Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02013R1308-20140101

Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete ( 2013. december 17. ) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1308/2014-01-01

2013R1308 — HU — 01.01.2014 — 000.005


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1308/2013/EU RENDELETE

(2013. december 17.)

a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(HL L 347, 2013.12.20., 671. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1310/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.)

  L 347

865

20.12.2013


Helyesbítette:

 C1

Helyesbítés, HL L 189, 27.6.2014, o 261  (1308/2013)

►C2

Helyesbítés, HL L 232, 5.8.2014, o 25  (1308/2013)

►C3

Helyesbítés, HL L 130, 19.5.2016, o 9  (1308/2013)




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1308/2013/EU RENDELETE

(2013. december 17.)

▼C3

a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

▼B



I.

RÉSZ

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)  Ez a rendelet létrehozza a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezését, azaz halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló uniós jogalkotási aktusokban meghatározott halászati és akvakultúra-termékek kivételével a Szerződések I. mellékletében felsorolt valamennyi termék, a piacának közös szervezését.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termékeket az I. melléklet megfelelő részeiben felsorolt alábbi ágazatok szerint kell csoportosítani:

a) gabonafélék, I. rész;

b) rizs, II. rész;

c) cukor, III. rész;

d) szárított takarmány, IV. rész;

e) vetőmagok, V. rész;

f) komló, VI. rész;

g) olívaolaj és étkezési olajbogyó, VII. rész;

h) len és kender, VIII. rész;

i) gyümölcs- és zöldségfélék, IX. rész;

j) feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, X. rész;

k) banán, XI. rész;

l) bor, XII. rész;

m) élő fák és egyéb növények, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat, XIII. rész;

n) dohány, XIV. rész;

o) marha- és borjúhús, XV. rész;

p) tej és tejtermékek, XVI. rész;

q) sertéshús, XVII. rész;

r) juh- és kecskehús, XVIII. rész;

s) tojás, XIX. rész;

t) baromfihús, XX. rész;

u) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, XXI. rész;

v) méhészeti termékek, XXII. rész;

w) selyemhernyó, XXIII. rész;

x) egyéb termékek, XXIV. rész.

2. cikk

A közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó általános rendelkezések

Az e rendeletben meghatározott intézkedésekkel kapcsolatban az 1306/2013/EU rendelet, valamint az annak értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E rendelet alkalmazásában a II. mellékletben meghatározott, bizonyos ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások alkalmazandók.

(2)  A II. melléklet II. részének B. szakaszában szereplő fogalommeghatározások csak a 2016/2017-es gazdasági év végéig alkalmazandók a cukor esetében.

(3)  Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, e rendelet alkalmazásában az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 20 ) és az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 21 ) szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

(4)  A rizságazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a fogalommeghatározásoknak a piaci fejlemények fényében történő naprakésszé tételéhez szükséges mértékben a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet I. részében szereplő, a rizságazatra vonatkozó fogalommeghatározások módosítása céljából.

(5)  E rendelet alkalmazásában:

a) „kevésbé fejlett régiók” az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 22 ) 90. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában ekként meghatározott régiók.

b) „természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek” azok az időjárási körülmények – így például fagy, jégeső, jég, eső vagy aszály –, amelyek a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagában az adott mezőgazdasági termelő szokásos éves termelésének több mint 30 %-át elpusztítják.

4. cikk

A mezőgazdasági termékekre alkalmazott, közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítása

Amennyiben a Kombinált Nómenklatúra módosításainak figyelembevételéhez szükséges, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az e rendeletben szereplő árumegnevezéseket és hivatkozásokat a Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámokhoz és alszámokhoz igazítsa.

5. cikk

A rizs átváltási arányai

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak vonatkozásában:

a) a rizs átváltási arányainak a feldolgozás különböző szakaszaira, valamint a feldolgozási költségeknek és a melléktermékek értékének a rögzítése;

b) a rizs átváltási arányainak alkalmazása tekintetében szükséges intézkedések elfogadása.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

6. cikk

Gazdasági évek

A gazdasági évek a következők:

a) egy adott év január 1-jétől december 31-ig a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint a banánágazat esetében;

b) április 1-jétől a következő év március 31-ig a szárított-takarmány-ágazat és a selyemhernyó-ágazat esetében;

c) július 1-jétől a következő év június 30-ig az alábbi ágazatok esetében:

i. gabonaágazat;

ii. vetőmagágazat;

iii. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata;

iv. len- és kenderágazat;

v. tej- és tejtermékágazat;

d) augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;

e) szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat esetében;

f) október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat esetében.

7. cikk

Referencia-küszöbértékek

(1)  A referencia-küszöbértékek a következők:

a) a gabonaágazat tekintetében 101,31 EUR/tonna, ami a raktárba szállított áruk nagykereskedelmi, kirakodás előtti állapotára vonatkozik;

b) a hántolatlan rizs tekintetében a III. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőség esetében 150 EUR/tonna, ami a raktárba szállított áruk nagykereskedelmi, kirakodás előtti állapotára vonatkozik;

c) a III. melléklet B. pontjában meghatározott szabványos minőségű, csomagolatlan cukor tekintetében a gyártelepi referencia-küszöbérték:

i. a fehércukor esetében: 404,4 EUR/tonna;

ii. a nyerscukor esetében: 335,2 EUR/tonna;

d) a marha- és borjúhúságazat tekintetében 2 224  EUR/tonna a hímivarú szarvasmarhafélék esetében a IV. melléklet A. pontjában említett, a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer szerinti „R3” húsossági/faggyúborítottsági osztályozású hasított testre;

e) a tej- és tejtermékágazat tekintetében:

i. 246,39 EUR/100 kg a vaj esetében;

ii. 169,80 EUR/100 kg a sovány tejpor esetében;

f) a sertéshús tekintetében 1 509,39  EUR/tonna a súly és a színhústartalom alapján meghatározott szabványos minőségű hasított testre, a sertések hasított testére vonatkozó, a IV. melléklet B. pontjában említett uniós osztályozási rendszerrel összhangban, az alábbiak szerint:

i. legalább 60 kg, de 120 kg-ot el nem érő tömegű hasított testek: „E” osztály;

ii. legalább 120 kg, de legfeljebb 180 kg tömegű hasított testek: „R” osztály;

g) az olívaolaj-ágazat tekintetében:

i. 1 779  EUR/tonna az extra szűz olívaolaj esetében;

ii. 1 710  EUR/tonna a szűz olívaolaj esetében;

iii. 1 524  EUR/tonna a két fokos szabadzsírsav-tartalommal rendelkező lampante olívaolaj esetében, ez az összeg tonnánként 36,70 euróval csökken a zsírsavtartalom minden további foka után.

(2)  A Bizottság – objektív kritériumok, nevezetesen a termelést érintő fejlemények, a termelési költségek (különösen az inputköltségek), valamint a piaci tendenciák figyelembevételével – rendszeresen felülvizsgálja az (1) bekezdésben meghatározott referencia-küszöbértékeket. A referencia-küszöbértékeket szükség esetén – a termelési és a piaci fejlemények tükrében – a rendes jogalkotási eljárással összhangban aktualizálni kell.



II.

RÉSZ

BELSŐ PIAC



I.

CÍM

PIACI INTERVENCIÓ



I.

FEJEZET

Állami intervenció és magántárolási támogatás



1.

Szakasz

Az állami intervencióra és a magántárolási támogatásra vonatkozó általános rendelkezések

8. cikk

Hatály

Ez a fejezet megállapítja a piaci intervencióval kapcsolatos szabályokat az alábbiak tekintetében:

a) állami intervenció, amelynek keretében a tagállamok illetékes hatóságai a termékeket felvásárolják és kitárolásukig tárolják; valamint

b) a termékek magántárolásához nyújtott támogatás.

9. cikk

A támogatásra jogosult termékek eredete

Csak az Unióból származó termékek jogosultak az állami intervenció keretében történő felvásárlásra vagy a magántároláshoz nyújtott támogatásra. Előírás továbbá, hogy a növényekből előállított termékek, illetve a tejből előállított termékek csak abban az esetben jogosultak a fent említett felvásárlásra vagy támogatásra, ha azokat az Unióból származó növényből, illetve az Unióban termelt tejből állították elő.

10. cikk

A hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszerek

A hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszereket a IV. melléklet A, illetve B. pontjának megfelelően kell alkalmazni a marha- és borjúhúságazatban a legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék hasított teste tekintetében, a sertéshúságazatban pedig a nem tenyészállatként tartott sertések hasított teste tekintetében.

A juh- és kecskehús-ágazatban a tagállamok a juhok hasított teste vonatkozásában a IV. melléklet C. pontjában meghatározott szabályoknak megfelelően alkalmazhatják az uniós osztályozási rendszert.



2.

Szakasz

Állami intervenció

11. cikk

Az állami intervencióra jogosult termékek

Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel, valamint a Bizottság által a 19. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és a 20. cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározható további követelményekkel és feltételekkel összhangban állami intervenció a következő termékek tekintetében alkalmazandó:

a) közönséges búza, durumbúza, árpa és kukorica;

b) hántolatlan rizs;

c) a 0201 10 00 és a 0201 20 20 – 0201 20 50 KN-kód alá tartozó, marha- és borjúhús-ágazati friss vagy hűtött hús;

d) jóváhagyott uniós vállalkozás által előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék, és amely közvetlenül és kizárólag olyan pasztőrözött tejszínből készült, amelyet közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyertek;

e) jóváhagyott uniós vállalkozás által tehéntejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka.

12. cikk

Állami intervenciós időszakok

Állami intervencióra az alábbiak szerint van lehetőség:

a) a közönséges búza, a durumbúza, az árpa és a kukorica tekintetében november 1-jétől május 31-ig;

b) a hántolatlan rizs tekintetében április 1-jétől július 31-ig;

c) a marha- és borjúhús tekintetében egész évben;

d) a vaj és a sovány tejpor tekintetében március 1-jétől szeptember 30-ig.

13. cikk

Az állami intervenció megnyitása és lezárása

▼C3

(1)  A 12. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót:

▼B

a) meg kell nyitni a közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor tekintetében;

b) a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs (beleértve a hántolatlan rizs meghatározott fajtáit és típusait is) tekintetében, ha azt a piaci helyzet szükségessé teszi. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni;

c) a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésben említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott, egyéb végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 20. cikk első bekezdésének c) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában a IV. melléklet A. pontjában említett, a szarvasmarhafélék hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer alapján jegyzett piaci átlagár nem éri el a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított referencia-küszöbérték 85 %-át.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az állami intervenciónak a marha- és borjúhúságazat tekintetében való lezárására vonatkozóan, amennyiben a 20. cikk első bekezdésének c) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek már nem teljesülnek. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

14. cikk

Felvásárlás rögzített áron vagy pályázati eljárás útján

A 13. cikk (1) bekezdése alapján megnyitott állami intervenció esetében a 11. cikkben említett termékek felvásárlási árának megállapításáról szóló intézkedéseket, továbbá adott esetben – rögzített áron való felvásárlás esetén – a mennyiségi korlátozásokra vonatkozó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

15 cikk

Állami intervenciós ár

(1)  Az állami intervenciós ár:

a) az az ár, amelyen a termékek állami intervenció keretében felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció rögzített áron történik; vagy

b) az a legmagasabb ár, amelyen az állami intervencióra jogosult termékek felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció pályázati eljárás útján történik.

(2)  Az állami intervenciós ár szintjének meghatározására vonatkozó intézkedéseket, beleértve az árnövelések, illetve árcsökkentések összegét is, a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

16. cikk

Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésére vonatkozó általános elvek

(1)  Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének a következőképpen kell történnie:

a) a piac bármiféle zavarának elkerülésével;

b) a vásárlók részére az árukhoz való egyenlő hozzáférés és azonos bánásmód biztosításával; valamint

c) az EUMSZ értelmében kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban.

(2)  Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezése történhet úgy, hogy a termékeket a vonatkozó uniós jogi aktusokban meghatározott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program rendelkezésére bocsátják. ►C3  Ebben az esetben a szóban forgó termékek könyv szerinti értéke az e rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett megfelelő rögzített állami intervenciós ár. ◄

(3)  A Bizottság minden évben nyilvánosságra hozza, hogy az előző év folyamán milyen feltételek mellett értékesítették az állami intervenció keretében felvásárolt termékeket.



3.

Szakasz

Magántárolási támogatás

17. cikk

Támogatható termékek

Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel, továbbá a Bizottság által a 18. cikk (1) bekedése, vagy a 19. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, valamint a 18. cikk (2) bekezdése vagy a 20. cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján meghatározandó további követelményekkel és feltételekkel összhangban magántárolási támogatás a következő termékek tekintetében nyújtható:

a) fehér cukor;

b) olívaolaj;

c) lenrost;

d) legalább nyolc hónapos szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa;

e) közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyert tejszínből előállított vaj;

f) sajt;

g) tehéntejből előállított sovány tejpor;

h) sertéshús;

i) juh- és kecskehús.

Az első bekezdés f) pontja csak az 1151/2012/EU rendelet szerinti, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott olyan sajtra vonatkozik, amelyet a szóban forgó rendelet 7. cikkében említett termékleírásban megállapított érlelési időn túl és/vagy egy olyan érlelési időn túl tárolnak, amely hozzájárul a sajt értékének növeléséhez.

18. cikk

A támogatás odaítélésének feltételei

(1)  A piac átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság szükség esetén felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározása céljából, amelyek mellett határozhat a 17. cikkben felsorolt termékek magántárolásának támogatásáról, figyelembe véve a következőket:

a) az érintett termékekre vonatkozó jegyzett uniós piaci átlagárak, referencia-küszöbértékek és termelési költségek; és/vagy

b) az ágazaton belüli haszonkulcsokra jelentős negatív hatást gyakorló, különösen súlyos piaci helyzet vagy gazdasági fejlemények nyomán szükséges, időben történő fellépés.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiakra vonatkozóan:

a) magántárolási támogatást nyújtása az e cikk (1) bekezdésében említett feltételek figyelembevételével a 17. cikkben felsorolt termékekre.

b) a magántárolási támogatás odaítélésének korlátozása.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)  A 17. cikkben említett magántárolási támogatás összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.



4.

Szakasz

Az állami intervencióra és a magántárolási támogatásra vonatkozó közös rendelkezések

19. cikk

Felhatalmazás

(1)  Annak biztosítása érdekében, hogy az állami intervenció keretében felvásárolt vagy magántárolási támogatásban részesülő termékek alkalmasak legyenek a hosszú távú tárolásra és épek, megfelelőek és kereskedelmi minőségűek legyenek, továbbá az egyes ágazatok sajátosságainak az állami intervenció és a magántárolás gazdaságos működésének szavatolása céljából történő figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló, az említett termékek vonatkozásában az ebben a rendeletben foglalt követelményeken túl további követelményeket és feltételeket meghatározó jogi aktusokat fogadjon el. E követelmények és feltételek célja, hogy a felvásárolt és tárolt termékek tekintetében garantálják az alábbiakat:

a) a termékek minősége a minőségi paraméterek, a minőségi csoportok, a minőségi osztályok, a kategóriák, a termékjellemzők és a termék kora vonatkozásában;

b) a termékek támogathatósága a mennyiségek, a csomagolás – ideértve a címkézést is –, a tartósítás, a korábbi tárolási szerződések, a vállalkozások jóváhagyása és a termékek azon állapota vonatkozásában, amelyre az állami intervenciós ár és a magántárolási támogatás vonatkozik.

(2)  A gabonafélék és a hántolatlan rizs ágazata sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs esetében a felvásárlásra és az eladásra vonatkozó minőségi kritériumok megállapítása céljából.

(3)  A megfelelő tárolókapacitás biztosítása, az állami intervenciós rendszer gazdaságosság, elosztás és a gazdasági szereplők általi hozzáférés tekintetében megvalósuló hatékonyságának szavatolása, továbbá a tárolási időszak végén történő elhelyezés céljából állami intervenció keretében felvásárolt termékek minőségének megőrzése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak meghatározása céljából:

a) az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek tárolására szolgáló létesítményekre vonatkozó követelmények;

b) a termékeknek az azokért, valamint azok vámok és más, a közös agrárpolitika keretében juttatandó vagy kivetendő összegek tekintetében való kezeléséért felelős tagállamon belüli és kívüli tárolására vonatkozó szabályok.

(4)  Annak biztosítása érdekében, hogy a magántárolási támogatás a kívánt hatást gyakorolja a piacra, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak meghatározása céljából:

a) abban az esetben alkalmazandó szabályok és feltételek, ha a tárolt mennyiség kevesebb, mint a szerződéses mennyiség;

b) az ilyen támogatásból juttatandó előleg fizetésére vonatkozó feltételek;

c) azon feltételek, amelyek értelmében a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újbóli értékesítéséről vagy elhelyezéséről határozni lehet.

(5)  Az állami intervenciós és magántárolási rendszerek megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak céljából:

a) a gazdasági szereplők számára az árukhoz való egyenlő hozzáférést és azonos bánásmódot biztosító pályázati eljárások alkalmazásának előírása;

b) a gazdasági szereplők által teljesítendő további feltételek meghatározása annak érdekében, hogy a rendszer hatékony irányítása és ellenőrzése egyszerűbb legyen a tagállamok és a gazdasági szereplők számára;

c) azon követelmény előírása, hogy a gazdasági szereplők biztosítékot helyezzenek letétbeé kötelezettségeik teljesítésének garantálására.

(6)  A műszaki fejlődés, valamint a 10. cikkben említett ágazatok igényeinek figyelembevétele, továbbá a különböző termékek kiszerelésének szabványosítása, és ezáltal a piac átláthatóságának, az árak jegyzésének és a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek:

a) kiigazítják és naprakésszé teszik a hasított testek osztályozására, azonosítására és kiszerelésére vonatkozó, a IV. mellékletben foglalt rendelkezéseket;

b) további rendelkezéseket határoznak meg a hasított testek osztályozására (többek között megfelelően képzett osztályozókkal), besorolására (többek között automatizált minősítési módszerek alkalmazásával), azonosítására, tömegének mérésére és jelölésére, továbbá az uniós átlagárak kiszámítására és az ezen árak kiszámításához alkalmazott súlyozási együtthatókra vonatkozóan;

c) eltéréseket határoznak meg a marha- és borjúhús-ágazatban egyes rendelkezésektől, továbbá a tagállamok által azon vágóhidak számára biztosítható egyedi eltéréseket állapítanak meg, amelyekben kevés szarvasmarhát vágnak, valamint egyes termékek kapcsán további rendelkezéseket fogadnak el, például a húsossági és a faggyússági osztályokba sorolás tekintetében, valamint további rendelkezéseket határoznak meg a juhhúságazatban a test súlya, a hús színe és faggyúborítottsága, és a kis tömegű bárányok osztályozási kritériumai tekintetében;

d) engedélyezik a tagállamoknak, hogy ne alkalmazzák a sertések hasított testére vonatkozó osztályozási és engedélyezési rendszert, valamint hogy a súlyon és a becsült színhústartalmon kívül egyéb értékelési kritériumokat is használjanak, vagy amelyek eltéréseket állapítanak meg az említett rendszer alkalmazása alól.

20. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el az e fejezet egységes alkalmazásához szükséges intézkedések vonatkozásában. Az említett intézkedések különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) a gazdasági szereplő által fizetendő költségek, amennyiben az állami intervenció keretében beszállított termékek nem felelnek meg a minőségi minimumkövetelményeknek;

b) az intervenciós tárolásra szolgáló létesítmények minimális tárolókapacitásának meghatározása;

c) az e fejezet alkalmazásához szükséges reprezentatív időszakok, piacok és piaci árak;

d) az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek beszállítása, az ajánlattevő által viselt szállítási költségek, a termékeknek a kifizető ügynökségek általi átvétele és a kifizetés;

e) a marha- és borjúhúságazat tekintetében a kicsontozással kapcsolatos műveletek;

f) a termékek csomagolásával, forgalmazásával és címkézésével kapcsolatos gyakorlati szabályok;

g) e fejezet alkalmazásában a vajat és sovány tejport előállító vállalkozások jóváhagyásának eljárása;

h) az egyik tagállamban intervenció keretében felvásárolt és betárolt termékeknek egy másik országban való tárolására szóló engedélyek kiadása;

i) az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítése vagy elhelyezése, különös tekintettel az értékesítési árakra, a kitárolás feltételeire, a kitárolt termékek további felhasználására vagy rendeltetésére, beleértve a 16. cikk (2) bekezdésében említett program céljából rendelkezésre bocsátott termékekkel kapcsolatos eljárásokat, és ezen belül a tagállamok közötti átadásokat;

j) az állami intervenció keretében felvásárolt termékek vonatkozásában rendelkezések a tagállamok azon lehetőségéről, hogy saját felelősségükre értékesítsék a tárolólétesítményekben maradt kis mennyiségeket, valamint az újra nem csomagolható vagy csökkent minőségű mennyiségeket;

k) a magántárolás vonatkozásában a tagállami illetékes hatóságok és a kérelmezők közötti szerződés megkötése és annak tartalma;

l) a termékek magántárolásba helyezése, magántárolása és kitárolása;

m) a magántárolás időtartama és a szerződésben meghatározott időtartamok lerövidítésére vagy meghosszabbítására vonatkozó rendelkezések;

n) a rögzített áron való felvásárlás esetén alkalmazandó eljárások, ideértve a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárásokat, illetve a biztosítékok összegét, valamint a magántároláshoz nyújtott, előre rögzített támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásokat;

o) pályázati eljárások alkalmazása az állami intervenció és a magántárolás kapcsán, különösen a következők tekintetében:

i. az ajánlatok vagy pályázatok benyújtása, és az a minimális mennyiség, amelyre kérelmet vagy ajánlatot lehet benyújtani;

ii. a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosítékok összege; valamint

iii. az ajánlatok kiválasztása annak biztosításával, hogy azok részesülnek előnyben, amelyek az Unió számára a legelőnyösebbek, valamint fenntartva annak lehetőségét, hogy szerződés odaítélésére nem feltétlenül kerül sor;

p) a marhák, sertések és juhok hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer alkalmazása;

q) a piaci árak megállapítása céljából a hasított testeknek és féltesteknek a IV. melléklet A IV. pontjában szereplőtől eltérő kiszerelése;

r) a tagállamok által a marhák és juhok hasított testének eltérő kiszerelésére alkalmazandó korrekciós tényezők, amennyiben a referencia-kiszerelés nem használatos;

s) az osztályozott hasított testek jelölésére vonatkozó gyakorlati szabályok, valamint a marhák, sertések és juhok hasított testére vonatkozó súlyozott uniós átlagárnak a Bizottság általi kiszámítására vonatkozó gyakorlati szabályok;

t) annak engedélyezése a tagállamok számára, hogy a területükön levágott sertések tekintetében a sertések hasított testének kiszerelését a IV. melléklet B.III. pontjában szereplőtől eltérő módon végezzék el, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

i. területükön a szokványos kereskedelmi gyakorlat eltér a IV. melléklet B.III. pontjában meghatározott kiszerelési módoktól;

ii. műszaki követelmények indokolják azt;

iii. a hasított testek bőrét egységes módon fejtik le;

u) a Bizottság szakértőiből és a tagállamok által kinevezett szakértőkből álló uniós bizottság által végzett, a hasított testek osztályozásának tagállamok általi alkalmazását ellenőrző helyszíni felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezések a hasított testek pontos és megbízható osztályozásának biztosítása érdekében. E rendelkezéseknek elő kell írniuk, hogy a felülvizsgálattal járó költségeket az Unió viseli.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

21. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, lehetővé téve a tagállamok számára, hogy a IV. melléklet C.III. pontjától eltérve a következő osztályozási kritériumokat alkalmazzák azon bárányok esetében, amelyek hasított testének súlya 13 kg-nál kisebb:

a) a hasított test súlya;

b) a hús színe;

c) faggyússág.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.



II.

FEJEZET

Támogatási programok



1.

Szakasz

Az élelmiszerhez való hozzáférés avítását célzó programok

22. cikk

Célcsoport

A mezőgazdasági termékek forgalmazásának és a gyermekek táplálkozási szokásainak javítását célzó támogatási programok azokra a gyermekekre irányulnak, akik rendszeresen járnak a tagállamok illetékes hatóságai által fenntartott vagy elismert valamely bölcsődébe/óvodába, vagy általános vagy középiskolai oktatási intézménybe.



1.

Alszakasz

Iskolagyümölcs- és iskolazöldség -program

23. cikk

A gyermekek gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

(1)  Uniós támogatás nyújtható a következőkhöz:

a) a 22. cikkben említett oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat termékeivel történő ellátása; valamint

b) a logisztikához és elosztáshoz, az eszközökhöz, a népszerűsítéshez, a monitoringhoz, az értékeléshez, valamint a kísérő intézkedésekhez kapcsolódó egyes költségek.

(2)  A programban részt venni kívánó tagállamoknak nemzeti vagy regionális szinten előzetes stratégiát kell kidolgozniuk a program végrehajtására. A tagállamoknak rendelkezniük kell a program eredményességének biztosításához szükséges kísérő intézkedésekről is, amelyek közé tartozhat az egészséges táplálkozási szokásokkal, a helyi élelmiszerláncokkal és az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemmel kapcsolatos oktatást szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás.

(3)  A tagállamok stratégiáik kidolgozásakor listát állítanak össze az adott program keretében engedélyezhető gyümölcs- és zöldségágazati, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati, valamint banánágazati termékekről. A listán nem szerepelhetnek a V. mellékletben felsorolt termékek.

Mindazonáltal, kellően indokolt esetekben, például amikor a tagállam termékek széles skáláját kívánja biztosítani programja keretében, vagy vonzóbbá kívánja tenni programját, a stratégia rendelkezhet úgy, hogy e termékek engedélyezhetők, feltéve, hogy a mellékletben említett anyagoknak csak kis mennyiségét tartalmazzák.

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes egészségügyi hatóságaik jóváhagyják a program keretében támogatható termékek listáját.

A tagállamok a termékeket objektív kritériumok alapján választják ki, amely kritériumok között szerepelhetnek többek között egészségügyi és környezeti megfontolások, a szezonális jelleg, a változatosság, a fajta vagy a termények elérhetősége, a lehetőségekhez mérten előnyben részesítve az uniós eredetű termékeket, és különösen a helyi beszerzést, a helyi piacokat, a rövid ellátási láncokat és a környezeti előnyöket.

(4)  Az (1) bekezdésben említett uniós támogatást meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(5)  Az (1) bekezdésben említett uniós támogatásban a tagállamok a hat és tíz év közötti életkorú gyermekek arányán alapuló objektív szempontok szerint részesülnek.

A programban részt vevő tagállamoknak a (2) bekezdésben említett stratégiájuk alapján évente kell kérelmezniük az uniós támogatást.

A programban részt vevő tagállamoknak nyújtott uniós támogatás minimumösszegének meghatározására, valamint a támogatás tagállamok számára történő indikatív és végleges elosztására vonatkozó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(6)  Az (1) bekezdésben említett uniós támogatás nem használható fel már meglévő, gyümölcsökre és zöldségekre, feldolgozott gyümölcsökre és zöldségekre, valamint banánra kiterjedő nemzeti iskolagyümölcs-programokhoz vagy ilyen termékekre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására.

Azonban ha egy tagállamban már működik olyan program, amely e cikk értelmében részesülhetne uniós támogatásban, és az adott tagállamnak szándékában áll a programot többek között annak célcsoportját, időtartamát vagy a keretében engedélyezett termékeket illetően kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni, e tagállam részesülhet uniós támogatásban, feltéve hogy a teljes nemzeti hozzájárulás és az uniós támogatás arányát illetően érvényesülnek az EUMSZ43. cikkének (3) bekezdése szerint megállapított korlátozások. Ebben az esetben az adott tagállam feltünteti végrehajtási stratégiájában, hogy programját milyen módon szándékozik kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni.

(7)  A tagállamok az uniós támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a 217. cikknek megfelelően.

(8)  Az uniós iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program nem érinti az uniós joggal összeegyeztethető, különálló nemzeti iskolagyümölcs- programokat.

(9)  Az Unió ezenkívül – az 1306/2013/EU rendelet 6. cikke alapján – finanszírozhat az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programhoz kapcsolódó tájékoztatási, monitoring- és értékelési intézkedéseket is, beleértve a programmal kapcsolatos figyelemfelkeltést és a kapcsolódó hálózatba szervezési intézkedéseket is.

(10)  A programban részt vevő tagállamok a termékosztás helyszínén felhívják a figyelmet a támogatási programban való részvételükre, és az Uniónak a programmal kapcsolatos támogató szerepére.

24. cikk

Felhatalmazás

(1)  A gyermekek egészséges táplálkozási szokásait elősegítendő, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a támogatásban a 22. cikkben meghatározott célcsoportba tartozó gyermekek részesüljenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos szabályokra vonatkozóan:

a) a tagállami támogatások célzottá tételével kapcsolatos további kritériumok;

b) a támogatást kérelmezők tagállamok általi kiválasztása és jóváhagyása;

c) a nemzeti vagy regionális stratégiák kidolgozása, valamint a kísérő intézkedések.

(2)  Az uniós alapok hatékony és célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) az a módszer, amelynek segítségével a beérkezett támogatási kérelmek alapján a tagállamok között átcsoportosítják a 23. cikk (5) bekezdésében említett támogatás indikatív elosztását;

b) a tagállami stratégiák keretében uniós támogatásban részesíthető költségek, valamint a konkrét költségekre vonatkozó átfogó felső értékhatár megállapításának lehetősége;

c) az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programjaik hatékonyságának monitoringjára és értékelésére vonatkozó tagállami kötelezettség.

(3)  A támogatási program ismertségének növelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben előírja, hogy az iskolagyümölcs- és iskolazöldség–programmal rendelkező tagállamok hívják fel a figyelmet az uniós támogatás szerepére.

25. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az ezen alszakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket, többek között az alábbiakat:

a) a tagállami stratégiákban feltüntetendő információk;

b) a támogatási kérelmek és a kifizetések;

c) a program népszerűsítésének módszerei, valamint a programmal kapcsolatos hálózatba szervezés;

d) az uniós iskolagyümölcs-programban részt vevő tagállamok monitoring- és értékelési jelentéseinek benyújtása, formátuma és tartalma.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



2.

Alszakasz

Iskolatej-program

26. cikk

A gyermekek tejjel és tejtermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

(1)  Uniós támogatást kell nyújtani a 22. cikk szerinti oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek a 0401 , a 0403 , a 0404 90 és a 0406 KN-kód alá vagy a 2202 90 KN-kód alá tartozó egyes tejtermékekkel és feldolgozott tejtermékekkel való ellátásához.

(2)  2015. augusztus 1-jétől a programban részt venni kívánó tagállamoknak – nemzeti vagy regionális szinten – előzetes stratégiával kell rendelkezniük a program végrehajtására. A tagállamok rendelkezhetnek a program eredményességének biztosításához szükséges kísérő intézkedésekről is, amelyek közé tartozhat például az egészséges táplálkozási szokásokkal, a helyi élelmiszerláncokkal és az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemmel kapcsolatos oktatást szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos tájékoztatás.

(3)  A tagállamok a stratégiáik kidolgozásakor a 27. cikknek megfelelően a Bizottság által elfogadott szabályokkal összhangban listát készítenek a vonatkozó programjaik alapján támogatható tejről és tejtermékekről.

(4)  Az oktatási intézményekben tanuló gyermekek részére történő ingyenes ételosztás kivételével az (1) bekezdésben említett uniós támogatás nem használható fel a már meglévő nemzeti tej- és tejtermékprogramokhoz vagy tejre és tejtermékre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. Ha azonban egy tagállamban már létezik olyan program, amely e cikk szerint uniós támogatásra lenne jogosult, és az adott tagállam azt ki kívánja terjeszteni vagy hatékonyabbá kívánja tenni, többek között a program célcsoportját, időtartamát vagy a támogatható termékeket illetően, uniós támogatás adható. Ebben az esetben az adott tagállam feltünteti végrehajtási stratégiájában, hogy programját milyen módon szándékozik kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni.

(5)  A tagállamok az uniós támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a 217. cikknek megfelelően.

(6)  Az uniós iskolatej- és iskolatejtermék-program nem érinti az uniós joggal összeegyeztethető, olyan különálló nemzeti iskolatej- és iskolatejtermék-programokat, amelyek a tej és a tejtermékek fogyasztásának népszerűsítésére irányulnak.

(7)  A tej és tejtermékek valamennyi fajtájára vonatkozó uniós támogatásokat és az (1) bekezdésben előírt uniós támogatásra jogosult maximális mértéket meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(8)  A programban részt vevő tagállamok a termékosztás helyszínén felhívják a figyelmet a támogatási programban való részvételükre, és az Uniónak a programmal kapcsolatos támogató szerepére.

27. cikk

Felhatalmazás

(1)  A tejtermékekkel kapcsolatos fogyasztói viselkedésminták alakulásának, a tejtermékpiacon bekövetkező újításoknak és fejlődésnek, a termékeknek az Unió különböző piacain való rendelkezésre állásának, valamint a táplálkozási szempontoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az alábbiakat:

a) a program keretében támogatható termékek, a 26. cikk (1) bekezdésében megállapított rendelkezésekkel összhangban, és figyelembe véve a táplálkozási szempontokat;

b) a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, beleértve adott esetben a kísérő intézkedéseket is; és

c) a monitoringhoz és az értékeléshez szükséges intézkedések.

(2)  Az uniós támogatás hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) a támogatásra jogosult kedvezményezettekre és kérelmezőkre vonatkozó szabályok;

b) a kérelmezők tagállamok általi jóváhagyására vonatkozó követelmény;

c) a támogatásra jogosult tejtermékek ételek készítéséhez való felhasználása oktatási intézményekben.

(3)  Annak érdekében, hogy a támogatást kérelmezők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a biztosítékok támogatási előleg fizetése esetén történő letétbe helyezésével kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan.

(4)  A támogatási program ismertségének növelése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza, hogy a tagállamoknak milyen feltételek mellett kell felhívniuk a figyelmet a támogatási programban való részvételükre, és az Uniónak a programmal kapcsolatos támogató szerepére.

(5)  Annak biztosítása érdekében, hogy a programban részt vevő termékek ára tükrözze a támogatást, a Bizottság felhatalmazást kap a 227. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az áraknak a program keretében történő megfigyelésére vonatkozóan.

28. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az ezen alszakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket, többek között az alábbiakat:

a) a támogatásra jogosult maximális termékmennyiség betartását biztosító eljárások;

b) előlegfizetés esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosíték összege;

c) a kérelmezők jóváhagyása, a támogatási kérelmek és a kifizetések céljából a tagállamoknak nyújtandó információk;

d) a program népszerűsítésének módja;

e) a 27. cikk (5) bekezdése szerinti ármegfigyelés irányítása.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



2.

Szakasz

Az olívaolaj és étkezési olajbogyó gazatában nyújtott támogatások

29. cikk

Az olívaolaj-ágazatot és az étkezési olajbogyót termesztő ágazatot támogató programok

(1)  Az Unió finanszírozást biztosít olyan hároméves munkaprogramokhoz, amelyeket a 152. cikk szerint elismert termelői szervezetek, a termelői szervezeteknek a 156. cikk szerint elismert társulásai vagy a 157. cikk szerint elismert szakmaközi szervezetek dolgoznak ki az alábbi területek közül egyhez vagy többhöz kapcsolódóan:

a) a piac figyelemmel kísérése és igazgatása az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában;

b) az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak javítása;

c) az olajbogyó-termesztés versenyképességének korszerűsítés révén történő javítása;

d) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása;

e) a monitoringrendszer, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének a nemzeti közigazgatási szervek fennhatósága alatt történő tanúsítása és védelme, különösen a végső felhasználóknak értékesített olívaolajok minőségének ellenőrzése;

f) a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai vagy a szakmaközi szervezetek által az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének javítása érdekében végrehajtott intézkedésekről szóló információk terjesztése.

(2)  Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokkal kapcsolatos uniós finanszírozási összegek a következők:

a) Görögország esetében évi 11 098 000  EUR;

b) Franciaország esetében évi 576 000  EUR; valamint

c) Olaszország esetében évi 35 991 000  EUR.

(3)  Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokra nyújtható uniós finanszírozás maximális összege megegyezik a tagállamok által visszatartott összegekkel. A támogatható költségek utáni finanszírozás maximális mértéke a következő:

a) az (1) bekezdés a),ba) ésca) pontjában említett területen végzett tevékenységek esetében 75 %;

b) az állóeszköz-beruházások esetében 75 %, az (1) bekezdés d) pontjában említett területen végzett egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %;

c) az (1) bekezdés e) és f) pontjában említett területeken legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó, az (1) bekezdésben említett elismert szervezet által végrehajtott munkaprogramok esetében 75 %, az e területeken végrehajtott egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %.

Az érintett tagállamok az uniós finanszírozás által nem fedezett költségek legfeljebb 50 %-áig terjedő kiegészítő finanszírozást biztosítanak.

30. cikk

Felhatalmazás

A 29. cikkben említett uniós támogatás hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása és az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) a 29. cikk (1) bekezdésében említett területek vonatkozásában az uniós támogatás keretében finanszírozható konkrét intézkedések, valamint a finanszírozásból kizárt tevékenységek és költségek;

b) a konkrét területek számára a tagállamok által nyújtandó uniós finanszírozás minimális mértéke;

c) munkaprogram jóváhagyása iránti kérelem benyújtása és támogatási előleg fizetése esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény;

d) a munkaprogramok kiválasztása és jóváhagyása során a tagállamok által figyelembe veendő kritériumok.

31. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e szakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket az alábbiak vonatkozásában:

a) a munkaprogramok végrehajtása és azok módosítása;

b) a támogatás kifizetése, az előleget is beleértve;

c) munkaprogram jóváhagyása iránti kérelem benyújtása és támogatási előleg fizetése esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárás, illetve a biztosíték összege.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



3.

Szakasz

Támogatások a gyümölcs- és zöldségágazatban

32. cikk

Működési alapok

(1)  A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei és/vagy azok társulásai működési alapot hozhatnak létre. Az alapot a következőkből finanszírozzák:

a) a következők pénzügyi hozzájárulása:

i. a termelői szervezet tagjai és/vagy maga a termelői szervezet; vagy

ii. termelői szervezetek társulásai e társulások tagjai révén;

b) a Bizottság által a 37. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a 38. cikk szerinti végrehajtási jogi aktusok útján elfogadandó feltételekre figyelemmel a termelői szervezeteknek vagy ezek társulásainak nyújtható uniós pénzügyi támogatás, amennyiben az említett társulások operatív programot vagy részleges operatív programot nyújtanak be, irányítanak és hajtanak végre.

(2)  A működési alapok kizárólag a tagállamoknak benyújtott és általuk jóváhagyott operatív programok finanszírozására használhatók fel.

33. cikk

Operatív programok

(1)  A gyümölcs- és zöldségágazati operatív programok legalább hároméves és legfeljebb ötéves időtartamra szólnak. A programok a 152. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett célkitűzések közül legalább kettőnek, vagy az alábbiakban felsorolt célkitűzések közül kettőnek a megvalósítására irányulnak:

a) a termelés tervezése, ideértve a termelés és a fogyasztás előrejelzését és monitoringját;

b) a termékek minőségének javítása a friss és a feldolgozott termékek esetében is;

c) a termékek kereskedelmi értékének növelése;

d) a friss vagy feldolgozott termékek promóciója;

e) környezetvédelmi intézkedések – különösen a vízre vonatkozóan – és környezetkímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve;

f) válságmegelőzés és -kezelés.

Az operatív programokat jóváhagyásuk céljából be kell nyújtani a tagállamok részére.

(2)  A termelői szervezetek társulásai teljes vagy részleges operatív programot is benyújthatnak, amely a tagszervezetek által a saját operatív programjaikban megjelölt, de végre nem hajtott tevékenységeket tartalmaz. A termelői szervezetek társulásainak operatív programjaira ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a termelői szervezetek operatív programjaira, és azokat a tagszervezetek operatív programjaival kell elbírálni.

Ennek érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a) a termelői szervezetek társulásai által benyújtott operatív programok szerinti intézkedések finanszírozása teljes mértékben az érintett társulás tagszervezeteinek hozzájárulásaiból történjen, és hogy ezeket az összegeket e tagszervezetek működési alapjaiból fizessék ki;

b) minden tagszervezet operatív programjában szerepeljen az intézkedések és a kapcsolódó pénzügyi részesedésük megjelölése;

c) ne legyen kettős támogatás.

(3)  Az (1) bekezdés első albekezdésének f) pontjában említett válságmegelőzés és -kezelés célja a gyümölcs- és zöldségpiaci válságok elkerülése és kezelése, és ebben az összefüggésben a következőkre terjed ki:

a) a forgalomba hozott mennyiség kezelését hatékonyabbá tevő beruházások;

b) képzésre vonatkozó intézkedések és a legjobb gyakorlatok cseréje;

c) promóció és kommunikáció, akár a megelőzés érdekében, akár válság idején;

d) a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása;

e) gyümölcsösök újratelepítése, amennyiben ez a kötelező kivágást követően egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból szükséges és amennyiben azt a tagállam illetékes hatósága rendeli el;

f) piacról történő árukivonás;

g) zöldszüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása;

h) betakarítási biztosítás.

A betakarítási biztosítás támogatásának hozzá kell járulnia a termelők bevételének biztosításához olyan esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, betegségek vagy kártevőfertőzések következtében veszteségeket szenvednek el.

A biztosítási szerződésekben meg kell követelni, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket.

A válságmegelőzési és -kezelési intézkedések – beleértve az ötödik albekezdés szerinti bárminemű tőke- és kamat-visszafizetést – az operatív program keretében felmerülő kiadások legfeljebb egyharmadát tehetik ki.

A termelői szervezetek a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozásához piaci feltételekkel kölcsönt vehetnek fel. Ebben az esetben a tőke és a kölcsön után járó kamatok visszafizetése az operatív program részét képezheti, és így jogosult lehet a 34. cikk szerinti uniós pénzügyi támogatásra. A válságmegelőzés és -kezelés keretében tett bármely konkrét intézkedés ilyen kölcsönökből, vagy közvetlenül finanszírozható, vagy akár mindkét módon is.

(4)  E szakasz alkalmazásában:

a)

„zöldszüret” : a nem forgalmazható éretlen termékek egy adott területen végzett teljes betakarítása; az érintett termékek nem lehetnek károsodottak a zöldszüret előtt, sem éghajlati okokból, sem betegség miatt, sem egyéb okokból;

b)

„be nem takarítás” : a folyó termelési ciklus megszakítása az érintett területen úgy, hogy a termék jól fejlett és egészséges, szép és forgalmazható minőségű. A termékek éghajlati jelenségek vagy betegség miatti megsemmisülése nem minősül be nem takarításnak.

(5)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a) az operatív programok két vagy több környezetvédelmi intézkedést tartalmazzanak; vagy

b) az operatív programok kiadásainak legalább 10 %-a környezetvédelmi intézkedéseket fedezzen.

