Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02009R0436-20131207

A Bizottság 436/2009/EK rendelete ( 2009. május 26. ) a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/436/2013-12-07

2009R0436 — HU — 07.12.2013 — 006.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

►B

A BIZOTTSÁG 436/2009/EK RENDELETE

(2009. május 26.)

a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

(HL L 128, 27.5.2009, p.15)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  No

page

date

►M1

A BIZOTTSÁG 173/2011/EU RENDELETE (2011. február 23.)

  L 49

16

24.2.2011

►M2

A BIZOTTSÁG 314/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2012. április 12.)

  L 103

21

13.4.2012

►M3

A BIZOTTSÁG 144/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. február 19.)

  L 47

56

20.2.2013

►M4

A BIZOTTSÁG 519/2013/EU RENDELETE (2013. február 21.)

  L 158

74

10.6.2013

►M5

A BIZOTTSÁG 1251/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. december 3.)

  L 323

28

4.12.2013


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 319, 16.11.2012, o 10  (314/2012)




▼B

A BIZOTTSÁG 436/2009/EK RENDELETE

(2009. május 26.)

a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőkataszter, a kötelező bejelentések, a piaci felügyelethez szükséges információgyűjtés, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartás tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról



AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 115. cikke (2) bekezdésére, valamint 121. cikkére,

mivel:

(1)

A 479/2008/EK rendelet módosította a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendeletben ( 2 ) megállapított, a borágazatra vonatkozó korábbi szabályozást, valamint a közösségi szőlőkataszter létrehozásáról szóló, 1986. július 24-i 2392/86/EGK tanácsi rendeletet ( 3 )2009. augusztus 1-jével hatályon kívül helyezte.

(2)

Jelenleg a kötelező információkat, valamint a szőlőkataszter frissítésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a 2392/86/EGK rendelet, a szőlőkataszter létrehozására vonatkozó részletes szabályokat pedig a 649/87/EGK bizottsági rendelet ( 4 ) állapítja meg.

(3)

A 479/2008/EK rendelet 108. cikke előírja, hogy bizonyos tagállamoknak szőlőkatasztert kell vezetniük, amely naprakész információkat tartalmaz a termelési potenciállal kapcsolatban.

(4)

Helyénvaló ezért a 649/87/EGK rendeletet hatályon kívül helyezni, valamint elfogadni a szőlőkataszterre vonatkozó részletes szabályokat.

(5)

A szőlőkataszter elsősorban a termelési potenciál nyomon követésére és ellenőrzésére irányul. A 479/2008/EK rendelet 116. cikke szerint a tagállamok biztosítják, hogy a területekre vonatkozó közigazgatási és ellenőrző eljárások összeegyeztethetők legyenek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerrel (IIER). Különösen fontos előírni, hogy a termelők és a megművelt szőlőparcellák azonosítására szolgáló információk összeegyeztethetők legyenek az IIER-rel.

(6)

Azért, hogy a túlzott adminisztratív terheket a szőlőkataszter célkitűzéseit nem sértő módon el lehessen kerülni, fontos előírni, hogy a nagyon kis termeléssel rendelkező termelőkre ne vonatkozzon a kötelező információgyűjtés követelménye.

(7)

A szőlőkataszter gyakorlati használhatóságának céljából indokolt, hogy az abban feltüntetendő információk megfeleljenek a borpiac közös szervezéséről szóló 479/2008/EK rendeletnek a támogatási programok, a harmadik országokkal folytatott kereskedelem, a termelési potenciál és borágazat ellenőrzése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 555/2008/EK bizottsági rendelet ( 5 ) IV. címében (Termelési potenciál) előírt információkkal.

(8)

A szőlőtermelésre vonatkozó adatok egységessége érdekében a szőlőterületek statisztikai felméréseiről szóló, 1979. február 5-i 357/79/EGK tanácsi rendelet ( 6 ) keretében gyűjtött egyes adatoknak – különös tekintettel a szőlőparcella telepítési évére vonatkozó adatokra – szerepelniük kell a szőlőkataszterben.

(9)

Annak érdekében, hogy a szőlőkataszterben szereplő információk mindig a fennálló borpiaci helyzetet tükrözzék, helyénvaló előírni ezen információk folyamatos frissítését és rendszeres ellenőrzését.

(10)

A 479/2008/EK rendelet 111. cikke előírja, hogy borszőlőfajtákat termesztők, a must- és bortermelők minden évben jelentést tesznek a legutóbbi szüretből előállított mennyiségekről, továbbá a bor- és a musttermelők, valamint a kereskedők – a kiskereskedők kivételével – évente jelentést tesznek készleteikről. Az említett cikk szerint továbbá a tagállamok a borszőlővel kereskedők részére előírhatják, hogy a legutóbbi szüretből értékesített szőlőmennyiségről jelentést tegyenek.

(11)

A jelentésekben szereplő adatok feldolgozásának elősegítése érdekében az illetékes közigazgatási egységhez beérkező jelentéseket az ugyanazon termelő által a tagállam más közigazgatási egységeihez benyújtott jelentésektől függetlenül kell vizsgálni.

(12)

Azoknak a termelőknek, akik a bortermelésre vonatkozó összes előírt információt egyetlen jelentésben tudják szolgáltatni, nem kell két jelentést készíteniük. A nagyon kis mennyiséget termelők felmentést kaphatnak a jelentéstétel alól, mivel össztermelésük a közösségi termelésnek viszonylag csekély hányadát teszi ki.

(13)

Rendelkezni kell arról is, hogy a borászati termékeket a nyilatkozatok határideje előtt értékesítő termelők is jelentést tegyenek.

(14)

A piacirányítás megkönnyítése érdekében meg kell határozni a jelentések elkészítésének határidejét. Mivel a szüret az egyes tagállamokban eltérő időben történik, indokolt a termelői bejelentések határidőit ennek megfelelően ütemezve megállapítani.

(15)

E rendelet alkalmazásának elősegítése érdekében a nyomtatványokban célszerűnek tűnik meghatározni azokat az információkat, amelyeknek a jelentésekben szerepelniük kell, de a tagállamok dönthetnek arról, hogy a gazdasági szereplőknek milyen formában kell ezeket az információkat szolgáltatni.

(16)

Az igazgatási tevékenységek különböző területein a számítógépes eljárások használata fokozatosan felváltja a kézi adatfeldolgozást. Kívánatos tehát, hogy a kötelező bejelentések megtétele és feldolgozása során számítógépes és elektronikus eljárásokat is lehessen alkalmazni.

(17)

A teljes körű szőlőkataszterrel rendelkező tagállamok számára helyénvaló megengedni, hogy az abban szereplő egyes – például a területre vonatkozó – adatokat felhasználják. Kívánatos ezért bizonyos feltételek mellett a termelőket mentesíteni a területbejelentési kötelezettség alól.

(18)

Helyénvaló lehetővé tenni azon tagállamok számára, amelyek esetében a szőlőterület nem haladja meg az 500 hektárt vagy a bortermelés az 50 000 hektolitert, hogy bizonyos információkat ne kelljen bejelenteniük, valamint egyes adatok tekintetében – a későbbiekben meghatározandó feltételek mellett – mentesíthessék a termelőket a bejelentési kötelezettség alól.

(19)

Indokolt meghatározni azokat a határidőket, ameddig a tagállamoknak az adatokat össze kell gyűjteniük.

(20)

Jelenleg csak az érintettek által benyújtott szüreti és készletjelentések nyújtanak felvilágosítást a megtermelt bormennyiségről és a borkészletekről. Ezért megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az érintett felek által benyújtott jelentések teljesek és pontosak legyenek, oly módon, hogy a hiányzó jelentéseket, illetve a hibás vagy hiányos jelentéseket szankcionálni kell.

(21)

Ugyanezen okból elengedhetetlen meghatározni egyrészről azokat a határidőket, ameddig a tagállamoknak a kötelező bejelentések kapcsán összegyűjtött adatokat továbbítaniuk kell a Bizottsághoz, másrészről az adatok továbbításának formáját.

(22)

A borpiac figyelemmel kíséréséhez szükség van az e piacra vonatkozó bizonyos információkra. A különböző jelentések összefoglalóiban szereplő adatokon kívül rendelkezni kell a borkészletre és a bor felhasználására, valamint a bor árára vonatkozó információval. A tagállamok számára ezért helyénvaló előírni, hogy ezt az információt összegyűjtsék és meghatározott időpontokban közöljék a Bizottsággal.

(23)

Egyes tagállamok felmentést kaphatnak az árbejelentési kötelezettség alól, mivel össztermelésük a közösségi termelésnek viszonylag csekély hányadát teszik ki.

(24)

Helyénvaló ezért hatályon kívül helyezni az 1282/2001/EK bizottsági rendeletet ( 7 ), amely részletes végrehajtási szabályokat állapított meg a bortermékek azonosításához szükséges információgyűjtés és a borpiac felügyelete tekintetében.

(25)

A közösségi egységes piacra tekintettel a borászati termékek tárolásának és értékesítésének felügyeletéért felelős hatóságoknak rendelkezniük kell a közösségi szinten alkalmazandó egységes szabályoknak megfelelő ellenőrzések hatékony végrehajtásához szükséges eszközökkel.

(26)

A 479/2008/EK rendelet 112. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a borászati termékeket kizárólag hivatalosan engedélyezett kísérőokmánnyal lehet a Közösségen belül forgalomba hozni. Az említett cikk (2) bekezdése szerint azok a természetes vagy jogi személyek, akik vagy amelyek borászati termékeket tartanak, e termékek tekintetében kötelesek nyilvántartást vezetni az említett termékek be- és kitárolásáról.

(27)

A jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelv ( 8 ) a Közösségen belüli adóharmonizáció tekintetében előrelépést jelentett. A Közösségen belül alkalmazandó egységes szabályok meghatározása és az üzleti vállalkozásokra, valamint magánszemélyekre vonatkozó adminisztratív követelmények leegyszerűsítése érdekében a borászati termékek fuvarozásakor az adózási rendelkezések alkalmazásához szükséges kísérőokmányokat hivatalosan elismert kísérőokmánynak kell tekinteni.

(28)

Azokat a borászati termékeket, amelyekre nem vonatkoznak az említett, adózásra vonatkozó rendelkezések, valamint amelyeket kisüzemi bortermelők állítanak elő, fuvarozáskor olyan okmánynak kell kísérnie, amely lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok figyelemmel kísérhessék e termékek mozgását. E célból elismerhető minden olyan kereskedelmi okmány, amely tartalmazza legalább a termék azonosításához és a szállítási útvonal nyomon követéséhez szükséges adatokat.

(29)

A szállítókra vonatkozó adminisztratív követelmények szükségtelen bonyolításának elkerülése érdekében helyénvaló előírni, hogy egyes borászati termékek korlátozott távolságon belül történő szállítása vagy korlátozott mennyiségben és kis méretű tárolóedénybe töltve történő szállítása esetében nincs szükség kísérőokmányra.

(30)

A piaci szereplők adminisztratív tevékenységeik elvégzése során a papíralapú dokumentumokról fokozatosan áttérnek a számítógépes eljárások alkalmazására. Kívánatos tehát, hogy a kísérőokmányok és nyilvántartások elkészítésekor és használatakor számítógépes eljárásokat is lehessen alkalmazni.

(31)

A borászati termékek kivitele esetében a kísérőokmányok mellett további dokumentumok, például a kiviteli nyilatkozat megléte is kötelező. Ezért helyénvaló olyan további eljárásokat meghatározni, amelyek e dokumentumok elkészítésére és hitelesítésére vonatkoznak.

(32)

A nem palackozott borászati termékek szállítása különösen gondos felügyeletet igényel, mivel e termékek fokozottabban ki vannak téve a hamisítás veszélyének, mint az egyszer használatos záróeszközzel ellátott, címkézett, palackozott termékek. Ilyen esetekben célszerű megkövetelni további információk szolgáltatását és a kísérőokmány előzetes hitelesítését.

(33)

Az illetékes hatóságok által végzendő ellenőrzések megkönnyítése érdekében meg kell követelni, hogy a harmadik országokból származó, szabad forgalomba bocsátott termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok hivatkozzanak a VI 1 okmányra.

