EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32015R0262

A Bizottság (EU) 2015/262 végrehajtási rendelete ( 2015. február 17. ) a 90/427/EGK és a 2009/156/EK tanácsi irányelv alapján a lófélék azonosítási módszerei tekintetében alkalmazandó szabályok meghatározásáról (lóútlevélről szóló rendelet) EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 59, 3.3.2015, p. 1–53 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
OJ L 59, 3.3.2015, p. 1–51 (EN, FR)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2015/262/oj

3.3.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 59/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/262 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2015. február 17.)

a 90/427/EGK és a 2009/156/EK tanácsi irányelv alapján a lófélék azonosítási módszerei tekintetében alkalmazandó szabályok meghatározásáról (lóútlevélről szóló rendelet)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a lófélék Közösségen belüli kereskedelmét szabályozó tenyésztéstechnikai és származástani feltételekről szóló, 1990. június 26-i 90/427/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjára, 6. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésére, valamint 8. cikke (1) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló, 2009. november 30-i 2009/156/EK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 90/427/EGK irányelv meghatározza a lófélék Unión belüli kereskedelmét szabályozó tenyésztéstechnikai feltételeket. Előírja a tagállamok számára, hogy gondoskodniuk kell arról, hogy a törzskönyvezett lóféléket szállításkor a szóban forgó irányelvben említett engedélyezett tenyésztő szervezetek vagy egyesületek által kiállított azonosító okmány kísérje.

(2)

A 2009/156/EK irányelv meghatározza a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételeket. Az irányelv előírja, hogy a törzskönyvezett lóféléket a 90/427/EGK irányelvnek megfelelően kibocsátott vagy versenylovakkal foglalkozó nemzetközi egyesület vagy szervezet által kiadott azonosító okmány révén kell azonosítani. A tenyésztésre és termelésre szánt lóféléket a Bizottság által meghatározott módszerrel kell azonosítani.

(3)

A 2009. július 1. óta alkalmazandó 504/2008/EK bizottsági rendelet (3) szabályokat állapít meg az Unióban született vagy oda importált lófélék azonosítására vonatkozóan, és a lófélék tekintetében azonosító okmányt (útlevelet) határoz meg, amely több célt szolgál: figyelembe veszi mind az állat- és közegészségügyi szempontokat, mind pedig a tenyésztéstechnikai igényeket és a lovas sportok szükségleteit. Az említett rendelet, amely a lófélék azonosítására szolgáló rendszer alapelemeként az azonosító okmányt helyezi középpontba, csak azt a lehetőséget irányozza elő, hogy a kibocsátó szervek adatbázisaiban lévő információk egy központi adatbázisba kerüljenek felvételre, illetve hogy a kibocsátó szervek adatbázisai összeköttetésben legyenek az említett központi adatbázissal.

(4)

Az 504/2008/EK rendelet által előírt intézkedések végrehajtása során a tagállamok nehézségekkel szembesültek. Ezek a nehézségek főként a lófélék azonosító okmány révén történő azonosítási módszeréhez kapcsolódnak.

(5)

Tagállamok által végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az azonosító okmány jelentős mértékű csalás tárgyát képezi. A legnagyobb kockázatot azon lóféléknek az élelmiszer-láncba történő illegális visszajuttatása jelenti, amelyek emberi fogyasztásra való vágását korábban megtiltották, és amelyeket az élelmiszer-termelő állatok esetében nem engedélyezett állatgyógyászati készítményekkel kezeltek. A 2000/68/EK bizottsági határozat (4) elfogadását követően a lófélék ezreit zárták ki véglegesen az emberi fogyasztás céljára történő vágásból. Mivel az emberi fogyasztásra való vágásból kizárt, fölöslegessé és nemkívánatossá vált lófélék egész életen át történő tartásán kívül nincs más alternatíva, mindez az állatok elhanyagolásához és magukra hagyásához vezet, és súlyos következményekkel jár az állatok egészségére és jólétére nézve. A helyzetet tovább súlyosbítja a jelenlegi gazdasági helyzet: az állattartók számára számos esetben megfizethetetlenné vált a lófélék tartása, miután azok produktív életszakasza lezárul. Egyes tagállamokban a probléma oly méreteket öltött, hogy az illetékes hatóságok az élelmiszerláncon kívüli, fölöslegessé vált lófélék leölését célzó programokat indítottak.

(6)

Az illegális legeltetés új, néhány éves jelensége a legelők tulajdonosait érinti: jogilag ők váltak a lófélék tartóivá, és szándékukon kívül felelősség terhelte őket az 504/2008/EK rendelet értelmében. E lófélék tisztázatlan státusa egyéb területeken is érintheti az uniós jogszabályok helyes alkalmazását.

(7)

Nyilvánvalóvá vált, hogy a kibocsátó szerv adatbázisában az azonosító okmány kibocsátása idején rögzített információk hamar elavulttá válnak. Ezért az illetékes hatóságok számára a bizonyítványok kiállítása vagy az állatok azonosítása keretében rendkívül nehéz, sőt adott esetben kivitelezhetetlen annak ellenőrzése, hogy egy azonosító okmány eredeti-e, és hogy az abban megadott információ időszerű és megalapozott-e, és hogy azt nem módosították csalárd módon, különösen a vágásra szánt állatok státusát illetően, ám ugyanakkor a törzskönyvezett lófélékre vonatkozó kedvezőbb állat-egészségügyi és állatjóléti feltételek igénybevétele céljával is.

(8)

A legtöbb tagállamban a lóútleveleket kibocsátó szervek adatbázisai nincsenek kapcsolatban egymással, egy központi útlevél-kibocsátó szerv létrehozása pedig jogi és adminisztratív okokból nehezen kivitelezhető. Ezért egy központi adatbázis létrehozása tekinthető a leghatékonyabb megoldásnak annak érdekében, hogy az adatok a 90/427/EGK és a 2009/156/EK irányelveknek megfelelően kicserélhetők és szinkronizálhatók legyenek az egyes szereplők között, amennyiben ez a lófélék azonosító okmányainak kezeléséhez szükséges; ennek célja nemcsak a szükséges állat-egészségügyi garanciák biztosítása, hanem az is, hogy lehetségessé váljon az állatjólétre és a közegészségre vonatkozó uniós jogszabályok azon rendelkezéseinek alkalmazása, amelyeknek előfeltétele a lófélék helyes és megbízható azonosítása.

(9)

A Bizottság által a 2013. évi lóhúsbotrány kapcsán indított vizsgálat során kiderült, hogy 23 tagállam hozott létre központi adatbázist, és két tagállam rendelkezik külön-külön adatbázissal a törzskönyvezett lófélékre, illetve a tenyésztésre és termelésre szánt lófélék vonatkozásában. Három tagállam nem rendelkezik központi adatbázissal; ezek az országok az Unióban élő lófélék 6,7 millió fős populációjának mintegy 20 %-át képviselik.

(10)

Ezért a lófélék azonosítására szolgáló uniós rendszert felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az biztonságos és egyúttal felhasználóbarát legyen.

(11)

A lóféléknek a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) I. mellékletében felsorolt területekre történő behozatalára a 2009/156/EK irányelvnek megfelelően meghatározott feltételek vonatkoznak; az említett behozatal olyan harmadik országokból engedélyezett, amelyek szerepelnek a 2004/211/EK bizottsági határozat (6) mellékletében. Évente általában mintegy 4000 törzskönyvezett, illetve tenyésztésre és termelésre szánt, lófélékhez tartozó egyedet importálnak az Unióba a 93/197/EGK bizottsági határozatban (7) megállapított feltételeknek megfelelően.

(12)

A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott vámeljárások alkalmazása esetén a 706/73/EGK tanácsi rendeletre (9) is hivatkozni kell. A 706/73/EGK rendelet előírja, hogy 1973. szeptember 1-jétől a Csatorna-szigeteken és a Man-szigeten az uniós állat-egészségügyi jogszabályok alkalmazandók.

(13)

A Bizottság 96/78/EK határozata (10) megállapítja a lófélék tenyésztési célú méneskönyvi bejegyzésére és nyilvántartására vonatkozó kritériumokat. Az említett határozat többek között előírja, hogy a lófélék esetében a fajtájuk méneskönyvének fő csoportjába történő bejegyzéshez szopós csikóként történő azonosítást kell végezni a méneskönyv szabályainak megfelelően, amihez legalább a fedezési igazolás szükséges. Az uniós jogszabályok egységességének és gördülékeny alkalmazásának biztosítása érdekében az azonosító okmányra vonatkozó szabályok nem befolyásolhatják a lófélék méneskönyvi bejegyzése céljából történő azonosításra vonatkozó szabályok alkalmazását.

(14)

A lófélék azonosítására szolgáló, e rendeletben megállapított módszereknek összhangban kell lenniük továbbá a 92/353/EGK bizottsági határozatnak (11) megfelelően jóváhagyott tenyésztő egyesületek által meghatározott elvekkel. Az említett határozat szerint a fajta eredetét nyilvántartó méneskönyvet vezető egyesület vagy szövetség köteles meghatározni a lófélék azonosítására, a méneskönyv osztályok szerinti felosztására és a méneskönyvbe bejegyzett származási vonalakra vonatkozó elveket.

(15)

Annak érdekében, hogy az Unióban a lófélékhez tartozó valamennyi egyed tekintetében biztosítani lehessen az azonosító okmányok és a nyilvántartások magas színvonalát, a tagállamoknak szavatolniuk kell, hogy a jóváhagyott vagy elismert tenyésztő szervezetek vagy tenyésztői egyesületek által alapított méneskönyvekbe bejegyzett vagy azokban nyilvántartásba vett törzskönyvezett lófélék azonosítását szolgáló rendszerek az azonosító okmányok kibocsátása tekintetében megfeleljenek azon feltételeknek, amelyek a tenyésztésre és termelésre szánt lófélék azonosító okmányait kibocsátó szervek illetékes hatóság általi kijelölését szabályozzák.

(16)

A „lófélék” szigorúan a 2009/156/EK irányelv 2. cikke b) pontjának hatálya alá tartozó fogalommeghatározásának összhangban kell lennie az uniós jogszabályokban – mint például a 3626/82/EGK tanácsi rendelet (12) és a 206/2010/EU bizottsági rendelet (13) függelékeiben – alkalmazott taxonómiával.

(17)

Mivel a „gazdaságnak” a 92/35/EGK tanácsi irányelv (14) szerinti fogalommeghatározása azon természetvédelmi területekre is kiterjed, amelyeken lófélék szabadon élnek, és ezért tágabb a 2009/156/EK irányelv fogalommeghatározásánál, helyénvaló a „gazdaság” e rendelet szerinti meghatározását azon természetvédelmi területekre is kiterjeszteni, amelyeken lófélék szabadon élnek.

(18)

A 2009/156/EK irányelvben előírt, az állat-egészségügyi biztosítékok nyújtásához szükséges állatorvosi felügyeletet csak akkor lehet biztosítani, ha az illetékes hatóság számára ismert az említett irányelv szerinti gazdaság. Hasonló követelmények erednek a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) I. melléklete I. szakasza II. fejezete A. részének az élelmiszer-termelésre szánt lófélék tekintetében történő alkalmazásából. A lófélék mozgatásának gyakoriságára tekintettel azonban nem indokolt olyan rendszert létrehozni, amely a lófélék valós idejű nyomon követését biztosítja. Sokkal inkább azt kell biztosítani, hogy az azonosító adatok az illetékes hatóság számára rendelkezésre álljanak, ezért lényeges, hogy minden tagállam központi adatbázissal rendelkezzen, amelynek feladata az adott tagállamban tartott lófélékre vonatkozó információk kezelése.

(19)

Az uniós jogszabályok különbséget tesznek az állatok tulajdonosai és tartói között. Az „állattartó” fogalmát az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) meghatározza és alkalmazza. Ezzel szemben a 2009/156/EK irányelv az állat tulajdonosára vagy az állattenyésztőre hivatkozik. A 92/35/EGK irányelv a „tulajdonos vagy állattartó” közös fogalmát alkalmazza. Mivel az uniós és a nemzeti jogszabályok szerint egy lófélékhez tartozó egyed tulajdonosa nem feltétlenül azonos az állatért felelős személlyel, helyénvaló tisztázni, hogy elsősorban a lófélékhez tartozó egyedet tartó állattartó – aki vagy az állat tulajdonosa, vagy nem – felelős a lófélékhez tartozó egyed e rendeletnek megfelelően történő azonosításáért.

(20)

A tagállamok jogszabályai vagy bizonyos kiállító szervek előírásai alapján az állat tulajdonosára vonatkozó információkat fel kell tüntetni az azonosító okmányban és ezáltal a kibocsátó szerv által fenntartott adatbázisban. A tulajdonjoggal kapcsolatos ezen információ, sőt a tulajdonjog átruházására vonatkozó információ is különböző formában megadható, például tulajdonosi bizonyítvány vagy tulajdonosi kártya formájában, beleértve az egyik tagállamban sikeresen alkalmazott „carte d'immatriculation” elnevezésű tulajdonosi kártyát is.

(21)

A 2008/73/EK tanácsi irányelv (17) előírja, hogy a tagállamoknak el kell készíteniük és naprakészen kell tartaniuk a jóváhagyott állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai létesítmények jegyzékét, hozzáférhetővé téve azt a többi tagállam és a nyilvánosság számára. Annak érdekében, hogy a többi tagállam és a nyilvánosság könnyebben hozzáférjen a jóváhagyott létesítmények jegyzékéhez, a tagállamoknak elektronikus hozzáférést kell biztosítaniuk e jegyzékekhez azáltal, hogy azokat internetalapú információs oldalakon teszik közzé. A Bizottságnak elő kell segítenie, hogy a tagállamok az említett jegyzékeket a többi tagállam és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék; ennek érdekében közzé kell tennie egy olyan internetes címet, amely egy, a tagállami információs oldalak linkjeit tartalmazó webhelyre vezet.

(22)

A tagállamok közötti elektronikus információcsere elősegítése, valamint az átláthatóság és a közérthetőség biztosítása érdekében fontos, hogy a jegyzékek összeállítása az egész Unióban egységes minta alapján történjen. Ezért a 2009/712/EK bizottsági határozat (18) meghatározza a tagállamok által létrehozott internetalapú információs oldalakon megjelenítendő említett jegyzékek mintáit.

(23)

Az 504/2008/EK rendelet előírja, hogy a lófélék tartása csak akkor valósulhat meg, ha azok az említett rendeletnek megfelelően azonosításra kerülnek. A Bizottságnak több panasszal kellett foglalkoznia olyan háziasított lovak populációival kapcsolatban, amelyek gazdaságokon kívül, olyan körülmények között éltek, amelyek nem tettek eleget az említett rendeletben félszabadként leírt feltételeknek. Ezért egyértelművé kell tenni az Unióban élő lófélék azonosításának szükségességét, második lépésként pedig eltérést kell biztosítani azokra az esetekre, amelyekben az említett feltétel nem teljesíthető.

(24)

Az Unióban élő lófélék azonosítását olyan, egész élettartamra szóló azonosító okmánnyal kell biztosítani, amely tartalmazza a lófélékhez tartozó egyed jeleinek szöveges leírását (jegyleírás) és az állatról készített lódiagramot, és amelyben azonosság-ellenőrzés céljából rögzíthetők a szóban forgó állat egyedi jelei. Ezek a jelek lehetnek örökletesek, mint például a több mint három szőrforgó megléte, a szarugesztenyék, a szőrzet színjegyei, a szem ritka pigmentációs rendellenessége, az izomzaton bekövetkezett sajátos horpadások, valamint a szivárványhártya vagy a retina részletgazdag szerkezete, a sajátos genetikai bélyegek (DNS-profilok), vagy pedig lehetnek szerzett jelek, mint például a nyereg nyomása által okozott depigmentáció és a sebhelyek (beleértve a mének ivartalanítása vagy az égési sérülés okozta sebeket).

(25)

Azonosító okmányok csak a szükséges azonosító adatok bevezetését követően bocsáthatók ki; az említett azonosító adatokat e rendeletnek megfelelően a kibocsátó szerv adatbázisában is rögzíteni kell.

(26)

Ezenkívül az azonosító okmánynak magában kell foglalnia a 90/427/EGK irányelvben előírt származási bizonyítványt, melynek minden szükséges információt tartalmaznia kell annak biztosítása érdekében, hogy az egyik méneskönyvből a másikba átvezetett lófélék a méneskönyv azon osztályába kerüljenek, amelynek feltételeit teljesítik.

(27)

A 96/510/EK bizottsági határozat (19) alapján a törzskönyvezett lófélék származási és tenyésztéstechnikai bizonyítványának meg kell felelnie a 93/623/EGK bizottsági határozatban (20) megállapított azonosító okmánynak. Mivel az 504/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezte a 93/623/EGK és a 2000/68/EK határozatot, egyértelművé kell tenni, hogy az említett határozatokra történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

(28)

A törzskönyvezett lófélékre vonatkozóan azonosító okmányokat kibocsátó szerveknek olyan, a törzskönyvezett lófélékről méneskönyvet vezető vagy alapító egyesületeknek és szövetségeknek kell lenniük, amelyeket egy tagállam illetékes hatósága a 92/353/EGK határozatnak megfelelően hivatalosan jóváhagyott vagy elismert, vagy olyan hivatalos tagállami ügynökségeknek, amelyek azokat a méneskönyveket kezelik, amelyekbe a lóféléket a 96/78/EK határozatnak megfelelően tenyésztési céllal bejegyezték vagy nyilvántartásba vették. Emellett a versenyek vagy futamok céljára tartott lovakkal foglalkozó nemzetközi egyesületek vagy szövetségek azon nemzeti tagszervezeteit, amelyek székhelye valamely tagállamban található, szintén fel kell jogosítani arra, hogy a törzskönyvezett lófélékre vonatkozóan azonosító okmányokat kibocsátó szervként járjanak el.

(29)

A tagállamoknak nagyobb mozgásteret kell biztosítani azon kibocsátó szervek tekintetében, amelyek a tenyésztésre és termelésre szánt lófélékre vonatkozóan azonosító okmányokat adnak ki. Lehetővé kell tenni, hogy az említett azonosító okmányokat azon létesítmény illetékes hatósága bocsássa ki, amelyben a lófélékhez tartozó egyedet azonosítása pillanatában tartják, vagy pedig az említett illetékes hatóság által kijelölt és felügyelt kibocsátó szerv.

(30)

A 92/353/EGK határozat mellékletének megfelelően méneskönyvet kiadó tenyésztő egyesületek és szövetségek jóváhagyásáért vagy elismeréséért felelős illetékes hatóságnak együtt kell működnie a 882/2004/EK rendeletben említett illetékes hatósággal annak érdekében, hogy szükség esetén határokon átnyúló együttműködés útján biztosítsák, hogy a lófélék azonosító okmányainak kibocsátására és alkalmazására e rendeletnek megfelelően kerüljön sor.