A környezetvédelmi intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az 1305/2013/EUrendelet 28. cikkének (3) bekezdésében előírt, az agrár-környezetvédelmi-éghajlati kifizetésekre vonatkozó követelményeket.

Amennyiben az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének (3) bekezdése szerinti agrár-környezetvédelmi-éghajlati kötelezettségvállalások közül egyet vagy többet egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80 %-a vállalta, akkor e kötelezettségvállalások mindegyike az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít.

Az e bekezdés első albekezdésében említett környezetvédelmi intézkedések támogatása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkiesést.

(6)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a környezeti terhelést növelő beruházások csak olyan esetekben legyenek engedélyezhetők, amikor hatékony védintézkedések óvják a környezetet az ilyen terheléssel szemben.

34. cikk

Uniós pénzügyi támogatás

(1)  Az uniós pénzügyi támogatás megegyezik a 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, és legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

(2)  Az uniós pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek és/vagy ezek társulásai általforgalmazott termékek értékének 4,1 %-a.

A termelői szervezetek esetében ez a százalékarány azonban a forgalmazott termékek értékének 4,6 %-ára növelhető, amennyiben a forgalmazott termékek összértékének 4,1 %-át meghaladó összeget csak válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel.

Termelői szervezetek társulásai esetében ez a százalékérték a forgalmazott termékek értékének 4,7 %-ára növelhető, amennyiben a forgalmazott termékek értékének 4,1 %-át meghaladó összeget csak a termelői szervezetek társulása által a tagjai nevében végrehajtott válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel.

(3)  A termelői szervezet kérésére – egy operatív program vagy az operatív program egy része tekintetében – az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 60 %-ra kell emelni, amennyiben a szóban forgó program az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti:

a) több olyan uniós termelői szervezet nyújtja be, amelyek különböző tagállamokban, több államot érintő rendszerek keretében működnek;

b) szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott egy vagy több termelői szervezet nyújtja be;

c) kizárólag a 834/2007/EK tanácsi rendelet ( 23 ) hatálya alá tartozó biotermékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

d) egy olyan elismert termelői szervezet első benyújtott operatív programja, amely két elismert termelői szervezet egyesüléséből jött létre;

e) termelői szervezetek elismert társulásának első benyújtott operatív programja;

f) olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermés kevesebb, mint 20 %-át forgalmazzák termelői szervezetek;

g) az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók egyikének termelői szervezete nyújtja be.

(4)  Az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 100 %-ra kell emelni a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében akkor, ha a kivont mennyiség nem haladja meg az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek mennyiségének 5 %-át, és rendeltetése:

a) ingyenes szétosztás a tagállamok által e célből elismert jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek; vagy

b) ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, a 22. cikkben említett intézmények, gyermeküdültetési táborok, kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott mennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék.

35. cikk

Nemzeti pénzügyi támogatás

(1)  A tagállamok olyan régióiban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka különösen alacsony, a Bizottság – a tagállamok kellően indokolt kérésére – végrehajtási jogi aktusok útján engedélyezheti a tagállamoknak, hogy a termelői szervezetek számára a 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80 %-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)  Az Unió az e cikk (1) bekezdésében említett nemzeti pénzügyi támogatást az érintett tagállam kérésére megtérítheti a tagállamok olyan régiói számára, amelyekben a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és az 1305/2013/EU rendelet 27. cikkében említett termelői csoportok e régiókban a gyümölcs- és zöldségtermelés értékének kevesebb, mint 15 %-át értékesítik, amennyiben a régióban a gyümölcs- és zöldségtermelés részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből legalább 15 %.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján dönt a nemzeti pénzügyi támogatás megtérítéséről. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

36. cikk

Az operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia

(1)  A tagállamok nemzeti keretet hoznak létre, amely tartalmazza a 33. cikk (5) bekezdésében említett környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos általános feltételeket. Ez a keret különösen arról rendelkezik, hogy ezen intézkedéseknek teljesíteniük kell az 1305/2013/EU rendelet megfelelő követelményeit, különösen az annak 3. cikkében foglalt követelményeket.

A tagállamok az általuk javasolt keretet benyújtják a Bizottságnak, amely a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján a benyújtást követő három hónapon belül módosításokat írhat elő, amennyiben úgy véli, hogy a javaslat nem járul hozzá az EUMSZ 191. cikkében, valamint a hetedik uniós környezetvédelmi cselekvési programban rögzített célkitűzések eléréséhez. Az egyéni gazdaságokat érintő, operatív programok által támogatott beruházások esetében is szem előtt kell tartani a szóban forgó célkitűzéseket.

(2)  Minden tagállam létrehozza a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható operatív programokra vonatkozó nemzeti stratégiáját. Ez a stratégia a következőket tartalmazza:

a) helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek vizsgálata;

b) a választott prioritások indoklása;

c) az operatív programok célkitűzései és az eszközök, valamint a teljesítménymutatók;

d) az operatív programok értékelése;

e) a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei.

A nemzeti stratégia az (1) bekezdésben említett nemzeti keretet is magában foglalja.

(3)  Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható az elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállamokra.

37. cikk

Felhatalmazás

A gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek és ezek társulásai hatékony, célzott és fenntartható támogatásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok meghatározásáról:

a) működési alapok és operatív programok, különös tekintettel a következőkre:

i. a becsült összegek, a termelői szervezetek és ezek társulásai által a pénzügyi hozzájárulásokról és a működési alapok felhasználásáról hozott határozatok;

ii. az operatív programok hatálya alá tartozó, illetve az onnan kizárt intézkedések, tevékenységek, kiadások, valamint adminisztratív és személyzeti költségek, az operatív programok módosítása, valamint a tagállamok által meghatározandó további követelmények;

iii. az operatív programok és a vidékfejlesztési programok közötti kettős finanszírozás elkerülése;

iv. a termelői szervezetek társulásainak operatív programjai;

v. az olyan esetekre alkalmazandó egyedi szabályok, amikor az operatív programokat teljesen vagy részben a termelői szervezetek társulásai irányítják, kezelik, hajtják végre és nyújtják be;

vi. az operatív programok monitoringja és értékelése céljából közös mutatók használatára vonatkozó kötelezettség;

b) a nemzeti keret és a nemzeti stratégiák hatékonyságának monitoringjára és értékelésére irányuló kötelezettséggel kapcsolatos operatív programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia;

c) az uniós pénzügyi támogatás, különös tekintettel a következőkre:

i. az uniós pénzügyi támogatás, valamint a forgalmazott termékek értékének kiszámításának alapja a 34. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint;

ii. a támogatás kiszámításakor figyelembe veendő referencia-időszakok;

iii. előlegfizetés, valamint támogatási előleg fizetése esetén biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény;

iv. a termelőiszervezet-társulások operatív programjainak finanszírozására alkalmazandó egyedi szabályok, különös tekintettel azokra, amelyek a 34. cikk (2) bekezdésében meghatározott korlátozások alkalmazására vonatkoznak;

d) válságmegelőzési és -kezelési intézkedések, különös tekintettel a következőkre:

i. a tagállamok azon lehetősége, hogy a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések közül egyet vagy többet ne alkalmazzanak;

ii. a 33. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjához kapcsolódó feltételek;

iii. a piacról kivont termékeknek a tagállamok által meghatározandó, megengedett rendeltetési céljai;

iv. a piacról történő árukivonás támogatási szintjének felső értékhatára;

v. a piacról történő árukivonás előzetes bejelentésére vonatkozó követelmény;

vi. a 34. cikk (4) bekezdésében említett ingyenes szétosztás céljából forgalmazott termékek mennyiségének kiszámításához használt alap, valamint a forgalmazott termékek maximális mennyiségének meghatározása árukivonás esetén;

vii. az Unió szimbólumának az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagolásán való feltüntetésére vonatkozó követelmény;

viii. a piacról kivont termékek kedvezményezettjeire vonatkozó feltételek;

ix. a kifejezések használata e szakasz alkalmazásában;

x. a zöldszüretre és a be nem takarításra vonatkozóan a tagállamok által elfogadandó feltételek;

xi. betakarítási biztosítás;

xii. kölcsönös kockázatkezelési alapok; valamint

xiii. a gyümölcsösök egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő, a 33. cikk (3) bekezdése első albekezdésének e) pontja szerinti újratelepítésével kapcsolatos feltételek, valamint az újratelepítéshez kapcsolódó kiadások felső értékhatárának meghatározása;

e) nemzeti pénzügyi támogatás, különös tekintettel a következőkre:

i. a termelők szervezettségének foka;

ii. előlegfizetés esetén biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény;

iii. a nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi megtérítésének maximális mértéke.

38. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a) a működési alapok kezelése;

b) a 36. cikkben említett operatív programokban, nemzeti keretekben és nemzeti stratégiákban feltüntetendő információk, az operatív programok tagállamok számára történő benyújtása, határidők, kísérőokmányok, valamint a tagállamok általi jóváhagyás;

c) az operatív programok termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai általi végrehajtása;

d) a nemzeti stratégiák és az operatív programok monitoring- és értékelési jelentéseinek benyújtása, továbbá azok formátuma és tartalma;

e) támogatási kérelmek és a támogatások kifizetése, ideértve a támogatási előleg- és részletfizetést;

f) az Unió szimbólumának az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagolásán történő feltüntetésére vonatkozó gyakorlati szabályok;

g) a forgalmazási előírások betartása a piacról történő árukivonás esetén;

h) az ingyenes szétosztásra szánt termékek szállítási, válogatási és csomagolási költségei;

i) válságmegelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos promóciós, kommunikációs és képzési intézkedések;

j) a visszavonási műveleteknek, továbbá a zöldszürettel, a be nem takarítással és a betakarítási biztosítással kapcsolatos intézkedéseknek a végrehajtása;

k) a nemzeti pénzügyi támogatás kérelmezése, engedélyezése, kifizetése és megtérítése;

l) előlegfizetés esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosíték összege.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



4.

Szakasz

Támogatási programok a borágazatban



1.

Alszakasz

Általános rendelkezések és támogatható intézkedések

39. cikk

Hatály

Ez a szakasz meghatározza azon szabályokat, amelyek az uniós pénzeszközök tagállamoknak való odaítélésére, illetve e pénzeszközöknek a tagállamok által az ötéves nemzeti támogatási programon (a továbbiakban: a támogatási program) keresztül, a borágazat megsegítését célzó különleges támogatási intézkedések finanszírozására történő felhasználására vonatkoznak.

40. cikk

Összeegyeztethetőség és egységesség

(1)  A támogatási programoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós joggal, és összhangban kell állniuk az Unió tevékenységeivel, szakpolitikáival és prioritásaival.

(2)  A tagállamok felelnek a támogatási programokért, biztosítják azok belső egységességét, továbbá azt, hogy összeállításuk és végrehajtásuk objektív módon, az érintett termelők gazdasági helyzetének figyelembevételével és a termelők közötti indokolatlan megkülönböztetés nélkül valósuljon meg.

(3)  Nem nyújtható támogatás:

a) a 45. cikk (2) bekezdésének d) és e) pontjában említettektől eltérő kutatási projektekhez és kutatási projekteket támogató intézkedésekhez;

b) az 1305/2013/EU rendelet alapján a tagállamok vidékfejlesztési programjaiban szereplő intézkedésekhez.

41. cikk

A támogatási programok benyújtása

▼C3

(1)  A VI. mellékletben felsorolt valamennyi termelő tagállam benyújtja a Bizottsághoz ötéves támogatási programja tervezetét, amely a 43. cikkben meghatározott támogatható intézkedések közül legalább egyet tartalmaz.

▼B

(2)  A támogatási programok tervezetében foglalt támogatási intézkedéseket a tagállamok által legmegfelelőbbnek tartott földrajzi szinten kell összeállítani. A tagállam egyeztet a megfelelő területi szinten illetékes hatóságokkal és szervezetekkel a támogatási program tervezetéről, mielőtt benyújtja azt a Bizottságnak.

(3)  Minden tagállam egyetlen támogatási programtervezetet nyújt be, amely figyelembe vehet regionális sajátosságokat.

(4)  A támogatási program három hónappal a támogatási program tervezetének a Bizottsághoz való benyújtását követően válik alkalmazandóvá.

Mindazonáltal a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján megállapíthatja, hogy a benyújtott támogatási program tervezete nem felel meg az e szakaszban meghatározott szabályoknak, és erről tájékoztatja az érintett tagállamot. Ilyen esetben a tagállam felülvizsgált támogatási programtervezetet nyújt be a Bizottságnak. A felülvizsgált támogatási program két hónappal a felülvizsgált támogatási programtervezet benyújtását követően válik alkalmazandóvá, kivéve, ha az összeegyeztethetetlenség továbbra is fennáll, amely esetben ez az albekezdés alkalmazandó.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(5)  A (4) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a tagállamok által benyújtott, alkalmazandó támogatási programok változtatásaira is.

42. cikk

A támogatási programok tartalma

A támogatási programok legalább a következő elemeket tartalmazzák:

a) a javasolt intézkedések részletes bemutatása és számszerűsített célkitűzései;

b) a konzultációk eredményei;

c) a várható technikai, gazdasági, környezeti és társadalmi hatások felmérése;

d) az intézkedések végrehajtásának ütemezése;

e) általános finanszírozási táblázat, amely bemutatja a felhasználandó forrásokat és a forrásoknak az intézkedések közötti tervezett, indikatív felosztását a VI. mellékletben előírt költségvetési kereteknek megfelelően;

f) a monitoring és értékelés során alkalmazandó kritériumok és számszerűsített mutatók, valamint a támogatási programok megfelelő és hatékony végrehajtásának biztosítására hozott intézkedések;

g) a támogatási program végrehajtásáért felelős illetékes hatóságok és szervek kijelölése.

43. cikk

Támogatható intézkedések

A támogatási programok az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet tartalmazhatnak:

a) promóció a 45. cikknek megfelelően;

b) a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása a 46. cikknek megfelelően;

c) zöldszüret a 47. cikknek megfelelően;

d) kölcsönös kockázatkezelési alapok a 48. cikknek megfelelően;

e) betakarítási biztosítás a 49. cikknek megfelelően;

f) beruházások a 50. cikknek megfelelően;

g) borágazati innováció a 51. cikknek megfelelően;

h) melléktermék-lepárlás a 52. cikknek megfelelően.

44. cikk

A támogatási programokra vonatkozó általános szabályok

(1)  A rendelkezésre álló uniós pénzeszközök a V.I mellékletben szereplő költségvetési kereten belül kerülnek elosztásra.

(2)  Uniós támogatás csak a megfelelő támogatási programtervezet benyújtása után felmerülő támogatható költségekre nyújtható.

(3)  A tagállamok nem járulnak hozzá az Unió által a támogatási programok keretében finanszírozott intézkedések költségeihez.



2.

Alszakasz

Egyedi támogatási intézkedések

45. cikk

Promóció

(1)  Az e cikk szerinti támogatás célja az uniós borokat érintő tájékoztató és promóciós intézkedések finanszírozása:

a) a tagállamokban, mégpedig a fogyasztóknak egyrészt a bor felelősségteljes módon történő fogyasztásával, másrészt pedig az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós rendszerekkel kapcsolatos tájékoztatása céljából; vagy

b) harmadik országokban, mégpedig az uniós borok versenyképességének javítása céljából.

(2)  Az (1) bekezdés b) pontjában említett intézkedés az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra alkalmazandók, és kizárólag az alábbiak közül egy vagy több lehet:

a) olyan PR-tevékenységek, illetve promóciós és reklámtevékenységek, amelyek elsősorban az uniós termékek által a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezet szempontjából nyújtott magas színvonal kiemelését célozzák;

b) nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon vagy kiállításokon való részvétel;

c) tájékoztató kampányok, különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és a biotermelésre vonatkozó uniós rendszerek kapcsán;

d) új piacok felmérése a piacbővítés érdekében;

e) a tájékoztató és promóciós intézkedések eredményeit felmérő tanulmányok.

(3)  Az (1) bekezdésben említett tájékoztató vagy promóciós intézkedésekhez nyújtott uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át.

46. cikk

Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

(1)  A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó intézkedések célja a bortermelők versenyképességének javítása.

(2)  A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása kizárólag akkor támogatható, ha a tagállamok a 145. cikk (3) bekezdésével összhangban benyújtják a termelési potenciáljukra vonatkozó jegyzéket.

(3)  A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása – amely a fenntartható termelési rendszerek javításához és a borágazat környezeti hatásainak mérsékeléséhez is hozzájárulhat – kizárólag a következő tevékenységek közül egyre vagy többre nyújtható:

a) fajtaváltás, ideértve az átoltással történő fajtaváltást is;

b) a szőlőültetvények áttelepítése;

c) szőlőültetvények újratelepítése, amennyiben ez a kötelező kivágást követően egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból szükséges és amennyiben azt a tagállam illetékes hatósága rendeli el;

d) a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása, különösen a fenntartható termelés fejlett rendszereinek bevezetése.

A természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények rendes megújítása, azaz ugyanannak a parcellának ugyanazzal a borszőlőfajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszerrel történő újratelepítése nem támogatható.

A tagállamok további előírásokat is megállapíthatnak, különösen a megújított szőlőültetvények korát illetően.

(4)  A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása – ideértve a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítását is – kizárólag az alábbi formákban valósulhat meg:

a) a termelők ellentételezése az intézkedés végrehajtásából adódó bevételkiesésért;

b) a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez való hozzájárulás.

(5)  A (4) bekezdés a) pontjában említett, a termelők számára a bevételkiesésért nyújtott ellentételezés a vonatkozó veszteség akár 100 %-át is fedezheti, és az alábbi formákban valósulhat meg:

a) az 1234/2007/EK rendelet II. része I. címe III. fejezete IVa. szakasza II. alszakaszának a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozást meghatározó rendelkezéseitől eltérve, az átmeneti szabályozás időtartamának végéig, egy meghatározott, három évet meg nem haladó időtartamra szólóan a régi és az új szőlőültetvények együttes fenntartásának engedélyezése;

b) pénzbeli ellentételezés.

(6)  A szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának tényleges költségeihez való uniós hozzájárulás nem haladhatja meg az 50 %-ot. A kevésbé fejlett régiókban a szerkezetátalakítás és átállítás költségeihez nyújtott uniós hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a 75 %-ot.

47. cikk

Zöldszüret

(1)  E cikk alkalmazásában "zöldszüret" a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes megsemmisítése vagy eltávolítása, és ennek következtében az érintett terület terméshozamának nullára való csökkentése.

Nem tekintendő zöldszüretnek az, ha a szokásos termelési ciklus végén a kereskedelmi célú szőlőt a tőkéken hagyják (azaz nem szüretelik le).

(2)  A zöldszüreti támogatás az uniós borpiacon a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához járul hozzá a piaci válság megelőzése érdekében.

(3)  A zöldszüreti támogatás az adott tagállam által meghatározandó hektáronkénti átalányösszeg formájában ellentételezésként nyújtható. A támogatás nem lépheti túl a szőlőfürtök közvetlen elpusztítási vagy eltávolítási költségének és az ilyen megsemmisítéséből vagy eltávolításából adódó bevételkiesés összegének 50 %-át.

(4)  Az érintett tagállamok objektív kritériumokon alapuló rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a zöldszüreti intézkedés egyes bortermelők esetében ne vezessen a (3) bekezdésben meghatározott felső értékhatárt meghaladó kompenzációhoz.

48. cikk

Kölcsönös kockázatkezelési alapok

(1)  A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozására irányuló támogatás azon termelőknek nyújt segítséget, akik a piaci ingadozások ellen kívánják biztosítani magukat.

(2)  A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozására irányuló támogatás az alap adminisztratív költségeit fedező átmeneti és csökkenő mértékű támogatás formájában nyújtható.

49. cikk

Betakarítási biztosítás

(1)  A betakarítási biztosítás támogatása a termelők bevételének biztosításához járul hozzá olyan esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, betegségek vagy kártevőfertőzések következtében veszteségeket szenvednek el.

A biztosítási szerződésekben meg kell követelni, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket.

(2)  A betakarítási biztosítás támogatása uniós pénzügyi hozzájárulás formájában nyújtható, amelynek mértéke nem haladhatja meg az alábbiakat:

a) a természeti katasztrófákhoz sorolható kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk elleni biztosításra a termelők által fizetett biztosítási díjak 80 %-a;

b) a termelők által a következők ellen fizetett biztosítási díjak 50 %-a:

i. az a) pontban említett károk és a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott egyéb károk;

ii. állatok, növénybetegségek vagy kártevőfertőzés okozta károk.

(3)  A betakarítási biztosításhoz nyújtott támogatás akkor adható, ha a biztosítási összeg nem nyújt a termelőnek az elszenvedett bevételkiesés után több, mint 100 %-os ellentételezést, figyelembe véve minden olyan ellentételezést, amelyet a termelő a biztosított kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból kaphatott.

(4)  A betakarítási biztosítás támogatása nem torzíthatja a biztosítási piacon zajló versenyt.

50. cikk

Beruházások

(1)  Támogatás nyújtható a feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára, valamint marketingstruktúrákra és -eszközökre irányuló tárgyi vagy immateriális beruházásokhoz. E beruházások célja, hogy javítsák a vállalkozás összteljesítményét és a piaci igényekhez való alkalmazkodását, valamint növeljék annak versenyképességét, és az alábbiakat érintik:a VI. melléklet II. részében említett, szőlőből készült termékek előállítása vagy forgalmazása, többek között az energiatakarékosság, a globális energiahatékonyság és a fenntartható folyamatok javítása céljából.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti támogatás maximális mértéke:

a) kizárólag a 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 24 ) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokra alkalmazható;

b) ezen túlmenően az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók, valamint a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 25 ) 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigetek valamennyi vállalkozása tekintetében is alkalmazható.

A 2003/361/EK ajánlás mellékletének I. címe 2. cikkének (1) bekezdése alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében a maximális támogatásintenzitás megfeleződik.

Nem nyújtható támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás ( 26 ) értelmében vett, nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére.

(3)  A támogatható kiadásokba nem tartoznak bele az 1303/2013/EU rendelet 69. cikkének (3) bekezdésében említett nem támogatható költségek.

(4)  A támogatható beruházási költségekhez nyújtott uniós hozzájárulás maximális mértéke:

a) 50 % a kevésbé fejlett régiókban;

b) 40 % a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

c) 75 % az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban;

d) 65 % a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken.

(5)  Az 1303/2013/EU rendelet 71. cikke értelemszerűen alkalmazandó az e cikk (1) bekezdésében említett támogatásra.

51. cikk

Borágazati innováció

Támogatás nyújtható a VI. melléklet II. részében említett termékekhez kapcsolódó új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztésére irányuló tárgyi vagy immateriális beruházásokhoz. A támogatás célja, hogy javítsa a szőlőből készült uniós termékek értékesíthetőségét és versenyképességét, és annak a tudástranszfer is a részét képezheti. Az e cikk alapján nyújtott támogatáshoz való uniós hozzájárulás maximális mértéke megegyezik a 50. cikk (4) bekezdésében foglaltakkal.

52. cikk

Melléktermék-lepárlás

(1)  Támogatás nyújtható a borkészítés melléktermékeinek a VIII. melléklet II. részének D. szakaszában szereplő feltételeknek megfelelően végzett önkéntes vagy kötelező lepárlásához.

A támogatás összegét az előállított szesz alkoholtartalmának térfogatszázalékára és hektoliterenként kell rögzíteni. Nem nyújtható támogatás a lepárlandó melléktermék azon alkoholtartalmára, amely meghaladja a termelt bor alkoholtartalmának 10 %-át.

(2)  A támogatást olyan lepárlóüzemeknek kell nyújtani, amelyek a lepárlásra beszállított borkészítési melléktermékekből legalább 92 térfogatszázalékos alkoholtartalmú nyersalkoholt állítanak elő.

A tagállamok a támogatás odaítélésének feltételeként előírhatják, hogy a kedvezményezett helyezzen letétbe biztosítékot.

(3)  A nyújtható támogatás maximális mértékét a Bizottság a begyűjtési és feldolgozási költségek alapján az 54. cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján állapítja meg.

(4)  A vonatkozó támogatás tartalmaz egy átalányösszeget a borkészítési melléktermékek összegyűjtési költségeinek ellensúlyozására. Ezt az összeget, a lepárlótól a termelőre átruházni, ha a szóban forgó költségeket az utóbbi viseli.

(5)  Az (1) bekezdésben említett, támogatásban részesült lepárlásból származó alkoholt – a versenytorzítás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni.



3.

Alszakasz

Eljárási rendelkezések

53. cikk

Felhatalmazás

Azért, hogy a tagállamok borágazati támogatási programjai elérjék célkitűzéseiket, valamint az uniós alapok hatékony és eredményes felhasználása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok meghatározására:

a) a kiadásokért viselt felelősség a támogatási programok Bizottság általi kézhezvételének, illetve módosításának időpontjától a támogatási programok alkalmazásának időpontjáig;

b) a támogatási programok tartalma, valamint azon kiadások, adminisztratív és személyzeti költségek, továbbá műveletek, amelyekre a tagállamok támogatási programjai kiterjedhetnek, valamint a 49. cikk szerinti betakarítási biztosítási támogatás esetén a közvetítőkön keresztüli kifizetés lehetősége és az arra vonatkozó feltételek;

c) előlegfizetés esetén biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény;

d) a kifejezések használata e szakasz alkalmazásában;

e) a szőlőültetvények egészségügyi vagy növény-egészségügyi okokból történő, a 46. cikk (3) bekezdése első albekezdésének c) pontja szerinti újratelepítéséhez kapcsolódó kiadások felső értékhatárának meghatározása;

f) az alábbiak közötti kettős finanszírozás elkerülése:

i. valamely tagállam borágazati támogatási programjának különböző műveletei; valamint

ii. valamely tagállam borágazati támogatási programja és vidékfejlesztési vagy promóciós programjai;

g) a borkészítés melléktermékeinek termelők általi kivonása a piacról és az e kötelezettség alóli kivételek az adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében, valamint a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok;

h) annak lehetővé tétele a tagállamok számára, hogy meghatározzák a programjaikban foglalt támogatási intézkedések megfelelő működéséhez szükséges feltételeket.

54. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a) a támogatási programok benyújtása, a kapcsolódó pénzügyi terv, valamint a programok felülvizsgálata;

b) kérelmezési, kiválasztási és kifizetési eljárások;

c) a tagállami támogatási programokról szóló jelentések és értékelések benyújtása, azok formátuma és tartalma;

d) a zöldszürethez és a melléktermék-lepárláshoz nyújtott támogatás mértékének a tagállamok általi meghatározása;

e) pénzügyi irányítás, valamint a támogatási intézkedések tagállamok általi alkalmazásával kapcsolatos rendelkezések;

f) előlegfizetés esetén a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, illetve a biztosíték összege.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



5.

Szakasz

A méhészeti ágazatra vonatkozó támogatás

55. cikk

Nemzeti programok és finanszírozás

(1)  A méhészeti termékek termelésére és forgalmazására vonatkozó általános feltételek javítása céljából a tagállamok hároméves időszakra szóló nemzeti programokat dolgozhatnak ki a méhészeti ágazatra vonatkozóan (a továbbiakban: méhészeti programok). A tagállamok e programokat a méhészeti képviseleti szervezetekkel együttműködésben dolgozzák ki.

(2)  A méhészeti programokhoz nyújtott uniós hozzájárulás a tagállamok által az említett programok vonatkozásában viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű, az 57. cikk első bekezdésének c) pontjával összhangban jóváhagyottak szerint.

(3)  A (2) bekezdésben meghatározott uniós hozzájárulásra való jogosultság érdekében a tagállamoknak tanulmányt kell készíteniük a területükön működő méhészeti ágazat termelési és forgalmazási szerkezetéről.

(4)  A méhészeti programokban az alábbi intézkedések szerepelhetnek:

a) technikai segítségnyújtás a méhészek és a méhészek szervezetei részére;

b) a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek – különösen a varroatózis – elleni védekezés;

c) a vándorméhészet ésszerűsítése;

d) a méhészeti termékek elemzését végző laboratóriumok támogatását célzó intézkedések annak elősegítése érdekében, hogy a méhészek forgalmazzák termékeiket és növeljék azok értékét;

e) az Unióban található kaptárak állománypótlásának támogatására irányuló intézkedések;

f) együttműködés szakosodott szervekkel a méhészettel és a méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén;

g) piacmonitoring;

h) a termékek minőségének javítása a termékekben rejlő lehetőségek jobb piaci kihasználása érdekében.

56. cikk

Felhatalmazás

(1)  A méhészeti ágazatnak juttatott uniós pénzeszközök hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) a tagállamok méhészeti programjai és vidékfejlesztési programjai közötti kettős finanszírozás elkerülése;

b) az uniós pénzügyi hozzájárulás tagállamok közötti, többek között az Unióban található méhkaptárok száma alapján történő elosztásának alapja.

(2)  Az uniós támogatási program legfrissebb fejlemények alapján történő kiigazításának, valamint annak érdekében, hogy az érintett intézkedések sikeresen javítsák a méhészeti termékek termelésére és forgalmazására vonatkozó általános feltételeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 55. cikk (4) bekezdésében említett, a tagállamok méhészeti programjaiban alkalmazható intézkedések listájának oly módon történő naprakésszé tételére vonatkozóan, hogy azt újabb intézkedésekkel egészíti ki, vagy kiigazítja a meglévő intézkedéseket anélkül, hogy törölné azokat. Az intézkedések listájának említett naprakésszé tétele nem érinti a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését megelőzően elfogadott nemzeti programokat.

57. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e szakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket az alábbiak vonatkozásában:

a) a nemzeti programok, valamint a tagállamok által a méhészeti ágazatuk termelési és forgalmazási szerkezetéről készített tanulmányok tartalma;

b) a fel nem használt összegek átcsoportosítására vonatkozó eljárás;

c) a tagállamok által benyújtott méhészeti programok jóváhagyása, ideértve az uniós pénzügyi hozzájárulásnak az egyes részt vevő tagállamok közötti elosztását és a tagállamok általi finanszírozás maximális mértéke.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



6.

Szakasz

A komlóágazatban nyújtott támogatás

58. cikk

A termelői szervezeteknek nyújtott támogatások

(1)  Az Unió támogatást nyújt a komlóágazatban a 152. cikknek megfelelően elismert termelői szervezeteknek a 152. cikk (1) bekezdése c) pontjának i., ii. vagy iii. alpontjában említett célok elérésének finanszírozásához.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott, a termelői szervezeteknek nyújtható uniós támogatás éves összege 2 277 000  EUR Németország esetében.

59. cikk

Felhatalmazás

Annak biztosítása érdekében, hogy a 58. cikkben említett támogatás a 152. cikkben említett célok elérését finanszírozza, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) a támogatás iránti kérelmek, ideértve a határidőkre és a kísérő dokumentumokra vonatkozó szabályokat;

b) a támogatható komlóültetvényekre vonatkozó szabályok, valamint az egyes termelői szervezeteknek nyújtandó támogatás összegének kiszámítása.

60. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e szakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket a támogatás kifizetése vonatkozásában.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.



III.

FEJEZET

A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer

61. cikk

Időtartam

Az e fejezetben létrehozott, szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer 2016. január 1-jétől2030. december 31-ig alkalmazandó, és azt a Bizottság félidős felülvizsgálatnak veti alá, hogy értékelje a rendszer működését, és adott esetben javaslatokat nyújtson be.



1.

Szakasz

A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer működése

62. cikk

Engedélyek

(1)  A 81. cikk (2) bekezdése szerint osztályozott borszőlőfajták csak az e fejezetben megállapított feltételek alapján az 64., az 66. és az 68. cikknek megfelelően megadott engedély birtokában telepíthetők vagy telepíthetők újra.

(2)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett engedélyt a termelők által benyújtott, objektív és megkülönböztetéstől mentes jogosultsági kritériumoknak megfelelő kérelmek alapján, hektárban kifejezett meghatározott terület tekintetében adják meg. Az engedélyt a termelő számára díj felszámítása nélkül kell megadni.

(3)  Az (1) bekezdésben említett engedélyek a megadásuk időpontjától számított három évig érvényesek. Amennyiben a termelő nem használja fel a részére megadott engedélyt annak érvényességi ideje alatt, a 1306/2013/EU rendelet 89. cikkének (4) bekezdése szerinti igazgatási szankciókkal kell sújtani.

(4)  Ez a fejezet nem alkalmazandó a kísérleti célokat szolgáló telepítésekre és újratelepítésekre, az oltványiskolákra, a kizárólag a bortermelő háztartási fogyasztására szánt bor- vagy szőlőtermékek termesztését szolgáló területekre, valamint a nemzeti jog értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében újonnan telepítendő területekre.

63. cikk

Az új telepítésekre vonatkozó védelmi mechanizmus

(1)  A tagállamok minden évben akkora területre biztosítanak engedélyt új telepítések számára, amely megfelel a területükön már szőlővel betelepített teljes terület 1 %-ának, az előző év július 31-i adatokat figyelembe véve.

(2)  A tagállamok:

a) nemzeti szinten az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb százalékos értéket is alkalmazhatnak;

b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró borok termelésére jogosult területek, vagy földrajzi jelzést nem viselő területek esetében regionális szinten korlátozhatják az engedélyek kibocsátását.

(3)  A (2) bekezdésben említett korlátozásoknak hozzá kell járulniuk a szőlőtelepítések rendes növekedéséhez, meg kell haladniuk a 0 %-ot, és az alábbi konkrét indokok legalább egyikén kell alapulniuk:

a) annak szükségessége, hogy elkerüljék a bortermékek piaci kilátásokhoz viszonyított túlkínálatának kellően bizonyított kockázatát, az intézkedések ugyanakkor nem haladhatják meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket;

b) annak szükségessége, hogy elkerüljék valamely konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elértéktelenedésének kellően bizonyított kockázatát.

(4)  A tagállamok közzétesznek minden olyan döntést, amelyet a (2) bekezdés értelmében hoznak, és azt kellően megindokolják. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az elfogadott döntéseikről és azok indokolásáról.

64. cikk

Az új szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyek megadása

(1)  Ha a jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében nem haladja meg a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, minden kérelmet jóvá kell hagyni.

A tagállamok e cikk alkalmazása során az alábbi objektív és megkülönböztetésmentes jogosultsági kritériumok közül alkalmazhatnak egyet vagy többet:

a) a kérelmezőnek az engedélykérelem tárgyát képező területtel legalább megegyező méretű mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie;

b) a kérelmezőnek megfelelő szakmai készségekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie;

c) a kérelem nem hordozhatja magában konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölések jó hírnevével való visszaélés jelentős kockázatát, ami vélelmezhető, hacsak az állami hatóságok be nem bizonyítják ilyen kockázat fennállását;

d) kellően indokolt esetben a (2) bekezdésben szereplő kritériumok közül egy vagy több, feltéve, hogy objektív és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák őket.

(2)  Ha az (1) bekezdésben említett jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében meghaladja a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, az engedélyeket az engedélykérelmek tárgyát képező területek mérete alapján, a hektárok arányos elosztásának megfelelően kell odaítélni. Az engedélyek odaítélése részben vagy egészben történhet az alábbi objektív és megkülönböztetésmentes elsőbbségi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelelően is:

a) olyan termelők, akik első alkalommal telepítenek szőlőt, és hivatalosan a mezőgazdasági üzem vezetői (a piacra újonnan belépők);

b) olyan területek, amelyeken a szőlőültetvények hozzájárulnak a környezet megőrzéséhez;

c) területrendezési projektek keretében újonnan telepítendő területek;

d) hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek;

e) a fejlesztési vagy újratelepítési projektek gazdasági értékelés alapján megállapított fenntarthatósága;

f) azon újratelepítendő területek, amelyek hozzájárulnak a versenyképesség mezőgazdasági üzemi és regionális szintű növeléséhez;

g) a földrajzi jelzéssel ellátott termékek minőségének javítására potenciállal rendelkező projektek;

h) a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemek méretének növelése keretében újratelepített területek.

(3)  A tagállamok közzéteszik az (1) és (2) bekezdésben említett, általuk alkalmazott kritériumokat, és azokról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

65. cikk

A szakmai szervezetek szerepe

Az 63. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor a tagállamok figyelembe vehetnek olyan ajánlásokat, amelyeket a borágazatban működő, a 152., –156. és 157. cikkben említett elismert szakmai szervezetek, a 95. cikkben említett termelői érdekcsoportok vagy a tagállami jogszabályok alapján elismert egyéb típusú szakmai szervezetek tesznek, feltéve hogy az ajánlások megtétele előtt az érintett földrajzi területen reprezentatív érdekelt felek megállapodást kötöttek.

Az ajánlások legfeljebb három évre szólhatnak.

66. cikk

Újratelepítés

(1)  A tagállamok automatikusan megadják az engedélyt azon termelők részére, akik 2016. január 1-jét követően szőlőt vágnak ki, majd kérelmet nyújtanak be. Ily módon a kivágott területtel – tiszta szőlőtermő területben kifejezve – megegyező nagyságú területet lehet engedélyezni. Az ezen engedély hatálya alá tartozó területek az 63. cikkben foglaltak hatályán kívül esnek.

(2)  A tagállamok megadhatják az (1) bekezdésben említett engedélyt olyan termelők számára is, akik vállalják, hogy szőlőt vágnak ki egy szőlővel betelepített területen, amennyiben a kivágás az érintett területen legkésőbb az új szőlőtelepítés időpontjától számított negyedik év végéig megtörténik.

▼C3

(3)  Az (1) bekezdésben említett engedélyt ugyanabban a mezőgazdasági üzemben kell felhasználni, mint amelyben a kivágásra sor került. A tagállamok az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró borok termelésére jogosult területeken az 65. cikknek megfelelően egy szakmai szervezet által készített ajánlás alapján azon szőlőkre korlátozhatják az újratelepítést, amelyek az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés tekintetében a kivágott telepítés területével azonos feltételeket teljesítenek.

▼B

(4)  Ez a cikk nem alkalmazandó engedély nélküli telepítések kivágása esetén.

67. cikk

De minimis

(1)  A szőlőtelepítések engedélyezésére vonatkozóan e fejezetben létrehozott rendszer nem alkalmazandó azokban a tagállamokban, amelyekben 2007. december 31-én nem volt alkalmazandó a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás, amelyet az 1234/2007/EK rendelet II. része I. címe III. fejezete IVa. szakaszának II. alszakasza hozott létre.

(2)  Azok a tagállamok, amelyek esetében az (1) bekezdésben említett rendszer 2007. december 31-én alkalmazandó volt, és amelyekben a szőlővel jelenleg betelepített terület nagysága nem haladja meg a 10 000 hektárt, dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a szőlőtelepítésekre vonatkozóan e fejezetben létrehozott engedélyezési rendszert.

68. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  Az 1234/2007/EK rendelet 85h., 85i. és 85k. cikkének megfelelően 2015. december 31. előtt a termelők részére megadott olyan telepítési jogokat, amelyeket az érintett termelők nem használtak fel és amelyek a fenti időpontban még érvényesek, 2016. január 1-jétől át lehet váltani az e fejezet szerinti engedélyekre.

Erre az átváltásra a termelők által 2015. december 31-ét megelőzően benyújtott kérelem alapján kerül sor. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a telepítési jogok engedélyekre történő átváltásának kérvényezését 2020. december 31-ig lehetővé teszik a termelők számára.

(2)  Az (1) bekezdés értelmében megadott engedélyek érvényességi idejének meg kell egyeznie az (1) bekezdésben említett telepítési jogok érvényességi idejével. Amennyiben nem kerül sor ezen engedélyek felhasználására, azok legkésőbb 2018. december 31-én, vagy amennyiben a tagállam az (1) bekezdés második albekezdésében foglaltaknak megfelelően határozott, legkésőbb 2023. december 31-én hatályukat vesztik.

(3)  Az (1) bekezdés értelmében megadott engedélyek hatálya alá tartozó területek az 63. cikkben foglaltak hatályán kívül esnek.

69. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a) az 62. cikk (4) bekezdésében említett mentesség alkalmazására vonatkozó feltételek;

b) az 64. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kritériumokkal kapcsolatos szabályok;

c) az 64. cikk (1) és (2) bekezdésében felsorolt kritériumok kiegészítése;

d) az 66. cikk (2) bekezdésének összefüggésében az újonnan telepített szőlőültetvények és az olyan szőlőültetvények egymás mellett létezése, amelyek kivágására a termelő kötelezettséget vállalt;

e) az 66. cikk (3) bekezdése értelmében hozott tagállami döntések indokai.

70. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a következőkre vonatkozóan:

a) az engedélyek megadására vonatkozó eljárások;

b) a tagállamok által vezetendő nyilvántartások és a Bizottság részére küldendő értesítések.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



2.

Szakasz

Az új szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer ellenőrzése

71. cikk

Engedély nélküli telepítések

(1)  A termelőknek saját költségükön ki kell vágniuk a szőlőt az engedély nélkül betelepített területeken.

(2)  Amennyiben a termelők a szabálytalanságról való értesítésük időpontjától számított négy hónapon belül nem hajtják végre a kivágást, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a négy hónapos időtartam leteltét követő két éven belül sor kerüljön az ilyen, engedély nélküli telepítések kivágására. Ennek költségét az érintett termelőknek kell viselniük.

(3)  A tagállamok minden évben március 1-jéig közlik a Bizottsággal azon területek összterületét, amelyek esetében meggyőződtek arról, hogy azokat 2016. január 1-jét követően engedély nélkül telepítették, valamint közlik az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően kivágott telepítések összterületét.

(4)  Amennyiben valamely termelő nem tesz eleget e cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségnek, a 1306/2013/EU rendelet 64. cikkének megfelelően megállapítandó szankciókkal kell sújtani.

(5)  Az engedély nélkül szőlővel betelepített területek tekintetében nem vehetők igénybe nemzeti vagy uniós támogatási intézkedések.

72. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a tagállamok által teljesítendő adatközlési kötelezettségekkel kapcsolatos részletek meghatározására, beleértve a VI. mellékletben említett költségvetési keretek esetleges csökkentését is e kötelezettségek be nem tartása esetén.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



II.

CÍM

A FORGALMAZÁSRA ÉS A TERMELŐI SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK



I.

FEJEZET

A forgalmazásra vonatkozó szabályok



1.

Szakasz

Forgalmazási előírások



1.

Alszakasz

Bevezető rendelkezések

73. cikk

Hatály

A mezőgazdasági termékekre alkalmazandó egyéb rendelkezések, valamint az állat- és növény-egészségügyi és élelmiszer-ipari ágazat termékei esetében a higiéniai és az egészségügyi szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében, illetve az állatok, a növények és az emberek egészségének védelme céljából elfogadott rendelkezések sérelme nélkül, e szakasz megállapítja a forgalmazási előírásokkal kapcsolatos szabályokat. Az említett szabályok kötelező szabályokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó fakultatív fenntartott jelölésekre vonatkoznak.



2.