(34)

Az adminisztratív kísérőokmányok és az egyszerűsített kísérőokmány elkészítésével kapcsolatos rendelkezések az egyes borkategóriákra vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek a tanúsítására vonatkozó szabályokra utalnak. Ezért fontos megállapítani a szóban forgó tanúsításra vonatkozó szabályokat. Meg kell határozni továbbá az egyes olyan borok származási bizonyítványára vonatkozó szabályokat is, amelyek szállítására nem vonatkoznak adózási rendelkezések, különösen kivitel esetén. A magánszemélyekre vonatkozó adminisztratív követelmények leegyszerűsítése és az illetékes hatóságok rutinfeladatok alóli tehermentesítése érdekében helyénvaló előírni, hogy az utóbbiak a meghatározott feltételeknek megfelelő feladókat a bor származási bizonyítványának kísérőokmányon való feltüntetésére felhatalmazhassák, ami azonban nem érinti a vonatkozó ellenőrzések elvégzését.

(35)

Célszerű meghatározni az illetékes hatóságok által abban az esetben hozandó intézkedéseket, ha a szállítást súlyos szabálytalanságot elkövető feladó végzi vagy a szállítás során szabálytalanság történik, megbizonyosodva arról, hogy a helyzet megoldása nem okoz a feltétlenül szükséges időtartamnál hosszabb késedelmet a szállítás során.

(36)

Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok a nyilvántartásokra támaszkodva hatékonyan felügyelni tudják – különösen a különböző tagállamok szóban forgó hatóságai közötti együttműködés során – a borászati termékek mozgását és tárolását, helyénvaló a nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat közösségi szinten harmonizálni.

(37)

A nyilvántartásokra vonatkozó követelmények teljesítése egyes piaci szereplők számára aránytalanul nagy adminisztratív terhet jelenthet. Ezért indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy mentesítsék ezeket a piaci szereplőket egyes követelmények alól.

(38)

Bizonyos borászati eljárások – elsősorban az alkoholtartalom-növelés, a savtartalom-növelés és az édesítés – során alkalmazott anyagok esetében különösen nagy a csalás veszélye. Ennélfogva ezen anyagokról nyilvántartást kell vezetni, hogy az illetékes hatóságok felügyelhessék azok mozgását és felhasználását.

(39)

Mivel a pezsgő és a likőrbor egyéb termékek hozzáadásával készül, ellenőrzésük különös figyelmet igényel. Ezért elő kell írni, hogy a nyilvántartásban további információkat is fel kell tüntetni.

(40)

A közösségi rendelkezésekben meghatározott, a borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmány rendkívül hasznos információforrás a borágazatra vonatkozó közösségi és nemzeti rendelkezések betartatásának ellenőrzéséért felelős szervek számára. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy e rendelet alkalmazására vonatkozóan a saját területükről kiinduló szállítmányok tekintetében további rendelkezéseket állapítsanak meg.

(41)

A borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányokra, valamint a borágazatban vezetendő nyilvántartásra vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról szóló, 2001. április 24-i 884/2001/EK bizottsági rendelet ( 9 ) 18. cikkének (1) bekezdése lehetővé tette a tagállamok számára, hogy további vagy egyedi rendelkezéseket határozzanak meg a területükön szállított termékekre vonatkozóan. Az egyik rendelkezés szerint 2010. július 31-ig a szőlőmust sűrűségét Oechsle-fokban kifejezett sűrűséggel lehet helyettesíteni. Ezt a hagyományos gyakorlatot főként azok a mezőgazdasági kistermelők alkalmazzák, akiknek a sűrűségre vonatkozó új szabályok átvételéhez még néhány évre szükségük van. Helyénvaló ezért ezt az átmeneti rendelkezést továbbra is alkalmazni, hatályon kívül helyezve a 884/2001/EK rendeletet.

(42)

Kívánatos, hogy a tagállamok közöljék a Bizottsággal a kísérőokmányokra és a nyilvántartásokra vonatkozó címben szereplő rendelkezések végrehajtásáért felelős hatóságok nevét és címét, hogy a Bizottság továbbítani tudja ezeket az információkat a többi tagállamnak.

(43)

Az e rendeletben előírt rendelkezések végrehajtásának igazolásához és ellenőrzéséhez szükséges információkat a tagállamoknak vizsgálat céljából kellő ideig meg kell őrizniük.

(44)

A szállítók méltányos elbírálásának biztosítása érdekében célszerű rendelkezni a nyilvánvaló tévedés, a vis maior és egyéb rendkívüli körülmények miatt bekövetkező konkrét esetekről. Helyénvaló továbbá szabályokat megállapítani a mesterségesen előidézett helyzetekre vonatkozóan, hogy ezekből ne származhasson haszon.

(45)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:



I.

CÍM

SZŐLŐKATASZTER

1. cikk

Tárgy

E cím a 479/2008/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait állapítja meg a szőlőkataszter tekintetében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E cím alkalmazásában:

a)

„termelő” : olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja – tekintet nélkül a csoport vagy tagjainak nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek gazdasága a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely szőlővel beültetett területet művel meg;

b)

„szőlőparcella” : szőlővel beültetett mezőgazdasági parcella a 796/2004/EK bizottsági rendelet ( 10 ) 2. cikkének 1a. pontja szerint;

c)

„termelés alól kivont beültetett terület” : az összes szőlővel beültetett olyan terület, amely már nem áll rendszeres művelés alatt értékesíthető termék előállítása céljából.

3. cikk

A szőlőkataszterben szereplő információk

(1)  A szőlőkataszter létrehozása és naprakészen tartása céljából a tagállamok összegyűjtik a következő adatokat:

a) a legalább 0,1 ha szőlővel beültetett területtel rendelkező vagy a közösségi vagy nemzeti szabályozás szerint bejelentéstételre köteles termelő esetében az alábbi információkat:

i. azonosító;

ii. a szőlőparcella helye;

iii. a szőlőparcella területe;

iv. a szőlőparcellán ültetett szőlő jellemzői;

v. jogszerűtlen telepítés, telepítési jog és kivágási program a 479/2008/EK rendelet V. címe szerint;

vi. szerkezetátalakítási, átállási és zöldszüreti támogatás a 479/2008/EK rendelet 11. és 12. cikke szerint;

b) az a) pontban nem szereplő szőlőparcellák területe;

c) a 9. cikk szerinti termelési jelentés elkészítésére köteles természetes vagy jogi személy, illetve e személyek csoportja esetében az alábbi információkat:

i. azonosító;

ii. a II. címben meghatározott kötelező bejelentések.

(2)  A szőlőparcellák jellemzőire vonatkozó információkat külön fel kell tüntetni a gazdasági aktában. Ha a szőlőparcellák egységessége lehetővé teszi, az információk vonatkozhatnak több szomszédos parcellára vagy azok részeire is, amennyiben minden egyes érintett parcella azonosítható marad.

(3)  A szőlőkataszter tartalmazza legalább az (1) bekezdés szerint összegyűjtött információkat, amelyeknek a részleteit és az azokra vonatkozó előírásokat e rendelet I. melléklete tartalmazza.

(4)  Egyes tagállamok esetében azonban nem kell összegyűjteni, sem feltüntetni a szőlőkataszterben a következő információkat:

a) az I. melléklet 1.1.3) pontjának és 1.2.5)–1.2.7) pontjának megfelelő információkat azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyekre a 479/2008/EK rendelet 95. cikke értelmében nem vonatkozik a közösségi telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozás;

b) az I. melléklet 1.2.9) és 1.2.10) pontjának megfelelő információkat azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyeket a kivágási program a 479/2008/EK rendelet 105. cikke értelmében nem érinti;

c) az I. melléklet 1.2.3)b) és 1.2.3)c) pontjának megfelelő információkat azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyek a 479/2008/EK rendelet 24. cikkének (2) bekezdése szerint mentesülnek a borszőlőfajták osztálybasorolási kötelezettsége alól.

4. cikk

Az információk megőrzése és naprakészen tartása

A tagállamok gondoskodnak a szőlőkataszterben található információknak az érintett intézkedések nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges ideig, de mindenképpen legalább azt az évet követő öt borászati éven keresztül való megőrzéséről, amelyre ezek az információk vonatkoznak.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az összegyűjtött információk hozzáférhetővé válásának függvényében a szőlőkatasztert rendszeresen frissítik.

5. cikk

Az információk ellenőrzése

A termelők és a 9. cikk szerinti termelési jelentés elkészítésére köteles természetes vagy jogi személyek, illetve e személyek csoportjai esetében a tagállamok legalább ötévente ellenőrzik, hogy a gazdasági és termelési akta szerinti strukturális helyzet megegyezik-e a tényleges helyzettel. Az ellenőrzés alapján az aktákat ki kell igazítani.



II.

CÍM

KÖTELEZŐ BEJELENTÉSEK ÉS A BORPIACI FELÜGYELETHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

6. cikk

Tárgy

E cím megállapítja a 479/2008/EK rendelet részletes végrehajtási szabályait a kötelező bejelentésekre és a borpiaci felügyelethez szükséges információk összegyűjtésére vonatkozóan.

7. cikk

Fogalommeghatározások

E cím alkalmazásában:

a)

„termelő” : szőlőt termelő természetes vagy jogi személy, vagy ilyen személyek csoportja;

b)

„kiskereskedő” : olyan természetes vagy jogi személy, vagy ilyen személyek csoportja, akinek vagy amelynek az üzleti tevékenysége a bornak közvetlenül a fogyasztó részére, az egyes tagállamok által a kereskedelem és forgalmazás sajátos jellemzőit figyelembe véve meghatározandó kis mennyiségben történő értékesítésére irányul; azok kivételével, akik vagy amelyek nagy mennyiségű bor tárolására és palackozására berendezett pincészettel rendelkeznek.



I.

FEJEZET

Kötelező bejelentések

8. cikk

Szüreti jelentés

(1)  A termelők a tagállamok – adott közigazgatási egységen belüli – illetékes hatóságaihoz minden évben szüreti jelentést nyújtanak be, amely tartalmazza legalább a II. mellékletben és – adott esetben – a III. mellékletben meghatározott információkat.

A tagállamok engedélyezhetik egy jelentés benyújtását gazdaságonként.

(2)  Nem kell szüreti jelentést benyújtaniuk:

a) azon termelőknek, akik teljes szőlőtermelésüket feldolgozatlan állapotban fogyasztásra vagy aszalásra vagy pedig szőlőlévé való közvetlen feldolgozásra szánják;

b) azon termelőknek, akiknek a gazdasága 0,1 hektárnál kisebb szőlőültetvényt tartalmaz és a termésnek semmilyen részét semmilyen formában nem hozták vagy hozzák forgalomba;

c) azon termelőknek, akiknek a gazdasága 0,1 hektárnál kevesebb szőlőültetvényt tartalmaz, és akik teljes termését az a szövetkezet vagy egyesülés veszi át, amelyhez tartoznak, vagy amelyhez társultak.

A c) pont első bekezdése szerinti esetben a termelőknek jelentést kell tenniük az említett szövetkezetnek vagy egyesülésnek, feltüntetve az alábbiakat:

a) a szőlőtermelő családneve, utóneve és címe;

b) a leszállított szőlő mennyisége;

c) a szőlőültetvény területe és helye.

A szövetkezet vagy egyesülés a rendelkezésére álló információk alapján ellenőrzi a jelentésben szereplő adatok pontosságát.

(3)  Az (1) bekezdéstől eltérően, és a 9. cikkből eredő kötelezettségek sérelme nélkül a tagállamok mentesíthetik a szüreti jelentés benyújtási kötelezettség alól:

a) azokat a termelőket, akik teljes szőlőtermésüket maguk dolgozzák fel, vagy saját nevükben dolgoztatják fel borrá;

b) azokat a termelőket, akik szövetkezethez vagy egyesüléshez tartoznak vagy társultak, és teljes termésüket szőlő és/vagy must formájában a szövetkezet vagy egyesülés részére juttatják el, beleértve a 9. cikk (3) bekezdésében említett termelőket.

9. cikk

Termelési jelentés

(1)  Azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, vagy e személyek csoportjainak, beleértve a szövetkezeteket is, amelyek a folyó évi termésből bort és/vagy mustot állítanak elő, minden évben legalább a IV. mellékletben meghatározott információkat tartalmazó termelési jelentést kell benyújtaniuk a tagállamok által kijelölt illetékes hatóságoknak.