(31)

Mivel e rendelet értelmében a lóféléknek az Unióban született vagy oda importált valamennyi egyedét egyetlen, egész élettartamra szóló azonosító okmánnyal kell azonosítani, különleges rendelkezésekre van szükség azokban az esetekben, amikor egy állat „tenyésztésre és termelésre szánt” státusát „törzskönyvezett” státusra változtatják a 2009/156/EK irányelvnek megfelelően. Tekintve, hogy egy ilyen változtatás – mind a 2009/156/EK irányelvben megállapított, alkalmazandó állat-egészségügyi szabályokat, mind az ilyen mozgatásra irányadó, az 1/2005/EK tanácsi rendeletnek (21) megfelelő állatjóléti szabályokat illetően – messzemenő következményekkel jár a lófélék mozgatására, kereskedelmére és harmadik országokból az Unióba történő behozatalára, fontos, hogy az illetékes hatóság egyetlen hozzáférési ponttal, azaz egy központi adatbázissal rendelkezzen annak érdekében, hogy a lófélék azonosító adatait bizonyítványok kiállítása vagy hatósági ellenőrzés céljából ellenőrizze.

(32)

Annak érdekében, hogy biztosítható legyen a „gazdaság” kifejezésnek a 92/35/EGK irányelvben szereplő fogalommeghatározásával való összhang, a tagállamoknak képesnek kell lenniük a meghatározott körzetekben vagy területeken – beleértve a természetvédelmi területeket is – szabadon vagy félszabad körülmények között élő lófélék azonosítására szolgáló különleges rendszerek kialakítására. A lófélék azonosítására vonatkozó általános kötelezettségtől való minden ilyen eltérést azonban csak abban az esetben szabad biztosítani, ha a lófélék szabadon vagy félszabad körülmények között élő, meghatározott populációit hatékonyan elkülönítik a bármilyen formában háziállatként tartott lóféléktől, és e populációk túlélésük és szaporodásuk tekintetében mentesek mindenféle emberi befolyás alól, továbbá nem esnek a szabadon élő állatokra nem alkalmazandó 98/58/EK tanácsi irányelv (22) hatálya alá.

(33)

A lófélék azonosság-ellenőrzése céljából az azonosító okmánynak tartalmaznia kell mindenekelőtt a lófélékhez tartozó egyed minőségi leírását, amely egy, az egyedet és annak jeleit rögzítő jegyleírást, valamint egy részletes, az állat egyéni, megkülönböztető jeleit feltüntető lódiagramot foglal magában.

(34)

Annak biztosítására, hogy a lóféléket kísérő azonosító okmányok az állatok helyes leírását tartalmazzák, indokolt, hogy a kibocsátó szervek kövessék a bevált gyakorlatokat, és az állatok leírásával megbízott munkatársaik számára képzést biztosítsanak például a Nemzetközi Lovas Szövetség (Fédération Equestre Internationale) (23) vagy a Weatherbys (24) iránymutatásai alapján.

(35)

Egy lófélékhez tartozó egyed jeleinek és az állat esetében alkalmazott azonosító módszereknek, melyeket együttesen alkalmaznak az azonosság ellenőrzésére, nemcsak egyértelmű kapcsolatot kell biztosítaniuk a lófélékhez tartozó egyed és azonosító okmánya között, de arról is tanúskodniuk kell, hogy az állat e rendeletnek megfelelően már átesett az azonosítási eljáráson, és ezért egy lófélékhez tartozó egyed vonatkozásában csak egyetlen azonosító okmány kerül kiadásra. Nemzetközi viszonylatban már széleskörűen alkalmazzák a lófélék elektronikus azonosítóit („transzponderek”). E technológiát azzal a céllal kell alkalmazni, hogy biztosított legyen a lófélékhez tartozó egyed és azonosító okmánya közötti szoros kapcsolat; ugyanakkor alternatív módszerekről is rendelkezni kell az állat azonosság-ellenőrzése céljából, feltéve, hogy az alternatív módszerek egyenértékű garanciát biztosítanak az azonosító okmányok többszörös kiadásának elkerülésére.

(36)

A lófélék jelölésére használt transzpondereknek és a transzponderbe integrált kód megjelenítését szolgáló leolvasókészülékeknek meg kell felelniük a nemzetközileg elfogadott szabványoknak. Az említett szabványok által létrehozott két különböző rendszer biztosítja a transzponderkód egyedi jellegét. A tagállamok többsége az 504/2008/EK rendeletet végrehajtva háromjegyű alfanumerikus országkódot vezetett be, és a kiadandó transzponderek kezelésével illetékes hatóságaikat bízták meg.

(37)

Az említett, egyedi transzponderkódot biztosító rendszert integrálni kell a kibocsátó szervek által fenntartott adatbázisok és a központi adatbázis koncepciójába, és működtetése nem veszélyeztetheti a más szerkezetű alfanumerikus kódot hordozó transzponderrel jelölt lófélék Unión belüli kereskedelmét és Unióba történő behozatalát.

(38)

A 90/425/EGK tanácsi irányelv (25) rendelkezik az egyes állatokon és termékeken azok rendeltetési helyén végrehajtandó állat-egészségügyi ellenőrzésekről. Különösen azt írja elő, hogy az említett irányelvben előírt bizonyítványban vagy okmányban megjelölt címzettek kötelesek a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának kérésére és az említett ellenőrzések végrehajtásához szükséges mértékben előzetesen jelenteni az állatok és termékek másik tagállamból való érkezését, különös tekintettel a szállítmány jellegére és az érkezés valószínű idejére. Az említett előzetes bejelentésre nincs szükség a 90/427/EGK irányelvben meghatározott azonosító okmánnyal rendelkező törzskönyvezett lovak esetében.

(39)

Míg a hatályos uniós jogszabályok értelmében a lóféléket mindig azonosító okmánynak kell kísérnie, biztosítani kell az említett követelménytől való eltérés lehetőségét arra az esetre, ha nem lehetséges vagy megvalósíthatatlan az azonosító okmány megtartása a lófélékhez tartozó egyed egész élettartamán keresztül, vagy ha nem adtak ki ilyen okmányt tekintettel arra, hogy az állatot levágják, még mielőtt az elérné az azonosításhoz előírt maximális életkort.

(40)

A tagállamok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy a területükön belül szállított lófélék esetében engedélyezzék az egyszerűsített azonosító okmányok használatát. A beépített számítógépes chipekkel felszerelt műanyag kártyákat („intelligens kártyák”) adattároló eszközként különböző területeken bevezették. Lehetővé kell tenni az ilyen intelligens kártyák kibocsátását az azonosító okmány mellett, és bizonyos feltételek mellett az ugyanazon tagállamon belül mozgatott törzskönyvezett, illetve tenyésztésre és termelésre szánt lófélék kísérő azonosító okmánya helyetti használatukat.

(41)

Rendelkezni kell továbbá arról, mi a teendő azokban az esetekben, amikor az e rendeletnek megfelelően, a lófélékhez tartozó egyed egész élettartamára kibocsátott eredeti azonosító okmány elvész, olvashatatlanná válik, vagy a benne szereplő, nem illegális tevékenységből eredő információk helytelennek bizonyulnak. E rendelkezéseknek a lehető legnagyobb mértékben ki kell zárniuk az egynél több azonosító dokumentum jogszerűtlen birtoklásának lehetőségét annak érdekében, hogy a lófélékhez tartozó egyed „emberi fogyasztás céljából történő levágásra szánt” státusát megfelelően fel lehessen tüntetni. Amennyiben elegendő és ellenőrizhető információ áll rendelkezésre, azonosítóokmány-másodlatot kell kibocsátani, amelyen fel kell tüntetni annak másodlat voltát, és amely általánosan kizárja a lófélékhez tartozó egyedet az emberi fogyasztásra történő levágásból. Más esetekben helyettesítő azonosító okmányt kell kibocsátani, amelyen fel kell tüntetni annak helyettesítő voltát, és amely általánosan kizárja a lófélékhez tartozó egyedet az emberi fogyasztásra történő levágásból; emellett a helyettesítő okmányban fel kell tüntetni, hogy a lófélékhez tartozó egyed tenyésztésre és termelésre szánt állat.

(42)

Az említett eljárásoknak azon lófélékre is vonatkozniuk kell, amelyeket az első azonosításra vonatkozó határidő lejártát követően mutatnak be azonosítás céljából, mivel nem kizárható a csalárd gyakorlat és a további azonosító okmány megszerzésének szándéka.

(43)

Bizonyos esetekben, amikor lóféléket harmadik országbeli tenyésztő egyesület által vezetett méneskönyvbe jegyeztek be vagy abban bejegyzés céljából nyilvántartásba vettek, külön rendelkezésekre van szükség annak érdekében, hogy a lófélékhez tartozó egyed említett méneskönyvi nyilvántartása megmaradhasson, és az állat azonosító okmányába bevezetett megfelelő bejegyzések révén egyúttal biztosítható legyen annak az élelmiszerláncból való kizárása.

(44)

A 2009/156/EK irányelvnek megfelelően az azonosító okmány a lófélék mozgatását korlátozó eszköz arra az esetre, ha az állatokat tartó vagy tenyésztő gazdaságokban bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség tör ki. Ezért az azonosító okmányba bevezetett megfelelő bejegyzés révén biztosítani kell az említett okmány mozgatásra vonatkozó érvényességének felfüggesztését bizonyos betegségek kitörése esetén.

(45)

Emellett a 2009/156/EK irányelv előírja, hogy a gazdaságukat elhagyó törzskönyvezett lóféléket azonosító okmány révén azonosítani kell, amely igazolja különösen azt, hogy a lófélék nem olyan gazdaságból származnak, amelyre bizonyos tiltó rendelkezések vonatkoznak. Ezért indokolt az azonosítóokmány-minta megfelelő szakaszát a lófélékhez tartozó valamennyi egyedre nézve kötelezővé tenni, és azt ennek megfelelően módosítani.

(46)

A lófélék vágóhídi vágástól eltérő módon történő elpusztulása esetén, abban az esetben, ha az állat tetemét a nemzeti jogszabályi előírásoknak megfelelően azonosító okmány kíséri, az említett okmányt azon hatóságnak, amely az elpusztult állat feldolgozását az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (26) megfelelően felügyeli, illetve annak a 142/2011/EU bizottsági rendelet (27) III. mellékletének III. fejezete szerinti kis teljesítményű égetőművekben történő elhamvasztását felügyeli, vissza kell juttatnia a kibocsátó szervhez; emellett biztosítani kell, hogy a transzponder vagy a lófélék azonosság-ellenőrzését szolgáló egyéb alternatív módszerek ne kerüljenek újrahasznosításra.

(47)

Annak érdekében, hogy a transzponderek ne kerülhessenek be az élelmiszerláncba, azon lófélék húsát, amelyek testéből vágáskor nem volt eltávolítható a transzponder, emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani a 854/2004/EK rendelet I. melléklete II. szakasza V. fejezetének megfelelően. A beültetett transzponderek pontos helyének könnyebb meghatározása érdekében a beültetés helyét szabványosítani kell, és be kell jegyezni az azonosító okmányokba.

(48)

A 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (28) szerint a forgalomba hozatalra előkészített, emberi fogyasztásra szánt élő állatok élelmiszernek minősülnek. Az említett rendelet messzemenő felelősséget ró az élelmiszer-ipari vállalkozókra az élelmiszer-előállítás valamennyi szakaszában, így az élelmiszer-termelésre szánt állatok nyomonkövethetősége terén is.

(49)

A tenyésztésre és termelésre szánt, valamint a törzskönyvezett lófélék egy adott kort elérve a 2009/156/EK irányelv szerinti, vágásra szánt lófélékké válhatnak. Az egypatás állatok – azaz a lófélék – húsának fogalommeghatározását az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) I. mellékletének 1. pontja tartalmazza.

(50)

A 853/2004/EK, a 854/2004/EK és a 882/2004/EK rendeletek végrehajtására vonatkozó átmeneti szabályoknak a 2076/2005/EK bizottsági rendeletnek (30) megfelelő megszűnését követően 2010. január 1-je óta az élelmiszerláncra vonatkozó információval kapcsolatos követelmények vannak érvényben.

(51)

A 853/2004/EK rendelet szerint a vágóhíd-üzemeltetőnek meg kell kapnia és ellenőriznie kell azokat az élelmiszerláncra vonatkozó információkat, amelyek részletezik az élelmiszer-termelésre szánt állatok származására, történetére és kezelésére vonatkozó adatokat, és a szóban forgó információk szerint kell eljárnia. Az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy a háziasított egypatás állatok esetében az élelmiszerláncra vonatkozó információk továbbítása az állat vágóhídra érkezésével egy időben történjen ahelyett, hogy az információkat korábban küldenék meg. A vágásra szánt lóféléket kísérő azonosító okmánynak ezért az élelmiszerláncra vonatkozó, említett információk részét kell képeznie.

(52)

A 854/2004/EK rendelet alapján a hatósági állatorvosnak ellenőriznie kell, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozó betartja-e a levágásra átvett és emberi fogyasztásra szánt állatok megfelelő azonosításának biztosítására vonatkozó kötelezettségét.

(53)

A 853/2004/EK rendelet szerint az élelmiszer-ipari vállalkozóknak ellenőrizniük kell a háziasított egypatás állatokat kísérő útleveleket annak biztosítására, hogy az állatokat biztosan emberi fogyasztásra kívánják-e levágni, és amennyiben az állatokat vágásra átveszik, az útlevelet át kell adniuk a hatósági állatorvosnak.

(54)

Tekintettel azon lófélék különleges helyzetére, amelyek ugyan élelmiszer-termelésre szánt fajták egyedeiként születnek, de amelyeket nem mindig elsődlegesen ebből a célból tenyésztenek, és amelyeket a legtöbb esetben nem a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése szerinti élelmiszer-ipari vállalkozók tartanak egész életük során, eljárást kell meghatározni, amely zökkenőmentes kapcsolatot biztosít az azonosító okmányra irányuló, közegészségügyi célú ellenőrzések és az említett okmánynak a 2009/156/EK irányelvnek megfelelő kezelése között. Ezért lényeges, hogy minden egyes tagállam központi adatbázissal rendelkezzen annak érdekében, hogy az azonosító okmányokkal kapcsolatos, illetve azokban szereplő bizonyos részleteket ellenőrizni lehessen az érintett állat emberi fogyasztásra való levágásának engedélyezését megelőzően. Amennyiben az azonosító okmány II. szakaszában szereplő, az emberi fogyasztásra történő levágásból való kizárásra vonatkozó információ nem egyezik meg a központi adatbázisban tárolt adatokkal, azokat az információkat kell mérvadónak tekinteni – függetlenül attól, hogy az azonosító okmány vagy a központi adatbázis adatairól van-e szó –, amelyek alapján a lófélékhez tartozó egyedet ki kell zárni az emberi fogyasztásra történő levágásból.

(55)

A 96/22/EK tanácsi irányelv (31) a haszonállatokra – így a háziasított egypatás állatokra –, valamint ezek vadon élő fajainak gazdaságban nevelt példányaira vonatkozik. Az említett irányelv 7. cikke alapján az élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejárta előtt is engedélyezhető az azon törzskönyvezett lovakkal folytatott kereskedelem, amelyeknek tenyésztéstechnikai célból alliltrenbolont vagy béta-agonistákat tartalmazó állatgyógyászati készítményt adtak be, feltéve, hogy a készítmények alkalmazására vonatkozó feltételek betartásra kerülnek, továbbá a kezelés típusa és időpontja szerepel az állatokat kísérő bizonyítványban vagy egyéb okmányban.

(56)

A 470/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (32) 2. cikkének b) pontjában szereplő fogalommeghatározás szerint az élelmiszer-termelő állatok „olyan állatok, amelyeket élelmiszer előállítása céljából tenyésztettek, neveltek, tartottak, halásztak vagy vágtak le”. A szóban forgó rendelet 16. cikke alapján az Unió területén kizárólag az említett rendelet 14. cikke (2) bekezdésének a), b) vagy c) pontja szerint osztályozott farmakológiai hatóanyagok alkalmazhatók az élelmiszer-termelő állatokon, feltéve, hogy az alkalmazás megfelel a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) rendelkezéseinek.

(57)

A 2001/82/EK irányelv 6. cikke alapján valamely állatgyógyászati készítménynek egy vagy több élelmiszer-termelő fajon történő alkalmazása céljából csak akkor adható forgalombahozatali engedély, ha a benne található farmakológiai hatóanyagok szerepelnek a 2377/90/EGK rendelet I., II. vagy III. mellékletében. Az említett mellékletekben meghatározott szabályokat jelenleg a 37/2010/EU bizottsági rendelet (34) tartalmazza. Ettől eltérve egy, a 2377/90/EGK rendelet I., II. vagy III. mellékletében nem szereplő hatóanyagot tartalmazó állatgyógyászati készítmény engedélyezhető a lófélék családjához tartozó azon egyedek esetében, amelyeket az uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak megfelelően emberi fogyasztás céljára történő levágásra nem szánt állatoknak nyilvánítottak. Az ilyen állatgyógyászati készítmények nem tartalmazhatnak a 2377/90/EGK rendelet IV. mellékletében szereplő hatóanyagokat, és nem alkalmazhatók az állatgyógyászati készítmény jellemzőinek összefoglalójában részletezett olyan bántalmak kezelésére, amelyekre a lófélék családjába tartozó állatokra vonatkozóan állatgyógyászati készítményt engedélyeztek. Ebből következően rendelkezni kell arról, hogy egy lófélékhez tartozó egyed – tulajdonosa mérlegelését követően – kizárható legyen az emberi fogyasztásra való vágásból.

(58)

A 2001/82/EK irányelv 10. cikkének (2) és (3) bekezdése a lófélék esetében az említett irányelv 11. cikkétől való egyedi eltérést ír elő az élelmiszer-termelésre szánt állatok olyan állatgyógyászati készítményekkel való kezelésére vonatkozóan, amelyekre megengedett szermaradék-határértékeket állapítottak meg a célfajoktól eltérő fajokat illetően, vagy amelyeket más feltétellel engedélyeztek, feltéve, hogy a szóban forgó lóféléket az uniós jogszabályoknak megfelelően azonosították és az azonosító okmányukban külön feltüntették, hogy azokat nem szánják emberi fogyasztás céljára történő vágásra, vagy az állatoknak az 1950/2006/EK bizottsági rendeletben (35) felsorolt anyagokkal való kezelését követő legalább hathónapos élelmezés-egészségügyi várakozási idő után szánják emberi fogyasztás céljára történő levágásra.

