők e célból a szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az első albekezdésben említett értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék nem felel meg az e fejezetben meghatározott követelményeknek, haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt, hogy előírásuknak megfelelően a kockázat jellegével arányos, észszerű időn belül vagy tegyen megfelelő kiigazító intézkedéseket, hogy a termék megfeleljen az említett követelményeknek, vagy vonja ki a terméket a forgalomból, vagy hívja vissza azt.

A piacfelügyeleti hatóságok ennek megfelelően tájékoztatják az illetékes bejelentett szervezetet.

Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2)Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik országuk területére, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára a gazdasági szereplőt felszólították.

(3)A gazdasági szereplő biztosítja, hogy minden megfelelő korrekciós intézkedést meghoz az uniós piacon általa forgalmazott összes érintett termék tekintetében.

(4)Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő ideiglenes intézkedést a termék nemzeti piacon történő hozzáférhetővé tételének megtiltása vagy korlátozása, illetve a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében.

A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5)A (4) bekezdésben említett tájékoztatásban a piacfelügyeleti hatóságok megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét, a feltételezett meg nem megfelelés és a felmerülő veszélyek jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy a meg nem felelés az alábbiak egyike miatt következett-e be:

(a)a termék meg nem felelése a 4. cikkben meghatározott követelményeknek,

(b)a 12. cikkben említett harmonizált szabványok hiányossága.

(6)Az eljárást e cikk értelmében kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek az érintett termék megfelelésének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet az elfogadott nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)Amennyiben az (5) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emelt kifogást a valamely tagállam által hozott ideiglenes intézkedéssel szemben, az intézkedést indokoltnak kell tekinteni.

(8)Az érintett termékkel kapcsolatban a tagállamok gondoskodnak az olyan megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozataláról, mint a termék visszavonása a piacról.

37. cikk
Uniós védintézkedési eljárás

(1)Amennyiben a 36. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamely intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozatot hoz arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság a határozatáról – amelynek az összes tagállam a címzettje – haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat és az érintett gazdasági szereplőt vagy szereplőket.

(2)Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő terméket kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja azt.

(3)Amennyiben a Bizottság a nemzeti intézkedést indokoltnak ítéli, és a termék követelményeknek való meg nem felelése a harmonizált szabványok – e rendelet 36. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett – hiányosságainak tulajdonítható, a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében meghatározott eljárást alkalmazza.

38. cikk
Kockázatot jelentő megfelelő termék

(1)Amennyiben egy tagállam a 36. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy bár a termék megfelel ennek a fejezetnek, azonban mégis kockázatot jelent a személyek egészségére vagy biztonságára, vagy a közérdek védelmének valamely más vonatkozására, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy előírásának megfelelően a kockázat jellegével arányos, észszerű időn belül vagy tegyen megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintett termék a forgalomba hozatalkor többé ne jelentsen kockázatot, vagy vonja ki a terméket a forgalomból, vagy hívja vissza azt.

(2)A gazdasági szereplő biztosítja, hogy az uniós piacon általa forgalmazott, valamennyi érintett termék tekintetében kiigazító intézkedést hoz.

(3)A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét és ellátási láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

(4)A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozatot hoz arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

(5)A Bizottság a határozatáról – amelynek az összes tagállam a címzettje – haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat és az érintett gazdasági szereplőt vagy szereplőket.

39. cikk
Az alaki megfelelés hiánya

(1)A 36. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam egy e fejezet hatálya alá tartozó termék tekintetében a következő megállapítások egyikére jut, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget a meg nem felelésnek:

a)a CE-jelölést a 765/2008/EK rendelet 30. cikkét vagy e rendelet 15. vagy 16. cikkét megsértve tüntették fel;

b)a CE-jelölést vagy a típusmegjelölést nem tüntették fel;

c)a bejelentett szervezet azonosító számát – a melléklet 9. részében előírt megfelelőségértékelési eljárás alkalmazásakor – a 16. cikket megsértve tüntették fel vagy nem tüntették fel;

d)az UA-osztály azonosító címkéjét nem tüntették fel;

e)adott esetben a hangteljesítményszint jelzését nem tüntették fel;

f)a sorozatszámot nem tüntették fel, vagy annak formátuma nem megfelelő;

g)a használati utasítás vagy a tájékoztató nem áll rendelkezésre;

h)az EU-megfelelőségi nyilatkozat hiányzik, vagy azt nem készítették el;

i)az EU-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül készítették el;

j)a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos;

k)a gyártó vagy az importőr neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, webhelyének címe vagy postacíme hiányzik.

(2)Amennyiben a megfelelés (1) bekezdésben említett hiánya továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a forgalmazott termék korlátozására vagy betiltására, vagy gondoskodik a piaci forgalomból történő kivonásáról vagy visszahívásáról.

III. FEJEZET
A tanúsított és különleges kategóriában üzembentartott UAS-ek

40. cikk
A tanúsított és különleges kategóriában üzembentartott UAS-ekre vonatkozó követelmények

(1)A UAS kialakítását, gyártását és karbantartását tanúsítani kell, ha az UAS megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

a)egy jellemző mérete eléri vagy meghaladja a 3 m-t, valamint emberek gyülekezete feletti üzembentartásra tervezték;

b)személyek szállítására tervezték;

c)veszélyes áruk szállítására tervezték, és baleset esetén a harmadik feleket fenyegető kockázat csökkentése érdekében kialakításának rendkívül ellenállónak kell lennie;

d)az (EU) .../... [IR] rendelet 5. cikkében meghatározott különleges üzembentartási kategóriában használják, és az (EU) .../... [IR] rendelet 11. cikkében foglalt kockázatértékelést követően az illetékes hatóság által kiadott üzembentartási engedély úgy ítéli, hogy az UAS tanúsítása nélkül nem mérsékelhető megfelelően az üzembentartással járó kockázat.

(2)A tanúsításhoz kötött UAS-eknek meg kell felelniük a 748/2012/EU bizottsági rendelet, az (EU) 640/2015 bizottsági rendelet és az 1321/2014/EU bizottsági rendelet alkalmazandó követelményeknek.

(3)Ha egy a különleges kategóriában használt UAS-nek nem kell az (1) bekezdésben foglaltak szerint tanúsításon átesnie, akkor rendelkeznie kell az illetékes hatóság által kiadott üzembentartási engedélyben, az (EU) .../... [IR] rendelet mellékletének 1. függelékében foglalt szokásos forgatókönyvben, vagy az (EU) .../... [IR] rendelet mellékletének C. része szerinti könnyű UAS-üzembentartói tanúsítványban (LUC) meghatározott technikai funkciókkal.

IV. FEJEZET
Harmadik országbeli UAS-üzembentartók

41. cikk
Harmadik országbeli UAS-üzembentartók

(1)Azon UAS-üzembentartóknak, akik vagy amelyek harmadik országbeli központi ügyvezetési hellyel, székhellyel vagy illetékességgel rendelkeznek, meg kell feleljenek az (EU) .../... [IR] rendelet követelményeinek, ha az egységes európai égbolt légterében UAS-eket kívánnak üzemben tartani.

(2)A harmadik országbeli UAS üzembentartó illetékes hatósága annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben az UAS-üzembentartó először szándékozik üzemben tartani az UAS-t.

(3)Az (1) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóság elismerheti a távoli pilóta képzettségének (EU) .../... [IR] rendelet szerinti tanúsítványát, az említett rendelet szerinti UAS-üzembentartói tanúsítványt, valamint az azokkal egyenértékű dokumentumokat az EU-n belüli, az EU-ba és az EU-ból kifele irányuló üzembentartás engedélyezése céljából, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)a harmadik ország kérte az elismerést;

b)a távoli pilóta képzettségét igazoló tanúsítvány vagy az UAS-üzembentartói tanúsítvány a kibocsátó állam érvényes dokumentuma; valamint

c)a Bizottság az EASA-val folytatott konzultációt követően meggyőződött arról, hogy azok a követelmények, amelyek alapján az említett tanúsítványokat kiállították, ugyanolyan szintű védelmet biztosítanak, mint e rendelet.

V. FEJEZET
Záró rendelkezések

42. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2019.3.12.

(1)    HL L 212., 2018.8.22., 1. o.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/48/EK irányelve (2009. június 18.) a játékok biztonságáról (HL L 170., 2009.6.30., 1. o.).

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács 2006/42/EK irányelve (2006. május 17.) a gépekről és a 95/16/EK irányelv módosításáról (HL L 157., 2006.6.9., 24. o.).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/30/EU irányelve (2014. február 26.) az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizálásáról (HL L 96., 2014.3.29., 79. o.)

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/53/EU irányelve (2014. április 16.) a rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról és az 1999/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 153., 2014.5.22., 62. o.)