Alszakasz

Ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások

74. cikk

Általános elv

Azok a termékek, amelyek tekintetében ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások kerültek megállapításra ezen alszakasszal összhangban, kizárólag abban az esetben forgalmazhatók az Unióban, ha megfelelnek ezen előírásoknak.

75. cikk

Az előírások megállapítása és tartalma

(1)  A forgalmazási előírások az alábbi ágazatok és termékek közül egyre vagy többre alkalmazhatók:

a) olívaolaj és étkezési olajbogyó;

b) gyümölcs- és zöldségfélék;

c) feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek;

d) banán;

e) élő növény;

f) tojás;

g) baromfihús;

h) emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok;

i) komló.

(2)  A fogyasztói elvárások figyelembevétele, valamint az e cikk (1) és (4) bekezdésének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását, továbbá minőségét érintő gazdasági feltételeknek a javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyrészt a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokról, másrészt az előírásoktól való eltérésekről és az előírások alóli mentességekről, biztosítandó a folyamatosan változó piaci feltételekhez, a változó fogyasztói kereslethez és a vonatkozó nemzetközi előírásokban bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodást, valamint a termékinnováció akadályozásának elkerülését.

(3)  Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 27 ) 26. cikkének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások az egyes ágazatok jellemzői, a forgalomba hozatal szabályozásának szükségessége és az e cikk (5) bekezdésében foglalt feltételek alapján ágazatonként vagy termékenként meghatározandó alábbi kérdések közül egyre vagy többre vonatkozhatnak:

a) a 78. cikkben említettektől eltérő ágazatokra vonatkozó műszaki meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések;

b) osztályozási kritériumok, például osztályok, súly, méret, kor és kategória szerinti besorolás;

c) a fajok, a növényfajta vagy az állatfaj, illetve a kereskedelmi típus;

d) kiszerelés, a kötelező forgalmazási előírásokhoz kapcsolódó címkézés, csomagolás, a csomagolóközpontokra alkalmazandó szabályok, jelölés, a betakarítás éve és különleges kifejezések használata, a 92–123. cikk sérelme nélkül;

e) olyan kritériumok, mint a küllem, az állag, a húsosság, a termékjellemzők és a víztartalom százalékos aránya;

f) a termelés során használt különleges anyagok, illetve összetevők vagy alkotóelemek, ideértve ezek mennyiségét, tisztaságát és azonosítását;

g) a gazdálkodás típusa és a termelési módszer – ideértve a borászati eljárásokat is –, valamint a fenntartható termelés fejlett rendszerei;

h) must és bor házasítása – ideértve a vonatkozó fogalommeghatározásokat is –, keverés és az arra vonatkozó korlátozások;

i) a begyűjtés gyakorisága, szállítás, tartósítás és kezelés, tárolási módszer és hőmérséklet, tárolás és szállítás;

j) a termelés helye és a származási hely, a baromfihús és a kenhető zsírok kivételével;

k) egyes anyagok és eljárások alkalmazására vonatkozó korlátozások;

l) egyedi felhasználás;

m) az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott forgalmazási előírásoknak vagy a 78. cikkben említett meghatározásoknak, jelöléseknek és kereskedelmi megnevezéseknek meg nem felelő termékek elhelyezésére, tartására, értékesítésére és felhasználására, valamint a melléktermékek elhelyezésére vonatkozó feltételek

(4)  Az (1) bekezdés mellett forgalmazási előírások a borágazatra is alkalmazhatók. A (3) bekezdés f), g), h), k) és m) pontját a borágazatra alkalmazni kell.

(5)  Az e cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott, ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokat a 84–88. cikk és IX. melléklet sérelme nélkül, a következők figyelembevételével kell megállapítani:

a) az érintett termék sajátosságai;

b) a termékek forgalomba hozatalát megkönnyítő feltételek biztosításának szükségessége;

c) a termelők azon érdeke, hogy közöljék a termék és a termelés jellemzőit, és különösen a gazdasági szereplőket terhelő költségekkel és adminisztratív terhekkel, valamint a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyökkel kapcsolatos értékelés elvégzését követően a termékekre vonatkozó megfelelő és átlátható tájékoztatás – többek között a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározása – iránti fogyasztói igény;

d) a termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározásához rendelkezésre álló módszerek;

e) az előírásokra vonatkozóan a megfelelő nemzetközi szervezetek által elfogadott ajánlások;

f) annak szükségessége, hogy a termékek természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak az érintett termék összetételének lényegi megváltoztatása nélkül.

(6)  A fogyasztói elvárások, továbbá annak figyelembevétele érdekében, hogy javítani kell a mezőgazdasági termékek minőségét, valamint az előállításukat és forgalmazásukat érintő gazdasági feltételeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben szereplő ágazatlista módosítása céljából a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói keresletből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk, és azokról a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben értékelnie kell különösen a fogyasztói igényeket, a gazdasági szereplőkre háruló költségeket és adminisztratív terheket – ideértve a belső piacra és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásokat is –, továbbá a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyöket.

76. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazati termékek forgalmazására vonatkozó további követelmények

(1)  Amennyiben továbbá az 75. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások tekintetében ez releváns, a fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcs- és zöldségágazati termékeket kizárólag akkor lehet forgalmazni, ha azok épek, megfelelőek és kereskedelmi minőségűek, továbbá ha fel van tüntetve a származási ország.

(2)  Az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások, valamint a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozóan ezen alszakasznak megfelelően bevezetett bármely forgalmazási előírás a forgalmazás minden szakaszában alkalmazandó, a behozatalt és a kivitelt is beleértve, és a minőségre, kategóriába sorolásra, súlyra, méretre, csomagolásra, tárolásra, szállításra, kiszerelésre és forgalmazásra terjedhet ki.

(3)  A gyümölcs- és zöldségágazat forgalmazási előírások hatálya alá tartozó termékeinek birtokosai e termékeket az Unión belül csak ezen előírásokkal összhangban állíthatják ki, kínálhatják eladásra, szállíthatják, illetve forgalmazhatják, és ők felelnek az ezen előírásoknak való megfelelés biztosításáért.

(4)  Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott követelmények megfelelő alkalmazásának biztosítása, valamint bizonyos egyedi helyzetek figyelembe vétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikktől való olyan egyedi eltérésekről, amelyek annak megfelelő alkalmazásához szükségesek.

77. cikk

A komlóra vonatkozó tanúsítványok

(1)  A komlóágazat Unión belül betakarított vagy előállított termékeire az 59. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások mellett – adott esetben – az e cikk szerinti tanúsítási eljárást kell alkalmazni.

(2)  Tanúsítványt csak olyan termékre lehet kiadni, amelynek minőségi jellemzői megfelelnek a forgalmazás meghatározott szakaszára érvényes minimális követelményeknek. A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermékek esetében a tanúsítványt csak akkor lehet kiadni, ha az érintett termék alfasavtartalma nem alacsonyabb az alapanyagául szolgáló komlóénál.

(3)  A tanúsítványban fel kell tüntetni legalább:

a) a komló termesztési helyét (helyeit);

b) a betakarítás évét (éveit); valamint

c) a fajtát vagy fajtákat.

(4)  A komlóágazat termékeit csak az e cikk szerint kiadott tanúsítvány birtokában lehet forgalmazni vagy exportálni.

A komlóágazat importált termékei esetében a 190. cikk (2)) bekezdésében előírt igazolás az e cikk szerinti tanúsítvánnyal egyenértékűnek tekintendő.

(5)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (4) bekezdésétől eltérő intézkedések elfogadására:

a) bizonyos harmadik országok kereskedelmi követelményeinek való megfelelés érdekében; vagy

b) különleges felhasználásra szánt termékek tekintetében.

Az első albekezdésben említett intézkedések:

i) nem sérthetik azon termékek rendes forgalmazását, amelyekre a tanúsítványt kiállították; valamint

ii) olyan biztosítékokat foglalnak magukban, amelyek célja az említett termékekkel való összetévesztés lehetőségének a kizárása.

78. cikk

Egyes ágazatokra és termékekre vonatkozó meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések

(1)  Az 59. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások mellett – adott esetben – a VII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések alkalmazandók a következő ágazatokra vagy termékekre:

a) marha- és borjúhús;

b) bor;

c) emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek;

d) baromfihús

e) tojás;

f) emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok

g) olívaolaj és étkezési olajbogyó.

(2)  A VII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések csak olyan termék forgalmazására használhatók az Unióban, amely megfelel az említett mellékletben megállapított vonatkozó követelményeknek.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben szereplő meghatározásokkal és kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosításokra, eltérésekre vagy mentesítésekre vonatkozóan. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói keresletből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk.

(4)  Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek és a tagállamoknak egyaránt pontos és megfelelő ismereteik legyenek a VII. mellékletben szereplő meghatározásokról és kereskedelmi megnevezésekről, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az azokra vonatkozó előírások, illetve azok alkalmazása tekintetében.

(5)  A fogyasztói elvárásoknak és a tejtermékpiac alakulásának a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben egyrészt meghatározza azokat a tejtermékeket, amelyek tekintetében fel kell tüntetni azon állatfaj nevét, amelytől a tej származik, amennyiben nem szarvasmarháról van szó, másrészt pedig megállapítja a szükséges szabályokat.

79. cikk

Tűréshatár

(1)  Az egyes termékek vagy ágazatok sajátosságainak, a forgalmazás különböző szakaszainak, a műszaki feltételeknek, az esetleges jelentős gyakorlati nehézségeknek, továbbá a vizsgálati módszerek pontosságának és megismételhetőségének a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egy vagy több konkrét előírás tekintetében arra a tűréshatárra vonatkozóan, amelyet túllépve a termékek által alkotott tétel egésze az előírásnak meg nem felelőnek minősül.

(2)  A Bizottság az (1) bekezdés szerinti jogi aktusok elfogadásakor figyelembe veszi annak szükségességét, hogy ne módosuljanak a termék alapvető tulajdonságai, és hogy ne romoljon a minőség.

80. cikk

Borászati eljárások és vizsgálati módszerek

(1)  A VII. melléklet II. részében felsorolt termékek Unión belüli előállítása és tartósítása során kizárólag a VIII. mellékletnek megfelelően engedélyezett és az 75. cikk (3) bekezdésének g) pontjában, valamint a 83. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt borászati eljárások alkalmazhatók.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

a) szőlőlé és sűrített szőlőlé; valamint

b) szőlőlé készítésére szánt szőlőmust és sűrített szőlőmust.

Az engedélyezett borászati eljárások csak a termék megfelelő előállításának, tartósításának vagy érlelésének biztosítására alkalmazandók.

A VII. melléklet II. részében felsorolt termékeket az Unióban a VIII. mellékletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell előállítani.

(2)  A VII. melléklet II. részében felsorolt termékek nem forgalmazhatók az Unióban abban az esetben, ha:

a) az Unióban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek;

b) valamely tagállamban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek; vagy

c) nem felelnek meg a VIII. mellékletben meghatározott szabályoknak.

Az első albekezdés értelmében nem forgalmazható szőlőtermékeket meg kell semmisíteni. E szabálytól eltérve a tagállamok engedélyezhetik bizonyos – általuk meghatározandó jellemzőkkel rendelkező – efféle termékek lepárlók vagy ecetgyárak általi vagy ipari célokra történő felhasználását, feltéve, hogy ez az engedélyezés nem ösztönzi a szőlőtermékek nem engedélyezett borászati eljárások útján végzett termelését.

(3)  Az 75. cikk (3) bekezdésének g) pontjában említett borászati eljárások engedélyezésekor a Bizottság:

a) figyelembe veszi az OIV által ajánlott és közzétett borászati eljárásokat és vizsgálati módszereket, valamint a még nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazásának eredményeit;

b) figyelembe veszi az emberi egészség védelmét;

c) figyelembe veszi a fogyasztóknak egy adott termékről alkotott megalapozott benyomásuk és az abból eredő elvárásaik alapján történő esetleges megtévesztésével kapcsolatos kockázatokat, és felméri, hogy vannak-e, illetve alkalmazhatók-e az ilyen kockázatok kizárására alkalmas információs eszközök;

d) gondoskodik arról, hogy a bor természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak és ne következzen be lényeges változás az érintett termék összetételében;

e) biztosítja a környezet megóvásának minimális elfogadható szintjét;

f) tiszteletben tartja a borászati eljárásokra vonatkozó általános szabályokat, valamint a VIII. mellékletben megállapított szabályokat.

(4)  A forgalomba nem hozható borászati termékek helyes kezelésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (2) bekezdésének második albekezdésében foglalt nemzeti eljárásokra vonatkozó szabályok tekintetében, illetve az azoktól való eltérésekről, az előírásoknak meg nem felelő borászati termékek forgalomból való kivonása és megsemmisítése tekintetében,.

(5)  A Bizottság – szükség esetén – végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az 75. cikk (5) bekezdésének d) pontjában említett módszereket a VII. melléklet II. részében felsorolt termékekre vonatkozóan. A módszereknek az OIV által ajánlott és közzétett releváns módszereken kell alapulniuk, kivéve, ha ezek az Unió által elérni kívánt cél szempontjából nem hatékony vagy nem megfelelő eszköznek minősülnek. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásáig az érintett tagállam által engedélyezett módszereket és szabályokat kell alkalmazni.

81. cikk

Borszőlőfajták

(1)  A VII. melléklet II. részében felsorolt és az Unióban előállított termékeket az e cikk (2) bekezdésének megfelelően osztályba sorolható borszőlőfajtákból kell előállítani.

(2)  A tagállamok – a (3) bekezdésre is figyelemmel – osztályba sorolják azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön bortermelés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.

A tagállamok kizárólag az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:

a) az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre;

b) az érintett fajta nem lehet az alábbiak valamelyike: Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont.

Amennyiben valamely borszőlőfajtát törlik az első albekezdésben említett osztályozásból, az adott fajta egyedeit a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.

(3)  Azok a tagállamok, amelyek bortermelése – az utolsó öt borászati év átlagos termelése alapján számítva – nem haladja meg az évi 50 000 hektolitert, mentesülnek a (2) bekezdés első albekezdésében meghatározott osztálybasorolási kötelezettség alól.

Mindazonáltal bortermelés céljából az említett tagállamokban is kizárólag a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelő borszőlőfajták telepíthetők, telepíthetők újra és olthatók.

(4)  A (2) bekezdés első és harmadik albekezdésétől, valamint a (3) bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok tudományos kutatási és kísérleti célból engedélyezik az alábbi borszőlőfajták telepítését, újratelepítését és oltását:

a) a (3) bekezdésben nem említett tagállamok esetében az osztályozásban nem szereplő borszőlőfajták;

b) a (3) bekezdésben említett tagállamok esetében a (2) bekezdés második albekezdésének meg nem felelő borszőlőfajták.

(5)  Azokat a borszőlőfajtákból álló szőlőültetvényeket, amelyeket bortermelés céljából a (2), (3) és (4) bekezdés megsértésével telepítettek, ki kell vágni.

Nem kötelező azonban az olyan ültetvények kivágása, amelyek esetében a termelés kizárólag a bortermelő és háztartása általi saját fogyasztásra szolgál.

82. cikk

A VII. melléklet II. részében felsorolt kategóriáknak nem megfelelő bor felhasználásának egyedi esetei

A 81. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban összeállított osztályozásban szereplő borszőlőfajtákból készült, de a VII. melléklet II. részében meghatározott kategóriák egyikének sem megfelelő bor – a bizonyíthatóan 1971. szeptember 1. előtt palackozott borok kivételével – kizárólag az egyéni bortermelő és háztartása általi saját fogyasztásra, borecetkészítésre vagy lepárlásra használható fel.

83. cikk

Egyes termékekre és ágazatokra vonatkozó nemzeti szabályok

(1)  Az 75. cikk (2) bekezdésében foglaltak ellenére a tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti szabályokat, amelyek különböző minőségi szinteket állapítanak meg a kenhető zsírok vonatkozásában. E szabályoknak lehetővé kell tenniük az említett minőségi szinteknek különösen a termékek előállításához felhasznált nyersanyagokra, a termékek érzékszervi tulajdonságaira, valamint fizikai és mikrobiológiai stabilitására vonatkozó kritériumok alapján történő meghatározását.

Az első albekezdés szerinti lehetőséggel élő tagállamok gondoskodnak arról, hogy más tagállamok azon termékei esetében, amelyek megfelelnek az említett nemzeti szabályokban megállapított kritériumoknak, megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett használhatók legyenek azon kifejezések, amelyek utalnak a szóban forgó kritériumoknak való megfelelésre.

(2)  A tagállamok a területükön készített és az uniós jog alapján engedélyezett borokra vonatkozóan korlátozhatnak vagy megtilthatnak bizonyos borászati eljárásokat, továbbá szigorúbb szabályokat írhatnak elő annak érdekében, hogy fokozottabban biztosítsák az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok, valamint a pezsgők és likőrborok alapvető jellegzetességeinek megőrzését.

(3)  A tagállamok engedélyezhetik nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazását.

(4)  E cikk megfelelő és átlátható alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének alkalmazásával, valamint az e cikk (3) bekezdésében említett kísérleti eljárások alkalmazásával előállított termékek tartásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos feltételek meghatározására vonatkozóan.

(5)  A tagállamok csak abban az esetben fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn további nemzeti rendelkezéseket az uniós forgalmazási előírások hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában, ha ezek a rendelkezések megfelelnek az uniós jognak, mindenekelőtt az áruk szabad mozgása elvének, valamint a 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 28 ) rendelkezéseinek.



3.

Alszakasz

Fakultatív fenntartott jelölések

84. cikk

Általános rendelkezés

Ágazatok vagy termékek szerinti rendszert kell létrehozni a fakultatív fenntartott jelölésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy az értéknövelő tulajdonságokkal vagy jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági termékek termelői a belső piacon könnyebben megismertethessék ezeket a tulajdonságokat vagy jellemzőket, továbbá különösen az egyedi forgalmazási előírások támogatása és kiegészítése céljából.

Ez az alszakasz nem alkalmazandó a 92. cikk (1) bekezdésében említett borászati termékekre.

85. cikk

A már létező fakultatív fenntartott jelölések

(1)  A IX. melléklet tartalmazza azon fakultatív fenntartott jelölések listáját, amelyek 2013. december 20-án/én e rendszer hatálya alá tartoznak, és amelyek használatának feltételeit a 86. cikk a) pontjának megfelelően meg kell határozni.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett, fakultatív fenntartott jelölések addig maradnak hatályban – esetleges módosításuk mellett –, amíg a 86. cikknek megfelelően nem törlik azokat.

86. cikk

A fakultatív fenntartott jelölések fenntartása, módosítása és törlése

A fogyasztói elvárások, a tudományos és technikai ismeretek fejlődése, a piaci helyzet, valamint a forgalmazási előírások és a nemzetközi szabványok terén végbemenő változások figyelembevétele céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a) további fakultatív fenntartott jelölés fenntartása, meghatározva használata feltételeit;

b) a fakultatív fenntartott jelölések használatára vonatkozó feltételek módosítása; vagy

c) egy fakultatív fenntartott jelölés törlése.

87. cikk

További fakultatív fenntartott jelölések

(1)  Egy jelölés kizárólag az alábbi követelmények mindegyikének teljesülése esetén lehet további fakultatív fenntartott jelölésként fenntartható:

a) a jelölés egy adott termék valamely tulajdonságára, illetve a termeléshez vagy a feldolgozáshoz kötődő jellemzőre utal, és egy adott ágazathoz vagy termékhez kapcsolódik;

b) a jelölés lehetővé teszi a termék különleges tulajdonságaiból, illetve termelési vagy feldolgozási jellemzőiből eredő hozzáadott értékének világosabb kommunikálását;

c) a termék forgalomba hozatalakor az a) pontban említett tulajdonság vagy jellemző több tagállam fogyasztói számára is azonosítható;

d) a jelölés használatára vonatkozó feltételek összhangban vannak a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 29 ), vagy az 1169/2011/EU rendelettel.

További fakultatív fenntartott jelölések bevezetése esetén a Bizottság figyelembe veszi a vonatkozó nemzetközi szabványokat és az érintett termékek vagy ágazatok vonatkozásában már létező fenntartott jelöléseket.

(2)  Bizonyos ágazatok sajátosságainak és a fogyasztói elvárásoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján részletesebben kidolgozza az e cikk (1) bekezdésében említett, a további fenntartott jelölések létrehozásával kapcsolatos követelményeket.

88. cikk

A fakultatív fenntartott jelölések használatára vonatkozó korlátozások

(1)  A fakultatív fenntartott jelölések kizárólag a hozzájuk kapcsolódó használati feltételeknek megfelelő termékek leírására használhatók.

(2)  A tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a termékek címkéin szereplő információkat ne lehessen összetéveszteni a fakultatív fenntartott jelölésekkel.

(3)  Annak szavatolása érdekében, hogy a fakultatív fenntartott jelölésekkel leírt termékek megfeleljenek az alkalmazandó használati feltételeknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben további szabályokat határoz meg a fakultatív fenntartott jelölések használatára vonatkozóan.



4.

Alszakasz

A behozatalhoz és a kivitelhez kapcsolódó forgalmazási előírások

89 cikk

Általános rendelkezések

Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, valamint egyes mezőgazdasági termékek sajátos jellegének figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak vonatkozásában:

a) azon feltételek, amelyek teljesülése esetén az importált termékek az uniós forgalmazási előírásoknak megfelelőnek minősülnek, és amelyek lehetővé teszik az 74. cikkben foglaltaktól való eltérést; valamint

b) a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályok.

90. cikk

A bor behozatalára vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)  Az EUMSZ-nek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezés hiányában az e fejezet 2. szakaszában és az e rendelet 78. cikkében említett meghatározásokban, megjelölésekben és kereskedelmi megnevezésekben foglalt, a borok eredetmegjelöléseire, földrajzi jelzéseire és címkézésére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók az Unióba behozott, a 2009 61 , a 2009 69 , illetve a 2204 KN-kód alá tartozó termékekre.

(2)  Az EUMSZ-nek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában az e cikk (1) bekezdésében említett termékeket az Unió által az e rendelet alapján engedélyezett borászati eljárásokkal összhangban, illetőleg a 80. cikk (3) bekezdése szerinti engedély megadását megelőzően az OIV által ajánlott és közzétett borászati eljárásokkal összhangban kell előállítani.

(3)  Az (1) bekezdésben említett termékek behozatala a következők bemutatásához van kötve:

a) az (1) és a (2) bekezdésben említett rendelkezéseknek való megfelelést tanúsító igazolás, amelyet a Bizottság által közzéteendő jegyzékben szereplő illetékes szerv állított ki a termék származási országában;

b) a termék származási országa által kijelölt szerv vagy hivatal részéről kiállított analitikai bizonylat, amennyiben a terméket közvetlen emberi fogyasztásra szánják.



5.

Alszakasz

Közös rendelkezések

91 cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján:

►C3  a) megállapíthatja a VII. melléklet III. része 5. pontjának második bekezdésében említett tej- és tejtermékeket, valamint a VII. melléklet VII. része I. pontja hatodik bekezdésének a) pontjában említett kenhető zsírokat felsoroló jegyzéket ◄ a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatandó azon indikatív jegyzékek alapján, amelyek a tagállamok területén az említett rendelkezéseknek megfelelőnek tekintett termékeket tartalmazzák;

b) szabályokat állapíthat meg az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások végrehajtására vonatkozóan;

c) szabályokat állapíthat meg annak meghatározására, hogy egy adott termék esetében alkalmaztak-e az engedélyezett borászati eljárásoknak meg nem felelő borászati kezeléseket;

d) szabályokat állapíthat meg a termékek jellemzőinek meghatározására szolgáló vizsgálati módszerekre vonatkozóan;

e) szabályokat állapíthat meg a tűréshatár meghatározására vonatkozóan;

f) szabályokat állapíthat meg a 89. cikkben említett intézkedések végrehajtására vonatkozóan;

g) szabályokat állapíthat meg a terméket előállító vagy feldolgozó termelő és/vagy ipari létesítmény azonosítására vagy nyilvántartására, a tanúsítási eljárásokra, továbbá a megőrizendő kereskedelmi dokumentumokra, kísérő dokumentumokra és nyilvántartásokra vonatkozóan.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



2.

Szakasz

Eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések a borágazatban



1.

Alszakasz

Bevezető rendelkezések

92. cikk

Hatály

▼C3

(1)  Az e szakaszban megállapított, eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok a VII. melléklet II. részének 1., 3–6., 8., 9., 11., 15. és 16. pontjában említett termékekre alkalmazandók.

▼B

(2)  Az (1) bekezdésben említett szabályok a következőkön alapulnak:

a) a fogyasztók és a termelők jogos érdekeinek védelme;

b) annak biztosítása, hogy az érintett termékek belső piaca zökkenőmentesen működjön; és

c) az e szakaszban említett minőségi termékek előállításának az előmozdítása, és ezzel egyidejűleg nemzeti minőségpolitikai intézkedések alkalmazásának a lehetővé tétele.



2.

Alszakasz

Eredetmegjelölések és földrajzi jelzések

93. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E szakasz alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„eredetmegjelölés” :

valamely régió, meghatározott hely vagy – kivételes és kellően indokolt esetben – ország neve, amelyet a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. a termék minősége és jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők;

ii. a szőlő, amelyből a termék készült, kizárólag a szóban forgó földrajzi területről származik;

iii. a termelés az adott földrajzi területen történik; és

iv. a terméket a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtából nyerik;

b)

„földrajzi jelzés” :

valamely régióra, meghatározott helyre vagy – kivételes és kellően indokolt esetben – országra utaló jelölés, amelyet a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. olyan különleges minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, amelyek e földrajzi eredethez kapcsolhatók;

ii. a készítéséhez használt szőlő legalább 85 %-a kizárólag e földrajzi területről származik;

iii. előállítását az adott földrajzi területen végzik; és

iv. a Vitis vinifera fajból vagy annak és a Vitis nemzetséghez tartozó fajoknak a keresztezéséből létrejött szőlőfajból nyerik.

(2)  Egyes hagyományosan használt elnevezések eredetmegjelölésnek minősülnek, amennyiben:

a) bort jelölnek;

b) földrajzi névre utalnak;

c) megfelelnek az (1) bekezdés a) pontjának i–iv. alpontjában említett követelményeknek; és

d) keresztülmentek az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának biztosítására irányuló, ezen alszakaszban meghatározott eljáráson.

(3)  Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, beleértve a harmadik országok földrajzi területeire vonatkozókat is, az ezen alszakaszban meghatározott szabályoknak megfelelően jogosultak oltalomra az Unióban.

(4)  Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában említett termelés a szüreteléstől a borkészítési folyamat lezárulásáig végrehajtott műveletek összességét jelenti, nem foglalja ugyanakkor magában az előállítási szakaszt követően elvégzett eljárásokat.

(5)  Az (1) bekezdés b) pontja ii. alpontjának alkalmazásában a szőlő legfeljebb 15 %-a származhat a körülhatárolt területen kívülről, és csak abból a tagállamból vagy harmadik országból, ahol a körülhatárolt terület található.

94. cikk

Oltalom iránti kérelem

(1)  Az elnevezések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé vagy földrajzi jelzéssé való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket tartalmazó technikai jellegű dokumentációt:

a) az oltalomban részesítendő elnevezés;

b) a kérelmező neve és címe;

c) a (2) bekezdésben említett termékleírás; és

d) a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló egységes dokumentum.

(2)  A termékleírásnak lehetővé kell tennie az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését.

A termékleírás legalább a következőket tartalmazza:

a) az oltalomban részesítendő elnevezés;

b) a bor vagy borok leírása:

i. az eredetmegjelölé tekintetébena főbb analitikai és érzékszervi jellemzők;

ii. a földrajzi jelzés tekintetében a főbb analitikai jellemzők, valamint az érzékszervi jellemzőik értékelése vagy feltüntetése;

c) adott esetben a bor vagy borok előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások;

d) az érintett földrajzi terület határainak meghatározása;

e) a hektáronkénti legnagyobb terméshozam;

f) a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor vagy borok készülnek;

g) a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, illetve a 93. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot igazoló adatok;

h) az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve – amennyiben ezt a tagállamok előírják – az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést kezelő szervezet által megállapított alkalmazandó követelmények, feltéve, hogy e követelmények objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és összeegyeztethetők az uniós joggal;

i) a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve, címe és konkrét feladatai.

(3)  Harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozó oltalom iránti kérelem esetén az (1) és (2) bekezdésben előírtakon túl bizonyítani kell, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.

95. cikk

Kérelmezők

(1)  Bármely termelői érdekcsoport vagy – kivételes és kellően indokolt esetekben – egyéni termelő kérelmezheti valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmát. A kérelemhez egyéb érdekelt felek is csatlakozhatnak.

(2)  Termelők csak a saját maguk által előállított bor oltalma iránt nyújthatnak be kérelmet.

(3)  A több országot érintő földrajzi területet jelölő elnevezések, illetve a több országot érintő földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos megnevezések esetében közös kérelem is benyújtható.

96 cikk

Előzetes nemzeti eljárás

(1)  Az Unióból származó borok eredetmegjelölésének vagy földrajzi jelzésének oltalma iránt benyújtott kérelmek esetében előzetes nemzeti eljárásra kerül sor.

(2)  Az oltalom iránti kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, amelynek területéhez az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés kötődik.

(3)  A kérelemmel megkeresett tagállam megvizsgálja, hogy az oltalom iránti kérelem megfelel-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek.

A tagállam nemzeti eljárást folytat le, amelynek keretében gondoskodik a kérelem megfelelő közzétételéről, valamint a közzétételtől számított legalább két hónapos időszakról, amelynek során bármely, jogos érdekkel és az érintett tagállam területén állandó lakóhellyel, illetve telephellyel rendelkező természetes vagy jogi személy a tagállamhoz benyújtott megfelelően indokolt nyilatkozat útján kifogást emelhet a javasolt oltalom ellen.

(4)  Ha a kérelmet elbíráló tagállam úgy ítéli meg, hogy az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem felel meg az ebben az alszakaszban megállapított feltételeknek vagy nem egyeztethető össze az uniós joggal, elutasítja a kérelmet.

(5)  Ha a kérelmet elbíráló tagállam úgy ítéli meg, hogy a követelmények teljesültek, lefolytatja a nemzeti eljárást, amelynek során megfelelő módon, legalább az interneten közzéteszi a termékleírást, és továbbítja a kérelmet a Bizottságnak.

97. cikk

A Bizottság által végzett vizsgálat

(1)  A Bizottság közzéteszi az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelem benyújtásának időpontját.

(2)  A Bizottság megvizsgálja, hogy a 94. cikkben említett oltalom iránti kérelem megfelel-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek.

(3)  Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen alszakaszban meghatározott feltételek teljesültek, végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezik a 94. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumnak és az előzetes nemzeti eljárás során közzétett termékleírásra vonatkozó hivatkozásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(4)  Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen alszakaszban meghatározott feltételek nem teljesültek, végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezik a kérelem elutasításáról.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

98. cikk

Kifogásolási eljárás

A 94. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentum közzétételének időpontjától számított két hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország, illetve bármely, jogos érdekkel és az oltalmat kérelmező tagállamtól eltérő tagállam vagy harmadik ország területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott telephellyel rendelkező jogi személy kifogást emelhet a javasolt oltalom ellen oly módon, hogy az ezen alszakaszban foglalt jogosultsági feltételekre vonatkozó, megfelelően indokolt nyilatkozatot nyújt be a Bizottsághoz.

Harmadik országban állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott telephellyel rendelkező jogi személy esetében a nyilatkozatot az első bekezdésben említett két hónapos határidőn belül, közvetlenül vagy a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül kell benyújtani.

99. cikk

Határozat az oltalomról

A Bizottság a 98. cikkben említett kifogásolási eljárás lezárását követően a rendelkezésére álló információk alapján, végrehajtási jogi aktusok útján határoz az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek és általában véve az uniós jognak megfelelő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának megadásáról, illetve – ha az említett feltételek nem teljesülnek – a kérelem elutasításáról.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

100. cikk

Homonimák

(1)  Amennyiben olyan elnevezésre vonatkozóan nyújtanak be kérelmet, amely teljesen vagy részben azonos alakú egy, e rendelet rendelkezései alapján már bejegyzett elnevezéssel, a bejegyzéskor kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, valamint az összetéveszthetőség veszélyét.

Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást kelti, hogy az általa jelölt termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy hely vonatkozásában pontos.

A bejegyzett azonos alakú elnevezés használata kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már bejegyzettől, figyelembe véve, hogy az érintett termelők számára egyenlő bánásmódot kell biztosítani, valamint el kell kerülni a fogyasztók megtévesztését.

(2)  Az (1) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, amennyiben a kérelem tárgyát képező elnevezés részben vagy teljesen azonos alakú a tagállamok nemzeti joga szerint oltalmat élvező földrajzi jelzések valamelyikével.

(3)  Amennyiben egy borszőlőfajta neve valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll vagy ilyet tartalmaz, a szóban forgó név nem használható mezőgazdasági termékek címkézése céljából.

A meglévő címkézési gyakorlatok figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben rendelkezik a fenti szabály alóli kivételekről.

(4)  A termékeknek az e rendelet 93. cikke szerinti eredetmegjelöléseire és földrajzi jelzéseire vonatkozó oltalom nem érinti a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 30 ) 2. cikkében meghatározottak szerinti szeszes italokra alkalmazandó, oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket.

101. cikk

Az oltalom elutasításának további indokai

(1)  Köznevesült elnevezések nem élvezhetnek oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként.

E szakasz alkalmazásában a „köznevesült elnevezés” olyan bornév, amely – bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalomba hozták – az Unióban egy borfajta általánosan elterjedt elnevezésévé vált.

Annak megállapítása érdekében, hogy egy elnevezés köznevesültnek minősül-e vagy sem, minden vonatkozó tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a) az Unióban fennálló helyzetet, különös tekintettel a fogyasztási területekre;

b) a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogot.

(2)  Olyan elnevezés nem élvezhet oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, amely – figyelembe véve egy védjegy jó hírnevét és elismertségét – a bor mibenlétét illetően alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

102. cikk

Kapcsolat a védjegyekkel

(1)  A vonatkozó termékleírásnak nem megfelelő, oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzést tartalmazó, vagy ilyen eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből álló védjegynek, illetve a használata tekintetében a 103. cikk (2) bekezdésének hatálya alá eső, valamint a VII. melléklet II. részében felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozó termékhez kapcsolódó védjegynek a lajstromozását:

a) el kell utasítani, ha a védjegy lajstromozása iránti kérelmet az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtják be, és az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az oltalom iránti kérelem benyújtását követően oltalomban részesül; vagy

b) érvényteleníteni kell.

(2)  A 101. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett olyan védjegyeket, amelyeknek az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés származási országban fennálló oltalom alá kerülését megelőzően, vagy 1996. január 1. előtt kérelmezték lajstromozását, lajstromoztak, illetve amelyek jóhiszemű használat révén meghonosodtak az Unió területén – amennyiben a vonatkozó nemzeti jog biztosítja ezt a lehetőséget –, az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nyilvántartásba vétele ellenére is tovább lehet használni és meg lehet újítani, feltéve, hogy a 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 31 ) vagy a 207/2009/EK tanácsi rendelet ( 32 ) értelmében nincs ok a védjegy érvénytelenítésére vagy törlésére.

Ilyen esetekben megengedett az eredetmegjelölésnek vagy a földrajzi jelzésnek a vonatkozó védjeggyel párhuzamosan történő használata.

103. cikk

Oltalom

(1)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket bármely forgalmazó használhatja az olyan borok esetében, amelyek a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készültek.

(2)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések, valamint az ezek egyikével a vonatkozó termékleírásnak megfelelően ellátott borok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a) az oltalom alatt álló elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i. olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a termékleírásának; vagy

ii. amennyiben az ilyen használat visszaél az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevével;

b) az elnevezés bármilyen visszaélésszerű használata, utánzása vagy idézése, még abban az esetben is, ha a termék vagy a szolgáltatás tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezés fordítását használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik;

c) a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott borászati termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy félrevezető jelzés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

d) bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(3)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nem válhatnak a 101. cikk (1) bekezdésének értelmében vett köznevesült elnevezésekké az Unióban.

104. cikk

Nyilvántartás

A Bizottság létrehozza és naprakészen tartja a borokra vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvános hozzáférésű elektronikus nyilvántartását. A nyilvántartásba bejegyezhetők harmadik országokból származó termékeket jelölő olyan eredetmegjelölések és földrajzi jelzések is, amelyek az Uniót is részes feleik között tudó nemzetközi megállapodások alapján az Unióban oltalmat élveznek. Az ilyen elnevezéseket oltalom alatt álló földrajzi jelzésként kell nyilvántartásba venni, kivéve, ha az érintett megállapodás kifejezetten rögzíti, hogy az e rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelölésről van szó.

105. cikk

A termékleírás módosítása

A 95. cikkben szereplő feltételeket teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírását érintő módosítás jóváhagyását, különösen a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve a 94. cikk (2) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett földrajzi terület határainak újbóli meghatározása érdekében. A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

106. cikk

Törlés

A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország, illetve jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére – végrehajtási jogi aktusok útján határozhat az olyan eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmának törléséről, amelyek esetében a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

107. cikk

Meglévő oltalom alatt álló bornevek

(1)  Az 1493/1999/EK tanácsi rendelet ( 33 ) 51. és 54. cikkében, valamint a 753/2002/EK bizottsági rendelet ( 34 ) 28. cikkében említett bornevekre az e rendelet szerinti oltalom automatikusan érvényes. A Bizottság e borneveket felveszi az e rendelet 104. cikke szerinti nyilvántartásba.

(2)  A Bizottság az e rendelet 162. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján hivatalosan is törli az e rendelet 104. cikke szerinti nyilvántartásból azokat a borneveket, amelyekre az 1234/2007/EK rendelet 229. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó.

(3)  A 106. cikk nem vonatkozik az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő oltalom alatt álló bornevekre.

A Bizottság 2014. december 31-ig, saját kezdeményezésére, végrehajtási jogi aktusok útján dönthet az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő oltalom alatt álló bornevek oltalmának törléséről, amennyiben azok nem felelnek meg a 93. cikkben foglalt feltételeknek.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)  Horvátország esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjában ( 35 ) közzétett bornevekre az e rendelet szerinti oltalom érvényes, feltéve, hogy a kifogásolási eljárás kedvező eredménnyel zárul. A Bizottság e borneveket felveszi a 104. cikk szerinti nyilvántartásba.

108. cikk

Díjak

A tagállamok díjat számíthatnak fel költségeik, többek között az ezen alszakasz szerinti oltalom iránti kérelmek, kifogásolási nyilatkozatok, módosítási kérelmek és törlési kérelmek vizsgálata során felmerült kiadások fedezésére.

109. cikk

Felhatalmazás

(1)  A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:

a) a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó további kritériumok; valamint

b) a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő korlátozások és eltérések.

(2)  A termékek minőségének és nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a termékleírások további követelményekkel egészíthetők ki.

(3)  A termelők és a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők köre;

b) az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalma iránti kérelmekre vonatkozó feltételek, a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések módosítási, törlési és átminősítési eljárásai;

c) a több ország területét érintő kérelmekre vonatkozó feltételek;

d) a harmadik országbeli földrajzi területeket érintő kérelmekre vonatkozó feltételek;

e) az az időpont, amikor az oltalom vagy a módosítás hatályba lép;

f) a termékleírásokat érintő módosításokra vonatkozó feltételek.

(4)  A megfelelő szintű oltalom biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az oltalom alatt álló elnevezésre vonatkozó korlátozások tekintetében.

(5)  Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket és az illetékes hatóságokat ne érintse hátrányosan ennek az alszakasznak azon bornevek tekintetében történő alkalmazása, amelyek 2009. augusztus 1. előtt már oltalomban részesültek vagy az oltalmuk iránti kérelem ezen időpont előtt került benyújtásra, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos átmeneti szabályok megállapítására:

a) a tagállamok által 2009. augusztus 1-jéig eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként elismert bornevek és azon bornevek, amelyek tekintetében az oltalom iránti kérelem ezen időpont előtt került benyújtásra;

b) azok a borok, amelyeket egy meghatározott időpontot megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek; és

c) a termékleírás módosításai.

110. cikk

Végrehajtási hatáskörök a vizsgálóbizottsági eljárás keretében

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a következőkre vonatkozóan:

a) azon információk, amelyeknek a földrajzi terület és a végtermék közötti kapcsolat tekintetében a termékleírásban szerepelniük kell;

b) az oltalom megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat közzététele;

c) a 104. cikkben említett nyilvántartás létrehozása és naprakészen tartása;

d) az oltalom alatt álló eredetmegjelölés oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé történő átminősítése;

e) a több országot érintő területre vonatkozó kérelmek benyújtása.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az eredetmegjelölések, illetve földrajzi jelzések oltalma vagy módosításának jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálatára irányuló eljárással, a kifogást tartalmazó, valamint a törlés és az átminősítés iránti kérelmekre vonatkozó eljárással, valamint a meglévő oltalom alatt álló bornevekkel kapcsolatos tájékoztatással kapcsolatos szükséges intézkedéseket, különös tekintettel az alábbiakra:

a) dokumentumminták és a továbbítás formátuma;

b) határidők;

c) a kérelem, illetve az igénylés alátámasztására benyújtandó adatokkal, bizonyítékokkal és igazoló dokumentumokkal kapcsolatos részletek.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

111. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

Amennyiben egy kifogás elfogadhatatlannak minősül, a Bizottság azt végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatatlannak nyilvánítja és elutasítja. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.



3.

Alszakasz

Hagyományos kifejezések

112. cikk

Fogalommeghatározás

A „hagyományos kifejezés” a tagállamokban a 92. cikk (1) bekezdésében említett termékek tekintetében hagyományosan használt olyan kifejezés, amely jelzi:

a) hogy egy adott termék uniós vagy nemzeti jogszabály alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel van ellátva; vagy

b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási vagy érlelési eljárását, illetve minőségét, színét, származási helyének jellegét vagy valamely, a termék történetéhez kapcsolódó eseményt.

113. cikk

Oltalom

(1)  Az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések kizárólag a 112. cikk (1) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak megfelelően előállított termékek esetében használhatók.

A hagyományos kifejezések oltalmat élveznek a jogellenes használattal szemben.

(2)  A hagyományos kifejezések kizárólag a kérelemben megjelölt nyelven és az ott feltüntetett szőlőtermék-kategóriákban élveznek oltalmat az alábbiakkal szemben:

a) az oltalom alatt álló kifejezés bármilyen visszaélésszerű használata, még abban az esetben is, ha azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik;

b) a termék jellegére, tulajdonságaira vagy lényeges minőségi jellemzőire vonatkozó, a kiszerelésen vagy a külső csomagoláson, reklámanyagokon vagy a termékekkel kapcsolatos más dokumentumokon található minden egyéb hamis vagy megtévesztő jelzés;

c) minden egyéb olyan gyakorlat, amely nagy valószínűséggel megtéveszti a fogyasztókat, különösen azáltal, hogy azt a benyomást kelti, hogy a kérdéses bor jogosult az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésre.