(59)

A 2001/82/EK irányelvnek megfelelően a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy az élelmiszer-termelésre szánt állatok tulajdonosai vagy tartói az ilyen állatok részére szánt állatgyógyászati készítmények megvásárlását, birtoklását és alkalmazását a használatukat követő ötéves időtartamon keresztül igazolni tudják, ideértve azt az esetet is, amikor az állatot az ötéves időtartam alatt levágják. Az említett jogszabály alkalmazása érdekében ezért egy lófélékhez tartozó egyed levágását haladéktalanul rögzíteni kell a lófélékhez tartozó egyedet tartó létesítmény helye szerinti tagállam központi adatbázisában.

(60)

Annak érdekében, hogy az azonosító okmányok kibocsátását ellenőrzés alatt lehessen tartani, az ilyen okmányok kiadására vonatkozó minimális adatállományt egy, a kibocsátó szerv által fenntartott adatbázisban kell rögzíteni.

(61)

Az egész élettartamra szóló általános lóazonosító számot alkalmazó UELN (Universal Equine LIFE Number) rendszert a legfontosabb lótenyésztő és lóversenyekkel foglalkozó szervezetek nemzetközileg elfogadták. A következő szervezetek kezdeményezték az UELN létrehozását: World Breeding Federation for Sport Horses (WBFSH), International Stud-Book Committee (ISBC), World Arabian Horse Organization (WAHO), European Conference of Arabian Horse Organisations (ECAHO), Conférence Internationale de l'Anglo-Arabe (CIAA), Fédération Equestre Internationale (FEI), Union Européenne du Trot (UET); az UELN honlapja (36) további részleteket tartalmaz a rendszerről.

(62)

Az UELN-rendszer mind a törzskönyvezett lófélék, mind pedig a tenyésztésre és termelésre szánt lófélék nyilvántartására alkalmas, és számítógépes hálózatok fokozatos bevezetését teszi lehetővé annak biztosítására, hogy a törzskönyvezett lófélék esetében az állat azonosságát a 90/427/EGK irányelv 6. cikkének megfelelően továbbra is ellenőrizni lehessen.

(63)

Kódok adatbázisokhoz történő hozzárendelése esetén ezek, valamint az egyedi állatokra vonatkozó, nyilvántartásba vett azonosító számok formátuma nem lehet ellentétes a már meglévő UELN-rendszerrel. Ennélfogva az új kódok adatbázisokhoz való hozzárendelését megelőzően ellenőrizni kell a kiadott UELN-kódok listáját.

(64)

A 2009/156/EK irányelv előírja, hogy a hatósági állatorvosnak nyilvántartásba kell vennie a lófélékhez tartozó levágott egyed azonosító számát vagy azonosító okmányának számát, és el kell küldenie a feladási hely szerinti illetékes hatóságnak – ez utóbbi kérésére – az állat levágását hitelesítő igazolást. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy ezekben az esetekben – a levágott állatok azonosító okmányai csalárd felhasználásának megelőzése érdekében – az azonosító okmányokat a vágás helyén meg kell semmisíteni.

(65)

Az említett irányelv azt is előírja, hogy a törzskönyvezett lófélék levágását követően – amely a járványügyi célból történő leölést is magában foglalja – az állatok azonosító okmányait vissza kell szolgáltatni az azokat kibocsátó szervnek. Az említett követelményeket kell alkalmazni a törzskönyvezett lovaktól eltérő lófélék, valamint a tenyésztésre és termelésre szánt lófélék esetében kiadott azonosító okmányokra is.

(66)

A kibocsátó szervek adatbázisaiban tárolt információk naprakész jellegének biztosítása érdekében elő kell írni, hogy az állat elpusztulására vagy elvesztésére vonatkozó információkat rögzíteni kell az okmányt kibocsátó szerv adatbázisában és a lófélékhez tartozó egyedet tartó létesítmény helye szerinti tagállam központi adatbázisában.

(67)

Az e követelményeknek való megfelelést megkönnyítheti az UELN-kompatibilis életszám nyilvántartásba vétele és a számnak az azonosító okmányt kiállító hatóság vagy szerv azonosítása céljából való felhasználása. A tagállamoknak célszerű lehetőség szerint igénybe venniük az általuk a 882/2004/EK rendeletnek megfelelően kijelölt összekötő szerveket.

(68)

Azáltal, hogy az azonosító okmány kérelmezőjére (vagyis az állat születését követő 12 hónapban az azonosító okmánnyal azonosított állat tenyésztőjére és rendszerint tulajdonosára) vonatkozó információ kötelezően rögzítésre kerül, valamint ezzel egyidejűleg annak előírásával, hogy a kibocsátó szervet a lófélékhez tartozó egyed szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam megváltozásáról értesíteni kell, olyan információs lánc hozható létre, amellyel egy állat szükség esetén nyomon követhető.

(69)

Az 504/2008/EK rendelet szerint az azonosító okmányban szereplő azonosító adatokat az okmányt kibocsátó szervnek kell frissítenie. A tagállamok jelentései alapján a lófélék tulajdonosai kevéssé hajlandók az azonosító adatok frissítése céljából az azonosító okmányt postai úton eljuttatni a kibocsátó szervnek, különösen akkor, ha a kibocsátó szerv külföldön található. Ez a magatartás azon aggályuknak tudható be, hogy az azonosító okmányt elveszíthetik, ami miatt a lófélékhez tartozó egyedet azonosítóokmány-másodlat vagy helyettesítő azonosító okmány útján kellene azonosítani; ennek következtében az állatot nem lehetne emberi fogyasztás céljából levágni, ami lényeges mértékben csökkentené az értékét.

(70)

Az azonosító okmánynak az állat egész élettartama során való könnyebb kezelése érdekében eljárásokat kell bevezetni az azonosító okmánynak az állat szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban való nyilvántartásba vétele céljából, különösen abban az esetben, amikor az azonosító okmány más tagállamban került kibocsátásra. Az első azonosító okmányt kibocsátó szervvel folytatandó kommunikáció a legjobban az érintett tagállamok központi adatbázisai közötti információcsere útján valósítható meg.

(71)

A kibocsátó szervek jóváhagyása vagy kijelölése idővel megszűnhet, miközben az általuk kibocsátott azonosító okmányok továbbra is állat- és közegészségügyi célokat szolgáló érvényes dokumentumok maradnak. Ezért az azonosító okmányban szereplő információkat biztonsági okokból rögzíteni kell egy olyan adatbázisban, amelyhez az állat- és közegészségügy, valamint az állatjólét területén illetékes hatóságok hozzáférnek.

(72)

Mivel az egyes tagállamokban rendszerint több kibocsátó szerv is működik, és gyakran kerül sor a lófélék gazdaságok és tagállamok közötti mozgatására, továbbá az egyedek „lófélékhez tartozó tenyésztésre és termelésre szánt egyed” státusát „lófélékhez tartozó törzskönyvezett egyed” státusra, „élelmiszertermelésre szánt állat” státusukat pedig „emberi fogyasztásra való vágásból kizárt” státusra változtatják, és mivel a törzskönyvezett lófélék azonosítását más tagállamban székhellyel rendelkező, méneskönyvet vezető szervezet is végezheti, a 90/427/EGK és a 2009/156/EK irányelv hatékony végrehajtása érdekében elkerülhetetlen, szükséges és helyénvaló minden egyes tagállamban központi adatbázist létrehozni, amely bejegyzéseket tartalmaz az adott tagállamban található gazdaságokban tartott valamennyi egyed azonosító adataira vonatkozóan.

(73)

Megengedett lenne azonban azon tagállamok számára, amelyek külön-külön adatbázist hoztak létre a törzskönyvezett lófélékre, illetve a tenyésztésre és termelésre szánt lófélékre vonatkozóan, hogy rendszerüket továbbra is fenntartsák, feltéve, hogy az adatbázisok képesek az egymással folytatott adatcserére, és az állat-egészségügyi hatóságok mindegyik adatbázishoz teljes körűen hozzáférhetnek.

(74)

Ezért az állatra, valamint az annak azonosító okmányára vonatkozó adatok könnyebb cseréje érdekében biztosítani kell az egyes tagállamok központi adatbázisainak a 89/608/EGK tanácsi irányelv (37) alapján történő együttműködését.

(75)

Annak érdekében, hogy a tagállamok egységesen alkalmazzák a lófélék azonosítására vonatkozó uniós jogszabályokat, valamint a jogszabályok egyértelműsége és átláthatósága céljából az 504/2008/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni és ezzel a rendelettel kell felváltani.

(76)

Az 519/2013/EU bizottsági rendelet (38) mellékletének 24. pontja értelmében a legkésőbb 2013. június 30-ig Horvátországban született és az 504/2008/EK rendeletnek megfelelően nem azonosított lóféléket az utóbbi rendeletnek megfelelően legkésőbb 2014. december 31-ig azonosítani kell.

(77)

Annak érdekében, hogy a tagállamoknak és a vállalkozóknak idejük legyen alkalmazkodni az új szabályokhoz, ezt a rendeletet 2016. január 1-jétől kell alkalmazni. A központi adatbázis létrehozására és működtetésére vonatkozó követelmény Görögország, Svédország és az Egyesült Királyság esetében 2016. július 1-jétől alkalmazandó.

(78)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága és az Állattenyésztés-technikai Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, ÁLTALÁNOS ELVEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   E rendelet szabályokat állapít meg azoknak a lóféléknek az azonosítására vonatkozóan,

a)

amelyek az Unió területén születtek; vagy

b)

amelyeket a 952/2013/EU rendelet 5. cikke (16) bekezdésének a) pontjában meghatározott vámeljárásnak megfelelően szabad forgalomba bocsátottak az Unióban.

(2)   Ezt a rendeletet a 96/78/EK határozat sérelme nélkül kell alkalmazni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „lófélék”: a lófélék (Equidae) család Equus nemén belüli fajokhoz tartozó, vadon élő vagy háziasított egypatájú emlősök, valamint ezek keresztezései;

b)   „gazdaság”: mezőgazdasági vagy kiképző létesítmény, istálló, illetve minden olyan telephely vagy létesítmény, ahol – bármilyen célra – rendszerint lóféléket tartanak vagy tenyésztenek, valamint olyan természetvédelmi terület, amelyen lófélék szabadon élnek;

c)   „állattartó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki lófélék birtokában van, vagy akit lófélék tartásával bíztak meg anyagi ellenszolgáltatás fejében vagy anélkül, ideiglenes vagy állandó alapon, beleértve szállítás közben, valamint vásárok, versenyek, futamok vagy kulturális események alkalmával;

d)   „tulajdonos”: az a természetes vagy jogi személy, aki a lófélék feletti tulajdonjogot gyakorolja;

e)   „törzskönyvezett lófélék”:

i.

a 90/427/EGK irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerint megállapított szabályoknak megfelelően méneskönyvbe bejegyezett vagy abban nyilvántartásba vett, méneskönyvi bejegyzésre alkalmas lófélék, amelyeket az említett irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározott azonosító okmánnyal azonosítottak; vagy

ii.

azon lovak, beleértve a pónikat is, amelyeket egy versenyek vagy futamok céljára lovakkal foglalkozó nemzetközi szövetség vagy egyesület nyilvántartásba vett, és amelyeket a szóban forgó szövetség vagy egyesület nemzeti tagszervezete által kibocsátott azonosító okmánnyal azonosítottak;

f)   „méneskönyv”: minden olyan könyv, nyilvántartás, adatállomány vagy adathordozó:

i.

amelyet egy, valamely tagállam által hivatalosan jóváhagyott vagy elismert egyesület vagy szövetség vagy az érintett tagállam egy hivatalos ügynöksége vezet; és

ii.

amelybe méneskönyvi bejegyzésre alkalmas lóféléket jegyeznek be vagy vesznek nyilvántartásba, minden ismert ősüket megadva;

g)   „tenyésztésre és termelésre szánt lófélék”: az e) és h) pontban említett lóféléken kívüli lófélék;

h)   „vágásra szánt lófélék”: levágás céljából közvetlenül vagy egy, a 2009/156/EK irányelv 7. cikkében említett, jóváhagyott rendező központon át a vágóhídra szállított lófélék;

i)   „illetékes hatóság”: egy tagállam azon központi hatósága, amely a hatósági ellenőrzések megszervezése terén hatáskörrel rendelkezik, illetve bármely más hatóság, amelyre ezt a hatáskört átruházták, beleértve a 2009/156/EK irányelv 2. cikkének h) pontjában említett illetékes hatóságot is;

j)   „tenyésztéstechnikai hatóság”: egy tagállam azon központi hatósága, amely a 90/427/EGK irányelv végrehajtása terén hatáskörrel rendelkezik, illetve bármely más hatóság, amelyre ezt a hatáskört átruházták, beleértve a 92/353/EGK határozat 2. cikkének (1) bekezdésében említett hatóságokat is;

k)   „ideiglenes behozatal”: harmadik országból származó, az Unió területére a 2009/156/EK irányelv 19. cikke b) pontja alapján elfogadott határozatnak megfelelően, 90 napnál rövidebb időszakra behozott törzskönyvezett ló státusa;

l)   „állandó belépés”: az Unió területére legalább 90 napos időszakra behozott, harmadik országból származó lófélék státusa;

m)   „jel”: a lófélékhez tartozó egyed olyan látható vagy vizuálisan megjeleníthető, veleszületett vagy szerzett megkülönböztető jegye vagy jelölése, amelyet azonosítás céljából nyilvántartásba vesznek;

n)   „transzponder”: olyan csak olvasható, passzív rádiófrekvenciás azonosító eszköz, amely:

i.

megfelel az ISO 11784 szabványnak, és egyszerre kétirányú (FDX vagy FDX-B) vagy felváltva kétirányú (HDX) technológiát alkalmaz; és

ii.

az ISO 11785 szabvánnyal kompatibilis leolvasókészülék segítségével legalább 12 cm-es távolságról leolvasható;

o)   „egész élettartamra szóló egyedi szám” („életszám”): olyan 15 jegyű alfanumerikus egyedi kód, amely információkat tartalmaz a lófélék konkrét egyedeire, valamint arra az adatbázisra és országra vonatkozóan, amelyben ezeket az információkat először rögzítették az egész élettartamra szóló általános lóazonosító számot alkalmazó UELN (Universal Equine LIFE Number) kódrendszer szerint, és amely az alábbiakból áll:

i.

a 39. cikkben említett adatbázisra utaló hatjegyű, UELN-kompatibilis azonosító kód; ezt követi

ii.

az egyedhez rendelt kilencjegyű azonosító szám;

p)   „afrikai lópestistől mentes tagállam”:

i.

minden olyan tagállam, amelynek érintett területein az előző két évben nem mutattak ki az afrikai lópestisre utaló klinikai, szerológiai (nem vakcinázott lófélék esetében) vagy járványtani bizonyítékot; és

ii.

amelyben az előző 12 hónapban nem végeztek vakcinázást az említett betegség ellen;

q)   „bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség”: a 2009/156/EK irányelv I. mellékletében felsoroltak közt szereplő betegség;

r)   „hatósági állatorvos”: a tagállam vagy a harmadik ország illetékes hatósága által kijelölt állatorvos;

s)   „intelligens kártya”: beépített számítógépes chippel rendelkező műanyag eszköz, amely adattárolásra és az adatok kompatibilis számítógépes rendszerekhez való elektronikus továbbítására alkalmas;

t)   „felelős állatorvos”: a 2001/82/EK irányelv 10. cikkének (1) bekezdésében említett állatorvos.

3. cikk

Általános elvek és a lófélék azonosítására irányuló kötelezettség

(1)   A 882/2004/EK rendelet I. mellékletében felsorolt területek valamelyikén élő lóféléket e rendeletnek megfelelően azonosítani kell.

(2)   Amennyiben az állattartó nem azonos a lófélékhez tartozó egyed tulajdonosával vagy tulajdonosainak egyikével, e rendeletnek megfelelően, a tulajdonos nevében és annak beleegyezésével kell eljárnia.

(3)   A tagállamok, valamint az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett kibocsátó szervek rendelkezhetnek úgy, hogy az azonosító okmány kiadására irányuló, 11. cikk szerinti kérelmet vagy a meglévő azonosító okmányok azonosító adatainak 27. cikk szerinti módosítására irányuló kérelmet a tulajdonosnak kell benyújtania a kibocsátó szervhez.

(4)   A tagállamok – adott esetben a 882/2004/EK rendeletnek megfelelő hatósági ellenőrzések révén – biztosítják, hogy a lóféléket tartó állattartók és a kibocsátó szervek teljesítik e rendelet szerinti kötelezettségeiket.

4. cikk

A lófélék uniós azonosítási rendszere

(1)   E rendelet alkalmazásában a lófélék azonosítására szolgáló uniós rendszer a következő elemekből áll:

a)

egész élettartamra szóló, egységes azonosító okmány, amely a kibocsátó szerv vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában az azt kiadó kibocsátó szerv tulajdonában marad, és a következőket tartalmazza:

i.

a lófélékhez tartozó egyedet leíró és annak jeleit rögzítő szöveges jegyleírás;

ii.

teljes lódiagram, amelyen szerepelnek a jegyleírásban rögzített jelek;

iii.

az azonosító adatokat módosító hivatalos bejegyzések számára fenntartott hely;

b)

azonosság-ellenőrzési módszer, amely:

i.

egyértelmű kapcsolatot biztosít az azonosító okmány és a lófélékhez tartozó azon egyed között, amelyre az okmányt kiadták;

ii.

jelzi, hogy a lófélékhez tartozó egyed már átesett egy azonosítási eljáráson;

c)

adatbázis, amely a 38. cikknek megfelelően rögzíti az azonosító okmány iránti kérelmet benyújtó állattartó, illetve a lófélékhez tartozó azon egyed azonosító adatait, amelyre az okmányt kiadták, és amely egyedi életszámot rendel hozzá az állathoz;

d)

a 39. cikknek megfelelően létrehozott központi adatbázis.

(2)   Egy lófélékhez tartozó egyed csak akkor tekintendő e rendeletnek megfelelően azonosítottnak, ha azt:

a)

az alábbi rendelkezések egyikének megfelelően kibocsátott azonosító okmány kíséri:

i.

a 9. cikk az Unióban született lófélék esetében; vagy

ii.

a 14. cikk az Unióba behozott lófélék esetében; vagy

iii.

a 29. vagy 30. cikk az azonosítóokmány-másodlat által kísért állatok esetében; vagy

iv.

a 32. cikk a helyettesítő azonosító okmány által kísért állatok esetében; vagy

b)

az alábbi rendelkezéseknek megfelelően azonosították:

i.

a 24. cikk az ideiglenes okmánnyal kísért lófélék mozgatására vagy szállítására vonatkozó eltérések esetében; vagy

ii.

a 26. cikk (2) bekezdése a vágásra szánt lófélék bizonyos mozgatási vagy szállítási eseteire vonatkozó eltérések esetében.