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.);

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(10)    Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(11)    Az EASA 01/2018 sz. véleménye (Introduction of a regulatory framework for the operation of unmanned aircraft systems in the ‘open’ and ‘specific’ categories [A nyílt és különleges kategóriába tartozó pilóta nélküli légijármű-rendszerek működését szabályozó keretszabályozás bevezetése]) (RMT.0230) a következő címen érhető el: https://www.easa.europa.eu/document-library/opinions

(12)    A HL-hivatkozást a pilóta nélküli légi járművek üzembentartására vonatkozó szabályok és eljárások meghatározásáról szóló bizottsági rendelettervezet elfogadása után kell beilleszteni. Hivatkozás céljából a javasolt rendelettervezet az „(EU).../... rendelet [IR]” nevet használja.

(13)    Az Európai Parlament és a Tanács 551/2004/EK rendelete (2004. március 10.)a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról (HL L 96., 2004.3.31., 20. o.)

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 376/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2014.4.24., 18. o.).

MELLÉKLET

1. rész
A C0 osztályba tartozó pilóta nélküli légijármű-rendszerekre vonatkozó követelmények

A C0 osztályba tartozó UAS-ek esetében az UA-t a következő osztályazonosító címkével kell ellátni:

A C0 osztályba tartozó UAS-ek az alábbi követelményeknek kell, hogy megfeleljenek:

(1)maximális felszállási tömegük a hasznos teherrel együtt nem haladhatja meg 250 g-ot;

(2)maximális vízszintes repülési sebességük nem haladhatja meg a 19 m/s-ot;

(3)a felszállási hely felett elérhető maximális magasság nem haladhatja meg a 120 m-t;

(4)stabilitás, manőverezhetőség és adatkapcsolati teljesítmény tekintetében biztonságosan irányíthatónak kell lenniük minden várható üzemeltetési körülmény között, egy vagy adott esetben több rendszer meghibásodása esetén is, ha a távoli pilóta megfelelően követi a gyártó utasításait;

(5)kialakításuknak és kivitelezésüknek olyannak kell lennie, hogy üzemben tartás közben minimális személyi sérülést okozhassanak, valamint kerülni kell az éles szélek kialakítását, kivéve, ha az a helyes tervezési és gyártási gyakorlatok értelmében technikailag elkerülhetetlen. Ha az UAS légcsavarokkal van felszerelve, azokat úgy kell kialakítani, hogy a légcsavarlapátok által esetlegesen okozott sérülések korlátozottak legyenek;

(6)elektromos árammal kell működjenek, és névleges feszültségük nem haladhatja meg a 24 V egyenáramú (DC) vagy azzal egyenértékű váltakozó áramú (AC) feszültség; a hozzáférhető alkatrészek feszültsége nem haladhatja meg a 24 V egyenáramú vagy azzal egyenértékű váltakozó áramú feszültség; a belső feszültség nem haladhatja meg a 24 V egyenáramú vagy azzal egyenértékű váltóáramú feszültséget, hacsak nincs biztosítva, hogy a feszültség és a generált áram nem jelenti súlyos áramütés kockázatát, még akkor sem, ha az UAS megsérül;

(7)ha az UAS rendelkezik követési üzemmóddal, és ez a funkció be van kapcsolva, az UAS a távoli pilótától legfeljebb 50 méterre távolodhat el, és a távoli pilótának képesnek kell lennie arra, hogy visszanyerje az irányítást az UA felett;

(8)forgalomba hozatalkor mellékelve van hozzájuk a felhasználói kézikönyv, amely a következőket tartalmazza:

a) az UA jellemzői, többek között:

–az UA osztálya

–az UA tömege (a referenciakonfiguráció leírásával) és maximális felszállási tömege (MTOM);

–az engedélyezett hasznos teher általános jellemzői a tömeg, az UA-val való interfészek, valamint más lehetséges korlátozások tekintetében;

–az UA távoli vezérléséhez használt berendezések és szoftverek;

–valamint az UA viselkedésének leírása az adatkapcsolat megszakadása esetén;

b)egyértelmű használati utasítások;

c)az üzembentartásra vonatkozó korlátozások (beleértve többek között a meteorológiai körülményeket és a nappali/éjszakai üzemben tartást); valamint

d)az UAS üzemben tartásával kapcsolatos valamennyi kockázat megfelelő, a felhasználó életkorát figyelembe vevő leírása.

(9)tartalmazza az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) által közzétett, az (EU) .../... [IR] rendelettel összhangban alkalmazandó korlátozásokról és kötelezettségekről szóló tájékoztatót;

(10)A 4., 5. és 6. pont nem alkalmazandó azon UAS-ekre, amelyek a játékok biztonságáról szóló 2009/48/EK irányelv értelmében játékoknak minősülnek.

2. rész
A C1 osztályba tartozó pilóta nélküli légijármű-rendszerekre vonatkozó követelmények

A C1 osztályba tartozó UAS-ek esetében az UA-t a következő osztályazonosító címkével kell ellátni:

A C1 osztályba tartozó UAS-ek az alábbi követelményeknek kell, hogy megfeleljenek:

(1)vagy olyan anyagból kell készülniük és olyan fizikai és teljesítményjellemzőkkel kell rendelkezzenek, amelyek biztosítják, hogy végsebesség mellett az emberi fejnek való ütközéskor, a fejnek átadott energia kevesebb, mint 80 J, vagy a maximális felszállási tömegük a hasznos teherrel együtt nem érheti el 900 g-ot;

(2)maximális vízszintes repülési sebességük nem haladhatja meg a 19 m/s-ot;

(3)a felszállási hely felett legfeljebb a 120 m-es magasság elérésére lehetnek képesek, vagy rendelkezniük kell olyan rendszerrel, amely 120 m-re vagy a távoli pilóta által kiválasztható értékre korlátozza a felszín vagy a felszállási hely feletti magasságot. Ha az érték választható, a távoli pilótának egyértelmű információkat kell biztosítani az UA felszállási hely feletti vagy felszín feletti magasságáról;

(4)stabilitás, manőverezhetőség és adatkapcsolati teljesítmény tekintetében biztonságosan irányíthatónak kell lenniük minden várható üzemeltetési körülmény között, egy vagy adott esetben több rendszer meghibásodása esetén is, ha a távoli pilóta megfelelően követi a gyártó utasításait;

(5)rendelkezniük kell a szükséges mechanikai szilárdsággal – beleértve a szükséges biztonsági tényezőket is – és adott esetben a kellő stabilitással ahhoz, hogy ellenálljanak a használat során felmerülő minden olyan erőhatásnak, amelyet következtében az UAS-en a biztonságos repülést akadályozó törések vagy alakváltozások alakulhatnának ki;

(6)kialakításuknak és kivitelezésüknek olyannak kell lennie, hogy üzemben tartás közben minimális személyi sérülést okozhassanak, valamint kerülni kell az éles szélek kialakítását, kivéve, ha az a helyes tervezési és gyártási gyakorlatok értelmében technikailag elkerülhetetlen. Ha az UAS légcsavarokkal van felszerelve, azokat úgy kell kialakítani, hogy a légcsavarlapátok által esetlegesen okozott sérülések korlátozottak legyenek;

(7)az adatkapcsolat megszakadása esetére az UA-nak rendelkeznie kell egy megbízható és kiszámítható módszerrel az adatkapcsolat helyreállítására vagy a repülés olyan módon történő megszakítására, amely csökkenti az UA-nak a földön vagy a levegőben lévő harmadik felekre gyakorolt hatást;

(8)a 13. részben leírtak alapján meghatározott, garantált A-súlyozott hangteljesítményszintjük (LWA) – a rögzített szárnyú UA-k kiveételével – nem haladhatja meg 15. részben megállapított szinteket;

(9)az UA-kon és/vagy csomagolásukon – a rögzített szárnyú UA-k kivételével – a 14. rész szerint fel kell tüntetni a garantált A-súlyozott hangteljesítményszint jelzését;

(10)elektromos árammal kell működjenek, és névleges feszültségük nem haladhatja meg a 24 V egyenáramú vagy azzal egyenértékű váltakozó áramú feszültség; a hozzáférhető alkatrészek feszültsége nem haladhatja meg a 24 V egyenáramú vagy azzal egyenértékű váltakozó áramú feszültség; a belső feszültség nem haladhatja meg a 24 V egyenáramú vagy azzal egyenértékű váltóáramú feszültséget, hacsak nincs biztosítva, hogy a feszültség és a generált áram nem jelenti súlyos áramütés kockázatát, még akkor sem, ha az UAS megsérül;

(11)rendelkezniük kell egy a kis méretű pilóta nélküli légijármű-rendszerek sorozatszámára vonatkozó ANSI/CTA-2063 szabványnak megfelelő, egyedi, fizikai sorozatszámmal;

(12)rendelkezniük kell olyan közvetlen távoli azonosításra alkalmas rendszerrel, amely:

a)az (EU) .../... [IR] rendelet 14. cikkével összhangban lehetővé teszi az UAS-üzembentartó regisztrációs számának kizárólag a nyilvántartási rendszer által biztosított eljárásnak megfelelő feltöltését;

b)a repülés teljes időtartama alatt valós időben biztosítja egy nyilvános és dokumentált protokoll használatával az alábbi adatok közvetlen, adott időközönkénti közvetítést az UA-tól olyan módon, hogy azok a közvetítés hatótávolságában lévő jelenlegi mobileszközökkel közvetlenül foghatóak legyenek:

i.az UAS-üzembentartó regisztrációs száma;

ii.az UA-nak az ANSI/CTA-2063 szabvány szerinti egyedi fizikai sorozatszáma;

iii.az UA földrajzi helyzete, valamint a felszíni vagy felszállási hely feletti magassága;

iv.a valódi északhoz viszonyított útvonal az óramutató járásával megegyező irányban megadva, valamint az UA földi sebessége; valamint

v.a távoli pilóta földrajzi helyzete, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, a felszállási hely.

c)biztosítja, hogy a felhasználó ne módosíthassa a (b) bekezdés ii., iii., iv. és v. pontjában említett adatokat.

