INDOKOLÁS
1.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE
Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) új alaprendeletének elfogadását követően az EU valamennyi pilóta nélküli légi jármű tekintetében hatáskörrel rendelkezik, függetlenül azok tömegétől. Következésképpen – az egyéb alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokat, valamint a pilóta nélküli légi jármű típusát és az üzembentartás kategóriáját teljes mértékben figyelembe véve – meg kell határozni az említett pilóta nélküli légi járművek üzemeltetéséből fakadó kockázatok kezelésére vonatkozó követelményeket. E kezdeményezés fő célja, hogy részletes szabályokat állapítson meg a pilóta nélküli légi járművek kialakítására, hajtóműveire, propellereire, alkatrészeire és a légi jármű távirányítására szolgáló berendezésekre vonatkozóan.
2.AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK
Az (EU) 2018/1139 rendelet 128. cikkének (4) bekezdésével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottságnak a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultált az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét a Bizottság a – részben a tagállamok képviselőiből álló – repülésbiztonsági szakértői csoport elé terjesztette a csoport 2018 októberében és decemberében tartott ülésein. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete az EASA végleges véleményén alapul, amelyet az EASA 2018. február 6-án, a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó új rendeletekről szóló „Felhívás javasolt módosításra” című dokumentum közzétételét követően készített el, és amelyet egy hatásvizsgálat és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció is alátámaszt.
3.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 128. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a pilóta nélküli légi járművek szükséges berendezéseire és funkcióira vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából.
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2019.3.12.)
a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
mivel:
(1)Azon pilóta nélküli légijármű-rendszerek (UAS) esetében, amelyek üzemben tartása a legalacsonyabb kockázatot jelenti és a nyílt kategóriába sorolható, nem indokolt a klasszikus légiforgalmi megfelelési eljárások alkalmazása. Az említett UAS-ek esetében indokolt élni az (EU) 2018/1139 rendelet 56. cikkének (6) bekezdésében említett közösségi harmonizációs jogszabályok elfogadásának lehetőségével. Következésképpen – az egyéb alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabályokat teljes mértékben figyelembe véve – meg kell határozni az említett UAS-ek üzembentartásából fakadó kockázatok kezelésére vonatkozó követelményeket.
(2)E követelményeknek ki kell terjedniük az (EU) 2018/1139 rendelet 55. cikkében előírt alapvető követelményekre, különösen azon berendezések és funkciók tekintetében, amelyek az említett UAS-ek üzembentartásából fakadóan a repülésbiztonsággal, a magánélet és a személyes adatok védelmével, a biztonsággal és a környezetvédelmemmel kapcsolatban felmerülő kockázatok enyhítése érdekében szükséges.
(3)Ha a gyártók azzal a szándékkal hoznak forgalomba egy UAS-t, hogy az a nyílt üzembentartási kategóriába sorolható legyen, és azt ennek megfelelő osztályazonosító címkével látják el, indokolt őket annak biztosítására kötelezni, hogy az UAS megfelel az adott osztály követelményeinek.
(4)Figyelembe véve a piacon már forgalmazott légijármű-modellek által elért jó biztonsági szintet, indokolt létrehozni a „C4” UAS-osztályt, amelyre – a légijármű-modellek üzembentartóinak érdekeit szem előtt tartva – nem vonatkozhatnak aránytalan műszaki követelmények.
(5)E rendeletet azokra az UAS-okra is alkalmazni kell, amelyek a 2009/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében játéknak minősülnek. Ezeknek az UAS-oknak is meg kell felelniük a 2009/48/EK irányelvnek. Ezt a megfelelési követelményt figyelembe kell venni az e rendeletbe foglalt további repülésbiztonsági követelmények meghatározásakor.
(6)Azoknak az UAS-eknek, amelyek a 2009/48/EK irányelv értelmében nem minősülnek játéknak, meg kell felelniük a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott, vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, amennyiben az említett irányelv vonatkozik rájuk, valamint amennyiben ezek az egészségügyi és biztonsági követelmények nem kapcsolódnak szervesen az UAS-ek repülésbiztonságához. Amennyiben az említett egészségügyi és biztonsági követelmények szervesen kapcsolódnak a repülésbiztonsághoz, csak e rendeletet kell alkalmazni.
(7)A 2014/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv nem alkalmazandó azokra a pilóta nélküli légi járművekre, amelyek az (EU) 2018/1139 rendelet szerinti tanúsítás tárgyát képezik, amelyeket kizárólag légi használatra terveztek, valamint amelyeket kizárólag az ITU Nemzetközi Rádiószabályzattal védett légiforgalmi célú felhasználásra kiosztott frekvenciákon szándékoznak üzemben tartani.
(8)A 2014/53/EU irányelvet azokra a pilóta nélküli légi járművekre kell alkalmazni, amelyeknek nem kell tanúsításon átesniük, amelyeket nem kizárólag az ITU Nemzetközi Rádiószabályzattal védett légiforgalmi célú felhasználásra kiosztott frekvenciákon szándékoznak üzemben tartani, valamint amelyek rádiótávközlés és/vagy rádiós helyzetmeghatározás céljából a rendeltetésszerű használat érdekében rádióhullámokat bocsátanak ki a 3000 GHz alatti frekvencián.
(9)A 2014/30/EU irányelvet azokra a pilóta nélküli légi járművekre kell alkalmazni, amelyeknek nem kell tanúsításon átesniük, amelyeket nem kizárólag az ITU Nemzetközi Rádiószabályzattal védett légiforgalmi célú felhasználásra kiosztott frekvenciákon szándékoznak üzemben tartani, valamint amelyek nem tartoznak a 2014/53/EU irányelv hatálya alá.
(10)A 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat közös elveket és horizontális rendelkezéseket állapít meg azon termékek forgalmazását illetően, amelyek a vonatkozó ágazati jogszabályok hatálya alá tartoznak. Az egyéb ágazati termékjogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek forgalmazására vonatkozó rendelkezéseket össze kell hangolni a 768/2008/EK határozattal létrehozott keretrendszerrel.
(11)Az UAS-ekkel kapcsolatos biztonsági kockázatokra a 2001/95/EK irányelv csak abban az esetben alkalmazandó, amennyiben az érintett termékek biztonságosságára vonatkozó uniós jogszabályok nem tartalmaznak azonos célú egyedi rendelkezéseket.
(12)E rendeletet a rendelkezésre bocsátás valamennyi formájára, így a távértékesítésre is alkalmazni kell.
(13)A tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan, nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-t lehessen forgalmazni és üzembe helyezni, amely rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyezteti az emberek és a háziállatok egészségét és biztonságát, illetve a vagyontárgyak biztonságát.
(14)Az uniós polgárok környezetének magas fokú védelme érdekében a zajkibocsátást a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell. A nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek hangteljesítményére vonatkozó korlátozások az (EU) .../... [IR] rendeletben meghatározott átmeneti időszakok végén felülvizsgálhatók.
(15)Tekintettel az e-kereskedelem jelentőségének növekedésére, különös figyelmet kell fordítani a termékek megfelelőségének biztosítására. E célból a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy együttműködésre törekedjenek a harmadik országok illetékes hatóságaival, valamint hogy fejlesszék az együttműködést a piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóságok között. A piacfelügyeleti hatóságoknak lehetőség szerint használniuk kell a bejelentési-cselekvési eljárásokat, és együttműködést kell kialakítaniuk a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságokkal. A gyors reagálás érdekében az említett hatóságnak szoros kapcsolatot kell kialakítaniuk a legfontosabb olyan közvetítőkkel, amelyek tárhelyszolgáltatást nyújtanak az online termékértékesítéshez.
(16)A közérdek – például az egészség – magas szintű védelmének biztosítása, valamint az uniós piacon a tisztességes verseny garantálása érdekében a gazdasági szereplőknek – az ellátási és értékesítési láncban betöltött szerepüknek megfelelően – felelősséget kell vállalniuk a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségéért. Ezért az egyes gazdasági szereplők között egyértelműen és arányosan, az ellátási és az értékesítési láncban betöltött szerepnek megfelelően kell felosztani a kötelezettségeket.
(17)A gazdasági szereplők, a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok és a fogyasztók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-eket beszállító vagy értékesítő gazdasági szereplőknek a postai címük mellett internetes honlapjuk címét is meg kell adniuk.
(18)Mivel a gyártó részletes ismeretekkel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, az ő helyzete a legmegfelelőbb ahhoz, hogy végrehajtsa a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ekre vonatkozó megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia.
(19)Ezt a rendeletet minden olyan, nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-re alkalmazni kell, amely az uniós piacon új terméknek számít, függetlenül attól, hogy az egy az Unióban letelepedett gyártó által gyártott új UAS vagy egy harmadik országból behozott új vagy használt UAS.
