Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52017PC0344

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése és támogatása érdekében a harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer létrehozásáról (ECRIS-TCN rendszer), valamint az 1077/2011/EU rendelet módosításáról

COM/2017/0344 final - 2017/0144 (COD)

Brüsszel, 2017.6.29.

COM(2017) 344 final

2017/0144(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése és támogatása érdekében a harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer létrehozásáról (ECRIS-TCN rendszer), valamint az 1077/2011/EU rendelet módosításáról

{SWD(2017) 248 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

·A javaslat indokai és céljai

A 2009/315/IB kerethatározat és a 2009/316/IB tanácsi határozat 1 által létrehozott Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) biztosítja a bűnügyi nyilvántartási információk decentralizált alapon történő elektronikus cseréjét a tagállamok között. Az ECRIS rendszer 2012 áprilisa óta működik, és lehetővé teszi, hogy a tagállamok bűnügyi nyilvántartási hatóságai teljes körű információkat szerezzenek az adott személí állampolgársága szerinti tagállamtól az uniós polgár ellen korábban hozott ítéletekkel kapcsolatban.

Jelenleg lehetőség van ugyan a harmadik országbeli állampolgárok és a hontalan személyek (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgárok, TCN) 2 ellen hozott ítéletekkel kapcsolatos információcserére az ECRIS rendszeren keresztül, de nem létezik erre vonatkozó hatékony eljárás vagy mechanizmus. Ahogy az e javaslattal egy napon elfogadott, a Bizottságnak az ECRIS rendszer használatáról szóló statisztikai jelentéséből 3 kiderül, a tagállamok a harmadik országbeli állampolgárok esetében nem szívesen használják a jelenlegi rendszert. A harmadik országbeli állampolgárok esetében megfigyelhető ritka igénybevételnek részben az az oka, hogy az ilyen információkat kérő tagállamoknak általános megkeresést kell küldeniük valamennyi tagállamnak, beleértve a tagállamok (többségét), amely nem rendelkezik a kért információkkal. Megállapítást nyert, hogy az általános megkeresések megválaszolásával járó adminisztratív teher lenne az ECRIS-munkafolyamat legköltségesebb eleme (becslések szerint elérhetné a 78 millió EUR-t), ha a tagállamok rendszeresen küldenének ilyen megkereséseket. Mivel az ECRIS rendszer a harmadik országbeli állampolgárok esetében nem hatékony, a tagállamok a gyakorlatban gyakran kizárólag a saját nemzeti bűnügyi nyilvántartásukban tárolt információkra hagyatkoznak. Ezért az elítélt harmadik országbeli állampolgárok bűnügyi előéletével kapcsolatos teljes körű információk nem mindig elérhetők a bíróságok, a bűnüldöző hatóságok és egyéb jogosult hatóságok számára.

Az Európai Tanács, valamint a Bel- és Igazságügyi Tanács több alkalommal kinyilvánította a meglévő ECRIS rendszer fejlesztésének fontosságát. A meglévő ECRIS rendszernek a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében való fejlesztése az európai biztonsági stratégiában megfogalmazott koordinált intézkedések részét képezi. 4

Ennek érdekében a Bizottság 2016. január 19-én javaslatot tett a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak a harmadik országbeli állampolgárokra és hontalan személyekre vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Rendszer (ECRIS) tekintetében történő módosításáról, valamint a 2009/316/IB tanácsi határozat felváltásáról szóló irányelvre (COM(2016) 07 final). 5 Az azóta történt fejlemények azonban arról tanúskodnak, hogy kiegészítő jogalkotási javaslat révén további fellépésre van szükség a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosító adatainak kezelésére szolgáló központosított rendszer létrehozása érdekében. Ez a központosított rendszer lehetővé fogja tenni, hogy a tagállamok hatóságai megállapíthassák, hogy mely tagállamok rendelkeznek bűnügyi nyilvántartási információkkal az érintett harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában, hogy a meglévő ECRIS rendszeren keresztül csak ezekhez a tagállamokhoz forduljanak megkereséssel az ítéletekkel kapcsolatos információkat illetően. Ezek a fejlemények a következőkben foglalhatók össze.

Először is, az európai városokban történt további szörnyű terrortámadások hatására még fontosabbá váltak a biztonsággal kapcsolatos kérdések. Az ujjnyomatoknak a biztonságos azonosítás céljából történő rendszeres használatával kapcsolatos politikai álláspont, illetve általában véve az adatok megosztásával és biztonságával kapcsolatos hozzáállás megváltozott 6 ; a hangsúly az eredményességen és a hatékonyságon, valamint az egyes európai információcsere-rendszerek közötti szinergiák kihasználásának szükségességén van. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, ujjnyomatokat és egyéb személyazonosító információkat is tartalmazó központosított ECRIS rendszer létrehozása támogathatja ezt a megközelítést, mert lehetővé tenné a közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás és a közös személyazonosítóadat-tár létrehozását az információs rendszerek interoperabilitása érdekében, amennyiben a jogalkotók így határoznak a jövőben. A decentralizált megoldás nem kínálna ugyanilyen lehetőségeket a jövőbeli szinergiákra.

Másodszor, „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című közlemény 7 konkrét és gyakorlati javaslatokat tartalmaz a meglévő eszközök továbbfejlesztésére, ugyanakkor konkrét javaslatokat és ötleteket is megfogalmaz az interoperabilitás új formáit illetően. A Bizottság a meglévő európai adatbázisok és elektronikus információcsere-rendszerek, köztük a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó ECRIS rendszer hatékonyságának és interoperabilitásának növelését sürgeti. A közlemény nyomon követésével kapcsolatos munkát az interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport 8 vezette, és az e javaslatban szereplő ECRIS-TCN rendszer az említett interoperabilitási kezdeményezés körébe tartozó rendszerek egyike. Az interoperabilitás a 2016 januárjában javasolt megoldásnak megfelelő decentralizált rendszer esetében nem lenne megvalósítható.

Harmadszor, 2016 folyamán egyértelművé vált, hogy a 2016 januárjában javasolt decentralizált rendszer technikai problémákat vet fel, különösen az álnevesített ujjnyomatok decentralizált cseréjét illetően. Központosított rendszer esetében nem merülnek fel ilyen technikai problémák, mert az ujjnyomatokat az eu-LISA irányításával és az európai adatvédelmi biztos felügyeletével működő egyetlen adatbázisba gyűjtenék.

Állampolgáraink biztonságának hatékonyabb védelme érdekében az ECRIS-TCN rendszerről szóló új rendelet elfogadása jogalkotási prioritásként jelenik meg a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament által kiadott, az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatban, amely kifejezetten említést tesz az ECRIS rendszerről.



·Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A javaslat kiegészíti a Bizottságnak az ECRIS rendszerről szóló kerethatározat módosításáról és az ECRIS rendszerről szóló tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló irányelvre vonatkozó 2016. évi javaslatát. A kiegészítő javaslat a központi ECRIS-TCN rendszer létrehozására és szabályozására összpontosít, míg a 2016. évi javaslat a harmadik országbeli állampolgárokkal szembeni ítéletekkel kapcsolatos decentralizált információcserét szabályozza, amire azt követően kerülhet sor, hogy ECRIS-TCN rendszeren keresztül megállapították, hogy mely tagállam rendelkezik az ítélettel kapcsolatos információkkal. Miután a jogalkotók mindkét javaslatot elfogadták, két külön jogi eszköz fogja szabályozni az ECRIS rendszert és az ECRIS-TCN rendszert is: az ECRIS rendszerről szóló, az irányelv által módosított 2009/315/IB kerethatározat és 2009/316/IB tanácsi határozat, illetve a központosított ECRIS-TCN rendszert létrehozó rendelet.

Ez a javaslat megfelel az eu-LISA-ról szóló – az ezzel a javaslattal egy napon előterjesztett – bizottsági javaslatnak is, amely hatályon kívül helyezi az eu-LISA-ról szóló jelenlegi rendeletet, mert az eu-LISA kap megbízást az ECRIS-TCN rendszer irányítására. Mindkét javaslat tartalmaz az eu-LISA-nak az ECRIS-TCN rendszerrel kapcsolatos feladatait érintő kapcsolódó rendelkezéseket. Attól függően, milyen gyorsan fogadják el a társjogalkotók ezt a két javaslatot, az eu-LISA feladatait illetően biztosítani kell a két szöveg közötti következetességet.

Ez a javaslat arra irányul, hogy kiegészítse az irányelvre vonatkozó 2016 januári bizottsági javaslatot és olyan központosított rendszert hozzon létre, amelynek révén hatékonyan megállapítható, mely tagállam vagy tagállamok rendelkeznek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkkal. A javaslat tárgyát képező, a tagállamokban elítélt harmadik országbeli állampolgárok alfanumerikus adatain és ujjnyomatán alapuló „találat/nincs találat” lekérdezési rendszer lehetővé fogja tenni a tagállamok számára az adott harmadik országbeli állampolgárral szembeni ítélethozatal szerinti tagállam(ok) gyors azonosítását. A megkereső tagállamnak ezt követően az azonosított tagállamokhoz kell megkereséssel fordulnia, hogy a 2016 januári javaslatnak megfelelően hatékonyabbá tett ECRIS rendszeren keresztül jutassák el hozzá az ítéletekkel kapcsolatos tényleges információkat.

Már a Bizottság 2016 januári javaslatában szerepelnek a 2009/315/IB kerethatározat ahhoz szükséges módosításai, hogy az ECRIS rendszeren keresztül folytathassák le a harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos említett információcserét. Ez azt jelenti, hogy a két javaslat kiegészíti egymást: ez a javaslat egy új, központosított rendszer létrehozására, a 2009. évi kerethatározatot módosító 2016. évi javaslat pedig annak biztosítására összpontosít, hogy a harmadik országbeli állampolgárok és az uniós polgárok esetében is megvalósítható legyen a bűnügyi nyilvántartási információk teljes körű cseréje. Technikai szempontból a központi ECRIS-TCN rendszer használatára szolgáló interfész szoftvert teljes mértékben integrálni fogják a meglévő ECRIS referenciaalkalmazásba, így a rendszer felhasználóinak csak egy szoftvert kell használniuk a központi ECRIS-TCN rendszer és a többi tagállamban működő bűnügyi nyilvántartási hatóságok elérésére. Az ECRIS referenciaalkalmazási szoftvert a Bizottság a 2009/316/IB tanácsi határozatot végrehajtva fejlesztette ki. 9 Jelenleg 24 tagállam használja bűnügyi nyilvántartási információk cseréjére a 2009/315/IB kerethatározatnak megfelelően.

A bűnmegelőzésével és a bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos egyéb uniós eszközök vagy adatbázisok nem oldanák meg, illetve nem enyhítenék az elítélt harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információk alacsony hatékonyságú cseréjének problémáját. Nem létezik olyan alternatíva, amely az európai biztonsági stratégiában említett bármely egyéb, információcserére szolgáló eszköz (például a SIS II, a Prüm és az Eurodac) révén javítana a harmadik országbeli állampolgárok büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletekkel kapcsolatban az ECRIS rendszeren keresztül történő információcserén, mivel az előbbi eszközök a kialakításuknál fogva eltérő célokat szolgálnak.

·Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az ECRIS rendszernek a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében történő fejlesztése az európai biztonsági stratégia része.

A kezdeményezés emellett része a határigazgatás és a biztonság terén történő adatkezelés új bizottsági megközelítésének 10 , amelynek értelmében a biztonság, a határigazgatás és a migrációkezelés terén használt valamennyi központosított uniós információs rendszer interoperábilis módon, az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartásával működik, aminek köszönhetően:

·a rendszerek egyidejűleg lekérdezhetők az európai keresőportálon keresztül, teljes mértékben tiszteletben tartva a célhoz kötöttségre vonatkozó szabályokat és a hozzáférési jogokat, ezáltal hatékonyabbá válik a meglévő információs rendszerek felhasználása, a bűnüldözési célú hozzáférésre pedig adott esetben észszerűsített szabályok vonatkoznak;

·a rendszerek egyetlen közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatást használnak, amely lehetővé teszi a biometrikus adatokat tartalmazó különböző információs rendszerekben való keresést, és lehetőség szerint jelzés révén feltünteti a más rendszerben talált, kapcsolódó biometrikus adatok meglétét vagy hiányát;

·a rendszerek egy alfanumerikus személyazonossági adatokat tartalmazó közös személyazonosítóadat-tárral rendelkeznek, amely segítségével felderíthető, ha egy személy különböző nyilvántartásokban többféle személyazonossággal szerepel.

További megbeszélésekre és munkára került sor az említett megközelítés végrehajtását illetően, többek között azzal kapcsolatban, hogy ezek közül mely elemek végrehajtására kerülne sor az ECRIS-TCN rendszer tekintetében.

Ezenfelül a bűnügyi nyilvántartási információk cseréje elősegíti a 2008/675/IB tanácsi kerethatározat 11 alkalmazását, amely előírja, hogy a tagállamok igazságügyi hatóságainak a büntetőeljárás folyamán figyelembe kell venniük az ugyanazon személlyel szemben eltérő tények alapján más tagállamokban hozott korábbi ítéleteket, függetlenül az érintett személy állampolgárságától.

Amint a „Hatékonyabb visszatérési politika az Európai Unióban” című közleményben (C(2017) 200 final) szerepel, a tagállamok illetékes hatóságainak a korábbi ítéleteket is figyelembe kell venniük a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyt jelentő harmadik országbeli állampolgárok jogszerű tartózkodásának megszüntetéséről, a visszaküldésről és a beléptetés megtagadásáról szóló határozatok vonatkozásában. Adott esetben az ilyen határozatokon alapuló figyelmeztető jelzéseket fel kell venni a SIS-be az 1987/2006/EK rendelet [a COM(2016) 882 final bizottsági javaslat] 24. cikkének [és a COM(2016) 881 final bizottsági javaslat 3. cikkének] megfelelően.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

·Jogalap

A javasolt jogi eszköz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 82. cikke (1) bekezdésének d) pontján alapuló rendelet. A 82. cikk (1) bekezdésének d) pontja az Unió azon jogosultságának jogalapja, hogy eljárjon a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a tagállamok igazságügyi vagy annak megfelelő hatóságai közötti együttműködés megkönnyítése érdekében a büntetőeljárások és a határozatok végrehajtása vonatkozásában. A javasolt intézkedés pontosan erre a területre vonatkozik, és kiegészíti a meglévő vonatkozó uniós jogszabályokat.

·Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az elítélt harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információk cseréjére szolgáló központosított rendszer létrehozása tagállami szinten nem valósítható meg. A tagállamok közötti egységes, gyors, összehangolt és hatékony információcserére irányuló közös rendszer összehangolt fellépést igényel. Ez nem valósítható meg sem egyoldalúan tagállami szinten, sem kétoldalúan a tagállamok között. Jellegénél fogva uniós szinten elvégzendő feladatról van szó.

·Arányosság

A bűnügyi nyilvántartási információk hatékony megosztása létfontosságú a határon átnyúló bűnözés elleni küzdelemben, és jelentősen elősegíti az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerése elvének gyakorlati megvalósítását a jogérvényesülés és a biztonság közös térségében, ahol a személyek szabadon mozognak. Ezért az uniós szintű fellépés arányos a kezdeményezés célkitűzéseivel. A javasolt változtatások nem lépik túl a határon átnyúló bírósági együttműködés célkitűzésének megvalósításához szükséges mértéket, valamint arra épülnek, amit az uniós polgárok tekintetében már alkalmaznak a jelenlegi ECRIS rendszerben.

A javasolt megoldás szerint az elítélt harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos személyazonosító adatok központosítva érhetők el egy, az eu-LISA által fejlesztendő és irányítandó, az egész Európai Unióra kiterjedő rendszerben, amely az ECRIS-TCN rendszer kezelése céljából kerül létrehozásra. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információk birtokában lévő tagállamo(ka)t azonosítani kívánó tagállam „találat/nincs találat” kereséssel kérdezheti le a központi TCN-rendszert.

A Bizottságnak a decentralizált rendszerre vonatkozó 2016. évi javaslatához képest a javasolt megoldás arányossága csak a személyes adatok központi kezelésében tér el. Az uniós polgárok és a harmadik országbeli állampolgárok közötti megkülönböztetésmentesség tekintetében a javasolt megoldás uniós szinten centralizálja a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosító adatait, míg az uniós polgárok adatai tagállami szinten kerülnek nyilvántartásba és feldolgozásra. Ez indokolt és arányos, mert az eltérő bánásmód következtében a harmadik országbeli állampolgárok nem kerülnek jelentős hátrányba, és a kezdeményezés célkitűzései decentralizált módon nem érhetők el ugyanolyan jól.

A Bizottság 2016. évi javaslatának elfogadását követően az álnevesített ujjnyomatok cseréjével kapcsolatos váratlan technikai problémák azonosítása után a további elemzés feltárta, hogy az alternatív decentralizált megoldások végrehajtása sokkal nagyobb költségekkel jár, bonyolultabb, és növeli a technikai problémák kockázatát a végrehajtás szakaszában. Bár vannak különbségek a centralizált és a decentralizált megoldás között, ám ezek nem olyan lényegesek, hogy indokolnák a decentralizált megoldás megvalósításának sokkal nagyobb kiadásait.