(13)rendelkeznie kell olyan földrajzi helymeghatározó rendszerrel, amely a következőket biztosítja:

a)egy az (EU) .../... [IR] rendelet 15. cikkben meghatározott, az adott földrajzi területnek megfelelően az UA helyzetével és magasságával kapcsolatos légtérbeli korlátozásokat tartalmazó adatok betöltésére és frissítésére szolgáló interfész, amely egyúttal biztosítja, hogy az említett adatok nem sérülnek és nem veszítik el érvényességüket a betöltés és frissítés során;

b)figyelmeztető jelzés küldése a légtérhasználatra vonatkozó korlátozások esetleges megsértésének észlelése esetén; valamint

c)tájékoztatás a távoli pilótának az UA helyzetéről, valamint a figyelmeztető jelzés küldése, ha helymeghatározó vagy navigációs rendszer nem tudja biztosítani a földrajzi helymeghatározó rendszer megfelelő működését;

(14)amennyiben az UA rendelkezik olyan funkcióval, amely korlátozza a hozzáférését bizonyos légtérterületekhez vagy légtérrészekhez, akkor ennek a funkciónak zökkenőmentesen, a repülésbiztonság hátrányos befolyásolása nélkül kell együttműködnie az UA repülésirányító rendszerével. Ezenkívül egyértelmű tájékoztatást kell adni a távoli pilótának azokban az esetekben, ha ez a funkció megakadályozza, hogy az UA belépjen az említett légtérterületekre vagy légtérrészekre;

(15)a távoli pilótának egyértelmű figyelmeztető jelzést kell adniuk, ha az UA vagy vezérlőállomása akkumulátorának töltöttségi szintje alacsony, annak érdekében, hogy a távoli pilótának elegendő idő álljon rendelkezésére az UA biztonságos landolásához;

(16)fel kell legyen szerelve a következő célokat szolgáló lámpákkal:

a)az UA irányíthatósága,

b)az UA éjszakai láthatósága, melyet a lámpák kialakításnak oly módon kell biztosítania, hogy a földön tartózkodó személyek számára az UA megkülönböztethető legyen a pilótával rendelkező repülőgépektől;

(17)ha az UAS rendelkezik követési üzemmóddal, és ez a funkció be van kapcsolva, az UAS a távoli pilótától legfeljebb 50 méterre távolodhat el, és a távoli pilótának képesnek kell lennie arra, hogy visszanyerje az irányítást az UA felett;

(18)forgalomba hozatalkor mellékelve van hozzájuk a felhasználói kézikönyv, amely a következőket tartalmazza:

a)az UA jellemzői, többek között:

–az UA osztálya;

–az UA tömege (a referenciakonfiguráció leírásával) és maximális felszállási tömege (MTOM);

–az engedélyezett hasznos teher általános jellemzői a tömeg, az UA-val való interfészek, valamint más lehetséges korlátozások tekintetében;

–az UA távoli vezérléséhez használt berendezések és szoftverek;

–a közvetlen távoli azonosításra szolgáló jel kibocsátásához használt átviteli protokoll hivatkozása;

–a hangteljesítményszint;

–valamint az UA viselkedésének leírása az adatkapcsolat megszakadása esetén;

b)egyértelmű használati utasítások;

c)légtérkorlátozások feltöltésének menete;

d)karbantartási utasítások;

e)hibaelhárítási eljárások;

f)az üzembentartásra vonatkozó korlátozások (beleértve többek között a meteorológiai körülményeket és a nappali/éjszakai üzemben tartást); valamint

g)az UAS üzembentartásával kapcsolatos valamennyi kockázat megfelelő leírása;

(19)az UAS-hez mellékelni kell egy, az EASA által közzétett tájékoztatót, amely tartalmazza az uniós jog értelmében alkalmazandó korlátozásokat és kötelezettségeket.

3. rész
A C2 osztályba tartozó pilóta nélküli légijármű-rendszerekre vonatkozó követelmények

A C2 osztályba tartozó UAS-ek esetében az UA-t a következő osztályazonosító címkével kell ellátni:

A C2 osztályba tartozó UAS-ek az alábbi követelményeknek kell, hogy megfeleljenek:

(1)maximális felszállási tömegük a hasznos teherrel együtt nem haladhatja meg 4 kg-ot;

(2)a felszállási hely felett legfeljebb a 120 m-es magasság elérésére lehetnek képesek, vagy rendelkezniük kell olyan rendszerrel, amely 120 m-re vagy a távoli pilóta által kiválasztható értékre korlátozza a felszín vagy a felszállási hely feletti magasságot. Ha az érték választható, a távoli pilótának egyértelmű információkat kell biztosítani az UA felszállási hely feletti vagy felszín feletti magasságáról;

(3)stabilitás, manőverezhetőség és adatkapcsolati teljesítmény tekintetében biztonságosan irányíthatónak kell lenniük minden várható üzemeltetési körülmény között, egy vagy adott esetben több rendszer meghibásodása esetén is, ha az (EU) …/… [IR] rendelet értelmében megfelelő képzettséggel rendelkező távoli pilóta megfelelően követi a gyártó utasításait;

(4)rendelkezniük kell a szükséges mechanikai szilárdsággal – beleértve a szükséges biztonsági tényezőket is – és adott esetben a kellő stabilitással ahhoz, hogy ellenálljanak a használat során felmerülő minden olyan erőhatásnak, amelyet következtében az UAS-en a biztonságos repülést akadályozó törések vagy alakváltozások alakulhatnának ki;

(5)kötött UA esetén a rögzítőkábel szakítóhosszának 50 m-nél rövidebbnek kell lennie, és mechanikai szilárdsága nem lehet kevesebb a következőnél:

a)a levegőnél nehezebb légi járművek esetében a légi jármű legnagyobb tömegének tízszerese,

b)a levegőnél könnyebb légi járművek esetében a legnagyobb statikus tolóerő és a repülés során megengedett legnagyobb szélsebesség által kifejtett erő összegének négyszerese;

(6)kialakításuknak és kivitelezésüknek olyannak kell lennie, hogy üzemben tartás közben minimális személyi sérülést okozhassanak, valamint kerülni kell az éles szélek kialakítását, kivéve, ha az a helyes tervezési és gyártási gyakorlatok értelmében technikailag elkerülhetetlen. Ha az UAS légcsavarokkal van felszerelve, azokat úgy kell kialakítani, hogy a légcsavarlapátok által esetlegesen okozott sérülések korlátozottak legyenek;

(7)az adatkapcsolat megszakadása esetére a nem kötött UA-knak rendelkezniük kell egy megbízható és kiszámítható módszerrel az adatkapcsolat helyreállítására vagy a repülés olyan módon történő megszakítására, amely csökkenti az UA-nak a földön vagy a levegőben lévő harmadik felekre gyakorolt hatást;

(8)a nem kötött UA-knak olyan adatkapcsolattal kell rendelkezniük, amely védi a vezérlési és irányítási funkciókat a jogosulatlan hozzáféréstől;

(9)a rögzített szárnyú UA-k kivételével minden UA-nak rendelkeznie kell egy a távoli pilóta által kiválasztható alacsony sebességű üzemmóddal, amely a légi jármű utazósebességet legfeljebb 3 m/s-ra korlátozza;

(10)a 13. részben leírtak alapján meghatározott, garantált A-súlyozott hangteljesítményszintjük (LWA) – a rögzített szárnyú UA-k kivételével – nem haladhatja meg 15. részben megállapított szinteket;

(11)az UA-kon és/vagy csomagolásukon – a rögzített szárnyú UA-k kivételével – a 14. rész szerint fel kell tüntetni a garantált A-súlyozott hangteljesítményszint jelzését;

(12)elektromos árammal kell működjenek, és névleges feszültségük nem haladhatja meg a 48 V egyenáramú vagy azzal egyenértékű váltakozó áramú feszültség; a hozzáférhető alkatrészek feszültsége nem haladhatja meg a 48 V egyenáramú vagy azzal egyenértékű váltakozó áramú feszültség; a belső feszültség nem haladhatja meg a 48 V egyenáramú vagy azzal egyenértékű váltóáramú feszültséget, hacsak nincs biztosítva, hogy a feszültség és a generált áram nem jelenti súlyos áramütés kockázatát, még akkor sem, ha az UAS megsérül;