(20)Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő UAS-ek megfeleljenek e rendelet követelményeinek, amennyiben azokat a „nyílt” kategóriába sorolt üzembentartásra szánják. Különösen azt kell biztosítani, hogy a gyártók megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat végezzenek. Elő kell tehát írni az importőrök számára, hogy győződjenek meg arról, hogy az általuk forgalomba hozott UAS-ek megfelelnek az ebben a rendeletben előírt követelményeknek, és ne hozzanak forgalomba olyan UAS-eket, amelyek e követelményeknek nem felelnek meg, vagy kockázatot jelentenek. Az importőrök tekintetében elő kell írni azt is, hogy bizonyosodjanak meg arról, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezték, és biztosítsák, hogy az egyéni védőeszközökön elhelyezett CE-jelölés és a gyártó által készített műszaki dokumentáció ellenőrzés céljából az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére álljon.
(21)A nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-eket forgalmazóinak kellő körültekintéssel kell eljárniuk annak biztosítása érdekében, hogy a termék kezelésével ne befolyásolják hátrányosan annak megfelelőségét. Emellett mind az importőrtől, mind pedig a forgalmazótól elvárható, hogy a termékek forgalomba hozatalakor vagy forgalmazásakor kellő gondossággal járjanak el az alkalmazandó követelmények tekintetében.
(22)Helyénvaló, hogy a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek forgalomba hozatalakor az importőr az UAS-en minden esetben feltüntetesse nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és kapcsolatfelvételre használható címét. Ha az UAS mérete ezt nem teszi lehetővé, a fentiek alól kivételt lehet tenni. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az importőrnek fel kellene bontania a csomagolást ahhoz, hogy nevét és címét az UAS-en feltüntethesse.
(23)Amennyiben egy gazdasági szereplő a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-t, illetve olyan módon módosítja azt, ami befolyásolja az arra alkalmazandó követelményeknek való megfelelőséget, gyártónak kell tekinteni, és így vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.
(24)Indokolt, hogy a forgalmazók és az importőrök, mivel közel vannak a piachoz, szerepet vállaljanak az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokban, és készek legyenek tevékenyen részt venni azokban úgy, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-sel kapcsolatos összes szükséges információt.
(25)A nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek teljes ellátási láncban való nyomonkövethetőségének biztosítása segít egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni a piacfelügyeletet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságoknak azt a feladatát, hogy a nem megfelelő UAS-eket forgalmazó gazdasági szereplők nyomára akadjanak.
(26)Ennek a rendeletnek az alapvető követelmények megállapítására kell korlátozódnia. A nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-eken az említett követelmények tekintetében végzett megfelelőségértékelés megkönnyítése érdekében azon termékeket, amelyek megfelelnek az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban elfogadott harmonizált szabványoknak, az e követelmények részletes műszaki leírásának meghatározása céljából megfelelőnek kell tekinteni.
(27)A nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ekre alkalmazandó alapvető követelményeket kellő pontossággal kell megfogalmazni, hogy jogilag kötelező erejű kötelezettségeket vezessenek be. Ezeket úgy kell megfogalmazni, hogy abban az esetben is lehetséges legyen az adott követelményeknek való megfelelés értékelése, ha nem állnak rendelkezésre harmonizált szabványok, illetve ha a gyártó úgy dönt, hogy nem alkalmaz egy harmonizált szabványt.
(28)Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza azt az eljárást, amelyet az e rendelet értelmében a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ekre alkalmazandó harmonizációs jogszabályok követelményeit nem teljes mértékben teljesítő harmonizált szabványokkal szemben emelt kifogások esetén kell alkalmazni. Ez az eljárás adott esetben azokra a szabványokra vonatkozóan alkalmazandó, amelyeknek a Hivatalos Lapban közzétett hivatkozásai alapján vélelmezhető az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.
(29)Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a piacon forgalmazott, nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek megfelelnek az alapvető követelményeknek, megfelelőségértékelési eljárásokat kell előírni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárásokra különböző modulokat határoz meg, amelyek köre – az adott kockázat és a szükséges biztonsági szint arányától függően – a leginkább megengedőtől a legszigorúbbig terjed. Az ágazatok közötti koherencia biztosítása és a eseti megfelelőségértékelés-változatok létrejöttének elkerülése érdekében a megfelelőségértékelési eljárások körét e modulokra kell korlátozni.
(30)A piacfelügyeleti hatóságoknak és az UAS-üzembentartóknak könnyű hozzáférést kell biztosítani az EU-megfelelőségi nyilatkozathoz. E követelmény teljesítése érdekében a gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ekhez mindig mellékelve legyen az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példánya vagy az az internetes cím, amelyen az EU-megfelelőségi nyilatkozat elérhető.
(31)A piacfelügyeleti célú információ-hozzáférés hatékonnyá tétele érdekében egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatba célszerű belefoglalni a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ekre irányadó valamennyi uniós jogi aktus azonosításához szükséges információkat. A gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentése érdekében ezen egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat az egyes vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatokból összeállított dokumentáció is lehet.
(32)A tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésre irányuló eljárás egészének látható végeredménye a termék megfelelőségét igazoló CE-jelölés. A CE-jelölésre irányadó általános elveket a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet határozza meg. A CE-jelölésnek a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-eken történő elhelyezésére vonatkozó szabályokat ebben a rendeletben kell meghatározni.
(33)Egyes, e rendelet hatálya alá tartozó, nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-osztályok esetében a megfelelőségértékelési szervek beavatkozása szükséges. Erről a tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot.
(34)Unió-szerte biztosítani kell, hogy a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek megfelelőségértékelését végző szervezetek egységesen magas szintű teljesítményt nyújtsanak, és minden ilyen szervezetnek azonos színvonalon és tisztességes versenyfeltételek mellett kell ellátnia feladatát. Ezért kötelező követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre nézve, amelyek megfelelőségértékelési szolgáltatások nyújtása céljából be kívánják jelentetni magukat.
(35)Amennyiben egy megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy egy nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS teljesíti a harmonizált szabványokban rögzített kritériumokat, akkor azt kell vélelmezni, hogy az megfelel e rendelet vonatkozó követelményeinek.
(36)A megfelelőségértékelés egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében a bejelentő hatóságokra, valamint a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és ellenőrzésében részt vevő egyéb szervezetekre nézve szintén követelményeket kell előírni.
(37)A 765/2008/EK rendelet meghatározza a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálásának szabályait, megteremti a harmadik országokból érkező termékek piacfelügyeletének és ellenőrzésének keretét, valamint megállapítja a CE-jelölés általános elveit. Az e rendeletben megállapított rendszert a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálási rendszer egészíti ki.
(38)A nemzeti hatóságoknak az egész Unióban elsősorban a 765/2008/EK rendelet szerinti – a megfelelőségi tanúsítványokba vetett bizalom szükséges szintjét biztosító – átlátható akkreditálást kell alkalmazniuk a megfelelőségértékelő szervezetek műszaki alkalmasságának igazolására.
(39)A megfelelőségértékelő szervezetek gyakran alvállalkozásba adják a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó tevékenységeik bizonyos részeit, vagy e célból leányvállalatot vesznek igénybe. Az Uniós piacon forgalomba hozandó, nyílt kategóriában való használatra tervezett UAS-ek tekintetében előírt védelem szintjének megóvása érdekében alapvető fontosságú, hogy a megfelelőségértékelési feladatok ellátását illetően az alvállalkozók és leányvállalatok ugyanazokat a követelményeket teljesítsék, mint a bejelentett szervezetek. Ezért fontos, hogy a bejelentendő szervezetek alkalmasságának és teljesítményének értékelése, valamint a már bejelentett szervezetek ellenőrzése az alvállalkozók és leányvállalatok által végzett tevékenységekre is kiterjedjen.
(40)Javítani kell a bejelentési eljárás hatékonyságát és átláthatóságát és különösen az online bejelentés lehetővé tétele érdekében hozzá kell igazítani az új technológiákhoz.
(41)Mivel a bejelentett szervezetek az Unió egészében kínálhatják szolgáltatásaikat, lehetővé kell tenni a többi tagállam és a Bizottság számára, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek. Ezért fontos biztosítani egy olyan időtartamot, amely alatt tisztázhatók a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmasságával kapcsolatos kétségek vagy aggályok, mielőtt még bejelentett szervezetként megkezdenék működésüket.
(42)A versenyképesség érdekében döntő jelentőségű, hogy a bejelentett szervezetek úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen adminisztratív terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból és a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a megfelelőségértékelési eljárások technikai alkalmazásában biztosítani kell a következetességet. Ez legjobban a bejelentett szervezetek egymás közötti megfelelő koordinálásával és együttműködésével érhető el.