A tagállamok engedélyezhetik egy jelentés benyújtását borkészítő létesítményenként.

(2)  Nem kell termelési jelentést benyújtaniuk a 8. cikk (2) bekezdésében említett termelőknek, valamint azon termelőknek, akik a vásárolt termékeknek a saját üzemeikben történő feldolgozásával 10 hektoliternél kisebb mennyiségű bort állítanak elő, amelyet semmilyen formában nem hoztak vagy hoznak forgalomba.

(3)  A termelési jelentés benyújtásának kötelezettsége alól ugyancsak mentességet kapnak azok a termelők, akik olyan szövetkezethez tartoznak vagy társultak, amely köteles jelentést benyújtani, és akik szőlőtermésüket ennek a szövetkezetnek leszállítják, de fenntartják a jogot, hogy családi fogyasztás céljára legfeljebb 10 hektoliteres bormennyiséget állítsanak elő.

(4)  Azon természetes vagy jogi személyek, vagy e személyek csoportjai esetében, akik vagy amelyek bor előállítására alkalmas termékeket forgalmaznak, a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jelentés benyújtására kötelezett ezen termelők megkapják azokat a különféle adatokat, amelyek a jelentésük elkészítéséhez szükségesek.

10. cikk

Feldolgozási és/vagy forgalmazási jelentés

(1)  A tagállamok előírhatják, hogy azon természetes vagy jogi személyeknek, vagy e személyek csoportjainak, beleértve a szövetkezeteket is, akik vagy amelyek a 16. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontok előtt borkészítéshez a folyó borászati évből származó termékeket dolgoztak fel és/vagy hoztak forgalomba, feldolgozási és/vagy forgalmazási jelentést kell benyújtaniuk az illetékes hatóságoknak.

(2)  Nem kell feldolgozási és/vagy forgalmazási jelentést benyújtaniuk azoknak a termelőknek, akik olyan szövetkezethez tartoznak, vagy olyannal társultak, amely köteles jelentést benyújtani, és akik szőlőtermésüket ennek a szövetkezetnek leszállítják, de fenntartják a jogot, hogy családi fogyasztás céljára legfeljebb 10 hektoliteres bormennyiséget állítsanak elő.

11. cikk

Készletjelentés

A természetes vagy jogi személyeknek, vagy e személyek csoportjainak – a magánfogyasztókon és kiskereskedőkön kívül – a július 31-én birtokukban lévő szőlőmust-, szőlőmustsűrítmény-, finomított szőlőmustsűrítmény- és borkészletekről minden évben jelentést kell benyújtaniuk a tagállamok illetékes hatóságainak, amely tartalmazza legalább az V. mellékletben szereplő információkat. A közösségi borászati termékek esetében a jelentés nem tartalmazza az ugyanabban a naptári évben szüretelt szőlőből előállított borászati termékek mennyiségét.

Azok a tagállamok azonban, amelyekben az éves bortermelés nem éri el a 50 000 hektolitert, a kis készlettel rendelkező kereskedőket – a kiskereskedők kivételével – mentesíthetik az első bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség alól, amennyiben az illetékes hatóságok statisztikai adatokat tudnak szolgáltatni a Bizottságnak a tagállamban lévő készletekről.



II.

FEJEZET

Közös rendelkezések

12. cikk

Formanyomtatványok

(1)  A különböző jelentések minta-formanyomtatványait a tagállamok dolgozzák ki, és gondoskodnak arról, hogy a formanyomtatványok legalább a II., III., IV. és V. mellékletben előírt információkat tartalmazzák.

A formanyomtatványok eljuttatása és használata számítógépes rendszerek segítségével is történhet a tagállamok illetékes hatóságai által meghatározott szabályok szerint.

(2)  Az említett formanyomtatványoknak nem kell külön hivatkozniuk a területre, ha a tagállam azt a jelentésben szereplő egyéb információkból, mint például a termőterületből, a gazdaság össztermeléséből, vagy a szőlőkataszterből teljes bizonyossággal meg tudja állapítani.

(3)  Az (1) bekezdésben említett jelentésekben szereplő információkat országos szinten központosítani kell.

13. cikk

Kapcsolat a szőlőkataszterrel

E rendelet 8. és 9. cikkétől, valamint II. és IV. mellékletétől eltérően, a 479/2008/EK rendelet 108. cikkének megfelelően évente aktualizált szőlőkataszterrel vagy más hasonló közigazgatási ellenőrző eszközzel rendelkező tagállamok mentesíthetik az e cikkekben említett természetes vagy jogi személyeket, e személyek csoportjait vagy termelőket a terület-bejelentési kötelezettség alól.

Ebben az esetben a tagállamok illetékes hatóságai maguk töltik ki a jelentéseket, a szőlőkataszterben szereplő adatok alapján jelölve meg a területet.

14. cikk

Mentességek

(1)  Azok a tagállamok, amelyek esetében a szőlőterület nem haladja meg az 500 hektárt, valamint a 8., 9. és 10. cikkben említett jelentésekben feltüntetendő egyes információk más közigazgatási nyilvántartásokon keresztül a rendelkezésükre állnak, e jelentésekből kihagyhatják ezeket az információkat.

Azok a tagállamok, amelyek esetében a szőlőterület nem haladja meg az 500 hektárt, valamint a 8., 9. és 10. cikkben említett jelentésekben feltüntetendő összes információ más közigazgatási nyilvántartásokon keresztül a rendelkezésükre áll, mentesíthetik a piaci szereplőket e jelentések bármelyike benyújtásának kötelezettsége alól.

(2)  Azok a tagállamok, amelyek esetében a bortermelés borászati évenként nem haladja meg az 50 000 hektolitert, valamint a 11. cikkben említett jelentésekben feltüntetendő egyes információk más közigazgatási nyilvántartásokon keresztül a rendelkezésükre állnak, e jelentésekből kihagyhatják ezeket az információkat.

Azok a tagállamok, amelyek esetében a bortermelés borászati évenként nem haladja meg az 50 000 hektolitert, valamint a 11. cikkben említett jelentésekben feltüntetendő összes információ más közigazgatási nyilvántartásokon keresztül a rendelkezésükre áll, mentesíthetik a piaci szereplőket e jelentések benyújtásának kötelezettsége alól.

(3)  Azok a tagállamok, amelyek számítógépes rendszerével kapcsolatot lehet teremteni a nyilatkozattevők, a bejelentett termelés és az érintett szőlőültetvények parcellái között, eltekinthetnek attól, hogy a termelők feltüntessék a 8. cikk szerint összeállított II. mellékletben szereplő parcellasorszámot. A kapcsolatot elsősorban a gazdaság kódja, a blokkazonosítóra vagy a szőlőkataszterben szereplő információra való hivatkozás teszi lehetővé.

15. cikk

Betartandó feltételek

▼M1

(1)  A bortól eltérő termékmennyiségek bor hektoliterbe való átszámításához a tagállamok együtthatókat határozhatnak meg, amelyek az objektív kritériumoktól függően változhatnak, befolyásolva az átváltást. A tagállamok a 19. cikk (1) bekezdésében említett összefoglaló küldésekor értesítik a Bizottságot az együtthatókról.

▼B

(2)  A 9. cikkben előírt termelési jelentésben feltüntetendő bormennyiség az elsődleges alkoholos erjedés befejeztével nyert teljes mennyiség, beleértve a borseprőt is.

16. cikk

A jelentések benyújtásának időpontja

(1)  A 8. és 9. cikkben említett jelentéseket legkésőbb január 15-ig kell benyújtani. A tagállamok azonban ennél korábbi időpontot vagy időpontokat is meghatározhatnak. Meghatározhatják továbbá azt az időpontot, amikor a jelentések elkészítéséhez számba kell venni a készletmennyiséget.

(2)  A 11. cikkben említett jelentéseket a július 31-i készletmennyiségek vonatkozásában legkésőbb szeptember 10-ig kell elkészíteni. A tagállamok azonban ennél korábbi időpontot vagy időpontokat is meghatározhatnak.

17. cikk

Ellenőrzés

A tagállamok ellenőrzéseket végeznek és meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jelentések a valósággal megegyező információkat tartalmazzanak.

18. cikk

Szankciók

(1)  Azok, akiknek szüreti, termelési vagy készletjelentéseket kell benyújtaniuk és azt az e rendelet 16. cikkében meghatározott időpontokig – leszámítva a vis maior esetét – nem teszik meg, nem jogosultak a 479/2008/EK rendelet 12., 15., 17., 18. és 19. cikkében előírt intézkedésekre a szóban forgó és az azt követő borászati évben.

Ha azonban a késedelem az e rendelet 16. cikkében előírt határidőkhöz képest legfeljebb 10 munkanap, akkor a folyó borászati évre fizetendő összeget az illetékes hatóság – a tagállam által alkalmazott szankciók sérelme nélkül – a késedelemmel arányos százalékkal csökkenti.

(2)  A vis maior esetét kivéve, abban az esetben, ha az (1) bekezdésben említett jelentéseket a tagállamok illetékes hatóságai hiányosnak vagy pontatlannak ítélik, és ha a hiányzó vagy pontatlan információ lényeges a 479/2008/EK rendelet 12., 15., 17., 18. és 19. cikkében említett intézkedések megfelelő alkalmazása szempontjából, a fizetendő támogatást – a tagállam által alkalmazott szankciók sérelme nélkül – arányosan csökkenteni kell az illetékes hatóság által az elkövetett kötelezettségszegés súlyosságának függvényében megállapított összeggel.



▼M1

III.

FEJEZET

A tagállamok által küldendő értesítések

▼B

19. cikk

A tagállamok jelentései

(1)  A tagállamok elektronikus úton közlik a Bizottsággal:

a) A folyó borászati évvel kapcsolatosan:

i. legkésőbb szeptember 15-ig a területükön előállított borágazati termékek valószínűsíthető mennyiségére vonatkozó becsléseket;

ii. legkésőbb november 30-ig a területükön előállított bortermékek készleteire és felhasználására vonatkozó becsléseket;

iii. legkésőbb április 15-ig a termelési jelentésekre vonatkozó végleges eredményt.

b) Az elmúlt borászati évekkel kapcsolatosan:

i. legkésőbb november 30-ig a borászati év végére vonatkozó készletjelentések összegzését;

ii. legkésőbb december 15-ig az előző borászati évre vonatkozó előzetes jelentést;

iii. legkésőbb március 15-ig az előző borászati évet megelőző évre vonatkozó végleges jelentést.

(2)  Ezeket a jelentéseket el kell küldeni az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalának (EUROSTAT).

A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan új és fontos tényről, amely jelentősen megváltoztathatja a rendelkezésre álló és a felhasznált mennyiségekre vonatkozó, az előző évek végleges adatain alapuló becsléseket.

(3)   ►M1  Az árak alakulásának megállapítása céljából azok a tagállamok, amelyek bortermelése az elmúlt öt évben átlagban meghaladta az Unió teljes bortermelésének 5 %-át, az 1234/2007/EK tanácsi rendelet ( 11 ) XIb. mellékletének 1. pontja szerinti borokra vonatkozóan elküldik a Bizottságnak a következőket: ◄

a) legkésőbb minden hónap 15-ig az előző hónapi árakra vonatkozó összefoglalót; vagy

b) 2009. augusztus 1-jén azokat a nyilvános információforrásokat, amelyeket az ármegállapítás szempontjából megbízható forrásnak tartanak.

A tagállamok meggyőzödnek arról, hogy a Bizottság jogosult a b) pont alatti információforrásokban található adatok közzétételére.

A tagállamok a területükön termelt fehér- és vörösborra vonatkozó összesen 8 legreprezentatívabb árjegyzést kijelölve kiválasztják a megfigyelendő piacot.

Az árak hordós termékek termelő telephelyén történő átvételére vonatkoznak, EUR/fok/hektoliterben vagy EUR/hektoliterben kifejezve.



IV.

FEJEZET

Általános és záró rendelkezések

20. cikk

Általános rendelkezések

Ez a rendelet nem érinti a tagállamok szüreti, termelési, feldolgozási és/vagy forgalmazási, illetve készletjelentésre vonatkozó azon rendelkezéseit, amelyek részletesebb tájékoztatást írnak elő, különösen, ha a személyek szélesebb körére terjednek ki, mint amit a 8., 9. és 11. cikk tartalmaz.