(3)  A hagyományos kifejezések az Unióban nem válhatnak köznevesült elnevezéssé.

114. cikk

Felhatalmazás

(1)  A megfelelő szintű oltalom biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az oltalom alá helyezendő hagyományos kifejezés nyelvére és helyesírására vonatkozóan.

(2)  A termelők és a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) a hagyományos kifejezés oltalma iránt folyamodni jogosult kérelmezők köre;

b) a hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelem érvényességének feltételei;

c) azok az indokok, amelyek alapján kifogás emelhető valamely hagyományos kifejezés javasolt elismerésével szemben;

d) az oltalom hatálya, a védjegyekkel, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésekkel, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel vagy földrajzi jelzésekkel, a homonimákkal, illetve bizonyos borszőlőfajta-nevekkel való kapcsolat;

e) a hagyományos kifejezések törlésének lehetséges indokai;

f) a hagyományos kifejezés oltalom alá helyezésére irányuló kérelmek vagy a kifogás, illetve törlés iránti kérelmek benyújtásának időpontja;

g) a hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek kapcsán követendő eljárások, ezen belül a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint a törlési és módosítási eljárás.

(3)  Az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén harmadik országból származó termékeken is használhatók hagyományos kifejezések, és eltérésekről rendelkezik a 112. cikk és a 113. cikk (2) bekezdésének alkalmazása alól.

115. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a hagyományos kifejezések oltalma vagy módosításának jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálatára irányuló eljárás, valamint a kifogást tartalmazó, illetve a törlés iránti kérelmekre vonatkozó eljárás tekintetében, különös tekintettel az alábbiakra:

a) dokumentumminták és a továbbítás formátuma;

b) határidők;

c) a kérelem, illetve az igénylés alátámasztására benyújtandó adatokkal, bizonyítékokkal és igazoló dokumentumokkal kapcsolatos részletek;

d) az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések közzétételére vonatkozó részletes szabályok.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határoz a hagyományos kifejezés oltalma iránti kérelmek, valamint az oltalom alatt álló kifejezés módosítása iránti kérelmek elfogadásáról vagy elutasításáról, illetve a hagyományos kifejezések oltalmának törléséről.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezik azon hagyományos kifejezések oltalmáról, amelyek esetében az oltalom iránti kérelem elfogadásra került, és ennek keretében a szóban forgó kifejezéseket a 89112 cikkel összhangban osztályozza, valamint közzéteszi fogalommeghatározásukat és/vagy a használatukra vonatkozó feltételeket.

(4)  Az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

116. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

Amennyiben egy kifogás elfogadhatatlannak minősül, a Bizottság azt végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatatlannak nyilvánítja és elutasítja. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.



3.

Szakasz

Címkézés és kiszerelés a borágazatban

117. cikk

Fogalommeghatározás

E szakasz alkalmazásában:

a)

„címkézés” : minden, egy adott terméket kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumon, feliraton, címkén, gyűrűn vagy galléron feltüntetett szó, adat, védjegy, márkanév, képi anyag vagy jelölés;

b)

„kiszerelés” : minden olyan információ, beleértve a palackok formáját és típusát is, amely az érintett termék csomagolása révén jut el a fogyasztókhoz.

118. cikk

A horizontális szabályok alkalmazhatósága

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a 89/396/EGK tanácsi irányelvet ( 36 ), a 2000/13/EK irányelvet, valamint a 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 37 ), a 2008/95/EK irányelvet és az 1169/2011/EU rendeletet kell alkalmazni a termékek címkézésére és kiszerelésére.

A VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkéjén csak akkor szerepelhet az e rendeletben előírt adatokon kívül más adat is, ha az megfelel a 2000/13/EK irányelv vagy az 1169/2011/EU rendelet előírásainak.

119. cikk

Kötelező adatok

(1)  Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkézésének és kiszerelésének a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia:

a) a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a VII. melléklet II. részének megfelelően;

b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

i. az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés; és

ii. az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés neve;

c) a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

d) a származás feltüntetése;

e) a palackozó vagy – pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében – a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;

f) importbor esetében az importőr feltüntetése; és

g) pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható azon borok esetében, amelyek címkéjén szerepel az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése.

(3)  Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyható a következő esetekben:

a) amennyiben a címkén szerepel egy, a 112. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti hagyományos kifejezés a 94. cikk (2) bekezdésében említett termékleírással összhangban;

b) a Bizottság által a 227. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározandó kivételes és kellően indokolt körülmények fennállása esetén, a meglévő címkézési gyakorlatoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

120. cikk

Választható adatok

(1)  A VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkéje és kiszerelése különösen a következő választható adatokat tartalmazhatja:

a) évjárat;

b) egy vagy több borszőlőfajta neve;

c) a 119. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említettektől eltérő borok esetében a cukortartalomra utaló kifejezések;

d) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében a 112. cikk b) pontja szerinti hagyományos kifejezések;

e) az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést megjelenítő uniós szimbólum;

f) bizonyos előállítási eljárásokra utaló kifejezések;

g) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében egy másik, az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb vagy nagyobb földrajzi egység neve.

(2)  A 100. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok használatát illetően az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében:

a) a tagállamok a tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások biztosítására irányuló törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket hoznak annak érdekében, hogy garantálják az érintett információk helytállóságát;

b) a tagállamok a területükön megtalálható borszőlőfajtákból készült borok tekintetében – megkülönböztetéstől mentes, objektív kritériumok alapján és kellő figyelemmel a tisztességes verseny biztosítására – listát készíthetnek a kizárt borszőlőfajtákról, különösen abban az esetben, ha:

i. a bor tényleges eredetét illetően a fogyasztók szempontjából fennáll az összetéveszthetőség veszélye amiatt, hogy az adott borszőlőfajta egy meglévő oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés szerves részét képezi;

ii. az ellenőrzések nem lennének költséghatékonyak amiatt, hogy az adott borszőlőfajta a tagállam szőlőültetvényeinek igen kis részét képviseli;

c) a különböző tagállamokból származó borok házasítása nem vonhatja maga után a borszőlőfajta címkén való feltüntetését, kivéve, ha az érintett tagállamok másként állapodnak meg, és gondoskodnak a vonatkozó tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások kivitelezhetőségéről.

121. cikk

Nyelvek

(1)  A 119. és a 120. cikkben említett, kötelező és választható szöveges adatokat az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén kell feltüntetni.

(2)  Az (1) bekezdés ellenére az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések elnevezésének, illetve a 112 cikk b) pontjában említett hagyományos kifejezéseknek az oltalom szerinti nyelven vagy nyelveken kell szerepelniük a címkén. A nem a latin ábécé szerint szövegezett, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések, illetve nemzeti különleges megnevezések esetében az elnevezés az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén is feltüntethető.

122. cikk

Felhatalmazás

(1)  A borágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos szabályokra és korlátozásokra vonatkozóan:

a) az e szakaszban előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata;

b) a kötelező adatok, és ezen belül:

i. a kötelező adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

ii. az adott gazdaságra utaló kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

iii. olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kötelező adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

iv. olyan rendelkezések, amelyek a 119 cikk (2) bekezdésében említetteken túl további eltéréseket tesznek lehetővé a szőlőből készült termékek kategóriájára történő hivatkozás elhagyását illetően; és

v. a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések;

c) választható adatok, és ezen belül:

i. a választható adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;

ii. olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a választható adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

d) a kiszerelés, és ezen belül:

i. bizonyos palackformák használatára vonatkozó feltételek, valamint egyes egyedi palackformák jegyzéke;

ii. a „pezsgős” típusú palackok és záróelemek használatára vonatkozó feltételek;

iii. olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kiszereléssel kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

iv. a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések.

(2)  A gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azoknak az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott boroknak az ideiglenes címkézésére és kiszerelésére vonatkozóan, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a szükséges követelményeknek.

(3)  Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2009. augusztus 1. előtt hatályban lévő idevágó szabályoknak megfelelően forgalomba hozott és címkézett borokra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket illetően.

(4)  Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e szakasztól való – a kivitelre szánt termékeket érintő – eltérésekre vonatkozóan, amennyiben azt az érintett harmadik ország joga szükségessé teszi.

123. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogadhat el az e szakaszra alkalmazandó eljárásokra és technikai kritériumokra vonatkozóan, ideértve az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borokra alkalmazandó tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket is. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



II.

FEJEZET

Egyes ágazatokra vonatkozó egyedi rendelkezések



1.

Szakasz

Cukor

124. cikk

Időtartam

A 125. és a 126. cikk kivételével e szakasz a 2016/2017-as gazdasági év végéig alkalmazandó.



1.

Alszakasz

Egyedi intézkedések

125. cikk

A cukorágazatban létrejött megállapodások

(1)  A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit, ezen belül többek között a vetés előtti szállítási szerződéseket az egyrészről a cukorrépa és a cukornád uniós termelői – vagy a nevükben eljáró azon szervezetek, amelyeknek tagjai – másrészről az uniós cukorgyártó vállalkozások – vagy a nevükben eljáró azon szervezetek, amelyeknek tagjai – közötti, szakmán belüli írásos megállapodások szabályozzák.

(2)  A cukorgyártó vállalkozásoknak értesíteniük kell a gyártás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait a II. melléklet II. része A. szakaszának 6. pontjában leírt, szakmán belüli megállapodásokról.

(3)  A szakmán belüli megállapodásoknak 2017. október 1-jétől meg kell felelniük a X. melléklet szerinti felvásárlási feltételeknek.

(4)  A cukorágazat sajátosságainak, valamint a termelési kvóták lejártát követő időszakban bekövetkező ágazati fejleményeknek a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők érdekében:

a) a II. melléklet II. részének A. szakaszában szereplő feltételek naprakésszé tétele;

b) a X. melléklet szerinti, a cukorrépára vonatkozó felvásárlási feltételek naprakésszé tétele;

c) a vállalkozásoknak kiszállított cukorrépa bruttó tömegének, tárájának és cukortartalmának meghatározására, valamint a cukorrépapépre vonatkozó további szabályok lefektetése.

(5)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el e cikk végrehajtásáról, többek között az egynél több tagállamra kiterjedő szakmán belüli megállapodások esetében alkalmazandó eljárások, értesítések és adminisztratív támogatás tekintetében is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

126. cikk

Árak bejelentése a cukorpiacon

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén a cukorpiaci árak jelentésére szolgáló információs rendszert hozhat létre, amely a cukorpiaci árszintek közzétételére szolgáló intézkedéseket is magában foglal. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az első albekezdésben említett rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások vagy a cukorkereskedelemben érdekelt egyéb gazdasági szereplők által szolgáltatott információk képezik. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni.

A Bizottság gondoskodik arról, hogy ne kerüljenek nyilvánosságra konkrét árak, illetve gazdasági szereplők nevei.



2.

Alszakasz

A 124. cikkben említett időszak során a cukorágazatra alkalmazandó követelmények

127. cikk

Szállítási szerződések

(1)  A 125. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelmények mellett a szakmán belüli megállapodásoknak meg kell felelniük a XI. melléklet szerinti felvásárlási feltételeknek.

(2)  A szállítási szerződésekben különbséget kell tenni attól függően, hogy a cukorrépából előállítandó cukormennyiségek:

a) kvótacukornak vagy

b) kvótán kívüli cukornak minősülnek-e.

(3)  Minden cukorgyártó vállalkozás tájékoztatja a következőkről azt a tagállamot, amelyben cukrot állít elő:

a) az (2) bekezdés a) pontjában említett azon cukorrépa-mennyiségek, amelyekre vonatkozóan vetés előtti szállítási szerződéseket kötöttek, valamint az a cukortartalom, amelyen az említett szerződések alapulnak;

b) az ennek megfelelő becsült hozam.

A tagállamok további információkat is kérhetnek.

(4)  Azon cukorgyártó vállalkozások, amelyek nem kötöttek vetés előtti szállítási szerződéseket a kvóta-cukorrépának a 135. cikkben említett minimálárán a cukorkvótájuknak megfelelő cukorrépa-mennyiségre, amelyet adott esetben a 130. cikk (2) bekezdésének első albekezdése értelmében a megelőző kivonásra megállapított együtthatóval kiigazítottak, az általuk cukorrá feldolgozott cukorrépa teljes mennyiségéért kötelesek megfizetni legalább a kvóta-cukorrépa minimálárát.

(5)  A szakmán belüli megállapodások – az érintett tagállam jóváhagyása esetén – eltérhetnek az (2), (3) és (4) bekezdéstől.

(6)  Ha nem létezik szakmán belüli megállapodás, az érintett tagállam az érintett felek érdekeinek védelme érdekében megteszi az e rendelettel összeegyeztethető, szükséges lépéseket.

128. cikk

Termelési díj

(1)  A cukrot, izoglükózt, illetve inulinszirupot gyártó vállalkozások birtokában lévő, a – 136. cikk (2) bekezdésében említett – cukorkvótára, izoglükózkvótára, illetve inulinszirupkvótára termelési díjat kell kivetni.

(2)  A kvótacukorra, a kvóta-izoglükózra és a kvóta-inulinszirupra vonatkozóan az (1) bekezdésben említett termelési díjat meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

129. cikk

Termelési visszatérítés

(1)  Termelési visszatérítés nyújtható a cukorágazatban az I. melléklet III. részének b)–e) pontjában felsorolt termékekre, ha a 140. cikk (2) bekezdése második albekezdésének b) és c) pontjában említett termékek gyártásához nem áll rendelkezésre a világpiaci árnak megfelelő áron többletcukor vagy behozott cukor, többlet-izoglükóz vagy többlet-inulinszirup.

(2)  Az (1) bekezdésben említett termelési visszatérítést meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

130. cikk

Cukorkivonás

(1)  Annak érdekében, hogy a belső piacon el lehessen kerülni az árak összeomlását, és orvosolni lehessen az előzetes ellátási mérleg alapján meghatározott túltermeléseket, és figyelembe véve az Uniónak az EUMSZ-szel összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségeit, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a (2) bekezdésel összhangban kiszámított küszöbértéket meghaladó kvótában termelt cukor- vagy izoglükózmennyiségeknek az egy adott gazdasági évben a piacról való kivonására.

(2)  Az (1) bekezdésben említett kivonási küszöbértéket minden kvótával rendelkező vállalkozás esetében az adott kvótának egy együtthatóval történő megszorzása révén kell kiszámítani. A Bizottság a gazdasági évre legkésőbb az előző gazdasági év február 28-ig végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az említett együtthatónak a várható piaci tendenciák alapján való meghatározására.

A Bizottság az aktualizált piaci tendenciák alapján az adott gazdasági év október 31-ig végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, melyekben kiigazítja, vagy – amennyiben korábban nem került sor az együttható első albekezdés szerinti meghatározására – megállapítja az együtthatót.

(3)  Valamennyi kvótával rendelkező vállalkozás a következő gazdasági év kezdetéig a saját költségén tárolja a kvótán belül termelt cukornak a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított küszöbértéket meghaladó mennyiségét. A valamely gazdasági év folyamán kivont cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-mennyiségeket a következő gazdasági évre szóló kvóta alapján elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

Az első albekezdéstől eltérve, a várható cukorpiaci tendenciákat figyelembe véve a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, feltéve, hogy a folyó, a következő vagy mindkét gazdasági évre vonatkozóan a kivont cukor, izoglükóz vagy inulinszirup teljes egészét vagy egy részét:

a) olyan többletcukornak, többletizoglükóznak vagy többletinulinszirupnak tekinti, amely ipari cukorrá, ipari izoglükózzá vagy ipari inulinsziruppá való feldolgozásra rendelkezésre áll; vagy

b) ideiglenes kvótába tartozó termelésnek tekinti, amelynek egy része az EUMSZ értelmében megkötött nemzetközi megállapodásokból származó uniós kötelezettségvállalások betartása mellett fenntartható exportra.

(4)  Amennyiben az Unióban nem megfelelő a cukorkínálat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, melyekben lehetővé teszi bizonyos mennyiségű kivont cukor, izoglükóz vagy inulinszirup uniós piacon való értékesítését a kivonási időszak lejárta előtt.

(5)  Amennyiben a kivont cukrot a következő gazdasági év első termeléseként kezelik, a cukorrépa-termelők részére az abban a gazdasági évben alkalmazandó – a 135. cikkben említett – minimálárat kell fizetni.

Amennyiben a kivont cukorból ipari cukor lesz, vagy az e cikk (3) bekezdése második albekezdése a) vagy b) pontjának megfelelően kivitelre kerül, a 135. cikk minimálárra vonatkozó követelményeit nem kell alkalmazni.

Amennyiben a kivont cukrot e cikk (4) bekezdése szerint a kivonás időtartamának vége előtt értékesítik az uniós piacon, a cukorrépa-termelők részére a folyó gazdasági évben alkalmazandó minimálárat kell fizetni.

(6)  Az e cikk értelmében hozott végrehajtási jogi aktusokat a 162229 cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

131. cikk

Ideiglenes piacirányítási mechanizmus

(1)  A 124. cikkben említett időszak vonatkozásában a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghozhatja az uniós piac megfelelő szintű cukorellátásának biztosításához szükséges intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Az intézkedések a szükséges mennyiség tekintetében és a szükséges időre kiigazíthatják a behozott nyerscukor után fizetendő vám szintjét.

Az ideiglenes piacirányítási mechanizmus keretén belül a többletilleték meghatározására vonatkozó intézkedéseket a Tanács az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése szerint hozza meg,

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az uniós piacra bocsátható, kvótán kívüli cukor és a behozott nyerscukor megfelelő mennyiségét. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

132. cikk

Felhatalmazás

A cukorágazat sajátosságainak, valamint valamennyi érintett fél érdekeinek megfelelő figyelembevétele és a piaci zavarok kialakulásának megelőzése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) a 127. cikkben említett felvásárlási feltételek és szállítási szerződések;

b) a XI. melléklet szerinti, cukorrépára vonatkozó felvásárlási feltételek naprakésszé tétele;

c) a 127. cikk (3) bekezdésében említett, vetés előtti szállítási szerződések tárgyát képező cukorrépa-mennyiségeknek az eladók közötti elosztásakor a cukorgyártó vállalkozások által alkalmazandó kritériumok.

133. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskör

A Bizottság az eljárások, a tartalom és a technikai kritériumok vonatkozásában végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az ezen alszakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



3.

Alszakasz

A termelés szabályozásának rendszere

134. cikk

A cukorágazatra vonatkozó kvóták

(1)  A cukorra, az izoglükózra és az inulinszirupra kvótarendszer alkalmazandó.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett kvótarendszer esetében, ha egy termelő túllépi a vonatkozó kvótát, és a többletmennyiséget nem a 139. cikkben meghatározott módon használja fel, az ilyen mennyiségekre – a 139–142. cikkben meghatározott feltételek mellett – többletilletéket kell fizetni.

135. cikk

A cukorrépa minimálára

A kvótacukorrépa minimálárát a Tanács határozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

136. cikk

Kvótakiosztás

(1)  A cukor, az izoglükóz és az inulinszirup termelésének nemzeti és regionális szintű kvótáit a XII. melléklet határozza meg.

(2)  A tagállamok kvótát osztanak ki a területükön letelepedett és a 137. cikkel összhangban jóváhagyott minden egyes cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozásnak.

A kiosztott kvóta minden egyes vállalkozás esetében egyenlő az 1234/2007/EK rendelet szerinti azon kvótával, amelyet a 2010/2011-es gazdasági évre osztottak ki a vállalkozás részére.

(3)  Abban az esetben, ha a kvóta kiosztása egynél több termelési egységgel rendelkező cukorgyártó vállalkozás részére történik, a tagállamok elfogadják az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket a cukorrépa- és cukornád-termelők érdekeinek kellő figyelembevétele érdekében.

137. cikk

Jóváhagyott vállalkozások

(1)  A tagállamok kérelemre jóváhagyják a cukor-, izoglükóz- vagy inulinszirup-gyártó vállalkozást, vagy azt a vállalkozást, amely ezeket a termékeket a 140. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékben szereplő termékké dolgozza fel, amennyiben a vállalkozás:

a) igazolja professzionális termelési kapacitását;

b) hozzájárul ahhoz, hogy az e rendelethez kapcsolódó bármely tájékoztatást megadjon, és az e rendelethez kapcsolódó ellenőrzéseknek alávesse magát;

c) jóváhagyását nem függesztették fel vagy nem vonták vissza.

(2)  A jóváhagyott vállalkozás azt a tagállamot, amelynek a területén a répa vagy a nád betakarítása vagy a finomítás történik, tájékoztatja a következőkről:

a) azon répa- vagy nádmennyiségek, amelyekre vonatkozóan szállítási szerződést kötöttek, valamint a répa vagy nád és a cukor hektáronkénti becsült hozama;

b) a tervezett és a tényleges cukorrépa-, cukornád- és nyerscukor-szállításokra vonatkozó adatok, a cukorgyártásra vonatkozó adatok, valamint a cukorkészlet-nyilatkozatok;

c) az értékesített fehércukor-mennyiségek és az azokra vonatkozó árak és feltételek.

138. cikk

A nemzeti kvóta újrakiosztása és kvótacsökkentés

(1)  A tagállamok legfeljebb 10 %-kal csökkenthetik a területükön letelepedett vállalkozásoknak kiosztott cukor- vagy izoglükóz-kvótát. Ennek során a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat alkalmaznak.

(2)  A tagállamok a XIII. mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően és minden érintett fél – különösen a cukorrépa- és cukornád-termelők – érdekeit figyelembe véve átcsoportosíthatnak kvótákat a vállalkozások között.

(3)  Az (1) és (2) bekezdés szerint csökkentett mennyiségeket az érintett tagállam a területén lévő egy vagy több vállalkozásnak osztja ki, függetlenül attól, hogy az rendelkezik-e kvótával vagy sem.

139. cikk

Kvótán kívüli termelés

(1)  Azt a cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot, amelyet egy gazdasági év folyamán a 136. cikkben említett kvótán felül állítottak elő:

a) fel lehet használni egyes, a 140. cikkben említett termékek feldolgozásához;

b) a 141. cikkel összhangban át lehet vinni a következő gazdasági év kvótatermelésébe;

c) fel lehet használni a legkülső régiók különleges ellátási rendszerében a korábbi 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 38 ) III. fejezetével összhangban;

d) exportálni lehet a Bizottság által végrehajtási jogi aktusok révén meghatározandó mennyiségi korlátozásokon belül, az EUMSZ értelmében megkötött nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával; vagy

e) a 131. cikkben említett mechanizmusnak megfelelően a belső piacra lehet bocsátani annak céljából, hogy a kínálatot az előzetes ellátási mérleg alapján a kereslethez igazítsák.

Az e cikk első bekezdésének e) pontjában említett intézkedéseket a piaci zavarokkal szembeni, a 219. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések meghozatala előtt kell alkalmazni.

Az egyéb mennyiségekre a 142. cikkben említett többletilletéket kell kivetni.

(2)  Az e cikk értelmében hozott végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

140. cikk

Ipari cukor

(1)  Az ipari cukrot, ipari izoglükózt vagy ipari inulinszirupot a (2) bekezdésben említett termékek valamelyikének előállítására kell fenntartani, ha:

a) az a 137. cikkel összhangban jóváhagyott gyártó és az ugyancsak a 137. cikkel összhangban jóváhagyott felhasználó között a gazdasági év vége előtt létrejött szállítási szerződés tárgyát képezi; és

b) azt a felhasználó részére legkésőbb a következő gazdasági év november 30-ig leszállították.

(2)  A műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyekben összeállíthatja azon termékek jegyzékét, amelyek gyártásához az ipari cukor, ipari izoglükóz vagy ipari inulinszirup felhasználható.

A jegyzéknek tartalmaznia kell különösen a következőket:

a) bioetanol, alkohol, rum, aktív élesztő, valamint a kenhető szirupok és a „Rinse appelstroop”-pá történő feldolgozásra szánt szirupok mennyiségei;

b) egyes olyan ipari termékek, amelyek nem tartalmaznak cukrot, de cukor, izoglükóz vagy inulinszirup felhasználásával készülnek;

c) egyes olyan vegyipari vagy gyógyszeripari termékek, amelyek cukrot, izoglükózt vagy inulinszirupot tartalmaznak.

141. cikk

A többletcukor átvitele

(1)  Bármely vállalkozás dönthet úgy, hogy a cukorkvótáját, izoglükózkvótáját vagy inulinszirup-kvótáját meghaladó termelésének egészét vagy egy részét átviszi oly módon, hogy azt a következő gazdasági év termelésének részeként kezeljék. A (3) bekezdés sérelme nélkül az ilyen döntés visszavonhatatlan.

(2)  Az (1) bekezdésben említett döntést meghozó vállalkozás

a) tájékoztatja az érintett tagállamot az e tagállam által meghatározandó időpont előtt:

i. az átvitelre kerülő nádcukor-mennyiségről a folyó gazdasági év február 1-je és augusztus 31-e között;

▼C2

ii. az átvitelre kerülő répacukor-, illetve inulinszirup-mennyiségről a folyó gazdasági év február 1-je és augusztus 31-e között;

▼B

b) vállalja, hogy ezeket a mennyiségeket az adott gazdasági év végéig saját költségén raktározza.

(3)  Ha egy vállalkozás végleges termelése az adott gazdasági évben az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala idején becsült mennyiségnél kevesebb lett, az átvitt mennyiséget legkésőbb a következő gazdasági év október 31-ig visszamenőlegesen ki lehet igazítani.

(4)  Az átvitt mennyiségeket a következő gazdasági év kvótája keretében elsőként termelt mennyiségeknek kell tekinteni.

▼C3

(5)  Az e cikkel összhangban tárolt cukorra az adott gazdasági év során nem vonatkozhat semmilyen egyéb, a 17. vagy a 130. cikkben említett tárolási intézkedés.

▼B

142. cikk

Többletilleték

(1)  Többletilletéket kell kivetni a következőkre:

a) a bármely gazdasági év folyamán termelt többletcukor, többletizoglükóz és többletinulinszirup mennyiségeire, kivéve a következő gazdasági évre kvóta szerinti termelésbe átvitt és a 141. cikknek megfelelően raktározott mennyiségeket, vagy a 139. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c), d) és e) pontjában említett mennyiségeket;

b) azon iparicukor-, ipariizoglükóz- és ipariinulinszirup-mennyiségekre, amelyek tekintetében a Bizottság által végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó időpontig nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy feldolgozták a 140. cikk (2) bekezdésében említett termékek egyikévé;

c) azon cukor-, izoglükóz- és inulinszirup-mennyiségekre, amelyeket a piacról a 130. cikkel összhangban kivontak, és amelyek tekintetében a 130. cikk (3) bekezdésében előírt kötelezettségeket nem teljesítik.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)  Az (1) bekezdésben említett többletilletéket meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

143. cikk

Átruházott hatáskör

(1)  Annak biztosítása érdekében, hogy a 137. cikkben említett vállalkozások eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az ilyen vállalkozások jóváhagyására és a jóváhagyás visszavonására vonatkozó szabályokat, valamint a közigazgatási szankciókra vonatkozó kritériumokat.

(2)  A cukorágazat sajátosságainak figyelembevétele, valamint annak érdekében, hogy valamennyi érintett fél érdekeit megfelelően figyelembe vegyék, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kvótarendszer működésére vonatkozó kifejezések jelentéséről, továbbá a legkülső régiókba irányuló eladások feltételeiről.

(3)  Annak biztosítása érdekében, hogy a termelőknek közvetlen befolyásuk legyen a termelés egy részének átvitelére vonatkozó döntésre, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyekben meghatározza a cukor átvitelének szabályait.

144. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskör

A 137. cikkben említett vállalkozások kapcsán a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat állapíthat meg a következőkre vonatkozóan:

a) a vállalkozások jóváhagyás iránti kérelmei, a jóváhagyott vállalkozások által vezetendő nyilvántartások, a jóváhagyott vállalkozások által benyújtandó információk;

b) a jóváhagyott vállalkozások tagállamok általi ellenőrzésére irányuló rendszer;

c) a tagállamok közlései a Bizottság és a jóváhagyott vállalkozások felé;

d) a nyersanyagok beszállítása a vállalkozásokhoz, ideértve a szállítási szerződéseket és a szállítóleveleket;

e) a 139. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett esetben a cukor-egyenérték;

f) a legkülső régiók különleges ellátási rendszere;

g) a 139. cikk (1) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett export;

h) a tagállamok együttműködése az ellenőrzések hatékonyságának biztosítása érdekében;

i) a 141. cikkben meghatározott időpontok módosítása meghatározott gazdasági évekre;

j) a többletmennyiség megállapítása, a kapcsolódó kommunikáció és a 142. cikkben említett többletilleték kifizetése;

k) a II. melléklet II. része B. szakasza 6. pontjának értelmében vett, kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek jegyzékének elfogadása.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



2.

Szakasz

Bor

145. cikk

Szőlőkataszter és a termelési potenciálra vonatkozó jegyzék

(1)  A tagállamok szőlőkatasztert vezetnek, amely naprakész információkat tartalmaz a termelési potenciállal kapcsolatban. 2016. január 1-jétől ez a kötelezettség csak azokra a tagállamokra alkalmazandó, amelyek létrehozzák az I. cím II. fejezetében említett szőlőültetvények engedélyezésére vonatkozó rendszert vagy nemzeti támogatási programot léptetnek életbe.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettség 2015. december 31-ig nem vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyekben a 81 cikk (2) bekezdése alapján osztályozott borszőlőfajtákkal betelepített összterület kevesebb, mint 500 hektár.

(3)  Azok a tagállamok, amelyek támogatási programjaiban a 46. cikknek megfelelően szerepel a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása is, a szőlőkataszter alapján minden évben március 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a termelési potenciáljukra vonatkozó, naprakésszé tett jegyzéket. 2016. január 1-jétől a szőlőtermő területekkel kapcsolatban a Bizottságnak nyújtandó tájékoztatás részleteit a Bizottság végrehajtási jogi aktusokban határozza meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)  A termelési potenciál tagállamok általi monitoringjának és ellenőrzésének egyszerűbbé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szőlőkataszter tartalmára, valamint az azzal kapcsolatos mentességekre vonatkozóan.

146. cikk

A borágazat vonatkozásában illetékes nemzeti hatóságok

(1)  E rendelet bármely más, az illetékes nemzeti hatóságok meghatározására vonatkozó rendelkezésének sérelme nélkül a tagállamok kijelölik a borágazatra vonatkozó uniós szabályozás betartásának biztosításáért felelős hatóságot vagy hatóságokat. A tagállamok kijelölik különösen azokat a laboratóriumokat, amelyek hivatalos analízis végzésére jogosultak a borágazatban. A kijelölt laboratóriumoknak meg kell felelniük a vizsgálati laboratóriumok működésére vonatkozó ISO/IEC 17025 szabványban megállapított általános kritériumoknak.

(2)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett hatóságok és laboratóriumok nevéről és címéről. A Bizottság ezeket az információkat nyilvánossá teszi, és rendszeres időközönként frissíti.

147. cikk

Kísérőokmányok és nyilvántartás

(1)  A borágazati termékeket hivatalosan engedélyezett kísérőokmánnyal lehet az Unióban forgalomba hozni.

(2)  Azok a természetes és jogi személyek vagy személyek csoportjai, akik, illetve amelyek kereskedelmi tevékenységük során borágazati termékeket tartanak, különösen a termelők, a palackozók, a feldolgozók, valamint a kereskedők, nyilvántartást vezetnek az említett termékek bevételezéséről és kiadásáról.

(3)  A borászati termékek szállításának és a szállítás tagállamok általi ellenőrzésének egyszerűbbé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) a kísérőokmánnyal és annak használatával kapcsolatos szabályok;

b) azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén a kísérőokmány oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tanúsítására szolgáló okmánynak minősül;

c) nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség és a nyilvántartás használata;

d) annak meghatározása, hogy ki köteles nyilvántartást vezetni, és az ilyen kötelezettség alóli mentességek;

e) a nyilvántartásban szerepeltetendő műveletek.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja a következőket:

a) a nyilvántartás felépítésére, a nyilvántartásban szerepeltetendő termékekre, a nyilvántartásba vétel határidejére és a nyilvántartás lezárására vonatkozó szabályok;

b) a tagállamokat a veszteségek maximálisan elfogadható százalékos értékének meghatározására kötelező intézkedések;

c) a nyilvántartások vezetésére vonatkozó általános és átmeneti rendelkezések;

d) a kísérőokmányok és a nyilvántartások megőrzési idejét meghatározó szabályok.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



3.

Szakasz

Tej és tejtermékek

148. cikk

Szerződéses kapcsolatok a tej- és tejtermékágazatban

(1)  Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor a területén belül egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, és/vagy ha úgy dönt, hogy az első felvásárlók kötelesek a nyers tej mezőgazdasági termelők általi szállítására vonatkozó írásbeli szerződéses ajánlatot tenni, akkor e szerződésnek és/vagy szerződésre vonatkozó ajánlatnak meg kell felelnie a (2) bekezdésben megállapított feltételeknek.

Ha a tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, arról is döntenie kell, hogy a felek között kötött ilyen szerződés a szállítás mely szakaszára vagy szakaszaira vonatkozik, ha a nyers tej szállítását egy vagy több begyűjtő végzi.

E cikk alkalmazásában a „begyűjtő” olyan vállalkozás, amely egy mezőgazdasági termelőtől vagy egy másik begyűjtőtől elszállítja a nyers tejet egy nyerstej-feldolgozóhoz vagy egy másik begyűjtőhöz, és a nyers tej tulajdonjoga minden esetben átszáll.

(2)  Az (1) bekezdésben említett szerződést és/vagy a szerződésajánlatot:

a) a szállítás megkezdése előtt kell elkészíteni;

b) írásban kell rögzíteni; és

c) annak tartalmaznia kell különösen az alábbi elemeket:

i. a szállított tejért fizetendő árat, amely:

 állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy

 kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított nyers tej minősége vagy összetétele,

ii. a szállítható és/vagy szállítandó nyers tej mennyiségét és e szállítások ütemezését,

iii. a szerződés időtartamát, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradékot,

iv. a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részleteket,

v. a nyers tej átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezéseket, valamint

vi. a vis maior esetén alkalmazandó szabályokat.

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve, nem írható elő szerződés és/vagy szerződésajánlat akkor, ha a mezőgazdasági termelő a nyers tejet olyan szövetkezetnek szállítja, amelynek a tagja, és amennyiben e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekkel azonos hatású rendelkezéseket tartalmaznak.

(4)  A mezőgazdasági termelők, nyerstej-begyűjtők vagy -feldolgozók által kötött nyerstej-szállítási szerződések valamennyi eleméről – ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is – a felek szabadon tárgyalhatnak.

Az első albekezdés ellenére az alábbiak közül az egyik vagy mindkettő alkalmazandó:

a) ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej szállítására az (1) bekezdésnek megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, megállapíthat egy minimális időtartamot, amely csak a mezőgazdasági termelő és a nyers tej első felvásárlója közötti írásbeli szerződésekre alkalmazandó; e minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését;

b) ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej első felvásárlója köteles az (1) bekezdés szerint írásbeli szerződésajánlatot tenni a mezőgazdasági termelőnek, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlatnak tartalmaznia kell a nemzeti jogszabályok szerint e célra meghatározott minimális időtartamot; e minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését.

A második albekezdés nem érinti a mezőgazdasági termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve, hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is.

(5)  Azon tagállamok, amelyek az e cikkben említett lehetőségeket alkalmazzák, kötelesek értesíteni a Bizottságot azok alkalmazásának módjáról.

(6)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (3) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, továbbá a tagállamok által az e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

149. cikk

Szerződésre irányuló tárgyalások a tej- és tejtermékágazatban

(1)  A 152. cikk (3) bekezdésének megfelelően elismert, tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek tárgyalásokat folytathatnak mezőgazdasági termelő tagjaik nevében közös termelésük egy része vagy egésze tekintetében a nyers tejnek a termelő által a nyers tej feldolgozója vagy a 148. cikk (1) bekezdése szerinti begyűjtője számára történő szállítására vonatkozó szerződésről.

(2)  A termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:

a) függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e a nyers tej feletti tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;

b) függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének közös termelése tekintetében;

c) feltéve, hogy az adott termelői szervezet tekintetében valamennyi alábbi feltétel teljesül:

i. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej mennyisége nem haladja meg a teljes uniós termelés 3,5 %-át;

ii. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át; és

iii. az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely tagállamba szállított mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át;

d) feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben; a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek ettől a feltételtől, amennyiben a mezőgazdasági termelők két különálló termelői egységgel rendelkeznek különböző földrajzi területeken;

e) feltéve, hogy a nyers tejre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelő szövetkezeti tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában lefektetett feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a tejet le kell adni; és

f) feltéve, hogy a termelői szervezet értesíti a tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyben vagy amelyekben tevékenységet folytat.

(3)  A termelői szervezet a (2) bekezdés c) pontja ii. és iii. alpontjában meghatározott feltételektől függetlenül tárgyalásokat folytathat az (1) bekezdés értelmében, ha az adott termelői szervezet esetében a tárgyalások által érintett – 500 000 tonnánál alacsonyabb teljes éves nyerstej-termeléssel rendelkező tagállamban termelt, vagy ilyen tagállamba szállított – nyers tej mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 45 %-át.

(4)  E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő hivatkozás a termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik.

(5)  A (2) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés alkalmazása során a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módon és a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján közzéteszi az Unióban és a tagállamokban termelt nyers tej mennyiségét.

(6)  A (2) bekezdés c) pontjától és a (3) bekezdéstől eltérve – még akkor is, ha nem valósul meg az ezekben megállapított küszöbértékek túllépése – az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság eseti alapon dönthet úgy, hogy a termelői szervezetnek egy adott tárgyalást vagy újból meg kell nyitnia, vagy arra egyáltalán nem kerülhet sor, ha ezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy azért, hogy a tejfeldolgozást végző kis- és középvállalkozások ne kerüljenek súlyosan hátrányos helyzetbe a területén.

Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyre a tárgyalások vonatkoznak.

Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontját követően alkalmazandók.

(7)  E cikk alkalmazásában:

a)

„nemzeti versenyhatóság” : az 1/2003/EK tanácsi rendelet ( 39 ) 5. cikkében említett hatóság;

b)

„kis- és középvállalkozás” : a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás.

(8)  Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés f) pontjának és a (6) bekezdésnek az alkalmazásáról.

150. cikk

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt áll földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának szabályozása

(1)  A 152. cikk (3) bekezdése értelmében elismert termelői szervezet, a 157. cikk (3) bekezdése értelmében elismert szakmaközi szervezet vagy az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett csoportosulás kérelme alapján a tagállamok – korlátozott időtartamra – kötelező szabályokat állapíthatnak meg az 1151/2012/EU rendelet 5. cikke (1) és (2) bekezdése szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának a szabályozására.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett szabályoknak előfeltételük az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen lévő felek közötti előzetes megállapodás. E megállapodásnak a tejtermelők legalább kétharmada vagy az e cikk (1) bekezdésben említett sajt előállításához felhasznált nyers tej legalább kétharmadát képviselő képviselőik, és adott esetben az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen előállított ilyen sajt termelésének legalább kétharmadát képviselő termelők legalább kétharmada között kell létrejönnie.

(3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt vonatkozásában a nyers tej e sajt termékleírásában szereplő származási földrajzi területének meg kell egyeznie az e sajt vonatkozásában az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területtel.

(4)  Az (1) bekezdésben említett szabályok:

a) csak az érintett termék kínálatának szabályozására vonatkoznak, és céljuk e sajt kínálatának a kereslethez történő igazítása;

b) csak az érintett termékre érvényesek;

c) legfeljebb három évre tehetők kötelezővé, mely időszak után az (1) bekezdésben említett új kérelem alapján megújíthatók;

d) nem okozhatnak kárt az említett szabályok hatálya alá tartozó termékeken kívüli egyéb termékek kereskedelmében;

e) nem vonatkoznak az érintett sajt első alkalommal történő forgalmazása utáni ügyletekre;

f) nem tesznek lehetővé árrögzítést, ideértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését is;

g) nem tarthatják vissza az érintett termék egyébként rendelkezésre álló mennyiségének túlságosan nagy részét;

h) nem eredményezhetnek megkülönböztetést, nem állíthatnak akadályt a piacra újonnan belépők elé, illetve nem érinthetik hátrányosan a kistermelőket;

i) hozzájárulnak az érintett termék minőségének fenntartásához és/vagy a termék fejlesztéséhez;

j) a 149. cikk sérelme nélkül alkalmazandók.

(5)  Az (1) bekezdésben említett szabályokat közzé kell tenni az érintett tagállam valamely hivatalos kiadványában.

(6)  A tagállamok ellenőrzéseket folytatnak a (4) bekezdésben megállapított feltételek teljesülésének biztosítása érdekében, és ha az illetékes nemzeti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a feltételek nem teljesülnek, a tagállamok hatályon kívül helyezik az (1) bekezdésben említett szabályokat.

(7)  A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett, általuk elfogadott szabályokról. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot az ilyen szabályokról szóló értesítésekről.

(8)  A Bizottság bármikor elfogadhat olyan végrehajtási jogi aktusokat, amelyekben megköveteli a tagállamoktól, hogy helyezzék hatályon kívül az általuk az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított szabályokat, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e szabályok nem felelnek meg a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek az elérését. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 229. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

151. cikk

Kötelező bejelentések a tej- és tejtermékágazatban

2015. április 1-jétől kezdődően a nyers tej első felvásárlói havonta bejelentik az illetékes nemzeti hatóságnak a hozzájuk szállított nyers tej mennyiségét.

E cikk és a 148. cikk alkalmazásában az „első felvásárló” olyan vállalkozás vagy csoport, amely a termelőktől az alábbi célokból tejet vásárol:

a) begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés vagy feldolgozás, többek között szerződés alapján;

b) egy vagy több, tej vagy egyéb tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó vállalkozás részére történő értékesítés.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben említett nyerstej-mennyiségről.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az ilyen bejelentések tartalmára, formájára és időzítésére vonatkozó szabályokat, valamint a tagállamok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



III.

FEJEZET

Termelői szervezetek és társulások, valamint szakmaközi szervezetek



1.