II. FEJEZET

AZ UNIÓBAN SZÜLETETT LÓFÉLÉK AZONOSÍTÁSA

5. cikk

Az Unióban született lófélék okmányait kibocsátó szervek

(1)   A 7. cikkben előírt azonosító okmányt az alábbi kibocsátó szervek egyike adja ki:

a)

az e rendelet 2. cikke e) pontjának i. alpontjában említett törzskönyvezett lófélék esetében egy, a 92/353/EGK határozat 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően hivatalosan jóváhagyott vagy elismert egyesület vagy szövetség vagy egy tagállam azon hivatalos ügynöksége, amely a méneskönyvi bejegyzésre alkalmas, lófélékhez tartozó egyednek a 96/78/EK határozatnak megfelelő bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele szerinti méneskönyvet kezeli;

b)

a 2. cikk e) pontjának ii. alpontjában említett törzskönyvezett lófélék esetében egy, versenyek vagy futamok céljára tartott lovakkal foglalkozó nemzetközi egyesület vagy szövetség nemzeti tagszervezete, amelyet a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága felügyel;

c)

a 2. cikk g) pontjában említett, tenyésztésre vagy termelésre szánt lófélék esetében:

i.

azon létesítmény illetékes hatósága, amelyben a lófélékhez tartozó egyedet azonosítása pillanatában tartják; vagy

ii.

az i. pontban említett illetékes hatóság által kijelölt és felügyelt, a szóban forgó feladattal megbízott kibocsátó szerv.

(2)   Az illetékes hatóság csak olyan, az (1) bekezdés c) pontjának ii. alpontjában említett kibocsátó szervet jelölhet ki, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

a)

pontos leírás áll rendelkezésre a kibocsátó szerv által teljesítendő feladatokról és kötelezettségekről, valamint ezek teljesítésének körülményeiről;

b)

bizonyított, hogy a kibocsátó szerv:

i.

rendelkezik a ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges szakértelemmel, felszereléssel és infrastruktúrával;

ii.

elegendő létszámú, illetve megfelelő képesítésű és tapasztalatú személyzettel rendelkezik;

iii.

pártatlan, és nem merül fel összeférhetetlenség a ráruházott feladatok elvégzése tekintetében;

iv.

rendelkezik olyan azonosítóokmány-mintával, amely megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek;

c)

annak érdekében, hogy megelőzhető és adott esetben orvosolható legyen minden olyan eset, amikor nem teljesülnek e rendelet követelményei, a kibocsátó szerv szorosan együttműködik az illetékes hatósággal;

d)

az illetékes hatóság és a kijelölt kibocsátó szerv eredményesen és hatékonyan összehangolja tevékenységét.

(3)   Amennyiben az illetékes hatóság ésszerű okok alapján feltételezheti, hogy a kibocsátó szerv az e rendeletben megállapított követelményeknek meg nem felelő tevékenységekbe bocsátkozik, ki kell vizsgálnia a feltételezett meg nem felelés ilyen eseteit. A kibocsátó szerv nem adhat ki azonosító okmányokat, amíg a kivizsgálás le nem zárult, és a meg nem felelés minden szempontból kizárható, illetve orvoslásra került.

(4)   Amennyiben egy, az (1) bekezdésben említett kibocsátó szerv – a (3) bekezdésnek megfelelően végrehajtott intézkedések sérelme nélkül – nem felel meg az e rendeletben meghatározott követelményeknek, az illetékes hatóság visszavonja a lófélék azonosító okmányainak kibocsátására vonatkozó engedélyt.

Az illetékes hatóság az azonosító okmányok kibocsátására vonatkozó engedély visszavonását követően biztosítja, hogy a hatáskörébe tartozó lófélék azonosítása továbbra is e rendeletnek megfelelően történjen, és hogy a 34. cikknek megfelelően visszaküldött vagy visszaküldendő azonosító okmányok megőrzés céljából a szóban forgó illetékes hatóság vagy az általa ezzel a feladattal megbízott kibocsátó szerv birtokába kerüljenek.

6. cikk

A kibocsátó szervekre vonatkozó információk

(1)   A tagállamok létrehozzák és folyamatosan frissítik az 5. cikk (1) bekezdésében említett kibocsátó szervek listáját, és azt az illetékes hatóság által létrehozott honlapon hozzáférhetővé teszik a többi tagállam és kibocsátó szerv, valamint a nyilvánosság számára.

(2)   Az (1) bekezdésben említett lista:

a)

tartalmazza a 35. cikk, a 37. cikk (4) bekezdése, a 38. cikk (3) bekezdése és a 40. cikk (1) bekezdése követelményeinek való megfelelést biztosító elérhetőségi adatokat;

b)

megfelel a 2009/712/EK határozat II. melléklete 2. fejezete I. szakaszának f) pontjában meghatározott mintának és az említett határozat III. mellékletében megállapított követelményeknek;

c)

a (3) bekezdésnek megfelelően a Bizottság rendelkezésére bocsátott internetes link segítségével közvetlenül elérhető és a nem anyanyelvi beszélők számára is intuitívan értelmezhető.

(3)   Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat az (1) bekezdésben említett frissített listák hozzáférhetővé tételében, a Bizottság honlapot hoz létre, amelyen minden egyes tagállam közvetlenül az (1) bekezdésben előírt információkat tartalmazó honlaphoz vezető linket helyez el.

7. cikk

Az Unióban született lófélékre vonatkozóan kibocsátott azonosító okmányok formátuma és tartalma

(1)   Az Unióban született lóféléket a lófélék egységes azonosító okmányával kell azonosítani, amelyet az egyed egész élettartamára szólóan bocsátanak ki a következőknek megfelelően:

a)

az I. melléklet 1. részében meghatározott azonosítóokmány-minta;

b)

az említett melléklet 2. részében meghatározott kiegészítő követelmények.

(2)   A kibocsátó szervek biztosítják, hogy az azonosító okmány elegendő számú oldalt tartalmazzon, amelyek megfelelő mezőiben megadhatók az alábbi, az I. melléklet 1. részében meghatározott azonosítóokmány-minta szerinti szakaszokban előírt információk:

a)

törzskönyvezett lófélék esetében legalább az I–IX. szakasz;

b)

tenyésztésre és termelésre szánt lovak esetében legalább az I–IV. szakasz.

(3)   A kibocsátó szervek biztosítják, hogy az I. melléklet 1. része szerinti azonosító okmányok szakaszainak sorrendje és számozása változatlan maradjon, és hogy az azonosító okmány az említett szakaszok tekintetében elegendő számú, több bejegyzésnek helyet biztosító oldalt tartalmazzon.

(4)   A kibocsátó szervek felelősek a biankó és kitöltött azonosító okmányok épületeiken belül történő biztonságos kezeléséért.

A kibocsátó szervek biztosítják a 34. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában és a 35. cikkben említett azonosító okmányok hatékony érvénytelenítését – az okmányokkal és az azokban foglalt információkkal való bármely visszaélés megelőzése érdekében – azt megelőzően, hogy az elhunyt állatok okmányait átadnák a tulajdonosoknak emlékül, amennyiben a kibocsátó szervek eljárási szabályzata azt – a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak sérelme nélkül – megengedi.

(5)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben foglalt általános követelmények teljesülése esetén az illetékes hatóság a tenyésztéstechnikai hatósággal közösen igazgatási eljárásokat fogadhat el a felügyeletük alá tartozó, az 5. cikk (1) bekezdésében említett kibocsátó szervek által kiadott azonosító okmányok formátumának összehangolására.

8. cikk

Az illetékes hatóságnak az Unióban született lófélékre kiadandó azonosító okmányok kibocsátásával kapcsolatos kötelezettségei

A tenyésztéstechnikai hatóság és az illetékes hatóság biztosítja, hogy területén a felelőssége alá tartozó kibocsátó szervek:

a)

a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében előírt követelményeknek megfelelő azonosító okmányokat bocsássanak ki;

b)

rendelkezzenek azokkal a szükséges rendszerekkel, amelyek segítségével ellenőrizhetik (amennyiben azt az illetékes hatóság megköveteli), hogy egy állítólagosan általuk kibocsátott azonosító okmány:

i.

egyedi, a valóságnak megfelelő és eredeti;

ii.

biankó azonosító okmányok készletre történő nyomtatása esetén sorozatszámmal van ellátva, amely szerepel legalább az azonosító okmány I., II. és III. szakaszát feltüntető oldalakon.

9. cikk

Az Unióban született lófélékre vonatkozó azonosító okmányok kiadása

(1)   A kibocsátó szervek kizárólag olyan azonosító okmányokat adnak ki, amelyek:

a)

megfelelnek a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében megállapított követelményeknek;

b)

I. szakaszát az I. szakasz A. részének 11. pontjában megnevezett kibocsátó szerv által vagy annak nevében ellenőrzött információk megadásával megfelelően kitöltötték;

c)

IV. szakaszát kitöltötték, amennyiben azt a nemzeti jogszabályok vagy az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett kibocsátó szerv szabályai előírják;

d)

V. szakaszát e cikk (2) bekezdésének megfelelően kitöltötték.

(2)   Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kibocsátó szerv a 2. cikk e) pontjának i. alpontjában említett törzskönyvezett lóféléket az említett rendelkezésben említett méneskönyv szabályainak megfelelően azonosítja, és az azonosító okmány V. szakaszában megadja a 90/427/EGK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és az említett irányelv mellékletében említett származási tanúsítványban szereplő információkat.

(3)   Az azonosító okmány V. szakasza – azon egyesület vagy szövetség elveinek megfelelően, amely megalapította a lófélékhez tartozó törzskönyvezett egyed fajtájának eredetét nyilvántartó méneskönyvet – a következőket tartalmazza:

a)

a származásra vonatkozó összes információ;

b)

a méneskönyvnek a 96/78/EK határozat 2. vagy 3. cikkében említett része;

c)

adott esetben a méneskönyv fő részének azon osztálya, amelybe a lófélékhez tartozó törzskönyvezett egyedet bejegyezték.

(4)   A 2. cikk e) pontjának ii. alpontjában említett, versenyek vagy futamok céljára tartott lófélék törzskönyvezésekor az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kibocsátó szerv:

a)

az (1) bekezdés a) és b) pontjának, valamint a kibocsátó szerv szabályainak megfelelően a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében megállapított követelményeknek megfelelő azonosító okmányt ad ki; vagy

b)

elismeri és érvényesíti az említett állatra vonatkozóan az e cikk (1) bekezdésének megfelelően kibocsátott azonosító okmányt; vagy

c)

a 12. cikk (3) bekezdése c) pontjának megfelelően új azonosító okmányt ad ki.

10. cikk

Eltérés a bizonyos információknak az azonosító okmány I. és IV. szakaszában történő megadására vonatkozó kötelezettségtől

(1)   A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjától és a 9. cikk (1) bekezdésének b) pontjától eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a kibocsátó szervek számára az azonosító okmányban, az I. melléklet I. szakaszának B. részében szereplő lódiagram 12–18. pontja alapján rajzokkal feltüntetendő információk elhagyását, amennyiben teljesül az alábbi két feltétel:

a)

transzponder beültetésére került sor a 18. cikknek megfelelően, vagy pedig ezzel egyenértékű engedélyezett alternatív azonosság-ellenőrzési módszert alkalmaznak a 21. cikknek megfelelően;

b)

egy fénykép vagy fényképmásolat elegendő részletet mutat a lófélékhez tartozó egyedet leíró részlet leírásához.

(2)   Az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett kibocsátó szervek:

a)

jogosultak nem élni az e cikk (1) bekezdésének megfelelően biztosított eltérés lehetőségével;

b)

az e cikk (1) bekezdésének megfelelően kibocsátott azonosító okmányokat a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményekhez igazíthatják.

(3)   A 9. cikk (1) bekezdése c) pontjától eltérve a tulajdonosra vonatkozó információk megadhatók a 38. cikknek megfelelően létrehozott adatbázisban nyilvántartásba vett tulajdonosi bizonyítvány vagy tulajdonosi kártya formájában is, amelyekben szerepel:

a)

a lófélékhez tartozó egyed életszáma;

b)

adott esetben az azonosító okmány száma, valamint a transzponderkód vagy a 21. cikknek megfelelő, engedélyezett alternatív azonosság-ellenőrzési módszer.

Amennyiben az állat elpusztult vagy eladták, ellopták, levágták vagy leölték, az első albekezdésben említett tulajdonosi bizonyítványt vagy tulajdonosi kártyát vissza kell juttatni a kibocsátó szervhez.

11. cikk

Az Unióban született lófélékre vonatkozó azonosító okmányok kiadására irányuló kérelem

(1)   Az állattartók azon tagállam megfelelő kibocsátó szervéhez nyújtják be az Unióban született lófélékre vonatkozó azonosító okmányok kiadására irányuló kérelmüket, amelyben a lófélékhez tartozó egyed tartása szerinti létesítmény található, és rendelkezésre bocsátják az e rendelet előírásainak betartásához szükséges információkat.

(2)   A tagállamok meghatározzák az e cikk (1) bekezdésében említett kérelmek benyújtására vonatkozó azon határidőket, amelyek a 12. cikkben és a 13. cikk (1) bekezdésében előírt azonosítási határidő betartásához szükségesek.

(3)   E cikk (1) bekezdésének előírásaitól eltérve és a 96/78/EK határozat 1. cikkének megfelelően az állattartó az e cikk (1) bekezdésében említett kérelmet az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett olyan megfelelő kibocsátó szervhez is benyújthatja, amelynek székhelye a lófélékhez tartozó egyedet tartó létesítmény helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban található.

12. cikk

Az Unióban született lófélék azonosításának határideje

(1)   Az Unióban született lóféléket legkésőbb a születésük időpontjától számított 12 hónap múlva, de mindenképpen a születés helye szerinti gazdaság elhagyását megelőzően a 9. cikknek megfelelően kiadott azonosító okmánnyal kell azonosítani, kivéve, ha mozgatásakor az egyed a 23. cikk (2) bekezdése c) pontjának megfelelően az őt nevelő anyaállatot kísérő, nem elválasztott csikó, vagy ha mozgatására a 26. cikk (2) bekezdésének megfelelően kerül sor.

(2)   A tagállamok az (1) albekezdéstől eltérve dönthetnek úgy, hogy hat hónapra vagy a születés naptári évére korlátozzák a lófélékhez tartozó egyed azonosítására engedélyezett maximális időtartamot.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve bármikor új azonosító okmány adható ki a 9. cikknek megfelelően:

a)

az illetékes hatóság kérésére vagy az illetékes hatóság által, amennyiben a meglévő azonosító okmány nem felel meg a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében megállapított követelményeknek, vagy a kibocsátó szerv nem adott meg pontosan bizonyos, az I., II. vagy V. szakaszban feltüntetendő azonosító adatokat; vagy

b)

amennyiben egy tenyésztésre és termelésre szánt, lófélékhez tartozó egyedet az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kibocsátó szerv szabályainak megfelelően törzskönyveznek, és a meglévő azonosító okmány nem módosítható megfelelően; vagy

c)

amennyiben egy ló magasabb besorolást kap, és az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kibocsátó szerv szabályainak megfelelően a 2. cikk e) pontjának ii. alpontja szerinti törzskönyvezett egyeddé nyilvánítják, illetve amennyiben egy lovat az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kibocsátó szerv szabályainak megfelelően a 2. cikk e) pontjának ii. alpontja szerinti törzskönyvezett egyedként nyilvántartásba vesznek, és a meglévő azonosító okmány nem módosítható megfelelően; vagy

d)

amennyiben az azonosító okmány kiadására a 10. cikk (1) bekezdésének megfelelően került sor, és az a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján nem igazítható hozzá a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelményekhez; vagy

e)

a 18. cikk (4) és (5) bekezdésében említett esetekben, és amennyiben a meglévő azonosító okmány nem módosítható megfelelően; vagy

f)

amennyiben az illetékes hatóság vizsgálat keretében elkobozta az azonosító okmányt.

Az első albekezdésben említett esetekben a meglévő azonosító okmányt érvénytelenítés céljából le kell adni a kibocsátó szervnek, és a meglévő azonosító okmány érvénytelenítését és az új azonosító okmány kibocsátását be kell jegyezni a 38. cikknek megfelelően létrehozott adatbázisba.

13. cikk

Az egyes szabadon vagy félszabad körülmények között élő lófélék azonosítására vonatkozó eltérések

(1)   A 12. cikktől eltérve az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az illetékes hatóság által meghatározandó bizonyos területeken szabadon vagy félszabad körülmények között élő meghatározott populációkat alkotó lóféléket csak abban az esetben kell a 9. cikknek vagy a 17. cikk (4) bekezdésének megfelelően kibocsátott azonosító okmánnyal azonosítani, ha azokat:

a)

az ilyen populációkból eltávolítják, kivéve az egyik meghatározott populációból a másikba való, hatósági felügyelet alatt történő átvitel esetén; vagy

b)

háziállatként tartják tovább.

(2)   Az (1) bekezdésben biztosított eltérés lehetőségével élni kívánó tagállamok e cikkre hivatkozva értesítik a Bizottságot az érintett populációkról és területekről, amelyeket az említett eltérés alkalmazását megelőzően az (1) bekezdésnek megfelelően meghatároztak.

III. FEJEZET

AZ UNIÓBA BEHOZOTT LÓFÉLÉK AZONOSÍTÁSA

14. cikk

Az Unióba behozott lófélék azonosítása

A harmadik országokban kiadott azonosító okmányok e rendelet szerint érvényesnek tekintendők, amennyiben azok megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a)

azokat

i.

törzskönyvezett lófélék esetében egy olyan, harmadik országban működő, származási bizonyítványokat kiállító szerv adta ki, amely szerepel a 94/28/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében előírt jegyzékben; vagy

ii.

törzskönyvezett ló esetében egy, az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, versenyek vagy futamok céljára tartott lovakkal foglalkozó nemzetközi egyesület vagy szövetség nemzeti tagszervezete adta ki, amelynek székhelye az adott harmadik országban található; vagy

iii.

minden más esetben a lófélékhez tartozó egyed származása szerinti harmadik ország illetékes hatósága adta ki;

b)

megfelelnek a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott valamennyi követelménynek.