·A jogi aktus típusának megválasztása

A Bizottság rendeletre tesz javaslatot, mert a javasolt jogi eszköz egyrészt uniós szintű központi rendszert hoz létre, amelyet egy európai ügynökség, az eu-LISA fog irányítani, másrészt módosítja az 1077/2011/EU rendeletet 12 . A rendelet valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó, teljes egészében kötelező, így garantálja a szabályok Unió-szerte történő egységes alkalmazását, valamint az azonos időpontban történő hatálybalépésüket. Biztosítja a jogbiztonságot a tagállamok általi eltérő értelmezés elkerülésével, s ezáltal a jogi széttagoltság megelőzésével.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

·A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A 2009/315/IB tanácsi kerethatározat végrehajtásáról szóló 2016. évi jelentés 13 megállapítja, hogy jelentős előrelépés történt a bűnügyi nyilvántartási információk tagállamok közötti cseréje terén, a legfontosabb rendelkezések megfelelően végrehajtásra kerültek, míg néhány más rendelkezés átültetése nem egységes módon történt. A jelentés rámutat a kerethatározat 7. cikke (4) bekezdésének hiányosságaira, valamint arra, hogy szükség van a harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információcserére vonatkozó hatékony mechanizmus kidolgozására.

·Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Széles körű konzultációs stratégia került kidolgozásra, hogy a Bizottság 2016. évi javaslatának politikai ciklusa során biztosított legyen a széles körű részvétel. A konzultációk részeként sor került kétoldalú kapcsolatfelvételekre, az érdekelt felekkel és a szakértőkkel folytatott megbeszélésekre, valamint írásbeli észrevételek benyújtására, és ezek megalapozott és reprezentatív véleményt közvetítettek a Bizottság felé. A Bizottság az e kérdésre vonatkozó álláspontok széles és kiegyensúlyozott skáláját kívánta megismerni azáltal, hogy minden releváns félnek (tagállamok, nemzeti hatóságok, ügyvédek és tudományos dolgozók, alapjogi érdekeltek, adatvédelmi érdekeltek) – különösen az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének, az európai adatvédelmi biztosnak, valamint a tagállamok adatvédelmi hatóságainak képviselőiből álló, 29. cikk szerinti munkacsoportnak – lehetőséget biztosított arra, hogy kifejtse véleményét. A jelenlegi javaslat kidolgozása során további konzultációkra is sor került az európai adatvédelmi biztossal és a tagállamokkal. A kérdést továbbá 2017. március 23-án megvitatták a Bizottság büntetőjogi szakértői csoportjában, amely a büntetőjog terén jártas elméleti és gyakorlati szakemberekből áll.

Az alapjogi érdekeltek nézetei, amelyek a Bizottság 2016 januári javaslatát megelőzően meghallgatásra kerültek, továbbra is változatlanok. Az alapjogi érdekeltek elismerték, hogy általában véve a jövőbeni ECRIS-TCN mechanizmus az általános igazságszolgáltatás szempontjából kedvező hatást fejt ki azáltal, hogy elősegíti a megfelelő ítélethozatalt és védelmet nyújt a gyermekeknek a visszaélésekkel szemben, valamint kedvező a hatása a büntetlen előéletű személyek jogbiztonságának tekintetében. Elvileg a decentralizált rendszer mellett foglaltak állást, amely az uniós szintű központi rendszerrel összehasonlítva véleményük szerint kevésbé ütközne a személyes adatok védelmének jogával.

Ezek az érdekeltek arra is rámutattak, hogy az egyenlőség elvének szempontból elképzelhető a harmadik országbeli állampolgárokat az uniós polgárokkal nem azonos módon kezelő rendszer bevezetése, amennyiben az tiszteletben tartja az említett elv lényegét, valamint objektíven indokolható módon szükséges és arányos. Figyelembe kell venni harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos tényezőket, mert a központosított rendszer létrehozása magában hordozza annak veszélyét, hogy hátrányosan hat a harmadik országbeli állampolgárok alapvető jogaira, amit mérsékelni kell. Az érdekeltek felhívták a figyelmet a harmadik országbeli állampolgárok sajátos helyzetének kezeléséhez szükséges biztosítékokra a migráció, az ujjnyomatok használatának, a gyermekek jogainak, valamint az érintettek jogainak és a hatékony jogorvoslatoknak a vonatkozásában.

Az európai adatvédelmi biztos a Bizottság 2016. január 19-i javaslatával kapcsolatban megfogalmazott 3/2016. sz. véleményében elismerte, hogy az álnevesítés megfelelő biztosíték, amely az érintett személyek esetében korlátozná a magánélethez, illetve a személyes adatok védelméhez való jog megsértését. Továbbá méltányolta a Bizottság által a 2016. január 19-i bizottsági javaslatban választott decentralizált megközelítést, amely nem zárja ki a központosított megoldást. A 2017. január 10–11-én tartott szakértői ülésen a tagállamok támogatták az elítélt harmadik országbeli állampolgárok személyazonosító adatait tartalmazó központi rendszer gondolatát, ám elutasították az adatok, például az uniós polgárok személyazonosító adatainak további központosítását, valamint az ítéletekkel kapcsolatos adatok felvételét a központosított adatbázisba.

Ugyanezen a szakértői ülésen a Bizottság továbbá konzultált a tagállamokkal arról, az információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport munkájának milyen lehetséges hatásai lennének a folyamatban lévő jogalkotásra. A tagállamok szerint az ECRIS-TCN rendszer gyors létrehozására kell helyezni a hangsúlyt. Bár a többi elképzelés is érdekes volt, és a rendszert a jövőbeli lehetséges összeköttetések figyelembevételével kell megtervezni, azonban tagállamok megerősítették, hogy a közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás az az elem, amelyet azonnal támogatni tudnának. A tagállamok emellett jelezték, hogy kezdettől fogva meg kell teremteni az arcképmások tárolásának lehetőségét, hogy egy későbbi szakaszban arcfelismerő szoftvert tudjanak alkalmazni a még hatékonyabb azonosítás érdekében.  

·Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A 2016. évi javaslat kidolgozása során használt tanulmányok és adatok mellett 2016 márciusában a Bizottság megbízást adott az ujjlenyomatok használatának megvalósíthatóságával/költségbecslésével kapcsolatos tanulmányra 14 . Emellett a központosított megoldás, beleértve az ujjnyomatok használatát, költségekre gyakorolt hatásáról szóló kiegészítő tanulmány lehetővé tette a kiválasztott forgatókönyv megalapozott értékelését, valamint a közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás lehetséges használatával és a központosított rendszernek az interoperabilitás szempontjából való időtállóságával kapcsolatos elemzéseket. 15

·Hatásvizsgálat

A Bizottság az irányelvre vonatkozó, a 2016. január 19-i bizottsági javaslathoz (COM(2016) 7 final) csatolandó hatásvizsgálatot 16 végzett. A jelenlegi kiegészítő javaslatot az ezen a hatásvizsgálaton alapuló elemző feljegyzés kíséri.

Az elemző feljegyzésben a Bizottság tovább elemzi az ECRIS-TCN rendszer létrehozásának előnyben részesített megoldását, amely megfelel a funkcionális követelményeknek, azonban mentes az álnevesített ujjnyomatokkal járó technikai nehézségektől. Az ennek a megoldásnak a létrehozás költségeire, az igazgatási költségekre, az alapvető jogokra és az adatvédelemre gyakorolt hatásai elemzés tárgyát képezték, figyelembe véve az érdekelt felekkel a 2016 januári irányelvjavaslat elfogadását megelőzően folytatott célzott konzultáció eredményeit, valamint a fent említett, 2016-ban és 2017-ben végzett két tanulmány eredményeit. Az információs rendszerekkel és az interoperabilitással foglalkozó magas szintű munkacsoport munkájának eredményei, illetve a 2017. január 10–11-én tartott ECRIS szakértői ülés eredményeit szintén megfontolás tárgyát képezték. Sor került a költségek további részletes elemzésére, különösen az előnyben részesített megoldás tekintetében, ami szerepel a feljegyzésben.

Az alfanumerikus adatokat és az ujjnyomatokat is tartalmazó központosított rendszer az előnyben részesített megoldás. A többi megoldáshoz képest ez bizonyult a legköltséghatékonyabbnak, technikailag a legkevésbé bonyolultnak, illetve egyszerűbb a karbantartása. Az uniós polgárok és a harmadik országbeli állampolgárok közötti megkülönböztetésmentesség tekintetében, habár ez a megoldás uniós szinten központosítja a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosító adatait, míg az uniós polgárok adatai tagállami szinten kerülnek nyilvántartásba és feldolgozásra, ez indokolt és arányos, mert az eltérő bánásmód következtében a harmadik országbeli állampolgárok nem kerülnek jelentős hátrányba. A központosított rendszer létrehozása emellett további előnyökkel jár: az ECRIS-TCN rendszer alkalmas lesz arra, hogy hozzájáruljon a jövőbeli közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatáshoz és a közös személyazonosság-nyilvántartáshoz, közvetlen hozzáférést tesz lehetővé az Eurojust és az Europol[, valamint az Európai Ügyészség] rendszeréhez, valamint központi kapcsolattartó pontot hoz létre az Eurojustnál az elítélt harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatban információkat kérő harmadik államok számára. Emellett lehetővé teszi egy olyan rendszer kialakítását, amelynek megvizsgálható az időtállósága a többi uniós szintű rendszerrel való jövőbeli interoperabilitás tekintetében, amennyiben így határoznak a jogalkotók.

Az uniós és a nemzeti költségvetést érintő vonzata a következőképpen alakul: egyszeri költség az EU esetében körülbelül 13 002 000 EUR, a tagállamok esetében körülbelül 13 344 000 EUR (összesen körülbelül 26 346 000 EUR); az uniós működési költségek elérik a mintegy 2 133 000 EUR-t; a tagállamok esetében a működési költségek várhatóan fokozatosan növekszenek az évek során, a kezdeti 6 087 000 EUR-ról legfeljebb 15 387 000 EUR-ra. Ez azt jelenti, hogy a működési összköltség várhatóan fokozatosan növekszik az évek során, a kezdeti 8 220 000 EUR-ról legfeljebb 17 520 000 EUR-ra.

A tagállamok a fent ismertetett okokból jelenleg csupán az esetek 5 %-ában használják az ECRIS rendszert harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó keresésekhez. A javasolt megoldás előnyei várhatóan jelentősen növelik az ECRIS rendszer használatát. Ha a tagállamoknak rendszeresen általános megkereséseket kellene küldeniük, ezek megválaszolásának adminisztratív terhe bizonyulna az ECRIS-munkafolyamat legköltségesebb elemének (becslések szerint elérhetné a 78 millió EUR-t); a javasolt megoldás pedig megtakarítaná ezeket a költségeket.

·Alapjogok

Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az Unió elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott jogokat, szabadságokat és elveket.

A javasolt intézkedések az elítélt harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos hatékonyabb információcsere biztosítására vonatkozó jogi rendelkezéseket is tartalmaznak. Ezek a rendelkezések összhangban vannak a Charta vonatkozó rendelkezéseivel, többek között a személyes adatok védelmével, a törvény előtti egyenlőség elvével és a megkülönböztetés általános tilalmával.

A javasolt intézkedések nem sértik a magán- és a családi élethez való jogot, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint az ártatlanság vélelmét. A javasolt intézkedések szintén nem sértik a visszaküldés tilalmának elvét, a kiutasítás, a kitoloncolás vagy kiadatás esetén való védelmet, továbbá az uniós menekültügyi, visszatérési és határőrizeti jogba foglalt egyéb vonatkozó normákat és garanciákat.

A rendelkezések – a Charta 52. cikke (1) bekezdésének követelményei szerint – nem érintik jobban az alapvető jogokat – többek között a személyes adatok védelméhez való jogot – annál, mint ami a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés célkitűzésének eléréséhez feltétlenül szükséges.

Egy személyes adatokat tartalmazó, uniós szintű központosított rendszer létrehozásához arra van szükség, hogy a 2016. évi bizottsági irányelvjavaslat kiegészüljön egy olyan jogalkotási aktussal, amely szabályozza a rendszer létrehozását, a feladatoknak a tagállam, illetve a rendszer fejlesztéséért és üzemeltetési igazgatásáért felelős szervezet közötti megosztását, valamint azokat a konkrét adatvédelmi rendelkezéseket, amelyekre a már meglévő adatvédelmi intézkedések kiegészítése, illetve az adatvédelem és az adatbiztonság megfelelő általános szintjének biztosítása érdekében van szükség. Az érintett személyek alapvető jogait is meg kell védeni.

A kiválasztott megoldás szerint a személyes adatok kezelésére nemzeti és uniós szinten is sor kerül. A jelenlegi decentralizált ECRIS rendszerre vonatkozó, tagállami szintű adatvédelmi szabályokat így a személyes adatok uniós szintű kezelésére vonatkozó konkrét szabályokkal kell kiegészíteni. Ezért – a már meglévő uniós szintű központosított információcsere-rendszerek esetében használt adatvédelmi rendszerekhez hasonló – további adatvédelmi rendszert kell létrehozni, amelynek meg kell felelnie a 45/2001/EK rendeletnek [vagy az annak helyébe lépő rendeletnek]. A 45/2001/EK rendelet hatálya jelenleg már kiterjed a személyes adatok eu-LISA általi feldolgozására.

Az adatvédelmet és adatbiztonságot tekintve még akkor sincsenek jelentős eltérések az egyes lehetséges megoldások között, ha a központosításra vonatkozó kiválasztott megoldás szükségessé teszi az egyértelmű szabályokat, illetve a tagállami és az uniós szintű feladatok elhatárolását. Egy uniós szintű adatvédelmi rendszer ugyanazt a védelmet tudja nyújtani, mint a nemzeti rendszerek a nemzeti adatbázisok esetében. A biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban már létezik bevált technológia, amelyet számos olyan nagyméretű uniós adatbázis esetében használnak, mint például a SIS, a VIS és az Eurodac.

A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a rendelkezéseket a Chartába foglalt alapvető jogok és elvek maradéktalan tiszteletben tartása mellett hajtsák végre, többek között az adatok összegyűjtésével és felhasználásával kapcsolatos felelősségük vonatkozásában. A tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy az érintetteknek joguk legyen hozzáférni az adatokhoz azok helyesbítése céljából, továbbá hatékony jogorvoslati lehetőségek álljanak rendelkezésre, hogy lehetővé tegyék az érintettek számára a pontatlan bűnügyi nyilvántartási bejegyzések megtámadását, maradéktalan összhangban a hatékony jogorvoslathoz való jogból eredő normákkal, többek között a költségmentesség, illetve a tolmácsolási és fordítási szolgáltatások rendelkezésre állása tekintetében.

A rendelkezések alkalmazására vonatkozó jelentéstételkor a Bizottság azt is meg fogja vizsgálni, hogy a javasolt intézkedések és azok végrehajtása milyen hatást gyakorolt az alapvető jogokra. A Bizottság által végzett vizsgálat magában foglalja majd annak értékelését, hogy a rendelkezések milyen hatást gyakoroltak a harmadik országbeli állampolgárok alapvető jogaira az uniós polgárok alapvető jogaira kifejtett hatáshoz képest. A Bizottság által végzett felülvizsgálat kitüntetett figyelmet fog fordítani a téves megfeleltetések kockázatának elkerülésére használt eszközökre és technikákra, valamint arra, hogy a szerzett tapasztalatok fényében szükséges és arányos-e az ujjnyomatok, egyéb biometrikus adatok és azonosító adatok használata. A rendszer jövőbeni módosítására irányuló bármely javaslatnak figyelembe kell vennie az említett értékelés eredményét.

Ez a javaslat nem érinti a tagállamoknak a nemzeti jogszabályaik értelmében fennálló felelősségét, ideértve a kiskorúakkal és a gyermekekkel szembeni ítéleteknek a nemzeti bűnügyi nyilvántartásba történő bevitelére vonatkozó szabályokat. Hasonlóképpen, a javaslat nem akadályozza a tagállamok alkotmányos törvényeinek vagy a tagállamokra nézve kötelező nemzetközi megállapodásoknak az alkalmazását, különösen azokét, amelyek az emberi jogok európai egyezményéből származnak (amelynek minden tagállam részes fele).

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A rendelet végrehajtásának tervezett pénzügyi keretösszege az Európai Unió esetében az egyszeri költségeket tekintve 13 002 000 EUR. A javasolt pénzügyi keretösszeg összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel, és a költségeket a Jogérvényesülés program révén fogják fedezni a 2018–2020 közötti időszak vonatkozásában. 2021-től a költségek csökkenni fognak, és a karbantartás fedezésére szolgáló összegnek megfelelően állandósulnak. A javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás további részleteket tartalmaz. A Bizottság azt tervezi, hogy az eu-LISA-t bízza meg az ECRIS-TCN rendszer kiépítésével és karbantartásával. A tevékenységek elvégzése további emberi erőforrásokat tesz szükségessé az eu-LISA-nál. 2018-tól öt szerződéses alkalmazott felvételére kerül sor a rendszer fejlesztési szakasza tekintetében.

