EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52018DC0010

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Uniós intézkedések a környezetvédelmi megfelelés és irányítás javítására

COM/2018/010 final

Brüsszel, 2018.1.18.

COM(2018) 10 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Uniós intézkedések a környezetvédelmi megfelelés és irányítás javítására

{SWD(2018) 10 final}


A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Uniós intézkedések a környezetvédelmi megfelelés és irányítás javítására

1.Bevezetés és háttér

E közlemény az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés fokozását és a környezetvédelmi irányítás javítását célzó cselekvési tervet tartalmaz. A szóban forgó intézkedések keretében a Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal és szakemberekkel, például felügyelőkkel, ellenőrökkel, rendőrségi tisztviselőkkel és ügyészekkel annak érdekében, hogy megteremtse az olyan tevékenységekre vonatkozó uniós környezetvédelmi szabályoknak való megfelelés intelligens és együttműködésen alapuló kultúráját, mint az ipari termelés, a hulladékártalmatlanítás és a mezőgazdaság.

Az EU mára a környezetvédelem területén kiterjedt és kiforrott szabályrendszerrel rendelkezik. A szabályok végrehajtása terén azonban jelentős nehézségek tapasztalhatók, amint azt a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata keretében a Bizottság is kiemelte 1 . Ezek olyan tartós környezeti problémákhoz kapcsolódnak, mint a diffúz vízszennyezés, a rossz városi levegőminőség, a nem kielégítő hulladékkezelés, valamint a fajok és az élőhelyek pusztulása. A környezeti bűnözés szintén komoly méreteket ölt 2 , csakúgy, mint a Bizottsághoz beérkező környezetvédelmi panaszok 3 és az Európai Parlament elé terjesztett petíciók száma. A végrehajtás elmaradásának becsült költsége évi 50 milliárd EUR 4 . A végrehajtás javítása révén komoly eredményeket lehet elérni anélkül, hogy új jogszabályok születnének.

Ennek többek között az a feltétele, hogy a helyszíneken betartsák a környezetvédelmi szabályokat, azaz az ipar, a közüzemi szolgáltatók, a földtulajdonosok és más, kötelezettségek hatálya alá tartozó alanyok (a továbbiakban: kötelezettek) 5 teljesítsék a tevékenységükre vonatkozóan megállapított környezetvédelmi kötelezettségeket. A kötelezettségek a környezet, a közegészség és a társadalom hosszú távú erőforrás-szükségleteinek védelme érdekében bevezetett tilalmak, kötelező erejű általános szabályok, engedélyek és más intézkedések lehetnek.

A végrehajtás elmaradásának egyik oka a nemzeti, regionális és helyi szintű megfelelésbiztosítás és hatékony irányítás mechanizmusainak gyengesége 6 . Részben ugyanezek a tényezők felelősek a tisztességtelen versenyért 7 és a gazdasági károkért, például az elmaradt adóbevételekért; ezenkívül pedig aláássák a közvéleménynek az uniós jogszabályok hatékonyságába vetett bizalmát.

E közlemény célja a szóban forgó mechanizmusok megerősítése. Kiegészíti az „Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című közleményt, amelyben a Bizottság azt tárgyalta, hogy miként kívánja fokozni általában az uniós jog alkalmazása, végrehajtása és érvényesítése terén tett erőfeszítéseit 8 .

2.A környezetvédelmi megfelelésbiztosítás szükségessége

A tagállamok kötelesek jóhiszeműen együttműködni az európai uniós célkitűzések elérésének érdekében 9 . A Bíróság ebből a kötelezettségből kiindulva azt a követelményt rója a tagállami hatóságokra, hogy orvosolják az uniós jog megsértésének jogellenes következményeit 10 , valamint azt, hogy a végrehajtás legyen hatékony, arányos és visszatartó erejű 11 . A tagállamoknak ezért megfelelő mechanizmusokkal kell rendelkezniük az uniós jogból származó kötelezettségek teljesítésének biztosítására.