15. cikk

Az Unióba behozott lófélékre vonatkozó azonosító okmányok kiadására irányuló kérelem

(1)   A lófélékhez tartozó egyed tartója a 952/2013/EU rendelet 5. cikke 16. pontjának a) alpontja szerinti vámeljárás lezárásának napjától számított 30 napon belül az 5. cikk (1) bekezdésében említett, a lófélékhez tartozó egyed kategóriájának megfelelő kibocsátó szervhez kérelmet nyújt be a 7. cikknek megfelelő azonosító okmány 9. cikk szerinti kibocsátása vagy a meglévő azonosító okmánynak az említett kibocsátó szerv által e rendelet 38. cikkének megfelelően létrehozott adatbázisban történő nyilvántartásba vétele iránt, amennyiben:

a)

lófélék Unióba irányuló behozatalára kerül sor; vagy

b)

az illetékes hatóság a törzskönyvezett ló ideiglenes behozatalát a 2009/156/EK irányelv 19. cikke b) pontjának alapján elfogadott bizottsági határozatnak megfelelően az említett irányelv 19. cikke c) pontjával összhangban állandó belépéssé változtatta.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett meglévő azonosító okmány nem felel meg a 7. cikk (2) bekezdésében megállapított követelményeknek, az állattartó kérésére a kibocsátó szerv:

a)

kitölti az azonosító okmányt, hogy az megfeleljen a 7. cikk (2) bekezdésében megállapított követelményeknek;

b)

a 38. cikknek megfelelően létrehozott adatbázisba felveszi a lófélékhez tartozó egyed részletes azonosító adatait és a kiegészítő információkat.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett meglévő azonosító okmány nem módosítható úgy, hogy megfeleljen az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében megállapított követelményeknek, nem tekinthető azonosításra alkalmasnak e rendeletnek megfelelően, és a lófélékhez tartozó egyedre vonatkozóan a 7. cikk (1), (2) és (3) bekezdésében megállapított követelményeket teljesítő új azonosító okmányt kell kiadni a 9. cikknek megfelelően és a benyújtott azonosító okmány alapján, amelynek tartalmaznia kell legalább a 90/427/EGK irányelv mellékletében meghatározott információkat.

IV. FEJEZET

AZ AZONOSÍTÓ OKMÁNYOK KIADÁSÁT MEGELŐZŐ ELLENŐRZÉSEK; AZONOSSÁG-ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

16. cikk

A lófélékre vonatkozó egységes azonosító okmányok ellenőrzése

(1)   Az azonosító okmányok kiadását megelőzően a kibocsátó szerv vagy a nevében eljáró személy megfelelő intézkedéseket hoz

a)

annak megállapítása céljából, hogy a lófélékhez tartozó érintett egyedre vonatkozóan még nem adtak ki ilyen azonosító okmányt;

b)

annak megelőzésére, hogy a lófélékhez tartozó konkrét egyed esetében csalárd módon több azonosító okmányt adjanak ki.

(2)   A (1) bekezdésben előírt intézkedések között szerepelnek a következők:

a)

a megfelelő dokumentáció és a rendelkezésre álló elektronikus bejegyzések tanulmányozása;

b)

a lófélékhez tartozó egyed korának becslése;

c)

a 17. cikk előírásainak megfelelően annak ellenőrzése, hogy a lófélékhez tartozó egyeden találhatók-e korábbi azonosításra utaló nyomok vagy jelek.

17. cikk

A lófélék korábbi azonosításának feltárását célzó intézkedések

(1)   Az esetlegesen korábbi azonosításra utaló nyomok vagy jelek feltárását célzó, 16. cikk szerinti intézkedések legalább a következők felderítésére irányulnak:

a)

bármely korábban beültetett transzponder az ISO 11785 szabványnak megfelelő olyan leolvasókészülék használatával, mely képes a legalább HDX és FDX-B technológiájú transzponderek olvasására legalább akkor, ha a leolvasó közvetlen kapcsolatban van a testfelülettel azon a helyen, ahová a transzpondert rendes körülmények között beültetik;

b)

minden arra utaló klinikai jel, hogy egy korábban beültetett transzpondert vagy egy, a 21. cikknek megfelelően korábban alkalmazott jelölést sebészeti beavatkozással eltávolítottak vagy módosítottak;

c)

minden arra utaló jel vagy jelzés, hogy a lófélékhez tartozó érintett egyedre vonatkozóan alternatív azonosság-ellenőrzési módszert alkalmaztak a 21. cikknek megfelelően.

(2)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében előírt intézkedések az állattartó kérelmének a 11. cikk (1) bekezdése szerinti benyújtását követően egy korábban beültetett transzponder meglétét tárják fel, vagy a 21. cikknek megfelelően alkalmazott bármilyen olyan alternatív azonosság-ellenőrzési módszert mutatnak ki, amely a 9. cikknek megfelelően elvégzett korábbi azonosításra utal, a kibocsátó szerv:

a)

a rendelkezésre álló információktól függően a 29. cikknek, illetve a 32. cikknek megfelelően azonosítóokmány-másodlatot vagy helyettesítő azonosító okmányt állít ki;

b)

a szóban forgó információt – azaz a transzponder számát vagy az alternatív azonosság-ellenőrzési módszert – megfelelő módon bejegyzi az azonosító okmány I. szakasza A. részének mezőibe és az I. szakasz B. részében található lódiagramba.

(3)   Amennyiben megerősítést nyer, hogy a lófélékhez tartozó, az Unióban született valamely egyed esetében az e cikk (1) bekezdésében említett transzpondernek vagy alternatív azonosság-ellenőrzési módszernek az eltávolítását nem dokumentálták, a kibocsátó szerv helyettesítő azonosító okmányt ad ki a 32. cikknek megfelelően.

(4)   E cikk (2) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a 9. cikknek megfelelő azonosító okmány kibocsátását azon szabadon vagy félszabad körülmények között élő, a 13. cikkben említett lófélék esetében, amelyek transzpondert viselnek, de amelyekre vonatkozóan a 13. cikknek megfelelően nem állítottak ki azonosító okmányt, amennyiben a transzponder beültetésekor annak kódját bejegyezték a lófélék szóban forgó populációjáért felelős kibocsátó szerv adatbázisába.

18. cikk

Elektronikus azonosság-ellenőrzési módszerek

(1)   A kibocsátó szerv biztosítja, hogy a lófélékhez tartozó egyed első, a 12. cikknek megfelelő azonosításakor transzponder kerüljön beültetésre az állat testébe.

(2)   A transzpondert aszeptikus körülmények között, parenterálisan kell beültetni a nyak hosszának közepén a fejtető és a mar közé, a sörényél alá.

Az illetékes hatóság azonban engedélyezheti, hogy a transzponder a lófélékhez tartozó egyed nyakának más részén kerüljön beültetésre, amennyiben a beültetésnek ez az alternatív módja:

a)

nincs negatív hatással a lófélékhez tartozó egyed jólétére;

b)

nem növeli a transzponder elmozdulásának kockázatát az első albekezdésben említett módszerhez képest.

(3)   A tagállamok meghatározzák a (2) bekezdésben előírt beavatkozáshoz szükséges minimális képesítési követelményeket, vagy kijelölik az ilyen műveletek végzésével megbízott személyt (a továbbiakban: a képesített személy) vagy foglalkozási kört.

(4)   Az 5. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett kibocsátó szervek előírhatják, hogy a 21. cikkben előírt alternatív azonosság-ellenőrzési módszerek valamelyikével azonosított lóféléket transzponder beültetése révén meg kell jelölni a lófélék méneskönyvi bejegyzése és nyilvántartásba vétele céljából, illetve a törzskönyvezett lovak verseny céljára történő nyilvántartásba vétele céljából.

(5)   Az 5. cikk (1) bekezdésében említett kibocsátó szervek és az illetékes hatóság előírhatják, hogy a 4. cikk (2) bekezdésének és a 43. cikk (1) bekezdésnek megfelelően azonosítottnak tekintett lóféléket azonosságuk ellenőrzése céljából transzponder beültetése révén meg kell jelölni azokban az esetekben, amelyekben:

a)

a korábban beültetett és nyilvántartásba vett transzponderek már nem működnek;

b)

a 21. cikknek megfelelően alternatív azonosság-ellenőrzési módszerként nyilvántartásba vett veleszületett vagy szerzett jel már nem alkalmas az említett célra; vagy

c)

az illetékes hatóság szükségesnek ítéli az azonosság ellenőrzését.

19. cikk

A transzponderek útján jelzett kódok egyedi jellegének biztosítása

(1)   A tagállamok – a 2. cikk n) pontjának i. alpontjában említett szabványoknak megfelelően – szabályokat állapítanak meg annak biztosítására, hogy az 5. cikk (1) bekezdésében említett kibocsátó szervek által a 9. cikknek megfelelően kibocsátott azonosító okmányok esetében az említett szervek által beültetett transzponderek útján jelzett kódok egyediek legyenek.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított szabályokat azon azonosító rendszer veszélyeztetése nélkül kell alkalmazni, amelyeket a lófélékhez tartozó törzskönyvezett egyedre vonatkozó, e rendeletnek megfelelő azonosítást végző valamely másik tagállam kibocsátó szerve meghatározott.

20. cikk

A transzponderkód bejegyzése az azonosító okmányba

(1)   A transzpondernek a 18. cikknek megfelelő beültetése esetén a kibocsátó szerv az azonosító okmányba bevezeti a következő információkat:

a)

az I. szakasz A. részének 5. pontjában a beültetést követően a transzponder által továbbított és a leolvasókészülék által kijelzett kód legalább 15 utolsó számjegye; és adott esetben:

i.

egy vonalkóddal ellátott öntapadós címke, amennyiben az okmány érintett oldalát ezt követően laminálják; vagy

ii.

az említett vonalkód fénymásolata, amelyen szerepel a transzponder által továbbított kód legalább 15 utolsó számjegye;

b)

az I. szakasz B. részében szereplő lódiagram 12. vagy 13. pontjában – attól függően, hogy a transzpondert melyik oldalra ültették be – a transzponder beültetésének és ezt követően az általa továbbított kód leolvasásának helye a lófélékhez tartozó egyed testén;

c)

az I. szakasz B. részében szereplő lódiagram 19. pontjában az állatorvos vagy azon képesített személy aláírása, aki az I. szakasz A. része 3. pontját és az I. szakasz B. részében szereplő lódiagramot kitöltötte és ezzel az azonosítást elvégezte, és leolvasta a transzponder által a beültetést követően továbbított kódot, vagy azon személy aláírása, aki ezt az információt az azonosító okmánynak a kibocsátó szerv szabályainak megfelelően történő kibocsátása céljából megadja.

(2)   A cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, amennyiben egy lófélékhez tartozó egyed olyan korábban beültetett transzponderrel van megjelölve, amely nem felel meg a 2. cikk n) pontjának i. alpontjában meghatározott ISO-szabványoknak, az azonosító okmány I. szakasza A. részének 5. pontjában fel kell tüntetni a gyártó vagy a leolvasórendszer nevét.

21. cikk

Alternatív azonosság-ellenőrzési módszerek engedélyezése

(1)   A 18. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok engedélyezhetik az Unióban született lófélék azonosításának azon megfelelő alternatív módszereit – a jeleket is beleértve –, amelyek megfelelnek a 4. cikk (1) bekezdése b) pontjában megállapított követelményeknek, és biztosítják az azonosító okmányba bejegyzett állat azonosságának ellenőrizhetőségét.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy:

a)

a lófélék azonosításának alternatív módszerei ne legyenek az e rendelettel összhangban azonosított lófélék túlnyomó többsége esetében végzett azonosság-ellenőrzés kizárólagos eszközei;

b)

a tenyésztésre és termelésre szánt lóféléken alkalmazott látható jelek ne legyenek összetéveszthetőek azokkal az jelekkel, amelyeket az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett kibocsátó szervek a törzskönyvezett lófélékre vonatkozóan alkalmazhatnak területükön;

c)

bármelyik engedélyezett alternatív azonosság-ellenőrzési módszer vagy az említett módszerek bármilyen kombinációja legalább ugyanazokat a garanciákat nyújtsa, mint a 18. cikknek megfelelően beültetett transzponder;

d)

a lófélékhez tartozó konkrét egyedre alkalmazott alternatív azonosság-ellenőrzési módszerre vonatkozó információ digitalizálható formában leírható és a 38. cikknek megfelelően létrehozott adatbázisban – visszakereshető formában – tárolható legyen.

(3)   Az (1) bekezdésben biztosított eltéréssel élni kívánó tagállamok a Bizottság, a többi tagállam és a nyilvánosság számára a 6. cikk (1) bekezdésében említett honlapon elérhetővé teszik az alternatív azonosság-ellenőrzési módszereikre vonatkozó információkat.

22. cikk

Az alternatív azonosság-ellenőrzési módszereket alkalmazó kibocsátó szervek és állattartók kötelezettségei

(1)   A kibocsátó szervnek biztosítania kell, hogy egy lófélékhez tartozó egyed vonatkozásában azonosító okmány csak akkor kerüljön kiadásra, ha:

a)

a 21. cikkben említett engedélyezett alternatív azonosság-ellenőrzési módszer alkalmazásának helyességét ellenőrizték;

b)

az azonosság ellenőrzésére alkalmazott módszer megnevezése bejegyzésre került az azonosító okmány I. szakasza A. részének 6. vagy 7. pontjában vagy adott esetben a XI. szakaszban, és a 38. cikk (1) bekezdése f) pontjának megfelelően az adatbázisban rögzítésre került.

(2)   Alternatív azonosság-ellenőrzési módszer alkalmazása esetén az állattartó biztosítja az azonosítással kapcsolatos információhoz való hozzáférést szolgáló eszközöket, vagy adott esetben vállalja a lófélékhez tartozó egyed azonosság-ellenőrzésének költségeit, illetve elfogadja az annak elvégzéséhez szükséges várakozási időt.

V. FEJEZET

A LÓFÉLÉK MOZGATÁSA ÉS SZÁLLÍTÁSA

23. cikk

A törzskönyvezett és a tenyésztésre és termelésre szánt lófélék mozgatása és szállítása

(1)   A törzskönyvezett és a tenyésztésre és termelésre szánt lófélékre vonatkozóan a 9. cikk (1) bekezdésének, a 14. cikknek, a 29. cikknek, a 30. cikknek vagy a 32. cikknek megfelelően kibocsátott azonosító okmányoknak minden esetben kísérniük kell azokat az egyedeket, amelyekre vonatkozóan kiállították őket, többek között – amennyiben azt a nemzeti jogszabályok előírják – a lófélékhez tartozó egyed tetemének az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban engedélyezett vagy a 142/2011/EU rendelet III. melléklete III. fejezete a) pontjának iii. alpontjában említett létesítményben való feldolgozása céljából történő szállítása során.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve nem kell azonosító okmánynak kísérnie a törzskönyvezett, valamint tenyésztésre és termelésre szánt lóféléket, amennyiben:

a)

azok istállóban vagy legelőn tartózkodnak, és az állattartó késedelem nélkül be tudja mutatni az azonosító okmányt;

b)

azokat ideiglenes jelleggel lovagolják, szállítják, hajtják vagy vezetik

i.

egy tagállamon belüli gazdaság közelében, és így az azonosító okmány késedelem nélkül bemutatható; vagy

ii.

vándorlegeltetés közben, nyilvántartásba vett nyári legelőkre, illetve legelőkről való hajtás során, amennyiben az azonosító okmányok az indulási gazdaságban bemutathatók;

c)

azok nincsenek elválasztva, és az anyaállatot vagy a dajka kancát kísérik;

d)

azokat lovas versenyre vagy eseményre készítik fel, vagy azok ehhez kapcsolódó teszten vesznek részt, ami miatt el kell hagyniuk a felkészülés, a verseny vagy az esemény helyszínét;

e)

azok mozgatására vagy szállítására magukkal a lófélékkel vagy a tartásuk szerinti gazdasággal kapcsolatos vészhelyzetben kerül sor.

24. cikk

Az ideiglenes okmánnyal kísért lófélék mozgatására vagy szállítására vonatkozó eltérések

(1)   Az állattartó kérelmére vagy az illetékes hatóság kérésére a kibocsátó szerv ideiglenes okmányt bocsát ki, amely tartalmazza legalább a III. mellékletben előírt információkat, és amely lehetővé teszi a lófélék legfeljebb 45 napig történő, ugyanazon a tagállamon belüli mozgatását és szállítását; eközben az azonosító okmányt le kell adni a kibocsátó szervnek vagy az illetékes hatóságnak az azonosító adatok frissítése céljából.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt ideiglenes okmány által kísért lófélék nem szállíthatók vágóhídra emberi fogyasztásra való vágás céljából.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a lófélékhez tartozó egyedet az említett bekezdésben említett 45 napos időtartamon belül egy másik tagállamba vagy egy másik tagállamon keresztül egy harmadik országba kell szállítani, az állatot – nyilvántartási státusától függetlenül – az e cikk (1) bekezdésében említett ideiglenes okmányon kívül állat-egészségügyi bizonyítványnak is kísérnie kell a 2009/156/EK irányelv III. mellékletének megfelelően.

25. cikk

Az intelligens kártyával történő mozgatásra vonatkozó eltérések

(1)   A 23. cikk (1) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti a törzskönyvezett, valamint a tenyésztésre és termelésre szánt lófélék ugyanazon tagállamon belüli, azonosító okmány nélküli mozgatását vagy szállítását, feltéve, hogy az állatokat az azonosító okmányukat kiállító kibocsátó szerv által kiadott és a II. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó intelligens kártya kíséri.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében biztosított eltéréssel élő tagállamok eltéréseket engedélyezhetnek egymás számára a törzskönyvezett, valamint a tenyésztésre és termelésre szánt lóféléknek a tagállamok saját területén belül történő mozgatására vagy szállítására vonatkozóan.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot ilyen eltérések biztosítására irányuló szándékukról.

26. cikk

A vágásra szánt lófélék mozgatása és szállítása

(1)   A vágásra szánt lóféléket vágóhídra való mozgatásuk vagy szállításuk során a következők kísérik:

a)

a 9. cikk (1) bekezdésének vagy a 14. cikknek megfelelően kiadott azonosító okmány; vagy

b)

a 29. cikknek vagy a 30. cikknek megfelelően kiadott azonosítóokmány-másodlat, amely a 31. cikkben biztosított eltérés tárgyát képezte.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóság engedélyezheti, hogy azokat a vágásra szánt lóféléket, amelyekre vonatkozóan nem állítottak ki azonosító okmányt a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően, a születésük helye szerinti gazdaságból közvetlenül az ugyanabban a tagállamban található vágóhídra szállítsák, feltéve, hogy:

a)

a vágásra szánt lófélék 12 hónapnál fiatalabbak, és tej középfogaik magnyomai láthatók;

b)

az állatok nyomonkövethetősége a születés helye szerinti gazdaságtól a vágóhídig megszakítás nélkül biztosított;

c)

a vágóhídra történő szállítás közben a vágásra szánt lófélék egyedi jelöléssel rendelkeznek a 18. vagy 21. cikknek megfelelően;

d)

a szállítmányt a 853/2004/EK rendelet II. melléklete III. szakaszának megfelelően az élelmiszerláncra vonatkozó információk kísérik, amelyek magukban foglalják az e bekezdés c) pontjában említett egyedi jelölésre való hivatkozást;

e)

a transzpondert és minden olyan fizikai azonosítót, amellyel a lófélékhez tartozó egyedet a 21. cikknek megfelelően ellátják, eltávolítása, megsemmisítése vagy helyszíni ártalmatlanítása révén védeni kell a későbbi csalárd módon történő felhasználástól.