Szakasz

Fogalommeghatározás és elismerés

152. cikk

Termelői szervezetek

(1)  A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik azokat a termelői szervezeteket, amelyek:

a) az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő valamely meghatározott ágazatban működő termelőkből állnak, és e termelőknek a 153. cikk (2) bekezdése c) pontjával összhangban lévő ellenőrzése alatt állnak;

b) a termelők kezdeményezésére jöttek létre;

c) meghatározott célokkal működnek, amelyek legalább egyike az alábbiakra vonatkozhat:

i. a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében,

ii. a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés révén;

iii. a termelési költségeknek és a környezetvédelmi és állatjóléti előírások teljesítése céljából végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása és a termelői árak stabilizálása,

iv. kutatások folytatása és kezdeményezések kidolgozása a fenntartható termelési módszerekkel, innovatív gyakorlatokkal, a gazdasági versenyképességgel és a piac alakulásával kapcsolatban;

v. a környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák, illetve megfelelő állatjóléti gyakorlatok és technikák használatának előmozdítása, valamint technikai segítségnyújtás az ilyen gyakorlatok és technikák alkalmazásához;

vi. a termelési szabványok használatának előmozdítása és az ehhez biztosított technikai segítségnyújtás, a termékminőség javítása, valamint oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy nemzeti minőségigazoló címkével ellátott termékek fejlesztése;

vii. a melléktermékek és a hulladékok kezelése, különösen a víz, a talaj és a táj minőségvédelme tekintetében, valamint a biológiai sokféleség megőrzése vagy előmozdítása;

viii. hozzájárulás a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez;

ix. kezdeményezések kidolgozása a promóció és a forgalmazás terén;

▼C3

x. az e rendelet 33. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett, a gyümölcs- és zöldségágazatban működő operatív programok keretében és az 1305/2013/EU rendelet 36. cikkében említett kölcsönös kockázatkezelési alapok kezelése;

▼B

xi. a szükséges technikai segítségnyújtás biztosítása a határidős piacok és a biztosítási rendszerek alkalmazásához;

(2)  Az (1) bekezdés alapján elismert termelői szervezet továbbra is elismert szervezet maradhat, ha a Szerződések I. mellékletében említett termékektől eltérő, az ex  22 08 KN-kód alá tartozó termékeket forgalmaz, feltéve, hogy az említett termékek aránya nem haladja meg a termelői szervezet által forgalmazott termékek összértékének 49 %-át, és hogy az említett termékek nem részesülnek uniós támogatásban. Ezen termékek a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek esetében nem számítanak bele a forgalmazott termékek értékének a 34. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában történő kiszámításába.

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok elismerik azokat a tej- és tejtermék-ágazati termelőkből álló termelői szervezeteket, amelyek:

a) a termelők kezdeményezésére jöttek létre;

b) meghatározott célokkal működnek, amelyek közül egy vagy több az alábbiakra vonatkozhat:

i. a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében,

ii. a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala,

iii. a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása.

153. cikk

A termelői szervezetek alapszabálya

(1)  A termelői szervezet alapszabálya megköveteli a termelő tagoktól különösen a következőket:

a) a termelői szervezet által a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, a forgalmazással és a környezetvédelemmel kapcsolatban elfogadott szabályok alkalmazása;

b) a mezőgazdasági üzem egy adott terméke tekintetében egyetlen termelői szervezethez való tartozás, a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek e feltételtől, amennyiben a társult mezőgazdasági termelők két különálló termelői egysége különböző földrajzi területen helyezkedik el;

c) a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása.

(2)  A termelői szervezet alapszabálya az alábbiakat is előírja:

a) az (1) bekezdés a) pontjában említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására szolgáló eljárások;

b) a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulásnak a tagokra történő kiszabása;

c) olyan szabályok, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát;

d) az alapszabályban meghatározott kötelezettségek megszegéséért – különösen a pénzügyi hozzájárulások be nem fizetéséért – vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértéséért kiróható szankciók;

e) az új tagok belépésére vonatkozó szabályok, különös tekintettel a minimális tagsági időtartamra, amely nem lehet kevesebb egy évnél;

f) a szervezet működéséhez szükséges könyvelési és költségvetési szabályok.

(3)  Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó a tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetekre.

154. cikk

A termelői szervezetek elismerése

(1)  Ahhoz hogy valamely tagállam elismerjen egy termelői szervezetet, az ilyen elismerést kérelmező szervezetnek olyan jogi személynek, vagy egy olyan jogi személy egyértelműen meghatározott részének kell lennie, amely:

a) teljesíti a 152. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt követelményeket;

b) a működési területén rendelkezik egy, az érintett tagállam által meghatározandó minimális taglétszámmal és/vagy minimális forgalmazható termelési mennyiséggel vagy értékkel;

c) elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzi tevékenységét, mind a ráfordított idő, mind a hatékonyság, mind pedig a ténylegesen a tagok rendelkezésére bocsátott emberi, anyagi és technikai segítségnyújtási eszközök és adott esetben a kínálati oldal összefogása tekintetében;

d) alapszabálya összhangban áll e bekezdés a), b) és c) pontjával.

(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő termelői szervezeteket a 152. cikk alapján elismert termelői szervezetnek kell tekinteni.

(3)  Azok a termelői szervezetek, amelyeket 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján ismertek el, és amelyek nem felelnek meg az (1) bekezdésben megállapított feltételeknek, 2015. január 1-jéig a nemzeti jog szerint folytathatják tevékenységüket.

(4)  A tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről; a kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b) saját maguk által meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert termelői szervezetek megfelelnek-e az e fejezetben foglaltaknak;

c) az e fejezetben előírt intézkedések be nem tartása vagy az alkalmazás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre és ezek társulásaira, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést;

d) minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

155. cikk

Kiszervezés

A tagállamok engedélyezhetik a Bizottság által a 173. cikk (1) bekezdésének f) pontjával összhangban meghatározott ágazatokban működő elismert termelői szervezetnek vagy termelői szervezetek elismert társulásának a termeléstől eltérő bármely tevékenysége kiszervezését többek között leányvállalatai felé, feltéve, hogy a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása továbbra is felelős a kiszervezett tevékenység elvégzésének biztosításáért, az igazgatás általános ellenőrzéséért és tevékenység elvégzésére vonatkozó kereskedelmi szerződés felügyeletéért.

156. cikk

Termelői szervezetek társulásai

(1)  A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik a termelői szervezetek azon társulásait, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely meghatározott ágazatban működnek és elismert termelői szervezetek kezdeményezésére jöttek létre.

A termelői szervezetek társulásai – a 173. cikk alapján elfogadott szabályok figyelembevételével – a termelői szervezetek bármely tevékenységét végezhetik, illetve szerepét betölthetik.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok kérelem alapján elismerhetik a tej- és tejtermékágazatban működő elismert termelői szervezetek társulását, ha az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy a társulás képes eredményesen elvégezni egy elismert termelői szervezet minden tevékenységét, és megfelel a 161. cikk (1) bekezdésben előírt feltételeknek.

157. cikk

Szakmaközi szervezetek

(1)  A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely meghatározott ágazatban működő azon szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a) a termeléshez és az élelmiszer-ellátási lánc következő szakaszainak legalább egyikéhez kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak: egy vagy több ágazat termékeinek előállítása vagy kereskedelme, a forgalmazást is beleértve;

b) az őket alkotó szervezetek vagy egyesületek összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;

c) tagjaik és a fogyasztók érdekeit figyelembe véve, meghatározott céllal működnek, amelyek egyike többek között az alábbiakra vonatkozhat:

i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között a már megkötött szerződések tekintetében a termelési költségekre, az árakra – adott esetben árindexekkel kiegészítve –, a mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó összesített statisztikai adatok közzététele és a potenciális jövőbeli regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű piaci fejlemények elemzése révén,

ii. a termelési potenciál előrejelzése és a piaci ártendenciák feljegyzése;

iii. a termékek forgalomba hozatala jobb koordinációjának elősegítése, különösen piackutatás és piaci tanulmányok révén,

iv. a potenciális exportpiacok felkutatása,

v. a 148. cikk és a 168. cikk sérelme nélkül az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása a mezőgazdasági termékek felvásárlók számára történő eladása és/vagy a feldolgozott termékek nagy- és kiskereskedők számára történő szállítása tekintetében, figyelembe véve a tisztességes versenyfeltételek kialakításának és a piaci torzulások elkerülésének szükségességét,

vi. a termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása, többek között az értékesítési piacok szintjén, valamint a gazdasági versenyképesség és az innováció megerősítésére irányuló kezdeményezések kidolgozása,

vii. azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés innovatívabbá, ésszerűbbé és hatékonyabbá váljon, illetve a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékek előállítására, és adott esetben feldolgozására és forgalmazásra irányuljon, különös tekintettel a termékminőségre, és ezen belül is az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek sajátosságainak megőrzésére, valamint a környezetvédelemre,

viii. az állat-egészségügyi készítmények, növényvédő szerek használatának csökkentését, az egyéb adalékok jobb kezelését, a termékek minőségének, valamint a talaj- és vízvédelemnek a biztosítását, az élelmiszer-biztonságnak – elsősorban a termékek nyomon követhetősége révén történő – előmozdítását, valamint az állatok egészségének és jóllétének javítását célzó lehetőségek felkutatása,

ix. olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és adott esetben a feldolgozás és a forgalomba hozatal összes szakaszában javítható,

x. az ökológiai termelés, valamint az eredetmegjelölések, minőségi védjegyek és földrajzi árujelzők védelme, oltalma és előmozdítása érdekében történő bármilyen tevékenység végzése,

xi. kutatások ösztönzése és folytatása az integrált termesztés, a fenntartható termelés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek terén,

xii. egészséges és felelős fogyasztási minták előmozdítása a belső piacon és/vagy a veszélyes fogyasztási mintákhoz kapcsolódó ártalmakról szóló tájékoztatás;

xiii. a belső és külső piacokon a termékek fogyasztásának előmozdítása és/vagy a termékekkel kapcsolatos információk nyújtása;

xiv. a melléktermékek kezeléséhez, valamint a hulladék csökkentéséhez és kezeléséhez való hozzájárulás.

(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján úgy dönthetnek, hogy a 158. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel teljesül a szakmaközi szervezetek számának regionális vagy nemzeti szintű korlátozásával, amennyiben ezt a 2014. január 1-je előtt hatályban lévő nemzeti szabályok előírják, és amennyiben ez nem akadályozza a belső piac megfelelő működését.

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tej- és tejtermékágazat vonatkozásában a tagállamok elismerhetik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a) hivatalosan kérték elismerésüket, és olyan gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak, melyek a nyerstej előállításához és az ellátási lánc következő elemei közül legalább az egyikhez kapcsolódnak: a tej- és tejtermékágazat termékeinek feldolgozása vagy kereskedelme, beleértve a forgalmazást;

b) az a) pontban említett képviselők összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;

c) az adott szakmaközi szervezetek tagjai és a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével az Unió egy vagy több régiójában az alább felsorolt tevékenységek közül egyet vagy többet folytatnak:

i. a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között a már megkötött nyerstej-szállítási szerződések tekintetében az árakra, mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó statisztikai adatok közzététele és a potenciális jövőbeli regionális, nemzeti és nemzetközi szintű piaci fejlemények elemzése révén,

ii. hozzájárulás a tej és a tejtermékek forgalomba hozatalának jobb koordinációjához, különösen kutatás és piacelemzés révén,

iii. a belső és külső piacokon forgalmazott tej és tejtermékek fogyasztásának előmozdítása, valamint az azokra vonatkozó információk szolgáltatása,

iv. a potenciális exportpiacok felkutatása,

v. az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása a nyers tej felvásárlók számára történő eladása vagy feldolgozott termékek nagy- és kiskereskedők számára történő szállítása tekintetében, figyelembe véve a tisztességes versenyfeltételek kialakításának és a piaci torzulások elkerülésének szükségességét,

vi. azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre,

vii. a tejágazat termelési potenciáljának fenntartása és fejlesztése, többek között az innováció előmozdítása és az alkalmazott kutatási és fejlesztési programok támogatása révén a tej és tejtermékek kínálta lehetőségek maradéktalan kihasználása érdekében, különös tekintettel a fogyasztó számára vonzóbb, hozzáadott értéket képviselő termékek létrehozására,

viii. az állat-egészségügyi termékek kisebb mértékű felhasználását, az egyéb inputanyagok jobb kezelését, valamint az élelmiszer-biztonság és az állategészségügy javítását lehetővé tévő módszerek felkutatása,

ix. olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalmazás összes szakaszában javítható,

x. az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés, valamint az eredetmegjelöléssel, minőségi védjegyekkel (tanúsító védjegyekkel) és földrajzi jelzésekkel ellátott termékek termelésének védelme és előmozdítása, valamint

xi. az integrált termelés vagy egyéb környezetbarát termelési módszerek előmozdítása.

158. cikk

A szakmaközi szervezetek elismerése

(1)  A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a) megfelelnek a 157. cikkben meghatározott követelményeknek;

b) az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket;

c) a 157. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét végzik;

d) a 162. cikkben meghatározott esetek kivételével saját maguk nem végeznek termelő-, feldolgozó vagy kereskedelmi tevékenységet.

(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő szakmaközi szervezeteket a 157. cikk alapján elismert szakmaközi szervezeteknek kell tekinteni.

(3)  Azok a szakmaközi szervezetek, amelyeket 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján ismertek el, és amelyek nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, 2015. január 1-jéig a nemzeti jog szerint folytathatják tevékenységüket.

(4)  A tagállamok elismerhetik 2014. január 1. előtt már meglévő, bármely ágazatban működő – akár kérelem alapján elismert, akár jogszabály által létrehozott – szakmaközi szervezeteket abban az esetben is, ha azok nem felelnek meg a 157. cikk (1) bekezdésének b) pontjában vagy a 157. cikk (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételnek.

(5)  Amikor valamely szakmaközi szervezetet az (1) vagy a (2) bekezdésnek megfelelően elismerik, a tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a szervezet elismeréséről; a kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található,

b) általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert szakmaközi szervezetek megfelelnek-e az elismerésükre vonatkozó feltételeknek;

c) az e rendeletben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést;

d) visszavonják az elismerést, amennyiben az elismerés tekintetében az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények már nem teljesülnek;

e) minden évben március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.



2.

Szakasz

Konkrét ágazatokra vonatkozó további szabályok

159. cikk

Kötelező elismerés

A 152–158. cikktől eltérve a tagállamok – kérelem alapján – elismerik:

a) az alábbi ágazatokban működő termelői szervezeteket:

i. gyümölcs- és zöldségágazat az érintett ágazatba tartozó egy vagy több termék tekintetében és/vagy a kizárólag feldolgozásra szánt ilyen termékek vonatkozásában;

ii. az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata,

iii. selyemhernyó-ágazat,

iv. komlóágazat;

b) az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, valamint a dohányágazatban működő szakmaközi szervezeteket.

160. cikk

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezeteknek a 152. cikk (1) bekezdése c) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett célok közül legalább egynek a megvalósítására törekedniük kell.

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek alapszabályában elő kell írni azt, hogy a szervezet tagjainak teljes termelésüket a termelői szervezeten keresztül kell forgalomba hozniuk.

A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetekre és a termelői szervezetek társulásaira úgy kell tekinteni, mint amelyek tagjaik nevében és megbízásából járnak el gazdasági ügyekben saját hatáskörükön belül.

161. cikk

A tej- és tejtermékágazatban működő termelői szervezetek elismerése

(1)  A tagállamok termelői szervezetként ismernek el a tej- és tejtermékágazatban minden olyan elismerést kérelmező jogi személyt vagy jogi személyek egyértelműen meghatározott részét, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

a) megfelel a 152. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

b) a működési területén rendelkezik egy, az érintett tagállam által meghatározandó minimális taglétszámmal és/vagy minimális értékesíthető termelési mennyiséggel;

c) elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzi tevékenységét, mind a ráfordított idő, mind pedig a hatékonyság, valamint a kínálat koncentrációja tekintetében;

d) alapszabálya összhangban áll e bekezdés a), b) és c) pontjával.

(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2012. április 2-át megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő termelői szervezeteket a 152. cikk (3) bekezdése alapján elismerendő termelői szervezetnek kell tekinteni.

(3)  A tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről; e kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b) saját maguk által meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert termelői szervezetek és ezek társulásai betartják-e e fejezet előírásait;

c) az e fejezetben előírt intézkedések be nem tartása vagy azok végrehajtása során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre és ezek társulásaira, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják -e az elismerést;

d) minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerések megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.

162. cikk

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, valamint a dohányágazatban működő szakmaközi szervezetek

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, valamint a dohányágazatban működő szakmaközi szervezetek esetében a 157. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti meghatározott célok között a következők közül legalább az egyik is szerepelhet:

a) összefogni és koordinálni a tagok termékének értékesítésre szánt mennyiségét és forgalmazását;

b) a termelést és a feldolgozást egyaránt a piaci követelményekhez igazítani és tökéletesíteni a terméket;

c) ösztönözni a termelés és a feldolgozás ésszerűsítését és tökéletesítését.

163. cikk

A tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezetek elismerése

(1)  A tagállamok tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezeteket akkor ismerhetnek el, ha az említett szervezetek:

a) megfelelnek a 157. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

b) az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket;

c) a 157. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét végzik;

d) ők maguk nem foglalkoznak tej- és tejtermékek előállításával, feldolgozásával, illetve kereskedelmével.

(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2012. április 2-át megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő szakmaközi szervezeteket a 157. cikk (3) bekezdése alapján elismerendő szakmaközi szervezetnek kell tekinteni.

(3)  Amennyiben a tagállamok élnek azzal a lehetőséggel, hogy az (1) vagy a (2) bekezdés értelmében elismerjenek egy szakmaközi szervezetet, a tagállamok:

a) a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számítva négy hónapon belül határoznak a szakmaközi szervezet elismeréséről; e kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;

b) általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert szakmaközi szervezetek megfelelnek-e az elismerésükre vonatkozó feltételeknek;

c) az e rendeletben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést;

d) visszavonják az elismerést, amennyiben:

i. az elismerés tekintetében e cikkben meghatározott követelmények és feltételek már nem teljesülnek,

ii. a szakmaközi szervezet részt vesz bármely, a 210. cikk (4) bekezdésében említett megállapodásban, döntésben vagy összehangolt magatartásban; az elismerés efféle visszavonása nem érinti a nemzeti jog alapján alkalmazandó egyéb szankciókat,

iii. a szakmaközi szervezet nem tesz eleget a 210. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett értesítési kötelezettségnek;

e) minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.



3.

Szakasz

A szabályok kiterjesztése és kötelező hozzájárulások

164. cikk

A szabályok kiterjesztése

(1)  Abban az esetben, ha egy tagállam adott gazdasági térségében vagy térségeiben működő, elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak minősül, az érintett tagállam a szervezet kérésére – korlátozott időtartamra – kötelezővé teheti a szóban forgó gazdasági térségben vagy térségekben működő egyéb, a szervezethez nem tartozó gazdasági szereplők – egyének vagy csoportok – számára az említett szervezeten belüli egyes megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat.

(2)  E szakasz alkalmazásában „gazdasági térség” olyan határos vagy szomszédos termelési régiókból álló földrajzi övezet, amelyekben a termelési és a piaci értékesítési körülmények azonosak.

(3)  Egy szervezet vagy társulás akkor minősül reprezentatívnak, ha az adott tagállam érintett gazdasági térségében vagy térségeiben:

a) az érintett termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának alábbi részét lefedi:

i. a gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek esetében a 60 %-ot, illetve

ii. más esetekben legalább kétharmadot; és

b) a termelői szervezetek esetében az érintett termelők legalább 50 %-a a termelői szervezetek tagjai közé tartozik.

A szakmaközi szervezetek esetében azonban – amennyiben az érintett termék vagy termékek előállítási, kereskedelmi vagy feldolgozási arányának meghatározása gyakorlati nehézségekbe ütközik –, a tagállamok nemzeti szabályokat állapíthatnak meg az első albekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett meghatározott reprezentativitási szint megállapítására.

Amennyiben a szervezet vagy a társulás szabályainak az egyéb gazdasági szereplőkre történő kiterjesztése iránti kérelem egynél több gazdasági térséget érint, a szervezetnek vagy társulásnak az összes általa összefogott ágazatban, és az érintett gazdasági térségek mindegyikében igazolnia kell a reprezentativitás első albekezdésben meghatározott minimális szintjét.

(4)  Azon szabályoknak, amelyek kiterjesztése az (1) bekezdés szerint kérhető az egyéb gazdasági szereplőkre, az alábbi célok egyikére kell irányulniuk:

a) a termelésre és a piacra vonatkozó jelentéstétel;

b) a termelésre vonatkozóan az uniós vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok;

c) az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;

d) forgalmazás;

e) környezetvédelem;

f) a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és kiaknázását szolgáló intézkedések;

g) az ökológiai termelés, valamint az eredetmegjelölések, a minőségi védjegyek és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intézkedések;

h) a termékek értékének különösen a közegészséget nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;

i) a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;

j) kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állat-egészségügyi készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj védelmét, valamint a környezet állapotának védelmét vagy fejlesztését;

k) a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;

l) a minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése;

m) állat-egészségügyi, növény-egészségügyi és élelmiszerbiztonság;

n) a melléktermékek kezelése.

A szóban forgó szabályok nem okozhatnak kárt más gazdasági szereplőknek az érintett tagállamban vagy az Unióban, nem eredményezhetik a 210 cikk (4) bekezdésében felsorolt hatásokat, és nem lehetnek egyéb módon összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő uniós jogszabályokkal és nemzeti szabályokkal.

(5)  A szabályok (1) bekezdésben említett kiterjesztését teljes terjedelmében a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat az érintett tagállam közzéteszi valamely hivatalos kiadványában.

(6)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikk alapján hozott határozatokról.

165. cikk

A tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő pénzügyi hozzájárulás

Abban az esetben, amikor egy elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet szabályai a 164. cikk értelmében kiterjesztésre kerülnek, és amennyiben az említett szabályok által érintett tevékenységek azoknak a gazdasági szereplőknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége az érintett termékekkel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – úgy határozhat, hogy azoknak a gazdasági szereplőknek vagy csoportoknak, akik vagy amelyek nem tagjai a szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik az említett tevékenységekből fakadó előnyöket, be kell fizetniük a szervezet számára az annak tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás egészét vagy annak egy részét, amennyiben e hozzájárulás a szóban forgó tevékenységek végzésének következtében közvetlenül felmerülő költségek fedezésére szolgál.



4.

Szakasz

A kínálat kiigazítása

166. cikk

A kínálat piaci követelményekhez igazítását elősegítő intézkedések

A 152–163. cikkben említett szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ágazatokban meghozott, az alábbi célokra irányuló intézkedések tekintetében:

a) a minőség javítása;

b) a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítése;

c) a piaci ártendenciák feljegyzésének megkönnyítése;

d) valamint az alkalmazott termelőeszközök alapján készített rövid és hosszú távú előrejelzések készítésének lehetővé tétele.

167. cikk

A közös borpiac jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályok

(1)  A közös borpiac – beleértve a borok előállításához felhasznált szőlőket, mustokat és borokat – működésének javítása és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok forgalmazási szabályokat írhatnak elő az ellátás szabályozása érdekében, különösen a 157. és 158. cikk értelmében elismert szakmaközi szervezetek által hozott döntések révén.

E szabályoknak a kitűzött céllal arányosaknak kell lenniük, valamint:

a) nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalmazása utáni ügyletekre;

b) nem tehetnek lehetővé árrögzítést, még az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését sem;

c) nem tarthatják vissza az egyébként rendelkezésre álló termésmennyiség túlságosan nagy részét;

d) nem adhatnak alapot a borok forgalomba hozatalához és forgalmazásához szükséges nemzeti és uniós igazolványok kiadásának megtagadására, amennyiben a forgalmazás az említett szabályoknak eleget tesz.

(2)  Az (1) bekezdésben említett szabályokat a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat teljes terjedelmükben közzéteszik az érintett tagállam valamely hivatalos kiadványában.

(3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikk alapján hozott határozatokról.



5.

Szakasz

Szerződésbe foglalási rendszerek

168. cikk

Szerződéses kapcsolatok

(1)  A tej és tejtermékek ágazatára vonatkozó 148. cikk, valamint a cukorágazatra vonatkozó 125. cikk sérelme nélkül, ha valamely tagállam az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott ágazatba tartozó mezőgazdasági termékek – a tej és tejtermékek, valamint a cukor kivételével – tekintetében úgy dönt, hogy:

a) az említett termékek valamennyi, a területén belül egy mezőgazdasági termelő által valamely feldolgozónak vagy forgalmazónak való szállítására a feleknek írásbeli szerződést kell kötniük; és/vagy

b) az első felvásárlóknak írásbeli ajánlatot kell tenniük a mezőgazdasági termékek termelő általi szállítására vonatkozó szerződésre,

akkor e szerződésnek vagy ajánlatnak teljesítenie kell az e cikk (4) és (6) bekezdésében megállapított feltételeket.

(2)  Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy feldolgozónak az e cikk hatálya alá tartozó termékeket szállít, a tagállamnak – ha az adott termékek szállítása egy vagy több közvetítőn keresztül történik – arról is döntenie kell, hogy az ilyen szerződés a szállítás mely szakaszaira vonatkozik.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk alapján elfogadott intézkedéseik ne akadályozzák a belső piac megfelelő működését.

(3)  Az (2) bekezdésben említett esetben a tagállam közvetítő mechanizmust hozhat létre az olyan esetekre, amelyekben nincsen kölcsönös megállapodás ilyen szerződés megkötésére, biztosítva ezáltal a szerződéses kapcsolatok méltányosságát.

(4)  Az (1) bekezdésben említett valamennyi szerződést vagy szerződési ajánlatot:

a) a szállítás megkezdése előtt el kell készíteni;

b) írásban rögzíteni kell; és

c) oly módon kell megfogalmazni, hogy tartalmazza különösen az alábbi elemeket:

i. a szállított termékekért fizetendő ár, amely:

 állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy

 kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított mezőgazdasági termékek minősége vagy összetétele,

ii. a szállítható vagy szállítandó termékek mennyisége és minősége, valamint e szállítások ütemezése,

iii. a szerződés időtartama, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradék,

iv. a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részletek,

v. a mezőgazdasági termékek átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezések, valamint

vi. a vis maior esetén alkalmazandó szabályok.

(5)  Az (1) bekezdéstől eltérve, nem írható elő szerződés vagy szerződési ajánlat akkor, ha a mezőgazdasági termelő az érintett termékeket olyan szövetkezetnek szállítja, amelynek a tagja, és amennyiben e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekkel azonos hatású rendelkezéseket tartalmaznak.

(6)  A felek szabadon tárgyalhatnak a termelők, begyűjtők, feldolgozók vagy forgalmazók által a mezőgazdasági termékek szállítására kötött szerződések valamennyi eleméről, köztük a (4) bekezdés c) pontjában említett elemekről.

Az első albekezdés ellenére a következő pontok közül egyet vagy mindkettőt alkalmazni kell:

a) ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a mezőgazdasági termékek szállítására az (1) bekezdésnek megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, megszabhatja azt a minimális időtartamot, amelyet kizárólag a mezőgazdasági termékek termelője és első felvásárlója közötti szerződés esetén kell alkalmazni. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését;

b) ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a mezőgazdasági termékek első felvásárlója köteles a mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésnek megfelelően szerződésre irányuló írásbeli ajánlatot tenni, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlat tartalmazza a nemzeti jogban az e célra rögzített minimális időtartamot. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését.

A második albekezdés nem érinti a mezőgazdasági termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve, hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (4) bekezdés c) pontjában említett elemeket is.

(7)  Az e cikkben említett lehetőségekkel élő tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hozott intézkedések ne akadályozzák a belső piac megfelelő működését.

A tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy miként hajtják végre az e cikk alapján hozott intézkedéseket.

(8)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (4) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (5) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, továbbá a tagállamok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

169. cikk

Szerződésre irányuló tárgyalások az olívaolaj-ágazatban

(1)  A 152. cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert, olívaolaj-ágazati termelői szervezetek, amelyek a kínálati oldal összefogására, a tagok által előállított termékek forgalomba hozatalára és a termelési költségek optimalizálására irányuló célkitűzések közül egynek vagy többnek az elérésére törekednek, a tagjaik összesített termelésének egésze vagy része tekintetében olívaolaj leadására vonatkozó szerződésre irányuló tárgyalásokat folytathatnak a tagjaik nevében.

Egy termelői szervezet abban az esetben teljesíti az e bekezdésben említett célkitűzéseket, ha az említett célkitűzések elérésére törekvés a tevékenységei integrációját eredményezi, ami várhatóan jelentősen növeli a hatékonyságot, és így a termelői szervezet tevékenysége általánosságban hozzájárul az EUMSZ 39. cikkében foglalt célkitűzések eléréséhez.

Ezt akkor lehet megvalósítani, ha:

a) A termelői szervezet a következő tevékenységek közül legalább az egyiket folytatja:

i. közös forgalmazás, beleértve a közös értékesítési platformot vagy közös szállítást is;

ii. közös csomagolás, címkézés vagy promóció;

iii. a minőségellenőrzés közös szervezése;

iv. berendezések vagy raktárlétesítmények közös használata;

v. közös feldolgozás;

vi. az olívaolaj előállításához közvetlenül kapcsolódó hulladék közös kezelése;

vii. az inputanyagok közös beszerzése;

b) e tevékenységek jelentősek az érintett olívaolaj mennyiségét és a termék termelési és forgalomba hozatali költségeit tekintve.

(2)  Az elismert termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:

a) függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e az olívaolaj feletti tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;

b) függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének összesített termelése tekintetében;

c) feltéve, hogy egy adott termelői szervezet vonatkozásában az ilyen tárgyalások által érintett olívaolajnak bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az adott piac 20 %-át; e mennyiség kiszámításához különbséget kell tenni az emberi fogyasztásra, illetve az egyéb felhasználásra szánt olívaolaj között;

d) feltéve, hogy az említett tárgyalások által érintett olívaolaj vonatkozásában a termelői szervezet összefogja a kínálati oldalt és tagjai termékét forgalomba hozza;

e) feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben;

f) ha az érintett olívaolajra nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelőnek a nem az érintett termelői szövetkezethez tartozó szövetkezetben lévő tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában meghatározott feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a termékeket beszállítsa; és

g) feltéve, hogy a termelői szervezet értesíti a tárgyalások által érintett olívaolaj-termelés mennyiségéről azon tagállam illetékes hatóságait, amelyben vagy amelyekben tevékenységet folytat.

(3)  E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a 156. cikk (1) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik.

(4)  A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módon közzéteszi a tagállamokban termelt olívaolaj mennyiségét.

(5)  A (2) bekezdés c) pontjától eltérve – még abban az esetben is, ha az abban meghatározott küszöbérték túllépésére nem kerül sor –, az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság egyedi esetekben úgy határozhat, hogy egy, a termelői szervezet által folytatott tárgyalást újra kell kezdeni vagy egyáltalán nem lehet lefolytatni, ha a hatóság mindezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy ha megítélése szerint az EUMSZ39. cikkében foglalt célkitűzések elérése veszélybe kerül.

Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyre a tárgyalások vonatkoznak.

Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.

E cikk alkalmazásában a nemzeti versenyhatóság 149. cikk (7) bekezdésének a) pontja szerinti fogalommeghatározását kell alkalmazni.

(6)  Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés g) pontjának és az (5) bekezdésnek az alkalmazásáról.

170. cikk

Szerződésre irányuló tárgyalások a marha- és borjúhúságazatban

(1)  A 152. cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert, marha- és borjúhúságazati termelői szervezetek, amelyek célja a kínálati oldal összefogására, a tagok által előállított termékek forgalomba hozatalára és a termelési költségek optimalizálására irányuló célkitűzések közül egynek vagy többnek az elérése, a tagjai nevében tárgyalásokat folytathat a tagjai összesített termelésének része vagy egésze tekintetében, az ex 0102 29 21 , ex 0102 29 41 , ex 0102 29 51 , ex 0102 29 61 vagy ex 0102 29 91 KN-kódszámú, a tulok nemzetséghez tartozó, vágásra szánt olyan élő szarvasmarha leszállítására vonatkozó szerződésekről, amely:

a) 12 hónaposnál fiatalabb, és

b) 12 hónapos vagy annál idősebb.

Egy termelői szervezet abban az esetben teljesíti az e bekezdésben említett célkitűzéseket, ha az említett célkitűzések elérésére törekvés a tevékenységek integrációját eredményezi, és emiatt várhatóan jelentősen nő a hatékonyság, és így a termelői szervezet tevékenysége általánosságban hozzájárul az EUMSZ39. cikkében foglalt célkitűzések eléréséhez.

Ezt akkor lehet megvalósítani, ha:

a) A termelői szervezet a következő tevékenységek közül legalább az egyiket folytatja:

i. közös forgalmazás, beleértve a közös értékesítési platformot vagy közös szállítást is;

ii. közös promóció;

iii. a minőségellenőrzés közös szervezése;

iv. berendezések vagy raktárlétesítmények közös használata;

v. az élő szarvasmarha tenyésztéséhez közvetlenül kapcsolódó hulladék közös kezelése;

vi. az inputanyagok közös beszerzése;

b) e tevékenységek jelentősek az érintett marha- és borjúhús mennyiségét és a termék termelési és forgalmazási költségeit tekintve.

(2)  Az elismert termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:

a) függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e a tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;

b) függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének összesített termelése tekintetében;

c) feltéve, hogy egy adott termelői szervezet tekintetében a valamely tagállamban termelt és a szóban forgó tárgyalások által érintett marha- és borjúhús mennyisége nem haladja meg az (1) bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában említett minden egyes termék vonatkozásában az adott tagállam nemzeti termelésének 15 %-át, vágott-test-egyenértékben kifejezve;

d) feltéve, hogy az említett tárgyalások által érintett marha- és borjúhús vonatkozásában a termelői szervezet összefogja a kínálatot és tagjai termékét forgalomba hozza;

e) feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben;

f) ha az érintett termékekre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelőnek a nem az adott termelői szervezet tagságához tartozó szövetkezetben lévő tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában meghatározott feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a termékeket leadja; és

g) amennyiben a termelői szervezet tájékoztatja a tárgyalások által érintett marha- és borjúhús mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben tevékenységet folytat.

(3)  E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a 156. cikk (1) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik.

(4)  A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módon közzéteszi a tagállamokban termelt marha- és borjúhús mennyiségét, vágott-test-egyenértékben kifejezve.

(5)  A (2) bekezdés c) pontjától eltérve még abban az esetben is, ha az abban meghatározott küszöbértékek túllépésére nem kerül sor, az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság egyedi esetekben úgy határozhat, hogy egy, a termelői szervezet által folytatott tárgyalást újra kell kezdeni vagy egyáltalán nem lehet lefolytatni, ha a hatóság megítélése szerint ez szükséges a verseny megőrzéséhez vagy a hatóság úgy találja, hogy a tárgyalásokban érintett termék valamely külön piac részét képezi sajátosságainál vagy tervezett alkalmazásánál fogva, és hogy az ilyen kollektív tárgyalás az említett piac nemzeti termelésének több mint 15 %-ára vonatkozna, illetve ha úgy véli, hogy az EUMSZ39. cikkében foglalt célkitűzések elérése veszélybe kerül.

Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyre a tárgyalások vonatkoznak.

Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.

E cikk alkalmazásában a nemzeti versenyhatóság 149. cikk (7) bekezdésének a) pontja szerinti fogalommeghatározását kell alkalmazni.

(6)  Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés g) pontjának és az (5) bekezdésnek az alkalmazásáról.

171. cikk

Szerződésre irányuló tárgyalások egyes szántóföldi növények esetében

(1)  A 152. cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert termelői szervezetek, amelyek a kínálati oldal összefogására, a tagok által előállított termékek forgalomba hozatalára és a termelési költségek optimalizálására irányuló célkitűzések közül egynek vagy többnek az elérésére törekednek, a tagjaik összesített termelésének egésze vagy része tekintetében a tagjaik nevében szerződésre irányuló tárgyalásokat folytathatnak a következő termékek közül egynek vagy többnek a beszállításáról, amely termékek vetőmagnak nem alkalmasak, illetve az árpa esetében a sörgyártásra nem használható árpáról van szó:

a) az ex 1001 99 00 KN-kód alá tartozó közönséges búza;

b) az ex 1003 90 00 KN-kód alá tartozó árpa;

c) az ex 1005 90 00 KN-kód alá tartozó kukorica;

d) az ex 1002 90 00 KN-kód alá tartozó rozs,

e) az 1001 19 00 KN-kód alá tartozó durumbúza;

f) az ex 1004 90 00 KN-kód alá tartozó zab,

g) az ex 1008 60 00 KN-kód alá tartozó tritikálé,

h) az ex  12 05 KN-kód alá tartozó repce;

i) az ex 1206 00 KN-kód alá tartozó napraforgómag;

j) az ex 1201 90 00 KN-kód alá tartozó szója;

k) az ex  07 08 és ex  07 13 KN-kódok alá tartozó lóbab;

l) az ex  07 08 és ex  07 13 KN-kódok alá tartozó takarmányborsó.

Egy termelői szervezet abban az esetben teljesíti az e bekezdésben említett célkitűzéseket, ha az említett célkitűzések elérésére törekvés a tevékenységei integrációját eredményezi, ami várhatóan jelentősen növeli a hatékonyságot, és így a termelői szervezet tevékenysége általánosságban hozzájárul az EUMSZ 39. cikkében foglalt célkitűzések eléréséhez.

Ezt akkor lehet megvalósítani, ha:

a) A termelői szervezet a következő tevékenységek közül legalább az egyiket folytatja:

i. közös forgalmazás, beleértve a közös értékesítési platformot vagy közös szállítást is;

ii. közös promóció;

iii. a minőségellenőrzés közös szervezése;

iv. berendezések vagy raktárlétesítmények közös használata;

v. az inputanyagok közös beszerzése;

b) e tevékenységek jelentősek az érintett termék mennyiségét és a termék termelési és forgalmazási költségeit tekintve.

(2)  Az elismert termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:

a) függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e a tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;

b) függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének összesített termelése tekintetében;

c) feltéve, hogy az (1) bekezdésben említett minden termék tekintetében és egy adott termelői szervezet vonatkozásában az ilyen tárgyalások által érintett terméknek bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 15 %-át;

d) feltéve, hogy az említett tárgyalások által érintett termék vonatkozásában a termelői szervezet összefogja a kínálati oldalt és tagjai termékét forgalomba hozza;

e) feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben;

f) ha az érintett termékre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelőnek a nem az érintett termelői szövetkezethez tartozó szövetkezetben lévő tagságából származó olyan kötelezettsége, hogy a szövetkezet alapszabályában meghatározott feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a termékeket leadja; és

g) amennyiben a termelői szervezet tájékoztatja a tárgyalások által érintett mezőgazdasági termékek mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben tevékenységet folytat.

(3)  E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a 156. cikk (1) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik.

(4)  A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Bizottság az (1) bekezdésben említett termékek vonatkozásában az általa megfelelőnek tartott módon közzéteszi a tagállamokban termelt mennyiséget.

(5)  A (2) bekezdés c) pontjától eltérve – még abban az esetben is, ha az abban meghatározott küszöbértékek túllépésére nem kerül sor –, az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság egyedi esetekben úgy határozhat, hogy egy, a termelői szervezet által folytatott tárgyalást újra kell kezdeni vagy egyáltalán nem lehet lefolytatni, ha a hatóság megítélése szerint ez szükséges a verseny megőrzéséhez vagy a hatóság úgy találja, hogy a tárgyalásokban érintett termék sajátosságainál vagy tervezett alkalmazásánál fogva valamely külön piac részét képezi, és hogy az ilyen kollektív tárgyalás az említett piacon elért nemzeti termelésnek több mint 15 %-ára vonatkozna, illetve ha a hatóság úgy véli, hogy az EUMSZ 39. cikkében foglalt célkitűzések elérése veszélybe kerül.

Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyre a tárgyalások vonatkoznak.

Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.

E cikk alkalmazásában a nemzeti versenyhatóság 149. cikk (7) bekezdésének a) pontja szerinti fogalommeghatározását kell alkalmazni.

(6)  Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés g) pontjának és a (5) bekezdésnek az alkalmazásáról.

172. cikk

Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sonka kínálatának szabályozása

(1)  Az e rendelet 152. cikke (1) bekezdésének értelmében elismert termelői szervezet, az e rendelet 157. cikkének (1) bekezdése értelmében elismert szakmaközi szervezet vagy az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett csoportosulás kérelme alapján a tagállamok – korlátozott időtartamra – kötelező szabályokat állapíthatnak meg az 1151/2012/EU rendelet 5. cikke (1) és (2) bekezdése szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sonka kínálatának a szabályozására.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett szabályoknak előfeltételük az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen lévő felek közötti előzetes megállapodás. E megállapodásnak a földrajzi terület sertéstermelőivel folytatott konzultációkat követően kell létrejönnie, egyrészt az adott sonka feldolgozóinak legalább kétharmada között – akik az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi terület sonkatermelésének legalább kétharmadát képviselik –, másrészt, amennyiben azt az adott tagállam megfelelőnek ítéli, az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen működő sertéstenyésztők legalább kétharmada között.

(3)  Az (1) bekezdésben említett szabályok:

a) csak az érintett termék és/vagy az ahhoz szükséges nyersanyag kínálatának szabályozására vonatkoznak, és céljuk e sonka kínálatának a kereslethez történő igazítása;

b) csak az érintett termékre érvényesek;

c) legfeljebb három évre tehetők kötelezővé, mely időszak után az (1) bekezdésben említett új kérelem alapján megújíthatók;

d) nem okozhatnak kárt az említett szabályok hatálya alá tartozó termékeken kívüli egyéb termékek kereskedelmében;

e) nem vonatkoznak az érintett sonka első alkalommal történő piaci értékesítése utáni ügyletekre;

f) nem tesznek lehetővé árrögzítést, ideértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését is;

g) nem tarthatják vissza az érintett termék egyébként rendelkezésre álló mennyiségének túlságosan nagy részét;

h) nem eredményezhetnek megkülönböztetést, nem állíthatnak akadályt a piacra újonnan belépők elé, illetve nem érinthetik hátrányosan a kistermelőket;

i) hozzájárulnak az érintett termék minőségének fenntartásához és/vagy fejlesztéséhez.

(4)  Az (1) bekezdésben említett szabályokat közzé kell tenni az érintett tagállam valamely hivatalos kiadványában.

(5)  A tagállamok ellenőrzéseket folytatnak a (3) bekezdésben megállapított feltételek teljesülésének biztosítása érdekében, és ha az illetékes nemzeti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a feltételek nem teljesülnek, a tagállamok hatályon kívül helyezik az (1) bekezdésben említett szabályokat.

(6)  A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett, általuk elfogadott szabályokról. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az ilyen szabályokról szóló értesítésekről.

(7)  A Bizottság bármikor elfogadhat végrehajtási jogi aktusokat egy tagállam arra való kötelezésére vonatkozóan, hogy helyezze hatályon kívül az általa az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított szabályokat, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e szabályok nem felelnek meg a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek az elérését. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 229. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.



6.