A meg nem felelésnek különböző okai lehetnek, ideértve a félreértéseket, a szabályok hiányos ismeretét vagy elfogadásának hiányát, a beruházások elmaradását, az opportunizmust és a bűnözést. A környezetre, az emberi egészségre és a gazdaságra gyakorolt hatása a jogsértések jellegétől, mértékétől és tartósságától függ.

A gyakorlatban a megfelelés biztosításának mechanizmusai a tagállami beavatkozás három általános kategóriáját (a továbbiakban együttesen: környezetvédelmi megfelelésbiztosítás) alkalmazzák:

·a megfelelés előmozdítása: olyan eszközökkel segítik a kötelezettek megfelelését, mint az iránymutatás, a „gyakran feltett kérdések” és az ügyfélszolgálat; 

·a megfelelés ellenőrzése: azonosítják és jellemzik a kötelezettek magatartását, továbbá környezetvédelmi felügyelőségi ellenőrzések és egyéb ellenőrzések alkalmazásával feltárják és értékelik a megfelelés elmaradását;

·a megfelelés nyomon követése és érvényesítése: közigazgatási, büntetőjogi és polgári jogi eszközökkel gondoskodnak a szabályoknak meg nem felelő magatartás megszüntetéséről, megakadályozásáról, szankcionálásáról és orvoslásáról, valamint a szabályok betartásának ösztönzéséről. 

Ezeket a beavatkozásokat a tagállamok különböző hatóságai végzik. A felügyeleti feladatokat ellátó szervek jellemzően rendszeres vagy eseti ellenőrzéseket végeznek, így mozdítva elő az előírások betartását. A rendőrségi tisztviselők és az ügyészi szolgálatok fontos szerepet töltenek be a súlyos törvénysértések kivizsgálásában és büntetőeljárás alá vonásában. A „környezetvédelmi megfelelésbiztosítási lánchoz” különböző szervek kapcsolódhatnak, például a felügyelők, a vámhatósági és a rendőrségi tisztviselők, ezenkívül pedig az ügyészek együttműködhetnek a bizonyítékgyűjtés és a büntetőeljárás kapcsán. Az ellenőrző szervek értékes szerepet tölthetnek be az általános meg nem felelés problémájának és az egyes hatóságok teljesítményének vizsgálatában.

A környezetvédelmi megfelelésbiztosítás csökkenti annak a kockázatát, hogy egyes kötelezettek nem tesznek eleget kötelezettségeiknek, és ezáltal negatívan befolyásolják a víz, a levegő, a biológiai sokféleség, az emberi egészség és a gazdaság állapotát. A kockázatok csökkentése a meg nem felelés okainak és hatásainak értékelésével, valamint a három beavatkozási forma megfelelő kombinációjának a kötelezett magatartásának befolyásolása céljából történő alkalmazása révén történik. Ez a koncepció 12 az idők során a szakértőkkel, például a tagállami szakértőkkel és a szakemberekből álló hálózatokkal folytatott eszmecserék során alakult ki 13 .

3.Kihívások

A környezetvédelmi megfelelésbiztosításért felelős tagállami hatóságok számos kihívással szembesülnek, ezen belül különösen a következőkkel:

·a környezeti hatású tevékenységekre vonatkozó uniós környezetvédelmi szabályok volumene és sokfélesége,

·az a tény, hogy ezek a szabályok a tagállamok egész területére, azaz a vidéki és a városi területekre egyaránt érvényesek,

·a víz- és légszennyezéssel, a hulladékártalmatlanítással és a természet hanyatlásával kapcsolatos ismert problémák,

·a lakosság által támasztott elvárások,

·azok száma és sokfélesége, akiknek meg kell felelniük a környezetvédelmi szabályoknak,

·az előforduló megfelelési problémák sokfélesége,

·e problémák feltárásának és kezelésének nehézségei, különös tekintettel a környezeti bűncselekményekre.