III.

CÍM

A BORÁSZATI TERMÉKEK FUVAROZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES KÍSÉRŐOKMÁNYOK ÉS A BORÁGAZATBAN VEZETENDŐ NYILVÁNTARTÁSOK



I.

FEJEZET

Tárgy, hatály és fogalommeghatározások

▼M2

21. cikk

Tárgy és hatály

(1)  E cím az 1234/2007/EK rendelet 185c. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat állapítja meg az említett rendelet I. mellékletének XII. részében megjelölt borászati termékek (a továbbiakban: a borászati termékek) tekintetében.

(2)  E cím megállapítja a következőkre vonatkozó feltételeket:

a) a borászati termékek szállítmányait kísérő okmányok (a továbbiakban: a kísérőokmányok) kiállítása és használata;

b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok és részben erjedt mustok származási bizonyítványának, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező, a szüreti év vagy a borszőlőfajta (borszőlőfajták) megjelölésével forgalmazott borokra és borászati termékekre vonatkozó igazolásoknak a kiállítása;

c) nyilvántartások vezetése a foglalkozásuk gyakorlása céljából borászati termékeket tartó személyek által.

▼B

22. cikk

Fogalommeghatározások

E cím alkalmazásában:

a)

„termelő” : olyan természetes vagy jogi személy, vagy ilyen személyek csoportja, akinek vagy amelynek friss szőlő, szőlőmust vagy még erjedésben lévő újbor van vagy volt a birtokában, és aki vagy amely azokat borrá feldolgozza vagy feldolgoztatja;

b)

„kistermelő” : olyan termelő, aki évente átlagosan 1 000 hektoliter bornál kevesebbet termel;

c)

„kiskereskedő” : olyan természetes vagy jogi személy, vagy ilyen személyek csoportja, akinek vagy amelynek az üzleti tevékenysége a bornak közvetlenül a fogyasztó részére, az egyes tagállamok által a kereskedelem és forgalmazás sajátos jellemzőit figyelembe véve meghatározandó kis mennyiségben történő értékesítésére irányul; azok kivételével, akik vagy amelyek nagy mennyiségű bor tárolására és adott esetben palackozására berendezett pincészettel rendelkeznek, vagy akik, illetve amelyek nem palackozott borral vándorkereskedői tevékenységet folytatnak;

▼M2 —————

▼B

g)

„záróeszköz” : az ötliteres vagy ennél kisebb névleges térfogatú tárolóedények lezárására szolgáló eszköz;

h)

„palackozás” : az érintett termékek 60 litert meg nem haladó térfogatú tárolóedényekbe töltése kereskedelmi céllal;

i)

„palackozó” : az a természetes vagy jogi személy, illetve e személyek csoportja, aki vagy amely palackozást végez, illetve saját nevében palackozást végeztet.

Az első bekezdés b) pontjának alkalmazásában a tagállamok legalább három egymást követő borászati évre nézve veszik figyelembe az átlagos termelési szintet. A tagállamoknak nem kell kistermelőnek tekinteniük azokat a termelőket, akik friss szőlőt vagy szőlőmustot vásárolnak borrá történő feldolgozás céljából.



II.

FEJEZET

A borászati termékek fuvarozásához szükséges kísérőokmányok

▼M2

23. cikk

Általános szabályok

Minden természetes vagy jogi személy, illetve az ilyen személyek bárminemű csoportosulása, akinek vagy amelynek a lakhelye vagy bejegyzett székhelye az Unió vámterületén található, és aki vagy amely borászati terméket szállít vagy szállíttat, köteles gondoskodni arról, hogy a szállítás lebonyolítására kísérőokmány használatával kerüljön sor.

A kísérőokmány csak egy szállításhoz használható fel.

A kísérőokmányt az illetékes hatóságok és szervek kérésére a szállítás egész időtartama alatt bármikor be kell tudni mutatni.

24. cikk

Elismert kísérőokmányok

(1)  A következő okmányok ismerhetők el kísérőokmányként az e cikkben és a VI. mellékletben előírt feltételek mellett:

a) a valamely tagállamon belül vagy tagállamok között szállított borászati termékek esetében, a b) pontban foglaltak sérelme nélkül:

i. a 2008/118/EK tanácsi irányelv ( 12 ) 21. cikkének (6) bekezdésében vagy 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett okmányok valamelyike az Unió területén a jövedéki adó felfüggesztésével szállított jövedéki termékek tekintetében;

ii. a 2008/118/EK irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében említett, a 3649/92/EGK bizottsági rendeletnek ( 13 ) megfelelően kiállított és használt egyszerűsített kísérőokmány az Unió területén szállított jövedéki termékek tekintetében, a szállítás megkezdésének helye szerinti tagállamban való fogyasztásra bocsátást követően;

iii. az alábbi dokumentumok valamelyike, a feladás helye szerinti tagállam által meghatározott feltételeknek megfelelően kiállítva, a jövedéki adó alól mentes termékek és a kisüzemi bortermelők által a 2008/118/EK irányelv 40. cikkének megfelelően feladott jövedéki termékek tekintetében:

 amennyiben a tagállam alkalmaz valamilyen információs rendszert, az így kiállított elektronikus okmány kinyomtatott példánya vagy bármely egyéb olyan kereskedelmi dokumentum, amely egyértelműen beazonosítható módon feltünteti a szóban forgó rendszer által megadott egyedi adminisztratív hivatkozási kódot (MVV-kód),

 amennyiben a tagállam nem alkalmaz információs rendszert, az illetékes szerv vagy a feladó által megadott MVV-kódot feltüntető adminisztratív vagy kereskedelmi okmány;

b) a harmadik országba vagy a 2008/118/EK irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott területek valamelyikére feladott borászati termékek esetében az e bekezdés a) pontjának i. vagy iii. alpontjában említett dokumentumok valamelyike.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjában említett kísérőokmányoknak vagy tartalmazniuk kell a VI. melléklet C. részében említett információkat, vagy lehetővé kell tenniük az illetékes hatóságok számára az ezen információkhoz való hozzáférést.

Amennyiben a szóban forgó okmányokban szerepel a 2008/118/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett számítógépes rendszer vagy a feladás helye szerinti tagállam által működésbe léptetett információs rendszer által megadott adminisztratív hivatkozási kód, az alkalmazott rendszernek tartalmaznia kell az e rendelet VI. mellékletének C. részében említett információkat.

(3)  Az (1) bekezdés b) pontjában említett kísérőokmányoknak a VI. melléklet C. részében említett információkat kell tartalmazniuk.

(4)  Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában említett kísérőokmányok fejlécén szerepelnie kell az Unió logójának, az „Európai Unió” jelölésnek, a feladás helye szerinti tagállam nevének és a feladás helye szerinti tagállamot azonosító jelnek vagy logónak.

Az (1) bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontjában említett kísérőokmányok tartalmazhatják az e bekezdés első albekezdésében említett elemeket.

(5)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a kizárólag a saját területükön fuvarozott borászati termékek tekintetében más kísérőokmányokat is elismerhetnek, beleértve az egyszerűsített eljárásként előírt számítógépes eljárás keretében kiállított okmányokat is.

▼B

25. cikk

Mentességek

A 23. cikktől eltérően nem szükséges kísérőokmány:

a) a 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóedényben elhelyezett borászati termékek esetében:

i. a szőlőtermelők által a saját szőlőültetvényükről vagy más, hozzájuk tartozó telephelyéről saját nevükben szállított szőlő – akár zúzott, akár nem –, illetve szőlőmust szállításakor abban az esetben, ha a teljes közúti távolság nem haladja meg a 40 kilométert, és a szóban forgó szállítás:

 egyéni termelő esetében annak borkészítő létesítményébe történik,

 csoporthoz tartozó termelő esetében a csoport borkészítő létesítményébe történik;

ii. a termelők vagy – a címzettek kivételével – a nevükben harmadik személyek által a termelők szőlőültetvényeiről elszállított szőlő (akár zúzott, akár nem) szállításakor:

 ha a szóban forgó szállítás a címzettnek az ugyanazon a szőlőtermő övezeten belül fekvő borkészítő létesítményéhez történik, és

 ha a teljes közúti távolság nem haladja meg a 40 kilométert; kivételes esetben ezt a távolságot az illetékes hatóságok hetven kilométerben állapíthatják meg;

iii. borecet szállításakor;

iv. amennyiben az illetékes hatóság engedélyezte, az ugyanazon helyi közigazgatási egységen belül vagy a közvetlen szomszédságban fekvő, helyi közigazgatási egységig, vagy – egyéni engedély megléte esetén – az ugyanazon a regionális közigazgatási egységen belül történő szállítás esetében, ha:

 a terméket, a 38. cikk (2) bekezdésének a) pontjára is figyelemmel, egyazon vállalkozás egyik telephelyéről a másikra szállítják, vagy

 a termék esetében nem történik tulajdonosváltozás, és ha a szállítást borkészítés, -feldolgozás, -tárolás, illetőleg -palackozás céljából hajtják végre;

v. szőlőtörköly és borseprő szállításakor:

 a lepárlóüzemig abban az esetben, ha a terméket annak a tagállamnak az illetékes hatóságai által előírt szállítólevél kíséri, ahonnan a szállítás indul, vagy

 ha a szállítást – az 555/2008/EK rendelet 22. cikke alkalmazásában – a terméknek a borkészítési eljárásból felügyelet mellett történő kivonása céljából hajtják végre;

b) a 60 literes vagy annál kisebb névleges térfogatú tárolóedényekben lévő termékek esetén a 92/12/EGK irányelvre is figyelemmel:

i. öt liter vagy annál kisebb névleges térfogatú, címkézett, egyszer használatos záreszközzel ellátott tárolóedényekben elhelyezett termékek szállításakor, amennyiben a teljes mennyiség nem haladja meg:

 az 5 litert szőlőmustsűrítmény esetében (akár finomított akár nem),

 a 100 litert más termékek esetében;

ii. a diplomáciai képviseletek, konzulátusok és hasonló létesítményeknek szánt bor vagy szőlőlé szállításakor – a számukra nyújtott kedvezmények határain belül;

iii. azon bor vagy szőlőlé szállításakor:

 amelyet magánháztartások költöztetésénél tárolóedényben helyeznek el és nem értékesítésre szánnak,

 amelyet hajók, repülőgépek fedélzetén vagy vonaton ottani fogyasztás céljára helyeznek el;

iv. a magánszemélyek által szállított és az a) pontban említett szállítmányoktól eltérő, a címzett vagy a címzett családja személyes fogyasztására szánt bor vagy részben erjedt szőlőmust szállításakor abban az esetben, ha a szállított mennyiség nem haladja meg a harminc litert;

v. bármely tudományos vagy műszaki kísérletre szánt termék szállításakor, amennyiben a teljes szállított mennyiség nem haladja meg az 1 hektolitert;

vi. a kereskedelmi minták szállításakor;

vii. a hivatalos szervnek vagy laboratóriumnak küldött minták szállításakor.

Kivételes esetben az első albekezdés a) pontjának i. alpontjában említett negyven kilométeres távolságot az illetékes hatóságok hetven kilométerben állapíthatják meg.

Bármely, az első albekezdés b) pontjának i–v. alpontjában említett kísérőokmány bemutatásának követelménye alóli mentesség esetén a feladóknak – a kiskereskedők vagy a terméket alkalomszerűen más magánszemélyeknek értékesítő magánszemélyek kivételével – mindvégig képeseknek kell lenniük bizonyítani minden, a III. fejezetben előírt nyilvántartásra, vagy más, az érdekelt tagállam által megkövetelt nyilvántartásra előírt bejegyzés helyességét.