(3)   A 34. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja nem alkalmazandó abban az esetben, ha a vágásra szánt lófélék mozgatása vagy szállítása e cikk (2) bekezdésének megfelelően történik.

VI. FEJEZET

AZ AZONOSÍTÓ OKMÁNYOK KEZELÉSE, MÁSODLATOK ÉS HELYETTESÍTŐ OKMÁNYOK KIÁLLÍTÁSA, VALAMINT AZ AZONOSÍTÓ OKMÁNYOK FELFÜGGESZTÉSE

27. cikk

Az állattartóknak az azonosító okmányok kezelésével kapcsolatos kötelezettségei annak érdekében, hogy a lófélék azonosságának folytonossága egész élettartamuk során biztosított legyen

(1)   A lófélékhez tartozó egyed tartója biztosítja, hogy az azonosító okmányban szereplő alábbi azonosító adatok mindig aktuálisak és helyesek legyenek:

a)

a lófélékhez tartozó egyed státusa az emberi fogyasztásra való vágás tekintetében;

b)

az olvasható transzponderkód vagy a 21. cikkben előírt alternatív azonosság-ellenőrzési módszerként alkalmazott jel;

c)

a lófélékhez tartozó egyed státusa mint törzskönyvezett, illetve tenyésztésre és termelésre szánt állat;

d)

a tulajdonjoggal kapcsolatos információ, amennyiben azt a lófélékhez tartozó egyed tartása szerinti tagállam jogszabályai előírják vagy az 5. cikk (1) bekezdésében említett kibocsátó szerv megköveteli.

(2)   Függetlenül attól, hogy mely kibocsátó szerv adta ki az azonosító okmányt a 9. cikk (1) bekezdésének, a 14. cikknek, a 29. cikknek vagy a 32. cikknek megfelelően, a lófélékhez tartozó egyed tartója biztosítja, hogy az azonosító okmány az 5. cikk (1) bekezdésében említett kibocsátó szervhez kerüljön benyújtásra a lófélékhez tartozó egyed kategóriájának megfelelően a lófélékhez tartozó egyed gazdasága szerinti tagállamban annak érdekében, hogy a 38. cikk (1) bekezdésében említett azonosító adatok az alábbiak idejétől számított 30 napon belül továbbításra kerüljenek:

a)

az azonosító okmány 9. cikk (1) bekezdésének megfelelő kiadása egy olyan kibocsátó szerv által, amely a gazdaság szerinti tagállamon kívül található;

b)

a lófélékhez tartozó egyednek egy másik tagállamból a gazdaság szerinti tagállamba történő bevitele, kivéve a következők esetében:

i.

versenyeken, futamokon, lovas műsorokban, kiképzésben vagy szállításban legfeljebb 90 napos időszakon át részt vevő lófélék;

ii.

a tenyészidőszak alatt a tagállamban található mének;

iii.

kancák, amelyek tenyésztési célból legfeljebb 90 napig tartózkodnak a tagállamban;

iv.

orvosi okokból állatorvosi létesítményben tartott lófélék;

v.

lófélék, melyeket a tagállamba való bevitelüktől számított 10 napon belül levágásra szánnak.

(3)   Amennyiben szükségessé válik az azonosító okmányban szereplő, a 38. cikk (1) bekezdésében említett azonosító adatok frissítése, az állattartó az azonosító adatok módosulását előidéző eseménytől számított 30 napon belül benyújtja az azonosító okmányt:

a)

a 2. cikk e) pontjának i. alpontjában említett törzskönyvezett lófélék esetében az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azon kibocsátó szervnek, amely

i.

a lófélékhez tartozó érintett törzskönyvezett egyedre vonatkozóan kiállította az azonosító okmányt; vagy

ii.

a 92/353/EGK határozatnak megfelelően jóváhagyott szerv a lófélékhez tartozó egyed gazdasága szerinti tagállamban, és méneskönyvet alapított, amelybe a lófélékhez tartozó egyed bejegyezhető, vagy amelyben az nyilvántartásba vehető a 96/78/EK határozatnak megfelelően; vagy

b)

a 2. cikk e) pontjának ii. alpontjában említett törzskönyvezett lófélék esetében az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kibocsátó szervnek a szóban forgó kibocsátó szerv szabályainak megfelelően, amely kiállította a törzskönyvezett ló azonosító okmányát; vagy

c)

az illetékes hatóságnak vagy a lófélékhez tartozó egyed gazdasága szerinti tagállam illetékes hatósága által e rendeletnek megfelelően kijelölt bármely kibocsátó szervnek.

28. cikk

A kibocsátó szerveknek az azonosító okmányok kezelésével kapcsolatos kötelezettségei annak érdekében, hogy a lófélék azonosságának folytonossága egész élettartamuk során biztosított legyen

A 27. cikk (3) bekezdésében említett kibocsátó szerv

a)

elvégzi az azonosító okmányban szereplő azonosító adatokkal kapcsolatos szükséges frissítéseket;

b)

abban az esetben, ha nem maga adta ki az első azonosító okmányt a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően, az azonosító okmány I. szakaszának C. részében bejegyzi a kibocsátó szervvel kapcsolatos szükséges információkat, amely magában foglalja legalább az adatbázis UELN-kompatibilis számát;

c)

kitölti az azonosító okmány IV. szakaszának rovatait, amennyiben a nemzeti jogszabályok vagy a kibocsátó szerv szabályai a tulajdonjog átruházását előírják;

d)

az általa a 38. cikknek megfelelően létrehozott adatbázisba beviszi vagy abban kiegészíti a benyújtott azonosító okmányban szereplő azonosító adatokra vonatkozó bejegyzéseket;

e)

a 39. cikknek megfelelően továbbítja az információkat a központi adatbázisnak.

29. cikk

Az azonosítóokmány-másodlatok kibocsátása

(1)   Az 5. cikk (1) bekezdésében említett kibocsátó szerv azonosítóokmány-másodlatot ad ki a következő esetekben:

a)

az eredeti azonosító okmány elveszett, és – a transzponder által továbbított kód vagy a 21. cikknek megfelelő alternatív azonosság-ellenőrzési módszer révén – megállapítható az állat azonossága; vagy

b)

a 12. cikkben, a 14. cikkben vagy a 43. cikk (2) bekezdésében megállapított határidőkön belül nem került sor az állat azonosítására, feltéve, hogy a fedezési igazolás rendelkezésre áll, és a biológiai anyát vagy embrióátültetés esetén a recipiens anyát e rendeletnek megfelelően azonosították; vagy

c)

az illetékes hatóság bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a meglévő azonosító okmányban szereplő egyes azonosító adatok nem felelnek meg az érintett állatnak, és a 12. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.

(2)   Az (1) bekezdésben említett esetekben az 5. cikk (1) bekezdésében említett kibocsátó szerv az állattartó kérelmére vagy az illetékes hatóság kérésére

a)

szükség esetén az állat testébe a 18. cikknek megfelelően transzpondert ültet be, vagy arra vonatkozóan a 21. cikknek megfelelő, engedélyezett alternatív azonosság-ellenőrzési módszert alkalmaz;

b)

azonosítóokmány-másodlatot ad ki, amelyen egyértelműen feltünteti, hogy másodlatról van szó („azonosítóokmány-másodlat”), hivatkozva az azon kibocsátó szerv adatbázisában nyilvántartásba vett életszámra is, amely:

i.

elvégezte az állat első azonosítását, és az elveszett eredeti azonosító okmányt kiadta; vagy

ii.

az (1) bekezdés b) pontjában említett állatok esetében kibocsátja az azonosító okmány másodlatát;

c)

az azonosítóokmány-másodlat II. szakaszának II. részében a lófélékhez tartozó egyedet emberi fogyasztás céljából történő levágásra nem szánt állatként sorolja be.

(3)   A (2) bekezdésnek megfelelően kibocsátott azonosítóokmány-másodlatra vonatkozó információkat az életszám megadásával a 38. cikknek megfelelően rögzíteni kell az adatbázisban, és a 39. cikknek megfelelően továbbítani kell őket a központi adatbázisnak.

(4)   Amennyiben az elveszett azonosító okmányt a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően az 5. cikk (1) bekezdésében említett olyan kibocsátó szerv adta ki, amely már megszűnt, az azonosító okmány másodlatát e cikk (2) bekezdésének megfelelően a lófélékhez tartozó egyed gazdasága szerinti tagállam valamely, az 5. cikk (1) bekezdésében említett kibocsátó szerve adja ki.

30. cikk

Az Unióba behozott lófélékre vonatkozó azonosítóokmány-másodlatok kibocsátása

A 29. cikk (2) bekezdésétől eltérve, amennyiben az elveszett eredeti azonosító okmányt egy harmadik országbeli, a 14. cikk a) pontjában említett kibocsátó szerv adta ki, az említett harmadik országbeli kibocsátó szerv új azonosító okmányt adhat ki, feltéve, hogy az új azonosító okmányt

a)

a 14. cikk a) pontjában említett kibocsátó szerv elküldi a 29. cikk (2) bekezdésében említett kibocsátó szervnek, amely azt azonosítóokmány-másodlatként jelöli meg, továbbá az állatot a 29. cikk (2) bekezdése c) pontjának megfelelően sorolják be, és az információkat a 29. cikk (3) bekezdésének megfelelően az adatbázisban rögzítik;

b)

a lófélékhez tartozó egyed gazdasága szerinti tagállamban a kibocsátó szerv vagy az illetékes hatóság továbbítja az állattartónak vagy – amennyiben a lófélékhez tartozó egyed tartózkodási helye szerinti tagállam jogszabályai ezt kifejezetten előírják – a tulajdonosnak.

31. cikk

A lófélék „emberi fogyasztás céljából történő levágásra szánt” státusának felfüggesztése

(1)   A 29. cikk (2) bekezdésének c) pontjától és a 30. cikktől eltérve, valamint a 43. cikk (2) bekezdésében leírt esettől eltekintve az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy hat hónapra felfüggeszti egy lófélékhez tartozó egyed „emberi fogyasztás céljából történő levágásra szánt” státusát, amennyiben:

a)

az állattartó az azonosító okmány elvesztésének bejelentésétől számított 30 napon belül kielégítő módon bizonyítani tudja, hogy a lófélékhez tartozó egyed „emberi fogyasztás céljából történő levágásra szánt” státusát semmiféle állatorvosi kezelés nem veszélyeztette;

b)

az azonosítás iránti kérelem benyújtására a 96/78/EK határozat 1. cikke (1) bekezdése második francia bekezdésének megfelelően, az állat első életévében, azonban az e rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében említett engedélyezett maximális időtartam lejártát követően kerül sor.

(2)   Az (1) bekezdésben említett esetben az illetékes hatóság a hathónapos felfüggesztés kezdő napját bejegyzi az azonosítóokmány-másodlat II. szakasza III. részének első oszlopába, és kitölti a harmadik oszlopot.

32. cikk

A helyettesítő azonosító okmányok kibocsátása

(1)   Az 5. cikk (1) bekezdésében említett kibocsátó szerv helyettesítő azonosító okmányt ad ki a következő esetekben:

a)

az eredeti azonosító okmány elveszett, és:

i.

az állat azonossága nem állapítható meg bizonyossággal;

ii.

nincs arra utaló jel vagy bizonyíték, hogy az 5. cikk (1) bekezdése szerinti valamely kibocsátó szerv korábban az érintett állatra vonatkozóan azonosító okmányt állított volna ki;

b)

a 12. cikk (1) vagy (2) bekezdésében, a 14. cikkben vagy a 43. cikk (2) bekezdésében megállapított határidőkön belül nem került sor az állat azonosítására.

(2)   Az (1) bekezdésben említett esetekben valamely, az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a lófélékhez tartozó egyed gazdasága szerinti területért felelős kibocsátó szerv az állattartó kérelmére vagy az illetékes hatóság kérésére

a)

az állat testébe a 18. cikknek megfelelően transzpondert ültet be, vagy a 21. cikknek megfelelő alternatív azonosság-ellenőrzési módszert alkalmaz;

b)

helyettesítő azonosító okmányt ad ki, amelyen egyértelműen feltünteti, hogy helyettesítő okmányról van szó („helyettesítő azonosító okmány”), hivatkozva arra az újonnan kiosztott életszámra is, amely megfelel a szóban forgó helyettesítő azonosító okmány kibocsátásakor az adatbázisban rögzített bejegyzésnek;

c)

a helyettesítő azonosító okmány II. szakaszának II. részében a lófélékhez tartozó egyedet emberi fogyasztás céljából történő levágásra nem szánt állatként sorolja be.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésének megfelelően kibocsátott helyettesítő azonosító okmányra vonatkozó információkat az életszám megadásával a 38. cikknek megfelelően rögzíteni kell az adatbázisban, és a 39. cikknek megfelelően továbbítani kell őket a központi adatbázisba.

33. cikk

Az azonosító okmány érvényességének felfüggesztése a lófélék mozgatása tekintetében

A hatósági állatorvos a lófélékhez tartozó egyed mozgatása tekintetében felfüggeszti az azonosító okmány érvényességét azáltal, hogy megfelelő bejegyzést tesz az okmány III. szakaszába, amennyiben a lófélékhez tartozó egyedet olyan gazdaságban tartják, illetve az olyan gazdaságból származik,

a)

amelyre a 2009/156/EK irányelv 4. cikkének (5) bekezdésében említett tiltó rendelkezés vonatkozik; vagy

b)

amely afrikai lópestistől nem mentes tagállamban, illetve valamely tagállam területének egy, a 2009/156/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdése alapján afrikai lópestissel fertőzöttnek minősülő részében található.

VII. FEJEZET

A LÓFÉLÉK ELPUSZTULÁSA, EMBERI FOGYASZTÁS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ LEVÁGÁSRA SZÁNT LÓFÉLÉK ÉS GYÓGYSZERELÉSI NAPLÓ

34. cikk

A hatósági állatorvos és az illetékes hatóság kötelezettségei a lófélék levágása vagy elpusztulása esetén

(1)   A lófélék levágása vagy elpusztulása esetén a következő intézkedéseket kell hozni:

a)

a transzpondert eltávolítása, megsemmisítése vagy helyszíni ártalmatlanítása révén védeni kell a későbbi csalárd módon történő felhasználástól;

b)

az azonosító okmányt érvénytelennek kell nyilvánítani legalább azáltal, hogy hamisíthatatlan bélyegzővel valamennyi oldalra rápecsételik az „érvénytelen” kifejezést, vagy megfelelő átmérőjű, egy szokványos lyukasztóénál nem kisebb lyukkal látják el az okmány valamennyi lapját;

c)

a lófélékhez tartozó egyed életszámára történő hivatkozással:

i.

az azonosító okmányt hatósági felügyelet mellett meg kell semmisíteni az állat levágását végző vágóhídon, és a kibocsátó szervhez közvetlenül vagy a 36. cikk (2) bekezdésében említett kapcsolattartón keresztül igazolást kell eljuttatni a kibocsátó szervhez, amelyben szerepel az állat vágóhídi levágásának és az azonosító okmány megsemmisítésének dátuma; vagy

ii.

az érvénytelenített azonosító okmányt közvetlenül vagy a 36. cikk (2) bekezdésében említett kapcsolattartón keresztül vissza kell juttatni az azonosító okmány I. szakasza A. részének 11. pontjában megnevezett vagy az említett szakasznak a 28. cikk b) pontja szerint frissített C. részében szereplő kibocsátó szervhez, megjelölve az állat járványügyi célból történt levágásának vagy leölésének dátumát.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt intézkedések végrehajtása a következők által vagy felügyelete alatt történik:

a)

a hatósági állatorvos:

i.

járványügyi célból történő levágás vagy leölés esetén, a 2009/156/EK irányelv 4. cikke (4) bekezdése a) pontja második albekezdésének megfelelően; vagy

ii.

a levágást követően, a 2009/156/EK irányelv 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően; vagy

b)

az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének (10) bekezdése szerinti illetékes hatóság az e rendelet 23. cikke (1) bekezdésében említett nemzeti jogszabályoknak megfelelően azonosító okmány által kísért tetemnek a következő helyeken történő ártalmatlanítása vagy feldolgozása esetén:

i.

az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően engedélyezett létesítmény; vagy

ii.

a 142/2011/EU rendelet III. melléklete III. fejezete a) pontjának i. alpontjában említett kis teljesítményű égetőmű.

(3)   Amennyiben a transzponder az e cikk (1) bekezdése a) pontjában előírtakkal ellentétben nem távolítható el a lófélékhez tartozó, emberi fogyasztás céljából levágott egyed testéből, a hatósági állatorvos a 854/2004/EK rendelet I. melléklete II. szakasza V. fejezete (1) bekezdése n) pontjának megfelelően emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítja a transzpondert tartalmazó húst vagy a hús egy részét.

35. cikk

Az állattartó és a kibocsátó szerv kötelezettségei a lófélékhez tartozó egyed elpusztulása vagy elvesztése esetén

(1)   A lófélék elpusztulásának vagy elvesztésének valamennyi, a 34. cikkben említettektől eltérő esetében az állattartó az azonosító okmányt – a lófélékhez tartozó egyed elpusztulásától vagy elvesztésétől számított 30 napon belül – visszajuttatja az okmány I. szakaszának A. részében megnevezett vagy a 28. cikk b) pontjának megfelelően az I. szakasz C. részében megadott frissítésben szereplő megfelelő kibocsátó szervhez.

(2)   A lófélékhez tartozó egyed elpusztulásáról vagy elvesztéséről a 34. cikknek vagy e cikk (1) bekezdésének megfelelően értesülő kibocsátó szerv a 28. cikk d) és e) pontja szerint jár el.

36. cikk

A tagállamoknak az információtovábbítás biztosításával kapcsolatos kötelezettségei a lófélékhez tartozó egyed elpusztulása esetén

(1)   A tagállamok eljárásokat vezetnek be, hogy biztosítsák az azonosító okmányoknak a 34. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja szerinti visszajuttatását a kibocsátó szervekhez.

(2)   A tagállamok kapcsolattartó pontot hozhatnak létre, amelyhez a 34. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett igazolás vagy a 34. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett azonosító okmányok beérkeznek, és amely azokat a területükön működő megfelelő kibocsátó szervek számára továbbítja.