(43)Az érdekelt felek számára biztosítani kell a jogot arra, hogy fellebbezzenek a valamely bejelentett szervezet által elvégzett megfelelőségértékelés eredménye ellen. Fontos biztosítani, hogy rendelkezésre álljon a bejelentett szervezetek által hozott határozatokkal szembeni fellebbezésre alkalmazandó eljárás.
(44)A gyártóknak meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek csak akkor legyenek forgalomba hozhatók, ha megfelelő tárolás, illetve rendeltetésszerű és észszerűen előre látható feltételek mellett történő használat esetén nem veszélyeztetik emberek egészségét vagy biztonságát. A nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-eket csak észszerűen előrelátható használati feltételek mellett – azaz ha az adott használat törvényes és kiszámítható emberi viselkedés eredménye lehet – tekinthetők úgy, hogy nem felelnek meg az e rendeletben meghatározott alapvető egészségi és biztonsági követelményeknek.
(45)A jogbiztonság érdekében egyértelművé kell tenni, hogy a 765/2008/EK rendelet uniós piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályai – ideértve a nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszerén (RAPEX) keresztüli információcserére vonatkozó rendelkezéseket is – a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ekre is alkalmazandók. Ez a rendelet nem gátolhatja meg a tagállamokat annak eldöntésében, hogy mely illetékes hatóságokat bízzák meg azon feladatok ellátásával. Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtásakor az átmenet a zökkenőmentes legyen, megfelelő átmeneti intézkedéseket kell megállapítani.
(46)Azon UAS-eknek, amelyeknek üzembentartása a legnagyobb kockázattal jár, tanúsításon kell átesniük. Ennek a rendeletnek ezért meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek alapján az UAS-eknek kialakítás, gyártás és karbantartás tekintetében tanúsításon kell átesniük. Mivel az említett feltételek a baleset esetén a harmadik személyek számára jelentett nagyobb mértékű veszélyhez kapcsolódnak, ezért a személyszállításra és a veszélyes áruk szállítására tervezett UAS-ek esetében, valamint azon UAS-ek esetében, amelyek bármely mérete meghaladja a 3 m-t, és amelyeket emberek gyülekezete feletti üzembentartásra terveztek indokolt előírni a tanúsítást. Az (EU) .../... [IR] rendeletben meghatározott különleges üzembentartási kategóriában használt UAS-ek esetében is kötelező a tanúsítás, ha egy kockázatértékelést követően az illetékes hatóság által kiállított üzembentartási engedély úgy ítéli, hogy az UAS tanúsítása nélkül nem mérsékelhető megfelelően az üzembentartással járó kockázat.
(47)A piaci forgalomba hozott, nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett és osztályazonosító címkével ellátott UAS-eknek – a nyílt üzembentartási kategórián kívül való használat esetén – adott esetben meg kell felelniük a különleges vagy tanúsított üzembentartási kategóriában használt UAS-ekre vonatkozó tanúsítási követelményeknek.
(48)Azon UAS-üzembentartóknak, amelyek harmadik országbeli központi ügyvezetési hellyel, székhellyel vagy illetékességgel rendelkeznek és az egységes európai égbolt légterében UAS-eket tartanak üzemben, e rendelet hatálya alá kell tartozniuk.
(49)Az e rendeletben előírt intézkedések az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) által az (EU) 2018/1139 rendelet 65. cikkével összhangban kibocsátott 01/2018 sz. véleményen alapulnak,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. cikk
Tárgy
(1)Ez a rendelet meghatározza az (EU) .../... [IR] rendeletben megállapított szabályok és feltételek szerinti üzembentartásra tervezett pilóta nélküli légijármű-rendszerek (a továbbiakban: UAS-ek), valamint a távoli azonosításra szolgáló kiegészítők kialakítására és gyártására vonatkozó követelményeket. A rendelet továbbá maghatározza azon UAS-típusokat, amelyeknek kialakítás, gyártás és karbantartás tekintetében tanúsításon kell átesniük.
(2)A rendelet továbbá szabályokat állapít meg a nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek és a távoli azonosításra szolgáló kiegészítők forgalomba hozatalára és az Unión belüli szabad mozgására vonatkozóan.
(3)Ez a rendelet azokra a harmadik országbeli UAS-üzembentartók vonatkozóan is megállapít szabályokat, akik az (EU) .../... [IR] rendelet szerinti UAS-üzemebentartást végeznek az egységes európai égbolt légterében.
2. cikk
Hatály
(1)E rendelet II. fejezete a következő termékekre alkalmazandó:
a)Az (EU) .../... [IR] rendeletben meghatározott nyílt UAS-üzemebentartási kategóriára alkalmazandó szabályok és feltételek szerint üzemben tartott, és az (EU) .../... [IR] rendeletben említett öt UAS-osztály egyikébe való besorolással rendelkező, e rendelet mellékletének 1–5. részében foglaltaknak megfelelő osztályazonosító címkével ellátott UAS-ek, a saját építésű UAS-ek kivételével;
b)e rendelet mellékletének 6. részében foglaltak szerinti távoli azonosításra alkalmas kiegészítők.
(2)E rendelet III. fejezete az (EU) .../... [IR] rendelet értelmében a tanúsított és különleges UAS-üzembentartási kategóriára alkalmazandó szabályok és feltételek szerint üzembentartott UAS-ekre vonatkozik.
(3)E rendelet IV. fejezete azokra az UAS-üzembentartókra alkalmazandó, akik vagy amelyek harmadik országbeli központi ügyvezetési hellyel, székhellyel vagy illetékességgel rendelkeznek, ha az UAS üzembentartását az Unió területén végzik.
(4)Ez a rendelet nem vonatkozik azokra az UAS-ekre, amelyeket kizárólag beltéri üzemeltetésre terveztek.
3. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1.„pilóta nélküli légi jármű (UA)”: bármely olyan légi jármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes;
2.„pilóta nélküli légi járművek távoli vezérlésére szolgáló berendezés”: olyan műszer, berendezés, mechanizmus, készülék, eszköz, szoftver vagy kiegészítő, amely szükséges az UA biztonságos üzemben tartásához, de annak nem alkatrésze és nem az UA fedélzetén szállítandó;
3.„pilóta nélküli légijármű-rendszer (UAS)”: a pilóta nélküli légi jármű és az azt távolról vezérlő berendezés;
4.„pilóta nélküli légijármű-rendszer üzembentartója (UAS-üzemebentartó)”: olyan jogi vagy természetes személy, aki vagy amely egy vagy több UAS-t tart üzemben vagy szándékozik üzemben tartani;
5.„nyílt kategória”: a(z) … [IR] rendelet 4. cikkében meghatározott UAS-üzembentartási kategória;
6.„különleges kategória”: a(z) … [IR] rendelet 5. cikkében meghatározott UAS-üzembentartási kategória;
7.„tanúsított kategória”: a(z) … [IR] rendelet 6. cikkében meghatározott UAS-üzembentartási kategória;
8.„uniós harmonizációs jogszabály”: minden olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja a termékek forgalomba hozatalának feltételeit;
9.„akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének (10) bekezdésében meghatározott akkreditálás;
10.„megfelelőségértékelés”: értékelési eljárás, amely bizonyítja, hogy egy termékkel kapcsolatos, meghatározott követelmények teljesültek,
11.„megfelelőségértékelő szervezet”: a kalibrálásra, a vizsgálatra, a tanúsításra és az ellenőrzésre kiterjedő megfelelőségértékelési tevékenységeket végző szervezet;
12.„CE-jelölés”: olyan jelölés, amellyel a gyártó jelzi, hogy a termék megfelel a jelölés feltüntetését előíró uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek;
13.„gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, amely terméket gyárt, illetve amely az adott terméket tervezteti vagy legyártatja, és a saját neve vagy kereskedelmi védjegye alatt forgalomba hozza;
14.„meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli megbízást kapott, hogy meghatározott feladatok vonatkozásában a nevében eljárjon;
15.„importőr”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;
16.„forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely forgalmazza a terméket;
17.„gazdasági szereplő”: az UAS gyártója, importőre és a forgalmazója, valamint a gyártó meghatalmazott képviselője;
18.„forgalmazás”: egy terméknek kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára az uniós piacon, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;
19.„forgalomba hozatal”: a termék első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;
20.„harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;
21.„műszaki leírás”: a termék, a folyamat vagy a szolgáltatás által teljesítendő műszaki követelményeket meghatározó dokumentum;
22.„saját építésű UAS”: az összeszerelője által saját használatra gyártott vagy összeállított UAS, az olyan alkatrészekből összeállított UAS-ek kivételével, amelyeket a gyártó egyetlen összeszerelési készletként hozott forgalomba;
23.„piacfelügyeleti hatóság”: az egyes tagállamok területén a piacfelügyelet ellátásáért felelős tagállami hatóság;
24.„visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználó számára már forgalmazott termék visszajuttatása;
25.„forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megelőzze a termék forgalmazását az értékesítési láncban;