▼M2

26. cikk

A kísérőokmány hitelessége

A kísérőokmány a következő feltételek teljesülése esetén minősül hitelesnek:

a) a 2008/118/EK irányelv 21. cikkének (6) bekezdésében és az e rendelet 24. cikke (1) bekezdése a) pontja iii. alpontjának első francia bekezdésében említett okmányok használata esetén abban az esetben, ha a vonatkozó elektronikus adminisztratív okmány az alkalmazandó szabályoknak megfelelően van kiállítva;

b) a 2008/118/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett okmány használata esetén abban az esetben, ha a feladó betartja az említett (1) bekezdés rendelkezéseit;

c) a feladás helye szerinti tagállam által az e rendelet 24. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett okmány kiállítása céljából működésbe léptetett információs rendszer alkalmazásával, illetve a 24. cikk (5) bekezdése értelmében egyszerűsített eljárásként meghatározott számítógépes eljárás keretében kibocsátott okmány használata esetén abban az esetben, ha a vonatkozó elektronikus okmány az alkalmazandó szabályoknak megfelelően van kiállítva;

d) minden egyéb esetben akkor minősül az okmány hitelesnek, ha a kísérőokmány eredeti példányának és egy másodpéldányának a hitelességét a szállítást megelőzően az alábbiak igazolják:

i. a dátum, az illetékes szerv felelős tisztviselőjének aláírása és a szerv bélyegzője; vagy

ii. a dátum, a feladó aláírása és az általa az adott esettől függően az okmányon elhelyezett alábbi bélyegző vagy bélyeg:

 a VIII. mellékletben szereplő mintának megfelelő különleges bélyegző,

 az illetékes hatóságok által előírt bélyeg, vagy

 az illetékes hatóságok által jóváhagyott bélyegzőgép lenyomata.

Az első bekezdés d) pontjának ii. alpontjában említett különleges bélyegző, illetve hatóságilag előírt bélyeg előre rányomtatható a formanyomtatványokra, amennyiben a nyomtatást egy e célból jóváhagyott nyomda végzi el.

▼B

27. cikk

Kísérőokmány használata kivitel esetében

▼M2 —————

▼M2

(2)  A borászati termékeknek a 24. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett okmányok valamelyikének használatával bonyolított szállítása esetén az Unió vámterületéről történő kiléptetés bizonyítékát a 2008/118/EK irányelv 25. cikkében említett kiviteli elismervény képezi, amelyet a kiviteli vámhivatal állít ki a 2454/93/EGK bizottsági rendelet ( 14 ) 796e. cikkében meghatározott bizonyítékok alapján.

▼C1

A borászati termékeknek a 24. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett okmányok valamelyikének használatával bonyolított szállítása esetén az Unió vámterületéről történő kiléptetés bizonyítékát a 2454/93/EGK rendelet 796e. cikkének megfelelően kell kiállítani. Ebben az esetben a feladó vagy annak megbízottja bejegyzi a kísérőokmányba a 2454/93/EGK rendelet 796a. cikkében említett, a kiviteli vámhivatal által kiadott és az e rendelet IX. mellékletében szereplő megjegyzések valamelyikét tartalmazó kiviteli kísérőokmányra (a továbbiakban: KKO) vonatkozó hivatkozást.

▼B

(3)  Azokat a borászati termékeket, amelyeket a 2913/92/EGK tanácsi rendelet ( 15 ) és a 2454/93/EGK bizottsági rendelet ( 16 ) szerinti passzív feldolgozással kapcsolatos intézkedések alapján az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) valamelyik tagállamába ideiglenes jelleggel, raktározás, érlelés és/vagy palackozás céljából vittek ki, a Vámegyüttműködési Tanács 1963. december 3-i ajánlásában megállapított adatlap kíséri. Ezen adatlapon a termékleírásra fenntartott rovatokban fel kell tüntetni a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelő leírást, valamint a fuvarozott bormennyiségeket.

Ezen információkat annak a kísérőokmánynak az eredeti példányáról veszik át, amely a bort az adatlapot kibocsátó vámhivatalhoz való szállítás során kíséri. A fent említett, a szállítmányt előzőleg kísérő kísérőokmány típusát, dátumát és számát szintén fel kell jegyezni az adatlapra.

Abban az esetben, ha az adatlapot az első albekezdésben említett termékeknek a Közösség vámterületére történő újrabehozatala esetén az illetékes EFTA vámhivatal jogszerűen állítja ki, ezt az adatlapot – a Közösségen belüli rendeltetési hely szerinti vagy a forgalomba bocsátást végző vámhivatalig történő szállítás tekintetében – a kísérőokmánnyal egyenértékűnek kell tekinteni, feltéve, hogy az adatlap termékleírásra fenntartott rovata tartalmazza az első albekezdés szerinti információkat.

A Közösségen belüli érintett vámhivatal a címzett vagy annak képviselője által átadott okmány másolatát vagy fénymásolatát hitelesíti és e rendelet alkalmazásának céljából visszaadja.

▼M2 —————

▼M2

29. cikk

A palackozatlan borászati termékek szállítása

Palackozatlan borászati termékek szállítása esetén, és amennyiben a szállításra a számítógépes rendszer vagy valamely, a 24. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett információs rendszer alkalmazása nélkül kerül sor, illetve ha az alkalmazott rendszer nem teszi lehetővé a kirakodási hely szerinti illetékes hatóság tájékoztatását, a feladó legkésőbb a szállítóeszköz indulásának időpontjában eljuttatja a kísérőokmány egy másolatát a berakodás helye szerint területileg illetékes hatósághoz, amely értesíti erről a kirakodás helye szerint területileg illetékes hatóságot.

Az első albekezdés a következő borászati termékekre alkalmazandó:

a) az Unióból származó, 60 litert meghaladó mennyiségű alábbi termékekre:

i. oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borrá, illetve fajtaborrá vagy meghatározott évjáratú borrá történő feldolgozásra szánt, illetve ilyen borként való forgalmazás céljából történő palackozásra szánt bor;

ii. részben erjedt szőlőmust;

iii. sűrített szőlőmust (akár finomított, akár nem);

iv. alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust;

v. szőlőlé;

vi. sűrített szőlőlé;

b) az Unión kívülről származó, 60 litert meghaladó mennyiségű alábbi termékekre:

i. friss szőlő (a csemegeszőlő kivételével);

ii. szőlőmust;

iii. sűrített szőlőmust;

iv. részben erjedt szőlőmust;

v. sűrített szőlőmust (akár finomított, akár nem);

vi. alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust;

vii. szőlőlé;

viii. sűrített szőlőlé;

ix. a 2204 KN-kód alá nem sorolt termékek készítéséhez használt likőrbor.

c) az alábbi termékekre, függetlenül a származásuktól és a szállított mennyiségtől, a 25. cikkben említett kivételek sérelme nélkül:

i. borseprő;

ii. lepárlásra vagy más módon történő ipari feldolgozásra szánt szőlőtörköly;

iii. törkölybor;

iv. lepárlásra szánt avinált bor;

v. az 1234/2007/EK rendelet 120a. cikkének alkalmazásában a tagállamok által kidolgozott osztályozásban a szüretelés helye szerinti közigazgatási egység tekintetében borszőlőfajtaként fel nem sorolt fajták szőlőjéből származó bor;

vi. a közvetlen emberi fogyasztás céljára nem kínálható vagy szállítható termékek.

Az első bekezdéstől eltérve a tagállamok a kizárólag a saját területükön fuvarozott borászati termékek tekintetében az említett albekezdésben szereplőtől eltérő határidőket is megállapíthatnak.

30. cikk

A harmadik országból származó, szabad forgalomba bocsátott termékek szállítása

(1)  A harmadik országból származó, szabad forgalomba bocsátott borászati terméknek az uniós vámterületen belüli fuvarozása esetén a kísérőokmány tartalmazza a következő információkat, vagy lehetővé teszi az illetékes szervek számára az ezen információkhoz való hozzáférést:

a) az 555/2008/EK rendelet 43. cikkének megfelelően kiállított VI 1 okmány száma vagy a szállítmányt kísérő, a származási ország illetékes hatóságai által az említett rendelet 45. cikkében előírt feltételek mellett jóváhagyott és az Unió és a származási ország közötti kétoldalú kapcsolatok keretében elismert, a fent említett okmánnyal egyenértékű okmányra vonatkozó hivatkozások;

b) a harmadik ország azon hatóságának neve és címe, amely az okmányt kiállította, vagy amely annak a termelő általi kiállítását engedélyezte;

c) az okmány kiállításának dátuma.

(2)  Az Unióból származó, eredetileg valamely harmadik országba vagy a 2008/118/EK irányelv 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott területek valamelyikére feladott borászati termékeknek az uniós vámterületen belüli szállítása esetén a kísérőokmány tartalmazza a következő információkat, vagy lehetővé teszi az illetékes szervek számára az ezen információkhoz való hozzáférést:

a) az e rendelet 24. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett, az első alkalommal történő feladás alkalmával kiállított kísérőokmányra való hivatkozás; vagy

b) az importőr által a termék származásának igazolására benyújtott és az Unióban való szabad forgalomba bocsátáskor az illetékes szerv által kielégítőnek ítélt egyéb igazoló dokumentumokra vonatkozó hivatkozások.

(3)  A 2008/118/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett számítógépes rendszer, illetve a feladás helye szerinti tagállam által működésbe léptetett információs rendszer alkalmazása esetén az alkalmazott rendszernek tartalmaznia kell az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett információkat.

31. cikk

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés és az oltalom alatt álló földrajzi jelzés tanúsítása, valamint a szüreti év és a borszőlőfajta (borszőlőfajták) igazolása

(1)  A kísérőokmány a (2)–(6) bekezdésben előírt feltételek teljesülése esetén az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés tanúsítására, illetve a szüreti év vagy a borszőlőfajta (borszőlőfajták) igazolására alkalmas okmánynak minősül.

(2)  A feladás helye szerinti tagállam területére vagy egy másik tagállamba feladott borászati termékek esetében a kísérőokmánynak tartalmaznia kell a IXa. melléklet A. részében előírt vonatkozó információkat, vagy lehetővé kell tennie az illetékes szervek számára, hogy hozzáférjenek a szóban forgó információkhoz. E célra a IXa. melléklet B. részében szereplő megjegyzések valamelyikét kell használni.

A 2008/118/EK irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett számítógépes rendszer, illetve a feladás helye szerinti tagállam által működésbe léptetett információs rendszer alkalmazása esetén az alkalmazott rendszernek tartalmaznia kell az e bekezdés első albekezdésében említett információkat.

(3)  A harmadik országba kivitt borászati termékek esetében a kísérőokmánynak tartalmaznia kell a IXa. melléklet A. részében előírt vonatkozó információkat. E célra a IXa. melléklet B. részében szereplő megjegyzések valamelyikét kell használni. Ezt az okmányt – mint tanúsítványt, illetve igazolást – kérésre bármikor be kell tudni mutatni a tagállamok vagy a rendeltetési hely szerinti harmadik ország illetékes szerveinek.

(4)  A harmadik országból behozott borászati termékek esetében a kísérőokmányban hivatkozni kell a származási országban kiállított tanúsítványra vagy igazolásra. Az említett tanúsítványt vagy igazolást kérésre a fuvarozás teljes időtartama alatt be kell tudni mutatni a tagállamok illetékes hatóságainak és szerveinek.

(5)  Amennyiben a tagállamok a területükön előállított borászati termékek tekintetében kötelezővé tették az OEM- vagy OFJ-tanúsítványnak egy e célból kijelölt ellenőrző szerv általi kiállítását, a kísérőokmánynak tartalmaznia kell az adott tanúsítványra való hivatkozást, valamint az ellenőrző szerv nevét és – adott esetben – elektronikus címét. Ezek az információk a (2), illetve a (3) bekezdésben említett megjegyzés után szerepelnek.

(6)  A feladó – nyilvántartásai vagy a szóban forgó termék előző szállítmányait kísérő okmányokban szereplő, igazolt információk alapján – tanúsítja a (2)–(5) bekezdésben előírt jelölések hitelességét.

▼B

32. cikk

Az átvétel megtagadása a címzett által

Abban az esetben, ha a címzett a kísérőokmánnyal ellátva szállított termék átvételét részben vagy teljes egészében megtagadja, a címzett az okmány hátoldalára a dátummal és az aláírásával, valamint – adott esetben – a visszautasított mennyiség literben vagy kilogrammban történő feltüntetésével a következő szöveget írja: „átvétel megtagadva”.

Ebben az esetben az érintett terméket ugyanazzal a kísérőokmánnyal visszaküldhetik a feladónak, vagy – ismételt feladás esetén – a terméket kísérő, új kísérőokmány elkészítéséig a szállító helyiségében tárolhatják.