(13)rendelkezniük kell egy a kis méretű pilóta nélküli légijármű-rendszerek sorozatszámára vonatkozó ANSI/CTA-2063 szabványnak megfelelő, egyedi, fizikai sorozatszámmal;

(14)a nem kötött UA-knak rendelkezniük kell olyan közvetlen távoli azonosításra alkalmas rendszerrel, amely:

a)az (EU) .../... [IR] rendelet 14. cikkével összhangban lehetővé teszi az UAS-üzembentartó regisztrációs számának kizárólag a nyilvántartási rendszer által biztosított eljárásnak megfelelő feltöltését;

b)a repülés teljes időtartama alatt valós időben biztosítja egy nyilvános és dokumentált protokoll használatával az alábbi adatok közvetlen, adott időközönkénti közvetítést az UA-tól olyan módon, hogy azok a közvetítés hatótávolságában lévő jelenlegi mobileszközökkel közvetlenül foghatóak legyenek:

i.az UAS-üzembentartó regisztrációs száma;

ii.az UA-nak az ANSI/CTA-2063 szabvány szerinti egyedi fizikai sorozatszáma;

iii.az UA földrajzi helyzete, valamint a felszíni vagy felszállási hely feletti magassága;

iv.a valódi északhoz viszonyított útvonal az óramutató járásával megegyező irányban megadva, valamint az UA földi sebessége; valamint

v.a távoli pilóta földrajzi helyzete,

c)biztosítja, hogy a felhasználó ne módosíthassa a (b) bekezdés ii., iii., iv. és v. pontjában említett adatokat.

(15)rendelkeznie kell olyan földrajzi helymeghatározó funkcióval, amely a következőket biztosítja:

a)egy az (EU) .../... [IR] rendelet 15. cikkben meghatározott, az adott földrajzi területnek megfelelően az UA helyzetével és magasságával kapcsolatos légtérbeli korlátozásokat tartalmazó adatok betöltésére és frissítésére szolgáló interfész, amely egyúttal biztosítja, hogy az említett adatok nem sérülnek és nem veszítik el érvényességüket a betöltés és frissítés során;

b)figyelmeztető jelzés küldése a légtérhasználatra vonatkozó korlátozások esetleges megsértésének észlelése esetén; valamint

c)tájékoztatás a távoli pilótának az UA helyzetéről, valamint a figyelmeztető jelzés küldése, ha helymeghatározó vagy navigációs funkciók nem tudják biztosítani a földrajzi helymeghatározó rendszer megfelelő működését;

(16)amennyiben az UA rendelkezik olyan funkcióval, amely korlátozza a hozzáférését bizonyos légtérterületekhez vagy légtérrészekhez, akkor ennek a funkciónak zökkenőmentesen, a repülésbiztonság hátrányos befolyásolása nélkül kell együttműködnie az UA repülésirányító rendszerével. Ezenkívül egyértelmű tájékoztatást kell adni a távoli pilótának azokban az esetekben, ha ez a funkció megakadályozza, hogy az UA belépjen az említett légtérterületekre vagy légtérrészekre;

(17)a távoli pilótának egyértelmű figyelmeztető jelzést kell adniuk, ha az UA vagy vezérlőállomása akkumulátorának töltöttségi szintje alacsony, annak érdekében, hogy a távoli pilótának elegendő idő álljon rendelkezésére az UA biztonságos landolásához;

(18)fel kell legyen szerelve a következő célokat szolgáló lámpákkal:

(1)az UA irányíthatósága;

(2)az UA éjszakai láthatósága, melyet a lámpák kialakításnak oly módon kell biztosítania, hogy a földön tartózkodó személyek számára az UA megkülönböztethető legyen a pilótával rendelkező repülőgépektől;

(19)forgalomba hozatalkor mellékelve van hozzájuk a felhasználói kézikönyv, amely a következőket tartalmazza:

a) az UA jellemzői, többek között:

–az UA osztálya;

–az UA tömege (a referenciakonfiguráció leírásával) és maximális felszállási tömege (MTOM);

–az engedélyezett hasznos teher általános jellemzői a tömeg, az UA-val való interfészek, valamint más lehetséges korlátozások tekintetében;

–az UA távoli vezérléséhez használt berendezések és szoftverek;

–a közvetlen távoli azonosításra szolgáló jel kibocsátásához használt átviteli protokoll hivatkozása;

–a hangteljesítményszint;

–valamint az UA viselkedésének leírása az adatkapcsolat megszakadása esetén;

b)egyértelmű használati utasítások;

c)légtérkorlátozások feltöltésének menete;

d)karbantartási utasítások;

e)hibaelhárítási eljárások;

f)az üzembentartásra vonatkozó korlátozások (beleértve többek között a meteorológiai körülményeket és a nappali/éjszakai üzemben tartást); valamint

g)az UAS üzembentartásával kapcsolatos valamennyi kockázat megfelelő leírása;

(20)az UAS-hez mellékelni kell egy, az EASA által közzétett tájékoztatót, amely tartalmazza az uniós jog értelmében alkalmazandó korlátozásokat és kötelezettségeket.

4. rész
A C3 osztályba tartozó pilóta nélküli légijármű-rendszerekre vonatkozó követelmények

A C3 osztályba tartozó UAS-ek esetében az UA-t a következő osztályazonosító címkével kell ellátni:

A C3 osztályba tartozó UAS-ek az alábbi követelményeknek kell, hogy megfeleljenek:

(1)a maximális felszállási tömegük a hasznos teherrel együtt kevesebb 25 kg-nál, valamint maximális jellemző méretük kisebb, mint 3 m;

(2)a felszállási hely felett legfeljebb a 120 m-es magasság elérésére lehetnek képesek, vagy rendelkezniük kell olyan rendszerrel, amely 120 m-re vagy a távoli pilóta által kiválasztható értékre korlátozza a felszín vagy a felszállási hely feletti magasságot. Ha az érték választható, a távoli pilótának egyértelmű információkat kell biztosítani az UA felszállási hely feletti vagy felszín feletti magasságáról;

(3)stabilitás, manőverezhetőség és adatkapcsolati teljesítmény tekintetében biztonságosan irányíthatónak kell lenniük minden várható üzemeltetési körülmény között, egy vagy adott esetben több rendszer meghibásodása esetén is, ha az (EU) …/… [IR] rendelet értelmében megfelelő képzettséggel rendelkező pilóta megfelelően követi a gyártó utasításait;

(4)kötött UA esetén a rögzítőkábel szakítóhosszának 50 m-nél rövidebbnek kell lennie, és mechanikai szilárdsága nem lehet kevesebb a következőnél:

a)a levegőnél nehezebb légi járművek esetében a légi jármű legnagyobb tömegének tízszerese,

b)a levegőnél könnyebb légi járművek esetében a legnagyobb statikus tolóerő és a repülés során megengedett legnagyobb szélsebesség által kifejtett erő összegének négyszerese;

(5)az adatkapcsolat megszakadása esetére a nem kötött UA-knak rendelkezniük kell egy megbízható és kiszámítható módszerrel az adatkapcsolat helyreállítására vagy a repülés olyan módon történő megszakítására, amely csökkenti az UA-nak a földön vagy a levegőben lévő harmadik felekre gyakorolt hatást;

(6)az UA-kon és/vagy csomagolásukon – a rögzített szárnyú UA-k kivételével – a 14. rész szerint fel kell tüntetni a 13. rész szerint megállapított garantált A-súlyozott hangteljesítményszint (LWA) jelzését;

(7)elektromos árammal kell működjenek, és névleges feszültségük nem haladhatja meg a 48 V egyenáramú vagy azzal egyenértékű váltakozó áramú feszültség; a hozzáférhető alkatrészek feszültsége nem haladhatja meg a 48 V egyenáramú vagy azzal egyenértékű váltakozó áramú feszültség; a belső feszültség nem haladhatja meg a 48 V egyenáramú vagy azzal egyenértékű váltóáramú feszültséget, hacsak nincs biztosítva, hogy a feszültség és a generált áram nem jelenti súlyos áramütés kockázatát, még akkor sem, ha az UAS megsérül;

(8)rendelkezniük kell egy a kis méretű pilóta nélküli légijármű-rendszerek sorozatszámára vonatkozó ANSI/CTA-2063 szabványnak megfelelő, egyedi, fizikai sorozatszámmal;

(9)a nem kötött UA-knak rendelkezniük kell olyan közvetlen távoli azonosításra alkalmas rendszerrel, amely:

a)az (EU) .../... [IR] rendelet 14. cikkével összhangban lehetővé teszi az UAS-üzembentartó regisztrációs számának kizárólag a nyilvántartási rendszer által biztosított eljárásnak megfelelő feltöltését;

b)a repülés teljes időtartama alatt valós időben biztosítja egy nyilvános és dokumentált protokoll használatával az alábbi adatok közvetlen, adott időközönkénti közvetítést az UA-tól olyan módon, hogy azok a közvetítés hatótávolságában lévő jelenlegi mobileszközökkel közvetlenül foghatóak legyenek:

i.az UAS-üzembentartó regisztrációs száma;

ii.az UA-nak az ANSI/CTA-2063 szabvány szerinti egyedi fizikai sorozatszáma;

iii.az UA földrajzi helyzete, valamint a felszíni vagy felszállási hely feletti magassága;

iv.a valódi északhoz viszonyított útvonal az óramutató járásával megegyező irányban megadva, valamint az UA földi sebessége; valamint

v.a távoli pilóta földrajzi helyzete,

c)biztosítja, hogy a felhasználó ne módosíthassa a (b) bekezdés ii., iii., iv. és v. pontjában említett adatokat.