Ezt a listát ki lehetne egészíteni a kapacitásproblémákkal is, mivel a felelősségi köröket gyakran korlátozottabb pénzügyi forrásokkal és kisebb számú személyzettel rendelkező, a szakismeretek híján lévő kisebb szervekre osztják 14 . A pénzügyi válság miatt több tagállamban változatlan maradt vagy csökkent a környezetvédelmi felügyelőségek költségvetése. Ilyen kihívásokkal szembenézve adott esetben még a több forrással rendelkező hatóságok is nehezen tudják önállóan kifejleszteni a megfelelésbiztosítás legmegfelelőbb módjaival kapcsolatos tudásanyagot.

Az érintett hatóságok előtt álló kihívások rávilágítottak az uniós szintű támogatás különböző formáinak szükségességére, és e támogatási formák megjelenését eredményezték. A támogatástípusokat az alábbi 1. táblázat foglalja össze, megjelölve azok egyedi előnyeit.

1. táblázat: Környezetvédelmi megfelelést biztosító támogatásformák és előnyeik

Támogatástípus

Előnyei

Gyakorlati szakemberek uniós hálózatai

Lehetővé teszik a szakemberek számára a tudás- és tapasztalatcserét, valamint az e táblázatban szereplő egyéb támogatási formák némelyikének közös kialakítását.

A tagállamok környezetvédelmi megfelelésbiztosítási rendszereinek uniós szintű értékelése

Lehetővé teszi az erősségek és gyengeségek összehasonlítását és azonosítását.

Megfelelésbiztosítással foglalkozó, nyilvánosan hozzáférhető információs portálok

Lehetővé teszik a tanulást és a bevált gyakorlatok cseréjét, megkönnyítik az összehasonlítást, és támogatják az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot.

Olyan mechanizmusok, amelyek elősegítik az együttműködést, a koordinációt, a tudás- és tapasztalatcserét, az EU-szerte végzett együttműködést, valamint más tagállamok és hatóságok megfelelésbiztosítási hozzájárulásainak felhasználását

Az együttműködés révén nagyobb hatékonyság elérését teszik lehetővé.

Lehetővé teszik a máshol kifejlesztett szakismeretek elsajátítását.

Kölcsönös megfeleltetés a közös agrárpolitika (KAP) keretében

Hozzájárul a környezetvédelmi kötelezettségek mezőgazdasági termelők általi betartásának biztosításához.

Helyes gyakorlatokra vonatkozó tájékoztatás és iránymutatás

Lehetővé teszi a már meglévő tudás elsajátítását.

Nem kell feltétlenül elölről kezdeni a helyes gyakorlatok kialakítását (hatékonyságnövekedés).

Képzési programok, képzési anyagok és a készségekre vonatkozó iránymutatás

Lehetővé teszik a készségek fejlesztését és fenntartását.

Az EU által előállított adatforrások, például a műholdas felvételek hozzáférhetősége

Bővíti az eredményes megfelelésbiztosítás lehetőségeit.

Uniós pénzügyi támogatás

Segíti a megfelelésbiztosítási hatóságokat céljaik teljesítésében.

A felügyelők, a rendőrségi és a vámhatósági tisztviselők, az ügyészek, a bírók és az ellenőrök külön-külön már létrehozták európai szintű hálózataikat a megfelelésbiztosításra vonatkozó ismeretek kialakítása és megosztása céljából 15 . Ezek és más hálózatok pozitív példával szolgálnak a fent összefoglalt különféle támogatásokra. Noha e hálózatok hatásterülete és alkalmazási köre jelenleg korlátozott, a példák megmutatják, hogy miként lehetne a Bizottság hozzájárulásával többet tenni a környezetvédelmi irányítás megerősítése és a szabályoknak való megfelelés fokozása érdekében 16 .

4.A fellépés szükségességének indoklása

A Bizottság több lehetőséget is figyelembe vett annak érdekében, hogy javítsa a környezetvédelmi megfelelés biztosítását, beleértve a jogalkotást is, és 2014-ben a döntéshozatal alapjául készített egy hatásvizsgálati jelentéstervezetet. Ebben arra a következtetésre jutott, hogy a gyakorlati szükségletek kielégítésére irányuló célzott támogatási intézkedéseket tartalmazó cselekvési terv az a lehetőség, amely már rövid távon is több kiemelt területen jó eséllyel eredményt hozna.