33. cikk

Súlyos szabálytalanságot elkövető feladó által végzett szállítás

(1)  Ha az illetékes hatóság megállapítja, hogy egy borászati terméket szállító vagy szállíttató természetes vagy jogi személy, illetve e személyek csoportja súlyosan megsértette a borágazatra vonatkozó közösségi rendelkezéseket vagy az ezek alkalmazására irányuló nemzeti rendelkezéseket, vagy ha az említett hatóságnak megalapozott oka van ennek feltételezésére, előírhatja, hogy a feladónak kísérőokmányt kell készítenie és az illetékes hatóságtól kérnie kell annak érvényesítését.

Az érvényesítés jóváhagyásakor a hatóság a termék további felhasználására vonatkozó feltételek betartását írhatja elő. A jóváhagyásnak tartalmaznia kell az illetékes hatóság bélyegzőjét, tisztviselőjének aláírását és a dátumot.

(2)  Az (1) bekezdés alkalmazandó azoknak a termékeknek a szállításánál is, amelyek termelési feltételei, illetve összetétele nem felel meg a közösségi vagy nemzeti előírásoknak.

34. cikk

Szabálytalan szállítás

(1)  Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy szállítmányt – amelynek az előírások szerint kísérőokmánnyal kell rendelkeznie – kísérőokmány nélkül vagy hamis, téves, illetve hiányos adatokat tartalmazó okmánnyal szállítanak, annak a tagállamnak az illetékes hatósága, ahol ezt felfedezik, vagy bármely más, a borágazatra vonatkozó közösségi, valamint nemzeti szabályok betartatásáért felelős szerv megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy:

a) az érintett szállítmányt akár az érdemi hibák kijavításával, akár új okmány kiállításával szabályossá tegye;

b) adott esetben a megállapított szabálytalanságot annak súlyossága arányában – különösen a 33. cikk (1) bekezdésének alkalmazásával – szankcionálja.

Az első albekezdésben említett illetékes hatóság vagy más szerv lepecsételi az említett rendelkezés alapján helyesbített vagy kiállított okmányokat. A szabálytalanságok kiigazítása a feltétlenül szükséges időnél tovább nem késleltetheti az érintett szállítmányt.

Komoly vagy ismételt szabálytalanságok esetén a kirakodás helye szerint területileg illetékes hatóság tájékoztatja a berakodás helye szerint területileg illetékes hatóságot. Közösségen belüli szállítás esetén ezeket az információkat az 555/2008/EK rendeletnek megfelelően kell továbbítani.

(2)  Abban az esetben, ha a szállítmány az (1) bekezdés első albekezdése szerint nem tehető szabályossá, az illetékes hatóság vagy a szabálytalanságot feltáró szerv a szállítmányt feltartóztatja. A feladót a szállítmány feltartóztatásáról és a felmerülő következményekről tájékoztatja. Ezek az intézkedések elrendelhetik a termék értékesítésének tilalmát is.

35. cikk

Előre nem látható események, illetve vis maior

Ha egy szállítmányt, amelynek az előírások szerint kísérőokmánnyal kell rendelkeznie, a szállítás során – előre nem látható események vagy vis maior következtében – meg kell osztani, vagy az részben, illetve teljes egészében elvész, a szállító attól az illetékes hatóságtól, ahol az előre nem látható esemény vagy a vis maior esete bekövetkezett, a tényállás felvételét kéri.

A szállító lehetőség szerint az előre nem látható esemény vagy vis maior bekövetkeztének helyéhez legközelebb eső illetékes hatóságot is értesíti, hogy az megtehesse az adott szállítmány szabályossá tételéhez szükséges lépéseket.



III.

FEJEZET

Nyilvántartás

36. cikk

Tárgy

(1)  Azok a természetes vagy jogi személyek és csoportok, akik vagy amelyek bármilyen szakmai vagy kereskedelmi célra borászati termékeket tartanak, a szóban forgó termékekre vonatkozó be- és kitárolási nyilvántartást – a továbbiakban: „nyilvántartás” – kötelesek vezetni.

(2)  A tagállamok előírhatják, hogy – az általuk meghatározott szabályoknak és eljárásnak megfelelően – a készletet nem tartó kereskedőknek nyilvántartást kell vezetniük.

(3)  A nyilvántartás vezetésére kötelezett személyeknek fel kell jegyezniük az (1) bekezdésben említett minden egyes tételnek a telephelyre történő betárolását, illetve onnan történő kitárolását, valamint a 41. cikk (1) bekezdésében szereplő műveletek közül azokat, amelyekre sor kerül. E személyeknek továbbá – minden egyes, a termékek betárolásnak és kitárolásnak nyilvántartásában szereplő bejegyzéshez – be kell tudniuk mutatni azt az okmányt, amely a vonatkozó szállítmányt kísérte, vagy bármely más igazoló okmányt, különösen kereskedelmi okmányt.

37. cikk

Mentességek

(1)  Nem kell nyilvántartást vezetniük:

a) a kiskereskedőknek;

b) azoknak, akik csak a helyiségeikben történő fogyasztásra árusítanak italokat.

(2)  A borecet esetében nincs szükség nyilvántartásra.

(3)  A tagállamok előírhatják, hogy nem kell nyilvántartást vezetniük azoknak a természetes és jogi személyeknek, valamint azon személyek csoportjainak, akik kizárólag a 25. cikk b) pontjának i. alpontjában említett kiszerelési követelményeknek megfelelő, kisméretű tárolóedényekben tárolt borászati termékeket tartanak raktáron vagy kínálnak eladásra, ha a betárolások, a kitárolások és a készletek – egyéb igazoló okmányok, elsősorban a pénzügyi könyvelésnél használt kereskedelmi okmányok alapján – mindvégig ellenőrizhetők maradnak.

38. cikk

A nyilvántartás elkészítése

(1)  A nyilvántartás:

a) vagy számítógépes rendszer segítségével a tagállamok illetékes hatóságai által meghatározott szabályok szerint készül; ebben az esetben a számítógépes nyilvántartás tartalmának meg kell egyeznie a papíralapú nyilvántartás tartalmával;

b) vagy folyamatosan sorszámozott, rögzített lapokból áll;

c) vagy az illetékes hatóságok által jóváhagyott, a modern számviteli követelményeknek megfelelő rendszerből áll, amelyben megjelennek a nyilvántartásba bevezetendő adatok.

A tagállamok azonban előírhatják, hogy:

a) sem a 41. cikk (1) bekezdésében előírt kezeléseket nem végző, sem pedig egyéb borászati eljárást nem folytató kereskedők esetében a borászati termékek szállítását kísérő okmányok összessége is képezheti a nyilvántartást;

b) a termelők a II. címben említett szüreti vagy termelési jelentés, illetve készletnyilatkozatok hátoldalán vagy azokhoz tartozó mellékletben bejegyzések formájában is vezethetik a nyilvántartást.

(2)  Az egyes vállalkozásokra vonatkozó nyilvántartásokat külön, és abban a helyiségben kell tartani, ahol a termékeket tárolják.

Ha a betárolások, a kitárolások és a készletek – az egyéb igazoló okmányok alapján – mindvégig ellenőrizhetők azon a helyen, ahol a termékeket tartják, az illetékes hatóságok – adott esetben utasítások formájában – engedélyezhetik:

a) a nyilvántartásnak a vállalkozás bejegyzett székhelyén történő tárolását abban az esetben, ha a termékeket egyazon vállalkozás különböző raktáraiban tartják, és ezek a raktárak azonos helyi közigazgatási egységben vagy annak közvetlen szomszédságában levő egységben találhatók;

b) a nyilvántartásnak arra szakosodott cég általi vezetését.

Abban az esetben, ha a közvetlenül a fogyasztóknak értékesítő kiskereskedők egyetlen vállalkozáshoz tartoznak, és azokat egy vagy több, ugyancsak az adott vállalkozáshoz tartozó központi raktár látja el, a szóban forgó központi raktáraknak – a 37. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül – nyilvántartást kell vezetniük; e nyilvántartásba kitárolásként kell bevezetni azokat a szállítmányokat, amelyeknek címzettjei az említett kiskereskedők.

39. cikk

A nyilvántartásban feltüntetendő termékek

(1)  A nyilvántartásban feltüntetendő termékek esetében külön könyvelést kell vezetni a következőkről:

a) a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt kategóriák mindegyikéről;

b) minden egyes, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borról, valamint az ilyen borrá történő előállításra szánt termékről;

c) minden egyes, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borról, valamint az ilyen borrá történő előállításra szánt termékről;

▼M2

d) minden egyes, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borszőlőfajtából készült borról, valamint az ilyen borrá történő feldolgozásra vagy palackozásra szánt termékekről, feltüntetve az 1234/2007/EK rendelet 120a. cikke szerinti besorolásukra vonatkozó megfelelő hivatkozást;

▼M2

e) minden egyes, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borról, valamint a feldolgozásra vagy palackozásra szánt termékekről, a szüret évének feltüntetésével.

▼B

Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott, legfeljebb hatvan liter térfogatú tárolóedényekbe töltött, a közösségi rendelkezéseknek megfelelően címkézett, harmadik személytől megvásárolt és értékesítés céljából tárolt eltérő eredetű borokat fel lehet tüntetni azonos számlán, ha az illetékes hatóság vagy az általa felhatalmazott szerv, illetve szervezet ehhez hozzájárul, valamint ha az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott minden egyes bor be- és kitárolása külön fel van tüntetve; ugyanez vonatkozik az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borokra.

Ha az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés már nem használható, ezt a nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(2)  A tagállamok rögzítik, hogyan kell a nyilvántartásba bejegyezni:

a) a termelő és családja személyes fogyasztását;

b) a termékek mennyiségében bekövetkező előre nem látható változásokat.

40. cikk

A nyilvántartásban feltüntetendő információk

(1)  A nyilvántartásban a termékek minden egyes betárolására, illetve kitárolására vonatkozóan szerepelnie kell:

a) a termék ellenőrzési számának abban az esetben, ha azt közösségi vagy nemzeti rendelkezések előírják;

b) a művelet időpontjának;

c) a ténylegesen betárolt vagy kitárolt mennyiségnek;

d) az érintett termék alkalmazandó közösségi és nemzeti előírások szerinti leírásának;

e) az arra az okmányra való hivatkozásnak, amely az érintett szállítmányt kíséri vagy kísérte.

(2)  A 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 1–9., 15. és 16. pontjában szereplő borok esetében a piaci szereplő által vezetett nyilvántartásban a termék leírásának tartalmaznia kell az említett rendelet 60. cikkében szereplő választható adatokat, amennyiben ezek az adatok a címkén szerepelnek vagy a tervek szerint szerepelni fognak.

Az első albekezdésben szereplő választható adatok helyett a termelőtől eltérő személy által vezetett nyilvántartásban meg lehet adni a kísérőokmány számát és kiállításának dátumát.

(3)  A (2) bekezdésben említett borok tárolására használt tárolóedényeket a nyilvántartásban azonosítani kell, valamint fel kell tüntetni névleges térfogatukat. A tárolóedényeken továbbá szerepelnie kell a tagállam által e célból előírt jelöléseknek is, hogy az ellenőrzésért felelős szerv a nyilvántartások vagy az azokat helyettesítő dokumentumok segítségével azonosítani tudja tartalmukat.

A 600 litert nem meghaladó térfogatú, azonos termékkel megtöltött és egy tételben tárolt tárolóedények esetében azonban a tétel egységes jelölése helyettesítheti az egyes tárolóedények különböző megjelöléseit a nyilvántartásban, feltéve, hogy ez a tétel a többi tételtől egyértelműen el van választva.

(4)  A 31. cikk (6) bekezdésében említett esetekben a kitárolási nyilvántartásba kell bejegyezni az arra az okmányra való hivatkozást, amely az érintett terméket a szállításkor kísérte.