5.EGYÉB ELEMEK

·Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az ECRIS-TCN rendszer működésének megkezdése után három évvel, illetve utána négyévente a Bizottság értékelni fogja a rendszer működését, beleértve az elítélt harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információcsere fokozásának hatékonyságát, valamint a rendszer hatékonyságával kapcsolatos technikai problémákat. Ebben a szakaszban a Bizottság azt is újra értékelni fogja, hogy kiterjesszék-e a rendszert további adatokra. A Bizottság az értékelés alapján dönt a megfelelő nyomon követésről.

Az eu-LISA igazgatótanácsa és a meglévő ECRIS szakértői csoport is folyamatosan figyelemmel kíséri majd az új rendszer végrehajtását. Ez a csoport emellett továbbra is a bűnügyi nyilvántartási információk – különösen az elítélt harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információk – uniós szintű cseréjére vonatkozó bevált gyakorlatok kialakítására szolgáló fórumként fog eljárni.

A Bizottság olyan nyomonkövetési mutatókat fog kidolgozni, mint például a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információk cseréjének mértéke a harmadik országbeli állampolgárokkal szembeni ítéletek és egyéb releváns ítéletek számához viszonyítva. A tagállamok és az eu-LISA is rendszeres statisztikát fognak vezetni, amely lehetővé fogja tenni a rendszer fejlődésének folyamatos nyomon követését.

·A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az 1. cikk meghatározza a rendelet tárgyát.

A központi ECRIS-TCN rendszer biztosítja, hogy az illetékes hatóságok gyorsan és hatékonyan megállapíthassák, hogy mely tagállamban vagy tagállamokban tárolnak egy adott harmadik országbeli állampolgárral kapcsolatos bűnügyi nyilvántartási információkat.

A 2. cikk meghatározza a rendelet hatályát. A rendelet a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságával kapcsolatos információk kezelésére vonatkozik, nem pedig az ítéletekkel kapcsolatos információkra, amelyeket a Bizottság által 2016-ban javasolt irányelv által módosított 2009/315/IB kerethatározat szabályoz. az ECRIS-TCN rendszer csak az Európai Unió területén működő büntetőbíróságok jogerős határozatainak hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságával kapcsolatos információkat kezeli, hogy a 2009/315/IB tanácsi kerethatározat által létrehozott Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren keresztül információkat nyújtsanak a korábbi ilyen ítéletekről.

A 3. cikk a rendeletben használt fogalmak meghatározását tartalmazza. Néhány fogalommeghatározás már létezik a vonatkozó uniós vívmányokban, más fogalmak azonban itt kerülnek először meghatározásra.

A fogalommeghatározások kiegészülnek a „harmadik országbeli állampolgár” fogalmával annak pontosítása céljából, hogy e rendelet alkalmazásában a személyeknek ez a csoportja a hontalan személyeket, valamint azokat a személyeket is felöleli, akiknek állampolgársága nem ismert az ítélethozatal szerinti tagállam előtt. Ennek a fogalommeghatározásnak meg kell egyeznie a Bizottság által 2016-ban javasolt irányelv által módosított kerethatározat fogalommeghatározásával.

E rendelet alkalmazásában az „illetékes hatóságok” a tagállamok központi hatóságait, valamint az Eurojustot és az Europolt [, valamint az Európai Ügyészséget] jelentik. 17

A 4. cikk leírja az ECRIS-TCN rendszer technikai felépítését. A kommunikációs infrastruktúra szerepét a közigazgatási szervek közötti biztonságos transzeurópai telematikai szolgáltatások (sTESTA) hálózata vagy annak bármely továbbfejlesztése tölti be. A cikk azt is egyértelművé teszi, hogy az új rendszer interfész szoftverét a problémamentes és kényelmes felhasználói élmény érdekében integrálni fogják a meglévő ECRIS referenciaalkalmazási szoftverbe.

Az 5. cikk kötelezi az ítéletethozatal szerinti tagállamot, hogy minden elítélt harmadik országbeli állampolgár esetében az ítéletnek a nemzeti bűnügyi nyilvántartásba történő bejegyzését követően a lehető leghamarabb hozzanak létre adatrekordot a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó központi ECRIS rendszerben.

az ECRIS-TCN rendszer csak az Európai Unió területén működő büntetőbíróságok által elítélt harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságával kapcsolatos információkat tartalmaz. A személyazonossággal kapcsolatos ilyen információk közé tartoznak az alfanumerikus adatokat és az ujjnyomatadatok a Bizottság által 2016-ban javasolt irányelv által módosított 2009/315/IB kerethatározatnak megfelelően, illetve az arcképmások, amennyiben szerepelnek a tagállamok nemzeti bűnügyi nyilvántartási adatbázisaiban.

A rendszer maximális hatékonyságának biztosítása érdekében ez a cikk arra is kötelezi a tagállamokat, hogy az ECRIS-TCN rendszerben rögzítsék a harmadik országbeli állampolgárok korábbi – a rendelet hatálybalépése előtti – elítélésével kapcsolatos információkat. A 25. cikk értelmében a tagállamoknak ezt a rendelet hatálybalépését követő 24 hónapon belül kell megtenniük. Ugyanakkor a tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy ebből a célból olyan információkat gyűjtsenek, amelyek a rendelet hatálybalépését megelőzően nem szerepeltek a bűnügyi nyilvántartásukban.

A 6. cikk az arcképmások használatával foglalkozik. az ECRIS-TCN rendszerben szereplő arcképmások jelenleg csak a személyazonosság ellenőrzésére használhatók. Nem kizárt, hogy a jövőben, az arcfelismerő szoftver fejlődését követően az arcképmások automatizált biometrikus megfeleltetés céljából is használhatók lesznek, amennyiben teljesülnek ennek technikai követelményei.

A 7. cikk az ECRIS-TCN rendszer használatának szabályairól rendelkezik a bűnügyi nyilvántartási információk birtokában lévő tagállam vagy tagállamok azonosítása céljából, hogy a 2009/315/IB tanácsi kerethatározat által létrehozott Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren keresztül információkat szerezzenek az ilyen korábbi ítéletekről. A 2016-ban javasolt irányelv által módosított kerethatározatban szereplő célhoz kötöttség alkalmazandó lesz a bűnügyi nyilvántartási információk bármely későbbi cseréjére.

Ez a cikk kötelezi a tagállamokat az ECRIS-TCN rendszer használatára minden olyan esetben, amikor megkeresés érkezik hozzájuk a harmadik országbeli állampolgárokat érintő korábbi ítéletekkel kapcsolatban a nemzeti jognak megfelelően, valamint a találatok nyomon követésére az ECRIS rendszeren keresztül azonosított tagállamokkal együttműködve. Ez a kötelezettség a büntetőjogi eljárások céljából és más releváns célból való megkeresésekre is vonatkozik.

A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információk birtokában lévő tagállamot vagy tagállamokat azonosítani kívánó tagállam „találat/nincs találat” kereséssel kereshet a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó központi rendszerben az érintett harmadik országbeli állampolgár alfanumerikus adatainak vagy ujjnyomatának használatával, az ilyen adatok elérhetőségének függvényében. Találat esetén ismertté válik az adatot szolgáltató tagállam vagy tagállamok neve, valamint a referenciaadatok és a kapcsolódó személyazonosító adatok. Ez lehetővé fogja tenni, hogy a tagállamok a meglévő ECRIS rendszer használatával a bűnügyi nyilvántartási információk cseréjét megelőzően ellenőrizzék az érintett személyek személyazonosságát.

az ECRIS-TCN rendszer által jelzett találat nem jelenti automatikusan azt, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgárt elítélték a feltüntetett tagállamban vagy tagállamokban, sem azt, hogy a feltüntetett tagállam vagy tagállamok bűnügyi nyilvántartási információkkal rendelkeznek az érintett harmadik országbeli állampolgárról. A korábbi ítéletek meglétét csak az érintett tagállam bűnügyi nyilvántartásából származó információk alapján lehet megerősíteni.

A 8. cikk az adatok megőrzésének idejével foglalkozik.

Az adatoknak a bűnügyi nyilvántartásokban és az ujjnyomatokat tároló rendszerekben való megőrzésének idejére vonatkozó nemzeti rendelkezések jelentősen eltérnek az egyes tagállamokban, és ez a javaslat nem törekszik ezek harmonizálására. Az ítélethozatal szerinti tagállamban érvényes megőrzési időszak alkalmazásának jól bevált elve alkalmazandó itt is a központi rendszerbe továbbított adatok vonatkozásában. Amíg az ítélettel kapcsolatos adatok szerepelnek a tagállamok bűnügyi nyilvántartásában, addig elérhetőnek kell lenniük ahhoz, hogy más tagállamok hatóságai is figyelembe vegyék azokat. Ez azt is jelenti, hogy az elítélt személlyel kapcsolatos valamennyi adatot még akkor is meg kell őrizni ez alatt az idő alatt, ha a bűnügyi nyilvántartástól eltérő adatbázisból származó ujjnyomatokat már törölték az ujjnyomatokat tartalmazó nemzeti adatbázisból. Ellenben még az ujjnyomatok nemzeti szinten történő megőrzése esetében is törölni kell az ujjnyomatokat a központi rendszerből, ha az ítélettel kapcsolatos valamennyi információ törlésre kerül a nemzeti bűnügyi nyilvántartásból. Ugyanaz a megközelítés érvényes a harmadik országbeli állampolgárokat érintő ítéletekre, mint az uniós polgárokat érintő ítéletekre, amelyek a kerethatározat értelmében bejelentésre kerültek az állampolgárságnak megfelelő tagállam felé.

A 9. cikk előírja, hogy a tagállamok kötelesek ellenőrizni a központi rendszerbe továbbított adatok helyességét és kijavítani, valamint a nemzeti bűnügyi nyilvántartásban való későbbi módosítások esetén módosítani őket. Ez szintén a kerethatározatban az uniós polgárok esetében alkalmazott logikát követi.

A 10. cikk végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra, hogy biztosítsa az ECRIS-TCN rendszer működésének egységes feltételeit. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek 18 megfelelően kell gyakorolni. A választott bizottsági eljárás a vizsgálóbizottsági eljárás. A 34. cikk az említett eljárás létrehozása tekintetében kiegészíti a 10. cikket.

A 11. cikk az eu-LISA-t bízza meg az ECRIS-TCN rendszer fejlesztésének és üzemeltetési igazgatásának feladatával, tekintettel az eu-LISA-nak az bel- és igazságügy terén működő más nagyszabású központosított rendszerek irányításában szerzett tapasztalatára. Az eu-LISA-t bízza meg az ECRIS referenciaalkalmazás továbbfejlesztésének és karbantartásának feladatával is, hogy biztosítsák az ECRIS-TCN rendszer és általában véve az ECRIS rendszer zavartalan működését. A referenciaalkalmazás biztosítja a jelenleg az ECRIS rendszerről szóló tanácsi határozat 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, összeköttetést biztosító szoftvert.

A 12. cikk felsorolja a tagállamok feladatait az ECRIS-TCN rendszer vonatkozásában. Továbbra is egyedül a tagállamok felelősek a nemzeti bűnügyi nyilvántartási adatbázisukért.

A 13. cikk az adatok felhasználásáért való felelősséggel foglalkozik.

A 14. cikk az Eurojustot nevezi meg kapcsolattartó pontként az olyan harmadik országok és nemzetközi szervezetek vonatkozásában, amelyek harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat kívánnak kérni. A cél az, hogy a harmadik államoknak és a nemzetközi szervezeteknek ne kelljen több tagállamhoz fordulniuk a megkereséssel. Az Eurojust nem adhat információt a megkereső harmadik államnak vagy nemzetközi szervezetnek többek között az ítélettel kapcsolatos adatokkal rendelkező tagállammal vagy tagállamokkal kapcsolatban, pusztán tájékoztatja az érintett tagállamot vagy tagállamokat a találatról. Az érintett tagállam döntené el, hogy felveszi-e a kapcsolatot a harmadik állammal vagy nemzetközi szervezettel az arról való tájékoztatás érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgárokat érintő korábbi ítéletekkel kapcsolatos információk a nemzeti jogszabályoknak megfelelően adhatók ki.

A 15. cikk közvetlen hozzáférést biztosít az Eurojust és az Europol[, valamint az Európai Ügyészség] számára az ECRIS-TCN rendszerhez a jogszabályokban előírt feladataik teljesítése céljából. Ugyanakkor ezek az illetékes hatóságok nem rendelkeznek hozzáféréssel az ECRIS rendszerhez, hogy ők maguk kérjék ki az ítélettel kapcsolatos információkat, hanem a nemzeti hatóságokkal kialakított meglévő csatornákat kell használniuk az ilyen információk megszerzésére. Ez a megközelítés tiszteletben tartja a tagállami hatóságokkal való kapcsolattartásra vonatkozó, az ilyen szervezetek tekintetében a jogi eszközökben meghatározott szabályokat.

A 16. cikk felsorolja az Eurojust és az Europol[, valamint az Európai Ügyészség] feladatait az ECRIS-TCN rendszer vonatkozásában.

A 17. cikk az adatbiztonságot szabályozza.

A 18. cikk a tagállamoknak az egyénekkel vagy más tagállamokkal szembeni felelősségével foglalkozik a jogellenes adatfeldolgozási műveletek vagy a rendelettel összeegyeztethetetlen aktusok esetében. Az e rendelet bármiféle megsértéséből adódó károk tekintetében nemzeti szinten kell meghatározni a tagállamok felelősségére vonatkozó szabályokat.

A 19. cikk kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti szinten, a kijelölt központi hatóságaik által nyomon kövessék a rendeletnek való megfelelést. 

A 20. cikk arról rendelkezik, hogy az ECRIS-TCN rendszerbe a rendelettel ellentétes módon bevitt adatok használata a nemzeti jog értelmében büntetendő.  

A 21. cikk meghatározza az adatkezelőket és az adatfeldolgozókat.

A 22. cikk a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információk birtokában lévő tagállam vagy tagállamok azonosítására korlátozza a központi rendszerben szereplő személyes adatok kezelését.

A 23. cikk feljogosítja az adatokhoz való hozzáférésre, az adatok javítására és a törvény által indokolt esetekben az adatok törlésének kérelmezésére azokat a harmadik országbeli állampolgárokat, akiknek adatai rögzítésre kerültek az ECRIS-TCN rendszerben.

A 24. cikk szabályozza a központi hatóságok és a felügyeleti hatóságok együttműködését az adatvédelemhez való jog biztosítása érdekében.

A 25. cikk az érintett harmadik országbeli állampolgárok számára elérhető jogorvoslati lehetőségekkel foglalkozik.

A 26. és a 27. cikk meghatározza a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos általi felügyeletre vonatkozó szabályokat. A 28. cikk szabályozza az együttműködésüket.

A 29. cikk a naplófájloknak az eu-LISA és az illetékes hatóságok általi megőrzésével foglalkozik.

A 30. cikk az adatok jelentések és statisztikák céljából való felhasználásával foglalkozik, és az eu-LISA-t bízza meg az ECRIS-TCN rendszerrel és az ECRIS referenciaalkalmazással kapcsolatos statisztikák elkészítésével. Továbbá arra kötelezi a tagállamokat, hogy továbbítsák az eu-LISA-nak a statisztikák összeállításához és elemzéséhez szükséges adatokat, illetve továbbítsák a Bizottságnak az elítélt harmadik országbeli állampolgárok számával, valamint a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében a területükön hozott ítéletek számával kapcsolatos statisztikákat.

A 31. cikk a költségeket szabályozza. Attól a lehetőségtől eltekintve, hogy uniós pénzügyi programokat használjanak fel az alkalmazandó szabályoknak megfelelően, minden tagállamnak fedeznie kell azon saját költségeit, amelyek a bűnügyi nyilvántartási adatbázisa megvalósításából, kezeléséből, használatából és karbantartásából, valamint az ECRIS-TCN rendszer használatának lehetővé tételéhez szükséges technikai kiigazítások megvalósításából, kezeléséből, használatából és karbantartásából származnak.

A 32. cikk kötelezi a tagállamokat, hogy jelentsék be a központi hatóságaikat az eu-LISA-nak, az eu-LISA-t pedig arra, hogy tegye közzé ezeknek a hatóságoknak a nevét.

A 33. cikk előírja, hogy a Bizottság fogja meghatározni az ECRIS-TCN rendszer működésének kezdő dátumát, és felsorolja, mely előfeltételeknek kell megfelelni a rendszer működésének megkezdése előtt.

A 34. cikk az eu-LISA és a Bizottság jelentéstételi és felülvizsgálati kötelezettségeivel foglalkozik. Az ECRIS-TCN rendszer működésének megkezdése után három évvel, illetve utána négyévente a Bizottság értékelni fogja a rendszer működését, beleértve az elítélt harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információcsere fokozásának hatékonyságát, valamint a rendszer hatékonyságával kapcsolatos technikai problémákat. Ebben a szakaszban a Bizottság azt is újra értékelni fogja, hogy kiterjesszék-e a rendszert további adatokra. A Bizottság az értékelés alapján dönt a megfelelő nyomon követésről.