Az előkészítő szakasz – beleértve a tagállamokkal és a gyakorló szakemberekkel folytatott konzultációt is 17 – alátámasztotta az 1. táblázatban összefoglalt támogatási formák értékét, és azonosította az e formák megerősítésének és az új eszközök kifejlesztésének lehetséges módjait. A gyakorló szakemberek hangsúlyozták a szakértelem megosztásának és a tagállamok közötti összehangoltabb erőfeszítéseknek az értékét. Rámutattak továbbá a szakmai képzés és a hatékony tudásmegosztás jelentőségére. A konzultációk során számos olyan ágazatot is azonosítottak, amelyekben jelentős kereslet mutatkozik a bevált gyakorlatra vonatkozó referenciadokumentumokra és az új eszközökre. A szakemberek szerint külön figyelmet érdemelnek a hulladékkal kapcsolatos, valamint a vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények. A 2014–2020-as közös agrárpolitika (KAP) számos kiegészítő szakpolitikai eszköz – köztük a kölcsönös megfeleltetés – révén kiemelten kezeli „a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés” kérdését. A „Mezőgazdaság és fenntartható vízgazdálkodás az EU-ban” című bizottsági szolgálati munkadokumentum 18 már utalt az itt bemutatott kezdeményezésre, melynek célja, hogy eszközt biztosítson a vízzel kapcsolatos jogszabályok nemzeti megfelelésbiztosítási rendszereinek a mezőgazdasági tevékenységek tekintetében történő javításához. A Bizottság „Cselekvési terv a természetért, az emberekért és a gazdaságért” 19 című kezdeményezése szintén rámutat a megfelelés javításának szükségességére 20 . A konzultációk során felmerült további témák közé tartozott a technológia lehetséges hozzájárulása a meg nem felelés feltárásához, valamint az, hogy a polgárok fontos szerephez jutnak a panaszok és beadványok nemzeti hatóságoknak történő benyújtása révén. Néhány meglévő uniós környezetvédelmi jogszabály kifejezetten említi az ellenőrzésekre vonatkozó útmutatók és iránymutatások szerepének fontosságát 21 , és most alkalom kínálkozik arra, hogy megszülessenek az első ilyen jellegű intézkedések. A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata keretében készült első országspecifikus jelentésekkel kapcsolatos munka rávilágított arra, hogy javítani kell a Bizottság által a megfelelésbiztosítással és egyéb közigazgatási vonatkozásokkal kapcsolatban a tagállamoknak adott visszajelzést. Végezetül a konzultációk során megállapítást nyert, hogy a környezetvédelmi hatóságokon belül magas szintű párbeszédre van szükség a környezetvédelmi megfelelésbiztosítási szakemberek és a felső vezetők között.

5.Intézkedések

A cselekvési terv az előkészítő szakaszban azonosított fenti igényeknek megfelelő kilenc intézkedésből áll. Ezek összefoglalása a 2. táblázatban található 22 .

2. táblázat: Az intézkedések áttekintése

Szám

Intézkedés

Ütemezés

1.

A környezetvédelmi megfelelésbiztosítási szakértelem Unió-szerte történő alkalmazásának javítása szakértői értékelések, közös végrehajtási intézkedések, megfelelésbiztosítási látogatások, valamint a TAIEX-EIR Peer2Peer eszköz 23 használata révén

2019

2.

A környezetvédelmi felügyelők számára szükséges szakmai készségek és képzési igények azonosítása, valamint a kiválóság előmozdításával és a megfelelésbiztosítási szakemberek képzésével foglalkozó, gyakorlati szakembereket tömörítő szervekkel és más szervekkel való együttműködés javítása nemzeti és európai szinten

2018

3.

A bevált gyakorlat, valamint a háttér- és referenciaanyagok megosztásának elősegítése, a környezetvédelmi megfelelésbiztosítást szolgáló finanszírozási lehetőségek előmozdítása, valamint egy szélesebb körű környezetvédelmi végrehajtási portál létrehozásának mérlegelése

2019

4.