26.„az egységes európai égbolt légtere”: az azon terület feletti légtér, amelyre a Szerződések alkalmazandók, valamint minden más olyan légtér, amelyre a tagállamok az 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet annak 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően alkalmazzák;
27.„távoli pilóta”: olyan természetes személy, aki az UA biztonságos repüléséért felel azáltal, hogy a repülésvezérlő szerveket manuálisan kezeli, vagy – ha az UA automatikusan repül – folyamatos figyelemmel kíséri annak pályáját, és bármikor képes beavatkozni és az UA pályát módosítani;
28.„maximális felszállási tömeg (MTOM)”: az UA-nak az a gyártó vagy az összeszerelő által meghatározott maximális tömege a hasznos teherrel és az üzemanyaggal együtt, amely mellett az UA még üzemeltethető;
29.„hasznos teher”: minden olyan műszer, mechanizmus, berendezés, alkatrész, készülék, tartozék vagy kiegészítő, beleértve a kommunikációs berendezéseket is, amelyet a légi járműre szerelnek fel vagy azon helyeznek el, de nem a repülésben lévő légi jármű üzemben tartásához vagy irányításához használnak vagy szándékoznak használni és nem a sárkányszerkezet, a hajtómű és a légcsavar alkatrészei;
30.„követési üzemmód”: az UAS olyan üzemmódja, amelyben a pilóta nélküli légi jármű előre meghatározott távolságban folyamatosan követi a távoli pilótát;
31.„közvetlen távoli azonosítás”: az UA adatainak (például a jelölésének) helyi közvetítését biztosító rendszer, melynek célja, hogy a közvetített információk az UA-hoz való fizikai hozzáférés nélkül is elérhetők legyenek;
32.„földrajzi helymeghatározás”: olyan funkció, amely a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján észleli, ha fennáll annak a veszélye, hogy az UA megsérti a légtérhasználatra vonatkozó korlátozásokat, és jelzi ezt a távoli pilótának annak érdekében, hogy az hatékony azonnali intézkedésekkel megakadályozhassa a korlátozások megsértését;
33.„hangteljesítményszint LWA”: az EN ISO 3744:2010 szabvány szerinti, 1 pW-ra vonatkoztatott A-súlyozott hangteljesítményszint;
34.„mért hangteljesítményszint”: az a hangteljesítményszint, amelyet a melléklet 13. részében meghatározott méréssel állapítanak meg; a mért értékek meghatározhatók egyetlen, a berendezéstípusra reprezentatív UA alapján vagy több UA átlagértékéből;
35.„garantált hangteljesítményszint”: az a hangteljesítmény, amelyet a melléklet 13. részében megadott követelményekkel összhangban határoznak meg, és amely magába foglalja a különböző gyártásból és mérési módszerekből adódó bizonytalanságot is, továbbá amelyről a gyártó vagy annak a közösségi illetőségű hivatalos képviselője megerősíti, hogy – az alkalmazott és műszaki dokumentációban említett műszaki eljárásokat figyelembe véve – a azt az értéket a berendezés nem lépi túl.
36.„lebegés”: a földrajzi pozíció megtartása a levegőben;
37.„emberek gyülekezete”: olyan összejövetel, ahol az emberek a jelenlévők sokasága miatt korlátozottak mozgásukban.
II. FEJEZET
A nyílt kategóriába sorolt üzembentartásra tervezett UAS-ek és a távoli azonosításra szolgáló kiegészítők
1. SZAKASZ
A termékre vonatkozó követelmények
4. cikk
Követelmények
(1)A 2. cikk (1) bekezdésében említett termékeknek meg kell felelniük a melléklet 1–6. részében meghatározott követelményeknek.
(2)Azoknak az UAS-oknak, amelyek a 2009/48/EK irányelv értelmében nem minősülnek játéknak meg kell felelniük a 2006/42/EK irányelvben meghatározott, vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek azon kockázatok tekintetében, amelyek nem kapcsolódnak az UA biztonságos repüléséhez.
(3)A piacon már forgalmazott termékek szoftverének frissítése csak akkor végezhető el, ha az adott frissítés nem befolyásolja a termék megfelelőségét.
5. cikk
A termékek forgalmazása és szabad mozgása
(1)A termékek csak akkor forgalmazhatók, ha megfelelnek e fejezet követelményeinek, és nem veszélyeztetik személyek, állatok vagy vagyontárgyak egészségét vagy biztonságát.
(2)Az e fejezetnek megfelelő termékek forgalmazását a tagállamok nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják az e fejezet hatálya alá tartozó szempontok miatt.
2. SZAKASZ
A gazdasági szereplők kötelezettségei
6. cikk
A gyártók kötelezettségei
(1)Termékei uniós forgalomba hozatalakor a gyártó szavatolja, hogy azok tervezése és gyártása megfelel az e rendelet mellékletének 1–6. részében meghatározott követelményeknek.
(2)A gyártók elkészítik a 17. cikkben meghatározott műszaki dokumentációt, és elvégzik vagy elvégeztetik a 13. cikkben említett, megfelelő megfelelőségértékelési eljárást.
Amennyiben az említett megfelelőségértékelési eljárás során bizonyítást nyer, hogy a termék megfelel a melléklet 1–6. részében meghatározott követelményeknek, a gyártók elkészítik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezik a terméken a CE-jelölést.
(3)A gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot a termék forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzik.
(4)A gyártók gondoskodnak olyan eljárások alkalmazásáról, amelyek biztosítják a sorozatgyártás e fejezet szerinti folyamatos megfelelőségét. Megfelelően figyelembe kell venni a termék tervezésének és jellemzőinek vagy szoftverének változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy műszaki előírások változásait, amelyek alapján a termék megfelelőségét megállapították.
Ha a termék által jelentett kockázatra tekintettel indokolt, a gyártók a fogyasztók egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégzik a forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, továbbá a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazót minden ilyen nyomkövetési intézkedésről.
(5)Az UAS-ok gyártói biztosítják, hogy az UA olyan egyedi sorozatszámmal és a 768/2008/EK határozatnak megfelelő típusmegjelöléssel legyen ellátva, amely lehetővé teszi a termék azonosítását, és adott esetben megfelel a melléklet vonatkozó, 2–4. részében meghatározott követelményeknek. A távoli azonosításra alkalmas kiegészítők gyártói biztosítják, hogy az említett kiegészítők olyan típusmegjelöléssel és egyedi sorozatszámmal legyenek ellátva, amely lehetővé teszi az azonosításukat és megfelelnek a melléklet 6. részében meghatározott követelményeknek. A gyártók mindkét esetben gondoskodnak arról, hogy az egyedi sorszám az EU-megfelelőségi nyilatkozaton vagy a 14. cikkben említett, egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozaton is megjelenjen.
(6)A gyártók a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a kísérő dokumentáción feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, webhelyük címét, valamint azt a postai címet, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell feltüntetni.
(7)A gyártók gondoskodnak arról, hogy a termékekhez – az érintett tagállam által meghatározott, a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven – mellékelve legyen a melléklet 1–6. részében előírt használati utasítás és tájékoztató. Az ilyen használati utasításnak és tájékoztatónak, valamint az esetleges jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek és olvashatónak kell lennie.
(8)A gyártók gondoskodnak arról, hogy minden egyes termékhez mellékelve legyen az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példánya vagy az egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozat. Az egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt a pontos internetcímet, amelyen az EU-megfelelőségi nyilatkozat teljes szövege megtekinthető.
(9)Amennyiben a gyártó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termékek nem felelnek meg e fejezet rendelkezéseinek, haladéktalanul meghozza a szükséges kiigazító intézkedéseket a termékek megfelelőségének biztosítása érdekében, és adott esetben kivonja az adott terméket a forgalomból vagy visszahívja azt. Abban az esetben, ha a termék kockázatot jelent, a gyártók erről – és különösen a megfelelés hiányának, a meghozott kiigazító intézkedéseknek, valamint azok eredményeinek a részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a szóban forgó terméket forgalmazták.
(10)A gyártók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére annak rendelkezésére bocsátják a termék e fejezetnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, nyomtatott vagy elektronikus formában, az említett hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett hatóság felkérése alapján az importőrök az általuk forgalomba hozott termékekből eredő kockázatok kiküszöbölésére szolgáló minden intézkedésben együttműködnek a hatósággal.
7. cikk
Meghatalmazott képviselők
(1)A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.
A 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség és a 6. cikk (2) bekezdésében említett, a műszaki dokumentáció elkészítésére vonatkozó kötelezettség nem képezi a meghatalmazott képviselő meghatalmazásának részét.
