Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02012R1190-20190310

Consolidated text: A Bizottság 1190/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a pulykaállományokban előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium csökkentésére irányuló uniós célkitűzésről (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/1190/2019-03-10

02012R1190 — HU — 10.03.2019 — 001.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A BIZOTTSÁG 1190/2012/EU RENDELETE

(2012. december 12.)

a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a pulykaállományokban előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium csökkentésére irányuló uniós célkitűzésről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 340, 2012.12.13., 29. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/268 RENDELETE (2019. február 15.)

  L 46

11

18.2.2019


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 068, 13.3.2015, o 91  (1190/2012)




▼B

A BIZOTTSÁG 1190/2012/EU RENDELETE

(2012. december 12.)

a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a pulykaállományokban előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium csökkentésére irányuló uniós célkitűzésről

(EGT-vonatkozású szöveg)



1. cikk

Az uniós célkitűzés

(1)  A 2160/2003/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett, a pulykákban előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium csökkentésére irányuló uniós célkitűzés (a továbbiakban: uniós célkitűzés) a következő:

a) 1 %-ra vagy az alá kell csökkenteni a Salmonella Enteritidisszel és Salmonella Typhimuriummal fertőzött hízópulyka-állományok éves maximális számarányát; továbbá

b) 1 %-ra vagy az alá kell csökkenteni a Salmonella Enteritidisszel és Salmonella Typhimuriummal fertőzött felnőtt tenyészpulyka-állományok éves maximális számarányát.

Az olyan tagállamokban azonban, ahol a felnőtt tenyészpulyka- vagy hízópulyka-állományok száma nem éri el a százat, az uniós célkitűzés az, hogy évente legfeljebb egyetlen felnőtt tenyészpulyka- vagy hízópulyka-állomány maradhat fertőzött.

A Salmonella Typhimurium monofázisos törzseit illetően az uniós célkitűzést ki kell terjeszteni az ►C1  1,4,[5],12:i:- ◄ antigénszerkezetű szerotípusokra.

(2)  Az uniós célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati programot (a továbbiakban: vizsgálati program) a melléklet tartalmazza.

2. cikk

Az uniós célkitűzés felülvizsgálata

A Bizottság a vizsgálati program, valamint a 2160/2003/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok szerint összegyűjtött információk figyelembevételével felülvizsgálja az uniós célkitűzést.

3. cikk

Az 584/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezése

Az 584/2008/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett, az uniós célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati program

1.   MINTAVÉTELI RENDSZER

A mintavételi rendszerbe a 2160/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt nemzeti ellenőrzési programok keretében valamennyi hízó- és tenyészpulyka-állomány beletartozik.

2.   A PULYKAÁLLOMÁNY FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE

2.1.    A mintavétel gyakorisága

a) Az élelmiszer-ipari vállalkozóknak az alábbiak szerint kell mintát venniük a hízó- és tojópulykák valamennyi állományából:

i. a hízó- és tenyészpulyka-állományok mintavételét a levágás előtt három héttel kell elvégezni. Az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy a mintavételre hat héttel a levágást megelőzően kerüljön sor, amennyiben a pulykákat vagy 100 napnál hosszabb időszak óta nevelték, vagy pedig a 889/2008/EK bizottsági rendelet ( 1 ) értelmében ökológiai pulykatenyésztés alá tartoznak;

ii. a tenyészpulyka-állományok mintavételére a következőképpen kerül sor:

 növendék állományokban: egynapos és négyhetes korban, valamint két héttel a tojásrakási szakaszhoz vagy tojásrakási egységhez történő elszállítás előtt,

 felnőtt állományokban: a tojásrakási szakaszban legalább minden harmadik héten a gazdaságban vagy a keltetőállomáson,

 az Unión belüli kereskedelemre szánt, keltetőtojásokat tojó tenyészpulyka-állomány esetében a gazdaságban;

iii. az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy a ii. pont második francia bekezdésében említett valamelyik lehetőséget valamennyi állomány egész vizsgálati rendszere esetében alkalmazza. Az Unión belüli kereskedelemre szánt, keltetőtojásokat tojó tenyészállományból azonban a gazdaságban kell mintát venni;

iv. a ii. pont második francia bekezdésétől eltérve, amennyiben az uniós célkitűzést legalább két egymást követő naptári évben az egész tagállam területén elérték, az illetékes hatóság belátása szerint a gazdaságban történő mintavétel esetében a gyakoriság kiterjeszthető minden negyedik hétre. Az illetékes hatóság azonban visszatérhet a háromhetente történő teszteléshez, illetve fenntarthatja azt, amennyiben a tenyészállományban kimutatják a releváns szalmonella-szerotípus előfordulását és/vagy bármely esetben, amikor ezt szükségesnek ítéli.