Szakasz

Eljárási szabályok

173. cikk

Felhatalmazás

(1)  Annak biztosítására, hogy a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a szakmaközi szervezetek célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és ezáltal is fokozódjon a szóban forgó szervezetek és társulások által folytatott tevékenységek hatékonysága, ugyanakkor a gazdasági szereplőkre ne háruljon indokolatlan adminisztratív teher, és – különösen a szervezeti tagsággal nem rendelkezők tekintetében – ne sérüljön az egyesülés szabadságának az elve, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és a szakmaközi szervezetek vonatkozásában az alábbi kérdésekben, az 1. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több ágazat, illetve ezen ágazatok meghatározott termékei tekintetében:

a) az ilyen szervezetek és társulások által fakultatív, illetve kötelező jelleggel követendő konkrét célok, illetve azon konkrét célok, amelyek nem támogathatók, adott esetben a 152–163. cikkben megállapított célokon túlmenően;

b) e szervezetek és társulások szabályai, a termelői szervezetektől eltérő szervezetek alapszabályai, a bizonyos ágazatokban a termelői szervezetek alapszabályára alkalmazandó különös feltételek – beleértve a 160. cikk második bekezdésében említett azon kötelezettségtől való eltéréseket, mely szerint a teljes termelést a termelői szervezeten keresztül kell forgalomba hozni –, az ilyen szervezetek és társulások szervezeti felépítése, tagsági időtartama, mérete, elszámoltathatósága és tevékenységei, továbbá az elismerésnek, az elismerés visszavonásának és az egyesüléseknek a következményei;

c) az elismerésre, valamint az elismerés visszavonására és felfüggesztésére vonatkozó feltételek, az elismerésből, valamint az elismerés visszavonásából és felfüggesztéséből eredő következmények, továbbá az elismerési kritériumok betartásának elmulasztása esetén a szóban forgó szervezetek és társulások számára előírt, korrekciós intézkedések megtételére vonatkozó követelmények;

d) a több tagállamban működő szervezetek és társulások, ideértve az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett szabályokat is;

e) a létrehozásra vonatkozó szabályok és az illetékes hatóságok által a transznacionális együttműködés esetében nyújtandó adminisztratív segítség feltételei;

►C3  f) azon ágazatok, amelyekre alkalmazni kell a 155. cikket, ◄ a tevékenységek kiszervezésének feltételei, a kiszervezhető tevékenységek jellege, továbbá a technikai eszközök szervezetek vagy társulások általi biztosítása;

g) a szervezetek és társulások forgalomba hozható termékei minimális mennyisége vagy értéke kiszámításának alapja;

h) a termelői szervezetek esetében a nem termelő tagok felvétele, a termelői szervezetek társulásai esetében pedig a nem termelői szervezetek felvétele;

i) a szervezetek egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő 164. cikk szerinti kiterjesztése és a 165. cikkben említett, a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő kötelező hozzájárulás, ezen belül az említett szervezetek általi befizetések felhasználása és elosztása, valamint a termelésre vonatkozó azon szigorúbb szabályok listája, amelyek a 164. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontja alapján kiterjeszthetők, annak biztosítása mellett, hogy az ilyen szervezetek átláthatók és elszámoltathatók legyenek a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkkel szemben, továbbá hogy az ilyen szervezetek tagjai a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkkel szemben ne részesüljenek kedvezőbb elbánásban, különösen ami a kötelező hozzájárulás felhasználását illeti;

j) a 164. cikkben említett szervezetek reprezentativitására vonatkozó további követelmények, az érintett gazdasági térségek, és ezen belül az ezek meghatározása tekintetében a Bizottság által végzett vizsgálat, azon minimális időszak, ameddig a szabályoknak hatályban kell maradniuk, mielőtt kiterjesztésre kerülhetnek, azon személyek, illetve szervezetek, amelyek esetében a szabályok vagy a hozzájárulások alkalmazhatók, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén a Bizottság kérheti a szabályok kiterjesztésnek vagy a kötelező hozzájárulások fizetésének visszautasítását vagy visszavonását.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, annak biztosítására, hogy a tej- és tejtermékágazatban a termelői szervezeteknek, a termelői szervezetek társulásainak és a szakmaközi szervezeteknek a célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és hogy – szükségtelen terhek keletkeztetése nélkül – ezáltal is fokozódjon az ilyen szervezetek által folytatott fellépések hatékonysága, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza:

a) a transznacionális termelői szervezetek és a termelői szervezetek transznacionális társulásai elismerésének feltételeit;

b) a létrehozásra vonatkozó szabályokat és az illetékes hatóságok által a transznacionális együttműködés esetében a termelői szervezetek – a termelői szervezetek társulásait is beleértve – részére nyújtható adminisztratív segítség feltételeit;

c) a 149. cikk (2) bekezdésének c) pontjában és a (3) bekezdésében említett tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségének kiszámításával kapcsolatos további szabályokat;

d) a szervezetek egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő 164. cikk szerinti kiterjesztésére és a 165. cikkben említett, a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő kötelező hozzájárulásra vonatkozó szabályokat.

174. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e fejezet alkalmazásához szükséges intézkedéseket, különösen az alábbiakra vonatkozóan:

a) a termelői szervezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek 154. és 158. cikkben meghatározott elismerési feltételeinek a végrehajtására vonatkozó intézkedések;

b) termelői szervezetek egyesülése esetén alkalmazandó eljárások;

c) a minimális méretre és a minimális tagsági időtartamra vonatkozóan a tagállamok által meghatározandó eljárások;

d) a szabályok 164. cikkben említett kiterjesztésére, valamint a 165. cikkben említett pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó eljárások, különösen a 164. cikk (2) bekezdése szerinti „gazdasági térség” fogalmának alkalmazása;

e) az adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos eljárások;

f) a tevékenységek kiszervezésére vonatkozó eljárások;

g) a 166. cikkben említett intézkedések végrehajtásával kapcsolatos egyéb eljárások és technikai feltételek.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a Bizottság a tej- és tejtermékágazat tekintetében végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az alábbiakhoz szükséges részletes szabályokat:

a) a termelői szervezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek 161. és 163. cikkben meghatározott elismerési feltételeinek a végrehajtása;

b) a 149. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett értesítés;

c) a tagállamok által a 161. cikk (3) bekezdésének d) pontjával, a 163. cikk (3) bekezdésének e) pontjával, a 149. cikk (8) bekezdésével és a 150. cikk (7) bekezdésével összhangban a Bizottságnak küldendő értesítések;

d) a transznacionális együttműködés esetében nyújtható adminisztratív segítséggel kapcsolatos eljárások.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

175. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egyedi határozatokat fogadhat el az alábbiakkal kapcsolatban:

▼C3

a) a 173. cikk (1) bekezdésének d) pontja értelmében elfogadott szabályokkal összhangban azon szervezetek elismerése, amelyek egynél több tagállamban fejtenek ki tevékenységet;

▼B

b) egy szakmaközi szervezet valamely tagállam általi elismerésének kifogásolása vagy visszavonása;

▼C3

c) a tagállamok által a 173. cikk (1) bekezdésének i) pontja és a 173. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján elfogadott szabályok értelmében közölt gazdasági térségek listája;

▼B

d) az a követelmény, hogy egy adott tagállam utasítsa el vagy vonja vissza a szabályok azon kiterjesztését, amelyről ő maga határozott, vagy a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetett azon pénzügyi hozzájárulásokat, amelyekről ő maga döntött.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.



III.

RÉSZ

HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM



I.

FEJEZET

Behozatali és kiviteli engedélyek

176 cikk

Általános szabályok

(1)  Azon esetek sérelme nélkül, amikor e rendeletnek megfelelően behozatali vagy kiviteli engedélyre van szükség, az alábbi ágazatok egy vagy több termékének az Unióban való szabad forgalomba bocsátás céljából történő behozatala vagy az Unióból való kivitele engedély bemutatásához köthető:

a) gabona;

b) rizs;

c) cukor;

d) vetőmag;

e) olívaolaj és étkezési olajbogyó az 1509 , az 1510 00 , a 0709 92 90 , a 0711 20 90 , a 2306 90 19 , az 1522 00 31 és az 1522 00 39 KN-kód alá tartozó termékek vonatkozásában;

f) a len- és kenderágazaton belül a kender vonatkozásában;

g) gyümölcs- és zöldségfélék;

h) feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék;

i) banán;

j) bor;

k) élő növény;

l) marha- és borjúhús;

m) tej és tejtermékek;

n) sertéshús;

o) juh- és kecskehús;

p) tojás;

q) baromfihús;

r) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol.

(2)  Amennyiben valamely, az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott jogi aktus másképp nem rendelkezik, továbbá az e rendelet 177., 178. és 179. cikke alkalmazásának sérelme nélkül, a tagállamok az engedélyt bármely kérelmezőnek kiadják a kérelmező Unión belüli székhelyétől függetlenül.

(3)  Az engedélyek az Unió egész területén érvényesek.

177. cikk

Felhatalmazás

(1)  Az Unió nemzetközi kötelezettségeinek és az alkalmazandó uniós szociális, környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak a figyelembevétele érdekében, valamint a kereskedelmi és piaci fejlemények, a termékek behozatalának vagy kivitelének monitoringja, illetve a hatékony és eredményes piacirányítás és az adminisztratív terhek csökkentése céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a következőket:

a) a 176. cikk (1) bekezdésében említett ágazatok azon termékeinek jegyzéke, amelyek behozatala vagy kivitele engedély bemutatásához van kötve;

b) azon esetek és helyzetek, amikor – az adott termékek vámjogi státusza, a betartandó kereskedelmi rendelkezések, a műveletek céljai, a kérelmező jogállása és az érintett mennyiségek figyelembevételével – nem szükséges behozatali vagy kiviteli engedélyt bemutatni.

(2)  Az engedélyrendszer további elemeinek meghatározása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos szabályok megállapítása céljából:

a) az engedélyből fakadó jogok és kötelezettségek, az engedély joghatásai, és azon esetek, amikor toleranciát kell gyakorolni az engedélyben említett mennyiségre vonatkozó behozatali vagy kiviteli kötelezettség teljesítése tekintetében, illetve amikor az engedélyen fel kell tüntetni az eredetet;

b) a behozatali engedély kibocsátása vagy a szabad forgalomba bocsátása, amelynek előfeltétele egy olyan, harmadik ország vagy valamely tanúsító szerv által kibocsátott dokumentum bemutatása, amely tanúsítja többek között a termékek eredetét, eredetiségét és minőségi jellemzőit;

c) az engedély átruházása, vagy az átruházhatóságra vonatkozó korlátozások;

d) a kendernek a 189. cikk szerinti behozatali engedélyeire vonatkozó további feltételek, valamint a csalások és szabálytalanságok megelőzése vagy felszámolása céljából a tagállamok közötti adminisztratív segítségnyújtás elve;

e) azok az esetek és helyzetek, amikor a kérelmezőnek biztosítékot kell letétbe helyeznie annak garantálására, hogy a termékeket az engedély érvényességi ideje alatt behozza, illetve kiviszi, valamint azok az esetek és helyzetek, amikor nincs szükség biztosíték letétbe helyezésére.

178. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e fejezet alkalmazásához szükséges intézkedéseket, többek között az alábbiakra vonatkozó szabályokat:

a) az engedély formátuma és tartalma;

b) a kérelmek benyújtása, valamint az engedélyek kibocsátása és felhasználása;

c) az engedély érvényességi ideje;

d) a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, valamint a biztosítékok összege;

e) az engedélyek használatához kapcsolódó követelmények teljesítésének igazolása;

f) a tűréshatár szintje az engedélyben említett mennyiségre vonatkozó behozatali és kiviteli kötelezettség teljesítésére vonatkozóan;

g) helyettesítő engedélyeknek és az engedélyek másolatainak a kiállítása;

h) az engedélyek tagállamok általi kezelése és a rendszer irányításához szükséges információcsere, ideértve a tagállamok közötti konkrét adminisztratív segítségnyújtásra vonatkozó eljárásokat is.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

179. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak vonatkozásában:

a) korlátozhatja azon mennyiségeket, amelyekre engedély adható ki;

b) elutasíthatja a kérelmezett mennyiségeket; valamint

c) felfüggesztheti a kérelmek benyújtását, hogy jelentős mennyiségek kérelmezése esetén ily módon szabályozza a piacot.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.



II.

FEJEZET

Behozatali vámok

180. cikk

Nemzetközi megállapodások és bizonyos egyéb aktusok végrehajtása

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el az EUMSZ-nek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokban vagy bármely egyéb – az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésével vagy 207. cikkével, illetve a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása tekintetében a közös vámtarifával összhangban elfogadott – releváns jogi aktusban foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

181. cikk

A belépési árak rendszere a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség- és a borágazat egyes termékei esetében

(1)  A gyümölcs- és zöldség-, illetve a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat termékeire, valamint a szőlőlére és a mustra vonatkozó, a közös vámtarifa szerinti vámtétel alkalmazása céljából a szállítmány belépési ára megegyezik annak – a 2913/92/EGK tanácsi rendelet ( 40 ) (a Vámkódex) és a 2454/93/EGK bizottsági rendelet ( 41 ) szerint kiszámított – vámértékével.

(2)  A rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, melyekben előírja, hogy behozatali átalányérték használatával ellenőrizni kell a szállítmány bejelentett belépési árának valós voltát, valamint meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett biztosíték letétbe helyezésére van szükség.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a (32 bekezdésben említett behozatali átalányérték kiszámításához szükséges szabályokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

182. cikk

Kiegészítő behozatali vámok

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a gabona-, a rizs-, a cukor-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfi- és a banánágazat azon termékeit, valamint azokat a szőlőléből, illetve szőlőmustból készült termékeket, amelyekre – a közös vámtarifában megállapított vámtételek mellett történő behozataluk esetén – kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni azoknak a káros hatásoknak a megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek az uniós piacot a szóban forgó termékek behozatala következtében esetleg érhetik, amennyiben:

a) a behozatal az Unió által a Kereskedelmi Világszervezetnek bejelentett szintnél („küszöbár”) alacsonyabb áron történik; vagy

b) a behozatal mennyisége egy adott évben egy meghatározott szintet („küszöbmennyiség”) meghalad.

A küszöbmennyiség megállapításához az adott termék piacra jutási lehetősége szolgál alapul, amely az importnak a három előző évre vonatkozóan megállapított hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában fejezhető ki.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)  Nem vethető ki kiegészítő behozatali vám abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fogja megzavarni az uniós piacot, vagy ha a kiváltott hatások nem állnának arányban az elérni kívánt céllal.

(3)  Az (1) bekezdés első albekezdése a) pontjának alkalmazásában az importárakat az adott szállítmányra vonatkozó CIF-importárak alapján kell meghatározni. A CIF-importárakat össze kell vetni a termék reprezentatív világpiaci áraival vagy az uniós importpiacon arra a termékre vonatkozó reprezentatív árakkal.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229 cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

183. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak vonatkozásában:

a) az EUMSZ-nek megfelelően kötött valamely nemzetközi megállapodásban, a Közös Vámtarifában, továbbá a 180. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokban rögzített szabályoknak megfelelően megállapíthatja a behozatali vám mértékét;

b) a kiegészítő behozatali vámoknak a 182. cikk (1) bekezdésének első albekezdése alapján elfogadott szabályok keretében történő alkalmazása céljából megállapíthatja a reprezentatív árakat és a küszöbmennyiségeket.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.



III.

FEJEZET

A vámkontingensek kezelése és a harmadik országok által alkalmazott különleges behozatali elbánás

184. cikk

Vámkontingensek

(1)  Az Unióban vagy annak egy részében történő szabad forgalomba hozatalra szánt mezőgazdasági termékek behozatalára, vagy a részben vagy egészben az Unió által kezelendő, az uniós mezőgazdasági termékek harmadik országokba való bevitelére vonatkozó azon vámkontingenseket, amelyek az EUMSZnek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokból vagy az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésével vagy 207. cikkével összhangban elfogadott egyéb jogi aktusból erednek, a Bizottság nyitja meg és/vagy igazgatja az e rendelet 186. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, illetve az e rendelet 187. és 188. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján.

(2)  A vámkontingensek kezelésének az érintett gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés nélkül, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, illetve más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:

a) a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az „érkezési sorrend” elve);

b) a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a párhuzamos vizsgálat módszere);

c) a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a hagyományos/újonnan érkező importőrök módszere).

(3)  A kezelés alkalmazott módszerének:

a) behozatali vámkontingensek esetében kellő súlyt kell fektetnie a meglévő, illetve az újonnan megjelenő uniós termelési, feldolgozási és fogyasztási piacon – a versenyképesség, a kínálat biztonsága és folytonossága tekintetében – jelentkező ellátási igényeke és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére; valamint

b) kiviteli vámkontingensek esetében lehetővé kell tennie az adott kontingens alapján rendelkezésre álló lehetőségek teljes körű kihasználását.

185. cikk

Egyedi vámkontingensek

A Spanyolországba történő behozatalra szánt 2 000 000 tonna kukoricára és 300 000 tonna cirokra vonatkozó vámkontingens, valamint a Portugáliába történő behozatalra szánt 500 000 tonna kukoricára vonatkozó vámkontingens érvényesítése céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a vámkontingensek szerinti behozatal végrehajtásához, valamint adott esetben az érintett tagállamok kifizető ügynökségei által importált mennyiségek intervenciós raktározásához és az e tagállamok piacain történő elhelyezéséhez szükséges rendelkezések meghatározása céljából.

186. cikk

Felhatalmazás

(1)  Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők a vámkontingens keretében méltányos feltételek mellett jussanak hozzá a rendelkezésre álló mennyiségekhez és egyenlő bánásmódban részesüljenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben:

a) meghatározza azokat a feltételeket és jogosultsági követelményeket, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a vámkontingens keretében kérelmet nyújthassanak be; az érintett rendelkezések előírhatják a harmadik országokkal és az azokkal megegyező vámjogi helyzetű területekkel folytatott kereskedelem vagy a feldolgozói tevékenység terén szerzett tapasztalat minimális szintjét, az érintett piaci szektorra vonatkozóan meghatározott minimális mennyiségben és időtartamban kifejezve; a rendelkezések magukban foglalhatnak továbbá olyan konkrét szabályokat is, amelyek egy meghatározott ágazat szükségleteinek kielégítését és a szóban forgó ágazatban alkalmazott gyakorlatoknak, illetve a feldolgozóipari felhasználásoknak és szükségleteknek való megfelelést hivatottak biztosítani;

b) szabályokat határoz meg a jogoknak a gazdasági szereplők között történő átruházására, valamint szükség esetén a vámkontingens kezelésének keretében történő átruházást érintő korlátozásokra vonatkozóan;

c) biztosíték letétbe helyezéséhez köti a behozatali vámkontingens keretében történő behozatalt;

d) szükség esetén rendelkezik a vámkontingensre vonatkozóan a 184. cikk (1) bekezdésében említett nemzetközi megállapodásban vagy más vonatkozó jogi aktusban rögzített sajátosságokról, követelményekről vagy korlátozásokról.

(2)  Annak érdekében, hogy az exportált termékek harmadik országba történő bevitelük során – az Unió által az EUMSZ-szel összhangban kötött nemzetközi megállapodások értelmében – bizonyos feltételek betartása mellett különleges elbánásban részesülhessenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 227. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon szabályokkal kapcsolatban, amelyek előírják, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak – kérelemre, és a megfelelő ellenőrzések elvégzését követően – ki kell állítaniuk a feltételeknek való megfelelést tanúsító olyan okmányt, amely alapján az exportált termékek harmadik országba történő bevitelük során bizonyos feltételeknek való megfelelés esetén különleges elbánásban részesülhetnek.

187. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja:

a) az éves vámkontingenseket, szükség esetén az év egészére megfelelően elosztva, és a kontingensek kezelésére alkalmazandó módszert;

b) a behozatali, illetve kiviteli rendszer elfogadásáról szóló megállapodásban vagy jogi aktusban megállapított egyedi rendelkezések alkalmazására vonatkozó eljárásokat, különösen a következők tekintetében:

i. a termék jellegére, származási helyére és eredetére vonatkozó garanciák,

ii. az i. pontban említett garanciák ellenőrzésére szolgáló dokumentum elismerése,

iii. az exportáló ország által kiadott dokumentum bemutatása,

iv. a termékek rendeltetési helye és felhasználása;

c) az engedélyek érvényességi idejét;

d) a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárásokat, valamint a biztosítékok összegét;

e) az engedélyek felhasználását, valamint – szükség esetén – különösen a vámkontingens keretében történő behozatal iránti kérelmek benyújtásának és az engedélyek megadásának feltételeire vonatkozó egyedi intézkedéseket;

f) a 185. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásokat és technikai kritériumokat.

g) a 186. cikk (2) bekezdésében említett okmány tartalmával, formájával, kiadásával és használatával kapcsolatos szükséges intézkedéseket.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

188. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az azon folyamat irányítására vonatkozó rendelkezéseket, amellyel garantálható a behozatali vámkontingens keretében rendelkezésre álló mennyiségek túllépésének megelőzése, ideértve különösen a rendelkezésre álló mennyiségek elérése esetén az egyes kérelmekre vonatkozó elosztási együtthatók megállapítását, az elbírálás alatt álló kérelmek elutasítását és – szükség esetén – a kérelmek benyújtásának felfüggesztését.

(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezéseket fogadhat el a fel nem használt mennyiségek újraelosztásával kapcsolatban.

(3)  Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.



IV.

FEJEZET

Meghatározott termékek behozatalára vonatkozó különös rendelkezések

189. cikk

Kenderbehozatal

(1)  Az alábbi termékeket kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén lehet behozni az Unióba:

a) az 5302 10 00 KN-kód alá tartozó valódi nyerskendert akkor, ha az teljesíti az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésében és 35. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételeket;

b) az ex 1207 99 20 KN-kód alá tartozó, vetésre szánt kendermag-fajtákat akkor, ha azokhoz mellékelték annak igazolását, hogy az adott fajta tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg az 1307/2013/EU rendelet 32. cikkének (6) bekezdésével és 35. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghatározott szintet;

c) az 1207 99 91 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szánt kendermagot kizárólag a tagállam engedélyével rendelkező importőrök hozhatnak be annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a magokat ne lehessen vetőmagként felhasználni.

(2)  Ezt a cikket a tagállamok által az EUMSZ-szel, valamint a Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodásából eredő kötelezettségekkel összhangban elfogadott, az itt leírtaknál szigorúbb szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

190. cikk

Komlóbehozatal

(1)  A komlóágazat termékeit harmadik országokból kizárólag akkor lehet behozni, ha a minőségükre vonatkozó előírások legalább egyenértékűek az Unióban betakarított hasonló termékek vagy az ezekből készült termékek tekintetében elfogadott előírásokkal.

(2)  A szóban forgó termékek akkor tekintendők az (1) bekezdésben említett minőségi előírásoknak megfelelőnek, ha azokhoz csatolják a származási ország hatóságai által kiadott, az 77. cikkben említett tanúsítvánnyal egyenértékűnek elismert igazolást.

A komlóliszt, az emelt lupulintartalmú komlóliszt, a komlókivonat és a kevert komlótermékek esetében az igazolás csak akkor ismerhető el a tanúsítvánnyal egyenértékűnek, ha a termék alfasavtartalma nem alacsonyabb az alapanyagául szolgáló komlóénál.

(3)  Az adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén nem alkalmazandók az egyenértékűség igazolásával és a csomagolás címkézésével kapcsolatos kötelezettségek.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket, beleértve az egyenértékűségre vonatkozó igazolások elismerésével és a komlóbehozatal ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat is. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

191. cikk

Az importált termékekre vonatkozó eltérések és különleges biztosíték a borágazatban

Az EUMSZ 43. cikke (2) bekezdésének tiszteletben tartásával a VIII. melléklet II. része B. szakaszának 5. pontjától vagy C. szakaszától való eltérések fogadhatók el az importált termékekre vonatkozóan, az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.

A VIII. melléklet II. része B. szakaszának 5. pontjától való eltérések esetében az importőröknek a szóban forgó termékekért azok szabad forgalomba bocsátásakor a kijelölt vámhatóságoknál biztosítékot kell letétbe helyezniük. A biztosítékot fel kell szabadítani, amint az importőr olyan bizonyítékkal szolgál, amelyet elfogadnak annak a tagállamnak a vámhatóságai, ahol a szabad forgalomba bocsátásra sor kerül, és amely igazolja, hogy:

a) a termékek esetében nem alkalmaztak eltérést; illetve

b) amennyiben alkalmaztak eltérést, a termékekből nem készítettek bort, vagy ha bort készítettek belőlük, akkor azt megfelelő módon felcímkézték.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthatja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges szabályokat, többek között a biztosíték összegére és a megfelelő címkézésre vonatkozóan. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

192. cikk

Finomításra szánt nyers cukor behozatala

(1)  A 2016–2017-es gazdasági év végéig valamennyi, kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzem gazdasági évenként 2 500 000 tonna fehércukorban kifejezett kizárólagos behozatali kapacitásban részesül.

(2)  A 2005-ben Portugáliában egyedüliként működő cukorrépa-feldolgozó üzemet kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemnek kell tekinteni.

(3)  A finomításra szánt cukorra vonatkozó behozatali engedély csak teljes munkaidőben működő finomítók részére adható ki, feltéve, hogy az érintett mennyiségek nem haladják meg az (1) bekezdésben említett mennyiséget. Az engedélyek csak a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemek között ruházhatók át, és érvényességük annak a gazdasági évnek a végén jár le, amelyre vonatkozóan kiadták őket.

Ez a bekezdés minden egyes gazdasági év első három hónapjára alkalmazandó.

(4)  Tekintettel arra, hogy biztosítani kell, hogy az e cikk szerint behozott, finomításra szánt cukor finomítására sor kerüljön, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározására:

a) az (1) bekezdésben említett behozatali rendelkezések alkalmazásához szükséges kifejezések használata;

b) azon feltételek és jogosultsági követelmények, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy behozatali engedély iránti kérelmet nyújthassanak be, ideértve biztosíték letétbe helyezését is;

c) a kiszabandó igazgatási szankciókra vonatkozó szabályok.

(5)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az importőrökre és különösen a kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzemekre vonatkozó követelményekkel és kötelezettségekkel kapcsolatban benyújtandó igazoló dokumentumokra vonatkozó szükséges szabályokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

193. cikk

A behozatali vámok felfüggesztése a cukorágazatban

A 140. cikk (2) bekezdésében említett termékek gyártásához szükséges ellátás biztosítása érdekében a 2016–2017-es gazdasági év végéig a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részben vagy egészben felfüggesztheti az alábbi termékek bizonyos mennyiségeire vonatkozó behozatali vámok alkalmazását:

a) a 1701 KN-kód alá tartozó cukor;

b) a 1702 30 10 , 1702 40 10 , 1702 60 10 és 1702 90 30 KN-kód alá tartozó izoglükóz.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



V.

FEJEZET

Védintézkedések és aktív feldolgozás

194. cikk

Védintézkedések

(1)  A Bizottság a 260/2009/EK ( 42 ) és a 625/2009/EK ( 43 ) tanácsi rendeletnek megfelelően védintézkedéseket hoz az Unióba történő behozatal tekintetében, e cikk (3) bekezdésére is figyelemmel.

(2)  Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács valamely egyéb jogi aktusa, illetve a Tanács valamely egyéb jogi aktusa másként nem rendelkezik, a Bizottság az EUMSZ-szel összhangban kötött nemzetközi megállapodásokban az Unióba történő behozatal tekintetében meghatározott védintézkedéseket e cikk (3) bekezdésének megfelelően hozza meg.

(3)  A Bizottság az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett intézkedéseket végrehajtási jogi aktusok útján, valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére hozhatja meg. E végrehajtási jogi aktusokat a 162229 cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság a kérelemre vonatkozóan annak kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, végrehajtási jogi aktusok útján határozatot hoz. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 229. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és azok haladéktalanul hatályba lépnek.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján visszavonhatja vagy módosíthatja az e cikk (3) bekezdésének megfelelően elfogadott uniós védintézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 229. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

195. cikk

A vámfelügyelet melletti feldolgozási és az aktív feldolgozási rendszer felfüggesztése

Amennyiben a vámfelügyelet melletti feldolgozási, illetve az aktív feldolgozási rendszer zavart idéz vagy idézhet elő az uniós piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére, végrehajtási jogi aktusok útján részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti a vámfelügyelet melletti feldolgozási vagy aktív feldolgozási rendszer alkalmazását a gabonafélék, a rizs, a cukor, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó, a gyümölcsök és zöldségek, a feldolgozott gyümölcsök és zöldségek, a bor, a marha- és borjúhús, a tej és a tejtermékek, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás, a baromfihús és a mezőgazdasági eredetű etilalkohol ágazatába tartozó termékek tekintetében. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság a kérelemre vonatkozóan annak kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, végrehajtási jogi aktusok útján határozatot hoz. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 229. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és azok haladéktalanul hatályba lépnek.



VI.

FEJEZET

Export-visszatérítések

196. cikk

Hatály

(1)  Amikor a belső piaci feltételek a 219. cikk (1) bekezdésének vagy a 221. cikk hatálya alá esnek, akkor a kivitel világpiaci árfolyamok vagy árak alapján történő lebonyolításának lehetővé tételéhez szükséges mértékben, valamint az EUMSZ-szel összhangban kötött nemzetközi megállapodásokból eredő korlátokon belül, az említett árfolyamok vagy árak és az uniós árak közötti különbséget export-visszatérítés révén ki lehet egyenlíteni:

a) a következő ágazatok további feldolgozás nélkül exportálandó termékei esetében:

i. gabona;

ii. rizs;

iii. cukor, az I. melléklet III. részének b)–d) és g) pontjában felsorolt termékek tekintetében;

iv. marha- és borjúhús;

v. tej és tejtermékek;

vi. sertéshús;

vii. tojás;

viii. baromfihús;

b) az e bekezdés a) pontjának i–iii., v. és vii. alpontjában felsorolt ágazatok termékei esetében, amennyiben azokat az 1216/2009/EK tanácsi rendelettel ( 44 ) összhangban, feldolgozott áruk formájában, illetve az e rendelet I. melléklete X. részének b) pontjában felsorolt, cukor hozzáadásával készült termékek formájában kívánják exportálni.

(2)  A feldolgozott áruk formájában kivitelre kerülő termékek után járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a további feldolgozás nélkül exportált ugyanazon termékekre alkalmazandó export-visszatérítés mértékét.

(3)  A 219. cikk (1) bekezdésének és a 221. cikknek a sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett termékek esetében biztosított visszatérítés mértéke 0 EUR.

197. cikk

Az export-visszatérítések elosztása

Az export-visszatérítés mellett exportálható mennyiségek kiosztásához olyan módszert kell alkalmazni, amely:

a) a termék jellegének és az érintett piac helyzetének legjobban megfelel, a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználását teszi lehetővé, figyelembe véve az uniós kivitel hatékonyságát, szerkezetét és a piaci egyensúlyra gyakorolt hatását, valamint nem idéz elő megkülönböztetést a gazdasági szereplők, különösen a nagy és kis gazdasági szereplők között;

b) az adminisztrációs követelményeket tekintve a lehető legkevesebb adminisztrációs terhet rója a gazdasági szereplőkre.

198. cikk

Az export-visszatérítés mértékének megállapítása

(1)  Egyazon termékre az Unió egészében azonos export-visszatérítést kell alkalmazni. Eltérés állhat fenn ugyanakkor a rendeltetési helytől függően, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy az EUMSZ-szel összhangban kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik.

(2)  A visszatérítések mértékét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

199. cikk

Export-visszatérítés nyújtása

(1)  A 196. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt, további feldolgozás nélkül exportált termékekre visszatérítés csak kérelem alapján és kiviteli engedély bemutatása mellett nyújtható.

(2)  A 196. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt termékekre alkalmazandó visszatérítés mértéke megegyezik az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítés mértékével vagy az érintett pályázati eljárásból eredő és – differenciált visszatérítés esetében – az ugyanazon a napon a következőkre alkalmazandó visszatérítés mértékével:

a) az engedélyen feltüntetett rendeltetési hely; vagy

b) a tényleges rendeltetési hely, ha az eltér az engedélyen feltüntetett rendeltetési helytől, amely esetben az alkalmazandó összeg nem haladhatja meg az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre alkalmazandó összeget.

(3)  A visszatérítés kifizetésére a következőkre vonatkozó bizonyítékok benyújtását követően kerül sor:

a) a termékek a Vámkódex 161. cikkében említett kiviteli eljárással összhangban elhagyták az Unió vámterületét;

b) differenciált visszatérítés esetén az importált termékek megérkeztek az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre vagy arra a másik rendeltetési helyre, amelyre vonatkozóan a visszatérítés mértéke a (2) bekezdés b) pontjának sérelme nélkül megállapításra került.

200. cikk

Az élő állatokra nyújtott export-visszatérítések a marha- és borjúhúságazatban

A marha- és borjúhús-ágazati termékek tekintetében az élő állatok exportjára járó visszatérítés odaítélésének és kifizetésének feltétele az uniós jogban meghatározott állatjóléti követelményeknek és különösen az állatok szállítás alatti védelmére vonatkozó követelményeknek való megfelelés.

201. cikk

A kivitelre vonatkozó korlátok

A EUMSZ-szel összhangban kötött nemzetközi megállapodásokból eredő, a mennyiséget illető kötelezettségvállalásokat az érintett termékekre alkalmazott referencia-időszakokra kiadott kiviteli engedélyek alapján kell betartani.

A Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodásából eredő kötelezettségek teljesítése tekintetében a referencia-időszak vége nincs hatással az exportengedélyek érvényességére.

202. cikk

Felhatalmazás

(1)  Az export-visszatérítési rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben rendelkezik a gazdasági szereplők kötelezettségeinek teljesítését garantáló biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettségről.

(2)  A gazdasági szereplőkre és a hatóságokra háruló adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben rögzíti azokat a küszöbértékeket, amelyek alatt a kiviteli engedély kibocsátása, illetve bemutatása nem kötelező, megjelöli azokat a rendeltetési helyeket vagy műveleteket, amelyek esetében indokolt lehet a kiviteli engedély bemutatására vonatkozó követelmény alóli mentesítés, és – indokolt helyzetben – lehetővé teszi a kiviteli engedély utólagos megadását.

(3)  Az export-visszatérítésekre való teljes körű vagy részleges jogosultságot indokolttá tévő gyakorlati helyzetek kezelése érdekében, továbbá abból a célból, hogy segítséget nyújtson a gazdasági szereplők számára az export-visszatérítés kérelmezése és végső kifizetése közötti időszak áthidalásához, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozó szabályokról:

a) másik időpont meghatározása a visszatérítésre vonatkozóan;

b) az export-visszatérítések előzetes kifizetése, beleértve a biztosíték letétbe helyezésére és felszabadítására vonatkozó feltételeket is;

c) a termékek valós rendeltetési helyét érintő kétségek felmerülése esetén szükséges további bizonyítékok, valamint az Unió vámterületére történő újrabehozatal lehetősége;

d) azon rendeltetési helyek, amelyek esetében a kivitel az Unióból való kivitelnek minősül, valamint egyes rendeltetési helyeknek az export-visszatérítésre jogosultságot biztosító uniós vámterületek közé történő felvétele.

(4)  Annak biztosítása érdekében, hogy a Szerződések I. mellékletében felsorolt termékek és az ezek feldolgozásával előállított termékek exportőrei az export-visszatérítés tekintetében egyenlő elbánásban részesüljenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 199. cikk (1) és (2) bekezdésének a 196. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett termékekre való alkalmazásáról.

(5)  Annak biztosítása érdekében, hogy az export-visszatérítés által érintett termékeket valóban kivigyék az Unió vámterületéről és azok ne kerülhessenek vissza az említett területre, továbbá annak érdekében, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkenjenek azok az adminisztratív terhek, amelyek a visszatérítés által érintett termékeknek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési hely szerinti országba történő megérkezésére vonatkozó bizonyítékok kiállításával és benyújtásával összefüggésben a gazdasági szereplőkre hárulnak, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozó szabályokról:

a) az a határidő, amelyen belül meg kell történnie az Unió vámterületéről való kiléptetésnek, beleértve az átmeneti újrabeléptetés idejét is;

b) azok a feldolgozási műveletek, amelyek az említett időszakban végrehajthatók az export-visszatérítéssel támogatott termékeken;

c) bizonyíték arra nézve, hogy az érintett termékek megérkeztek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési helyre;

d) azok a visszatérítési küszöbértékek és feltételek, amelyek mellett az exportőrök mentesíthetők az említett igazolási kötelezettség alól;

e) amennyiben differenciált visszatérítésnek van helye, a rendeltetési helyre való megérkezés független harmadik felek által történő igazolásának jóváhagyására vonatkozó feltételek.

(6)  Annak érdekében, hogy az exportőröket az állatjóléti feltételeknek való megfelelésre ösztönözzék, valamint hogy az illetékes hatóságok ellenőrizni tudják az export-visszatérítésekkel kapcsolatos kiadások helyességét azokban az esetekben, amikor a visszatérítés nyújtásának feltétele az állatjóléti követelmények betartása, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állatjóléti követelmények uniós vámterületen kívüli betartására, és ezen belül független harmadik felek bevonására vonatkozóan.

(7)  A különböző ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására egyedi követelményeket és feltételeket megállapítására a gazdasági szereplők és az export-visszatérítéssel támogatható termékek tekintetében, valamint az export-visszatérítés kiszámítása céljából alkalmazandó együtthatók meghatározására vonatkozóan, figyelembe véve a gabonafélékből nyert szeszes italok bizonyos fajtáinak érési folyamatát.

203. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e fejezet alkalmazásához szükséges intézkedéseket, különösen az alábbiakra vonatkozóan:

a) a ki nem osztott vagy fel nem használt exportálható mennyiségek újraelosztása;

b) az export-visszatérítés újbóli kiszámításának módszere abban az esetben, ha az engedélyben említett termékkód vagy rendeltetési hely nem egyezik meg a tényleges termékkel, illetve rendeltetési hellyel;

c) a 196. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett termékek;

d) a biztosítékok letétbe helyezésére vonatkozó eljárások, valamint a biztosítékok összege;

e) a 202. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott intézkedések alkalmazása.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

204. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiak vonatkozásában:

a) megfelelő intézkedéseket hozhat a 199. cikk (2) bekezdésében előírt rugalmassággal való visszaélések megelőzése céljából, különösen a kérelmek benyújtására vonatkozó eljárás tekintetében;

b) meghozhatja a 201. cikkben említett mennyiségi kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, ideértve a kiviteli engedélyek kiadásának felfüggesztését és korlátozását a kötelezettségvállalások túllépése vagy esetleges túllépése esetén;

c) a 202. cikk (7) bekezdése értelmében elfogadott szabályokkal összhangban rögzítheti az export-visszatérítésre alkalmazandó együtthatókat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.



VII.

FEJEZET

Passzív feldolgozás

205 cikk

A passzív feldolgozási rendszer felfüggesztése

Amennyiben a passzív feldolgozási rendszer zavart idéz vagy idézhet elő az uniós piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére, végrehajtási jogi aktusok útján részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti a passzív feldolgozási rendszer alkalmazását a gabona-, a rizs-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a bor-, a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, valamint a baromfihús-ágazat termékei tekintetében. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság a kérelemre vonatkozóan annak kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, végrehajtási jogi aktusok útján határozatot hoz. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 229. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és azok haladéktalanul hatályba lépnek.



IV.

RÉSZ

VERSENYSZABÁLYOK



I.

FEJEZET

A vállalkozásokra vonatkozó szabályok

206. cikk

Bizottsági iránymutatások a versenyszabályoknak a mezőgazdaságra való alkalmazásáról

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az EUMSZ 42. cikkének megfelelően az EUMSZ 101–106. cikkét, valamint az azok végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell – e rendelet 207–210. cikkére is figyelemmel – alkalmazni az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése és 102. cikke szerinti valamennyi olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely a mezőgazdasági termékek előállításához vagy kereskedelméhez kapcsolódik.

A belső piac működésének és az uniós versenyszabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság és a tagállamok versenyhatóságai szoros együttműködés keretében alkalmazzák az uniós versenyszabályokat.

Ezen túlmenően a Bizottság adott esetben iránymutatásokat tesz közzé a nemzeti versenyhatóságok és a vállalkozások munkájának segítése érdekében.

207. cikk

Az érintett piac

Az érintett piac fogalmának meghatározásával azonosítható és meghatározható az a kör, amelyen belül a vállalkozások közötti verseny működik, és két kumulatív dimenzió körül tagolódik:

a) az érintett termékpiac: e fejezet alkalmazásában „termékpiac” az a piac, amely tartalmaz minden olyan terméket, amely a fogyasztó megítélése szerint a termék jellemzői, ára és tervezett felhasználása alapján egymással felcserélhető vagy helyettesíthető;

b) az érintett földrajzi piac: e fejezet alkalmazásában „földrajzi piac” az a piac, amely magában foglalja azt a területet, ahol az érintett vállalkozások az érintett termékeket kínálják, ahol a versenyfeltételek megfelelő mértékben homogének, és amely – különösen a versenyfeltételek érzékelhetően eltérő volta miatt – megkülönböztethető a szomszédos területektől.

208. cikk

Erőfölény

E fejezet alkalmazásában az „erőfölény” olyan helyzet, amelyben a vállalkozás az általa képviselt gazdasági erő következtében képes megszüntetni a tényleges versenyt az érintett piacon. azáltal hogy piaci magatartását csak viszonylag kis mértékben befolyásolja versenytársainak, vevőinek és végső soron a fogyasztóknak a magatartása,.

209. cikk

A KAP-célok esetében a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára biztosított eltérések

(1)  Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 206. cikkében említett olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek szükségesek az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célok eléréséhez.

Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek vagy ilyen szervezetek által alkotott társulások, továbbá az e rendelet 152. cikke szerinti elismert termelői szervezetek vagy az e rendelet 156. cikke szerinti elismert termelői szervezetek társulásainak olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amelyek mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, vagy az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatával kapcsolatosak, kivéve, ha veszélybe kerül az EUMSZ 39. cikkében meghatározott célok elérése.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó az olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek az árak azonos szinten való megállapításának kötelezettségével járnak vagy amelyek kizárják a versenyt.

(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett feltételeket teljesítő megállapodások, döntések és összehangolt magatartások alkalmazása nem tiltható meg, és vonatkozásukban előzetes döntéshozatal sem írható elő.

Az EUMSZ 101. cikkének alkalmazásával járó bármely nemzeti vagy uniós eljárás során az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésének megsértésével kapcsolatos bizonyítási terhet a jogsértést állító fél vagy hatóság viseli. Az e cikk (1) bekezdésében említett mentességekkel élni kívánó félnek kell bizonyítania azt, hogy az említett bekezdés feltételei teljesülnek.

210. cikk

Megállapodások és összehangolt magatartások elismert szakmaközi szervezetekben

(1)  Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 157. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és a tej- és tejtermékágazat tekintetében az e rendelet 157. cikke (3) bekezdésének c) pontjában felsorolt tevékenységeket, illetve az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata esetében az e rendelet 162. cikkében felsorolt tevékenységeket végző, az e rendelet 157. cikke szerint elismert szakmaközi szervezetek megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazandó, feltéve, hogy:

a) az abban említett megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról a Bizottság értesítést kapott; és

b) az összes kért információ kézhezvételét követő két hónapon belül a Bizottság nem állapította meg, hogy e megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek az uniós szabályokkal.

Amennyiben azonban a Bizottság azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek az uniós szabályokkal, ezt a megállapítását a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell megtennie.