(2)A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A meghatalmazott képviselő megbízása legalább az alábbiakra terjed ki:
a)a termék uniós forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzi és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt;
b)a piacfelügyeleti vagy határellenőrző hatóságok indokolt kérésére átadja az említett hatóságnak a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;
c)a piacfelügyeleti vagy határellenőrző hatóságok kérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó termékek meg nem felelésének megszüntetése vagy a meg nem felelés általa jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.
8. cikk
Az importőrök kötelezettségei
(1)Az importőrök csak olyan termékeket hozhatnak forgalomba az uniós piacon, amelyek megfelelnek az e fejezetben meghatározott követelményeknek.
(2)A termék uniós forgalomba hozatala előtt az importőrök biztosítják, hogy:
a)a gyártó elvégezte a 13. cikkben említett, megfelelő megfelelőségértékelési eljárást;
b)a gyártó elkészítette a 17. cikkben említett műszaki dokumentációt;
c)a terméken el lett helyezve a CE-jelölés, valamint szükség esetén az osztályazonosító címke és a hangteljesítményszint jelzése;
d)a termékhez mellékelték a 6. cikk (7) és (8) bekezdésében említett dokumentumokat;
e)a gyártó teljesítette a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket.
Amennyiben egy importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a melléklet 1–6. részében meghatározott követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Továbbá, ha a termék kockázatot jelent a fogyasztók és harmadik felek egészségére vagy biztonságára nézve, az importőr tájékoztatja erről a gyártót és az illetékes nemzeti hatóságokat.
(3)Az importőrök a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, annak csomagolásán vagy a kísérő dokumentáción feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket, webhelyük címét, valamint azt a postai címet, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Az elérhetőségi adatokat a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.
(4)Az importőrök gondoskodnak arról, hogy a termékekhez – az érintett tagállam által meghatározott, a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven – mellékelve legyen a melléklet 1–6. részében előírt használati utasítás és tájékoztató. Az említett használati utasításnak és tájékoztatónak, valamint az esetleges jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek és olvashatónak kell lennie.
(5)Az importőrök gondoskodnak arról, hogy amíg a termék a felelősségi körükbe tartozik, a tárolási vagy szállítási körülmények ne veszélyeztessék a termék 4. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelését.
(6)Az importőr – amennyiben a termék által jelentett veszély miatt helyénvalónak ítéli – a végfelhasználók és a harmadik felek egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégzi a forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálja a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezet azokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatja a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről.
(7)Amennyiben az importőrök úgy ítélik meg vagy okkal feltételezik, hogy az általuk forgalomba hozott termék nem felel meg a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabálynak, haladéktalanul meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket a termék megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a termék forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében. Ezenkívül abban az esetben, ha a termék kockázatot jelent, az importőrök erről – és különösen a megfelelés hiányának és a meghozott kiigazító intézkedéseknek a részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a szóban forgó terméket forgalmazták.
(8)Az importőrök a termék forgalomba hozatalát követően a piacfelügyeleti hatóságok számára 10 évig elérhetővé teszik az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.
(9)Az importőrök az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt, amelyet az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven kell a hatóság rendelkezésére bocsátani. Az említett hatóság felkérése alapján az importőrök az általuk forgalomba hozott termékekből eredő kockázatok kiküszöbölésére szolgáló minden intézkedésben együttműködnek a hatósággal.
9. cikk
A forgalmazók kötelezettségei
(1)A termék uniós forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az e fejezetben meghatározott követelményekkel kapcsolatban.
(2)A termék forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy a terméken elhelyezték-e a CE-jelölést és adott esetben az UA-osztály azonosító címkéjét és a hangteljesítményszint jelzését, hogy mellékelték-e a 6. cikk (7) és (8) bekezdésében említett dokumentumokat, valamint hogy a gyártó és az importőr teljesítette-e a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében és a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.
A forgalmazók gondoskodnak arról, hogy a termékekhez – az érintett tagállam által meghatározott, a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető nyelven – mellékelve legyen a melléklet 1–6. részében előírt használati utasítás és tájékoztató. Az említett használati utasításnak és tájékoztatónak, valamint az esetleges jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek és olvashatónak kell lennie.
Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg vagy okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a 4. cikkben meghatározott követelményeknek, akkor csak azt követően forgalmazhatja a terméket, ha biztosított annak megfelelősége. Továbbá amennyiben a termék kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint az illetékes piacfelügyeleti hatóságokat.
(3)A forgalmazók gondoskodnak arról, hogy amíg a termék a felelősségi körükbe tartozik, a tárolási vagy szállítási körülmények ne veszélyeztessék a termék 4. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelését.
(4)Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg vagy okkal feltételezik, hogy az általuk a piacon forgalmazott termék nem felel meg a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabálynak, gondoskodnak a termék megfelelőségének biztosítása, illetve adott esetben a termék forgalomból történő kivonása vagy visszahívása érdekében szükséges korrekciós intézkedések haladéktalan meghozataláról. Ezenkívül abban az esetben, ha a termék kockázatot jelent, a forgalmazók erről – és különösen a megfelelés hiányának és a meghozott kiigazító intézkedéseknek a részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok piacfelügyeleti hatóságait, amelyekben a szóban forgó terméket forgalmazták.
(5)A forgalmazók az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére annak rendelkezésére bocsátják a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, nyomtatott vagy elektronikus formában. Az említett hatóság felkérésére a forgalmazók együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott termék által jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.
10. cikk
Azok az esetek, amelyekben az importőrökre és a forgalmazókra a gyártó kötelezettségei vonatkoznak
Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már piaci forgalomban lévő terméket, amely befolyásolja a termék e fejezetnek való megfelelőségét, e fejezet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és a gyártó 6. cikkben rögzített kötelezettségei terhelik.
11. cikk
A gazdasági szereplők azonosítása
(1)A gazdasági szereplők kérésre azonosítják a piacfelügyeleti hatóságok felé a következőket:
a)azokat a gazdasági szereplőket, amelyek nekik a terméket szállították;
b)azokat a gazdasági szereplőket, amelyeknek a terméket szállították.
(2)A gazdasági szereplőknek rendelkezésre kell tudniuk bocsátani az (1) bekezdésben említett információkat a következő ideig:
a)a termék részükre történő szállítását követően 10 évig;
b)a termék általuk történő szállítását követően 10 évig.
3. SZAKASZ
A termék megfelelősége
12. cikk
A megfelelőség vélelmezése
Arról a termékről, amely megfelel azon harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelel a melléklet 1–6. részében meghatározott azon követelményeknek is, amelyekre az említett szabványok vagy azok részei vonatkoznak.
13. cikk
Megfelelőségértékelési eljárások
(1)A gyártó a termék megfelelőségértékelését a következő eljárások egyikével végzi el annak megállapítása érdekében, hogy a termék megfelel-e a melléklet 1–6. részében foglalt követelményeknek. A megfelelőségértékelésnek minden tervezett és előrelátható üzemi feltételt figyelembe kell vennie.
(2)A megfelelőségértékelés elvégzéséhez a következő eljárások állnak rendelkezésre:
a)a melléklet 7. részében meghatározott belső gyártásellenőrzés a melléklet 1., 5. vagy 6. részében meghatározott követelményeknek való megfelelés értékelésekor, azzal a feltétellel, hogy a gyártó minden olyan követelmény tekintetében – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozással rendelkező – harmonizált szabványokat alkalmaz, amelyekre ilyen szabványok vonatkoznak;
b)EU-típusvizsgálat, amelyet a melléklet 8. részében meghatározott belső gyártásellenőrzési eljáráson alapuló típusmegfelelés követ;
c)a melléklet 9. részében meghatározott teljes körű minőségbiztosításon alapuló megfelelőség, kivéve a 2009/48/EK irányelv értelmében játéknak minősülő termék megfelelőségének értékelésekor.
14. cikk
EU-megfelelőségi nyilatkozat
(1)A 6. cikk (8) bekezdésben említett EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a termék megfelelt a melléklet 1–6. részében megállapított követelményeknek, valamint az UAS-ek esetében meghatározza annak osztályát.
(2)Az EU-megfelelőségi nyilatkozat szerkezete megfelel a melléklet 11. részében meghatározott mintának, tartalmazza az említett a részben meghatározott elemeket, és azt folyamatosan aktualizálják. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot lefordítják azon tagállam által előírt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a terméket forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.
(3)A 6. cikk (8) bekezdésében említett, egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozat a melléklet 12. részében meghatározott elemekből áll, és azt folyamatosan aktualizálják. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot lefordítják azon tagállam által előírt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a terméket forgalmazzák. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat teljes szövegét elérhetővé kell tenni az egyszerűsített EU-megfelelőségi nyilatkozatban említett internetes címen az azon tagállam által előírt nyelven vagy nyelveken, amelynek piacán a terméket forgalomba hozták vagy forgalmazzák.