b) Az illetékes hatóság általi mintavétel során legalább a következőkről rendelkezni kell:

i. mintavétel tenyészpulyka-állományok esetében:

 évente egyszer valamennyi, a legalább 250, 30–45 hetes korú felnőtt tenyészpulykával rendelkező gazdaság, valamint minden olyan gazdaság, amely rendelkezik elit, dédnagyszülő és nagyszülő tenyészpulykákkal; az illetékes hatóság dönt arról, hogy e mintavételre sor kerülhet a keltetőállomáson is, továbbá

  Salmonella Enteritidisnek vagy Salmonella Typhimuriumnak a keltetőállomáson élelmiszer-ipari vállalkozók által vagy hatósági ellenőrzések keretében vett mintákban való kimutatása esetén a gazdaságok összes állományában a fertőzés eredetének megvizsgálása céljából;

ii. hízópulyka-állományok esetében a mintavételt évente egyszer kell elvégezni a legalább 500 hízópulykával rendelkező gazdaságok 10 %-ának minden állománya esetében;

iii. a mintavételt kockázati alapon és kiegészítő jelleggel minden alkalommal végre lehet hajtani, ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja;

iv. az illetékes hatóság által elvégzett mintavétel helyettesítheti az a) pontban előírt, az élelmiszer-ipari vállalkozó általi mintavételt.

2.2.    Mintavételi jegyzőkönyv

2.2.1.    Általános útmutató a mintavételhez

Az illetékes hatóság vagy az élelmiszer-ipari vállalkozó biztosítja, hogy a mintavételt szakképzett személyek végezzék.

A tenyészpulyka-állományok esetében a mintavételt a 200/2010/EU bizottsági rendelet ( 2 ) mellékletének 2.2. pontja szerint kell elvégezni.

A hízópulyka-állományok körében történő mintavétel esetében állományonként legalább két pár csizmatampon-mintát kell venni. A csizmatampont fel kell húzni a csizmára, és a mintavételhez a baromfiólat körbe kell járni. Az egy pulykaállomány esetében használt tamponokat egy mintába lehet összegyűjteni.

A csizmatampon felhúzása előtt a felületét meg kell nedvesíteni a következő módon:

a) maximális kinyerést biztosító oldószer alkalmazásával (0,8 % nátrium-klorid, 0,1 % pepton steril ionmentes vízben); vagy

b) fertőtlenített víz alkalmazásával; vagy

c) a 2160/2003/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésében említett nemzeti referencialaboratórium által jóváhagyott más oldószer alkalmazásával; vagy

d) egy tartályban autoklávozva az oldószerekkel együtt.

A csizmatamponok benedvesítésének módja az, hogy felhúzás előtt folyadékot öntünk beléjük, vagy oldószeres tartályban felrázzuk őket.

Gondoskodni kell arról, hogy a levett mintában az ól valamennyi része arányosan szerepeljen. Minden csizmatamponpárnak az ól területének kb. 50 %-át kell lefednie.

A mintavétel befejezésekor a csizmatamponokat óvatosan kell lehúzni a csizmáról úgy, hogy a rátapadó anyagot ne távolítsák el. A csizmatamponokat ki kell fordítani, hogy a minta a tamponokon maradjon. A tamponokat egy tasakba vagy edénybe kell tenni, és címkével kell ellátni.

Az illetékes hatóság dönthet a minták minimális számának növelése mellett a reprezentatív mintavétel biztosítása érdekében, a járványügyi paraméterek – például biobiztonsági feltételek, az állomány eloszlása vagy mérete – eseti vizsgálata alapján.

Ha az illetékes hatóság jóváhagyja, egy pár csizmatampon-minta az egész ólban fellelhető különféle helyekről származó, láthatóan porral fedett felületről vett, 100 g pormintával is helyettesíthető. Pormintát egy vagy több megnedvesített szövettampon segítségével is le lehet venni összesen legalább 900 cm2 felületről, az egész baromfiólon belül több helyről. Ügyelni kell arra, hogy minden tampon mindkét oldalát alaposan befedje a por.

