Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02012R0200-20190310

Consolidated text: A Bizottság 200/2012/EU rendelete (2012. március 8.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a brojlerállományokban előforduló Salmonella enteritidis és a Salmonella typhimurium csökkentésére irányuló uniós célkitűzésről (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/200/2019-03-10

02012R0200 — HU — 10.03.2019 — 001.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

A BIZOTTSÁG 200/2012/EU RENDELETE

(2012. március 8.)

a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a brojlerállományokban előforduló Salmonella enteritidis és a Salmonella typhimurium csökkentésére irányuló uniós célkitűzésről

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 071, 2012.3.9., 31. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/268 RENDELETE (2019. február 15.)

  L 46

11

18.2.2019


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 068, 13.3.2015, o 90  (200/2012)




▼B

A BIZOTTSÁG 200/2012/EU RENDELETE

(2012. március 8.)

a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a brojlerállományokban előforduló Salmonella enteritidis és a Salmonella typhimurium csökkentésére irányuló uniós célkitűzésről

(EGT-vonatkozású szöveg)



1. cikk

Az uniós célkitűzés

(1)  A 2160/2003/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett, a brojlercsirkékben előforduló Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló uniós célkitűzés (a továbbiakban: uniós célkitűzés) szerint 2011. december 31-ig 1 %-ra vagy az alá kell csökkenteni a Salmonella enteritidis-szel és Salmonella typhimurium-mal fertőzött brojlerállományok éves maximális számarányát.

A Salmonella typhimurium monofázisos törzseit illetően az uniós célkitűzést ki kell terjeszteni az ►C1  1,4,[5],12:i:- ◄ antigén-összetételű szerotípusokra.

(2)  Az uniós célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati programot (a továbbiakban: vizsgálati program) a melléklet tartalmazza.

2. cikk

Az uniós célkitűzés felülvizsgálata

A Bizottság a vizsgálati program, valamint a 2160/2003/EK rendelet 4. cikke (6) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok szerint összegyűjtött információk figyelembevételével felülvizsgálja az uniós célkitűzést.

3. cikk

A 646/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezése

A 646/2007/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett, az uniós célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati program

1.   MINTAVÉTELI RENDSZER

A mintavételi rendszer tartalmazza a 2160/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt nemzeti ellenőrzési programok keretében a Gallus gallus fajba tartozó összes brojlerállományt (a továbbiakban: brojlerállományok).

2.   A BROJLERÁLLOMÁNY FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSE

2.1.    A mintavétel gyakorisága

a) Az élelmiszeripari vállalkozók a levágás előtti három héten belül minden brojlerállományból mintát vesznek.

Az első albekezdésben megállapított mintavételi kötelezettség sérelme nélkül az illetékes hatóság előírhatja, hogy a több brojlerállománnyal rendelkező gazdaságokban az élelmiszeripari vállalkozók minden mintavételi körben legalább egy brojlerállományból vesznek mintát, amennyiben:

i. a gazdaság összes állományában csoportos mozgatást („all in/all out” rendszer) alkalmaznak;

ii. valamennyi állományt ugyanúgy nevelik;

iii. valamennyi állomány etető- és itatóberendezése közös;

iv. a gazdaságban található valamennyi állományból legalább az utóbbi hat mintavételi körben vizsgálták a Salmonella spp. előfordulását az első albekezdésben meghatározott mintavételezési rendszernek megfelelően, és az illetékes hatóság minden állományból legalább egy mintavételi körben vett mintát;

v. a Salmonella enteritidisre vagy a Salmonella typhimuriumra vonatkozó, az első albekezdés és a b) pont szerinti vizsgálatok eredménye minden esetben negatív volt.

Az ebben a pontban meghatározott mintavételezési kötelezettség sérelme nélkül ha a brojlercsirkéket már legalább 81 napig nevelték, vagy a 889/2008/EK bizottsági rendelet ( 1 ) értelmében az ökológiai brojlertenyésztés alá tartoznak, az illetékes hatóság engedélyezheti a levágás előtti hat héten belüli mintavételezést.

b) Az illetékes hatóság minden évben az 5 000 egyeddel rendelkező gazdaságok 10 %-ának legalább egy brojlerállományából mintát vesz. A mintavételt kockázati alapon minden alkalommal végre kell hajtani, ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja.

Az illetékes hatóság által elvégzett mintavétel helyettesítheti az a) pontban előírt, az élelmiszer-ipari vállalkozó általi mintavételt.

2.2.    Mintavételi jegyzőkönyv

2.2.1.    Általános útmutató a mintavételhez

Az illetékes hatóság vagy az élelmiszeripari vállalkozó biztosítja, hogy a mintavételt szakképzett személyek végezzék.

Legalább két pár csizmatampon segítségével kell mintát venni. A csizmatampont fel kell húzni a csizmára, és a mintavételhez a baromfiólat körbe kell járni. Az egyik brojlerállományhoz használt tampont egy mintához hozzá lehet adni.