A 35. cikk az alkalmazandó bizottsági eljárással foglalkozik egy szabványrendelkezés alapján.

A 36. cikk előírja, hogy az eu-LISA állítson fel egy tanácsadó csoportot, amely segítséget fog nyújtani az ECRIS-TCN rendszer, illetve az ECRIS referenciaalkalmazás fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez.

A 37. cikk az 1077/2011/EU rendelet módosításaival foglalkozik az eu-LISA új feladatainak tekintetében.

A 38. cikk meghatározza, hogy a rendelet hatálybalépését követően 24 hónap áll a tagállamok rendelkezésére a rendelet nemzeti szinten történő végrehajtására. az ECRIS-TCN rendszer kidolgozására és technikai alkalmazására vonatkozó specifikációk a végrehajtási jogi aktusokban kerülnek majd meghatározásra.

A 39. cikk szerint a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.



2017/0144 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése és támogatása érdekében a harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer létrehozásáról (ECRIS-TCN rendszer), valamint az 1077/2011/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Unió célul tűzte ki maga elé, hogy egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínáljon polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre irányuló megfelelő intézkedésekkel párosul.

(2)Ez a célkitűzés szükségessé teszi, hogy tagállamokban hozott ítéletekre vonatkozó információkat figyelembe vegyék az ítélethozatal szerinti tagállamon kívül az új büntetőeljárás folyamán a 2008/675/IB tanácsi kerethatározatban 19 megállapítottaknak megfelelően, valamint új bűncselekmények megelőzése érdekében.

(3)Ez a célkitűzés előfeltételezi a bűnügyi nyilvántartásokból kivonatolt információk cseréjét a tagállamok illetékes hatóságai között. Az ilyen információcsere megszervezésére és elősegítésre a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatban 20 megállapított szabályok, valamint a 2009/316/IB tanácsi határozattal 21 létrehozott Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) révén került sor.

(4)Az ECRIS jogi kerete azonban nem kellően fedi le a harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos megkeresések sajátosságait. Jóllehet jelenleg is lehetőség van a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcserére az ECRIS révén, azonban nem áll rendelkezésre ennek hatékony kivitelezésére szolgáló eljárás vagy mechanizmus.

(5)A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információkat az Unión belül nem az állampolgárság szerinti tagállamban gyűjtik össze, mint a tagállami állampolgárok esetében, hanem csupán azokban a tagállamokban őrzik meg, ahol meghozták az ítéleteket. Ezért kizárólag akkor nyerhető teljes körű áttekintés egy harmadik országbeli állampolgár bűnügyi előéletéről, ha információ iránti megkeresést intéznek minden tagállamhoz.

(6)Az ilyen általános megkeresések adminisztratív terhet rónak minden tagállamra, így azokra is, amelyek nem rendelkeznek információval az említett harmadik országbeli állampolgárról. Ez a teher a gyakorlatban visszatartja a tagállamokat a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információ iránti megkeresésektől, és ennek következtében a tagállamok a nemzeti nyilvántartásban őrzött információkra korlátozzák a bűnügyi nyilvántartási információkat.

(7)A helyzet javítása érdekében létre kell hozni egy olyan rendszert, amelynek segítségével a tagállamok központi hatóságai gyorsan és hatékonyan kideríthetik, hogy mely más tagállam(ok)ban tárolnak bűnügyi nyilvántartási információkat egy adott harmadik országbeli állampolgárról, majd ezt követően a 2009/315/IB kerethatározatnak megfelelően a jelenlegi ECRIS-keret felhasználásával bűnügyi nyilvántartási információkat kérhetnek az adott tagállamtól vagy tagállamoktól.

(8)Ezért e rendeletnek az alábbiakra vonatkozóan kell szabályokat megállapítania: egy személyes adatokat tartalmazó, uniós szinten központosított rendszer létrehozása, a tagállamok közötti feladatmegosztás, valamint a rendszer fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos felelősség megszervezése, továbbá a meglévő adatvédelmi szabályozás kiegészítéséhez és megfelelő általános adatvédelmi és adatbiztonsági szint biztosításához szükséges bármely konkrét adatvédelmi rendelkezés. Az érintett személyek alapvető jogait szintén meg kell védeni.

(9)A harmadik országbeli állampolgárokkal szembeni korábbi ítéletekre vonatkozó információkat őrző tagállam(ok) azonosítása (a továbbiakban: ECRIS-TCN rendszer) céljából az 1077/2011/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 22 létrehozott, a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökséget (eu-LISA) kell megbízni – tekintettel a bel- és igazságügy terén működő más nagyméretű rendszerek igazgatásával kapcsolatos tapasztalataira – az új központosított ECRIS-TCN rendszer kidolgozásának és üzemeltetésének feladatával. Az ügynökség megbízatását módosítani kell, hogy az tükrözze az említett új feladatokat.

(10)Mivel szoros műszaki kapcsolatokat kell létesítenie az ECRIS-TCN rendszer és a jelenlegi ECRIS-rendszer között, szintén az eu-LISA-t kell megbízni az ECRIS referenciaalkalmazás továbbfejlesztésének és karbantartásának feladatával, és ennek megjelenítése érdekében módosítani kell az ügynökség megbízatását.

(11)Az ECRIS-TCN rendszer kizárólag az Unión belüli büntetőbíróságok által elítélt harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó személyazonossági adatokat tartalmazhatja. Az ilyen személyazonossági adatok körének fel kell ölelnie az alfanumerikus adatokat, a 2009/315/IB kerethatározat szerinti ujjnyomatadatokat, valamint arcképmásokat, amennyiben a tagállamok nemzeti bűnügyi nyilvántartásaiban rögzítik azokat.

(12)Abban az esetben, ha megfelelés van a Központi Rendszerben rögzített adatok és a tagállam által a lekérdezéshez használt adatok között (találat), a találattal együtt azokat a személyazonossági adatokat is megadják, amelyek tekintetében „találatot” rögzítettek. Ezek az információk kizárólag arra használhatók, hogy elősegítsék az érintett harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának megerősítését. Ez arra is kiterjedhet, hogy a lekérdező tagállamok a harmadik országbeli állampolgár álneveként rögzítik az ilyen adatokat a nemzeti bűnügyi nyilvántartás adatbázisában.

(13)Az ECRIS-TCN rendszerben található arcképmások az első időszakban kizárólag a harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának ellenőrzése céljából használhatók fel. Lehetséges, hogy a jövőben, az arcfelismerő szoftver kifejlesztését követően arcképmásokat használhatnak fel automatikus biometrikus megfeleltetés céljából, feltéve hogy teljesülnek az erre vonatkozó műszaki előírások.

(14)A biometrikus azonosításra szükség van, mivel ez a legmegbízhatóbb módszer a tagállamok területén tartózkodó, gyakran sem okmányokkal, sem más személyazonosító eszközökkel nem rendelkező harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának megállapítására, valamint a harmadik országbeli állampolgárok adatainak megbízhatóbb megfeleltetésére.

(15)A tagállamoknak mielőbb létre kell hozniuk az ECRIS-TCN rendszerben az elítélt harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó rekordokat azt követően, hogy a velük szembeni ítéleteket bevitték a nemzeti bűnügyi nyilvántartásba.

(16)A rendszer maximális eredményességének biztosítása érdekében a tagállamoknak létre kell hozniuk az ECRIS-TCN rendszerben a rendelet hatálybalépése előtt elítélt harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó rekordokat is. A tagállamok azonban nem kötelezhetők arra, hogy ebből a célból olyan információkat gyűjtsenek, amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt még nem vittek be a bűnügyi nyilvántartásaikba.

(17)Az ítéletekre vonatkozó információk mozgásának javításával segíteni kell a tagállamokat a 2008/675/IB kerethatározat végrehajtásában, amely arra kötelezi tagállamokat, hogy az új büntetőeljárások folyamán figyelembe vegyék a korábbi ítéleteket.

(18)A tagállamok kötelesek minden olyan ügyben igénybe venni az ECRIS-TCN rendszert, amikor a nemzeti jog szerinti információkérést kapnak harmadik országbeli állampolgárok korábbi elítéléseiről, és amikor olyan találatokat követnek nyomon, amelyeket a tagállamok az ECRIS-rendszer révén azonosítottak. Ez a kötelezettség nem korlátozható kizárólag a nyomozásokkal összefüggésben álló megkeresésekre.

(19)Az ECRIS-TCN rendszer által jelzett találat nem jelentheti azt automatikusan, hogy az érintett harmadik országbeli állampolgárt elítélték a jelzett tagállam(ok)ban, sem pedig azt, hogy a jelzett tagállam(ok) bűnügyi nyilvántartási információkat őriz(nek) erről a harmadik országbeli állampolgárról. A büntetőjogi felelősséget megállapító korábbi ítélet megléte kizárólag az érintett tagállam bűnügyi nyilvántartásából kapott információk alapján erősíthető meg.

(20)Attól a lehetőségtől függetlenül, hogy uniós pénzügyi programokat használjanak fel az alkalmazandó szabályoknak megfelelően, minden tagállamnak fedeznie kell azon saját költségeit, amelyek a bűnügyi nyilvántartási adatbázis és a nemzeti ujjnyomat adatbázisok megvalósításából, kezeléséből, használatából és karbantartásából, valamint az ECRIS-TCN rendszer – így a nemzeti központi hozzáférési ponthoz való kapcsolataik – használatának lehetővé tételéhez szükséges technikai kiigazítások megvalósításából, kezeléséből, használatából és karbantartásából származnak.

(21)Az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 23 létrehozott Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségének (Europol), valamint a 2002/187/IB tanácsi határozattal 24 létrehozott Eurojustnak [, továbbá az (EU)…/… 25 rendelettel létrehozott Európai Ügyészségnek] hozzá kell férniük az ECRIS-TCN rendszernek, hogy jogszabályban előírt feladataik elősegítése érdekében azonosítsák a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információt őrző tagállam(ok)at.

(22)Ez a rendelet megállapítja az ECRIS-TCN rendszerhez való szigorú hozzáférési szabályokat és a szükséges biztosítékokat, beleértve a tagállamok adatgyűjtéssel és -használattal kapcsolatos felelősségét. Ezen túlmenően az egyének számára biztosítja a kártérítéshez, hozzáféréshez, javításhoz, törléshez és orvosláshoz – különösen a hatékony jogorvoslathoz – való jogot, valamint rendelkezik az adatkezelési műveletek független hatóságok általi felügyeletéről. Így tiszteletben tartja az alapvető jogokat és szabadságokat, és figyelemmel van különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elvekre, többek között a személyes adatok védelméhez való jogra, a törvény előtti egyenlőség elvére és a megkülönböztetés általános tilalmára.

(23)Az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv  26 alkalmazandó a természetes személyek védelmére a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása – így többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése – céljából végzett kezelésére. Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 27 alkalmazandó a személyes adatok nemzeti hatóságok általi kezelésére, amennyiben az (EU) 2016/680 irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A koordinált felügyeletet [az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó új adatvédelmi rendelet] 62. cikkének megfelelően kell biztosítani.

(24)Az e rendelet bármiféle megsértéséből adódó károk tekintetében meg kell határozni a tagállamok felelősségére vonatkozó szabályokat.

(25)Mivel e rendelet célkitűzését, nevezetesen a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információk gyors és hatékony cseréjének lehetővé tételét, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, így az a szükséges szinergia és interoperabilitás miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(26)Az ECRIS-TCN rendszer egységes feltételek mellett történő létrehozásának és üzemeltetési igazgatásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 28 megfelelően kell gyakorolni.

(27)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(28)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével, valamint 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, e tagállamok nem vesznek részt ezen irányelv elfogadásában, az rájuk nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

[vagy]

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikke és 4a. cikkének (1) bekezdése értelmében e tagállamok bejelentették, hogy részt kívánnak venni ezen irányelv elfogadásában és alkalmazásában.

(29)mivel az Egyesült Királyság 2017. március 29-én bejelentette az Unióból való kilépésre vonatkozó szándékát, az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke értelmében a kilépési megállapodás hatálybalépésének dátumától kezdődően, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével a Szerződések többé nem alkalmazandók az Egyesült Királyságra, kivéve, ha az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. Következtetésképpen, valamint a kilépési megállapodás rendelkezéseinek sérelme nélkül, az Egyesült Királyságnak a javaslatban való részvételére vonatkozó fenti leírás csak addig alkalmazandó, amíg az Egyesült Királyság tagállam.

(30)A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 29 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyeztettek az európai adatvédelmi biztossal, aki [...]-án/-én 30 véleményt adott,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET
Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy

E rendelet:

a)létrehozza a harmadik országbeli állampolgárok büntetőjogi felelősségét megállapító korábbi ítéletekre vonatkozó információkat őrző tagállam(ok) azonosítására szolgáló rendszert (a továbbiakban: ECRIS-TCN rendszer);

b)megállapítja azokat a feltételeket, amelyek alapján az illetékes hatóságok felhasználhatják az ECRIS-TCN rendszert, hogy a 2009/316/IB tanácsi kerethatározat által létrehozott Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren (ECRIS) keresztül információkat szerezzenek az ilyen korábbi ítéletekről. 

2. cikk
Hatály

Ez a rendelet a tagállamok büntetőbíróságai által hozott jogerős határozatok hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok személyazonossági adatainak az ilyen határozatok meghozatalának helye szerinti tagállam(ok) azonosítása céljából történő kezelésére vonatkozik.

3. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)„ítélet”: a büntetőbíróság által egy természetes személy ellen bűncselekmény elkövetése miatt hozott jogerős határozat, amennyiben e határozatot felvették az ítélethozatal szerinti tagállam bűnügyi nyilvántartásába;

b)„büntetőeljárás”: a tárgyalást megelőző szakasz, a tárgyalási szakasz, valamint az ítélet végrehajtása;

c)„bűnügyi nyilvántartás”: olyan nemzeti nyilvántartás vagy nyilvántartások, amelyek a nemzeti jognak megfelelően tartalmazzák az ítéleteket;

d)„ítélethozatal szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben ítéletet hoztak;

e)„központi hatóság”: a 2009/315/IB kerethatározat 3. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt hatóság(ok)

f)„illetékes hatóságok”: az e rendeletnek megfelelően az ECRIS-TCN rendszerhez való hozzáférésre hatáskörrel rendelkező központi hatóságok és uniós szervek;

g)„harmadik országbeli állampolgár”: a tagállamoktól eltérő ország állampolgára függetlenül attól, hogy az adott személy rendelkezik-e egy tagállam állampolgárságával is, vagy hontalan személy, vagy olyan személy, akinek az állampolgársága nem ismert azon tagállam számára, amelyben ítéletet hoztak az adott személlyel szemben;

h)„Központi Rendszer”: a tagállamok büntetőbíróságai által hozott jogerős határozatok hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok személyazonossági adatait őrző, az eu-LISA által fejlesztett és karbantartott adatbázis(ok);

i)„interfész szoftver”: az illetékes hatóságoknál telepített szoftver, amely lehetővé teszi számukra, hogy a 4. cikkben említett kommunikációs infrastruktúra útján hozzáférjenek a Központi Rendszerhez;

j)„személyazonosítás”: egy személy személyazonosságának több adathalmaz és az adatbázis összehasonlításával történő megállapítása;

k)„alfanumerikus adatok”: betűkből, számokból, speciális karakterekből, szóközökből és központozási jelekből álló adatok;

l)„ujjnyomat adatok”: mind a tíz ujj sík és átforgatott nyomatára vonatkozó adatok;

m)„arcképmás”: az arc digitális képe;

n)„találat”: a Központi Rendszerben rögzített adatok és a tagállam által a lekérdezéshez használt adatok közötti összehasonlítással megállapított megfelelés vagy megfelelések;

o)„nemzeti központi hozzáférési pont”: a 4. cikkben említett kommunikációs infrastruktúrához való nemzeti hozzáférési pont;

p)„ECRIS referenciaalkalmazás”: a Bizottság által kifejlesztett, és a bűnügyi nyilvántartási információknak az ECRIS útján történő cseréje céljából a tagállamok rendelkezésére bocsátott szoftver.

4. cikk
Az ECRIS-TCN rendszer technikai felépítése

(1)Az ECRIS-TCN rendszer a következőkből áll:

a)Központi Rendszer, ahol az elítélt harmadik országbeli állampolgárok személyazonossági adatait tárolják;

b)az egyes tagállamok nemzeti központi hozzáférési pontjai;

c)az interfész szoftver, amely lehetővé teszi a központi hatóságok kapcsolódását a Központi Rendszerhez a nemzeti központi kapcsolattartó ponton és a kommunikációs infrastruktúrán keresztül;

d)kommunikációs infrastruktúra a Központi Rendszer és a nemzeti központi hozzáférési pont között.

(2)A Központi Rendszer elhelyezését az eu-LISA biztosítja két műszaki helyszínén.