Az említett kapcsolattartó pont lehet a 882/2004/EK rendelet 35. cikkében említett összekötő szerv.

(3)   A (2) bekezdéstől függően adott esetben a kapcsolattartó pontra vonatkozó adatokat – amelyek a 39. cikkben előírt központi adatbázisban rögzíthetők – a 6. cikk (1) bekezdésében említett honlapon elérhetővé kell tenni a többi tagállam és a nyilvánosság számára.

37. cikk

Az emberi fogyasztás céljából történő levágásra szánt lófélék és a gyógyszerelési napló

(1)   Egy lófélékhez tartozó egyedet emberi fogyasztás céljából történő levágásra szántnak kell tekinteni, hacsak nem nyilvánítják az azonosító okmány II. szakaszának II. részében visszavonhatatlanul nem a szóban forgó célra szántnak a következők révén:

a)

saját mérlegelése alapján a tulajdonos aláírása, valamint a kibocsátó szerv jóváhagyása; vagy

b)

az állattartó és a 2001/82/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően eljáró felelős állatorvos aláírása; vagy

c)

a kibocsátó szerv által azonosítóokmány-másodlatnak a 29. vagy a 30. cikknek megfelelően történő kibocsátása, illetve helyettesítő azonosító okmánynak a 32. cikknek megfelelően történő kibocsátása során tett bejegyzés.

(2)   A 2001/82/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően nyújtandó kezelést vagy az említett irányelv 6. cikke (3) bekezdésének megfelelően engedélyezett állatgyógyászati készítmény felhasználásával végzendő bármilyen kezelést megelőzően a 2001/82/EK irányelv 10. cikke (1) bekezdésében említett felelős állatorvos megállapítja a lófélékhez tartozó egyed státusát, amely a következők egyike lehet:

a)

„emberi fogyasztás céljából történő levágásra szánt” (alapeset); vagy

b)

az azonosító okmány II. szakasza II. részének megfelelően „emberi fogyasztás céljából történő levágásra nem szánt”.

(3)   Amennyiben egy lófélékhez tartozó, emberi fogyasztás céljából történő levágásra szánt egyed esetében nem engedélyezett az cikk (2) bekezdésében említett kezelés, a 2001/82/EK irányelv 10. cikke (1) bekezdésében említett felelős állatorvos biztosítja, hogy a lófélékhez tartozó érintett egyedet a 2001/82/EK irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében biztosított eltérésnek megfelelően a kezelést megelőzően visszavonhatatlanul „emberi fogyasztás céljából történő levágásra nem szánt”-nak nyilvánítsák a következők révén:

a)

az azonosító okmány II. szakasza II. részének kitöltése és aláírása; és

b)

az azonosító okmány II. szakasza III. részének érvénytelenítése II. szakasz III. részében megadott útmutatásnak megfelelően.

(4)   A (3) bekezdésben előírt intézkedések meghozatalát követően a lófélékhez tartozó érintett egyed tartója az azonosító okmány II. szakasza II. részének aláírását követő 14 napon belül benyújtja az azonosító okmányt a lófélékhez tartozó egyed gazdasága szerinti tagállam egy kibocsátó szervéhez, vagy a megfelelő információkat online nyújtja be, amennyiben az adatbázis ily módon hozzáférhető.

(5)   A (4) bekezdéstől eltérve egy tagállam intézkedéseket fogadhat el annak biztosítására, hogy a felelős állatorvos az azonosító okmány II. szakasza II. részének aláírását követő 14 napon belül értesítést küldjön a (3) bekezdésnek megfelelően végrehajtott intézkedésekről

a)

közvetlenül a (4) bekezdésben említett kibocsátó szervnek, és a kibocsátó szerv rendelkezésére bocsássa a 39. cikknek megfelelően létrehozott adatbázis frissítéséhez szükséges információkat; vagy

b)

közvetlenül a 39. cikknek megfelelően létrehozott adatbázisnak, amennyiben a (4) bekezdésben említett kibocsátó szerv biztosítja az információknak a 38. cikknek megfelelően létrehozott adatbázisba történő bevitelét.

(6)   Ha egy lófélékhez tartozó egyed számára a 2001/82/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében szereplő feltételek mellett kell kezelést biztosítani, a felelős állatorvos az azonosító okmány II. szakaszának III. részébe bejegyzi az azon állatgyógyászati készítményekre vonatkozó, szükséges adatokat, amelyek a lófélék kezeléséhez nélkülözhetetlen vagy járulékos klinikai hasznot eredményező, az 1950/2006/EK rendeletben felsorolt anyagokat tartalmaznak.

A felelős állatorvos bejegyzi az említett állatgyógyászati készítmény rendelvény szerinti alkalmazásának utolsó napját, és a 2001/82/EK irányelv 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően eljárva tájékoztatja az állattartót az említett irányelv 10. cikkének (3) bekezdése szerint megállapított várakozási idő lejárati időpontjáról.

VIII. FEJEZET

ADATOK BEJEGYZÉSE ÉS SZANKCIÓK

38. cikk

Adatbázis

(1)   Az azonosító okmány kiadásakor vagy korábban kiadott azonosító okmányok nyilvántartásba vételekor a kibocsátó szerv a lófélékhez tartozó egyedre vonatkozóan bejegyzi adatbázisába legalább a következő információkat:

a)

életszám;

b)

faj;

c)

nem;

d)

szín;

e)

a születési dátum (éééé/hh/nn) az i. pontban említett állattartó által megadott információnak megfelelően;

f)

adott esetben a transzponder által továbbított kód legalább 15 utolsó számjegye vagy az ISO 11784 szabványnak meg nem felelő rádiófrekvenciás azonosító eszközzel továbbított kód a szükséges leolvasórendszerre vonatkozó adatokkal együtt, illetve a 21. cikknek megfelelően alkalmazott alternatív azonosság-ellenőrzési módszer;

g)

a születési hely (ország) az i. pontban említett állattartó által megadott információnak megfelelően;

h)

az azonosító okmány kiállításának és esetleges módosításának dátuma;

i)

az állattartó neve és címe, aki a 11. cikk (1) bekezdésében, a 15. cikk (1) bekezdésében, a 29. cikk (2) bekezdésében vagy a 32. cikk (2) bekezdésében említett kérelmet benyújtotta, vagy adott esetben a 27. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtotta az azonosító okmányt;

j)

a „lófélékhez tartozó törzskönyvezett egyed” vagy a „lófélékhez tartozó, tenyésztésre és termelésre szánt egyed” státus;

k)

az állat neve (születési név és adott esetben a kereskedelmi név) az i. pontban említett állattartó által megadott információnak megfelelően;

l)

az állat „emberi fogyasztás céljából történő levágásra nem szánt”, ismert státusa;

m)

a sorozatszám, amennyiben az a 9. cikk (1) és (3) bekezdésében említett azonosító dokumentum esetében kiosztásra került, valamint a 12. cikk (3) bekezdésének, a 29. cikknek, a 30. cikknek vagy a 32. cikknek megfelelően kibocsátott új vagy helyettesítő azonosító okmányokra, illetve azonosítóokmány-másodlatokra vonatkozó minden információ;

n)

a lófélékhez tartozó egyed gazdasága szerinti ország az i. pontban említett állattartó által megadott információnak megfelelően;

o)

az állat elpusztulásának vagy elvesztésének bejelentett időpontja az i. pontban említett állattartó által megadott információnak megfelelően.

(2)   A kibocsátó szerv az e cikk (1) bekezdésében említett információkat legalább 35 évig vagy a lófélékhez tartozó egyed elpusztulásának a 34. cikk alapján történő bejelentésétől számított legalább két évig megőrzi adatbázisában.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett kibocsátó szerv a szóban forgó bekezdésben említett információk bejegyzésétől számított 15 napon belül továbbítja a szóban forgó bekezdés a)–j) és l)–o) pontjában említett információkat azon tagállamnak a 39. cikknek megfelelően létrehozott központi adatbázisába,

a)

amelyben a kibocsátó szervet az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően jóváhagyták, elismerték vagy kijelölték, illetve az székhellyel rendelkezik;

b)

amelyben a lófélékhez tartozó egyed született.

39. cikk

Központi adatbázis létrehozása

(1)   A tagállamok e rendelet végrehajtása céljából központi adatbázist hoznak létre.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve nincs szükség központi adatbázisra azokban a tagállamokban, amelyek külön-külön adatbázissal rendelkeznek a törzskönyvezett lófélék, illetve a tenyésztésre és termelésre szánt lófélék tekintetében, feltéve, hogy:

a)

a két adatbázis hatékony adatcserét képes folytatni egymással, és a 40. cikknek megfelelően együtt tud működni a központi adatbázisokkal azon lófélék azonosító adatainak frissítése céljából, amelyek státusa „lófélékhez tartozó törzskönyvezett egyed” vagy „lófélékhez tartozó tenyésztésre és termelésre szánt egyed” státusra módosul;

b)

az illetékes hatóság közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az említett adatbázisokhoz.

(3)   A tagállamok a 6. cikk (1) bekezdésében előírt honlapon hozzáférhetővé teszik a többi tagállam és a nyilvánosság számára központi adatbázisuk nevét, címét és elérhetőségi adatait.

40. cikk

A központi adatbázisok működése és együttműködése

(1)   Minden egyes tagállam biztosítja, hogy az 5. cikk (1) bekezdésében említett kibocsátó szervek a területén azonosított lófélékre vonatkozó, a 28. cikk e) pontjában és a 38. cikk (1) bekezdésében említett információkat felvegyék a központi adatbázisba, vagy biztosítja, hogy a területén működő kibocsátó szervek adatbázisai összeköttetésben legyenek az említett központi adatbázissal.

(2)   A tagállamok központi adatbázisaik működtetése tekintetében a 89/608/EGK irányelvnek megfelelően együttműködnek, és biztosítják, hogy

a)

a központi adatbázis e rendelet 28. cikkének megfelelően és az életszám megadásával továbbítsa az azonosító okmány kibocsátása szerinti tagállam központi adatbázisának valamennyi, a 38. cikk (1) bekezdésében említett azonosító adatokban bekövetkezett változást;

b)

a többi tagállam illetékes hatóságai díjmentesen hozzáférhessenek a központi adatbázisban tárolt, annak ellenőrzéséhez szükséges minimális információhoz, hogy a központi adatbázisban rögzítésre került-e transzponderkód, életszám vagy útlevélszám.

41. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok az említett rendelkezésekről 2016. január 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul értesítik az azokat érintő későbbi módosításokról.

IX. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 504/2008/EK rendelet 2016. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

43. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   A 4. cikk (2) bekezdésétől eltérve az alábbi lófélék tekintendők e rendeletnek megfelelően azonosítottnak:

a)

a legkésőbb 2009. június 30-ig született és az említett időpontig a 93/623/EGK vagy a 2000/68/EK határozatnak megfelelően azonosított lófélék, feltéve, hogy az említett lófélékre vonatkozóan kibocsátott azonosító okmányok

i.

az 504/2008/EK rendelet 21. cikke (1) bekezdésének megfelelően legkésőbb 2009. december 31-ig nyilvántartásba kerültek; és

ii.

tartalmaznak egy, a 93/623/EGK határozat mellékletében meghatározott azonosítóokmány-minta IX. szakaszának megfelelő szakaszt, és – amennyiben az azonosító okmányok III-B. része információkat tartalmaz – III-A. részük kitöltésre került;

b)

a legkésőbb 2009. június 30-ig született, de az említett időpontig a 93/623/EGK vagy a 2000/68/EK határozatnak megfelelően nem azonosított lófélék, feltéve, hogy azokat az 504/2008/EK rendeletnek megfelelően legkésőbb 2009. december 31-ig azonosították;

c)

az 504/2008/EK rendeletnek megfelelően legkésőbb 2015. december 31-ig azonosított lófélék.

(2)   A 2009. június 30. után az Unióban született vagy oda harmadik országból behozott azon lóféléket, amelyeket nem azonosítottak az 504/2008/EK rendeletnek megfelelően legkésőbb 2015. december 31-ig, az azonosságukra vonatkozóan rendelkezésre álló információktól függően e rendelet 29. vagy 32. cikkének megfelelően azonosítani kell, és az azonosítóokmány-másodlat II. szakaszának II. részében emberi fogyasztás céljából történő levágásra nem szánt állatként kell besorolni.

(3)   A 13. cikk (2) bekezdésétől eltérve azon tagállamok, amelyek 2016. január 1. előtt az 504/2008/EK rendelet 7. cikke alapján eltéréseket biztosítottak, és a Bizottságot az említett időpontot megelőzően megfelelően értesítették, nem kötelesek azokról újból értesíteni a Bizottságot.

(4)   A 39. cikk szerinti központi adatbázissal nem rendelkező tagállamok a 39. cikknek megfelelően központi adatbázist hoznak létre, és biztosítják, hogy az legkésőbb 2016. június 30-án a 40. cikknek megfelelően működőképessé váljon.

44. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. január 1-jétől kell alkalmazni. A 39. cikk azonban 2016. július 1-jétől alkalmazandó azon tagállamokban, amelyek 2016. január 1-jéig nem hoztak létre működőképes központi adatbázist.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. február 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 224., 1990.8.18., 55. o.

(2)  HL L 192., 2010.7.23., 1. o.

(3)  A Bizottság 2008. június 6-i 504/2008/EK rendelete a 90/426/EGK és a 90/427/EGK tanácsi irányelvnek a lófélék azonosítási módszereinek tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 149., 2008.6.7., 3. o.).

(4)  A Bizottság 1999. december 22-i 2000/68/EK határozata a 93/623/EGK bizottsági határozat módosításáról és a tenyésztésre és termelésre szánt lófélék megjelöléséről (HL L 23., 2000.1.28., 72. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

(6)  A Bizottság 2004. január 6-i 2004/211/EK határozata a tagállamok által az élő lófélék, továbbá a lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak behozatalára feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékének megállapításáról, valamint a 93/195/EGK és a 94/63/EK határozat módosításáról (HL L 73., 2004.3.11., 1. o.).

(7)  A Bizottság 1993. február 5-i 93/197/EGK határozata a törzskönyvezett, valamint a tenyésztési és termelési célú lófélék behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi feltételekről és a szükséges állatorvosi bizonyítványról (HL L 86., 1993.4.6., 16. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 9-i 952/2013/EU rendelete az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(9)  A Tanács 1973. március 12-i 706/73/EGK rendelete a Csatorna-szigeteken és a Man-szigeten a mezőgazdasági termékek kereskedelmére alkalmazandó közösségi szabályokról (HL L 68., 1973.3.15., 1. o.).

(10)  A Bizottság 1996. január 10-i 96/78/EK határozata a lófélék tenyésztési célú méneskönyvi bejegyzésének és nyilvántartásának előírásairól (HL L 19., 1996.1.25., 39. o.).

(11)  A Bizottság 1992. június 11-i 92/353/EGK határozata a törzskönyvezett lófélékről méneskönyvet vezető vagy kiadó tenyésztő egyesületek és szövetségek jóváhagyására vagy elismerésére vonatkozó kritériumok megállapításáról (HL L 192., 1992.7.11., 63. o.).

(12)  A Tanács 1982. december 3-i 3626/82/EGK rendelete a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény Közösségen belüli végrehajtásáról (HL L 384., 1982.12.31., 1. o.).

(13)  A Bizottság 2010. március 12-i 206/2010/EU rendelete az egyes állatoknak és a friss húsnak az Európai Unióba való behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok, e harmadik országok területei vagy területeinek részei jegyzékeinek, valamint az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 73., 2010.3.20., 1. o.).

(14)  A Tanács 1992. április 29-i 92/35/EGK irányelve az afrikai lópestis elleni küzdelemre irányuló ellenőrzési szabályok és intézkedések meghatározásáról (HL L 157., 1992.6.10., 19. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 854/2004/EK rendelete az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).

(17)  A Tanács 2008. július 15-i 2008/73/EK irányelve az állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai adatok jegyzékbe foglalására és közzétételére vonatkozó eljárások egyszerűsítéséről, továbbá a 64/432/EGK, 77/504/EGK, 88/407/EGK, 88/661/EGK, 89/361/EGK, 89/556/EGK, 90/426/EGK, 90/427/EGK, 90/428/EGK, 90/429/EGK, 90/539/EGK, 91/68/EGK, 91/496/EGK, 92/35/EGK, 92/65/EGK, 92/66/EGK, 92/119/EGK, 94/28/EK, 2000/75/EK irányelv és a 2000/258/EK határozat, valamint a 2001/89/EK, 2002/60/EK és 2005/94/EK irányelv módosításáról (HL L 219., 2008.8.14., 40. o.).

(18)  A Bizottság 2009. szeptember 18-i 2009/712/EK határozata a 2008/73/EK tanácsi irányelvnek a tagállamok által a közösségi állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai jogszabályoknak megfelelően engedélyezett létesítmények és laboratóriumok jegyzékeit tartalmazó, internetalapú információs oldalak tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 247., 2009.9.19., 13. o.).

(19)  A Bizottság 1996. július 18-i 96/510/EK határozata a tenyészállatok, valamint azok spermája, petesejtjei és embriói behozatalához szükséges származási és tenyésztéstechnikai bizonyítvány megállapításáról (HL L 210., 1996.8.20., 53. o.).

(20)  A Bizottság 1993. október 20-i 93/623/EGK határozata a nyilvántartott lóféléket kísérő azonosító okmány (útlevél) létrehozásáról (HL L 298., 1993.12.3., 45. o.).

(21)  A Tanács 2004. december 22-i 1/2005/EK rendelete az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet módosításáról (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.).

(22)  A Tanács 1998. július 20-i 98/58/EK irányelve a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről (HL L 221., 1998.8.8., 23. o.).

(23)  http://www.cwbc.be/bibliotheque/File/livret_fei_en.pdf

(24)  http://www.weatherbys.co.uk/sites/default/files/Identification%20of%20Horses%20Booklet.pdf

(25)  A Tanács 1990. június 26-i 90/425/EGK irányelve egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről (HL L 224., 1990.8.18., 29. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. október 21-i 1069/2009/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

(27)  A Bizottság 2011. február 25-i 142/2011/EU rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

(30)  A Bizottság 2005. december 5-i 2076/2005/EK rendelete a 853/2004/EK, a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó átmeneti szabályok megállapításáról, valamint a 853/2004/EK és a 854/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 338., 2005.12.22., 83. o.).

(31)  A Tanács 1996. április 29-i 96/22/EK irányelve az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.).

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 470/2009/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról, a 2377/90/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 152., 2009.6.16., 11. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. november 6-i 2001/82/EK irányelve az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről (HL L 311., 2001.11.28., 1. o.).

(34)  A Bizottság 2009. december 22-i 37/2010/EU rendelete a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról (HL L 15., 2010.1.20., 1. o.).