A csizmatampon felhúzása előtt a felületét meg kell nedvesíteni a következő módon:

a) maximális kinyerést biztosító oldószer alkalmazásával (0,8 % nátrium-klorid, 0,1 % pepton steril ionmentes vízben),

b) fertőtlenített víz alkalmazásával,

c) a 2160/2003/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésében említett nemzeti referencialaboratórium által jóváhagyott más oldószer alkalmazásával vagy

d) egy tartályban autoklávozva az oldószerekkel együtt.

A csizmatamponok benedvesítésének módja az, ha felhúzás előtt folyadékot öntünk beléjük, vagy oldószeres tartályban felrázzuk őket.

Gondoskodni kell arról, hogy a levett mintában az ól valamennyi része arányosan szerepeljen. Minden csizmatampon-párnak az ól területének kb. 50 %-át kell lefednie.

A mintavétel befejezésekor a csizmatamponokat óvatosan kell lehúzni a csizmáról úgy, hogy a rátapadó anyagot ne távolítsák el. A csizmatamponokat ki kell fordítani, hogy a minta a tamponokon maradjon. A tamponokat egy tasakba vagy edénybe kell tenni, és címkével kell ellátni.

Az illetékes hatóság előírhatja a minták minimális számának növelését a reprezentatív mintavétel biztosítása érdekében, a járványügyi paraméterek – azaz az állomány eloszlása vagy mérete, a biobiztonsági feltételek – eseti vizsgálata alapján.

Ha az illetékes hatóság jóváhagyja, egy pár csizmatampon-minta az egész ólban fellelhető különféle helyekről származó, láthatóan porral fedett felületről vett, 100 g pormintával is helyettesíthető. Pormintát egy vagy több megnedvesített szövettampon segítségével is le lehet venni összesen legalább 900 cm2 felületről, az egész baromfiólon belül több helyről. Ügyelni kell arra, hogy minden tampon mindkét oldalát alaposan befedje a por.

2.2.2.    Bizonyos típusú gazdaságokra vonatkozó konkrét előírások

a) Szabadtartású brojlerállományok esetében csak az ólon belül kell mintát gyűjteni.

b) A legfeljebb 100 brojlerből álló állományok esetében ha az ólhoz helyhiány miatt nem lehet hozzáférni, és ezért csizmatamponok nem használhatók a körbejáráshoz, ezek helyettesíthetők ugyanilyen, porhoz használatos, kézzel húzott szövettamponokkal is. Ilyen esetben a tampont friss bélsárral szennyezett felületekhez dörzsölik, illetve amennyiben ez nem lehetséges, a célnak megfelelő más bélsár-mintavételi módszert alkalmaznak.

2.2.3.    Az illetékes hatóság általi mintavétel

Az illetékes hatóság szükség esetén további vizsgálatok és/vagy dokumentumok ellenőrzésének elvégzésével megbizonyosodik arról, hogy az eredmények antimikrobák vagy baktériumok növekedését gátló más anyagok jelenléte miatt nem változnak meg.

Amennyiben a Salmonella enteritidis és a Salmonella typhimurium jelenlétét nem mutatják ki, de antimikrobiális készítményeket vagy a baktériumok szaporodását gátló hatást igen, az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós célkitűzés elérésének érdekében a brojlerállomány fertőzött állománynak tekintendő.

2.2.4.    Szállítás

A mintákat a mintavételt követően haladéktalanul expressz küldeményként vagy futárszolgálattal kell elküldeni a 2160/2003/EK rendelet 11. és 12. cikkében említett laboratóriumokba. A szállítás közben nem érheti a mintákat 25°C-nál magasabb hő és napsütés.

Ha a mintákat a mintavétel után 24 órán belül nem lehet elküldeni, hűtőszekrényben kell tárolni őket.

3.   LABORATÓRIUMI VIZSGÁLAT

3.1.    A minták előkészítése

A laboratóriumban a mintákat hűtve kell tárolni a vizsgálatig. A vizsgálatot a beérkezéstől számított 48 órán belül és a mintavételtől számított négy napon belül meg kell kezdeni.

A pormintákat külön kell vizsgálni. Az illetékes hatóság azonban úgy is dönthet, hogy vizsgálat céljából egyesíti őket a csizmatampon-mintával.

A mintát meg kell keverni, hogy a víz teljesen átitassa, és a 3.2. pontbeli kimutatási módszer használatával folytatni kell a minta kitenyésztését.

A két pár csizmatampon-mintát gondosan ki kell csomagolni – elkerülve a hozzátapadt bélsár leválását –, egyesíteni kell, és szobahőmérsékletre előmelegített 225 ml pufferolt peptonvízbe (BPW) kell helyezni, vagy a 225 ml oldószert közvetlenül a két pár csizmatamponhoz kell adni abban a tárolóedényben, amelyben a laboratóriumba beérkeztek.

A csizmatampont teljesen merítsük bele a pufferolt peptonvízbe, hogy elegendő folyadék vegye körül a mintát ahhoz, hogy a szalmonella leváljon a mintáról. Szükség esetén több pufferolt peptonvíz is hozzáadható.