(3)Az interfész szoftvert integrálni kell az ECRIS referenciaalkalmazásba. A tagállamok az ECRIS referenciaalkalmazást használják az ECRIS-TCN rendszer lekérdezésére, valamint a bűnügyi nyilvántartási információk iránti, ezt követő kérelmek elküldésére.

II. FEJEZET
A központi hatóságok általi adatbevitel és -felhasználás

5. cikk
Adatbevitel az ECRIS-TCN rendszerbe

(1)Az ítélethozatal szerinti tagállam központi hatósága minden elítélt harmadik országbeli állampolgár esetében adatrekordot hoz létre a Központi Rendszerben. Az adatrekord a következő adatokat tartalmazza:

a)vezetéknév (családnév); utónév vagy utónevek; születési idő; születési hely (város és ország); állampolgárság vagy állampolgárságok; nem; szülők neve; adott esetben korábbi nevek, álnév/álnevek és/vagy felvett név/nevek; az ítélethozatal szerinti tagállam kódja;

b)a 2009/315/IB kerethatározat 31  szerinti ujjnyomatadatok, valamint a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett ujjnyomatok felbontására és felhasználására vonatkozó specifikációk; az elítélt személy ujjnyomatadatainak referenciaszáma, beleértve az ítélethozatal szerinti tagállam kódját.

(2)Az adatrekord az elítélt harmadik országbeli állampolgár arcképmásait is tartalmazhatja.

(3)A tagállamoknak a lehető leghamarabb létre kell hozniuk az adatrekordot azt követően, hogy az ítéletet bevitték a nemzeti bűnügyi nyilvántartásba.

(4)Az ítélethozatal szerinti tagállamok az [e rendelet hatálybalépésének dátuma] előtt hozott ítéletek tekintetében is létrehoznak adatrekordokat, amennyiben ezeket az adatokat nemzeti bűnügyi nyilvántartásukban vagy nemzeti ujjnyomat adatbázisukban tárolják.

6. cikk
Az arcképmásokra vonatkozó különös szabályok

(1)Az 5. cikk (2) bekezdésében említett arcképmások kizárólag arra használhatók fel, hogy megerősítsék az alfanumerikus lekérdezés vagy ujjnyomatokat alkalmazó lekérdezés eredményeként azonosított harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságát.

(2)Amint technikailag lehetségessé válik, az arcképmások arra is felhasználhatók, hogy harmadik országbeli állampolgárokat e biometrikus azonosító alapján azonosítsanak. Mielőtt e funkciót az ECRIS-TCN rendszerbe bevezetnék, a Bizottság a szükséges technológia rendelkezésre állásáról és alkalmazhatóságáról jelentést terjeszt elő, amelyre vonatkozóan az Európai Parlamenttel konzultációt folytat.

7. cikk
A bűnügyi nyilvántartási információt őrző tagállam(ok) azonosítására szolgáló ECRIS-TCN rendszer használata

(1)Ha valamely tagállam egy harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információkat kér az említett harmadik országbeli állampolgárral szembeni büntetőeljárás céljából vagy a büntetőeljárástól eltérő, a nemzeti jogával összhangban álló bármely célból, e tagállam központi hatósága az ECRIS-TCN rendszert használja a szóban forgó harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információkat őrző tagállam(ok) azonosítására annak érdekében, hogy az ECRIS-en keresztül beszerezze a korábbi ítéletekre vonatkozó információkat.

(2)Az Europol, az Eurojust[, valamint az Európai Ügyészség] hozzáféréssel rendelkeznek az ECRIS-TCN rendszerhez, hogy a 14., 15. és 16. cikknek megfelelően azonosítsák a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információkat őrző tagállamok(oka)t.

(3)Az illetékes hatóságok az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatok felhasználásával lekérdezhetik az ECRIS-TCN rendszert.

(4)Az illetékes hatóságok az 5. cikk (2) bekezdésében említett arcképmások felhasználásával is lekérdezhetik az ECRIS-TCN rendszert, amennyiben ezt a funkciót a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően végrehajtották.

(5)Találat esetén a Központi Rendszer automatikusan közli az illetékes hatósággal a harmadik országbeli állampolgárral kapcsolatos bűnügyi nyilvántartási információkat őrző tagállam(ok)ra vonatkozó adatokat, a kapcsolódó referenciaszámmal/számokkal és a megfelelő személyazonossági adatokkal együtt. Ezek a személyazonossági adatok kizárólag az érintett harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának ellenőrzése céljából használhatók fel.

(6)Abban az esetben, ha nem születik találat, a Központi Rendszer automatikusan tájékoztatja erről az illetékes hatóságot.

III. FEJEZET
Az adatok megőrzése és módosítása

8. cikk
Az adatok megőrzésének ideje

(1)Minden egyedi adatrekordot addig kell tárolni a Központi Rendszerben, amíg az érintett személy ítélet(ei)re vonatkozó adatokat tárolják a nemzeti bűnügyi nyilvántartásban.

(2)Az (1) bekezdésben említett adatmegőrzési időszak lejártakor az ítélethozatal szerinti tagállam központi hatósága haladéktalanul, de legkésőbb egy hónappal a megőrzési időszak lejárta után törli a Központi Rendszerből az egyedi adatrekordot.  

9. cikk
Az adatok módosítása és megőrzése

(1)A tagállamoknak jogában áll módosítani vagy törölni az ECRIS-TCN rendszerbe általuk bevitt adatokat.

(2)A nemzeti bűnügyi nyilvántartásban szereplő azon információk bármely későbbi módosítása, amelyek nyomán – az 5. cikkel összhangban – létrehozták az adatrekordot, maga után vonja, hogy az ítélethozatal szerinti tagállam ugyanígy módosítja a Központi Rendszerben található említett adatrekordban tárolt információkat.

(3)Ha valamely tagállam indokoltan véli úgy, hogy a Központi Rendszerben rögzített adatok nem pontosak, vagy azok Központi Rendszeren belüli kezelése e rendeletet sértő módon történik, ellenőrzi az érintett adatokat, és szükség esetén haladéktalanul módosítja vagy törli azokat a Központi Rendszerből.

(4)Ha az adatokat bevivő tagállamtól eltérő valamely tagállam indokoltan véli úgy, hogy a Központi Rendszerben rögzített adatok nem pontosak, vagy azok Központi Rendszeren belüli kezelése e rendeletet sértő módon történik, haladéktalanul kapcsolatba lép az ítélethozatal szerinti tagállam központi hatóságával. Az ítélethozatal szerinti tagállam egy hónapon belül ellenőrzi az adatok helytállóságát és kezelésük jogszerűségét.

IV. FEJEZET
Fejlesztés, üzemeltetés és feladatok

10. cikk
A végrehajtási jogi aktusok Bizottság általi elfogadása

(1)A Bizottság elfogadja az ECRIS-TCN rendszer fejlesztéséhez és műszaki kivitelezéséhez szükséges jogi aktusokat, és különösen az alábbiakra vonatkozó szabályokat:

a)az alfanumerikus adatok kezelésére vonatkozó műszaki leírás;

b)az ujjnyomatok ECRIS-TCN rendszerbeli felbontására és kezelésére vonatkozó műszaki leírás;

c)a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett interfész szoftver műszaki leírása;

d)az arcképmások kezelésére vonatkozó műszaki leírás;

e)az adatminőség, beleértve az adatminőség-ellenőrzések végrehajtására vonatkozó mechanizmust és eljárásokat is beleértve;

f)az adatok bevitele a 5. cikknek megfelelően;

g)az adatokhoz való hozzáférés a 7. cikknek megfelelően;

h)a 8. és 9. cikknek megfelelő adatmódosítás és -törlés;

i)a naplófájlok rögzítése és hozzáférhetősége a 29. cikknek megfelelően;

j)statisztikák biztosítása a 30. cikknek megfelelően;

k)az ECRIS-TCN rendszer teljesítmény- és hozzáférhetőségi követelményei.

(2)Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

11. cikk
Fejlesztés és üzemeltetési igazgatás

(1)Az ECRIS-TCN rendszer fejlesztése és üzemeltetési igazgatása az eu-LISA feladata. A fejlesztés a technikai előírások kidolgozását és végrehajtását, a tesztelést és az átfogó projektkoordinációt foglalja magában.

(2)Az ECRIS referenciaalkalmazás továbbfejlesztése és karbantartása ugyancsak az eu-LISA feladata.

(3)Az eu-LISA meghatározza az ECRIS-TCN rendszer fizikai felépítésének kialakítását, beleértve a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett Központi Rendszer, a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett nemzeti központi hozzáférési pont, valamint 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett interfész szoftver műszaki leírását és azok továbbfejlesztését. Az említett felépítést a Bizottság jóváhagyását követően az igazgatótanácsnak kell elfogadnia.

(4)Az eu-LISA [két évvel e rendelet hatálybalépése után] előtt és a 10. cikkben foglalt intézkedések Bizottság általi elfogadását követően kifejleszti és üzembe helyezi az ECRIS-TCN rendszert.

(5)A kialakítás és fejlesztés szakaszát megelőzően az eu-LISA igazgatótanácsa létrehoz egy legfeljebb tíz tagból álló programirányítási tanácsot. A programirányítási tanács az igazgatótanács által kinevezett nyolc képviselőből, a 36. cikkben említett, az ECRIS-TCN rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoport elnökéből, valamint a Bizottság által kinevezett egy tagból áll. Az igazgatótanács kizárólag azon tagállamokból nevez ki tagokat, amelyekre nézve az uniós jog értelmében teljes mértékben kötelezők az ECRIS-t szabályozó jogalkotási eszközök, és amelyek részt fognak venni a az ECRIS-TCN rendszerben. Az igazgatótanács gondoskodik arról, hogy az általa kinevezett képviselők rendelkeznek az igazságügyi és bűnügyi nyilvántartásokat vezető hatóságokat támogató IT-rendszerek fejlesztése és igazgatása terén szükséges tapasztalattal és szakismerettel. A programirányítási tanács legalább háromhavonta, szükség esetén pedig gyakrabban ülésezik. Biztosítja az ECRIS-TCN rendszer tervezési és fejlesztési szakaszának megfelelő irányítását. A programirányítási tanács havonta írásbeli jelentést készít a projekt haladásáról az eu-LISA igazgatótanácsa számára. Döntéshozatali hatáskörrel nem rendelkezik, és nem járhat el az igazgatótanács tagjainak képviseletében.

(6)A programirányítási tanács meghatározza saját eljárási szabályzatát, amely különösen a következőkről rendelkezik:

a)az elnökség;

b)az ülések helyszíne;

c)az ülések előkészítése;

d)szakértők részvétele az üléseken;

e)az igazgatótanácsban részt nem vevő tagállamok számára teljes körű tájékoztatást nyújtó kommunikációs tervek.

(7)Az elnökségi feladatokat az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő tagállam látja el, amennyiben rá nézve az uniós jog értelmében teljes mértékben kötelezők az ECRIS-t szabályozó jogalkotási eszközök és részt vesz majd az ECRIS-TCN rendszerben. Ha e követelmény nem teljesül, az a tagállam látja el elnökségi feladatokat, amely a következő időszakban betölti az a Tanács elnökségét, és amely megfelel az említett követelménynek.

(8)A programirányítási tanács tagjainak valamennyi utazási és ellátási költségét az ügynökség fedezi, és az eu-LISA eljárási szabályzatának 10. cikke értelemszerűen alkalmazandó. A programirányítási tanács titkárságát az eu-LISA biztosítja.

(9)A kialakítás és fejlesztés szakaszában a 36. cikkben említett, az ECRIS-TCN rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportot az ECRIS-TCN rendszerrel kapcsolatos nemzeti projektek projektmenedzserei alkotják. A kialakítás és fejlesztés szakaszában a tanácsadó csoport az ECRIS-TCN rendszer működésbe lépéséig havonta legalább egyszer ülésezik. Minden ülés után beszámol az eu-LISA igazgatótanácsának. Biztosítja az irányítási tanács tevékenységét segítő szakértelmet, valamint nyomon követi a tagállami előkészületek alakulását.

(10)Az eu-LISA a tagállamokkal együttműködve mindig biztosítja a – költség-haszon elemzés szerint – legjobb rendelkezésre álló technológiát.

(11)Az eu-LISA felel a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos következő feladatok ellátásáért:

a)felügyelet;

b)biztonság;

c)a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolat koordinációja.

(12)A Bizottság felel a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó minden egyéb feladatért, különösen a következőkért:

a)a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatok;

b)beszerzés és felújítás;

c)szerződéses ügyek.

(13)Az eu-LISA mechanizmust és eljárásokat dolgoz ki és tart fenn az ECRIS-TCN rendszerben található adatok minőség-ellenőrzésének elvégzésére, valamint rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak. Az eu-LISA rendszeresen jelentést tesz a tapasztalt problémákról a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak.

(14)Az ECRIS-TCN rendszer üzemeltetési igazgatása magában foglalja az ECRIS-TCN rendszer e rendeletnek megfelelő működésben tartásához szükséges valamennyi feladatot, és különösen azokat a karbantartási munkákat és technikai fejlesztéseket, amelyek a rendszer kielégítő minőségű, a műszaki előírásoknak megfelelő működéséhez szükségesek.

(15)Az eu-LISA ellátja az ECRIS-TCN rendszer és az ERIS referenciaalkalmazás technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

(16)Az Európai Unió tisztviselőire alkalmazandó személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, az eu-LISA megfelelő szakmai titoktartási vagy azzal egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyi állományának minden olyan tagjára, aki munkája során a Központi Rendszerben rögzített adatokat kezel. Ez a kötelezettség ezen alkalmazottak hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy tevékenységük befejeződését követően is fennáll.

12. cikk
A tagállamok feladatai

(1)Valamennyi tagállam feladata:

a)nemzeti bűnügyi nyilvántartási adatbázisaik és ujjnyomat adatbázisaik, valamint a nemzeti központi hozzáférési pont közötti biztonságos kapcsolat biztosítása;

b)az a) pontban említett kapcsolat fejlesztése, működtetése és karbantartása;

c)nemzeti rendszereik és az ECRIS referenciaalkalmazás közötti kapcsolat biztosítása;

d)a központi hatóságok kellően felhatalmazott személyi állománya számára e rendelettel összhangban az ECRIS-TCN rendszerhez biztosított hozzáférés irányítása és szervezése, valamint az ilyen alkalmazottak jegyzékének és profiljának összeállítása és rendszeres frissítése.

(2)Valamennyi tagállam megfelelő – különösen az adatbiztonsággal és az adatvédelmi szabályokkal, valamint a vonatkozó alapvető jogokkal kapcsolatos – képzésben részesíti az ECRIS-TCN rendszerhez való hozzáférési jogosultsággal rendelkező hatóságainak személyzetét, mielőtt engedélyezné számukra a Központi Rendszerben tárolt adatok kezelését.

13. cikk

Az adatfelhasználással kapcsolatos feladatok

(1)Az (EU) 2016/680 irányelv szerint valamennyi tagállam gondoskodik az ECRIS-TCN rendszerben rögzített adatok jogszerű kezeléséről, és különösen az alábbiakról:

a)kizárólag a kellően felhatalmazott alkalmazottak rendelkeznek hozzáféréssel az adatokhoz feladataik ellátása során;

b)az adatgyűjtés jogszerűen és a harmadik országbeli állampolgár emberi méltóságának teljes tiszteletben tartásával történik;

c)az adatok jogszerűen szerepelnek az ECRIS-TCN rendszerbe;

d)az adatok helyesek és naprakészek, amennyiben szerepelnek az ECRIS-TCN rendszerben.

(2)Az eu-LISA gondoskodik arról, hogy az ECRIS-TCN rendszer működtetésére e rendelettel és a 10. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokkal, valamint a 45/2001/EK rendelettel [vagy az annak helyébe lépő rendelettel] összhangban kerüljön sor. Az eu-LISA mindenekelőtt meghozza a szükséges intézkedéseket a Központi Rendszer, valamint a Központi Rendszer és a nemzeti központi hozzáférési pont közötti kommunikációs infrastruktúra biztonságának biztosítása céljából, az egyes tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül.

(3)Az eu-LISA tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost az ECRIS-TCN rendszer működésének megkezdése érdekében a (2) bekezdésnek megfelelően általa hozott intézkedésekről.

(4)A Bizottság a (3) bekezdésben említett információkat egy rendszeresen frissített, nyilvános honlapon elérhetővé teszi a tagállamok és a nyilvánosság számára.

14. cikk
Kapcsolattartó pont harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1)A harmadik országok és nemzetközi szervezetek az Eurojusthoz intézhetik a harmadik országbeli állampolgárok korábbi ítéleteire vonatkozó információkéréseiket.

(2)Ha az (1) bekezdésben említett információkérés érkezik az Eurojusthoz, az ECRIS-TCN rendszert használja annak meghatározására, hogy mely tagállam(ok) őriz(nek) az érintett harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó információkat, és azokban az esetekben, amikor azonosítja a tagállam(oka)t, haladéktalanul továbbítja a kérelmet e tagállam(ok) központi hatóságainak. Az érintett tagállamok feladata, hogy nemzeti jogukkal összhangban folytassák az ilyen kérelmekkel kapcsolatos ügyintézést.