(4)Amennyiben a termékre több olyan uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, az összes ilyen uniós jogi aktushoz egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett uniós jogi aktusok azonosítását, ideértve a közzétételükre való hivatkozást is.
(5)Az EU-megfelelőségi nyilatkozat elkészítésével a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az adott termék megfelel az e fejezetben meghatározott követelményeknek.
15. cikk
A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek
A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.
16. cikk
A CE-jelölésnek, a bejelentett szervezet azonosító számának, az UAS-osztály azonosító címkéjének és a hangteljesítményszint jelzésének az elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek
(1)A CE-jelölést a terméken vagy az azon elhelyezett adattábláján jól látható, olvasható és letörölhetetlen módon kell feltüntetni. Amennyiben a termék mérete miatt ez nem lehetséges vagy nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentumokon kell feltüntetni.
(2)Az UA-osztály azonosító címkéjét láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell elhelyezni a pilóta nélküli légi járművön és annak csomagolásán, és legalább 5 mm magasnak kell lennie. Tilos a terméken olyan jelölések, jelek vagy feliratok elhelyezése, amelyek megtéveszthetik a harmadik feleket az osztályazonosító címke jelentése vagy formája tekintetében.
(3)A melléklet 14. részében megadottak szerinti hangteljesítményszint-jezést adott esetben jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül fel kell tüntetni a pilóta nélküli légi járművön – kivéve, ha ez a termék mérete miatt nem lehetséges vagy nem indokolt – és annak csomagolásán.
(4)A termék forgalomba hozatala előtt fel kell tüntetni azon a CE-jelölést és – adott esetben – a hangteljesítményszint-jelzést és az UA-osztály azonosító címkéjét.
(5)A CE-jelölést a bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben a melléklet 9. részében meghatározott megfelelőségértékelési eljárást alkalmazzák.
A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a bejelentett szervezet, vagy annak utasításai alapján a gyártó, illetve annak meghatalmazott képviselője helyezi el.
(6)A tagállamok a CE-jelölést szabályozó rendszer megfelelő alkalmazása céljából a meglévő mechanizmusokra támaszkodnak, és a jelölések nem megfelelő használata esetén meghozzák a szükséges intézkedéseket.
17. cikk
A műszaki dokumentáció
(1)A műszaki dokumentációnak az összes olyan eszközre vonatkozó valamennyi releváns adatot és részletet tartalmaznia kell, amelyet a gyártó annak érdekében használt, hogy biztosítsa a termék megfelelőségét a melléklet 1–6. részében meghatározott követelményeknek. A műszaki dokumentációnak legalább a melléklet 10. részében meghatározott elemeket tartalmaznia kell.
(2)A műszaki dokumentációt a termék forgalomba hozatala előtt kell összeállítani, és azt folyamatosan naprakészen kell tartani.
(3)Az EU-típusvizsgálati eljárással és a gyártó minőségbiztosítási rendszerének értékelésével kapcsolatos műszaki dokumentációkat és levelezést annak a tagállamnak a hivatalos nyelvei egyikén kell készíteni, ahol a bejelentett szervezet található, vagy e szervezet számára elfogadható nyelven.
(4)Amennyiben a műszaki dokumentáció nem felel meg e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének, a piacfelügyeleti hatóság felkérheti a gyártót vagy az importőrt, hogy meghatározott határidőn belül egy, a piacfelügyeleti hatóság számára megfelelő szervezettel, saját költségére végeztessen vizsgálatot, amely során ellenőrzik, hogy a termék megfelel-e a melléklet 1–6. cikkben meghatározott követelményeknek.
4. SZAKASZ
A megfelelőségértékelő szervezetek bejelentése
18. cikk
Bejelentés
A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az e fejezet szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.
19. cikk
Bejelentő hatóságok
(1)A tagállamok bejelentő hatóságot jelölnek ki, amely a megfelelőségértékelő szervezetek értékeléséhez és bejelentéséhez, valamint a bejelentett szervezeteknek a 24. cikkben foglaltak betartására is kiterjedő ellenőrzéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért felelős.
(2)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és ellenőrzést egy, a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el.
(3)Amennyiben a bejelentő hatóság az (1) bekezdés szerinti értékelést, bejelentést vagy ellenőrzést átruházza vagy más módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor e szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 20. cikkben foglalt követelményeknek. Emellett a szervezetnek gondoskodnia kell a tevékenységeivel összefüggő felelősség kérdésének rendezéséről.
(4)A bejelentő szervezet teljes felelősséget vállal a (3) bekezdésben említett szervezet által elvégzett feladatokért.
20. cikk
A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények
(1)A bejelentő hatóság:
a)létrehozáskor nem alakulhat ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.
b)olyan módon szerveződik és működik, hogy megőrizze tevékenységei objektivitását és pártatlanságát;
c)olyan módon szerveződik, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek bejelentéseivel kapcsolatban minden egyes döntést más illetékes személy hozzon meg, mint aki az értékelést végezte;
d)nem kínál vagy végez olyan tevékenységet, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek, illetve nem nyújt szaktanácsadási szolgáltatást kereskedelmi vagy piaci alapon;
e)biztosítja a hozzá beérkező információ bizalmas kezelését;
f)feladatai megfelelő ellátásához kellő létszámú felkészült személyzettel rendelkezik.
21. cikk
A bejelentő hatóságokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség
(1)A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére és bejelentésére, valamint a bejelentett szervezetek ellenőrzésére szolgáló eljárásaikról és azok változásairól.
(2)A Bizottság ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetővé teszi.
22. cikk
A bejelentett szervezetre vonatkozó követelmények
(1)A bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezetnek teljesítenie kell a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.
(2)A megfelelőségértékelő szervezetet egy tagállam nemzeti jogszabályai szerint kell létrehozni, és az jogi személyiséggel rendelkezik.
(3)A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől.
Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt termék tervezésében, gyártásában, rendelkezésre bocsátásában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől.
(4)A megfelelőségértékelő szervezet, annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem lehet annak a terméknek a tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelynek az értékelését végzi, valamint nem lehet az említett felek képviselője sem. Ez nem zárja ki a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükséges, értékelt termék használatát, sem az értékelt termék személyes célra történő használatát.
A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és megfelelőségértékelést végző személyzete nem vehet részt közvetlenül e termék tervezésében, gyártásában/kialakításában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselhet ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt továbbá olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységek kapcsán. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.
A megfelelőségértékelő szervezet biztosítja, hogy leányvállalatainak és alvállalkozóinak tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységei bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.
(5)A megfelelőségértékelő szervezetek és személyzetük a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik el, és függetlenek minden olyan, különösen a megfelelőségértékelési tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményeit.
(6)A megfelelőségértékelő szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára a melléklet 8. és 9. részében előírt valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, amelyek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el vagy a nevében és felelősségi körében végzik el.
A megfelelőségértékelő szervezet – minden alkalommal, valamint mindegyik megfelelőségértékelési eljárás és minden olyan termékfajta vagy -kategória tekintetében, amelyre bejelentették – rendelkezik a következőkkel:
a)olyan személyzet, amely műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;
b)azon eljárások leírása, amelyekkel összhangban a megfelelőségértékelés zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és megismételhetőségét. a szervezetnek megfelelő iránymutatások és eljárások a bejelentett szervezetként végzett feladatok és az egyéb végzett tevékenységek elkülönítésére;
c)olyan eljárások, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni egy vállalkozás méretét, azon ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott termék összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét.
A megfelelőségértékelő szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelőségértékelési tevékenységekhez kapcsolódó műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, és hozzá kell férnie minden szükséges felszereléshez, illetve létesítményhez.
(7)A megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséért felelős személyzet a következőkkel rendelkezik:
a)alapos műszaki és szakmai szakképzettség az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre kiterjedően, amelyre a megfelelőségértékelő szervezetet bejelentették;
b)megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről, továbbá megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére;
c)a követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint az uniós harmonizációs jogszabály alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelő ismerete és megértése;
d)az értékelés elvégzését bizonyító EU-típusvizsgálati tanúsítványok vagy minőségbiztosítási rendszerek jóváhagyásai, nyilvántartások és jelentések elkészítéséhez szükséges alkalmasság.
(8)Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, a szervezet felső vezetése és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzet pártatlanságát.
A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetésének és a megfelelőségértékelést végző személyzetének javadalmazása nem függhet az elvégzett megfelelőségértékelések számától vagy azok eredményétől.
(9)A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül felel a megfelelőségértékelésért.
(10)A megfelelőségértékelő szervezet személyzete a szakmai titoktartás szabályait alkalmazza minden olyan információra, amelyet a melléklet 8. és 9. része vagy bármely, azt átültető nemzeti jogszabály szerinti feladatkörében szerzett, kivéve azon tagállam illetékes hatóságai irányában, ahol a tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogoknak védelmet kell élvezniük.