A környezeti bűncselekmények és a kapcsolódó jogsértések elleni küzdelemre irányuló stratégiákkal kapcsolatban bevált gyakorlatra vonatkozó útmutató dokumentum kidolgozása, különös tekintettel a vadon élő állatokat és növényeket érintő jogsértésekre

2019

5.

Útmutató dokumentum(ok) készítése a környezetvédelmi megfelelésbiztosítás vidéki területeken (a földterületek és a víz vonatkozásában) történő alkalmazása területén bevált gyakorlatról 

2019

6.

Technikai iránymutatások kidolgozása az ásványinyersanyag-kitermelésből származó hulladékot kezelő létesítmények ellenőrzéséhez 

2018

7.

A környezetvédelmi panaszok kezelésével és a lakosság szerepvállalásával (például a közösségi tudománnyal) kapcsolatban tagállami szinten bevált gyakorlatra vonatkozó dokumentáció elkészítése, valamint együttműködés a tagállamokkal az uniós környezetvédelmi jogra vonatkozó hatékony nemzeti panaszkezelési mechanizmusokkal kapcsolatban bevált gyakorlat megosztása érdekében

2019

8.

A térinformatikai hírszerzés kapacitásának és használatának kiépítése a megfelelésbiztosítás támogatása érdekében, valamint a bevált gyakorlatokra irányuló projektek előmozdítása (pl. Kopernikusz-adatok felhasználásával)

2019

9.

A nemzeti környezetvédelmi megfelelésbiztosítási rendszereknek egy szélesebb körű irányítási értékelési keret részeként történő értékelése, és egyebek mellett a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata keretében rendszeres visszajelzés a tagállamoknak

2019

6.Az együttműködés fokozása

Egyrészt a Szerződések őreként a Bizottság kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy az Európai Bíróság ellenőrzése mellett biztosítja az uniós környezetvédelmi jog teljes körű és helyes alkalmazását. Másrészről azonban az uniós jog helyes végrehajtásáért elsődlegesen a tagállamok felelnek. Ez a cselekvési terv hozzájárul a tagállamok előtt álló, e közlemény felütésében említett kihívások kezeléséhez.

Annak érdekében, hogy a cselekvési terv elérje a kívánt eredményeket, a Bizottság az alábbiakat várja a tagállamoktól:

·segítsék elő hatóságaik részvételét az uniós szintű hálózati együttműködésben;

·biztosítsák, hogy az azonosított bevált gyakorlatok – különösen a kockázatalapú megközelítésekhez és az átláthatósághoz kapcsolódó bevált gyakorlatok – széles körben elterjedjenek, és hogy az e cselekvési terv keretében kifejlesztett eszközök alkalmazásra kerüljenek;

·segítsék elő a képzést és a szakemberek készségeinek fejlesztését;

·biztosítsák a megfelelésbiztosítási feladatokat ellátó hatóságok közötti együttműködés és koordináció megfelelő szintjét;

·területükön biztosítsák a megfelelésbiztosítás céljaira rendelkezésre álló emberi és pénzügyi erőforrások megfelelő elosztását.

A Bizottság emellett létrehoz egy szakértői csoportot (a továbbiakban: környezetvédelmi megfelelési és irányítási fórum) 24 annak érdekében, hogy ezen keresztül elláthassa a cselekvési terv irányítását, és lehetővé tegye a tagállamok vezető tisztségviselőivel folytatott eszmecserét arról, hogy miként lehetne megfelelőségi és irányítási szempontból javítani a végrehajtást. A fórum elsősorban a tagállamok és az uniós szintű szakértői hálózatok képviselőiből áll majd, és meghívásos alapon részt vesznek benne a Tanács, a Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság képviselői. A Bizottság törekedni fog arra is, hogy bevonja a többi érdekelt felet, beleértve a nem kormányzati szervezeteket és a vállalkozói szervezeteket is, és a környezetvédelmi megfelelési és irányítási fórum első ülésén meg fogja vitatni az erre kínálkozó legjobb módszereket.