(10)rendelkeznie kell olyan földrajzi helymeghatározó funkcióval, amely a következőket biztosítja:

a)egy az (EU) .../... [IR] rendelet 15. cikkben meghatározott, az adott földrajzi területnek megfelelően az UA helyzetével és magasságával kapcsolatos légtérbeli korlátozásokat tartalmazó adatok betöltésére és frissítésére szolgáló interfész, amely egyúttal biztosítja, hogy az említett adatok nem sérülnek és nem veszítik el érvényességüket a betöltés és frissítés során;

b)figyelmeztető jelzés küldése a légtérhasználatra vonatkozó korlátozások esetleges megsértésének észlelése esetén; valamint

c)tájékoztatás a távoli pilótának az UA helyzetéről, valamint a figyelmeztető jelzés küldése, ha helymeghatározó vagy navigációs funkciók nem tudják biztosítani a földrajzi helymeghatározó rendszer megfelelő működését;

(11)amennyiben az UA rendelkezik olyan funkcióval, amely korlátozza a hozzáférését bizonyos légtérterületekhez vagy légtérrészekhez, akkor ennek a funkciónak zökkenőmentesen, a repülésbiztonság hátrányos befolyásolása nélkül kell együttműködnie az UA repülésirányító rendszerével. Ezenkívül egyértelmű tájékoztatást kell adni a távoli pilótának azokban az esetekben, ha ez a funkció megakadályozza, hogy az UA belépjen az említett légtérterületekre vagy légtérrészekre;

(12)a nem kötött UA-knak olyan adatkapcsolattal kell rendelkezniük, amely védi a vezérlési és irányítási funkciókat a jogosulatlan hozzáféréstől;

(13)a távoli pilótának egyértelmű figyelmeztető jelzést kell adniuk, ha az UA vagy vezérlőállomása akkumulátorának töltöttségi szintje alacsony, annak érdekében, hogy a távoli pilótának elegendő idő álljon rendelkezésére az UA biztonságos landolásához;

(14)fel kell legyen szerelve a következő célokat szolgáló lámpákkal:

(1)az UA irányíthatósága;

(2)az UA éjszakai láthatósága, melyet a lámpák kialakításnak oly módon kell biztosítania, hogy a földön tartózkodó személyek számára az UA megkülönböztethető legyen a pilótával rendelkező repülőgépektől;

(15)forgalomba hozatalkor mellékelve van hozzájuk a felhasználói kézikönyv, amely a következőket tartalmazza:

a) az UA jellemzői, többek között:

–az UA osztálya;

–az UA tömege (a referenciakonfiguráció leírásával) és maximális felszállási tömege (MTOM);

–az engedélyezett hasznos teher általános jellemzői a tömeg, az UA-val való interfészek, valamint más lehetséges korlátozások tekintetében;

–az UA távoli vezérléséhez használt berendezések és szoftverek;

–a közvetlen távoli azonosításra szolgáló jel kibocsátásához használt átviteli protokoll hivatkozása;

–a hangteljesítményszint;

–valamint az UA viselkedésének leírása az adatkapcsolat megszakadása esetén;

b)egyértelmű használati utasítások;

c)légtérkorlátozások feltöltésének menete;

d)karbantartási utasítások;

e)hibaelhárítási eljárások;

f)az üzembentartásra vonatkozó korlátozások (beleértve többek között a meteorológiai körülményeket és a nappali/éjszakai üzemben tartást); valamint

g)az UAS üzembentartásával kapcsolatos valamennyi kockázat megfelelő leírása;

(16)az UAS-hez mellékelni kell egy, az EASA által közzétett tájékoztatót, amely tartalmazza az uniós jog értelmében alkalmazandó korlátozásokat és kötelezettségeket.

5. rész
A C4 osztályba tartozó pilóta nélküli légijármű-rendszerekre vonatkozó követelmények

A C4 osztályba tartozó UAS-ek esetében az UA-t a következő címkével kell ellátni:

A C4 osztályba tartozó UAS-ek az alábbi követelményeknek kell, hogy megfeleljenek:

(1)maximális felszállási tömegük a hasznos teherrel együtt nem haladhatja meg 25 kg-ot;

(2)biztonságosan irányíthatónak és manőverezhetőnek kell lenniük minden várható üzemeltetési körülmény között, egy vagy adott esetben több rendszer meghibásodása esetén is, ha a távoli pilóta megfelelően követi a gyártó utasításait;

(3)nem rendelkezhetnek automatikus vezérlési üzemmódokkal, az olyan üzemmódokat kivéve, amelyek anélkül segítenek a légi jármű stabilizálásában, hogy közvetlen hatással lennének a repülési útvonalra, valamint az adatkapcsolat megszakadása esetén segítséget nyújtó üzemmódokat, feltéve hogy az adatkapcsolat megszakadása esetére előre meg lett határozva a repülésvezérlő szervek rögzített pozíciója;

(4)forgalomba hozatalkor mellékelve van hozzájuk a felhasználói kézikönyv, amely a következőket tartalmazza:

a)az UA jellemzői, többek között:

–az UA osztálya;

–az UA tömege (a referenciakonfiguráció leírásával) és maximális felszállási tömege (MTOM);

–az engedélyezett hasznos teher általános jellemzői a tömeg, az UA-val való interfészek, valamint más lehetséges korlátozások tekintetében;

–az UA távoli vezérléséhez használt berendezések és szoftverek;

–valamint az UA viselkedésének leírása az adatkapcsolat megszakadása esetén;

b)egyértelmű használati utasítások;

c)karbantartási utasítások;

d)hibaelhárítási eljárások;

e)az üzembentartásra vonatkozó korlátozások (beleértve többek között a meteorológiai körülményeket és a nappali/éjszakai üzemben tartást); valamint

f)az UAS üzembentartásával kapcsolatos valamennyi kockázat megfelelő leírása;

(5)az UAS-hez mellékelni kell egy, az EASA által közzétett tájékoztatót, amely tartalmazza az uniós jog értelmében alkalmazandó korlátozásokat és kötelezettségeket.

6. rész
A közvetlen távoli azonosításra alkalmas kiegészítőkre vonatkozó követelmények

A közvetlen távoli azonosításra alkalmas kiegészítőknek a következők követelményeknek kell megfelelniük:

(1)az (EU) .../... [IR] rendelet 14. cikkével összhangban lehetővé teszi az UAS-üzembentartó regisztrációs számának kizárólag a nyilvántartási rendszer által biztosított eljárásnak megfelelő feltöltését;

(2)a kiegészítőn, annak csomagolásán vagy a felhasználói kézikönyvben olvashatóan fel kell tüntetni a kiegészítőnek a kis méretű pilóta nélküli légijármű-rendszerek sorozatszámára vonatkozó ANSI/CTA-2063 szabványnak megfelelő fizikai sorozatszámát;

(3)a repülés teljes időtartama alatt valós időben biztosítja egy nyilvános és dokumentált protokoll használatával az alábbi adatok közvetlen, adott időközönkénti közvetítést az UA-tól olyan módon, hogy azok a közvetítés hatótávolságában lévő jelenlegi mobileszközökkel közvetlenül foghatóak legyenek:

i.az UAS-üzembentartó regisztrációs száma;

ii.a kiegészítőnek az ANSI/CTA-2063 szabvány szerinti egyedi fizikai sorozatszáma;

iii.az UA földrajzi helyzete, valamint a felszíni vagy felszállási hely feletti magassága;

iv.a valódi északhoz viszonyított útvonal az óramutató járásával megegyező irányban megadva, valamint az UA földi sebessége; valamint

v.a távoli pilóta földrajzi helyzete, vagy ha ez nem áll rendelkezésre, a felszállási hely.

(4)biztosítja, hogy a felhasználó ne módosíthassa a (3) bekezdés ii., iii., iv. és v. pontjában említett adatokat;

(5)forgalomba hozatalkor mellékelni kell hozzá egy felhasználói kézikönyvet, amely tartalmazza a közvetlen távoli azonosításra szolgáló jel kibocsátásához használt átviteli protokoll hivatkozását, valamint a következőkre vonatkozó utasításokat:

a)a modul felszerelése az UA-ra;

b)az UAS-üzembentartó regisztrációs számának feltöltése;

7. rész
A. megfelelőségértékelési modul – Belső gyártásellenőrzés

1.A belső gyártásellenőrzés az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz az e rész 2., 3. és 4. pontjában meghatározott kötelezettségeknek, továbbá biztosítja, és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó termék megfelel az 1., 5. vagy 6. részben meghatározott, alkalmazandó követelményeknek.