2.2.2.    Bizonyos típusú gazdaságokra vonatkozó konkrét előírások

a) Szabadtartású pulykaállományok esetében csak az ólon belül kell mintát gyűjteni.

b) A l00-nál kevesebb pulykából álló állományok esetében, ha az ólhoz helyhiány miatt nem lehet hozzáférni, és ezért csizmatamponok nem használhatók a körbejáráshoz, ezek helyettesíthetők ugyanilyen, porhoz használatos, kézzel húzott szövettamponokkal is; ilyen esetben a tampont friss bélsárral szennyezett felületekhez dörzsölik, illetve amennyiben ez nem lehetséges, a célnak megfelelő más bélsár-mintavételi módszert alkalmaznak.

2.2.3.    Az illetékes hatóság által végzett mintavétel

Az illetékes hatóság szükség esetén további vizsgálatok és/vagy dokumentumok ellenőrzésének elvégzésével megbizonyosodik arról, hogy az eredmények antimikrobiális szerek vagy a baktériumok szaporodását gátló más anyagok jelenléte miatt nem változnak meg.

Amennyiben a Salmonella Enteritidis és a Salmonella Typhimurium jelenlétét nem mutatják ki, de antimikrobiális szereket vagy a baktériumok szaporodását gátló hatást igen, az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós célkitűzés elérésének érdekében a pulykaállomány fertőzött állománynak tekintendő.

2.2.4.    Szállítás

A mintákat a mintavételt követően haladéktalanul expressz küldeményként vagy futárszolgálattal kell elküldeni a 2160/2003/EK rendelet 11. és 12. cikkében említett laboratóriumokba. A mintákat szállítás közben nem érheti 25 °C-nál magasabb hő és napsütés.

Ha a mintákat a mintavétel után 24 órán belül nem lehet elküldeni, hűtőszekrényben kell tárolni őket.

3.   LABORATÓRIUMI ELEMZÉSEK

3.1.    A minták előkészítése

A laboratóriumban a mintákat hűtve kell tárolni a vizsgálatig, amelyet a beérkezéstől számított 48 órán belül és a mintavételtől számított 96 órán belül meg kell kezdeni.

A csizma- vagy zoknitamponminta-párt (párokat) gondosan ki kell csomagolni, elkerülve a hozzátapadt bélsár leválását, egyesíteni kell, és szobahőmérsékletre előmelegített 225 ml pufferolt peptonvízbe (BPW) kell helyezni. A csizma- vagy zoknitampon-mintát teljesen bele kell meríteni a pufferolt peptonvízbe (BPW), ezért szükség esetén több pufferolt peptonvíz is hozzáadható.

A pormintát lehetőség szerint külön kell elemezni. Hízópulyka-állományok esetében azonban az illetékes hatóság határozhat úgy, hogy elemzés céljából egyesíti a csizma- vagy zoknitampon-mintával.

A mintát meg kell keverni, hogy a víz teljesen átitassa, és a 3.2. pontban meghatározott kimutatási módszer alkalmazásával folytatni kell a minta kitenyésztését.

Más mintákat (pl. keltetőállomásokon vett minták) a 200/2010/EU rendelet mellékletének 2.2.2. pontjában meghatározott rendelkezések szerint kell előkészíteni.

Amennyiben az Európai Szabványügyi Bizottság vagy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet megállapodik a szalmonella kimutatására szolgáló bélsár előkészítésére vonatkozó szabványokról, alkalmazni kell azokat, és fel kell váltani az e pontban ismertetett, a minták előkészítésével kapcsolatos rendelkezéseket.

▼M1

3.2.    Kimutatási módszer

A Salmonella spp. kimutatása az EN ISO 6579–1 szabvány szerint történik.

▼B

3.3.    Szerotipizálás

Tenyészpulyka-állományok esetében minden pozitív mintából legalább egy izolátumot szerotipizálni kell a White-Kauffmann-Le Minor módszer szerint.

Hízópulyka-állományok esetében az illetékes hatóságok által vett minden pozitív mintából legalább egy izolátumot szerotipizálni kell a White-Kauffmann-Le Minor módszer szerint.

Az élelmiszer-ipari vállalkozóknak legalább azt biztosítaniuk kell, hogy egyik izolátum sem a Salmonella Enteritidis vagy a Salmonella Typhimurium szerotípusához tartozik, beleértve az ►C1  1,4,[5],12:i:- ◄ antigénszerkezetű monofázisos törzseket is.

▼M1

3.4.    Alternatív módszerek

Az e melléklet 3.1., 3.2. és 3.3. pontjában előírt kimutatási módszerek és szerotipizálás helyett használhatók más vizsgálati módszerek is, amennyiben azokat az (alternatív kimutatási módszerekre vonatkozó) EN ISO 16140-2 szabványnak megfelelően validálták.