(11)A megfelelőségértékelő szervezetek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, az UAS-ek területét érintő szabályozási tevékenységekben és a frekvenciatervezésben, valamint az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabály alapján létrehozott, a bejelentett szervezeteket koordináló csoport tevékenységeiben, vagy gondoskodnak arról, hogy a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzetük tájékoztatást kapjon ezekről, továbbá általános útmutatóként alkalmazzák az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.
23. cikk
A bejelentett szervezetek megfelelőségének vélelmezése
Ha a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy megfelel az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a 22. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.
24. cikk
A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozói
(1)Ha a bejelentett szervezet bizonyos megfelelőségértékelési feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot bíz meg elvégzésükkel, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy leányvállalat megfeleljen a 22. cikkben meghatározott követelményeknek, és ennek megfelelően tájékoztatja erről a bejelentő hatóságot.
(2)A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok hol vannak letelepedve.
(3)Tevékenységeket csak az ügyfél beleegyezésével lehet alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni.
(4)A bejelentett szervezetek a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat szakmai képesítésérének értékelésére és az általa a melléklet 8–9. része szerint elvégzett munkára vonatkozó megfelelő dokumentumokat.
25. cikk
Bejelentés iránti kérelem
(1)A megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.
(2)A bejelentés iránti kérelemhez mellékeli azon megfelelőségértékelési tevékenységek, megfelelőségértékelési modulok, valamint azon termékek leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditációs tanúsítványt, amely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 22. cikkben rögzített követelményeket.
26. cikk
Bejelentési eljárás
(1)A bejelentő hatóságok csak olyan megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be, amelyek megfeleltek a 22. cikkben rögzített követelményeknek.
(2)A bejelentő hatóságok értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot a megfelelőségértékelő szervezetekről a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközzel.
(3)A bejelentés tartalmazza a megfelelőségértékelési tevékenységekre, a megfelelőségértékelési modulra vagy modulokra és az érintett termékekre vonatkozó részletes információkat, valamint a vonatkozó akkreditációs tanúsítványt.
(4)Az érintett szervezet csak akkor láthatja el egy bejelentett szervezet tevékenységeit, ha a Bizottság és a többi tagállam a bejelentést követően két héten belül nem emelt kifogást.
(5)E fejezet alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.
(6)A bejelentő hatóság értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a bejelentés minden későbbi releváns változásáról.
27. cikk
Azonosító számok és a bejelentett szervezetek jegyzéke
(1)A Bizottság a bejelentett szervezetet azonosító számmal látja el.
(2)A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki akkor is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus alapján is bejelentik.
(3)A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az e rendelet szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a hozzájuk rendelt azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyekre bejelentették őket.
A Bizottság gondoskodik arról, hogy a jegyzék mindenkor naprakész legyen.
28. cikk
A bejelentés változásai
(1)Ha a bejelentő hatóság azt állapítja meg vagy arról értesül, hogy a bejelentett szervezet már nem tesz eleget a 22. cikkben meghatározott követelményeknek vagy nem teljesíti a kötelezettségeit, akkor a bejelentő hatóság – esettől függően, az említett követelményeknek való meg nem felelés, illetve a kötelezettségteljesítés elmulasztásának súlyossága függvényében – korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a bejelentést. A bejelentő hatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.
(2)Bejelentés korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása, valamint bejelentett szervezet tevékenységének megszűnése esetén a bejelentő tagállam megfelelő lépéseket tesz annak érdekében, hogy vagy egy másik bejelentett szervezet feldolgozza az érintett szervezetnél lévő aktákat, vagy azok kérésükre az illetékes bejelentő és piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álljanak.
29. cikk
A bejelentett szervezet alkalmasságának vitatása
(1)A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, ahol kétsége merül fel vagy kétségek jutnak tudomására azzal kapcsolatban, hogy egy bejelentett szervezet szakmailag alkalmas-e feladata ellátására, illetve továbbra is eleget tesz-e a rá vonatkozó követelményeknek és kötelezettségeknek.
(2)A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett bejelentő szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.
(3)A Bizottság biztosítja a vizsgálat során kapott érzékeny információk bizalmas kezelését.
(4)Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett szervezet nem, illetve már nem teljesíti a rá vonatkozó bejelentés követelményeit, akkor erről tájékoztatja a bejelentő tagállamot, és felkéri a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, beleértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.
30. cikk
A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei
(1)A bejelentett szervezet a melléklet 8. és 9. részében előírt megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban végzi el a megfelelőségértékelést.
(2)A megfelelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével kell végezni. A megfelelőségértékelő szervezetek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott termék összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét megfelelően figyelembe véve végzik tevékenységüket.
Mindeközben ragaszkodnak a szigorúság azon fokához és a védelem azon szintjéhez, amely szükséges ahhoz, hogy az UA vagy az UAS megfeleljen e fejezetnek.
(3)Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette a melléklet 1–6. részében, a megfelelő harmonizált szabványokban vagy egyéb műszaki leírásokban meghatározott követelményeket, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és nem ad ki EU-típusvizsgálati tanúsítványt vagy minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyást.
(4)Amennyiben az EU-típusvizsgálati tanúsítvány vagy a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó jóváhagyás kiadását követően, a megfelelőség felügyelete keretében a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a termék már nem megfelelő, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja az EU-típusvizsgálati tanúsítványt vagy a minőségbiztosítási rendszer jóváhagyását.
(5)Ha a kiigazító intézkedéseket nem teszik meg, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja az EU-típusvizsgálati tanúsítványokat vagy a minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásait.
31. cikk
Fellebbezés a bejelentett szervezetek döntésével szemben
A bejelentett szervezetek biztosítják, hogy a döntéseikkel szemben átlátható és hozzáférhető jogorvoslati eljárást lehessen kezdeményezni.
32. cikk
A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége
(1)A bejelentett szervezetek tájékoztatják a bejelentő hatóságot a következőkről:
a)az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak vagy a minőségbiztosítási rendszer jóváhagyásának a melléklet 8. és 9. részével összhangban történő bárminemű elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;
b)a bejelentés hatályát vagy feltételeit érintő minden körülmény;
c)a piacfelügyeleti hatóságoktól a megfelelőségértékelési tevékenységek kapcsán hozzájuk beérkezett valamennyi információkérés;
d)kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységek, valamint minden más elvégzett tevékenység, többek között a határon átnyúló tevékenységek és a tevékenységek alvállalkozásba adása.
(2)A bejelentett szervezetek a melléklet 8. és 9. részének követelményeivel összhangban az e fejezet szerint bejelentett, ugyanazokra az UA- és UAS-kategóriákra kiterjedő megfelelőségértékelési tevékenységeket végző más szervezetek rendelkezésére bocsátanak minden releváns információt a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekkel kapcsolatban.
(3)A bejelentett szervezetek teljesítik a melléklet 8. és 9. részében meghatározott tájékoztatási kötelezettségeket.
33. cikk
Tapasztalatcsere
A Bizottság rendelkezik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere szervezéséről.
34. cikk
A bejelentett szervezetek koordinálása
(1)A Bizottság biztosítja, hogy az e fejezet alapján bejelentett szervezetek között megfelelő koordináció és együttműködés létesüljön és jusson ténylegesen érvényre egy a bejelentett szervezeteket tömörítő ágazati csoport formájában.
(2)A bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül vesznek részt a csoport munkájában.
5. SZAKASZ
Uniós piacfelügyelet, az uniós piacra belépő termékek ellenőrzése és uniós védintézkedési eljárás
35. cikk
Piacfelügyelet és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzése
(1)A tagállamok a 765/2008/EK rendelet 15. cikke (3) bekezdésének és 16–26. cikkének megfelelően megszervezik és elvégzik az uniós forgalomba hozott termékek piacfelügyeletét.
(2)A tagállamok a 765/2008/EK rendelet 15. cikke (5) bekezdésének és a 27., 28. és 29. cikkének megfelelően megszervezik és elvégzik az uniós forgalomba hozott termékek ellenőrzését.
(3)A tagállamok biztosítják, hogy a piacfelügyeleti és határellenőrzési hatóságaik együttműködjenek az (EU) …/… [IR] rendelet 17. cikke szerint kijelölt illetékes hatóságokkal a biztonsági kérdésekben, valamint megfelelő kommunikációs és koordinációs mechanizmusokat hozzanak létre az említett hatóságok között a 376/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletben meghatározott eseménybejelentő rendszer és a 765/2008/EK rendelet 22. és 23. cikkében meghatározott információs rendszerek adatainak lehető legjobb felhasználása érdekében.