(3)  Az (1) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kéthónapos időszak lejártáig nem léptethetők hatályba.

(4)  Az uniós szabályokkal mindenképpen összeegyeztethetetlennek kell minősíteni azokat a megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat, amelyek:

a) az Unión belül a piac bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;

b) befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;

c) a verseny olyan jellegű torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége során követett KAP-célok eléréséhez;

d) árak vagy kvóták rögzítését vonják maguk után;

e) hátrányos megkülönböztetéshez vagy a verseny megszűnéséhez vezethetnek az adott termékek jelentős részének vonatkozásában.

(5)  Ha a Bizottság a (2) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kéthónapos időszak lejártát követően úgy találja, hogy az (1) bekezdés alkalmazásának feltételei nem teljesülnek, akkor a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül határozatot hoz, amelyben kimondja, hogy a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.

Az említett bizottsági határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezet határozatról való értesítésének időpontját megelőzően, kivéve, ha a szóban forgó szakmaközi szervezet helytelen tájékoztatást adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben biztosított mentességgel.

(6)  Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett értesítés érvényes a megállapodás következő éveire is. Mindemellett ebben az esetben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor összeférhetetlenséget állapíthat meg.

(7)  A Bizottság az e cikk egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



II.

FEJEZET

Az állami támogatásra vonatkozó szabályok

211. cikk

Az EUMSZ 107–109. cikkének alkalmazása

(1)  Az EUMSZ 107–109. cikkét alkalmazni kell a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve az EUMSZ 107–109. cikkét nem kell alkalmazni a tagállamok által az alábbiak bármelyikének megfelelően és azzal összhangban nyújtott kifizetésekre:

a) az e rendelet szerinti, részben vagy egészben az Unió által finanszírozott intézkedések;

b) e rendelet 213–218. cikke.

212. cikk

A borágazati támogatási programokhoz kapcsolódó nemzeti kifizetések

A 44. cikk (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok – az állami támogatásokról szóló uniós szabályokkal összhangban – a 45., 49. és 50. cikkben említett intézkedésekhez nemzeti kifizetést nyújthatnak.

Az állami támogatásokról szóló uniós szabályokban meghatározott legmagasabb támogatási arány a közforrásból – azaz az uniós és nemzeti forrásokból – származó összfinanszírozásra vonatkozik.

213. cikk

A rénszarvasra vonatkozó nemzeti kifizetés Finnországban és Svédországban

A Bizottság által a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül megadott engedély alapján Finnország és Svédország nemzeti kifizetést nyújthat a rénszarvas tenyésztéséhez és forgalmazásához, valamint a rénszarvasból készült termékek (ex  02 08 és ex  02 10 KN-kód) előállításához és forgalmazásához, amennyiben az nem vezet a termelés hagyományos szintjének emelkedéséhez.

214. cikk

A cukorágazatra vonatkozó nemzeti kifizetések Finnországban

Finnország egy adott gazdasági évben hektáronként legfeljebb 350 EUR nemzeti kifizetést nyújthat a cukorrépa-termelőknek.

▼M1

214a. cikk

Nemzeti kifizetések bizonyos ágazatok számára Finnországban

A Bizottság engedélye alapján Finnország a 2014-2020 közötti időszakban is nyújthatja a termelőknek azokat a nemzeti támogatásokat, amelyeket a 2013-as évben az 1994-es csatlakozási okmány 141. cikke alapján nyújtott számukra, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

a) a jövedelemtámogatás összege az egész időszak alatt fokozatosan csökken és 2020-ban nem haladja meg a 2013-ban nyújtott összeg 30 %-át; valamint

b) ennek a lehetőségnek az igénybevétele előtt teljes mértékben kihasználták az érintett ágazatok számára a KAP keretében rendelkezésre álló támogatási rendszereket.

A Bizottság engedélyének elfogadásához nem kell alkalmazni az e rendelet [229. cikkének (2), illetve (3) bekezdésében említett eljárást.

▼B

215. cikk

A méhészetre vonatkozó nemzeti kifizetések

A tagállamok nemzeti kifizetést nyújthatnak a strukturális vagy természeti feltételekből eredően hátrányos helyzetű méhészetek védelme érdekében vagy gazdaságfejlesztési programok keretében, kivéve a termelésre vagy kereskedelemre irányuló támogatásokat.

216. cikk

A bor válság esetén történő lepárlásához nyújtott nemzeti támogatás

(1)  A tagállamok igazolt válsághelyzetben nemzeti kifizetést nyújthatnak a bortermelők részére az önkéntes vagy kötelező borlepárláshoz.

E kifizetéseknek arányosnak kell lenniük és lehetővé kell tenniük a válságkezelését.

Az ilyen kifizetés céljára egy adott évben egy adott tagállamban rendelkezésre álló teljes támogatási összeg nem haladhatja meg az adott évre vonatkozóan a VI. mellékletben tagállamonként meghatározott teljes rendelkezésre álló összeg 15 %-át.

(2)  Az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetést alkalmazni kívánó tagállamok kellően megindokolt értesítést juttatnak el a Bizottsághoz. A Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül határoz az intézkedés jóváhagyásáról és a kifizetések engedélyezéséről.

(3)  Az (1) bekezdésben említett, lepárlásból származó alkohol – a versenytorzulás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra használható fel.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

217. cikk

Gyermekek különböző termékekkel való ellátáshoz nyújtott nemzeti kifizetések

A tagállamok a 23. és 26. cikk szerinti uniós támogatást kiegészítve nemzeti kifizetést is nyújthatnak az oktatási intézmények tanulóinak különféle termékekkel való ellátásához vagy a 23. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolódó költségek fedezéséhez.

A tagállamok az ilyen kifizetéseket az érintett ágazatban kivetett illetékekből vagy a magánszektorból származó egyéb hozzájárulásokból finanszírozhatják.

A tagállamok a 23. cikk szerinti uniós támogatást kiegészítve a 23. cikk (2) bekezdésének megfelelően nemzeti kifizetést is nyújthatnak a gyermekek gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátását szolgáló uniós program eredményességéhez szükséges kísérő intézkedések finanszírozása céljából.

218. cikk

A diófélékre vonatkozó nemzeti kifizetések

(1)  A tagállamok évente hektáronként legfeljebb 120,75 EUR összegig terjedő nemzeti kifizetést nyújthatnak a következő termékeket előállító mezőgazdasági termelőknek:

a) a 0802 11 és a 0802 12 KN-kód alá tartozó mandula;

b) a 0802 21 és a 0802 22 KN-kód alá tartozó mogyoró;

c) a 0802 31 00 és a 0802 32 00 KN-kód alá tartozó dió;

d) a 0802 51 00 és a 0802 52 00 KN-kód alá tartozó pisztácia;

e) a 1212 92 00 KN-kód alá tartozó szentjánoskenyér.

(2)  Az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetés legfeljebb a következő nagyságú területekre fizethető:



Tagállam

A terület maximális mérete (ha)

Belgium

100

Bulgária

11 984

Németország

1 500

Görögország

41 100

Spanyolország

568 200

Franciaország

17 300

Olaszország

130 100

Ciprus

5 100

Luxemburg

100

Magyarország

2 900

Hollandia

100

Lengyelország

4 200

Portugália

41 300

Románia

1 645

Szlovénia

300

Szlovákia

3 100

Egyesült Királyság

100

(3)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetés odaítélésének feltételeként előírhatják, hogy a mezőgazdasági termelők legyenek tagjai egy a 152. cikk értelmében elismert termelői szervezetnek.



V.

RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK



I.

FEJEZET

Rendkívüli intézkedések



1.

Szakasz

Piaci zavarok

219. cikk

A piaci zavarokkal szembeni intézkedések

(1)  Annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen fellépni azokban az esetekben, amikor a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés vagy -csökkenés piaci zavar kialakulásának veszélyével fenyeget, illetve amikor egyéb, a piacot jelentősen megzavaró vagy ennek veszélyét előrevetítő események és körülmények merülnek fel, és ha ez a helyzet vagy annak a piacra gyakorolt hatásai valószínűsíthetően fennmaradnak vagy tovább romlanak, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a EUMSZ-nek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával, a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghozza az adott piaci helyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseket, mely utóbbi intézkedések azonban csak abban az esetben hozhatók meg, ha az e rendelet szerinti egyéb intézkedések elégtelennek bizonyulnak.

Amennyiben piaci zavar kialakulásával fenyegető, az e bekezdés első albekezdésében említett esetben rendkívül sürgető okok azt szükségessé teszik, a 228. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e bekezdés első albekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

E rendkívül sürgető okok között szerepelhetnek az olyan helyzetek, amikor azonnal fel kell lépni a piaci zavar kezelése vagy megelőzése érdekében, mivel a piaci zavar kialakulásának veszélye olyan gyorsan vagy váratlanul jelentkezik, hogy azonnali fellépésre van szükség a helyzet hatékony és eredményes kezelése vagy annak megakadályozása érdekében, hogy a piaci zavar kialakuljon, fennmaradjon, és súlyosabb vagy elhúzódó piaci zavarrá fajuljon, illetve amikor az azonnali fellépés késleltetése a piaci zavar tényleges bekövetkezéséhez vagy súlyosbításához vezetne, illetve a későbbiekben már több intézkedést tenne szükségessé a veszély vagy zavar orvoslására, vagy pedig káros hatást gyakorolna a termelésre vagy a piaci feltételekre.

Ezen intézkedések – a piaci zavarnak vagy a piaci zavar veszélyének kezeléséhez szükséges mértékben és időtartamra – kiterjeszthetik vagy módosíthatják az e rendeletben foglalt egyéb intézkedések hatályát, időbeli tartamát vagy más aspektusait, export-visszatérítéseket állapíthatnak meg, vagy részben vagy teljes körűen felfüggeszthetik a behozatali vámokat, többek között bizonyos mennyiségek vagy időszakok tekintetében.

(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések nem alkalmazandók az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsorolt termékekre.

Ugyanakkor a Bizottság a 228. cikkben említett sürgősségi eljárásnak megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján döntést hozhat arról, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedéseket alkalmazni kell az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsorolt egy vagy több termékre.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések alkalmazásához szükséges eljárási szabályokat és technikai kritériumokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



2.

Szakasz

Az állatbetegségekhez, valamint a közegészségügyi, illetve állat- és növény-egészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó piactámogatási intézkedések

220. cikk

Az állatbetegségekhez, valamint a közegészségügyi, illetve állat- és növény-egészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó intézkedések

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendkívüli támogatási intézkedéseket fogadhat el a nehéz helyzetbe került piac tekintetében az alábbiak figyelembevétele érdekében:

a) az Unión belüli és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem azon korlátozásai, amelyek az állatbetegségek terjedésének megakadályozását célzó intézkedések alkalmazásából eredhetnek; valamint

b) azon súlyos piaci zavarok, amelyek közvetlenül a fennálló közegészségügyi, illetve állat- vagy növény-egészségügyi és növénybetegségekből eredő veszélyekből fogyasztói bizalomvesztésre vezethetők vissza.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések a következő ágazatok bármelyike esetében alkalmazandók:

a) marha- és borjúhús;

b) tej és tejtermékek;

c) sertéshús;

d) juh- és kecskehús;

e) tojás;

f) baromfihús.

A közegészségügyi vagy növény-egészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó, az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontja szerinti intézkedések – az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsoroltak kivételével – az összes többi mezőgazdasági termék esetében is alkalmazandók.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 228. cikkben említett sürgősségi eljárásnak megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek révén kibővíti az e bekezdés első két albekezdésében felsorolt termékek körét.

(3)  Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az érintett tagállam kérésére kell meghozni.

(4)  Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontja szerinti intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam haladéktalanul megtette a betegség felszámolásához szükséges egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézkedéseket, továbbá csak abban a mértékben és arra az időtartamra, amely a szóban forgó piac támogatásához feltétlenül szükséges.

(5)  Az Unió az (1) bekezdés szerinti intézkedésekhez a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

A marha- és borjúhúságazat, a tej- és a tejtermékágazat, a sertéshúságazat, valamint a juh- és kecskehúságazat tekintetében azonban az Unió a száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében a kiadások 60 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

(6)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben a termelők hozzájárulnak a tagállamok által viselt kiadásokhoz, ez ne vezessen a különböző tagállamok termelői közti verseny torzulásához.



3.

Szakasz

Egyedi problémák

221. cikk

Egyedi problémák megoldására szolgáló intézkedések

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján egyedi problémák megoldására szolgáló, szükséges és indokolható szükséghelyzeti intézkedéseket fogad el. Az ilyen intézkedések eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)  Egyedi problémák megoldása érdekében, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben, amely olyan helyzetekhez kapcsolódik, melyek valószínűsíthetően a termelési és a piaci körülmények olyan gyors rosszabbodását okozzák, amelyet a szükséges intézkedések késedelmes elfogadása esetén nehezen lehetne kezelni, a Bizottság a 229. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(3)  A Bizottság csak abban az esetben fogadhat el az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti intézkedéseket, ha a kívánt szükséghelyzeti intézkedéseket nem lehet a 219. vagy a 220. cikk alapján elfogadni.

(4)  Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján elfogadott intézkedések legfeljebb tizenkét hónapig maradhatnak hatályban. Amennyiben az említett időtartam leteltét követően az említett intézkedések elfogadásához vezető egyedi problémák továbbra is fennállnak, a Bizottság a probléma tartós megoldása érdekében a 227. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el e kérdésben, vagy megfelelő jogalkotási javaslatokat terjeszthet elő.

(5)  A Bizottság az elfogadástól számított két munkanapon belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) vagy a (2) bekezdés alapján elfogadott intézkedésekről.



4.

Szakasz

Megállapodások és döntések a piacon uralkodó súlyos egyensúlytalanságok idején

222. cikk

Az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésének alkalmazása

(1)  A piacon uralkodó súlyos egyensúlytalanságok idején a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek értelmében az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az elismert termelői szervezetekre, ezek társulásaira és az elismert szakmaközi szervezetekre az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett ágazatok egyikében sem, feltéve ha a szóban forgó megállapodások és döntések nem ássák alá a belső piac megfelelő működését, kizárólag az érintett ágazat stabilizálására törekednek és besorolhatók az alábbi kategóriák közül legalább egybe:

a) piacról történő árukivonás vagy a termékek ingyenes szétosztása;

b) feldolgozás;

c) magántárolás;

d) közös promóciós intézkedések;

e) minőségi követelményekkel kapcsolatos megállapodások;

f) a növényeket és állatokat sújtó kártevők és betegségek Unión belüli terjedésének megakadályozásához vagy az Unióban bekövetkezett természeti katasztrófák következményeinek kezeléséhez szükséges mezőgazdasági inputanyagok közös beszerzése;

g) a termelés ideiglenes tervezése, figyelembe véve a termelési ciklus sajátos jellegét.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokban meghatározza a mentesség tárgyi és földrajzi hatályát és a (3) bekezdésre is figyelemmel a mentesség alkalmazásának időtartamát.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)  Az (1) bekezdés csak abban az esetben alkalmazandó, ha a Bizottság már elfogadta az e fejezetben említett intézkedések valamelyikét, ha a termékeket állami intervenció keretében felvásárolták, vagy ha a II. rész I. címének I. fejezetében említett magántárolási támogatást ítéltek oda.

(3)  Az (1) bekezdésben említett megállapodások és döntések legfeljebb hat hónapig maradhatnak érvényben.

A Bizottság ugyanakkor végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben további, legfeljebb hathónapos időszakra engedélyezi e megállapodások és döntések fenntartását. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.



II.

FEJEZET

Információközlés és jelentéstétel

223. cikk

Információközlési kötelezettségek

(1)  E rendelet alkalmazása, a mezőgazdasági termékek piacának monitoringja, elemzése és szabályozása, a piac átláthatóságának biztosítása, a KAP keretébe tartozó intézkedések megfelelő működésének biztosítása, ellenőrzése, monitoringja, értékelése és pénzügyi ellenőrzése, valamint az EUMSZ-nek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokban lefektetett követelményeknek való megfelelés, és ezen belül a megállapodásokban foglalt értesítési kötelezettségek teljesítése céljából a Bizottság a (2) bekezdésben említett eljárással összhangban elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a vállalkozások, tagállamok és harmadik országok által közlendő információkra vonatkozóan. Ennek során a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a lehetséges adatforrások között.

A beérkezett információk nemzetközi szervezetek, valamint harmadik országok illetékes hatóságai számára is eljuttathatók vagy azok rendelkezésére bocsáthatók, továbbá közzétehetők, feltéve, hogy ennek során figyelembe veszik a személyes adatok védelmét és a vállalkozásoknak az üzleti titkaik, és ezen belül az árakra vonatkozó adataik védelméhez fűződő jogos érdekét.

(2)  Az információs rendszerek integritásának, valamint a továbbított dokumentumok és kapcsolódó adatok hitelességének és olvashatóságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek megállapítják a következőket:

a) azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni;

b) a feldolgozandó adatok kategóriái és a maximális adatmegőrzési időtartamok, valamint a feldolgozás célja, különösen amennyiben ezen adatokat közzéteszik, illetve harmadik országoknak átadják;

c) az elérhetővé tett információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférési jogosultságok;

d) az információk közzétételének feltételei.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket, többek között az alábbiakat:

a) az értesítés módszerei;

b) az azon információkra vonatkozó szabályok, amelyekről értesítést kell küldeni;

c) a benyújtandó információk kezelésére, valamint az értesítések tartalmára, formájára, ütemezésére, gyakoriságára és határidőire vonatkozó rendelkezések;

d) az információk és dokumentumok tagállamok, nemzetközi szervezetek, valamint harmadik országok illetékes hatóságai számára történő eljuttatására vagy azok rendelkezésére bocsátására, illetve közzétételére vonatkozó rendelkezések, figyelembe véve a személyes adatok védelmét és a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekét.

E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

224. cikk

A személyes adatok feldolgozása és védelme

(1)  A tagállamok és a Bizottság a 223. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokra személyes adatokat gyűjtenek, melyeket csak az e célokkal összeegyeztethető módon dolgozhatnak fel.

(2)  Amennyiben a 223. cikk (1) bekezdésében említett monitoring és értékelés céljára dolgoznak fel személyes adatokat, azokat anonimmá kell tenni, és csak összesített formában szabad feldolgozni.

(3)  A személyes adatokat a 95/46/EK irányelvnek és a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően kell feldolgozni. Ezen belül a személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtésének vagy további feldolgozásának indokát képező célok eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, figyelembe véve az alkalmazandó nemzeti és uniós jogban megállapított minimális adatmegőrzési időtartamokat.

(4)  A tagállamok tájékoztatják az érintetteket, hogy nemzeti és uniós szervek az (1) bekezdésnek megfelelően feldolgozhatják személyes adataikat, és arról is, hogy e tekintetben megilletik őket a 95/46/EK irányelvben és a 45/2001/EK rendeletben megállapított jogok.

225. cikk

A Bizottság jelentéstételi kötelezettsége

A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

a) háromévente, és első alkalommal 2016. december 21. a méhészeti ágazattal kapcsolatos, az 55, 56. és 57. cikkben meghatározott intézkedések végrehajtásáról, beleértve a méhkaptár-azonosítási rendszerekkel kapcsolatos legutóbbi fejleményeket is;

b) 2014. június 30-ig és 2018. december 31-ig a piaci helyzet alakulásáról a tej- és tejtermékágazatban, és különösen a 148-151. cikknek, a 152. cikk (3) bekezdésének, a 157. cikk (3) bekezdésének az alkalmazásáról, értékelve különösen a hátrányos helyzetű régiók tejtermelőire és tejtermelésére gyakorolt hatásokat a termelés e régiókban való fenntartásának általános célja tekintetében, és kitérve azokra a lehetséges intézkedésekre is, amelyek a mezőgazdasági termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönzik;

c) 2014. december 31-ig arról, hogy az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programot ki lehetne-e terjeszteni az olívaolajra és az étkezési-olajbogyóra is;

d) 2017. december 31-ig a versenyszabályoknak valamennyi tagállam mezőgazdasági ágazatában való alkalmazásáról, különös tekintettel a 209. és 210. cikknek, valamint a 169., 170. és 171. cikknek az érintett ágazatokban való alkalmazásáról.



III.

FEJEZET

A mezőgazdasági válságokra képzett tartalék

226. cikk

A tartalék felhasználása

A mezőgazdasági válságokra képzett tartalékból az 1306/2013/EU rendelet 25. cikkében említett feltételeknek és eljárásoknak, valamint a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás 22. pontjában szereplő feltételeknek és eljárásoknak megfelelően átutalt pénzeszközöket rendelkezésre kell bocsátani azon év vagy évek tekintetében, amelyek esetében kiegészítő támogatásra van szükség az e rendelet hatálya alá tartozó azon intézkedésekhez, amelyek a szokásos piaci fejleményeken kívül eső körülmények esetén kerülnek végrehajtásra.

A pénzeszközöket elsősorban az alábbiak tekintetében felmerülő költségek fedezésére kell átutalni:

a) 8–21. cikk;

b) 196–204. cikk; és

c) 219., 220. és 221. cikk.



VI.

RÉSZ

FELHATALMAZÁSOK, VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK



I.

FEJEZET

Felhatalmazások és végrehajtási rendelkezések

227. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)  A Bizottság e rendeletben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól 2013. december 20. időpontjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e rendeletben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)  Az e rendelet értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

228. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)  Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus haladéktalanul hatályba lép és alkalmazandó, amennyiben nem emelnek ellene kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az Európai Parlament és a Tanács felhatalmazáson alapuló jogi aktusról való értesítése tartalmazza a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács a 227. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

229. cikk

A bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság elnevezésű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság a 80. cikk (5) bekezdésében, a 91. cikk c) és d) pontjában, a 97. cikk (4) bekezdésében, a 99. cikkben, a 106. cikkben és a 107. cikk (3) bekezdésében említett jogi aktusok esetében nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

(3)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.



II.

FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

230. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  Az 1234/2007/EK rendelet hatályát veszti.

Az 1234/2007/EK rendelet alábbi rendelkezései azonban továbbra is alkalmazandók:

a) a tejtermelésre vonatkozó korlátozások rendszere tekintetében a III. rész I. cím III. fejezetének III. szakasza, az 55. cikk, a 85. cikk, valamint a IX. és a X. melléklet, 2015. március 31-ig;

b) a borágazat tekintetében:

i. a 85a–85e. cikk azon, a 85a. cikk (2) bekezdésében említett területek vonatkozásában, amelyeken még nem történt meg a szőlőültetvények kivágása, és azon, a 85b. cikk (1) bekezdésében említett területek vonatkozásában, amelyek helyzete nem került rendezésre, az érintett szőlőültetvények kivágásáig, illetve a terület helyzetének rendezéséig, valamint a 188a. cikk (1) és (2) bekezdése;

ii. a telepítési jogra vonatkozó, a II. rész I. címe III. fejezete IVa. szakaszának II. alszakasza szerinti átmeneti szabályozás 2015. december 31-ig;

iii. a 118m. cikk (5) bekezdése a „Mlado vino portugizac” elnevezésű boroknak a 2013. július 1-jén meglévő készletei erejéig;

iv. a 118s. cikk (5) bekezdése 2017. június 30-ig;

▼M1

ba) a 111. cikk 2015. március 31-ig;

▼B

►C3  c) a 113a. cikk (4) bekezdése, a 114., a 115., a 116. cikk, a 117. cikk (1)–(4) bekezdése és a 121. cikk e) pontjának iv. alpontja, továbbá az említett cikkek alkalmazása céljából a XIV. melléklet A. részének IV. pontja, a B. része I. pontjának 2. és 3. alpontja és III. pontjának 1. alpontja és a C. része, valamint a XV. melléklet II. részének 1., 3., 5. és 6. pontja és IV. részének 2. pontja, ◄ az e rendelet 75. cikkének (2) bekezdésében, 76. cikkének (4) bekezdésében, 78. cikkének (3) és (4) bekezdésében, 79. cikke (1) bekezdésében, 80. cikke (4) bekezdésében, 83. cikkének (4) bekezdésében, 86. cikkében, 87 cikke (2) bekezdésében, 88. cikke (3) bekezdésében, és 89. cikkében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok értelmében meghatározandó megfelelő piaci értékesítési szabályok alkalmazásának időpontjáig;

▼M1

ca) a 125a. cikk (1) bekezdésének e) pontja és (2) bekezdése, valamint – a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében – a XVIa. melléklet a 173. cikk (1) bekezdésének b) és i) pontjában előírt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alapján meghatározandó vonatkozó szabályok alkalmazásának időpontjáig;

▼B

d) a 133a. cikk (1) bekezdése és a 140a. cikk 2014. szeptember 30-ig;

▼M1

da) a 136., 138. és 140. cikk, valamint – e cikkek alkalmazásának céljára – a XVIII. melléklet a 180. és a 183. cikk a) pontjában előírt végrehajtási jogi aktusok alapján meghatározandó szabályok alkalmazásának időpontjáig vagy 2014. december 1-jéig: a kettő közül a korábbi időpontig;

▼B

e) a 182. cikk (3) bekezdésének első és második albekezdése a 2013/14. cukorpiaci gazdasági év végéig, azaz 2014. szeptember 30-ig;

f) a 182. cikk (4) bekezdése 2017. december 31-ig;

g) a 182. cikk (7) bekezdése 2014. március 31-ig.

▼C3

h) a XV. melléklet III. részének 3. pontja 2015. december 31-ig.

▼B

i) a XX. melléklet az 1216/2009/EK rendelet és a 614/2009/EK tanácsi rendelet ( 45 ) helyébe lépő jogalkotási aktus hatálybalépéséig.

(2)  Az 1234/2007/EK rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre, valamint az 1306/2013/EU rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni és az e rendelet XIV. mellékletében foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

(3)  A 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1601/96/EK és az 1037/2001/EK tanácsi rendelet hatályát veszti.

231. cikk

Átmeneti szabályok

(1)  Az 1234/2007/EK rendeletben foglalt rendelkezésekről az e rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a vállalkozások megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelméhez szükséges intézkedések tekintetében.

(2)  A 2014. január 1-je előtt elfogadott valamennyi többéves program tekintetében továbbra is az 1234/2007/EK rendelet érintett rendelkezései az irányadók e rendelet hatálybalépését követően is, a programok lezárulásáig.

232. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)  Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ugyanakkor,

a) a 181. cikket 2014. október 1-jétől kell alkalmazni;

b) a VII. melléklet VII. része II. pontjának 3. alpontját 2016. január 1-jétől kell alkalmazni;

(2)  a 148–151. cikket, a 152. cikk (3) bekezdését, a 156. cikk (2) bekezdését, a 157. cikk (3) bekezdését, a 161., a 163. cikket, a 173. cikk (2) bekezdését és a 174. cikk (2) bekezdését 2020. június 30-ig kell alkalmazni.

(3)  A 127–144. cikket, a 192. és a 193. cikket a 2016/2017. cukorpiaci gazdasági év végéig, azaz 2017. szeptember 30-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK FELSOROLÁSA

I.   RÉSZ

Gabonafélék

A gabonafélék ágazata a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

a)

0709 99 60

Csemegekukorica frissen vagy hűtve

0712 90 19

Szárított csemegekukorica egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve, a hibrid vetőmag kivételével

1001 91 20

Közönséges búza és kétszeres vetőmag

ex 1001 99 00

Tönköly, közönséges búza és kétszeres, nem vetésre

1002

Rozs

1003

Árpa

1004

Zab

1005 10 90

Kukorica-vetőmag, a hibrid kivételével

1005 90 00

Kukorica, a vetőmag kivételével

1007 10 90 ,

1007 90 00

Cirokmag, a hibrid vetőmag kivételével

1008

Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle

b)

1001 11 00 ,

1001 19 00

Durumbúza

c)

1101 00

Búzaliszt vagy kétszeres liszt

1102 90 70

Rozsliszt

1103 11

Durva őrlemény és dara búzából

1107

Maláta, pörkölve is

d)

0714

Manióka, arrowroot, szálepgyökér, csicsóka, édesburgonya és magas keményítő- vagy inulintartalmú más hasonló gyökér és gumó frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, egészben, szeletelve vagy labdacs (pellet) formában tömörítve is; szágóbél

ex  11 02

Gabonaliszt, a búza- vagy a kétszeres liszt kivételével:

1102 20

– Kukoricaliszt

1102 90

– Más:

1102 90 10

– – Árpaliszt

1102 90 30

– – Zabliszt

1102 90 90

– – Egyéb

ex  11 03

Durva őrlemény, dara és labdacs (pellet) gabonából, kivéve a búzából készült durva őrleményt és darát (1103 11 alszám), a rizsből készült durva őrleményt és darát (1103 19 50 alszám), valamint a rizsből készült labdacsot (pelletet) (1103 20 50 alszám)

ex  11 04

Másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált), a 1006 vtsz. alá tartozó rizs és a 1104 19 91 alszám alá tartozó pelyhesített rizs kivételével; gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve

1106 20

Liszt, dara és por a 0714 vtsz. alá tartozó szágóból vagy gyökérből vagy gumóból

ex  11 08

Keményítő; inulin:

– Keményítő:

1108 11 00

– – Búzakeményítő

1108 12 00

– – Kukoricakeményítő

1108 13 00

– – Burgonyakeményítő

1108 14 00

– – Manióka- (kasszava-) keményítő

ex 1108 19

– – Más keményítő:

1108 19 90

– – – Egyéb

1109 00 00

Búzasikér, szárítva is

1702

Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor:

ex 1702 30

– Szőlőcukor és szőlőcukorszirup, gyümölcscukor-tartalom nélkül vagy 20 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva:

– – Más:

ex 1702 30 50

– – – Fehér kristályos por alakjában, összetömörítve is, 99 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor-tartalommal, szárazanyagra számítva

ex 1702 30 90

– – – Más, 99 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor-tartalommal, szárazanyagra számítva

ex 1702 40

– Szőlőcukor és szőlőcukorszirup, legalább 20, de kevesebb, mint 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva, az invertcukor kivételével:

1702 40 90

– – Egyéb

ex 1702 90

– Más, beleértve az invertcukrot és más cukor- és cukorszirup-keveréket 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva:

1702 90 50

– – Maltodextrin és maltodextrinszirup

– – Égetett cukor:

– – – Más:

1702 90 75

– – – – Por alakban, összetömörítve is

1702 90 79

– – – – Egyéb

2106

Másutt nem említett élelmiszer-készítmény:

ex 2106 90

– Egyéb

– – Ízesített vagy színezett cukorszirup:

– – – Egyéb

2106 90 55

– – – – Szőlőcukorszirup és maltodextrinszirup

ex  23 02

Gabonafélék szitálásából, őrléséből vagy egyéb megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is

ex  23 03

Keményítő gyártásánál keletkező maradék és hasonló hulladék, kilúgozott cukorrépapép, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék, sör- vagy szeszgyártási üledék és hulladék, labdacs (pellet) alakban is:

2303 10

– Keményítő gyártásánál keletkező maradék és hasonló hulladék

2303 30 00

– Sör- vagy szeszgyártási üledék és hulladék

ex  23 06

Növényi zsírok vagy olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve és labdacs (pellet) alakban is, a 2304 és 2305 vtsz. alá tartozó termékek kivételével

– Egyéb

2306 90 05

– – Kukoricacsírából

ex 2308 00

Állatok etetésére szolgáló, másutt nem említett növényi anyag és növényi hulladék, növényi maradék és melléktermék, labdacs (pellet) alakban is:

2308 00 40

– Makk és vadgesztenye; seprő vagy törköly gyümölcsből, a szőlő kivételével

2309

Állatok etetésére szolgáló készítmény:

ex 2309 10

– Kutya- vagy macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve:

2309 10 11

2309 10 13

2309 10 31

2309 10 33

2309 10 51

2309 10 53

– – A 1702 30 50 , a 1702 30 90 , a 1702 40 90 , a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal

ex 2309 90

– Más:

2309 90 20

– – A Kombinált Nómenklatúra 23. árucsoportjához tartozó Kiegészítő megjegyzések 5. pontjában említett termékek

– – Más, beleértve az előkeveréket is:

2309 90 31

2309 90 33

2309 90 41

2309 90 43

2309 90 51

2309 90 53

– – – A 1702 30 50 , a 1702 30 90 , a 1702 40 90 , a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal

(1)  Ezen alszámok alkalmazásában tejtermék: a 0401 –0406 vtsz. alá, továbbá a 1702 11 00 , a 1702 19 00 és a 2106 90 51 alszám alá tartozó termék.

II.   RÉSZ

Rizs

A rizságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

a)

1006 10 21 –

1006 10 98

Vetéstől eltérő célra szánt hántolatlan nyers rizs

1006 20

Előmunkált (barna) rizs

1006 30

Félig vagy teljesen hántolt rizs polírozva vagy fényezve is

b)

1006 40 00

Törmelék rizs

c)

1102 90 50

Rizsliszt

1103 19 50

Durva őrlemény és dara rizsből

1103 20 50

Labdacs (pellet) rizsből

1104 19 91

Pelyhesített rizs

ex 1104 19 99

Lapított rizs

1108 19 10

Rizskeményítő

III.   RÉSZ

Cukor

A cukorágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

a)

1212 91

Cukorrépa

1212 93 00

Cukornád

b)

1701

Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban

c)

1702 20

Juharcukor és juharcukorszirup

1702 60 95 és

1702 90 95

Más cukor szilárd állapotban és cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül, a tejcukor, a szőlőcukor, a maltodextrin és az izoglükóz kivételével

1702 90 71

Égetett cukor legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal, szárazanyagra számítva

2106 90 59

Ízesített vagy színezett cukorszirup, az izoglükóz-, tejcukor-, szőlőcukor- és maltodextrinszirup kivételével

d)

1702 30 10

1702 40 10

1702 60 10

1702 90 30

Izoglükóz

e)

1702 60 80

1702 90 80

Inulinszirup

f)

1703

Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz

g)

2106 90 30

Ízesített vagy színezett izoglükózszirup

h)

2303 20

Kilúgozott cukorrépapép, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék

IV.   RÉSZ

Szárított takarmány

A szárított-takarmány-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

a)

ex 1214 10 00

– Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet) forró levegővel mesterségesen szárítva

– Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és labdacs (pellet) más módon szárítva és őrölve

ex 1214 90 90

– Lucerna (alfalfa), baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény forró levegővel mesterségesen szárítva, a széna, takarmánykáposzta és a szénatartalmú termékek kivételével

– Lucerna (alfalfa), baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny, orvosi somkóró, szegletes lednek és szarvaskerep más módon szárítva és őrölve

b)

ex 2309 90 96

– Lucernaléből és fűléből nyert fehérjekoncentrátum

– Kizárólag a fent említett koncentrátumok előállítása során keletkező, szilárd maradékból és léből nyert, dehidratált termékek

V.   RÉSZ

Vetőmagok

A vetőmag-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

0712 90 11

Hibrid csemegekukorica:

– vetési célra

0713 10 10

Borsó (Pisum sativum):

– vetési célra

ex 0713 20 00

Csicseriborsó:

– vetési célra

ex 0713 31 00

A Vigna mungo (L.) Hepper vagy a Vigna radiata (L.) Wilczek fajhoz tartozó bab:

– vetési célra

ex 0713 32 00

Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis):

– vetési célra

0713 33 10

Vesebab, ideértve a fehér babot is (Phaseolus vulgaris):

– vetési célra

ex 0713 34 00

Bambara bab (Vigna subterranea vagy Voandzeia subterranea):

ex 0713 35 00

– vetési célra

ex 0713 39 00

Tehénborsó (Vigna unguiculata):

– vetési célra

Más:

– vetési célra

ex 0713 40 00

Lencse:

– vetési célra

ex 0713 50 00

Nagy szemű disznóbab (Vicia faba var. major) és lóbab (Vicia faba var. equina, Vicia faba var. minor):

ex 0713 60 00

– vetési célra

Kajánbab vagy galambborsó (Cajanus cajan):

– vetési célra

ex 0713 90 00

Más szárított hüvelyes zöldség:

– vetési célra

1001 91 10

Tönköly:

– mag

1001 91 90

Hibridkukorica-vetőmag

– Más

ex 1005 10

–mag

1006 10 10

Hántolatlan nyers rizs:

– vetési célra

1007 10 10

Hibrid cirokmag:

– mag

1201 10 00

Szójabab, törve is:

– mag

1202 30 00

Földimogyoró, nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héjában vagy törve is:

– mag

1204 00 10

Lenmag, törve is:

– vetési célra

1205 10 10 és

Olajrepce- vagy repcemag, törve is:

ex 1205 90 00

– vetési célra

1206 00 10

Napraforgómag, törve is:

– vetési célra

ex  12 07

Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is:

– vetési célra

1209

Mag, gyümölcs és spóra vetési célra

VI.   RÉSZ

Komló

A komlóágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

1210

Komlótoboz frissen vagy szárítva, őrölve, porítva vagy labdacs (pellet) alakban is; lupulin

1302 13 00

Növényi nedv és kivonat komlóból

VII.   RÉSZ

Olívaolaj és étkezési olajbogyó

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

a)

1509

Olívaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

1510 00

Kizárólag olívabogyóból nyert más olaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva, beleértve a 1509 vtsz. alá tartozó olajokkal vagy ezek frakcióival készült keverékeket is

b)

0709 92 10

Olajbogyó frissen vagy hűtve, nem étolaj kinyerésére szánt

0709 92 90

Más olajbogyó frissen vagy hűtve

0710 80 10

Olajbogyó (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva:

0711 20

Olajbogyó ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban

ex 0712 90 90

Szárított olajbogyó egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve

2001 90 65

Olajbogyó ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva

ex 2004 90 30

Olajbogyó ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva

2005 70 00

Olajbogyó ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva

c)

1522 00 31

1522 00 39

Zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajtartalommal

2306 90 11

2306 90 19

Olívaolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék

VIII.   RÉSZ

Len és kender

A len- és kenderágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

5301

Len nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és -hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is)

5302

Valódi kender (Cannabis sativa L.) nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és -hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is)

IX.   RÉSZ

Gyümölcs- és zöldségfélék

A gyümölcs- és zöldségágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

0702 00 00

Paradicsom frissen vagy hűtve

0703

Vöröshagyma, gyöngyhagyma, fokhagyma, póréhagyma és más hagymaféle frissen vagy hűtve

0704

Káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta és élelmezési célra alkalmas hasonló káposztaféle frissen vagy hűtve

0705

Saláta (Lactuca sativa) és cikória (Cichorium spp.) frissen vagy hűtve

0706

Sárgarépa, fehérrépa, salátának való cékla, bakszakáll, gumós zeller, retek és élelmezési célra alkalmas más hasonló gyökér, frissen vagy hűtve

0707 00

Uborka és apró uborka frissen vagy hűtve

0708

Hüvelyes zöldség, hüvelyben vagy kifejtve, frissen vagy hűtve

ex  07 09

Más zöldség frissen vagy hűtve, a 0709 60 91 , a 0709 60 95 , a 0709 60 99 , a 0709 92 10 , a 0709 92 90 és a 0709 99 60 alszámok alá tartozó zöldségek kivételével

ex  08 02

Más dióféle frissen vagy szárítva, héjastól is, a 0802 70 00 , 0802 80 00 alszám alá tartozó aréka (vagy bétel) és kóladió kivételével

0803 10 10

Plantain frissen

0803 10 90

Plantain szárítva

0804 20 10

Füge, frissen

0804 30 00

Ananász

0804 40 00

Avokádó

0804 50 00

Guajava, mangó és mangosztán

0805

Citrusfélék frissen vagy szárítva

0806 10 10

Csemegeszőlő frissen

0807

Dinnye (beleértve a görögdinnyét is) és papaya frissen

0808

Alma, körte és birs frissen

0809

Kajszibarack, cseresznye, meggy, őszibarack (beleértve a nektarint is), szilva és kökény frissen

0810

Más gyümölcs frissen

0813 50 31

0813 50 39

Kizárólag a 0801 és a 0802 vtsz. alá tartozó szárított diófélék keveréke

0910 20

Sáfrány

ex 0910 99

Kakukkfű frissen vagy hűtve

ex 1211 90 86

Bazsalikom, citromfű, menta, Origanum vulgare (szurokfű/oregánó/vadmajoránna), rozmaring, orvosi zsálya frissen vagy hűtve

1212 92 00

Szentjánoskenyér (karob)

X.   RÉSZ

Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek

A feldolgozott gyümölcs és zöldség ágazata a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

a)

ex  07 10

Zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva, kivéve a 0710 40 00 alszám alá tartozó csemegekukoricát, a 0710 80 10 alszám alá tartozó olajbogyót, valamint a 0710 80 59 alszám alá tartozó, a Capsicum és a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcsét

ex  07 11

Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, kivéve a 0711 20 alszám alá tartozó olajbogyót, a 0711 90 10 alszám alá tartozó, a Capsicum és a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcsét és a 0711 90 30 alszám alá tartozó csemegekukoricát

ex  07 12

Szárított zöldség egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve, kivéve az ex 0712 90 05 alszám alá tartozó, forró levegővel mesterségesen szárított és emberi fogyasztásra alkalmatlan burgonyát, a 0712 90 11 és a 0712 90 19 alszám alá tartozó csemegekukoricát és az ex 0712 90 90 alszám alá tartozó olajbogyót

0804 20 90

Füge szárítva

0806 20

Szőlő szárítva

ex  08 11

Gyümölcs és diófélék nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, fagyasztva, cukor vagy más édesítőszer hozzáadása nélkül, kivéve az ex 0811 90 95 alszám alá tartozó fagyasztott banánt

ex  08 12

Gyümölcs és diófélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, kivéve az ex 0812 90 98 alszám alá tartozó ideiglenesen tartósított banánt

ex  08 13

Szárított gyümölcs, a 0801 —0806 vtsz. alá tartozók kivételével; diókeverék vagy ebbe az árucsoportba tartozó szárított gyümölcsök keveréke, kivéve a 0813 50 31 és a 0813 50 39 alszámokhoz, a 0801 és a 0802 vtsz. alá tartozó diókeverékeket

0814 00 00

Citrusfélék vagy a dinnyefélék héja (beleértve a görögdinnye héját is) frissen, fagyasztva, szárítva vagy sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban ideiglenesen tartósítva

0904 21 10

Édes paprika szárítva (Capsicum annuum), nem zúzott, nem őrölt

b)

ex  08 11

Gyümölcs és diófélék nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, fagyasztva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával

ex 1302 20

Pektintartalmú anyagok és pektinátok

ex  20 01

Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság), kivéve:

— a Capsicum nemzetséghez tartozó növényeknek a 2001 90 20 alszám alá tartozó gyümölcsét az édes paprika és a spanyol paprika kivételével

— a 2001 90 30 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata)

— a 2001 90 40 alszám alá tartozó jamgyökeret, édesburgonyát (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal rendelkező részeit

— az ex 2001 90 92 alszám alá tartozó pálmafacsúcsrügyet

— a 2001 90 65 alszám alá tartozó olajbogyót

— az ex 2001 90 97 alszám alá tartozó szőlőlevelet, komlóhajtást és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részeit

2002

Paradicsom ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva

2003

Ehető gomba és szarvasgomba, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva

ex  20 04

Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével, kivéve a 2004 90 10 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata), az ex 2004 90 30 alszám alá tartozó olajbogyót és a 2004 10 91 alszám alá tartozó, liszt, dara vagy pelyhesített formában elkészített vagy tartósított burgonyát

ex  20 05

Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével, kivéve a 2005 70 00 alszám alá tartozó olajbogyót, a 2005 80 00 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata), a Capsicum nemzetséghez tartozó növényeknek a 2005 99 10 alszám alá tartozó gyümölcsét az édes paprika és a spanyol paprika kivételével, valamint a 2005 20 10 alszám alá tartozó, liszt, dara vagy pelyhesített formában elkészített vagy tartósított burgonyát

ex 2006 00

Zöldség, gyümölcs, dióféle, gyümölcshéj és más növényrész, cukorral tartósítva (drénezett, cukrozott vagy kandírozott), kivéve az ex 2006 00 38 és az ex 2006 00 99 vtsz. alá tartozó, cukorban tartósított banánt

ex  20 07

Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém gyümölcsből vagy diófélékből, főzéssel készítve, cukorral vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, kivéve:

— az ex 2007 10 alszám alá tartozó, banánból készült homogenizált készítményeket

— az ex 2007 99 39 , az ex 2007 99 50 és az ex 2007 99 97 alszám alá tartozó, banánból készült dzsemet, gyümölcskocsonyát (zselé), gyümölcsízt, pürét és krémet

ex  20 08

Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is, kivéve:

— a 2008 11 10 alszám alá tartozó amerikaimogyoró-vajat

— a 2008 91 00 alszám alá tartozó pálmafacsúcsrügyet

— a 2008 99 85 alszám alá tartozó kukoricát

— a 2008 99 91 alszám alá tartozó jamgyökeret, édesburgonyát (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal rendelkező részeit

— az ex 2008 99 99 alszám alá tartozó szőlőlevelet, komlóhajtást és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részeit

— az ex 2008 97 59 , az ex 2008 97 78 , az ex 2008 97 93 és az ex 2008 97 98 alszám alá tartozó, másképpen elkészített vagy tartósított banánt tartalmazó keverékeket

— az ex 2008 99 49 , az ex 2008 99 67 és az ex 2008 99 99 alszám alá tartozó, más módon elkészített vagy tartósított banánt

ex  20 09

Gyümölcslé (kivéve a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó szőlőlevet és szőlőmustot és az ex 2009 89 35 , 2009 89 38 , 2009 89 79 , 2009 89 86 , 2009 89 89 és 2009 89 99 alszám alá tartozó banánlevet) és zöldséglé, nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

XI.   RÉSZ

Banán

A banánágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kódok

Leírás

0803 90 10

Banán frissen, kivéve a plantain fajtát

0803 90 90

Banán szárítva, kivéve a plantain fajtát

ex 0812 90 98

Banán ideiglenesen tartósítva

ex 0813 50 99

Szárított banánt tartalmazó keverékek

1106 30 10

Liszt, dara és por banánból

ex 2006 00 99

Banán cukorral tartósítva

ex 2007 10 99

Homogenizált készítmények banánból

ex 2007 99 39

ex 2007 99 50

ex 2007 99 97

Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém banánból

ex 2008 97 59

ex 2008 97 78

ex 2008 97 93

ex 2008 97 96

ex 2008 97 98

Más módon elkészített vagy tartósított banánt tartalmazó keverék, alkohol hozzáadása nélkül

ex 2008 99 49

ex 2008 99 67

ex 2008 99 99

Banán másképpen elkészítve vagy tartósítva

ex 2009 89 35

ex 2009 89 38

ex 2009 89 79

ex 2009 89 86

ex 2009 89 89

ex 2009 89 99

Banánlé

XII.   RÉSZ

Bor

A borágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

a)

2009 61

2009 69

Szőlőlé (beleértve a szőlőmustot is)

2204 30 92

2204 30 94

2204 30 96

2204 30 98

Más szőlőmust, kivéve az erjedésben lévő vagy az alkohol hozzáadásától eltérő módon erjesztéssel lefojtott szőlőmustot

b)

ex  22 04

Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével, kivéve a 2204 30 92 , a 2204 30 94 , a 2204 30 96 és a 2204 30 98 alszám alá tartozó más szőlőmustot

c)

0806 10 90

Szőlő frissen a csemegeszőlő kivételével

2209 00 11

2209 00 19

Borecet

d)

2206 00 10

Pikett

2307 00 11

2307 00 19

Borseprő

2308 00 11

2308 00 19

Szőlőtörköly

XIII.   RÉSZ

Élő fák és egyéb növények, hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat

Az élő növények ágazata magában foglalja a Kombinált Nómenklatúra 6. árucsoportjában található valamennyi terméket.