2.Műszaki dokumentáció

A gyártó a műszaki dokumentációt e rendelet 17. cikkének megfelelően dolgozza ki.

3.Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy az előállított termék gyártási eljárása és annak ellenőrzése biztosítsa, hogy a termék megfelel az e rész 2. pontjában említett műszaki dokumentációnak és az 1., 5. vagy 6. részben meghatározott, alkalmazandó követelményeknek.

4.CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1)E rendelet 15. és 16. cikkével összhangban a gyártó minden olyan terméken feltünteti a CE-jelölést és adott esetben az UA-osztály azonosító címkéjét, amely megfelel az 1., 5. vagy 6. részben meghatározott, alkalmazandó követelményeknek.

(2)A gyártó minden egyes termékmodellre vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és a műszaki dokumentációval együtt a termék forgalomba hozatala után 10 évig a nemzeti hatóság számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egyértelműen azonosítja azt a terméket, amelyre vonatkozóan elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

5.Meghatalmazott képviselő

A gyártóknak a 4. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselő révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a megbízásban.

8. rész
B. és C. megfelelőségértékelési modul – A 768/2008/EK határozat II. melléklete szerinti EU-típusvizsgálat és a belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség

Az erre a részre való hivatkozáskor a megfelelőségértékelési eljárás során e rész B (EU-típusvizsgálat) és C (típusmegfelelőség a belső gyártásellenőrzés alapján) modulját kell követni.

B. modul

EU-típusvizsgálat

1.Az EU-típusvizsgálat a megfelelőségértékelési eljárásnak azon része, amelynek keretében a bejelentett szervezet megvizsgálja a termék műszaki tervezését, valamint ellenőrzi és tanúsítja, hogy a termék műszaki tervezése megfelel az 1–6. részben meghatározott, alkalmazandó követelményeknek.

2.Az EU-típusvizsgálatot elvégezésekor értékelni kell a termék megfelelő műszaki tervezését a műszaki dokumentáció és a 3. pontban említett alátámasztó bizonyítékok vizsgálata, valamint a termék egy vagy több kritikus összetevőjének a tervezett gyártás szempontjából reprezentatív mintáin végzett vizsgálata révén (a gyártási típus és a tervezési típus kombinációja).

3.A gyártónak EU-típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet kell benyújtania az általa kiválasztott egyetlen bejelentett szervezethez.

E kérelem a következőket tartalmazza:

(1)a gyártó neve és címe, és amennyiben a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, az ő neve és címe is;

(2)írásos nyilatkozat arról, hogy ugyanazt a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

(3)a műszaki dokumentáció. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a termék megfelel-e ezen rendelet alkalmazandó követelményeinek, és tartalmaznia kell a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését. A műszaki dokumentáció adott esetben tartalmazza az e rendelet 17. cikkében meghatározott elemeket;

(4)a tervezett gyártás szempontjából reprezentatív mintadarabok; A bejelentett szervezet további mintákat kérhet, ha ezekre tesztprogramjának végrehajtásához szüksége van;

(5)a műszaki tervezésnél alkalmazott megoldás megfelelőségét alátámasztó bizonyíték. Ennek az alátámasztó bizonyítéknak minden olyan dokumentumot fel kell sorolnia, amelyet használtak, különösen, ha a vonatkozó harmonizált szabványokat és/vagy műszaki előírásokat nem alkalmazták vagy nem alkalmazták teljes mértékben. Szükség esetén az alátámasztó bizonyítéknak tartalmaznia kell a gyártó megfelelő laboratóriumában vagy a gyártó nevében és felelősségére egy másik vizsgálati laboratóriumban az egyéb kapcsolódó műszaki előírásokkal összhangban elvégzett vizsgálatok eredményeit.

4.A bejelentett szervezet:

A termék esetében:

(1)megvizsgálja a műszaki dokumentációt és az alátámasztó bizonyítékot, hogy értékelje a termék műszaki tervezésének megfelelőségét.

A mintadarab(ok) esetében:

(2)ellenőrzi, hogy a mintadarab(ok) gyártása a műszaki dokumentációban leírtak szerint történt-e, valamint azonosítja a vonatkozó harmonizált szabványok és/vagy műszaki előírások alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően tervezett elemeket, továbbá azokat az elemeket, amelyeket e szabványok vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása nélkül terveztek;

(3)elvégzi vagy elvégezteti azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrizheti, hogy a gyártó, ahol úgy döntött, hogy alkalmazza a vonatkozó harmonizált szabványok és/vagy műszaki előírások szerinti megoldásokat, azokat megfelelően alkalmazta-e;

(4)elvégzi vagy elvégezteti azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrzi, hogy ahol nem a vonatkozó harmonizált szabványok és/vagy műszaki előírások szerinti megoldásokat alkalmazták, a gyártó által alkalmazott megoldások teljesítik-e a jogalkotási aktus megfelelő alapvető követelményeit;

(5)megállapodik a gyártóval a vizsgálatok és a tesztek elvégzésének helyszínéről.

5.A bejelentett szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvet kell készítenie, melyben rögzíti a 4. ponttal összhangban végzett tevékenységeket és azok eredményeit. A bejelentő hatóságokkal szembeni, a 8. pontban meghatározott kötelezettségeinek sérelme nélkül a bejelentett szervezet e jelentés – részleges vagy teljes – tartalmát kizárólag a gyártó hozzájárulásával teszi közzé.

6.Amennyiben a típus megfelel e rendelet követelményeinek, a bejelentett szervezet EU-típusvizsgálati tanúsítványt állít ki a gyártónak. Ez a tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményeit, a követelmények vizsgálatnak alávetett, releváns szempontjait, érvényességének (esetleges) feltételeit és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat. A tanúsítványnak egy vagy több melléklete is lehet.

Az EU-típusvizsgálati tanúsítvány és mellékletei tartalmazzák az összes olyan lényeges információt, amelyek lehetővé teszik annak értékelését, hogy a gyártott termék megfelel-e a vizsgált típusnak, továbbá amelyek lehetővé teszik az üzemelés közbeni ellenőrzést.

Amennyiben a típus nem felel meg e rendelet alkalmazandó követelményeinek, a bejelentett szervezet visszautasítja az EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiállítását, és a visszautasítás részletes indokolása mellett tájékoztatja erről a kérelmezőt.

7.A bejelentett szervezet a tudomány általánosan elismert jelenlegi állásának valamennyi olyan változásáról tájékozódik, amely azt jelzi, hogy a jóváhagyott típus a továbbiakban nem felelhet meg az e rendelet szerint alkalmazandó követelményeknek, és meghatározza, hogy ezek a változások további vizsgálatot igényelnek-e. Amennyiben igen, a bejelentett szervezet tájékoztatja erről a gyártót.

A gyártó értesíti az EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt őrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott típus minden olyan módosításáról, amely befolyásolhatja a terméknek az ezen rendeletben szereplő alapvető követelményeknek való megfelelőségét vagy a tanúsítvány érvényességének feltételeit. Az ilyen módosítások az eredeti EU-típusvizsgálati tanúsítványhoz melléklet további jóváhagyást igényelnek.

8.Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát az általa kibocsátott vagy visszavont EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy ezek kiegészítéseiről, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – bejelentő hatósága rendelkezésére bocsátja a visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott tanúsítványok és/vagy kiegészítések listáját.

Minden bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet az általa visszautasított, visszavont, felfüggesztett vagy más módon korlátozott EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről, továbbá kérésre az általa kiadott tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről.

A Bizottság, a tagállamok és a többi bejelentett szervezet – kérés esetén – megkaphatják az EU-típusvizsgálati tanúsítványok és/vagy kiegészítéseik egy példányát. Indokolt kérésre a Bizottság és a tagállamok másolatot kaphatnak a műszaki dokumentációról és a bejelentett szervezet által elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A bejelentett szervezet a termék vizsgálatát követő 10 éven keresztül vagy az adott tanúsítvány érvényességének végéig megőrzi az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak, a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek egy példányát, valamint a gyártó által benyújtott dokumentációt tartalmazó műszaki dokumentációt.

9.A gyártó az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak, valamint a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek egy példányát a nemzeti hatóságok számára elérhetővé teszi a műszaki dokumentációval együtt a termék forgalomba hozatala után 10 évig.

10.A gyártó meghatalmazott képviselője is benyújthatja a 3. pontban említett kérelmet, és teljesítheti a 7. és a 9. pontban meghatározott kötelezettségeket, amennyiben ez szerepel a megbízatásában.

C. modul

Típusmegfelelőség a belső gyártásellenőrzés alapján

1.A belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárásnak azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és 3. pontban meghatározott kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és kijelenti, hogy az érintett termékek megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesznek e rendelet rájuk alkalmazandó követelményeinek.

2.Gyártás

A gyártó minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és annak figyelemmel kísérése biztosítsa, hogy a gyártott termék megfeleljen az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak, és az 1–6. rész alkalmazandó követelményeinek.