(3)Sem az Eurojust és az Europol, [az Európai Ügyészség] sem valamely tagállam központi hatósága nem továbbíthatja vagy teheti elérhetővé harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy magánfél részére az ECRIS-TCN rendszerből megkapott, egy harmadik országbeli állampolgár korábbi ítéleteire vonatkozó információkat, vagy az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy mely tagállam(ok) őrizheti(k) ezeket az információkat.

15. cikk
Az Eurojust, az Europol[, valamint az Európai Ügyészség] hozzáférése

(1)Az Eurojust a 14. cikk végrehajtása, valamint jogszabályban előírt feladatainak teljesítése céljából közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az ERCRIS-TCN rendszerhez.

(2)Az Europol[, valamint az Európai Ügyészség] jogszabályban előírt feladatainak teljesítése céljából közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az ERCRIS-TCN rendszerhez.

(3)Miután egy találat azt jelzi, hogy a tagállam(ok) egy adott harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információkat őriz(nek), az Eurojust, az Europol[, valamint az Európai Ügyészség] felhasználhatják az említett tagállamok nemzeti hatóságaival a létesítő jogi eszközüknek megfelelően kialakított kapcsolataikat, hogy az ítéletre vonatkozó tájékoztatást kérjenek.

(4)Az e cikkben említett egyes szervek feladata az alkalmazottak számára e rendelettel összhangban az ECRIS-TCN rendszerhez biztosított hozzáférés irányítása és szervezése, valamint az ilyen alkalmazottak jegyzékének és profiljának összeállítása és rendszeres frissítése.

16. cikk
Az Eurojust, az Europol[, valamint az Európai Ügyészség] feladatai

(1)Az Eurojust, az Europol[, valamint az Európai Ügyészség] létrehozzák az ECRIS-TCN rendszerhez való kapcsolódásra szolgáló technikai eszközöket, és feladatuk az említett kapcsolat fenntartása.

(2)Az (1) bekezdésben említett szervek megfelelő – különösen az adatbiztonsággal és az adatvédelmi szabályokkal, valamint a vonatkozó alapvető jogokkal kapcsolatos – képzésben részesítik az ECRIS-TCN rendszerhez való hozzáférési jogosultsággal rendelkező személyzetüket, mielőtt engedélyezné számukra a Központi Rendszerben tárolt adatok kezelését.

(3)Az (1) bekezdésben említett szervek gondoskodnak arról, hogy az e rendelet alapján általuk kezelt személyes adatok az alkalmazandó adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelő védelemben részesüljenek.

17. cikk
Adatbiztonság

(1)Az eu-LISA – az egyes tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül – meghozza az ECRIS-TCN rendszer biztonságának biztosítása céljából szükséges intézkedéseket, szem előtt tartva a (3) bekezdésben megállapított biztonsági intézkedéseket.

(2)Az ECRIS-TCN rendszer üzemeltetését illetően az eu-LISA megteszi a (3) bekezdésben foglalt célok eléréséhez szükséges lépéseket, ideértve egy biztonsági terv, valamint egy üzletmenet-folytonossági és katasztrófaelhárítási terv elfogadását.

(3)A tagállamok biztosítják az adatok biztonságát a nemzeti központi hozzáférési ponthoz való adattovábbítás és onnan való adatátvétel előtt és az alatt. Valamennyi tagállam különösen:

a)fizikailag védi az adatokat, többek között a kritikus infrastruktúra védelmére irányuló vészhelyzeti tervek kidolgozása által;

b)megakadályozza, hogy jogosulatlan személyek jussanak be azokba a nemzeti létesítményekbe, amelyekben a tagállam az ECRIS-TCN rendszerrel kapcsolatosan végez műveleteket;

c)megakadályozza az adathordozók jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását és eltávolítását;

d)megakadályozza az adatok jogosulatlan bevitelét és a tárolt személyes adatok jogosulatlan ellenőrzését, módosítását vagy törlését;

e)megakadályozza a jogosulatlan adatkezelést az ECRIS-TCN rendszerben, illetve az ECRIS-TCN rendszerben kezelt adatok jogosulatlan módosítását vagy törlését;

f)biztosítja, hogy a az ECRIS-TCN rendszerhez való hozzáférésre jogosult személyek csak a hozzáférési jogosultságuk körébe tartozó adatokhoz férjenek hozzá, mégpedig kizárólag egyéni felhasználói azonosítókkal és titkos hozzáférési módszerekkel;

g)biztosítja, hogy az ECRIS-TCN rendszerhez való hozzáférésre jogosult összes hatóság olyan profilokat hozzon létre, amelyek leírják az adatok bevitelére, módosítására, törlésére, lekérdezésére vagy a profilokban történő keresésre jogosult személyek feladat- és felelősségi körét, és ezeket a profilokat kérésre haladéktalanul a 25. cikkben említett nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja;

h)biztosítja, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy mely szervekhez továbbíthatók személyes adatok az adatátviteli berendezések használatával;

i)biztosítja, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy ki, mikor, mely adatokat és milyen célból kezel az ECRIS-TCN rendszerben;

j)megakadályozza a személyes adatoknak az ECRIS-TCN rendszerbe vagy az ECRIS-TCN rendszerből történő továbbítása vagy adathordozón történő szállítása során a személyes adatok jogosulatlan olvasását, másolását, módosítását vagy törlését, különösen a megfelelő titkosítási technikák révén;

k)figyelemmel kíséri az e bekezdésben említett biztonsági intézkedések eredményességét, és megteszi a belső ellenőrzéssel kapcsolatban szükséges szervezeti intézkedéseket e rendelet betartásának biztosítása érdekében.

18. cikk
Felelősség

(1)Minden olyan személy, akit, vagy tagállam, amelyet kár ért a jogszerűtlen kezelésből vagy az e rendelettel összeegyeztethetetlen bármilyen intézkedésből adódóan, kártérítésre jogosult az elszenvedett kárért felelős tagállammal szemben. A tagállam, amennyiben igazolja, hogy nem terheli felelősség a kárt okozó eseményért, részben vagy egészben mentesül e felelősség alól.

(2)Ha egy tagállam az e rendelet szerinti kötelezettségeinek elmulasztásával kárt okoz az ECRIS-TCN rendszerben, felelősség terheli az okozott kárért, kivéve és amennyiben az eu-LISA vagy az ECRIS-TCN rendszerben részt vevő másik tagállam elmulasztotta meghozni a kár megelőzéséhez vagy hatásának minimalizálásához szükséges észszerű intézkedéseket.

(3)A tagállammal szembeni, az (1) és a (2) bekezdésben említett kártérítési igényre az alperes tagállam nemzeti joga az irányadó.

19. cikk
Önellenőrzés

A tagállamok biztosítják, hogy valamennyi központi hatóság megtegye a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítására, valamint hogy szükség esetén együttműködjön a felügyeleti hatósággal és a nemzeti felügyeleti hatósággal.

20. cikk
Szankciók

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ECRIS-TCN rendszerbe bevitt adatok e rendeletet sértő felhasználása hatékony, arányos és visszatartó erejű, a nemzeti jognak megfelelő szankciókkal büntetendő legyen.

V. FEJEZET
Az adatvédelemre vonatkozó jogok és az adatvédelem felügyelete

21. cikk
Adatkezelő és adatfeldolgozó

(1)A tagállamok valamennyi központi hatósága az (EU) 2016/680 irányelv szerinti adatkezelőnek tekinthető az adott tagállam által e rendelet alapján végzett személyadat-kezelés vonatkozásában.

(2)Az eu-LISA a 45/2001/EK rendelet szerinti adatfeldolgozónak tekinthető a tagállamok által a Központi Rendszerbe bevitt adatok tekintetében.

22. cikk
A személyes adatok kezelésének célja

(1)A Központi Rendszerbe bevitt adatok kizárólag a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információkat őrző tagállam(ok) azonosítása céljából kezelhetők.

(2)Az ECRIS-TCN rendszerhez való hozzáférés az 5. cikkben említett adatok bevitele, -módosítása, -törlése vagy -lekérdezése céljából kizárólag a központi hatóságok kellően felhatalmazott személyzete számára, az adatokba való betekintés céljából pedig a 15. cikkben említett szervek kellően felhatalmazott személyzete számára engedélyezhető. A hozzáférésnek az (1) bekezdésben említett célnak megfelelő feladatok elvégzéséhez szükséges mértékűnek és a kitűzött célokkal arányosnak kell lennie.

23. cikk
A hozzáféréshez, javításhoz és törléshez való jog

(1)A harmadik országbeli állampolgárok az (EU) 2016/680 irányelv 14. és 16. cikkében meghatározott jogokkal kapcsolatos kérelmei bármely tagállam központi hatóságához címezhetők.

(2)Ha az ítélethozatal szerinti tagállamtól eltérő tagállamhoz érkezik kérelem, ez a tagállam egy hónapon belül ellenőrzi az adatok helytállóságát és az ECRIS-TCN való kezelésük jogszerűségét, amennyiben az ellenőrzés az ítélethozatal szerinti tagállammal való konzultáció nélkül is elvégezhető. Ellenkező esetben az ítélethozatal szerinti tagállamtól eltérő tagállam 14 napon belül felveszi a kapcsolatot az ítélethozatal szerinti tagállam hatóságaival, és az ítélethozatal szerinti tagállam a kapcsolatfelvételtől számított egy hónapon belül ellenőrzi az adatok helytállóságát, valamint kezelésük jogszerűségét.

(3)Amennyiben az ECRIS-TCN rendszerben rögzített adatok hibásak vagy rögzítésük jogellenesen történt, az ítélethozatal szerinti tagállam a 9. cikknek megfelelően javítja vagy törli az adatokat. Az ítélethozatal tagállam, illetve adott esetben a kérelmet befogadó tagállam haladéktalanul írásbeli megerősítést küld az érintett személynek arról, hogy intézkedést hoztak a szóban forgó személlyel kapcsolatos adatok javításáról vagy törléséről.

(4)Ha a kérelmet befogadó tagállam nem ért egyet azzal, hogy az ECRIS-TCN rendszerben rögzített adat helytelen vagy jogellenesen került rögzítésre, e tagállam haladéktalanul közigazgatási határozatot fogad el, amely írásbeli magyarázatot nyújt az érintett személynek arról, hogy miért nem kívánják javítani vagy törölni a rá vonatkozó adatokat.

(5)Az a tagállam, amely a (4) bekezdés szerint közigazgatási határozatot fogadott el, tájékoztatja továbbá az érintett személyt arról, hogy milyen lépéseket tehet, amennyiben nem fogadja el a magyarázatot. Ez a tájékoztatás a keresetnek vagy panasznak az adott tagállam illetékes hatóságaihoz vagy bíróságaihoz történő benyújtására vonatkozó lehetőségekre, valamint az adott tagállam nemzeti joga szerint igénybe vehető – többek között a felügyeleti hatóságok által biztosított – segítségre is kiterjed.

(6)Az (1) és a (2) bekezdés szerint benyújtott kérelmeknek tartalmazniuk kell az érintett személy személyazonosításához szükséges információkat. Ezek az információk kizárólag az (1) és a (2) bekezdésben említett jogok gyakorlásának lehetővé tételére használhatók fel, és ezt követően haladéktalanul törlésre kerülnek.

(7)Amikor egy személy a (2) bekezdéssel összhangban a vele kapcsolatos adatokra vonatkozó kérelmet nyújt be, a központi hatóság egy írásos dokumentum formájában nyilvántartásba veszi, hogy ilyen irányú kérelmet nyújtottak be, és azt melyik hatóság és hogyan kezelte, és ezt a dokumentumot késedelem nélkül a felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja.

24. cikk
Az adatvédelemi jogok biztosítását célzó együttműködés

(1)A tagállamok központi hatóságai együttműködnek egymással a 23. cikkben megállapított jogok érvényesítése érdekében.

(2)Minden tagállam nemzeti felügyeleti hatósága kérésre segítséget nyújt és tanácsot ad az érintett személynek a vele kapcsolatos adatok javítására vagy törlésére vonatkozó jog gyakorlását illetően.

(3)Az adatokat továbbító tagállam felügyeleti hatósága és a kérelmet befogadó tagállamok felügyeleti hatóságai együttműködést folytatnak ebből a célból.

25. cikk
Jogorvoslatok

(1)Minden tagállamban bármely személynek joga van kereset benyújtására vagy panasztételre azon tagállamban, amely megtagadta a 23. cikkben foglalt, rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférés jogát, vagy az ilyen adatok javításának vagy törlésének jogát.

(2)A felügyeleti hatóságok segítségnyújtása az eljárás folyamán végig rendelkezésre áll.

26. cikk
A felügyeleti hatóság által gyakorolt felügyelet

(1)Minden tagállam biztosítja, hogy a felügyeleti hatóság vagy az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikke szerinti kijelölt hatóságok figyelemmel kísérjék a 6. cikkben említett, érintett tagállam általi személyesadat-kezelés jogszerűségét, beleértve az ECRIS-TCN rendszerbe és az onnan történő adattovábbítást is.

(2)A felügyeleti hatóság biztosítja a nemzeti bűnügyi nyilvántartásokban és ujjnyomat adatbázisokban végzett adatkezelési műveleteknek az ECRIS-TCN rendszer működésének megkezdésétől fogva legalább négyévente történő, a vonatkozó nemzetközi ellenőrzési szabványoknak megfelelő ellenőrzését.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy felügyeleti hatóságuk rendelkezzen az e rendelet alapján ráruházott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal.

(4)Minden tagállam a felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja a kért információkat, különösen a 12., a 13. és a 17. cikkel összhangban folytatott tevékenységekre vonatkozó információkat. Minden tagállam biztosítja a felügyeleti hatóságok számára a 29. cikk szerinti nyilvántartásokhoz való hozzáférést, valamint mindenkor lehetővé teszi számukra az ECRIS-TCN rendszerrel kapcsolatos létesítményekbe történő bejutást.

27. cikk
Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1)Az európai adatvédelmi biztos biztosítja, hogy az eu-LISA e rendelettel összhangban végezze a személyes adatok kezelésével kapcsolatos tevékenységeit az ECRIS-TCN rendszerben.

(2)Az európai adatvédelmi biztos biztosítja, hogy legalább négyévente, a megfelelő nemzetközi ellenőrzési szabványoknak megfelelően ellenőrizzék az ügynökség által folytatott, a személyes adatok kezelésével kapcsolatos tevékenységeket. Az ellenőrzésről készült jelentést megküldik az Európai Parlament, a Tanács, az eu-LISA, a Bizottság, a felügyeleti hatóságok és a nemzeti felügyeleti hatóságok számára. Az eu-LISA a jelentés elfogadása előtt lehetőséget kap észrevételeinek megtételére.

(3)Az eu-LISA az európai adatvédelmi biztos rendelkezésére bocsátja a kért információkat, hozzáférést biztosít számára minden dokumentumhoz és a 29. cikkben említett nyilvántartásokhoz, valamint mindenkor lehetővé teszi számára az eu-LISA létesítményeibe történő bejutást.

28. cikk
A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos közötti együttműködés

A koordinált felügyeletet a [az Unió intézményeire és szerveire vonatkozó új adatvédelmi rendelet] 62. cikkének megfelelően kell biztosítani.

29. cikk
Adatnaplók vezetése

(1)Az eu-LISA és az illetékes hatóságok – megfelelő feladatkörükön belül – biztosítják, hogy az ECRIS-TCN rendszerben zajló valamennyi adatkezelési művelet során naplózzák az adatokat a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzése, az adatkezelés jogszerűségének, az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követése, valamint önellenőrzés céljából.

(2)Az adatnapló vagy a dokumentáció a következőket tartalmazza:

a)az ECRIS-TCN rendszerhez való hozzáférés iránti kérelem célja;

b)az 5. cikkben említettek szerint továbbított adatok;

c)a nemzeti ügyszám;

d)a művelet dátuma és pontos időpontja;

e)a lekérdezésre használt adatok;

f)a lekérdezést végrehajtó tisztviselő, valamint a lekérdezést elrendelő tisztviselő azonosító jele.

(3)A konzultációk és közzétételek adatnaplói lehetővé teszik az ilyen műveletek indokolásának megállapítását.

(4)Az adatnapló és a dokumentáció csak az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzésére, valamint az adatok sértetlenségének és biztonságának biztosítására használható. A 34. cikkben említett nyomon követés és értékelés céljából kizárólag a személyes adatokat nem tartalmazó adatnaplók használhatók fel. Ezeket az adatnaplókat megfelelő intézkedésekkel kell védeni az illetéktelen hozzáféréssel szemben, és egy év elteltével törölni kell, ha a megkezdett felügyeleti eljárások érdekében már nincsen rájuk szükség.

(5)Kérelemre az eu-LISA haladéktalanul a központi hatóságok rendelkezésére bocsátja adatkezelési műveleteinek adatnaplóit.

(6)A kérelem elfogadhatóságának ellenőrzéséért, valamint az adatkezelés jogszerűségének és az adatok sértetlenségének és biztonságának nyomon követéséért felelős, illetékes nemzeti felügyeleti hatóságok feladataik ellátása céljából kérelmükre hozzáférést kaphatnak ezekhez az adatnaplókhoz. Kérelemre a központi hatóságok haladéktalanul az illetékes felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják adatkezelési műveleteik adatnaplóit.