Az intézkedések végrehajtására olyan együttműködési folyamat keretében fog sor kerülni, amely a környezetvédelmi megfelelési és irányítási fórumon kívül a szakértők hálózatait is magában foglalja. Együttműködésük megkönnyítése érdekében a hálózatok támogatást kapnak. A Bizottság ezenkívül fenntartja a hálózatok tágabb értelemben vett szerepükben való támogatását is.

A meglévő uniós finanszírozási eszközök, mint például a LIFE 25 és a Belső Biztonsági Alap (ISF) 26 konkrét módszereket kínálnak a különböző megfelelésbiztosítási és irányítási tevékenységek támogatására. A tagállamokat, a szakértői hálózatokat és egyéb érdekelt feleket ezért arra ösztönözzük, hogy a lehető legnagyobb mértékben használják ki ezeket a lehetőségeket.

A cselekvési terv kidolgozása során a Bizottság figyelembe fogja venni az EU környezetvédelmi jogának lényeges külső és globális dimenzióit is, amint azt az EU regionális és globális egyezményekben való részvétele is tükrözi. A globális kereskedelem és a globális ellátási láncok például a hulladékkezelés és a biológiai sokféleség védelme szempontjából is relevánsak. A környezetvédelmi megfelelésbiztosítás tehát nagy globális jelentőséggel bír, és többek között a fenntartható fejlődés céljainak elérése szempontjából is szükséges. Európán belüli megerősítése egyúttal segíteni fogja az Uniót abban, hogy jó példával járjon elöl, és nemzetközi szinten valódi partnerré válhasson.

7.Ellenőrzés és nyomon követés

Ez a cselekvési terv a 2018–2019-re vonatkozó folytatólagos munkaprogram alapját fogja képezni. A program 2019 folyamán – a környezetvédelmi megfelelési és irányítási fórummal folytatott konzultációt követően – felülvizsgálatra kerül, és adott esetben új intézkedésekkel egészül ki.

A tervezett értékelési keret (9. intézkedés) alapot fog teremteni annak megvizsgálásához, hogy a tagállamokon belül milyen előrehaladás történt a környezetvédelmi megfelelésbiztosítás és annak közigazgatási vonatkozásai terén, lehetővé teszi a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata révén történő nyomon követést, valamint annak az első munkaprogram végéig történő értékelését, hogy szükség van-e további kezdeményezésekre ezen a területen.

8.Következtetések

A cselekvési terv a környezetvédelmi megfelelésbiztosítás és irányítás javítása területén EU-szerte tevékenykedő szakemberek gyakorlati támogatás iránti igényeit hivatott kielégíteni. A már említett konkrét előnyökön túlmenően a terv hozzá fog járulni a környezetvédelmi megfeleléshez és irányításhoz kapcsolódó kihívások kezelésére irányuló következetesebb uniós megközelítés közösen történő kialakításához. Az eredményeknek lehetővé kell tenniük a szakemberek számára, hogy hatékonyabban járhassanak el a környezetvédelmi szabályok megsértése és tisztességtelen verseny kialakulása esetén, valamint az ezek által okozott károkkal kapcsolatban, hathatósabb segítséget nyújtsanak a kötelezettek számára feladataik teljesítéséhez, fokozzák a közvélemény megfelelésbiztosításba vetett bizalmát és végül, de nem utolsósorban nagyobb védelmet biztosíthassanak Európa közös öröksége számára.