▼B

3.5.    A törzsek tárolása

A laboratóriumok biztosítják, hogy az illetékes hatóság évente állományonként legalább egy izolált törzset összegyűjt, és azt a törzsek épségét az elemzés időpontjától számított legalább két évig biztosító szokásos tenyészettárolási módszert alkalmazva tárolja a jövőbeli esetleges fágtipizáláshoz és az antimikrobiális érzékenység vizsgálatához.

Az illetékes hatóság dönthet úgy is, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók által végzett mintavételből származó Samonella spp. izolátumokat későbbi fágtipizáláshoz és az antimikrobiális érzékenység vizsgálatához szintén tárolni kell annak érdekében, hogy rendelkezésre álljanak izolátumok a 2007/407/EK bizottsági határozat ( 3 ) 2. cikke szerint végzett vizsgálathoz.

4.   EREDMÉNYEK ÉS JELENTÉS

4.1.    Az előfordulás kiszámítása az uniós célkitűzés igazolása céljából

Az uniós célkitűzés elérésének igazolása céljából egy pulykaállományt fertőzöttnek kell tekinteni, ha a vizsgált Salmonella Enteritidist és Salmonella Typhimuriumot (vakcinatörzsek kivételével, de az ►C1  1,4,[5],12:i:- ◄ antigénszerkezetű monofázisos törzseket beleértve) kimutatták az állományban.

Függetlenül a mintavételi és vizsgálati műveletek számától, a fertőzött pulykaállományokat körönként csak egyszer kell számításba venni, és csak a kimutatás első évében kell jelentést készíteni róluk. Az előfordulási gyakoriságot külön kell a hízópulyka-állomány és a felnőtt tenyészpulyka-állomány esetében kimutatni.

4.2.    Jelentéstétel

4.2.1.

A jelentés a következőket tartalmazza:

a) a hízópulyka- és felnőtt tenyészpulyka-állományok száma összesen, amelyeket a jelentés tárgyéve során legalább egyszer megvizsgáltak;

b) az adott tagállamban bármelyik szalmonella-szerotípus tekintetében pozitív hízópulyka- és felnőtt tenyészpulyka-állományok száma összesen;

c) a Salmonella Enteritidis and Salmonella Typhimurium (az ►C1  1,4,[5],12:i:- ◄ antigénszerkezetű monofázisos törzseket is beleértve) tekintetében legalább egyszer pozitív hízópulyka- és felnőtt tenyészpulyka-állományok száma;

d) mindegyik szalmonella-szerotípus vagy azonosítatlan szalmonella (nem tipizálható vagy nem szerotipizált izolátumok) tekintetében pozitív hízópulyka- és felnőtt tenyészpulyka-állományok száma;

4.2.2.

A 4.2.1. pont a)–d) pontjában említett információkat a nemzeti szalmonella-ellenőrzési program keretén belül a mintavétel tekintetében külön kell megadni

a) a 2.1. pont a) alpontjában előírt, az élelmiszer-ipari vállalkozók által végzett mintavétel tekintetében; valamint

b) a 2.1. pont b) alpontjában előírt, az illetékes hatóság által végzett mintavétel tekintetében.

4.2.3.

A vizsgálatok eredményeit a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 )II. mellékletének III. szakasza értelmében élelmiszerláncra vonatkozó, releváns információknak kell tekinteni.

Minden egyes megvizsgált pulykaállományról legalább az alábbi információkat kell az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani:

a) a gazdaság egyedi hivatkozási száma;

b) az állomány egyedi hivatkozási száma;

c) a mintavétel hónapja;

d) a madarak száma állományonként.

Az eredményekről és a további vonatkozó információkról a 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 9. cikke (1) bekezdésében előírt, a tendenciákról és forrásokról szóló jelentés részeként jelentést kell tenni.

Az élelmiszer-ipari vállalkozó késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot a Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium (az ►C1  1,4,[5],12:i:- ◄ antigénszerkezetű monofázisos törzseket beleértve) kimutatásáról. Az élelmiszer-ipari vállalkozó felkéri a vizsgálatot végző laboratóriumot, hogy járjon el megfelelően.



( 1 ) HL L 250., 2008.9.18., 1. o.

( 2 ) HL L 61., 2010.3.11., 1. o.

( 3 ) HL L 153., 2007.6.14., 26. o.

( 4 ) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.

( 5 ) HL L 325., 2003.12.12., 31. o.

Top