3.CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1)E rendelet 15. és 16. cikkével összhangban a gyártó minden olyan terméken feltünteti a CE-jelölést és adott esetben az UA-osztály azonosító címkéjét, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és az 1–6. rész alkalmazandó követelményeinek.

(2)A gyártó a termék mindegyik típusára vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és azt a termék forgalomba hozatala után 10 évig a nemzeti hatóság számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban egyértelműen meg kell nevezni a terméknek azt a típusát, amely tekintetében a nyilatkozatot kiállították.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

4.Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselő révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a megbízásban.

9. rész
H. megfelelőségértékelési modul – A 768/2008/EK határozat II. melléklete szerinti teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség

1.A teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség az a megfelelőségértékelési eljárás, amellyel a gyártó eleget tesz a 2. és 5. pontban meghatározott kötelezettségeknek, továbbá biztosítja azt, és saját kizárólagos felelőssége mellett nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó termék megfelel az 1–6. rész alkalmazandó követelményeinek.

2.Gyártás

A gyártónak a 3. pont szerint jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie az érintett termékek gyártása, végső ellenőrzése és tesztelése céljából, és alá kell vetnie magát a 4. pontban meghatározott felügyeletnek.

3.Minőségbiztosítási rendszer

(1)A gyártónak az általa választott bejelentett szervezetnél az érintett termékkel kapcsolatban kérelmezie kell a minőségbiztosítási rendszere értékelését.

E kérelem a következőket tartalmazza:

a)a gyártó neve és címe, és amennyiben a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, az ő neve és címe is;

b)a gyártásra szánt termék valamennyi típusának műszaki dokumentációja, amely adott esetben tartalmazza a 10. részben meghatározott elemeket;

c)a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos dokumentáció;

d)írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

(2)A minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell, hogy a termék megfeleljen e rendelet követelményeinek.

A gyártó által alkalmazott összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer e dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és nyilvántartások következetes értelmezését.

A dokumentációnak különösen a következők megfelelő leírását kell tartalmaznia:

a)a minőségügyi célkitűzések, szervezeti felépítés, a vezetőség feladatai és hatásköre a terméktervezést és a termékminőséget illetően;

b)az alkalmazandó műszaki tervezési előírások, a szabványokat is ideértve, és amennyiben a vonatkozó harmonizált szabványokat nem fogják teljes mértékben alkalmazni, azok az eszközök, amelyeket e rendelet követelményeinek teljesítése érdekében használnak;

c)tervezés-ellenőrzési és igazolási technikák, eljárások és módszeres intézkedések, amelyeket a rendelet hatálya alá tartozó terméktípushoz sorolt termékek tervezése során használnak;

d)a megfelelő használandó gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási technikák, eljárások és szisztematikus intézkedések;

e)a gyártás előtt, közben és után végzendő vizsgálatok és tesztek, valamint ezek elvégzésének gyakorisága;

f)a minőségbiztosítási feljegyzések, így például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, a kalibrálási adatok, az érintett személyzet képesítéséről vagy jóváhagyásáról szóló jelentések stb.;

g)az előírt tervezési és termékminőség elérésének, valamint a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének ellenőrzésére szolgáló eszközök.

(3)A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a minőségbiztosítási rendszert annak megállapítása érdekében, hogy az megfelel-e a 3. 2. pontban említett követelményeknek.

A minőségbiztosítási rendszernek a vonatkozó harmonizált szabvány megfelelő előírásait teljesítő elemei tekintetében a bejelentett szervezet vélelmezi az említett követelményeknek való megfelelést.

A minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatok mellett az értékelést végző csoportban legalább egy olyan tagnak kell lennie, aki tapasztalattal rendelkezik az érintett termékterület és terméktechnológia értékelése terén, és ismeri e rendelet alkalmazandó követelményeit. Az ellenőrzés részét képezi a gyártó telephelyén tett értékelő látogatás is. Az ellenőrzést végző csoport felülvizsgálja a 3. 1. b) pontban említett műszaki dokumentációt annak ellenőrzése érdekében, hogy a gyártó képes-e meghatározni e rendelet alkalmazandó követelményeit, és el tudja-e végezni a szükséges vizsgálatokat a termék e követelményeknek való megfelelőségének biztosítása tekintetében.

A döntésről értesíteni kell a gyártót vagy meghatalmazott képviselőjét.

Az értesítés tartalmazza az ellenőrzés eredményeit és az értékelésről szóló, indokolással alátámasztott határozatot.

(4)A gyártó vállalja, hogy teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit, továbbá hogy a rendszert úgy tartja fenn, hogy az megfelelő és hatékony maradjon.

A gyártónak a minőségbiztosítási rendszert érintő minden tervezett változtatásról tájékoztatnia kell a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet.

(5)A bejelentett szervezetnek értékelnie kell a javasolt módosításokat, és el kell döntenie, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer a továbbiakban is megfelel-e a 3. 2. pontban említett követelményeknek, vagy újabb értékelés szükséges.

A bejelentett szervezet döntéséről értesíti a gyártót. Az értesítésnek tartalmaznia kell a vizsgálat alapján levont következtetéseket és az indokolással ellátott értékelési döntést.

4.A bejelentett szervezet feladatkörébe tartozó felügyelet

(1)A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeket.

(2)A gyártó az értékelés céljából lehetővé teszi, hogy a bejelentett szervezet belépjen a tervezés, a gyártás, az ellenőrzés, a vizsgálat és a raktározás helyszíneire, és rendelkezésre bocsát minden szükséges információt, különösen a következőket:

a)a minőségbiztosítási rendszer dokumentációja;

b)a minőségbiztosítási rendszer tervezési részében előirányzott minőségbiztosítási feljegyzések, így az elemzések, számítások, vizsgálatok stb. eredményei;

c)a minőségbiztosítási rendszer gyártási részében előirányzott minőségbiztosítási nyilvántartás, mint például az ellenőrzési jelentések és vizsgálati adatok, a kalibrálási adatok, a személyzet képesítéséről szóló jelentések stb.

(3)A bejelentett szervezet időszakos ellenőrzéseket végez, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, továbbá ellenőrzési jelentést juttat el a gyártónak.

(4)Emellett a bejelentett szervezet váratlan látogatásokat is tehet a gyártónál. Az ilyen látogatások során a bejelentett szervezet szükség esetén a minőségbiztosítási rendszer helyes működésének ellenőrzésére megvizsgálhatja vagy megvizsgáltathatja az UA-kat és UAS-eket. A bejelentett szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja a látogatási jelentést, valamint ha vizsgálatot végeztek, akkor vizsgálati jegyzőkönyvet is.

5.CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1)A gyártónak e rendelet 15. és 16. cikkének megfelelően minden olyan terméken fel kell tüntetnie a CE-jelölést és indokolt esetben az UAS-osztály azonosító címkéjét, valamint – a melléklet e részének 3. 1. pontjában említett bejelentett szervezet felelősségére – a bejelentett szervezet azonosító számát, amely eleget tesz e rendelet alkalmazandó követelményeinek.

(2)A gyártó a termék mindegyik típusára vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és azt a termék forgalomba hozatala után 10 évig a nemzeti hatóság számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban meg kell nevezni a terméknek azt a típusát, amely tekintetében a nyilatkozatot kiállították.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

6.A gyártó a termék forgalomba hozatalának időpontjától számított 10 éven keresztül a nemzeti hatóságok részére elérhetővé teszi a következőket:

(1)a 3. 1. pontban említett műszaki dokumentáció;

(2)a 3. 1. pontban említett minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentáció;

(3)a 3. 5. pontban említett, jóváhagyott módosítás;

(4)a bejelentett szervezettől származó, a 3. 5., a 4. 3. és a 4. 4.pontban említett döntések és jelentések.

7.Minden bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott vagy visszavont jóváhagyásairól, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – elérhetővé teszi a bejelentő hatósága számára a minőségbiztosítási rendszerek elutasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott jóváhagyásainak jegyzékét.

Minden bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszerek általa elutasított, felfüggesztett vagy visszavont jóváhagyásairól, valamint kérésre a minőségbiztosítási rendszerek általa kiadott jóváhagyásairól.

8.Meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3. 1., a 3. 5., az 5. és a 6. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselő révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a megbízásban.

10. rész
A műszaki dokumentáció tartalma

A műszaki dokumentációt a gyártó állítja össze. A dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy a termék megfelel-e az alkalmazandó követelményeknek.