(1)       http://ec.europa.eu/environment/eir/country-reports/index_en.htm .
(2)      Az OECD, az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC), az UNEP és az INTERPOL összesített becslései alapján a környezeti bűnözés pénzbeli értékéből kiindulva nemzetközi szinten ez a negyedik legkomolyabb bűnözési terület.
(3)      Évente körülbelül hatszáz.
(4)   http://ec.europa.eu/environment/enveco/economics_policy/pdf/report_sept2011.pdf . A költségelemek közé tartoznak egyebek mellett a környezetvédelmi és egészségügyi költségek, a zöld iparágak nem realizált előnyei, a piaci torzulások okozta költségek és az ipar adminisztratív költségei.
(5)      Azaz természetes és jogi személyek, beleértve a hatóságokat is, akiknek/amelyeknek a környezetbe történő kibocsátásokkal vagy az azt érintő egyéb fizikai hatásokkal járó tevékenységeik végzése során tiszteletben kell tartaniuk az uniós környezetvédelmi jogszabályokból eredő kötelezettségeket.
(6)      „A környezetvédelmi politikák végrehajtásának uniós felülvizsgálata: Közös kihívások és az erőfeszítések egyesítésének lehetőségei a jobb eredmények elérése érdekében”, (COM(2017) 63).
(7)      A jogszerűen működő hulladékipar már figyelmeztetett erre, mivel az illegális hulladékkezelők – például a hulladék illegális lerakókban történő elhelyezése révén – jelentősen alá tudnak kínálni a legálisan működőknek.
(8)      2017/C 18/02.
(9)      Lásd az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdését.
(10)      Lásd például a C-201/02. sz. Wells-ügyben hozott ítélet (EU 2004:12) 64–65. pontját.
(11)      Lásd például a 68/88. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben hozott ítélet (EBHT 1989., 2965. o.) 23. és 24. pontját.
(12)      További részletek az e közleményt kísérő SWD(2018) 10 bizottsági szolgálati munkadokumentumban találhatók.
(13) Lásd például a „Make it Work” kezdeményezés környezetvédelmi megfelelésbiztosításra vonatkozó irányelveit: http://minisites.ieep.eu/work-areas/environmental-governance/better-regulation/make-it-work/subjects/2015/08/compliance-assurance .
(14)      Lásd például a környezeti jog végrehajtásával és érvényesítésével foglalkozó európai uniós hálózat (IMPEL) végrehajtással kapcsolatos kihívásokról szóló jelentését a https://www.impel.eu/impel-study-confirms-that-significant-challenges-remain-in-implementing-eu-environmental-law/ címen. A jelentés megállapításait annak későbbi aktualizált változata is megerősíti és kiemeli.
(15)      A felügyelők a környezeti jog végrehajtásával és érvényesítésével foglalkozó európai uniós hálózatban (IMPEL) képviseltetik magukat. A rendőrségi tisztviselőket az EnviCrimeNet, az ügyészeket az Európai Környezetvédelmi Ügyészhálózat (ENPE), a bírákat a Bírák Európai Uniós Környezetvédelmi Fóruma (EUFJE), a környezetvédelmi ellenőröket pedig a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Európai Szervezetén (EUROSAI) belül működő, környezetvédelmi ellenőrzéssel foglalkozó szakértői munkacsoport képviseli.
(16)      Lásd az IMPEL környezetvédelmi megfelelésbiztosításra vonatkozó állásfoglalását: https://www.impel.eu/position-paper-on-environmental-compliance-assurance/ . Hasonló állásfoglalást az ENPE is benyújtott.
(17)      Lásd például az érdekelt felek részvételével tartott 2017. január 31-i konferencia és 2017. március 20-i munkaértekezletet összefoglalóját a következő címen: http://ec.europa.eu/environment/legal/law/inspections.htm  
(18)      SWD(2017) 153 final, 2017.4.28.
(19)      COM(2017) 198 final és SWD(2017) 139 final.
(20)      Lásd különösen a „B” kiemelt területet: „Politikai kötelezettségvállalás és az irányelveknek való jobb megfelelés”.
(21)      Lásd az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2006/21/EK irányelv (HL L 102., 2006.4.11., 15. o.) 22. cikke (1) bekezdésének d) pontját, valamint az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv (HL L 334., 2010.12.17., 17. o.) 23. cikkének (4) bekezdését.
(22)      További részletek az e dokumentumot kísérő SWD(2018) 10 bizottsági szolgálati munkadokumentumban találhatók.
(23)       http://ec.europa.eu/environment/eir/p2p/index_en.htm  
(24)      C(2018) 10.
(25)      Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).
(26)      Az Európai Parlament és a Tanács 513/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a Belső Biztonsági Alap részét képező, a rendőrségi együttműködés, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem, valamint a válságkezelés pénzügyi támogatására szolgáló eszköz létrehozásáról és a 2007/125/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 93. o.).
Top