41. cikk

A nyilvántartásban feltüntetendő kezelések

(1)  A nyilvántartás a következő kezeléseket tünteti fel:

a) alkoholtartalom növelése;

b) savtartalom növelése;

c) savtompítás;

d) édesítés;

e) házasítás;

f) palackozás;

g) lepárlás;

h) a pezsgő valamennyi kategóriájának, a gyöngyöző bornak és a szénsav hozzáadásával készült gyöngyöző bornak az előállítása;

i) likőrbor előállítása;

j) sűrített szőlőmust előállítása (akár finomított akár nem);

k) kezelés borászati célokat szolgáló aktív szénnel;

l) kezelés kálium-ferrocianiddal;

m) bor avinálása lepárlás céljából;

n) egyéb, alkohol hozzáadásával történő eljárások;

o) a bármely más kategóriába tartozó termékké, különösen ízesített borrá történő feldolgozás;

▼M3

p) elektrodialízises kezelés vagy kationcserélőkkel történő kezelés a borkőkiválás megakadályozása céljából, illetve kationcserélőkkel történő kezelés a savtartalom növelése céljából;

▼B

q) dimetil-dikarbonát (DMDC) hozzáadása a borhoz;

r) tölgyfadarabok felhasználása a borkészítés során;

▼M3

s) a bor alkoholtartalmának kiigazítása;

▼B

t) új borászati eljárás kísérleti célú alkalmazása, az eljárásra vonatkozóan az érintett tagállam által megadott engedélyre való hivatkozás feltüntetésével;

▼M2 —————

▼M3

v) membránművelet (bipoláris elektrodialízis) alkalmazása a savtartalom növelése vagy savtompítás céljából;

▼M5

w) oldottgáz-kezelés a borban membránkontaktorok alkalmazásával.

▼B

Ha egy vállalkozás számára megengedett, hogy az e rendelet 38. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti egyszerűsített nyilvántartást vezessen, az illetékes hatóság a 479/2008/EK rendelet V. mellékletének D.4. pontjában szereplő bejelentések másolatát az alkoholtartalom-növelésre, savtartalom-növelésre és savtompításra irányuló kezeléseket tartalmazó nyilvántartással egyenértékűnek ismerheti el.

(2)  Az (1) bekezdésben előírt valamennyi kezelésnél a nyilvántartás – a 42. cikkben említettek kivételével – a következőket tünteti fel:

a) a végrehajtott kezelést és annak dátumát;

b) a felhasznált termékek természetét és mennyiségét;

c) a kezelés segítségével előállított termék mennyiségét, ideértve a bor alkoholtartalmának részbeni csökkentése során előállított alkoholt is;

d) az alkoholtartalom növelése, a savtartalom növelése és a savtompítás, az édesítés, valamint a boralkohol hozzáadása során alkalmazott termékmennyiséget;

e) a termékeknek a kezelés előtti és utáni, a vonatkozó közösségi vagy nemzeti szabályoknak megfelelő leírását;

f) azon tárolóedények jelölését, amelyekben a nyilvántartásban szereplő termékeket a kezelést megelőzően tárolták és a kezelés után tárolják;

g) palackozás esetén a megtöltött palackok számát és azok tartalmát;

h) bérpalackozás esetén a palackozó nevét és címét.

Amennyiben egy terméknek – különösen a szőlőmust erjedése esetén – megváltozik a kategóriája anélkül, hogy az (1) bekezdés első albekezdésében említett kezelések valamelyikén átmenne, a kategóriaváltást követően a nyilvántartásba be kell jegyezni az ily módon nyert termék mennyiségét és típusát.

42. cikk

A pezsgőre és likőrborra vonatkozó nyilvántartás

(1)  Pezsgő előállításakor a nyilvántartásban minden egyes elkészített küvé esetében fel kell tüntetni:

a) a készítés dátumát;

b) a minőségi pezsgők összes kategóriája esetében a palackozás dátumát;

c) a küvé mennyiségét és minden egyes összetevőjének mennyiségét, valamint tényleges és potenciális alkoholtartalmát;

d) a felhasznált tirázslikőr mennyiségét;

e) az expedíciós likőr mennyiségét;

f) az előállított palackok számát, szükség esetén a maradékcukor tartalmára utaló kifejezéssel megadva a pezsgő típusát, ha a szóban forgó kifejezés a címkén látható.

(2)  Likőrbor előállításakor a nyilvántartás minden egyes tételre feltünteti:

a) bármely, a 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 3e) és 3f) pontjában felsorolt termék hozzáadásának dátumát;

b) a hozzáadott termék természetét és mennyiségét.

43. cikk

Külön nyilvántartás vagy könyvelés

(1)  A nyilvántartások vezetésére kötelezetteknek külön nyilvántartást vagy könyvelést kell vezetniük a következőkben felsorolt, általuk bármilyen okból – ideértve a saját helyiségben való felhasználást is – tartott termékek és anyagok be- és kitárolásáról:

a) szacharóz;

b) sűrített szőlőmust;

c) finomított szőlőmustsűrítmény;

d) a savtartalom növelésére használt termékek;

e) a savtompításra használt termékek;

f) a borból lepárolt szeszesitalok.

A külön nyilvántartás vagy könyvelés vezetése nem mentesít a 479/2008/EK rendelet V. mellékletének D.4. pontjában említett jelentések megtétele alól.

(2)  Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokban vagy könyvelésekben minden egyes termék esetében külön fel kell tüntetni:

a) betárolás esetén:

i. a szállító nevét vagy cégnevét és címét, adott esetben utalva arra az okmányra, amely a termék szállítását kísérte;

ii. az érintett termék mennyiségét;

iii. a betárolás dátumát;

b) kitárolás esetén:

i. az érintett termék mennyiségét,

ii. a felhasználás vagy kitárolás dátumát,

iii. adott esetben a címzett nevét vagy cégnevét és címét.

44. cikk

Veszteség

A tagállamok meghatározzák a raktározás, a különböző kezelések vagy a termékkategória változásai során a párolgásból fakadó veszteség maximálisan elfogadható százalékos értékét.

A nyilvántartás vezetésére kötelezett a tagállamok által megállapított határidőn belül írásban tájékoztatja a területileg illetékes hatóságot, ha a tényleges veszteségek meghaladják:

a) a szállítás alatt a VI. melléklet B. részének 1.3. pontjában említett tűréshatárokat; és

b) az első albekezdésben említett esetekben a tagállam által rögzített maximális százalékos értéket.

A második albekezdésben említett illetékes hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket.

45. cikk

A nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó határidők

(1)  A külön vezetett nyilvántartásban vagy könyvelésben szereplő bejegyzéseket:

a) a 39., 40. és 44. cikkben említett nyilvántartás vagy könyvelés tekintetében a betárolások esetén legkésőbb az átvételt követő munkanapon, kitárolások esetén pedig legkésőbb a feladást követő harmadik munkanapon el kell készíteni;

b) a 41. cikkben említett nyilvántartás vagy könyvelés tekintetében legkésőbb a kezelést követő első munkanapon, alkoholtartalom-növelés esetén pedig aznap kell elkészíteni;

c) a 43. cikkben említett nyilvántartás vagy könyvelés esetében be- és kitárolások esetén legkésőbb az átvételt vagy a feladást követő munkanapon, felhasználáskor pedig a felhasználás napján kell elkészíteni.

A tagállamok azonban – különösen számítógépes adatbázis esetén – engedélyezhetnek hosszabb, 30 napot meg nem haladó időkorlátokat, feltéve, hogy a betárolások, kitárolások és a 41. cikkben említett kezelések – további igazoló okmányok alapján – továbbra is bármikor ellenőrizhetők, és hogy az említett okmányokat az illetékes hatóság vagy e hatóság által meghatalmazott szerv, illetve szervezet megbízhatónak tekinti.

(2)  Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérően és bármely, a 47. cikk (1) bekezdésének j) és k) pontja alapján a tagállamok által elfogadott rendelkezésére is figyelemmel ugyanannak a terméknek a szállítmányai havonkénti összesítésben is bejegyezhetők a kitárolási nyilvántartásba abban az esetben, ha a szállított terméket kizárólag a 25. cikk b) pontjának i. alpontjában említett tárolóedényekbe palackozzák.

46. cikk

Nyilvántartás lezárása

A be- és kitárolási nyilvántartásokat évente egyszer – a tagállamok által meghatározható időpontban – le kell zárni (éves mérleg). Az éves beszámolóval összefüggésben a készletekről leltár készül. A meglévő készleteket az éves beszámolót követő időpontban mint betárolást kell bejegyezni a nyilvántartásba. Ha az éves beszámoló eltérést mutat az elméleti készlet és a tényleges készlet között, a lezárt könyvekben erre vonatkozó megállapítást kell tenni.



IV.

FEJEZET

A II. és III. fejezet közös rendelkezései

47. cikk

Általános és átmeneti rendelkezések

(1)  A tagállamok:

a) előírhatják, hogy raktárnyilvántartást kell vezetni a területükön forgalomba hozott termékeknek a 25. cikk b) pontjának i. alpontjában említett, öt literes vagy kisebb névleges térfogatú tárolóedényekben való elhelyezésekor használt záróeszközökről, és abban különleges adatokat kell feltüntetni;

b) ha a szóban forgó információ az ellenőrzésekhez szükséges, előírhatják további információ feltüntetését a területükön előállított borászati termékek szállítmányait kísérő okmányokon;

c) ha a számítógépes raktárnyilvántartási rendszer miatt szükséges, megállapíthatják azt a helyet, ahol a borászati termékek területükről kiinduló szállítmányait kísérő okmányokon az egyes kötelező információkat fel kell tüntetni, feltéve, hogy ezzel a 31. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett minta kialakítása nem változik meg;

d) a más tagállam vagy harmadik ország területén való áthaladás nélkül a saját területükről induló és ott végződő szállításnál a 2015. július 31-én lejáró átmeneti időszakra engedélyezhetik a szőlősűrűség részadatainak az Oechsle-fokban kifejezett sűrűséggel történő helyettesítését;

e) előírhatják, hogy a saját területükön kiállított, borászati termékek szállítására vonatkozó kísérőokmányokon a szállítás megkezdésének dátumán kívül a szállítás indulásának időpontját is jelezni kell;

f) a 25. cikk a) pontja i. alpontjának kiegészítéseként megállapíthatják, hogy nincs szükség semmilyen okmányra abban az esetben, ha a szőlőt – akár zúzott, akár nem – vagy a szőlőmustot olyan termelői csoporthoz tartozó termelők szállítják, akik a szőlőt vagy szőlőmustot maguk termelik, illetve ha a termelői csoport a saját birtokában levő, fenti terméket szállítja, vagy abban az esetben, ha a fenti termékeket az adott termelők vagy termelői csoportok nevében szállítják egy begyűjtési pontra vagy az érintett csoport borkészítő létesítményeibe, feltéve, hogy az adott szállítás ugyanabban a szőlőtermő övezetben, illetve – abban az esetben, ha a szóban forgó terméket oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borrá történő feldolgozásra szánják – az érintett termőterületen kezdődik és ér véget, ideértve a közvetlenül szomszédos területet is;

g) a másolatok felhasználásának meghatározásával előírhatják:

i. hogy a feladónak a saját területükről induló szállítási műveleteket kísérő okmányokról egy vagy több másolatot kell készítenie;

ii. hogy egy másik tagállamból vagy harmadik országból induló és saját területükön befejeződő szállítási műveleteknél a címzettnek a kísérőokmányokról egy vagy több másolatot kell készítenie;

h) előírhatják, hogy a 25. cikk a) pontjának ii. alpontjában említett arra vonatkozó mentesség, hogy egyes szőlőszállítmányok esetében nem szükséges kísérőokmány, a területükről induló és ott végződő szállítás esetén ne legyen alkalmazandó;

i) megállapíthatják, hogy – a 29. cikkben említett, a saját területükről kiinduló és másik tagállam területén végződő szállítás esetén – a feladónak meg kell küldenie az említett cikk alapján kiállított másolatokkal együtt a kirakodási hely szerint illetékes hatóság nevét és címét is;

j) engedélyezhetik a meglévő nyilvántartások kiigazítását, és a nyilvántartások vezetésére és ellenőrzésére vonatkozóan további, illetve a meglévőnél szigorúbb szabályokat állapíthatnak meg;

k) a 33. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén előírhatják, hogy az illetékes hatóság vagy az e hatóság által meghatalmazott szerv, illetve szervezet láthassa el a nyilvántartás vezetését.