(35)  A Bizottság 2006. december 13-i 1950/2006/EK rendelete az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban, a lófélék kezelése szempontjából fontos anyagokat, valamint járulékos klinikai előnnyel járó anyagokat tartalmazó jegyzék összeállításáról (HL L 367., 2006.12.22., 33. o.).

(36)  http://www.ueln.net

(37)  A Tanács 1989. november 21-i 89/608/EGK irányelve az állat-egészségügyi és állattenyésztés-technikai jogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint ez utóbbiak és a Bizottság együttműködéséről (HL L 351., 1989.12.2., 34. o.).

(38)  A Bizottság 2013. február 21-i 519/2013/EU rendelete az áruk szabad mozgása, a személyek szabad mozgása, a letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a társasági jog, a versenypolitika, a mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság, az állat- és növény-egészségügyi politika, a halászat, a közlekedéspolitika, az energiaügy, az adózás, a statisztika, a szociálpolitika és foglalkoztatás, a környezetvédelem, a vámunió, a külkapcsolatok, valamint a kül-, biztonsági és védelmi politika területén elfogadott egyes rendeleteknek és határozatoknak Horvátország csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról (HL L 158., 2013.6.10., 74. o.).


I. MELLÉKLET

1. RÉSZ

A 7. cikkben előírt azonosító okmány tartalma a következő:

DOCUMENT D'IDENTIFICATION DES ÉQUIDÉS

Ces instructions sont rédigées en vue d'assister l'utilisateur et n'entravent pas l'application des règles établies par le règlement d'execution (UE) 2015/262 de la Commission (*1).

I.

Le document d'identification doit comporter toutes les instructions nécessaires à son utilisation ainsi que les coordonnées de l'organisme émetteur en français, en anglais et dans une des langues officielles de l'État membre ou du pays dans lequel l'organisme émetteur a son siège.

II.

Le document d'identification doit contenir les renseignements suivants:

1.   Section I – Identification

L'équidé doit être identifié par l'organisme émetteur. Le numéro unique d'identification valable à vie doit permettre d'identifier clairement l'équidé ainsi que l'organisme émetteur du document d'identification et doit être compatible avec le système UELN (numéro universel d'identification des équidés). Dans le signalement figurant à la section I, partie A, notamment au point 3, l'utilisation d'abbréviations doit être évitée autant que possible. À la section I, partie A, point 5, un champ doit être prévu pour insérer au moins quinze chiffres du code transmis par le transpondeur.

À la section I, partie B, le signalement graphique doit être effectué à l'aide d'un stylo à bille à encre rouge pour les marques et d'un stylo à bille à encre noire pour les épis, ou à l'aide de ces mêmes couleurs s'il est effectué par voie électronique, selon les lignes directrices fournies par la Fédération équestre internationale (FEI) ou par Weatherbys.

La section I, partie C, doit servir à enregistrer toute modification des données d'identification.

2.   Section II – Administration de médicaments vétérinaires

Les parties I et II ou la partie III de cette section doivent être dûment complétées suivant les instructions établies dans cette section.

3.   Section III – Validité des documents pour les mouvements d'équidés

Les suspensions ou rétablissements de la validité du document conformément à l'article 4, paragraphe 4, point a), deuxième alinéa, de la directive 2009/156/CE doivent être consignés.

4.   Section IV – Propriétaire

Le nom du propriétaire ou celui de son agent ou représentant doit être mentionné si l'organisme émetteur le requiert.

5.   Section V – Certificat d'origine

Si l'équidé est inscrit ou enregistré et susceptible d'être inscrit dans un livre généalogique tenu par une organisation d'élevage agréée ou reconnue, le document d'identification doit indiquer le pedigree de l'équidé ainsi que la classe du livre généalogique dans laquelle celui-ci est inscrit conformément aux règles de l'organisation d'élevage agréée ou reconnue délivrant le document d'identification.

6.   Section VI – Enregistrement des contrôles d'identité

À chaque fois que les lois et règlements l'exigent, l'identité de l'équidé doit faire l'objet de contrôles enregistrés par l'autorité compétente, au nom de l'organisme émetteur, ou par l'organisation gérant des chevaux en vue de la compétition ou des courses.

7.   Section VII – Enregistrement des vaccinations contre la grippe équine

Toutes les vaccinations contre la grippe équine, y compris par administration de vaccins combinés, doivent être enregistrées à la section VII. Ces informations peuvent être fournies moyennant l'apposition d'un autocollant.

8.   Section VIII – Enregistrement des vaccinations autres que les vaccinations contre la grippe équine

Toutes les vaccinations autres que les vaccinations contre la grippe équine doivent être enregistrées à la section VIII. Ces informations peuvent être fournies moyennant l'apposition d'un autocollant.

9.   Section IX – Examens de laboratoire

Les résultats de tous les examens pratiqués pour déceler une maladie transmissible doivent être consignés.

III.

Le document d'identification peut contenir les renseignements suivants:

10.   Section X – Conditions sanitaires de base (obligatoire pour les équidés enregistrés)

Ces conditions ne s'appliquent qu'aux mouvements d'équidés enregistrés qui ont lieu sur le territoire d'un même État membre.

11.   Section XI – Châtaignes

Cette section est nécessaire au respect du modèle de document d'identification de la Fédération équestre internationale (FEI).

IV.

Sauf s'il est détruit sous surveillance officielle à l'abattoir, le document d'identification doit être restitué à l'organisme émetteur en cas de mort, d'élimination, de perte ou de vol de l'animal, ou si celui-ci est abattu à des fins de lutte contre les maladies.

IDENTIFICATION DOCUMENT FOR EQUIDAE

These instructions are drawn up to assist the user and do not impede on the rules laid down in Commission Implementing Regulation (EU) 2015/262 (*2).

I.

The identification document must contain all the instructions needed for its use and the details of the issuing body in French, English and one of the official language(s) of the Member State or country where the issuing body has its headquarters.

II.

The identification document must contain the following information:

1.   Section I — Identification

The equine animal shall be identified by the issuing body.The unique life number shall clearly identify the equine animal and the issuing body which issued the identification document and shall becompatible with the universal equine life number (UELN).

In the narrative in Part A of Section I, in particular in point 3 thereof, abbreviations must be avoided, where possible. In point 5 of Part A of Section I, the space must be provided for at least 15 digits of the transponder code.

In Part B of Section I the outline diagram shall be completed using red ball point ink for marks and black ball point ink for whorls, or by use of these colours respectively if completed electronically, taking into account the guidelines provided for by the World Equestrian Federation (FEI) or the Weatherbys.

Part C of Section I must be used to record modifications to identification details.

2.   Section II — Administration of veterinary medicinal products

Parts I and II or Part III of this Section must be duly completed in accordance with the instructions set out in this Section.

3.   Section III — Validity of document for movement of equidae

Invalidation or revalidation of the indentification document in accordance with the second subparagraph of Article 4(4)(a) of Directive 2009/156/EC must be indicated.

4.   Section IV — Owner

The name of the owner or its agent or representative must be stated where required by the issuing body.

5.   Section V — Certificate of orgin

In the case of equidae entered or registered and eligible for entry in a studbook maintained by an approved or recognised breeding organisation, the identification document shall contain the pedigree and the studbook class in which the equine animal is entered in accordance with the rules of the approved or recognised breeding organisation issuing the identification document.

6.   Section VI — Recording of identity checks

Whenever laws and regulations require to conduct checks on the identity of the equine animal, those checks should be recorded by the competent authority, on behalf of the issuing body or by the organisation which manages registered horses for competitions or races.

7.   Section VII — Record of vaccination against equine influenza

All equine influenza vaccinations, including by use of combined vaccines, must be recorded in Section VII. The information may take the form of a sticker.

8.   Section VIII — Record of vaccination against other diseases

All vaccinations other than those against equine influenza must be recorded in Section VIII. The information may take the form of a sticker.

9.   Section IX — Laboratory health tests

The results of all tests carried out to detect transmissible diseases must be recorded.

III.

The identification document may contain the following information:

10.   Section X — Basic health conditions (mandatory for registered equidae)

These conditions shall apply only for movement of registered equidae on the territory of a Member State.

11.   Section XI — Chestnuts

This section shall be required for compliance with the model of the identification document of the World Equestrian Federation (FEI).

IV.

Except where it is destroyed under official supervision at the slaughterhouse, the identification document must be returned to the issuing body after the animal has died, had to be destroyed, was lost or stolen or was slaughtered for disease control purposes.

A LÓFÉLÉK AZONOSÍTÓ OKMÁNYA

Ezen utasítások a felhasználót hivatottak segíteni és nem akadályozzák az (EU) 2015/262 bizottsági végrehajtási rendeletben (*3) megállapított szabályok alkalmazását.

I.

I. Az azonosító okmánynak tartalmaznia kell a használatához szükséges valamennyi utasítást és a kibocsátó szervre vonatkozó részleteket franciául, angolul és a kibocsátó szerv székhelye szerinti tagállam vagy ország egyik hivatalos nyelvén.

II.

Az azonosító okmánynak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

1.   I. szakasz – Azonosítás

A lófélékhez tartozó egyedet a kibocsátó szerv azonosítja. Az egész élettartamra szóló egyedi szám (életszám) egyértelműen azonosítja a lófélékhez tartozó egyedet és az azonosító okmányt kibocsátó szervet, valamint kompatibilis az egész élettartamra szóló általános lóazonosító számmal (UELN).

Az állat jeleinek az I. szakasz A. részében található szöveges leírásában (jegyleírás) és különösen annak 3. pontjában lehetőség szerint kerülni kell a rövidítéseket. Az I. szakasz A. részének 5) pontjában elegendő helyet kell biztosítani a transzponderkód legalább 15 számjegyének feltüntetéséhez.

Az I. szakasz B. részében található lódiagram kitöltése során a jelek berajzolásához piros, a szőrforgók berajzolásához pedig fekete golyóstoll használandó, vagy – amennyiben a kitöltés elektronikus úton történik – ugyanígy kell használni a színeket a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI), illetve a Weatherbys által kiadott útmutatások figyelembevételével.

Az I. szakasz C. része a részletes azonosítási adatok módosításainak bejegyzésére használandó.

2.   II. szakasz – Az állatgyógyászati készítmények alkalmazása

E szakasz I., II. vagy III. részét az e szakaszban előírt utasítások szerint megfelelően ki kell tölteni.

3.   III. szakasz – Az okmány érvényessége a lófélék mozgatása tekintetében

Az azonosító okmánynak a 2009/156/EK irányelv 4. cikke (4) bekezdése a) pontjának második albekezdése szerinti érvénytelenítését és újraérvényesítését fel kell tüntetni.

4.   IV. szakasz – Tulajdonos

A kibocsátó szerv kérésére meg kell adni a tulajdonos vagy ügynöke, illetve képviselője nevét.

5.   V. szakasz – Származási tanúsítvány

A jóváhagyott vagy elismert tenyésztő egyesületek által vezetett méneskönyvekben bejegyzett és nyilvántartott, valamint a bejegyzésre jogosult lófélék esetében az azonosító okmánynak tartalmaznia kell a származást és a méneskönyv azon osztályát, amelybe az állatot az azonosító okmányt kiállító jóváhagyott vagy elismert tenyésztő egyesület szabályainak megfelelően bejegyezték.

6.   VI. szakasz – Az állatok azonosításának nyilvántartása

Amennyiben a jogszabályok megkövetelik a lófélékhez tartozó egyed azonosítását, az ilyen ellenőrzéseket a kibocsátó szerv nevében az illetékes hatóságnak, illetve a versenyek vagy futamok céljára tartott törzskönyvezett lovakkal foglalkozó szervezetnek fel kell jegyeznie.

7.   VII. szakasz – Lóinfluenza elleni vakcinázási napló

Minden lóinfluenza elleni vakcinázást fel kell jegyezni a VII. szakaszban, ideértve a kombinált vakcinák használatával történteket. Ezen információ megjelenhet címkézés formájában.

8.   VIII. szakasz – Egyéb betegségek elleni vakcinázási napló

Minden, a lóinfluenzán kívüli betegségek elleni vakcinázást fel kell jegyezni a VIII. szakaszban. Ezen információ megjelenhet címkézés formájában.

9.   IX. szakasz – Laboratóriumi egészségügyi vizsgálatok

Az átvihető betegségek kimutatására szolgáló összes vizsgálat eredményeit fel kell jegyezni.

III.

Az azonosító okmány az alábbi adatokat tartalmazhatja:

10.   X. szakasz – Alapvető állat-egészségügyi feltételek (törzskönyvezett lófélék esetében kötelező)

E feltételek kizárólag a törzskönyvezett lófélék valamely tagállam területén történő mozgatása esetében alkalmazandók.

11.   XI. szakasz – Szarugesztenyék

Ez a szakasz szükséges a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) azonosítóokmány-mintájának való megfeleléshez.

IV.

Az állat elpusztulását, megsemmisítését, elvesztését, ellopását vagy járványügyi célból történő levágását követően az azonosító okmányt vissza kell szolgáltatni a kibocsátó szervnek, kivéve, ha a vágóhídon hatósági felügyelet mellett sor kerül a megsemmisítésére.

I. SZAKASZ

Partie A – Données d'identification

Part A – Identification details

A. rész – Részletes azonosító adatok

1. a)

Espèce/Species/Faj:

4.

Numéro unique d'identification valable à vie (15 chiffres)/Unique LIFE Number: (15 digits)/Életszám: (15 számjegy):

☐☐☐-☐☐☐-☐☐☐☐☐☐☐☐☐

1. b)

Sexe/Sex/Nem:

2. a)

Date de naissance/Date of birth/Születési dátum:

5.

Code du transpondeur (si disponible)/Transponder code (where available)/Transzponderkód (ha rendelkezésre áll):

☐☐☐ ☐☐☐ ☐☐☐ ☐☐☐ ☐☐☐

Système de lecture (si différent de ISO 11784)/Reading system (if not ISO 11784)/Leolvasórendszer (ha nem ISO 11784):

Code-barres (optionnel)/Bar-Code (optional)/Vonalkód (opcionális):

2. b)

Pays de naissance/Country of birth/Születési hely (ország):

3.

Signalement/Description/Leírás

3. a)

Robe/Colour/Szín:

3. b)

Tête/Head/Fej:

6.

Méthode alternative de vérification d'identité (si applicable)/Alternative method of identity verification (if applicable)/Az azonosság ellenőrzésének alternatív módszere (ha alkalmazandó):

3. c)

Ant. G/Foreleg L/B elülső láb:

3. d)

Ant. D/Foreleg R/J elülső láb:

7.

Informations sur toute autre méthode appropriée donnant des garanties pour vérifier l'identité de l'animal (groupe sanguin/code ADN) (optionnel)/Information on any other appropriate method providing guarantees to verify the identity of the animal (blood group/DNA code) (optional)/Az állat azonosságának ellenőrzését biztosító bármely más megfelelő módszerre (vércsoport/DNS-kód) vonatkozó információ (opcionális):

3. e)

Post G/Hindleg L/B hátulsó láb:

3. f)

Post D/Hindleg R/J hátulsó láb:

8.

Nom et adresse du destinataire du document/Name and address of person to whom document is issued/Azon személy neve és címe, aki számára az okmányt kiadták:

3. g)

Corps/Body/Test:

3. h)

Marques/Markings/Jelek:

11.

Signature de la personne qualifiée (nom en lettres capitales)/Signature of qualified person (name in capital letters)/A képesített személy aláírása (és neve nyomtatott nagybetűvel):

Cachet de l'organisme émetteur ou de l'autorité compétente/stamp of issuing body or competent authority/A kibocsátó szerv vagy az illetékes hatóság bélyegzője:

9.

Date/Date/Kelt:

10.

Lieu/Place/Hely:

Partie B – Signalement graphique

Part B – Outline Diagram

B. rész – Lódiagram

Image 1

TRANSPONDER

(16) Encolure

Vue inférieure

Neck

Lower view

Nyak alulnézettel

(18) Postérieurs

Vue postérieure

Hind

Rear view

Hátulról

(14) Ligne supérieure des yeux

Upper eye level

Szem feletti vonal

Droit

Right

jobb

Gauche

Left

bal

(17) Nez

Muzzle

Ajkak

Gauche

Left

bal

Droit

Right

jobb

(15) Antérieurs

Vue postérieure

Fore

Rear view

Elölről

(13) Côté gauche

Left side

Bal oldal

(12) Côté droit

Right side

Jobb oldal

Signature et cachet du vétérinaire ou de la personne qualifiée ou de l’autorité compétente (nom en lettres capitales)/

Signature and stamp of the veterinarian or qualified person or competent authority (name in capital letters)/

Az állatorvos, a képesített személy vagy az illetékes hatóság aláírása, bélyegzője (és neve nyomtatott nagybetűvel):

Megjegyzés a kibocsátó szerv számára (nem kell kinyomtatni az azonosító okmányban): Az itt megadott lódiagrammintától kismértékben el lehet térni, ha az eltérések használatosak voltak e rendelet hatálybalépése előtt.

Partie C – Castration, vérification du signalement, enregistrement dans la base de données

Part C – Castration, verification of the description, recording in database

C. rész – Ivartalanítás, a leírás ellenőrzése, az adatbázisban történő nyilvántartásba vétel

Castration/Castration/Ivartalanítás

Identification/Identification/Azonosítás

Date et lieu de la castration/Date and place of castration/Az ivartalanítás ideje és helye:

Signature et cachet du vétérinaire/Signature and stamp of veterinarian/Az állatorvos aláírása és bélyegzője:

Vérification du signalement/Verification of the description/A leírás ellenőrzése

Mentionner/Include/Ideértve:

1.

Modifications/Amendments/Módosítások:

2.

Adjonctions/Additions/Kiegészítések:

3.

Enregistrement d'un document d'identification dans la base de données d'un organisme émetteur autre que celui qui a délivré le document/Registration of an identification document in the database of an issuing body other than the body which issued the original document/Az azonosító okmány nyilvántartásba vétele az eredeti okmányt kiállító szervtől eltérő kibocsátó szerv adatbázisában:

Signature de la personne qualifiée (nom en lettres capitales)/Signature of qualified person (name in capital letters)/A képesített személy aláírása (és neve nyomtatott nagybetűvel):

Cachet de l'organisme émetteur ou de l'autorité compétente/stamp of issuing body or competent authority/A kibocsátó szerv vagy az illetékes hatóság bélyegzője:

Date et lieu/Date and place/Dátum és hely:

Megjegyzés a kibocsátó szerv számára (nem kell szerepelnie az azonosító okmányban): Ettől a mintától kismértékben el lehet térni, ha az eltérések használatosak voltak e rendelet hatálybalépése előtt. Az I. szakasz C. része kézírással is kitölthető.

II. SZAKASZ