XIV.   RÉSZ

Dohány

A dohányágazat a 2401 KN-kód alá tartozó nyers- vagy feldolgozatlan dohányt és dohányhulladékot foglalja magában.

XV.   RÉSZ

Marha- és borjúhús

A marha- és borjúhúságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

a)

0102 29 05 –

0102 29 99 , 0102 39 10 és 0102 90 91

Háziasított szarvasmarhafajtákhoz tartozó élő állatok, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat

0201

Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve

0202

Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva

0206 10 95

Sovány és zsíros dagadó frissen vagy hűtve

0206 29 91

Sovány és zsíros dagadó fagyasztva

0210 20

Szarvasmarhafélék húsa sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

0210 99 51

Sovány és zsíros dagadó sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

0210 99 90

Húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből készült, élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény

1602 50 10

Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék vagy belsőség szarvasmarhafélékből főzés nélkül; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke

1602 90 61

Más elkészített vagy konzervált hús szarvasmarhahús- vagy belsőségtartalommal, főzés nélkül; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke

b)

0102 21 , 0102 31 00 és 0102 90 20

Élő szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai

0206 10 98

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége a sovány és zsíros dagadó kivételével, frissen vagy hűtve, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

0206 21 00

0206 22 00

0206 29 99

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége a sovány és zsíros dagadó kivételével, fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

0210 99 59

Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve, a sovány és zsíros dagadó kivételével

ex 1502 10 90

Szarvasmarhafaggyú, a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével

1602 50 31 és

1602 50 95

Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék vagy belsőség szarvasmarhafélékből, kivéve a főzés nélküli húst vagy belsőséget, valamint a főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét

1602 90 69

Más elkészített vagy konzervált hús szarvasmarhahús- vagy belsőségtartalommal, kivéve a főzés nélkülieket és a főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét

XVI.   RÉSZ

Tej és tejtermékek

A tej- és tejtermékágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

a)

0401

Tej és tejszín nem sűrítve, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül

b)

0402

Tej és tejszín sűrítve vagy cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával

c)

0403 10 11 –

0403 10 39

0403 9011 11 –

0403 90 69

Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl, sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, ízesítés, gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadása nélkül

d)

0404

Tejsavó sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával is; máshol nem említett, természetes tejalkotórészeket tartalmazó termék cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

e)

ex  04 05

Vaj és tejből nyert más zsír és olaj; kenhető tejkészítmények 75 tömegszázaléknál több, de 80 tömegszázaléknál kevesebb zsírtartalommal

f)

0406

Sajt és túró

g)

1702 19 00

Tejcukor és tejcukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül, kevesebb, mint 99 tömegszázalék tejcukortartalommal, vízmentes laktózra vonatkoztatva, szárazanyagra számítva

h)

2106 90 51

Ízesített vagy színezett tejcukorszirup

i)

ex  23 09

Állatok etetésére szolgáló készítmény:

ex 2309 10

– Kutya- vagy macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve:

2309 10 15

2309 10 19

2309 10 39

2309 10 59

2309 10 70

– – A 1702 30 50 , a 1702 30 90 , a 1702 40 90 , a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal

ex 2309 90

– Más:

2309 90 35

– – Más, beleértve az előkeveréket is:

2309 90 39

2309 90 49

2309 90 59

2309 90 70

– – – A 1702 30 50 , a 1702 30 90 , a 1702 40 90 , a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal

XVII.   RÉSZ

Sertéshús

A sertéshúságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

a)

ex  01 03

Háziasított fajtákhoz tartozó élő sertés, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat

b)

ex  02 03

Házi sertés húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva

ex  02 06

Házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket,

0209 10

Sovány húsréteget nem tartalmazó sertészsiradék (szalonna), nem olvasztott vagy másképpen nem kivont, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

ex  02 10

Házi sertés élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

1501 10

1501 20

Sertészsír (zsiradék is)

c)

1601 00

Kolbász és hasonló termék húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből; ezeken a termékeken alapuló élelmiszerek

1602 10 00

Homogenizált készítmények húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből

1602 20 90

Elkészített vagy konzervált termékek állatok májából, kivéve liba- és kacsamájból

1602 41 10

1602 42 10

1602 49 11 –

1602 49 50

Más elkészített és konzervált termékek házisertéshús- vagy belsőségtartalommal

1602 90 10

Állati vérből készült termékek

1602 90 51

Más elkészített vagy konzervált termékek házisertéshús- vagy belsőségtartalommal

1902 20 30

Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is, 20 tömegszázalékot meghaladó kolbász és más hasonló, bármely fajta hús- vagy belsőségtartalommal, beleértve bármely fajta vagy eredetű zsírt is

XVIII.   RÉSZ

Juh- és kecskehús

A juh- és kecskehús-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

a)

0104 10 30

Bárány (1 éves korig)

0104 10 80

Élő juh, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat és a bárányt

0104 20 90

Élő kecske, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat

0204

Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva

0210 99 21

Juh- és kecskehús csonttal, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

0210 99 29

Juh- és kecskehús csont nélkül, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

b)

0104 10 10

Élő juh – fajtatiszta tenyészállat

0104 20 10

Élő kecske – fajtatiszta tenyészállat

0206 80 99

Juh és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen vagy hűtve, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

0206 90 99

Juh és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

0210 99 85

Juh- és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

ex 1502 90 90

Birka- vagy kecskefaggyú, a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével

c)

1602 90 91

Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék vagy belsőség birkából vagy kecskéből;

1602 90 95

 

XIX.   RÉSZ

Tojás

A tojáságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

a)

0407 11 00

0407 19 11

0407 19 19

0407 21 00

0407 29 10

0407 90 10

Baromfitojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve

b)

0408 11 80

0408 19 81

0408 19 89

0408 91 80

0408 99 80

Madártojás héj nélkül és tojássárgája frissen, szárítva, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, kivéve az emberi fogyasztásra alkalmatlanokat

XX.   RÉSZ

Baromfihús

A baromfihús-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

a)

0105

Élő baromfi, a Gallus domesticus fajba tartozó szárnyasok, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk

b)

ex  02 07

A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva, kivéve a c) pont alá tartozó májat

c)

0207 13 91

0207 14 91

0207 26 91

0207 27 91

0207 43 00

0207 44 91

0207 45 93

0207 45 95

Baromfimáj frissen, hűtve vagy fagyasztva

0210 99 71

0210 99 79

Baromfimáj sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

d)

0209 90 00

Baromfizsiradék, nem olvasztott vagy másképpen nem kivont, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

e)

1501 90 00

Baromfizsír

f)

1602 20 10

Liba- vagy kacsamáj, másképpen elkészítve vagy tartósítva

1602 31

1602 32

1602 39

A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi húsa, vágási mellékterméke vagy belsősége, másképpen elkészítve vagy tartósítva

XXI.   RÉSZ

Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol

1. Az etilalkohol-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

ex 2207 10 00

Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a Szerződések I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből állítottak elő

ex 2207 20 00

Etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal, amelyet a Szerződések I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből állítottak elő

ex 2208 90 91

és

ex 2208 90 99

Nem denaturált etil-alkohol kevesebb, mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a Szerződések I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből állítottak elő

2. Az etilalkohol-ágazat magában foglalja a 2208 KN-kód alá tartozó, több mint kétliteres tartályban (palackban) kiszerelt és az etil-alkohol 1. pontban említett valamennyi tulajdonságával rendelkező, mezőgazdasági eredetű etil-alkoholon alapuló termékeket is.

XXII.   RÉSZ

Méhészeti termékek

A méhészeti ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:



KN-kód

Leírás

0409 00 00

Természetes méz

ex 0410 00 00

Élelmezési célra alkalmas méhpempő és méhszurok

ex 0511 99 85

Élelmezési célra nem alkalmas méhpempő és méhszurok

ex 1212 99 95

Virágpor

ex 1521 90

Méhviasz

XXIII.   RÉSZ

Selyemhernyó

A selyemhernyó-ágazat az ex 0106 90 00 KN-kód alá tartozó selyemhernyókat, valamint az ex 0511 99 85 KN-kód alá tartozó selyemhernyópetéket foglalja magában.

XXIV.   RÉSZ

Egyéb termékek

Egyéb termékek alatt az I–XXIII. részben nem felsorolt mezőgazdasági termékek értendők, beleértve az e rész 1. és 2. szakaszában felsorolt termékeket is.



1.  szakasz

KN-kód

Leírás

ex  01 01

Élő ló, szamár, lóöszvér (muli) és szamáröszvér:

– Ló

0101 21 00

– – Fajtatiszta tenyészállat ():

0101 29

– – Más:

0101 29 90

– – – Vágástól eltérő célra

0101 30 00

– – Szamár

0101 90 00

Más

ex  01 02

Élő szarvasmarhafélék:

– – Fajtatiszta tenyészállattól eltérő:

– – – Nem háziasított fajták

0102 39 90 ,

0102 90 99 és

 

ex  01 03

Élő sertés:

0103 10 00

– Fajtatiszta tenyészállatok ()

– Más:

ex 0103 91

– – 50 kg-nál kisebb tömegű:

0103 91 90

– – – Nem háziasított fajták

ex 0103 92

– – Legalább 50 kg tömegű

0103 92 90

– – Nem háziasított fajták

0106

Más élő állat

ex  02 03

Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva:

– Frissen vagy hűtve:

ex 0203 11

– – Egész és fél:

0203 11 90

– – – Nem házi sertésből

ex 0203 12

– – Sonka, lapocka és részei csonttal:

0203 12 90

– – – Nem házi sertésből

ex 0203 19

– – Más:

0203 19 90

– – – Nem házi sertésből

– Fagyasztva:

ex 0203 21

– – Egész és fél:

0203 21 90

– – – Nem házi sertésből

ex 0203 22

– – Sonka, lapocka és részei csonttal:

0203 22 90

– – – Nem házi sertésből

ex 0203 29

– – Más:

0203 29 90

– – – Nem házi sertésből

ex 0205 00

Szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva

ex  02 06

Szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva:

ex 0206 10

– Szarvasmarhafélékből frissen vagy hűtve:

0206 10 10

– – Gyógyászati termékek gyártására ()

– Szarvasmarhafélékből fagyasztva:

ex 0206 22 00

– – Máj:

– – – Gyógyászati termékek gyártására ()

ex 0206 29

– – Más:

0206 29 10

– – – Gyógyászati termékek gyártására ()

ex 0206 30 00

– Sertésből frissen vagy hűtve:

– – Gyógyászati termékek gyártására ()

– – Más:

– – – Nem házi sertésből

– Sertésből fagyasztva:

ex 0206 41 00

– – Máj:

– – – Gyógyászati termékek gyártására ()

– – – Más:

– – – – Nem házi sertésből

ex 0206 49 00

– – Más:

– – – Házi sertésből:

– – – – Gyógyászati termékek gyártására ()

– – – Egyéb

ex 0206 80

– Más frissen vagy hűtve:

0206 80 10

– – Gyógyászati termékek gyártására ()

– – Más:

0206 80 91

– – – Lóból, szamárból, lóöszvérből (muliból) és szamáröszvérből

ex 0206 90

– Más fagyasztva:

0206 90 10

– – Gyógyászati termékek gyártására ()

– – Más:

0206 90 91

– – – Lóból, szamárból, lóöszvérből (muliból) és szamáröszvérből

0208

Más hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség frissen, hűtve vagy fagyasztva

ex  02 10

Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve; élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből:

– Sertéshús:

ex 0210 11

– – Sonka, lapocka és részei csonttal:

0210 11 90

– – – Nem házi sertésből

ex 0210 12

– – Oldalas és dagadó és részei:

0210 12 90

– – – Nem házi sertésből

ex 0210 19

– – Más:

0210 19 90

– – – Nem házi sertésből

– Más, beleértve a húsból, vágási melléktermékből és belsőségből készült, élelmezési célra alkalmas lisztet és őrleményt is:

0210 91 00

– – Főemlősökből

0210 92

– – Bálnából, delfinből és barna delfinből (a cetfélék Cetacea rendjébe tartozó emlősből); lamantinból és dugongból (a szirének Sirenia rendjébe tartozó emlősből); fókából, oroszlánfókából és rozmárból (az úszólábúak Pinnipedia alrendjébe tartozó emlősből)

0210 93 00

– – Hüllőből (kígyóból és teknősbékából is)

ex 0210 99

– – Más:

– – – Hús:

0210 99 31

– – – – Rénszarvasból

0210 99 39

– – – – Egyéb

– – – Vágási melléktermék és belsőség:

– – – – Nem házi sertésből, szarvasmarhafélékből, juhból és kecskéből

0210 99 85

– – – – – Nem baromfimájból

ex  04 07

Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve:

0407 19 90

0407 29 90 és

0407 90 90

– Nem baromfitojás

ex  04 08

Madártojás héj nélkül és tojássárgája frissen, szárítva, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is:

– Tojássárgája:

ex 0408 11

– – Szárítva:

0408 11 20

– – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan ()

ex 0408 19

– – Más:

0408 19 20

– – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan ()

– Más:

ex 0408 91

– – Szárítva:

0408 91 20

– – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan ()

ex 0408 99

– – Más:

0408 99 20

– – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan ()

0410 00 00

Máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű termék

0504 00 00

Állati bél, hólyag és gyomor (a halból származó kivételével), egészben és darabban, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

ex  05 11

Másutt nem említett állati termék; az 1. vagy a 3. árucsoportba tartozó, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat:

0511 10 00

– Szarvasmarhafélék spermája

– Más:

ex 0511 99

– – Más:

0511 99 85

– – – Egyéb

ex  07 09

Más zöldség frissen vagy hűtve:

ex 0709 60

– A Capsicum és a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcse:

– – Más:

0709 60 91

– – – – Capsicum nemzetségből, capsicin vagy capsicum illóolaj-tartalmú festék gyártásához ()

0709 60 95

– – – Illóolaj vagy gyanta ipari gyártásához ()

0709 60 99

– – – Egyéb

ex  07 10

Zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva:

ex 0710 80

– Más zöldség:

– – A Capsicum és a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcse:

0710 80 59

– – – Nem édes paprika

ex  07 11

Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban:

ex 0711 90

– Más zöldség; zöldségkeverék:

– – Zöldségfélék:

0711 90 10

– – – – A Capsicum vagy Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika kivételével

ex  07 13

Szárított hüvelyes zöldség kifejtve, hántolva vagy felesen is

ex 0713 10

– Borsó (Pisum sativum):

0713 10 90

– – Nem vetésre

ex 0713 20 00

– Csicseriborsó:

– – Nem vetésre

– Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.)

ex 0713 31 00

– – A Vigna mungo (L) Hepper vagy Vigna radiata (L) Wilczek fajhoz tartozó bab:

– – – Nem vetésre

ex 0713 32 00

– – Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis):

– – – Nem vetésre

ex 0713 33

– – Vesebab, ideértve a fehér babot is (Phaseolus vulgaris):

0713 33 90

– – – Nem vetésre

ex 0713 34 00

– – Bambara bab (Vigna subterranea vagy Voandzeia subterranea)

ex 0713 35 00

– – – Nem vetésre

ex 0713 39 00

– – Tehénborsó (Vigna unguiculata):

– – – Nem vetésre

– – Más:

– – – Nem vetésre

ex 0713 40 00

– Lencse:

– – Nem vetésre

ex 0713 50 00

– Nagy szemű disznóbab (Vicia faba var. major) és lóbab (Vicia faba var. equina, Vicia faba var. minor):

– – Nem vetésre

ex 0713 60 00

– Kajánbab vagy galambborsó (Cajanus cajan):

 

– – Nem vetésre

ex 0713 90 00

– Más:

– – Nem vetésre

0801

Kókuszdió, brazildió és kesudió frissen vagy szárítva, héjastól is

ex  08 02

Más dióféle frissen vagy szárítva, héjastól is:

0802 70 00

– Kóladió (Cola spp.)

0802 80 00

– Arékadió

ex  08 04

Datolya, füge, ananász, avokádó, guajava, mangó és mangosztán frissen vagy szárítva:

0804 10 00

– Datolya

0902

Tea, aromásítva is

ex  09 04

Bors a Piper nemzetségből; a Capsicum vagy a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcse szárítva vagy zúzva vagy őrölve, a 0904 21 10 alszám alá tarozó édes paprika kivételével

0905

Vanília

0906

Fahéj és fahéjvirág

0907

Szegfűszeg (egész gyümölcs, kocsány és szár)

0908

Szerecsendió, szerecsendió-virág és kardamom

0909

Ánizsmag, badián-, édeskömény-, koriander-, kömény- vagy rétiköménymag; borókabogyó

ex  09 10

Gyömbér, kurkuma, babérlevél, curry és más fűszer a kakukkfű és a sáfrány kivételével

ex  11 06

Liszt, dara és por a 0713 vtsz. alá tartozó szárított hüvelyes zöldségből, a 0714 vtsz. alá tartozó szágóból vagy gyökérből vagy gumóból vagy a 8. árucsoportba tartozó termékekből:

1106 10 00

– A 0713 vtsz. alá tartozó szárított hüvelyes zöldségből

ex 1106 30

– A 8. árucsoportba tartozó termékekből:

1106 30 90

– – Nem banánból

ex  11 08

Keményítő; inulin:

1108 20 00

– Inulin

1201 90 00

Szójabab, törve is, a vetőmag kivételével

1202 41 00

Földimogyoró nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héjában, a vetőmag kivételével

1202 42 00

Földimogyoró nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héj nélkül, törve is, a vetőmag kivételével

1203 00 00

Kopra

1204 00 90

Lenmag, törve is, nem vetésre

1205 10 90 és ex 1205 90 00

Olajrepce- vagy repcemag, törve is, nem vetésre

1206 00 91

Napraforgómag, törve is, nem vetésre

1206 00 99

 

1207 29 00

Gyapotmag, törve is, nem vetésre

1207 40 90

Szezámmag, törve is, nem vetésre

1207 50 90

Mustármag, törve is, nem vetésre

1207 91 90

Mákszem, törve is, nem vetésre

1207 99 91

Kendermag, törve is, nem vetésre

ex 1207 99 96

Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is, nem vetésre

1208

Olajosmagliszt és -dara vagy olajtartalmú gyümölcsliszt és -dara, a mustárliszt és -dara kivételével

ex  12 11

Növény és növényrész (beleértve a magot és a gyümölcsöt is), elsősorban illatszer, gyógyszer vagy rovarirtószer, gombaölőszer vagy hasonlók gyártására, frissen vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porítva is, kivéve a IX. részben az ex 1211 90 86 KN-kód alatt felsorolt termékeket

ex  12 12

Szentjánoskenyér, tengeri moszat és más alga, cukorrépa és cukornád frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, őrölve is; másutt nem említett, elsősorban emberi fogyasztásra szolgáló gyümölcsmag és más növényi termék (beleértve a Cichorium intybus var. sativum nem pörkölt cikóriagyökereket is):

ex 1212 99

– – Nem cukornád:

1212 99 41 és 1212 99 49

– – – Szentjánoskenyérmag

ex 1212 99 95

– – – Más, a cikóriagyökér kivételével

1213 00 00

Gabonaszalma és -pelyva nyersen, vágva, őrölve, sajtolva vagy labdacs (pellet) alakban is

ex  12 14

Karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna (alfalfa), lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény labdacs (pellet) alakban is:

ex 1214 10 00

– Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet), kivéve a forró levegővel mesterségesen szárított lucerna- (alfalfa-) őrleményt és -labdacsot (pellet) vagy a más módon szárított, őrölt lucerna- (alfalfa-) őrleményt és labdacsot (pellet)

ex 1214 90

– Más:

1214 90 10

– – Marharépa, karórépa és más takarmánygyökér

ex 1214 90 90

– – Más, kivéve:

– Lucerna (alfalfa), baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény, forró levegővel mesterségesen szárítva, a széna, a takarmánykáposzta és a szénatartalmú termékek kivételével

– Lucerna (alfalfa), baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny, orvosi somkóró, szegletes lednek és szarvaskerep más módon szárítva és őrölve

ex  15 02

Szarvasmarhafaggyú, birka- vagy kecskefaggyú, a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével:

ex 1502 10 10

ex 1502 90 10

– Ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével, kivéve a csontból és hulladékból nyert zsírokat ()

1503 00

Zsírsztearin, zsírolaj, oleosztearin, oleoolaj és faggyúolaj nem emulgálva vagy nem keverve vagy más módon nem elkészítve

ex  15 04

Halból vagy tengeri emlősből nyert zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva, kivéve a 1504 10 vtsz. alá tartozó halmájolajat és frakciókat, valamint a 1504 20 vtsz. alá tartozó halmájolajtól eltérő, halból nyert zsír és olaj és ezek frakciói

1507

Szójababolaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

1508

Földimogyoró-olaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

1511

Pálmaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

1512

Napraforgómag-, pórsáfránymag- vagy gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

1513

Kókuszdió (kopra)-, pálmamagbél- vagy babassuolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

1514

Olajrepce-, repce- vagy mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

ex  15 15

Más stabilizált növényi zsír és olaj (kivéve az ex 1515 90 11 alszám alá tartozó jojobaolajat) és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

ex  15 16

Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően észterezve, újraészterezve vagy elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve (kivéve a 1516 20 10 alszám alá tartozó hidrogénezett ricinusolajat, ún. „opálviaszt”)

ex  15 17

Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj vagy ezek frakciói kivételével, kivéve a 1517 10 10 , a 1517 90 10 és a 1517 90 93 alszámokat

1518 00 31 és

1518 00 39

Stabilizált folyékony növényi olaj, keverék, műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével ()

1522 00 91

Az olaj alja és olajseprő (olajdrass); zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok feldolgozásából származó semlegesítési iszap (soapstock), kivéve azokat, amelyek olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajat tartalmaznak

1522 00 99

Zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok egyéb feldolgozási maradékai, kivéve azokat, amelyek olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajat tartalmaznak

ex  16 02

Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék, belsőség vagy vér:

– Sertésből:

ex 1602 41

– – Sonka és részei:

1602 41 90

– – – Nem házi sertésből

ex 1602 42

– – Lapocka és részei:

1602 42 90

– – – Nem házi sertésből

ex 1602 49

– – Más, beleértve a keverékeket is:

1602 49 90

– – – Nem házi sertésből

ex 1602 90

– Más, beleértve az állati vérből készült termékeket is:

– – Nem állati vérből készült termékek:

1602 90 31

– – – Vadból vagy nyúlból

– – – Más:

– – – – Nem házisertéshús- vagy belsőségtartalommal:

– – – – – Nem szarvasmarhahús- vagy belsőségtartalommal:

1602 90 99

– – – – – – Nem birkából vagy kecskéből

ex 1603 00

Kivonat és lé húsból

1801 00 00

Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve

1802 00 00

Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék

ex  20 01

Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság):

ex 2001 90

– Más:

2001 90 20

– – A Capsicum nemzetséghez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika vagy a spanyol paprika kivételével

ex  20 05

Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:

ex 2005 99

– Más zöldség és zöldségkeverék:

2005 99 10

– – A Capsicum nemzetséghez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika vagy a spanyol paprika kivételével

ex  22 06

Más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok máshol nem említett keverékei:

2206 00 31 –

2206 00 89

– Nem pikett

ex  23 01

Emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, dara és labdacs (pellet) húsból vagy vágási melléktermékből, belsőségből, halból vagy rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból; tepertő:

2301 10 00

– Liszt, dara és labdacs (pellet) húsból vagy vágási melléktermékből, belsőségből; tepertő

ex  23 02

Gabonafélék vagy hüvelyes növények szitálásából, őrléséből vagy egyéb megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is:

2302 50 00

– Hüvelyes növényből

2304 00 00

Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is

2305 00 00

Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is

ex  23 06

Növényi zsírok vagy olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is, a 2304 vagy 2305 vtsz. alá tartozó termékek kivételével, a 2306 90 05 (kukoricacsíra kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék), valamint a 2306 90 11 és a 2306 90 19 (olívaolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más maradék) alszám kivételével

ex 2307 00

Borseprő; nyers borkő:

2307 00 90

– Nyers borkő

ex 2308 00

Állatok etetésére szolgáló, másutt nem említett növényi anyag és növényi hulladék, növényi maradék és melléktermék, labdacs (pellet) alakban is:

2308 00 90

– Nem szőlőtörköly, makk és vadgesztenye, seprő vagy törköly gyümölcsből, a szőlő kivételével

ex  23 09

Állatok etetésére szolgáló készítmény:

ex 2309 10

– Kutya- vagy macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve:

2309 10 90

– – Nem a 1702 30 50 , a 1702 30 90 , a 1702 40 90 , a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal

ex 2309 90

– Más:

ex 2309 90 10

– – Más, beleértve az előkeveréket is:

– – Tengeri emlős részeit tartalmazó oldat

ex 2309 90 91 –

2309 90 96

– – – Nem a 1702 30 50 , a 1702 30 90 , a 1702 40 90 , a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal, a következők kivételével:

– Lucernaléből és fűléből nyert fehérjekoncentrátum

– Kizárólag az első franciabekezdésben említett koncentrátumok előállítása során keletkező, szilárd maradékból és léből nyert dehidratált termékek

(1)   Az ezen alszám alá történő besorolás a vonatkozó uniós rendelkezésekben meghatározott feltételektől függ (lásd a 94/28/EK tanácsi irányelvet (2) és az 504/2008/EK bizottsági rendeletet (3).

(2)   A Tanács 94/28/EK irányelve (1994. június 23.) a harmadik országokból származó állatok, azok spermája, petesejtjei és embriói behozatalára alkalmazandó tenyésztéstechnikai és származástani feltételekre vonatkozó elvek megállapításáról és a szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatairól szóló 77/504/EGK irányelv módosításáról (HL L 178., 1994.7.12., 66. o.).

(3)   A Bizottság 504/2008/EK rendelete (2008. június 6.) a 90/426/EGK és a 90/427/EGK tanácsi irányelvnek a lófélék azonosítási módszereinek tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 149., 2008.6.7., 3. o.).

(4)   Az ezen alszám alá történő besorolás a vonatkozó uniós rendelkezésekben meghatározott feltételektől függ (lásd a 88/661/EGK tanácsi irányelvet (5), a 94/28/EK irányelvet, valamint a 96/510/EK bizottsági határozatot (6)).

(5)   A Tanács 88/661/EGK irányelve (1988. december 19.) a tenyészsertésekre alkalmazandó állattenyésztés-technológiai előírásokról (HL L 382., 1988.12.31., 36. o.).

(6)   A Bizottság 96/510/EK határozata (1996. július 18.) a tenyészállatok, valamint azok spermája, petesejtjei és embriói behozatalához szükséges származási és tenyésztéstechnikai bizonyítvány megállapításáról (HL L 210., 1996.8.20., 53. o.).

(7)   Az ezen alszám alatti bejegyzés a vonatkozó uniós rendelkezésekben megállapított feltételek szerint történik (lásd a 2454/93/EGK rendelet 291–300. cikkét).

(8)   Az ezen alszám alá történő besorolás a Kombinált Nómenklatúra bevezető rendelkezéseinek II. szakasza F. pontjában meghatározott feltételektől függ.



2.  szakasz

KN-kód

Leírás

0101 29 10

Élő ló, vágásra ()

ex 0205 00

Ló húsa, frissen, hűtve vagy fagyasztva

0210 99 10

Lóhús, sózva, sós lében tartósítva vagy szárítva

0511 99 10

Porcok vagy inak; nyesedék és a nyers bőr vagy irha hasonló hulladékai

0701

Burgonya frissen vagy hűtve

0901

Kávé nyersen, pörkölve vagy koffeinmentesen is; kávéhéj és burok; bármilyen arányban valódi kávét tartalmazó pótkávé

1105

Liszt, dara, por, pehely, granulátum és labdacs (pellet) burgonyából

▼C3

1212 94 00

Cikóriagyökér

▼B

2209 00 91 és 2209 00 99

Ecet és ecetsavból nyert ecetpótló a borecet kivételével

4501

Természetes parafa nyersen vagy egyszerűen előkészítve; parafahulladék; aprított, szemcsézett vagy őrölt parafa

(1)   Az ezen alszám alatti bejegyzés a vonatkozó uniós rendelkezésekben megállapított feltételek szerint történik (lásd a 2454/93/EGK rendelet 291–300. cikkét).




II. MELLÉKLET

A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

I.   RÉSZ

A rizságazatra vonatkozó fogalommeghatározások

I. A „hántolatlan rizs”, „előmunkált rizs”, „félig hántolt rizs”, „teljesen hántolt rizs”, „kerek szemű rizs”, „közepes szemű rizs”, „hosszú szemű A vagy B rizs” és „törmelék rizs” fogalmak meghatározása a következő:

1.

 

a)

„Hántolatlan rizs” : olyan rizs, amelyen csépelés után rajta marad a magburok.

b)

„Előmunkált rizs” : olyan hántolatlan rizs, amelyről csak a magburkot távolították el. Az ide besorolandó rizsfajták kereskedelmi elnevezése „barnarizs”, „cargo” rizs, „loonzain” és „riso sbramato”.

c)

„Félig hántolt rizs” : olyan hántolatlan rizs, amelyről a magburkot és részben a csírát, valamint a magtok külső rétegét részben vagy teljes egészében eltávolították, de a belső rétegeit nem.

d)

„Teljesen hántolt rizs” : olyan hántolatlan rizs, amelyről a magburkot, a magtok belső és külső rétegét teljes egészében, valamint a hosszú, ill. a közepes szemű rizsnél a csírát teljesen, a kerek szemű rizsnél pedig legalább részben eltávolították, de amelynél a szemek hosszanti fehér barázdáltsága maximum a szemek 10 %-ánál maradt meg.

2.

 

a)

„Kerek szemű rizs” : olyan rizs, amelynél a szem hosszúsága nem haladja meg az 5,2 mm-t és hosszúság/szélesség aránya 2-nél kisebb.

b)

„Közepes szemű rizs” : az 5,2 mm-nél nagyobb, de legfeljebb 6,0 mm hosszúságú olyan rizs, amelynél a hosszúság/szélesség aránya nem több 3-nál.

c)

„Hosszú szemű rizs” :

i. hosszú szemű A rizs, vagyis olyan rizs, amely szemeinek hosszúsága meghaladja a 6,0 mm-t, és a hosszúság/szélesség aránya 2-nél nagyobb, de 3-nál kisebb,

ii. hosszú szemű B rizs, vagyis olyan rizs, amely szemeinek hosszúsága meghaladja a 6,0 mm-t, és a hosszúság/szélesség aránya egyenlő vagy nagyobb, mint 3.

d)

„A rizsszemek mérése” :

a szemek mérését teljesen hántolt rizsen kell elvégezni a következő módszer szerint:

i. a szállítmányból reprezentatív mintát kell venni,

ii. a mintát át kell rostálni, hogy csak a teljes szemek, beleértve az éretlen szemeket is, maradjanak fönn,

iii. két mérést kell elvégezni egyenként 100 szemen, majd azokat átlagolni kell,

iv. az eredményt milliméterben, egy tizedesjegyre kerekítve kell megadni.

3. „Törmelék rizs”: olyan rizsszemdarabok, amelyek hossza nem haladja meg a rizsszemek átlagos hosszúságának háromnegyedét.

II. A nem kifogástalan minőségű szemek és tört szemek tekintetében a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„Egész szemek” : olyan szemek, amelyekről csak a végződés egy részét távolították el, tekintet nélkül a hántolás egyes fázisaiban keletkező jellemzőkre.

2.

„Nyesett szemek” : olyan szemek, amelyekről a végződés egészét eltávolították.

3.

„Tört szemek, illetve szemdarabok” :

olyan szemek, amelyekről a végződésnél nagyobb részt távolítottak el; a tört szemek közé a következők tartoznak:

i) nagyméretű tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza nem kisebb, mint egy teljes szem fele, de amelyek nem alkotnak egy teljes egész szemet),

ii) közepes méretű tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza nem kisebb, mint egy teljes szem negyede, de amelyek kisebbek a „nagyméretű tört szemek” minimális méreténél),

iii) finom tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza kisebb, mint egy egész szem negyede, de amelyek túl nagyok ahhoz, hogy átférjenek egy 1,4 mm lyukméretű rostán),

iv) törmelék (kis szemdarabok vagy -részecskék, amelyek átférnek egy 1,4 mm lyukméretű rostán); a hasított szemek (hosszirányú hasítással előállított szemdarabok) e meghatározás alá tartoznak.

4.

„Zöld szemek” : nem teljesen érett szemek.

5.

„Természetes torzulást mutató szemek” : olyan szemek, amelyek akár örökletes, akár nem örökletes eredetű természetes torzulást mutatnak a fajtára jellemző morfológiai jellemzőkhöz képest.

6.

„Fakó szemek” : olyan szemek, amelyek felületének legalább háromnegyede átlátszatlan és fakó.

7.

„Pirosbarázdás szemek” : különböző élénkségű és árnyalatú hosszirányú piros barázdákkal tarkított szemek, a magházból származó maradványoknak köszönhetően.

8.

„Pettyes szemek” : sötét színű, jól elkülöníthető, többé-kevésbé szabályos formájú kis kört tartalmazó szemek; a pettyes szemek közé tartoznak azok a szemek is, amelyeknek csak a felületén találhatók enyhe fekete barázdák; a barázdák és a pettyek körül nem lehet sárga vagy sötét udvar.

9.

„Foltos szemek” : olyan szemek, amelyek felülete egy kisebb területén természetes színük szembetűnő elváltozása észlelhető; a foltok különböző színűek lehetnek (feketés, vöröses, barna); foltnak tekintendők a mély fekete barázdák is. Ha a foltok színe kellőképpen erős ahhoz, hogy azonnal szembetűnjenek (fekete, rózsaszínű, vörösesbarna), és ha a szemnek legalább a felével egyenlő területet borítanak be, a szemeket sárga szemnek kell tekinteni.

10.

„Sárga szemek” : olyan szemek, amelyek egészben vagy részben szárítástól eltérő természetes színváltozáson mentek keresztül és citrom- vagy narancssárga árnyalatot vettek fel.

11.

„Borostyánszínű szemek” : olyan szemek, amelyek teljes felülete a szárítástól eltérő okból csekély egyenletes színváltozáson ment keresztül; e változás következtében a szemek színe világos borostyánsárgára változik.

II.   RÉSZ

A cukorágazatra vonatkozó technikai fogalommeghatározások

A.   szakasz

Általános fogalommeghatározások

1.

„Fehér cukor” : olyan cukor, amely nincs ízesítve vagy színezve vagy nem tartalmaz semmiféle adalékanyagot, és száraz állapotra számítva polarimetriás módszerrel meghatározva legalább 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmaz.

2.

„Nyerscukor” : olyan cukor, amely nincs ízesítve vagy színezve vagy nem tartalmaz semmiféle adalékanyagot, és száraz állapotra számítva polarimetriás módszerrel meghatározva kevesebb mint 99,5 tömegszázalék szacharózt tartalmaz.

3.

„Izoglükóz” : olyan, glükózból vagy polimerjeiből nyert termék, amely szárazanyagra számítva legalább 10 tömegszázalék fruktózt tartalmaz.

4.

„Inulinszirup” : olyan közvetlen termék, amelyet inulin vagy oligofruktóz hidrolízisével nyertek, szárazanyagra számítva legalább 10 % fruktózt tartalmaz szabadon vagy szacharóz formájában, és cukor/izoglükóz egyenértékként van kifejezve. Az inulinszirup-kvótával nem rendelkező inulinrost-feldolgozók által előállított, kismértékben édesítő termékek piaca korlátozásának elkerülése érdekében ezt a meghatározást a Bizottság a 125. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosíthatja.

5.

„Szállítási szerződés” : egy eladó és egy vállalkozás között létrejött, cukorgyártásra szánt répa szállítására irányuló szerződés.

6.

„szakmán belüli megállapodás” :

a következők valamelyike:

a) szállítási szerződések megkötését megelőzően, egyrészről vállalkozások vagy az érintett tagállam által elismert valamely vállalkozásokat tömörítő szervezet vagy vállalkozásokat tömörítő szervezetek valamely csoportja, másrészről egy, az érintett tagállam által elismert értékesítői társulás vagy értékesítői szervezetek valamely csoportja között létrejött megállapodás;

b) az a) pontban említett megállapodás hiányában, a társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekről szóló törvény, amennyiben ezek a cukorrépának a cukorgyártó társaságok vagy szövetkezetek részvényesei vagy tagjai által történő szállítását szabályozzák.

B.   szakasz

A 124. cikkben említett időszakban alkalmazandó fogalommeghatározások

1.

„Kvótacukor”, „kvótaizoglükóz” és „kvóta-inulinszirup” : az érintett vállalkozás kvótája alapján egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-termelés mennyisége.

2.

„Ipari cukor” : egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukortermelés mennyisége az 5. pontban említett cukormennyiségen felül, amelyet a 140. cikk (2) bekezdésében említett termékek valamelyikének az ipar általi előállításához való felhasználásra szánnak.

3.

„Ipari izoglükóz” és „ipari inulinszirup” : egy adott gazdasági évnek tulajdonított izoglükóz- vagy inulinszirup-termelés mennyisége, amelyet a 140. cikk (2) bekezdésében említett termékek valamelyikének az ipar általi előállításához való felhasználásra szánnak.

4.

„Többletcukor”, „többletizoglükóz” és „többlet-inulinszirup” : egy adott gazdasági évnek tulajdonított cukor-, izoglükóz-, illetve inulinszirup-termelés mennyisége az 1., 2. és 3. pontban említett megfelelő mennyiségen felül.

5.

„Kvótacukorrépa” : a kvótacukorrá feldolgozott összes cukorrépa.

6.

„Kizárólag cukorfinomítással foglalkozó üzem” az a termelési egység :

 amelynek kizárólagos tevékenysége a behozott nyers nádcukor finomítása, vagy

 amely a 2004/2005-ös gazdasági évben, vagy Horvátország esetében a 2007/2008-as gazdasági évben legalább 15 000 tonna mennyiségű behozott nyers nádcukrot finomított.

III.   RÉSZ

A komlóágazatra vonatkozó fogalommeghatározások

1.

„Komló” : a nőivarú, kúszó komló növény (Humulus lupulus) szárított, toboz néven is ismert virágzata; a virágzat kocsányos, színe zöldessárga, alakja tojásdad, leghosszabb mérete általában 2 és 5 cm között váltakozik.

2.

„Komlóliszt” : a komló őrlésekor keletkező termék, amelyben annak minden te