Amennyiben megegyezés születik a szalmonella kimutatására szolgáló bélsár előkészítésére vonatkozó EN/ISO szabványokról, adott esetben ezek lépnek az ebben a pontban ismertetett, a minták előkészítésével kapcsolatos rendelkezések helyébe.

▼M1

3.2.    Kimutatási módszer

A Salmonella spp. kimutatása az EN ISO 6579–1 szabvány szerint történik.

▼B

3.3.    Szerotipizálás

Az illetékes hatóságok által vett minden pozitív mintából legalább egy izolátumot szerotipizálni kell a jelenlegi White-Kaufmann-Le Minor módszer szerint.

Az élelmiszer-ipari vállalkozóknak gondoskodniuk kell róla, hogy mindegyik izolátum esetében legalább ki legyen zárva, hogy a Salmonella enteritidis vagy a Salmonella typhimurium szerotípusához tartoznak.

▼M1

3.4.    Alternatív módszerek

Az e melléklet 3.1., 3.2. és 3.3. pontjában előírt kimutatási módszerek és szerotipizálás helyett használhatók más vizsgálati módszerek is, amennyiben azokat az (alternatív kimutatási módszerekre vonatkozó) EN ISO 16140-2 szabványnak megfelelően validálták.

▼B

3.5.    A törzsek tárolása

Az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy évente, ólanként, a hatósági ellenőrzés részeként végzett mintavételből származó releváns szalmonella-szerotípusok legalább egy izolált törzsét – a törzsek épségét a vizsgálat napjától számított legalább két évig biztosító, szokásos tenyészettárolási módszert alkalmazva – tárolják későbbi fágtipizáláshoz és az antimikrobiális rezisztencia vizsgálatához.

Az illetékes hatóság dönthet úgy is, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók által végzett mintavételből származó izolátumokat későbbi fágtipizáláshoz és az antimikrobiális rezisztencia vizsgálatához szintén tárolni kell, hogy ezeket az izolátumokat a 2007/407/EK bizottsági határozat ( 2 ) 2. cikkével összhangban meg lehessen vizsgálni.

4.   EREDMÉNYEK ÉS JELENTÉS

4.1.    Az előfordulás kiszámítása az uniós célkitűzés igazolása céljából

Az uniós célkitűzés elérésének igazolása céljából egy brojlerállományt fertőzöttnek kell tekinteni, ha a (vakcinatörzstől eltérő) vizsgált Salmonella enteritidist és Salmonella typhimuriumot kimutatták az állományban.

Függetlenül a mintavételi és vizsgálati műveletek számától, a fertőzött állományokat körönként csak egyszer kell számításba venni, és csak a kimutatás első évében kell jelentést készíteni róluk.

4.2.    Jelentéstétel

A jelentés a következőket tartalmazza:

a) a brojlerállományok száma összesen, amelyeket a jelentés tárgyéve során legalább egyszer megvizsgáltak;

b) az adott tagállamban bármelyik szalmonella-szerotípus tekintetében pozitív állományok száma összesen;

c) a Salmonella enteritidis and Salmonella typhimurium, ideértve a ►C1  1,4,[5],12:i:- ◄ antigén-összetételű törzseket is, tekintetében legalább egyszer pozitív brojlerállományok száma;

d) mindegyik szalmonella-szerotípus vagy azonosítatlan szalmonella (nem tipizálható vagy nem szerotipizált izolátumok) tekintetében pozitív brojlerállományok száma.

Az információkat a mintavételhez elkülönítve, az általános nemzeti szalmonella-ellenőrzési programon belül a 2.1. a) és b) pontnak megfelelően, az élelmiszer-ipari vállalkozó mintáját a 2.1. a) pontnak megfelelően és az illetékes hatóságok mintáját a 2.1. b) pontnak megfelelően kell elküldeni.

A vizsgálatok eredményeit a 853/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) II. mellékletének III. szakasza értelmében élelmiszerláncra vonatkozó, releváns információknak kell tekinteni.

Minden egyes megvizsgált brojlercsirke-állományról legalább az alábbi információkat kell az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani:

a) a gazdaság egyedi hivatkozási száma,

b) az ól egyedi hivatkozási száma,

c) a mintavétel hónapja.

Az eredményeket és a további vonatkozó információkat a 2003/99/EK irányelv ( 4 ) 9. cikke (1) bekezdésében előírt, a tendenciáról és forrásokról szóló jelentés részeként jelenteni kell.

Az élelmiszer-ipari vállalkozó indokolatlan késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot a Salmonella enteritidis és a Salmonella typhimurium megerősített kimutatásáról. Az élelmiszer-ipari vállalkozó felkéri a vizsgálatot végző laboratóriumot, hogy megfelelően járjon el.



( 1 ) HL L 250., 2008.9.18., 1. o.

( 2 ) HL L 153., 2007.6.14., 26. o.

( 3 ) HL L 226., 2004.6.25., 22. o.

( 4 ) HL L 325., 2003.12.12., 31. o.

Top