VI. FEJEZET
Záró rendelkezések

30. cikk
Az adatok felhasználása jelentésekhez és statisztikához

(1)Az eu-LISA, az illetékes hatóságok és a Bizottság kellően felhatalmazott személyzete kizárólag jelentések és statisztikák összeállítása céljából, az egyéni személyazonosítás lehetősége nélkül hozzáférést kapnak az ECRIS-TCN rendszerben kezelt adatokhoz.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazásában az eu-LISA létrehozza, bevezeti és műszaki helyszínén/helyszínein üzemelteti az (1) bekezdésben említett olyan adatokat tartalmazó központi adattárat, amelyek nem teszik lehetővé az egyének személyazonosítását, ugyanakkor testre szabható jelentéseket és statisztikákat tesznek elérhetővé. A központi adattár biztonságosan hozzáférhető – ez a hozzáférés ellenőrzött és kizárólag a jelentések és statisztikák elérése céljából létrehozott speciális felhasználói profilok használatával lehetséges.

(3)A központi adattár üzemeltetésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint az adattárra alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokat a 35. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)Az eu-LISA által az ECRIS-TCN rendszer 34. cikkben említett működésének, valamint az ECRIS referenciaalkalmazás nyomon követése érdekében bevezetett eljárások magukban foglalják az e nyomon követést biztosító rendszeres időközönkénti statisztikák előállításának lehetőségét is.

Az eu-LISA havonta nem személyes statisztikákat nyújt be a Bizottságnak az ECRIS-TCN rendszer és az ECRIS referenciaalkalmazás útján a bűnügyi nyilvántartásokból gyűjtött információk rögzítéséről, tárolásáról és cseréjéről. Az eu-LISA a Bizottság kérésére rendelkezésre bocsátja az e rendelet végrehajtásához kapcsolódó konkrét szempontok alapján készített statisztikákat.

(5)A tagállamok benyújtják az eu-LISA-nak az e cikkben említett kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges statisztikákat. Statisztikai adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak az elítélt harmadik országbeli állampolgárok számáról, valamint a területükön harmadik országbeli állampolgárokkal szemben kiszabott ítéletek számáról.

31. cikk
Költségek

(1)A Központi Rendszer, a kommunikációs infrastruktúra, az interfész szoftver és az ECRIS referenciaalkalmazás létrehozásával és működtetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Unió általános költségvetése viseli.

(2)Az Eurojust, az Europol, valamint [az Európai Ügyészség] ECRIS-TCN rendszerhez való kapcsolódásának költségeit e szervek költségvetése viseli.

(3)A többi költséget a tagállamok viselik, különös tekintettel a meglévő nemzeti bűnügyi nyilvántartások, ujjnyomat adatbázisok és központi hatóságok ECRIS-TCN rendszerhez való kapcsolódásának költségeire, valamint az ECRIS referenciaalkalmazás elhelyezésének költségeire.

32. cikk
Értesítések

A tagállamok értesítik az eu-LISA-t azon központi hatóságaikról, amelyek hozzáféréssel rendelkeznek az adatok bevitele, módosítása, törlése, lekérdezése vagy keresése céljából. Az eu-LISA rendszeresen közzéteszi e központi hatóságok jegyzékét.

33. cikk
A működés megkezdése

(1)A Bizottság meghatározza azt az időpontot, amikor az ECRIS-TCN rendszer megkezdi a működését, miután teljesültek az alábbi feltételek:

a)elfogadták a 10. cikkben említett intézkedéseket;

b)az eu-LISA bejelentette, hogy sikeresen lezárult az ECRIS-TCN rendszer átfogó tesztelése, amit az eu-LISA a tagállamokkal együtt hajt végre;

c)a tagállamok érvényesítették az 5. cikkben említett adatok összegyűjtésére és az ECRIS-TCN rendszerbe történő továbbítására vonatkozó technikai és jogi előírásokat, és értesítették azokról a Bizottságot.

(2)Az eu-LISA értesíti a Bizottságot az (1) bekezdés b) pontjában említett teszt sikeres befejezéséről. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdés b) pontjának megfelelően végzett teszt eredményéről.

(3)A Bizottság (1) bekezdésben említett határozatát kihirdetik a Hivatalos Lapban.

(4)A tagállamok a Bizottság által az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott időponttól használni kezdik az ECRIS-TCN rendszert.

34. cikk
Nyomon követés és értékelés

(1)Az eu-LISA biztosítja azon eljárások meglétét, amelyek az ECRIS-TCN rendszer fejlesztésének nyomon követését szolgálják a tervezéssel és a költségekkel kapcsolatos célok tekintetében, illetve amelyek az ECRIS-TCN rendszer és az ECRIS referenciaalkalmazás működésének nyomon követését szolgálják a technikai eredményekkel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos célok tekintetében.

(2)A rendszer működésének nyomon követése és műszaki karbantartása céljából az eu-LISA hozzáféréssel rendelkezik az ECRIS-TCN rendszerben és az ECRIS referenciaalkalmazásban végzett adatkezelési művetekkel kapcsolatos szükséges információkhoz.

(3)[E rendelet hatálybalépése után hat hónap] -ig, majd azt követően hat hónaponként a fejlesztési szakasz alatt az eu-LISA jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ECRIS-TCN rendszer fejlesztésének helyzetéről. A fejlesztés befejeztével jelentést kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely bemutatja a célok – különösen a tervezéssel és a költségekkel kapcsolatos célok – megvalósítását és az esetleges eltérések indokait.

(4)Az ECRIS-TCN rendszer működésének megkezdése után két évvel, illetve utána évente, az eu-LISA – elsősorban az ECRIS-TCN rendszer működésére és használatára, valamint a bűnügyi nyilvántartásokból származó információknak az ECRIS referenciaalkalmazás útján történő cseréjére vonatkozó statisztikai adatok alapján – jelentést készít a Bizottságnak az ECRIS-TCN rendszer és az ECRIS referenciaalkalmazás műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát is.

(5)Három évvel az ECRIS-TCN rendszer működésének megkezdése után, majd azt követően négyévente a Bizottság átfogó értékelést készít az ECRIS-TCN rendszerről és az ECRIS referenciaalkalmazásról. Ez az átfogó értékelés kiterjed a rendelet alkalmazásának értékelésére, az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatára, az alapvető jogokra gyakorolt hatás felmérésére, valamint az alapul szolgáló megfontolások változatlan helytállóságának, a rendelet alkalmazásának, a rendszer biztonságosságának és a jövőbeni működésre gyakorolt hatásoknak az értékelésére, továbbá szükség esetén ajánlásokat is megfogalmaz. A Bizottság az értékelésről szóló jelentést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(6)A tagállamok, az Eurojust, az Europol[, valamint az Európai Ügyészség] benyújtják az eu-LISA-hoz és a Bizottsághoz az e cikkben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat, a Bizottság és/vagy az eu-LISA által előzetesen meghatározott mennyiségi mutatóknak megfelelően. Ez a tájékoztatás nem veszélyeztetheti a kijelölt hatóságok munkamódszereit, és nem tartalmazhat a kijelölt hatóságok információforrásait, személyzetének tagjait, illetve nyomozásait felfedő információt.

(7)Az eu-LISA a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (5) bekezdésben említett átfogó értékelés elkészítéséhez szükséges információkat.

35. cikk
Vizsgálóbizottsági eljárás

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet 32 értelmében vett bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

36. cikk
Tanácsadó csoport

Az eu-LISA tanácsadó csoportot hoz létre, amely biztosítja az eu-LISA számára az ECRIS-TCN rendszerrel és az ECRIS referenciaalkalmazással kapcsolatos szakértelmet, különösen az ügynökség éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének elkészítésével összefüggésben. A kialakítás és fejlesztés szakaszában a 11. cikket kell alkalmazni.

37. cikk
Az 1077/2011/EU rendelet módosítása

Az 1077/2011/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 1. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az ügynökség felel az Információs Rendszer, a Vízuminformációs Rendszer és az Eurodac, [a határregisztrációs rendszer], [az ETIAS], [a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételi, nyomonkövetési és elosztási mechanizmusát szolgáló automatizált rendszer], az ECRIS-TCN rendszer és az ECRIS referenciaalkalmazás üzemeltetési igazgatásáért.

2.A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Az ECRIS-TCN rendszerrel kapcsolatos feladatok

Az ECRIS-TCN rendszerrel és az ECRIS referenciaalkalmazással kapcsolatban az ügynökség ellátja:

a)az (EU) XXX/20XX európai parlamenti és tanácsi rendelettel* rá ruházott feladatokat;

b)az ECRIS-TCN rendszer és az ERIS referenciaalkalmazás technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

__________

*    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XXX/20XX rendelete (X.X.X.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése és támogatása érdekében a harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer létrehozásáról (ECRIS-TCN rendszer), valamint az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L...)”.

3.A 7. cikkben a (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A kommunikációs infrastruktúra üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos feladatokat a 966/2012/EK, Euratom rendelettel összhangban külső, magánszektorbeli vállalkozásokra vagy szervekre lehet bízni. Ebben az esetben a hálózati szolgáltatóra nézve kötelezők a (4) bekezdésben említett biztonsági intézkedések, és semmiképpen sem férhet hozzá a SIS II, a VIS, az Eurodac, [a határregisztrációs rendszer], [az ETIAS], [a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételi, nyomonkövetési és elosztási mechanizmusát szolgáló automatizált rendszer], az ECRIS-TCN rendszer üzemeltetési adataihoz, sem a SIS II-vel kapcsolatos SIRENE információcseréhez.

4.A 8. cikkben a (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az ügynökség nyomon követi a SIS II, a VIS, az Eurodac, [a határregisztrációs rendszer], [az ETIAS], [a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételi, nyomonkövetési és elosztási mechanizmusát szolgáló automatizált rendszer], az ECRIS-TCN rendszer, valamint az egyéb nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatása szempontjából fontos kutatások fejleményeit.

5.A 12. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)a szöveg az s) pont után a következő új sa) ponttal egészül ki:

„sa) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése és támogatása érdekében a harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer létrehozásáról (ECRIS-TCN rendszer), valamint az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, X.X.X-i (EU) XXX/20XX európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L...) 34. cikkének (3) bekezdése szerint elfogadja az ECRIS-TCN fejlesztéséről szóló jelentéseket”.

b)a t) pont helyébe a következő szöveg lép:

„t) elfogadja az 1987/2006/EK rendelet 50. cikkének (4) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 66. cikkének (4) bekezdése alapján [vagy a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, az 515/2014/EU rendelet módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelet 54. cikkének (7) bekezdése, és a büntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, valamint az 515/2014/EU rendelet módosításáról, továbbá az 1986/2006/EK rendelet, a 2007/533/IB tanácsi határozat és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelet 71. cikkének (7) bekezdése alapján] a SIS II, a 767/2008/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése és a 2008/633/IB határozat 17. cikkének (3) bekezdése alapján a VIS, az XXX-i (EU) XX/XX rendelet 64. cikkének (4) bekezdése alapján a határregisztrációs rendszer, valamint az XXX-i (EU) XX/XX rendelet 81. cikkének (4) bekezdése alapján az ETIAS, továbbá az (EU) XX/XXX rendelet 34. cikkének (4) bekezdése alapján az ECRIS-TCN rendszer és az ECRIS referenciaalkalmazás technikai működéséről készített jelentéseket;”

c)a v) pont helyébe a következő szöveg lép:

„v)    hivatalos észrevételeket fogad el az európai adatvédelmi biztosnak az 1987/2006/EK rendelet 45. cikkének (2) bekezdése, a 767/2008/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdése, a 603/2013/EU rendelet 31. cikkének (2) bekezdése, valamint a [határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló] XXX-i (EU) XX/XX rendelet 50. cikkének (2) bekezdése, és az [ETIAS létrehozásáról szóló] XXX-i (EU) XX/XX rendelet 57. cikke, továbbá [az ECRIS-TCN rendszer létrehozásáról szóló] (EU) XX/XXXX rendelet 27. cikkének (2) bekezdése szerinti vizsgálatokról szóló jelentései kapcsán, valamint biztosítja e vizsgálatok megfelelő nyomon követését;”.

d)az xa) pont után a szöveg következő ponttal egészül ki:

„xb) statisztikákat tesz közzé az ECRIS-TCN rendszerről és az ECRIS referenciaalkalmazásról az XXXX/XX rendelet 30. cikkének megfelelően;”.

e) Az y) pont helyébe a következő szöveg lép:

„y)    gondoskodik arról, hogy – a SIS II nemzeti rendszereihez tartozó hivataloknak (N.SIS II) és SIRENE irodáknak az 1987/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében, illetve a 2007/533/IB határozat 7. cikkének (3) bekezdésében [vagy a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, az 515/2014/EU rendelet módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikkének (8) bekezdése, és a büntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, valamint az 515/2014/EU rendelet módosításáról, továbbá az 1986/2006/EK rendelet, a 2007/533/IB tanácsi határozat és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikkének (8) bekezdése által említett jegyzékével, valamint a SIS II nemzeti rendszereihez tartozó hivataloknak (N.SIS II) és SIRENE irodáknak a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében, és a büntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról szóló XX-i XX európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett jegyzékével együtt – évente közzétegyék azoknak az illetékes hatóságoknak a jegyzékét, amelyek jogosultak a SIS II-ben található adatoknak az 1987/2006/EK rendelet 31. cikkének (8) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 46. cikkének (8) bekezdése szerinti közvetlen lekérdezésére; [valamint a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló (EU) XX/XXXX rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerinti illetékes hatóságok jegyzékét]; [az ETIAS létrehozásáról szóló (EU) XX/XXXX rendelet 11. cikke szerinti illetékes hatóságok jegyzékét], továbbá [az ECRIS-TCN rendszer létrehozásáról szóló XX/XXX rendelet 32. cikke szerinti központi hatóságok jegyzékét];”

6.A 15. cikkben a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)    Az Europol és az Eurojust megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor a SIS II-t érintő, a 2007/533/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden. [Az Európai Határ- és Parti Őrség megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor a SIS-t érintő, az (EU) 2016/1624 rendelet vagy az XXX-i XXX rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden]. Az Europol megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein is, amikor a VIS-t érintő, a 2008/633/IB határozat alkalmazásával kapcsolatos vagy az Eurodacot érintő, a 603/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden. [Az Europol megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein is, amikor a határregisztrációs rendszert érintő, (a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló) XX/XXX rendelet alkalmazásával kapcsolatos vagy az ETIAS-t érintő, (az ETIAS létrehozásáról szóló) XX/XXX rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden. Az Európai Határ- és Parti Őrség akkor is részt vehet az igazgatótanács ülésein, amikor az ETIAS-t érintő, az XXX-i XX/XX rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdés van napirenden]. [Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) megfigyelőként részt vehet az igazgatótanács azon ülésein is, amikor az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló (EU) rendelet (átdolgozás) COM(2016) 270 final-2016/0133(COD) 44. cikkében említett, a nemzetközi védelem iránti kérelmek nyilvántartásba vételi, nyomonkövetési és elosztási mechanizmusát szolgáló automatizált rendszert érintő kérdés van napirenden.] [Az Eurojust, az Europol, valamint az Európai Ügyészség akkor is részt vehet megfigyelőként az igazgatótanács ülésein, amikor (az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) kiegészítése és támogatása érdekében a harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN rendszer) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet módosításáról) szóló, XX/XXXX rendeletet érintő kérdés van napirenden.]Az igazgatótanács az üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot.

7.A 17. cikk (5) bekezdésének g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„g) a személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül, megállapítja a titoktartási követelményeket annak érdekében, hogy megfeleljenek az 1987/2006/EK rendelet 17. cikkének, a 2007/533/IB határozat 17. cikkének, a 767/2008/EK rendelet 26. cikke (9) bekezdésének, a 603/2013/EU rendelet 4. cikke (4) bekezdésének, [(a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló) XX-i (EU) XX/XX rendelet 34. cikke (4) bekezdésének] 33 , (az ETIAS létrehozásáról szóló) XX/XXXX rendelet 64. cikke (2) bekezdésének, valamint az XXX-i (EU) XX/XX rendelet 11. cikke (16) bekezdésének.]”

8.A 19. cikkben a (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az alábbi tanácsadó csoportok támogatják az igazgatótanácsot a nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos szakértelmükkel és különösen az éves munkaprogram és az éves tevékenységi jelentés elkészítésével összefüggésben:

a)SIS II tanácsadó csoport;

b)VIS tanácsadó csoport;

c)Eurodac tanácsadó csoport;

d)[EES-ETIAS] tanácsadó csoport;

e)ECRIS-TCN rendszer tanácsadó csoport;

f)bármely egyéb, valamely nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoport, ha a nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszköz így rendelkezik.”

38. cikk
Végrehajtás és átmeneti rendelkezések

(1)A tagállamok annak hatálybalépésétől számított 24 hónapon belül meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy e rendelet rendelkezéseinek megfeleljenek.