A műszaki dokumentációnak lehetőség szerint legalább a következő elemeket tartalmaznia kell:

1.a termék teljes leírása, beleértve a következőket:

a)a külső jegyeket, jelöléseket és a belső elrendezést mutató fényképek vagy ábrák;

b)az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő, felhasznált szoftver- vagy firmware-verziók;

c)felhasználói kézikönyv és üzembe helyezési utasítás;

2.az alkatrészek, alegységek, kapcsolási körök és hasonló releváns elemek összeállítási terve, gyártási rajzai és diagramjai;

3.a rajzok és vázlatok megértéséhez szükséges magyarázatok, beleértve a termék működésének ismertetését;

4.a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok listája, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azon esetekben, ahol ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, azoknak a megoldásoknak a leírása, amelyeket a 4. cikkben előírt alapvető követelmények teljesítése érdekében alkalmaztak, az egyéb alkalmazott vonatkozó műszaki leírásokat is ideértve. A csak részben alkalmazott harmonizált szabványok esetében a műszaki dokumentációban fel kell tüntetni, hogy mely részeket alkalmazták;

5.az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példánya;

6.a 8. rész szerinti megfelelőségértékelési modul alkalmazása esetén az EU-típusvizsgálati tanúsítvány egy példánya és mellékletei, az érintett bejelentett szervezet által kiállított formában;

7.az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok eredményei és egyéb hasonló releváns elemek;

8.vizsgálati jelentések;

9.azoknak a dokumentumoknak a másolatait, amelyeket a gyártó a bejelentett szervezeteknek eljuttatott;

10.a műszaki tervezésnél alkalmazott megoldás megfelelőségét alátámasztó bizonyíték. Ennek az alátámasztó bizonyítéknak minden olyan dokumentumot fel kell sorolnia, amelyet használtak, különösen, ha a vonatkozó harmonizált szabványokat és/vagy műszaki előírásokat nem alkalmazták teljes mértékben. Szükség esetén az alátámasztó bizonyítéknak tartalmaznia kell a gyártó megfelelő laboratóriumában vagy a gyártó nevében és felelősségére egy másik vizsgálati laboratóriumban elvégzett vizsgálatok eredményeit;

11.a gyártás és raktározás helyének címe.

11. rész
EU-megfelelőségi nyilatkozat

1.A termék (típus-, tétel- vagy sorozatszám)

2.A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe

3.Ez a megfelelőségi nyilatkozat a gyártó kizárólagos felelősségére kerül kiadásra.

4.A nyilatkozat tárgya [a termék azonosítása a nyomonkövethetőség biztosítására; adott esetben a készülék megfelelő azonosításához szükséges, megfelelően látható színes fényképet is tartalmazhat]

5.A nyilatkozat fent ismertetett tárgya .... osztályba tartozik [UAS-ek esetében az e melléklet 1–5. részében meghatározott osztályt adja meg]

6.Ezen UAS-berendezés garantált hangteljesítményszintje … dB(A) [csak az 1–3. UAS-osztályba tartozó, nem rögzített szárnyú UAS-ek esetében kell megadni]

7.A fent ismertetett nyilatkozat tárgya megfelel a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak:

–[adja meg e rendelet és a termékre osztályára vonatkozó melléklet hivatkozását];

–vagy adott esetben egyéb uniós harmonizációs jogszabály.

8.Az alkalmazott vonatkozó harmonizált szabványokra vagy azokra az egyéb műszaki előírásokra való hivatkozás, amelyekkel kapcsolatban megfelelőségi nyilatkozatot tettek. A hivatkozásokat az azonosító számokkal együtt és a megfelelő verzió feltüntetésével kell megadni, adott esetben a kiállítás dátumával együtt.

9.A(z) ... [nevű, számú] … bejelentett szervezet adott esetben elvégezte a(z) … [a beavatkozás ismertetése] …, és a következő EU-típusvizsgálati tanúsítványt adta ki.

10.Adott esetben azon tartozékok és összetevők leírása – ideértve a szoftvereket is –, amelyek lehetővé teszik a pilóta nélküli légi jármű vagy a pilóta nélküli légijármű-rendszer rendeltetésszerű használatát és az EU-megfelelőségi nyilatkozat hatálya alá tartoznak.

11.További információk:

A nyilatkozatot a következő nevében és megbízásából írták alá: …

[a kiállítás helye és dátuma]:

[név, beosztás] [aláírás]:

12. rész
Egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozat

A 14. cikk (3) bekezdésében említett egyszerűsített megfelelőségi nyilatkozat szövege a következő:

–[Gyártó neve] kijelenti, hogy az UAS [az UAS-t azonosító adatok: típus vagy sorozatszám] a … … osztályba [adja meg a terméknek a melléklet 1–5. része szerinti osztályát] tartozik és garantált hangteljesítményszintje …. dB(A) [csak az 1–3. osztályba tartozó, nem rögzített szárnyú UAS-ek esetében kell megadni],

–    valamint megfelel a(z) ... rendeleteknek [sorolja fel az összes rendeletet, amelynek a termék megfelel].

–A teljes EU-megfelelőségi nyilatkozat elérhető az alábbi webhelyen: [honlap címe]

13. rész
Zajvizsgálati előírások

Ez a rész az 1., 2. és 3. UA-osztályba tartozó termékek A-súlyozott hangteljesítményszintjének meghatározása alapjául használandó légzaj mérésének módszereit állapítja meg.

Meghatározza a zajkibocsátási alapszabványt, valamint a forrást burkoló mérőfelületen végzett hangnyomásszint-mérésre és a forrás által keltett hangteljesítményszint számítására vonatkozó részletes vizsgálati előírásokat.

1.Zajkibocsátási alapszabvány

Az UA A-súlyozott hangteljesítményszintjének (LWA) meghatározásakor az EN ISO 3744:2010 zajkibocsátási alapszabvány alkalmazandó a következő kiegészítések figyelembevétele mellett:

2.Telepítési és elhelyezési feltételek

Vizsgálati terület:

Az UA-nak egy hangvisszaverő (akusztikailag kemény) felület felett kell lebegnie. Az UA-nak kellő távolságra kell elhelyezni a minden hangvisszaverő faltól vagy mennyezettől vagy egyéb hangvisszaverő tárgytól úgy, hogy a mérési felületen teljesüljenek az EN ISO 3744:2010 szabvány A. mellékletében megadott követelmények.

A zajforrás elhelyezése:

Az UA-nak a hangvisszaverő felület felett 0,5 m magasságban kell lebegnie. A vizsgált UA konfigurációjának (propellerek, tartozékok, beállítások) meg kell felelnie a forgalmazott UA konfigurációjának.

Zajmérési felület és mikrofonrendszer:

Az UA-t az EN ISO 3744:2010 szabvány 7.2.3. pontjának megfelelően teljes egészében egy félgömb alakú mérőfelületnek kell körülvennie.

A mikrofonok számát és elhelyezését az EN ISO 3744:2010 szabvány F. melléklete határozza meg.

A mérőfelület „O” kiindulási pontjának közvetlenül az UA alatt, a talaj síkjában kell elhelyezkednie.

3.Működési feltételek a vizsgálat során

A zajvizsgálatok végzése során az UA-nak stabil helyzetben oldalirányú és függőleges repülést kell végeznie 0,5 m magasságban a mérési félgömb kiindulási pontja (O pont) felett, maximális felszállótömeggel és teljesen feltöltött akkumulátorral.

Ha az UA-t felszerelhető tartozékokkal együtt hozzák forgalomba, akkor az UA-t tartozékok nélkül és minden lehetséges tartozékkonfigurációval is meg kell vizsgálni.

4.Az egyenértékű felületi hangnyomásszint számítása

Az A-súlyozott egyenértékű felületi hangnyomásszintet minden egyes UA-konfiguráció esetében legalább háromszor kell meghatározni. Ha a meghatározott értékek közül legalább kettő nem tér el 1 dB-nél nagyobb mértékben, nem szükséges további méréseket végezni. Ellenkező esetben a méréseket mindaddig folytatni kell, amíg nem sikerül két olyan értéket megállapítani, amelyek legfeljebb 1 dB-lel térnek el egymástól. Az UA hangteljesítményszintjének számításához használandó egyenértékű felületi hangnyomásszint annak a két legnagyobb, egymástól legfeljebb 1 dB-lel eltérő érték számtani középe.

5.A vizsgálati jegyzőkönyvben megadandó adatok

A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a vizsgált forrás azonosításához szükséges műszaki adatokat, valamint a zajvizsgálati előírásokat és az akusztikai adatokat is.

A jegyzőkönyvben az A-súlyozott hangteljesítményszint értékeként a különböző vizsgált UA-konfigurációk esetében mért legnagyobb értéket kell megadni, a hozzá közelebb eső egész számra kerekítve (0,5-nél kisebb értéknél az alacsonyabb számot, 0,5-nél nagyobb vagy azzal egyenlő értéknél a magasabb számot kell megadni).

14. rész
A garantált hangteljesítményszint jelzése

A garantált hangteljesítményszint jelzésének a dB-ben megadott, garantált hangteljesítményszint számjegyeiből, az LWA jelből és a következő formátumú piktogramból kell állnia:

Amennyiben a jelzés méretét a berendezés méretének megfelelően csökkenteni kell, a fenti rajz szerinti arányokat továbbra is meg kell tartani. Azonban a jelölés függőleges mérete (magassága), ha lehetséges, ne legyen kisebb, mint 20 mm.

15. rész
Az UA-osztályok szerinti maximális hangteljesítményszint (az átmeneti időszakokkal együtt)

Ahol az „lg” a 10-es alapú logaritmus.