36. cikk
A kockázatot jelentő termékek kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárások
(1)Ha valamelyik tagállam piacfelügyeleti hatóságai a 765/2008/EK rendelet 20. cikke alapján intézkedést hoztak, illetve ha elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy egy termék kockázatot jelent az emberek egészségére és biztonságára, vagy a közérdek védelmének e fejezet hatálya alá tartozó szempontjait tekintve, akkor elvégzik az érintett termék értékelését, amely kiterjed az ebben a fejezetben meghatározott összes vonatkozó követelményre. Az érintett gazdasági szereplők e célból a szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.
Amennyiben az első albekezdésben említett értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék nem felel meg az e fejezetben meghatározott követelményeknek, haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt, hogy előírásuknak megfelelően a kockázat jellegével arányos, észszerű időn belül vagy tegyen megfelelő kiigazító intézkedéseket, hogy a termék megfeleljen az említett követelményeknek, vagy vonja ki a terméket a forgalomból, vagy hívja vissza azt.
A piacfelügyeleti hatóságok ennek megfelelően tájékoztatják az illetékes bejelentett szervezetet.
Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.
(2)Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik országuk területére, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára a gazdasági szereplőt felszólították.
(3)A gazdasági szereplő biztosítja, hogy minden megfelelő korrekciós intézkedést meghoz az uniós piacon általa forgalmazott összes érintett termék tekintetében.
(4)Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő ideiglenes intézkedést a termék nemzeti piacon történő hozzáférhetővé tételének megtiltása vagy korlátozása, illetve a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében.
A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.
(5)A (4) bekezdésben említett tájékoztatásban a piacfelügyeleti hatóságok megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét, a feltételezett meg nem megfelelés és a felmerülő veszélyek jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy a meg nem felelés az alábbiak egyike miatt következett-e be:
(a)a termék meg nem felelése a 4. cikkben meghatározott követelményeknek,
(b)a 12. cikkben említett harmonizált szabványok hiányossága.
(6)Az eljárást e cikk értelmében kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek az érintett termék megfelelésének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet az elfogadott nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.
(7)Amennyiben az (5) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emelt kifogást a valamely tagállam által hozott ideiglenes intézkedéssel szemben, az intézkedést indokoltnak kell tekinteni.
(8)Az érintett termékkel kapcsolatban a tagállamok gondoskodnak az olyan megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozataláról, mint a termék visszavonása a piacról.
37. cikk
Uniós védintézkedési eljárás
(1)Amennyiben a 36. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamely intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozatot hoz arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.
A Bizottság a határozatáról – amelynek az összes tagállam a címzettje – haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat és az érintett gazdasági szereplőt vagy szereplőket.
(2)Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő terméket kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja azt.
(3)Amennyiben a Bizottság a nemzeti intézkedést indokoltnak ítéli, és a termék követelményeknek való meg nem felelése a harmonizált szabványok – e rendelet 36. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett – hiányosságainak tulajdonítható, a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében meghatározott eljárást alkalmazza.
38. cikk
Kockázatot jelentő megfelelő termék
(1)Amennyiben egy tagállam a 36. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy bár a termék megfelel ennek a fejezetnek, azonban mégis kockázatot jelent a személyek egészségére vagy biztonságára, vagy a közérdek védelmének valamely más vonatkozására, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy előírásának megfelelően a kockázat jellegével arányos, észszerű időn belül vagy tegyen megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintett termék a forgalomba hozatalkor többé ne jelentsen kockázatot, vagy vonja ki a terméket a forgalomból, vagy hívja vissza azt.
(2)A gazdasági szereplő biztosítja, hogy az uniós piacon általa forgalmazott, valamennyi érintett termék tekintetében kiigazító intézkedést hoz.
(3)A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét és ellátási láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.
(4)A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozatot hoz arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.
(5)A Bizottság a határozatáról – amelynek az összes tagállam a címzettje – haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat és az érintett gazdasági szereplőt vagy szereplőket.
39. cikk
Az alaki megfelelés hiánya
(1)A 36. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam egy e fejezet hatálya alá tartozó termék tekintetében a következő megállapítások egyikére jut, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget a meg nem felelésnek:
a)a CE-jelölést a 765/2008/EK rendelet 30. cikkét vagy e rendelet 15. vagy 16. cikkét megsértve tüntették fel;
b)a CE-jelölést vagy a típusmegjelölést nem tüntették fel;
c)a bejelentett szervezet azonosító számát – a melléklet 9. részében előírt megfelelőségértékelési eljárás alkalmazásakor – a 16. cikket megsértve tüntették fel vagy nem tüntették fel;
d)az UA-osztály azonosító címkéjét nem tüntették fel;
e)adott esetben a hangteljesítményszint jelzését nem tüntették fel;
f)a sorozatszámot nem tüntették fel, vagy annak formátuma nem megfelelő;
g)a használati utasítás vagy a tájékoztató nem áll rendelkezésre;
h)az EU-megfelelőségi nyilatkozat hiányzik, vagy azt nem készítették el;
i)az EU-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül készítették el;
j)a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos;
k)a gyártó vagy az importőr neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, webhelyének címe vagy postacíme hiányzik.
(2)Amennyiben a megfelelés (1) bekezdésben említett hiánya továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a forgalmazott termék korlátozására vagy betiltására, vagy gondoskodik a piaci forgalomból történő kivonásáról vagy visszahívásáról.
III. FEJEZET
A tanúsított és különleges kategóriában üzembentartott UAS-ek
40. cikk
A tanúsított és különleges kategóriában üzembentartott UAS-ekre vonatkozó követelmények
(1)A UAS kialakítását, gyártását és karbantartását tanúsítani kell, ha az UAS megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
a)egy jellemző mérete eléri vagy meghaladja a 3 m-t, valamint emberek gyülekezete feletti üzembentartásra tervezték;
b)személyek szállítására tervezték;
c)veszélyes áruk szállítására tervezték, és baleset esetén a harmadik feleket fenyegető kockázat csökkentése érdekében kialakításának rendkívül ellenállónak kell lennie;
d)az (EU) .../... [IR] rendelet 5. cikkében meghatározott különleges üzembentartási kategóriában használják, és az (EU) .../... [IR] rendelet 11. cikkében foglalt kockázatértékelést követően az illetékes hatóság által kiadott üzembentartási engedély úgy ítéli, hogy az UAS tanúsítása nélkül nem mérsékelhető megfelelően az üzembentartással járó kockázat.
(2)A tanúsításhoz kötött UAS-eknek meg kell felelniük a 748/2012/EU bizottsági rendelet, az (EU) 640/2015 bizottsági rendelet és az 1321/2014/EU bizottsági rendelet alkalmazandó követelményeknek.
(3)Ha egy a különleges kategóriában használt UAS-nek nem kell az (1) bekezdésben foglaltak szerint tanúsításon átesnie, akkor rendelkeznie kell az illetékes hatóság által kiadott üzembentartási engedélyben, az (EU) .../... [IR] rendelet mellékletének 1. függelékében foglalt szokásos forgatókönyvben, vagy az (EU) .../... [IR] rendelet mellékletének C. része szerinti könnyű UAS-üzembentartói tanúsítványban (LUC) meghatározott technikai funkciókkal.
IV. FEJEZET
Harmadik országbeli UAS-üzembentartók
41. cikk
Harmadik országbeli UAS-üzembentartók
(1)Azon UAS-üzembentartóknak, akik vagy amelyek harmadik országbeli központi ügyvezetési hellyel, székhellyel vagy illetékességgel rendelkeznek, meg kell feleljenek az (EU) .../... [IR] rendelet követelményeinek, ha az egységes európai égbolt légterében UAS-eket kívánnak üzemben tartani.
(2)A harmadik országbeli UAS üzembentartó illetékes hatósága annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben az UAS-üzembentartó először szándékozik üzemben tartani az UAS-t.
(3)Az (1) bekezdéstől eltérve, az illetékes hatóság elismerheti a távoli pilóta képzettségének (EU) .../... [IR] rendelet szerinti tanúsítványát, az említett rendelet szerinti UAS-üzembentartói tanúsítványt, valamint az azokkal egyenértékű dokumentumokat az EU-n belüli, az EU-ba és az EU-ból kifele irányuló üzembentartás engedélyezése céljából, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
a)a harmadik ország kérte az elismerést;
b)a távoli pilóta képzettségét igazoló tanúsítvány vagy az UAS-üzembentartói tanúsítvány a kibocsátó állam érvényes dokumentuma; valamint
c)a Bizottság az EASA-val folytatott konzultációt követően meggyőződött arról, hogy azok a követelmények, amelyek alapján az említett tanúsítványokat kiállították, ugyanolyan szintű védelmet biztosítanak, mint e rendelet.
V. FEJEZET
Záró rendelkezések
42. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2019.3.12.
a Bizottság részéről
elnök
Jean-Claude JUNCKER