(2)Az [e rendelet hatálybalépésének dátuma] előtt hozott ítéletek esetében, a központi hatóságok az e jogi eszköz hatálybalépésétől számított 24 hónapon belül egyedi adatrekordokat hoznak létre a Központi Rendszerben, amennyiben ezeket az adatokat nemzeti bűnügyi nyilvántartásukban vagy nemzeti ujjnyomat adatbázisukban/adatbázisaikban tárolják.

39. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) kiegészítése és támogatása érdekében a harmadik országbeli állampolgárokra és a hontalan személyekre vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat birtokló tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer létrehozásáról (ECRIS-TCN rendszer), valamint az 1077/2011/EU rendelet módosításáról

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 34  

Szakpolitikai terület        33    Jogérvényesülés és fogyasztópolitika

A tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó tevékenység    33 03    Igazságügy

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

 A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 35  

 A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

 A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

   A biztonság és a jogérvényesülés közös térsége működésének javítása azáltal, hogy tökéletesítik a bűnügyi információcserét a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében.

   A bűnözés mérséklése és a bűnmegelőzés előmozdítása (a terrorizmus tekintetében is).

   A harmadik országbeli állampolgárokkal és az uniós polgárokkal szembeni megkülönböztetésmentesség biztosítása a bűnügyi nyilvántartási információk hatékony cseréje tekintetében.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzés

   A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartási információk iránti szükségtelen megkeresések számának és az azok következtében keletkező költségeknek a csökkentése.

   A harmadik országbeli állampolgárok tekintetében az ECRIS rendszeren keresztül folytatott bűnügyi nyilvántartási információcsere fokozása.

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Lásd a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó tevékenységek listáját, 33 03.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A kezdeményezés várhatóan létrehoz egy központosított rendszert a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat őrző tagállam(ok) azonosítására, hogy több harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információt cseréljenek ki a jelenlegi ECRIS rendszeren keresztül.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó bűnügyi nyilvántartások cseréjének mértéke a harmadik országbeli állampolgárokkal szembeni ítéletek és az elítélt harmadik országbeli állampolgárok számához viszonyítva.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó alfanumerikus és ujjnyomatokon alapuló személyazonosító adatokat tartalmazó központosított rendszer működtetése az eu-LISA által a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat őrző tagállam(ok) azonosítása céljából.

1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

A kezdeményezés várhatóan létrehoz egy központosított rendszert a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információkat őrző tagállam(ok) azonosítására, hogy több harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos információt cseréljenek ki a jelenlegi ECRIS rendszeren keresztül. A tagállamok önállóan nem tudnak létrehozni egy ilyen rendszert, ehhez az eu-LISA által kidolgozott és irányított rendszerre van szükség.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Az ECRIS rendszer 2012 áprilisában kellő időben, sikeresen létrejött. A cél ugyanezeknek a bevált módszereknek az alkalmazása. az ECRIS-TCN rendszerről szóló 2016. évi bizottsági irányelvjavaslattal kapcsolatos tárgyalások továbbá arról tanúskodnak, hogy határozottan többen támogatják egy központosított rendszer létrehozását.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Lásd a fenti, „A javaslat meglévő és egyéb uniós politikákkal való összhangja” elnevezésű szakaszokat. Az európai biztonsági stratégiában körvonalazott intézkedések részét képezi az ECRIS rendszer fejlesztése a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében.

A kezdeményezés emellett kapcsolódik az interoperabilitással foglalkozó magas szintű szakértői csoport munkájához, mert az új ECRIS-TCN rendszer azok közé a rendszerek közé tartozik, amelyek esetében felmerült a további interoperabilitás kialakítása más uniós rendszerekkel, például a Schengeni Információs Rendszerrel, a Vízuminformációs Rendszerrel és az Eurodac-kal.

Ezenfelül a bűnügyi nyilvántartási információk cseréje elősegíti a 2008/675/IB tanácsi kerethatározat alkalmazását, amely előírja, hogy a tagállamok igazságügyi hatóságainak a büntetőeljárás folyamán figyelembe kell venniük az ugyanazon személlyel szemben eltérő tények alapján más tagállamokban hozott korábbi ítéleteket, függetlenül az érintett személy állampolgárságától.

Ahogy a „Hatékonyabb visszatérési politika az Európai Unióban” című közleményben (C(2017) 200 final) szerepel, a tagállamok illetékes hatóságainak a korábbi ítéleteket is figyelembe kell venniük a közrendet, a közbiztonságot vagy a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyt jelentő harmadik országbeli állampolgárok jogszerű tartózkodásának megszüntetéséről, a visszaküldésről és a beléptetés megtagadásáról szóló határozatok vonatkozásában.

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

 A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

   A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

   Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

 A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: 2018-tól 2020-ig, azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 36  

 Bizottság általi közvetlen irányítás

a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

   végrehajtó ügynökségen keresztül 37  

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás, a költségvetés-végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

az EBB és az Európai Beruházási Alap

a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

közjogi szervek

magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

Tervbe vették a kezdeményezés eu-LISA általi végrehajtásának rendszeres nyomon követését a hatáskör-átruházási megállapodásnak, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének és a Bizottság adminisztratív eljárásainak megfelelően.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A hatáskör-átruházási megállapodásban folyamatos kockázatkezelési folyamat kerül kidolgozásra.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

A Bizottság által alkalmazott meglévő ellenőrzési módszerek lefedik az eu-LISA-val kötött hatáskör-átruházási megállapodást.

2.2.3.Az ellenőrzések becsült költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

A hatáskör-átruházási megállapodás és a Bizottság rendes pénzügyi eljárásai révén nagyszámú pénzügyi és adminisztratív kontrollmechanizmus létezik.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A közbeszerzési szabályok és eljárások a fejlesztési folyamat egésze során alkalmazandók; a következők tartoznak ide:

– a munkaprogram kidolgozása, valamint az eredmények és a költségek ellenőrizhetőségének biztosítása érdekében olyan mérföldkövek meghatározása, amelyek teljesülése a pénzügyi források felszabadításának feltétele;

– a pályázati dokumentáció oly módon való kidolgozása, amely biztosítja az eredmények megvalósulásának és a felmerült költségeknek az ellenőrizhetőségét;

– az ajánlatok minőségi és pénzügyi elemzése;

– a Bizottság más szervezeti egységeinek részvétele az eljárásban;

– az eredmények ellenőrzése és a számlák több szinten történő vizsgálata még a kifizetés előtt; valamint

– belső ellenőrzés.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

• Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A TPK fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám

Diff./Nem diff. 38

EFTA-országoktól 39

tagjelölt országoktól 40

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

3

18 02 07

A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (eu-LISA)

Diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

3

33 03 02

A polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megkönnyítése és támogatása

Diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

5

33 01 01

A „Jogérvényesülés és fogyasztópolitika” szakpolitikai területen foglalkoztatott tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadások

Nem diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.    A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

3

Biztonság és polgárság 

 

Költségvetési tétel száma: 18 02 07 41

2018.
év

2019.
év

2020.
év

ÖSSZESEN

1. cím: Személyzeti kiadások

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

0,263

0,350

0,350

0,963

Kifizetési előirányzatok

(2)

0,263

0,350

0,350

0,963

2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

 

 

 

 

Kifizetési előirányzatok

(2a)

 

 

 

 

3. cím: Működési kiadások

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(3a)

3,766

3,766

3,766

11,298

Kifizetési előirányzatok

(3b)

1,883

3,766

3,766

9,415

A Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósághoz/az eu-LISA-hoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3a

4,029

4,116

4,116

12,261

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3b

2,146

4,116

4,116

10,378



A többéves pénzügyi keret
fejezete

5

Igazgatási kiadások

2018

2019

2020

ÖSSZESEN

Költségvetési tétel száma: 33 01 01

• Humánerőforrás

0,207

0,207

0,207

0,621

• Egyéb igazgatási kiadások

0,040

0,040

0,040

0,120

A Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatósághoz/az eu-LISA-hoz tarozó előirányzatok ÖSSZESEN

Előirányzatok

0,247

0,247

0,247

0,741

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,247

0,247

0,247

0,741

2018

2019

2020

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

4,276

4,363

4,363

13,002

Kifizetési előirányzatok

2,393

4,363

4,363

11,119

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.2.1.Az eu-LISA költségvetésére gyakorolt becsült hatás, működési kiadások

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

3. cím: Működési kiadások

2018.
év

2019.
év

2020.
év

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 42

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 43

Egy központi rendszer és az ECRIS referenciaalkalmazási szoftver kidolgozása

– Teljesítés

Vállalkozó

 

1,406

 

1,406

 

1,406

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4,218

– Teljesítés

Szoftverek

 

1,618

 

1,618

 

1,618

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4,854

– Teljesítés

Hardver

 

0,476

 

0,476

 

0,476

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1,428

– Teljesítés

Igazgatás

– Teljesítés

Egyéb (iroda)

1. konkrét célkitűzés részösszege

 

3,500

 

3,500

 

3,500

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

10,500

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

A központi rendszer karbantartása

2018.
év

2019.
év

2020.
év

ÖSSZESEN

– Teljesítés

Vállalkozó

 

 

 

 

 

 

 

– Teljesítés

Szoftverek

 

 

 

 

 

 

 

– Teljesítés

Hardver

 

 

 

 

 

 

 

– Teljesítés

Igazgatás

– Teljesítés

Egyéb (iroda)

2. konkrét célkitűzés részösszege

 

 

 

 

 

 

 

3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

Hálózat

– Teljesítés

Fejlesztés

– Teljesítés

Műveletek

3. konkrét célkitűzés részösszege

4. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

Ülések

0,266

 

0,266

 

0,266

0,798

Az eu-LISA ÖSSZKÖLTSÉGE

 

3,766

 

3,766

 

3,766

 

11,298

3.2.3.A humánerőforrásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Az eu-LISA becsült személyzeti kiadásai: Összegzés

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

2018.
év

2019.
év

2020.
év

ÖSSZESEN

Tisztviselők (AD besorolási fokozat)

Tisztviselők (AST besorolási fokozat)

Szerződéses alkalmazottak

5

5

5

Ideiglenes alkalmazottak

Kirendelt nemzeti szakértők

ÖSSZESEN

5

5

5

Az 5 szerződéses alkalmazott felvétele a végrehajtás során a tervek szerint a projektmenedzsmentet, a haladás nyomon követését, a minőségbiztosítást és a rendszer tesztelését szolgálja. 2021-től a személyzet létszáma várhatóan csökken, a személyzet a projektmenedzsmenttel foglalkozik, illetve karbantartási és támogatási tevékenységet lát el.

Személyzet

Mennyiség

Profil

Feladat(ok)

Szerződéses alkalmazott (GF N°IV)

1

Projektvezető

A projekt előkészítése és végrehajtása

Szerződéses alkalmazott (GF N°IV)

1

Rendszermérnök

A rendszer alapos ismerete a megoldások tervezése, a végrehajtás és a technikai minősítés tekintetében

Szerződéses alkalmazott (GF N°IV)

2

Alkalmazás szakértő

Alkalmazás tervezése, megvalósítása és kibocsátása

Szerződéses alkalmazott (GF N°IV)

1

Szoftverminőségi mérnök

A tesztmenedzsment megtervezése, a teszteset meghatározása, a minőség dokumentálása, a teszteljárások validálása

3.2.4.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.1. Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság, összefoglaló

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

2018.
év

2019.
év

2020.
év

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETE

Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság, Humánerőforrás

0,207

0,207

0,207

0,621

Egyéb igazgatási kiadások

0,040

0,040

0,040

0,120

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK
részösszege

0,247

0,247

0,247

0,741

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 44
bele nem tartozó előirányzatok

Humánerőforrás

Egyéb igazgatási jellegű
kiadások

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

ÖSSZESEN

0,247

0,247

0,247

0,741

32.4.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

   A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

2018.
év

2019.
év

2020.
év

ÖSSZESEN

• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

XX (a központban és a bizottsági képviseleteken) Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság

1,5

1,5

1,5

4,5

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)

XX 01 05 01 (közvetett kutatás)

10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)

XX 01 04 éé  45

– a központban

(1)

– a küldöttségeknél

XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban)

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

ÖSSZESEN

1,5

1,5

1,5

4,5

       XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.    

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

Az AD álláshelyek lefedik a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság részvételét a rendszer kidolgozásában az eu-LISA-nál, továbbá a rendszer specifikációját érintő szükséges végrehajtási aktusok előkészítését.

Külső munkatársak

3.2.5.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.6.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

N.
év

N+1.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet 

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN



3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást



millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása 46

N.
év

N+1.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) HL L 93., 2009.4.7., 23. és 33. o.
(2) A Bizottság 2016. évi javaslatának (COM(2016) 07 final) megfelelően, a mostani javaslat a tagállami állampolgársággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra is alkalmazandó annak érdekében, hogy az információk attól függetlenül megtalálhatók legyenek, hogy a további állampolgárság ismert-e vagy sem. Lásd az említett javaslat indokolásának 12. oldalát.
(3) A Bizottság jelentése a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti, az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) révén történő cseréjéről.
(4) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai biztonsági stratégia, 2015. április 28., COM(2015)185 final.
(5) A Tanács még tárgyal a javaslatról, amelyhez készült egy hatásvizsgálat (SWD(2016) 4). Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága 2016. június 27-én elfogadta a 2016. évi bizottsági irányelvjavaslatról szóló jelentését.
(6) A Bizottság 2016. évi javaslatát kísérő hatásvizsgálatban röviden megvitatásra, majd gyorsan elvetésre került egy olyan teljesen központosított adatbázis létrehozásának lehetősége, amely tartalmazza az elítélt személyek személyazonosító adatait, illetve az ítélettel kapcsolatos teljes körű információkat. Ennek az volt az oka, hogy a tagállamokkal folytatott konzultáción, különösen a 2014 szeptemberében tartott ECRIS szakértői ülésen egyértelművé vált, hogy ez a megoldás politikailag nem valósítható meg, mert csak nagyon kevés tagállam támogatta.
(7) COM(2016) 205 final, 2016.4.6.
(8) A magas szintű szakértői csoport végleges jelentése, amelyet május 11-én tettel közzé, az alábbi internetes oldalon érhető el: http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetailDoc&id=32600&no=1
(9) Lásd a 2009/316/IB tanácsi határozat 3. cikkét.
(10) COM(2017) 261 final, 2017.5.16.
(11) A Tanács 2008/675/IB kerethatározata (2008. július 24.) az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről (HL L 220., 2008.8.15., 32. o.).
(12) HL L 286., 2011.11.1., 1. o.
(13) COM(2016) 6 final, 2016.1.19.
(14) http://ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?item_id=82547
(15) http://ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?item_id=82551
(16) SWD(2016) 4 final
(17) Amíg az Európai Ügyészséget létrehozó rendelet nem kerül elfogadásra, az Európai Ügyészségre való hivatkozások szögletes zárójelben szerepelnek.
(18) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(19) A Tanács 2008/675/IB kerethatározata (2008. július 24.) az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről (HL L 220., 2008.8.15., 32. o.).
(20) A Tanács 2009/315/IB kerethatározata (2009. február 26.) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról (HL L 93., 2009.4.7., 23. o.).
(21) A Tanács 2009/316/IB határozata (2009. április 6.) a 2009/315/IB kerethatározat 11. cikke alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról (HL L 93., 2009.4.7., 33. o.).
(22) Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).
(23) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).
(24) A Tanács 2002/187/IB határozata (2002. február 28.) az Eurojust létrehozásáról a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem megerősítése céljából (HL L 063., 2002.3.6., 1. o.).
(25) (EU) …/... rendelet (HL L...).
(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).
(27) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(28) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(29) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 008., 2001.1.12., 1. o.).
(30) HL C …
(31) A 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak a harmadik országbeli állampolgárok vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Rendszer (ECRIS) tekintetében történő módosításáról, valamint a 2009/316/IB tanácsi határozat felváltásáról (….) szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv által módosított formában.
(32) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(33) A határregisztrációs rendszerről szóló rendelet
(34) ABM: tevékenységalapú irányítás; ABB: tevékenységalapú költségvetés-tervezés.
(35) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(36) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_hu.html
(37) A költségvetést a Jogérvényesülés program költségvetéséből költségvetési átcsoportosítással biztosítják az eu-LISA számára 2020-ig bezárólag. 2021-től, az új többéves pénzügyi keret elfogadását követően a költségek az eu-LISA költségvetésében szerepelnek.
(38) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
(39) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(40) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.
(41) A költségvetést a Jogérvényesülés program költségvetéséből költségvetési átcsoportosítással biztosítják az eu-LISA számára 2020-ig. 2021-től a rendszer üzemel, és az új többéves pénzügyi keret elfogadását követően a költségek a rendszer karbantartásának visszatérő költségeire korlátozódnak, és szerepelni fognak az eu-LISA költségvetésében.
(42) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).
(43) Az 1.4.2. pontban („Konkrét célkitűzés(ek)…”) feltüntetett célkitűzés.
(44) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(45) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(46) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.
Top