A j) pontban említett esetben a tagállamok különösen azt írhatják elő, hogy külön könyvelést kell vezetni az általuk meghatározott egyes termékek nyilvántartásához kapcsolódóan, vagy hogy külön nyilvántartást kell vezetni egyes termékkategóriák vagy a 41. cikk (1) bekezdésében említett kezelések esetében.

(2)  A 92/12/EGK irányelv sérelme nélkül a tagállamok a felhasznált záróeszközre hivatkozva nem tilthatják meg, illetve nem akadályozhatják a 25. cikk b) pontjának i. alpontjában említett, öt literes vagy kisebb névleges térfogatú tárolóedényekbe töltött termékek mozgását.

A tagállamok ugyanakkor a területükön palackozott termékek esetében megtilthatják egyes záróeszközök vagy csomagolástípusok használatát, vagy e záróeszközök használatát bizonyos feltételekhez köthetik.

48. cikk

A kísérőokmányok és a nyilvántartások megőrzése

(1)  A tagállamok által jogszabályaik vagy egyéb céllal tagállami szinten meghatározott eljárásaik végrehajtása érdekében elfogadott szigorúbb rendelkezések sérelme nélkül a kísérőokmányokat és az előírt másolatokat az elkészítésük szerinti naptári év végétől számított legalább öt évig meg kell őrizni.

(2)  A nyilvántartásokat és az abban szereplő kezelésekkel kapcsolatos okmányokat azt követően legalább öt évig meg kell őrizni, hogy a számlákat, amelyre utalnak, lezárták. Ha azonban a nyilvántartásban szereplő, jelentéktelen bormennyiségre vonatkozó egy vagy több számlát még nem zártak le, a szóban forgó számlákat át lehet vinni másik nyilvántartásba, feltéve, hogy az eredeti nyilvántartásban utalás történik a szóban forgó átvitelre. Ebben az esetben az első albekezdésben említett ötéves időszak az átvitel napján kezdődik.

▼M1

49. cikk

Értesítés

(1)  Minden tagállam értesíti a Bizottságot a következőkről:

a) az e cím végrehajtásáért felelős hatóság vagy hatóságok neve és címe;

b) adott esetben egy illetékes hatóság által az e cím végrehajtásával meghatalmazott szerv(ek) neve és címe.

(2)  Minden tagállam értesíti továbbá a Bizottságot:

a) az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságokkal és szervekkel kapcsolatos bármely későbbi változásról;

b) az e cím végrehajtására tett intézkedésekről, amennyiben azok az 555/2008/EK rendeletben említett, tagállamok közötti együttműködés szempontjából külön jelentőséggel bírnak.

(3)  A Bizottság a tagállamoktól származó információk alapján listát készít az illetékes hatóságok, valamint szervek nevéről és címéről, és a listát naprakészen tartja. A Bizottság e listát közzéteszi az interneten.

▼M2

(4)  A tagállamok 2013. január 1. előtt közlik a Bizottsággal azokat a feltételeket, amelyeket a 24. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett kísérőokmány kiállítására alkalmaznak.

▼B



IV.

CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

▼M1

50. cikk

Értesítés

(1)  E rendelet bármely rendelkezésének sérelme nélkül a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek az e rendeletben meghatározott értesítési határidők betartása érdekében.

(2)  Az e rendelet szerint nyilvántartásba vett információkat a tagállamok a nyilvántartásba vétel évét követő legalább öt borászati évig megőrzik.

(3)  Az e rendeletben előírt értesítés nem érinti a tagállamoknak a szőlőterületek statisztikai felméréseiről szóló 357/79/EGK rendeletben megállapított kötelezettségeit.

(4)  Az e rendeletben említett, a Bizottságnak eljuttatandó értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek ( 17 ) megfelelően kell megküldeni.

Mindazonáltal a 19. cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. és iii. alpontjában említett adatokat a tagállamoknak elektronikus formában kell megküldeniük, illetve elektronikus úton kell feltölteniük az Eurostat egypontos adatbeviteli rendszerébe a Bizottság (Eurostat) által meghatározott technikai előírásoknak megfelelően.

▼M2

(5)  A Bizottság az információkat az általa létrehozott információs rendszereken keresztül továbbítja és teszi elérhetővé az e rendelet által érintett hatóságok, szervek és személyek, valamint – adott esetben – a nyilvánosság számára.

Az információs rendszerekhez való hozzáférésre vonatkozó gyakorlati szabályokat a IXb. melléklet tartalmazza.

▼B

51. cikk

Nyilvánvaló tévedések

A tagállamok felé e rendelet alapján benyújtott bármely tájékoztatás, igény vagy kérelem a benyújtás után bármikor módosítható, ha e módosítás az illetékes hatóság által felismert nyilvánvaló tévedésre vonatkozik.

52. cikk

Vis maior és rendkívüli körülmények

Az e rendeletben előírt szankcióktól el kell tekinteni a 73/2009/EK tanácsi rendelet ( 18 ) 31. cikke szerinti vis maior vagy rendkívüli körülmények esetében.

53. cikk

Hatályon kívül helyezés és hivatkozások

A 649/87/EGK, a 884/2001/EK és az 1282/2001/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat az erre a rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, a X. mellékletben megállapított megfelelési táblázatoknak megfelelően.

54. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2009. augusztus 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

A szőlőkataszterben feltüntetendő adatokra vonatkozó minimumkövetelmények és az ezekkel kapcsolatos, 3. cikk szerinti előírások

1.   GAZDASÁGI AKTA

1.1.    Azonosítás és helymegjelölés

1) A 73/2009/EK rendelet szerinti – annak 15. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett, az egyes mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására szolgáló egységes rendszerrel összeegyeztethető – termelői azonosító.

2) A megművelt szőlőparcellákat tartalmazó lista és e parcellák helye (a 73/2009/EK rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 17. cikkében említett, az egyes mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló egységes rendszerrel összeegyeztethető azonosító).

3) A termelőknek kiosztott, de még fel nem használt telepítési jogok, valamint a termelők birtokában lévő újratelepítési jogok (az 555/2008/EK rendelet 74. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 15. táblázatával összeegyeztethető adatok).

1.2.    A szőlőparcella jellemzői

1) A szőlőparcella azonosítása: a szőlőparcellák azonosítására szolgáló rendszer telekkönyvi térképeken és dokumentumokon, vagy más térképészeti forrásokon alapul. Ennek során a számítógépes térinformatikai rendszereknél alkalmazott technológiákat kell alkalmazni, ideértve elsősorban az egységes szabványok alapján történő légi vagy műholdas ortokorrigált digitális felvételezést, amely legalább 1:10 000 léptékű térképészeti pontosságot biztosít.

2) A szőlőparcella területe

Azokban az esetekben, amikor a szőlőt más kultúrákkal együtt termesztik:

a) az érintett parcella összterülete;

b) tiszta szőlőtermelő terület nagysága (az átszámításhoz a tagállam által meghatározott megfelelő együtthatókat kell használni).

3) A szőlőparcella területe vagy adott esetben a tiszta szőlőtermő terület nagysága, a szőlő jellemzői szerinti bontásban:

a) Borszőlőfajtákkal beültetett terület nagysága (az 555/2008/EK rendelet 74. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 14. táblázatával összeegyeztethető adatok):

i. oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor előállítására alkalmas

 fehér,

 vörös/rozé;

ii. oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor előállítására alkalmas

 fehér,

 vörös/rozé;

iii. oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem ellátott bor előállítására alkalmas

 fehér,

 vörös/rozé.

b) Olyan szőlőfajtákkal beültetett terület nagysága, amelyek a tagállamok által a 479/2008/EK rendelet 24. cikkének megfelelően elkészített osztályozásban – ugyanarra a közigazgatási egységre nézve – borszőlőfajtaként, vagy adott esetben csemegeszőlő-fajtaként, mazsolaszőlő-fajtaként, illetve a borpárlat előállítására szolgáló fajtaként szerepel.

c) Olyan borszőlőfajtákkal beültetett terület nagysága, amelyeket a 479/2008/EK rendelet 24. cikke szerint a tagállamok nem soroltak vagy nem tudnak osztályba sorolni.

d) Mazsolaszőlő-fajtákkal beültetett terület nagysága.

e) Kizárólag szőlő vegetatív szaporítóanyagának (oltvány) termesztésére szolgáló beültetett terület nagysága.

f) A későbbiekben oltásra szánt, de még nem oltott szőlővel beültetett terület nagysága.

g) Termelés alól kivont beültetett terület nagysága.

h) Más.

4) Borszőlőfajták, az ezekkel beültetett terület becsült nagysága és arányuk az érintett szőlőparcellában (az 555/2008/EK rendelet 74. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 16. táblázatával összeegyeztethető adatok).

5) Az 1998. augusztus 31. után, megfelelő telepítési jog nélkül szőlővel betelepített terület nagysága (az 555/2008/EK rendelet 58. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 2. és 3. táblázatával összeegyeztethető adatok).

6) Az 1998. szeptember 1-je előtt, jogszerűtlen szőlőtelepítéssel betelepített terület nagysága (az 555/2008/EK rendelet 58. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 4–7. táblázatával összeegyeztethető adatok).

7) Az odaítélt új telepítési jogok szerinti terület nagysága (az 555/2008/EK rendelet 61. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 8. táblázatával összeegyeztethető adatok).

8) A kivágási támogatásra jogosult beültetett terület nagysága (az 555/2008/EK rendelet 73. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 11. táblázatával összeegyeztethető adatok).

9) A támogatással kivágott területek nagysága (az 555/2008/EK rendelet 68. és 73. cikkében említett adatokkal és a XIII. mellékletének 12. táblázatával összeegyeztethető adatok).

10) A 479/2008/EK rendelet 11. cikke szerinti szerkezetátalakítás és átállítás által érintett beültetett terület nagysága (az 555/2008/EK rendelet VII. és VIII. mellékletének táblázataival összeegyeztethető adatok).

11) A 479/2008/EK rendelet 12. cikke szerinti zöldszüret által érintett beültetett terület nagysága (az 555/2008/EK rendelet VII. és VIII. mellékletének táblázataival összeegyeztethető adatok).

12) A telepítés éve vagy annak hiányában az érintett szőlőparcella becsült kora (a 357/79/EGK rendelettel összeegyeztethető adatok).

1.3.    Kötelező bejelentések

1) Szüreti jelentés (a szüreti jelentésre vonatkozó 8. cikk, valamint a II. és III. melléklet táblázataival összeegyeztethető adatok).

2) Termelési jelentés (a termelési jelentésre vonatkozó 9. cikk, valamint a IV. melléklet táblázatával összeegyeztethető adatok).

3) Készletjelentés (a készletjelentésre vonatkozó 11. cikk, valamint az V. melléklet táblázatával összeegyeztethető adatok).

2.   TERMELÉSI AKTA

2.1.    Azonosítás

A 9. cikk szerinti termelési jelentés elkészítésére köteles természetes vagy jogi személy, illetve e személyek csoportjának azonosítója.

2.2.    Kötelező bejelentések

1) Termelési jelentés (a termelési jelentésre vonatkozó 9. cikk, valamint a IV. melléklet táblázatával összeegyeztethető adatok).

2) Készletjelentés (a készletjelentésre vonatkozó 11. cikk, valamint az V. melléklet táblázatával összeegyeztethető adatok).

3.   EGYÉB

A termelési aktában nem szereplő, szőlővel beültetett teljes terület e rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint.




II. MELLÉKLET



Szüreti jelentés [a 8. cikknek megfelelően]

Nyilatkozattevő:

A szőlőültetvény területe (hektárban) …

Termőterület

Szüretelt szőlő mennyisége

(hl vagy 100 kg)

A szőlő felhasználása (hl)

Borrá történő feldolgozás a nyilatkozattévő által

Szövetkezetnek szállítva (1)

Borkészítőnek értékesítve (1)

Egyéb rendeltetés (1)

Ha (2)

Parcellasorszám

Vörös

Fehér

Vörös

Fehér

Szőlő

Must

Szőlő

Must

Vörös

Fehér

Vörös

Fehér

Vörös

Fehér

Vörös

Fehér

 

1.  Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok előállítására szánt szőlőültetvény

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

2.  Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok előállítására szánt szőlőültetvény

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

3.  Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem ellátott fajtaborok előállítására szánt szőlőültetvény

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

4.  Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel nem ellátott borok előállítására szánt szőlőültetvény

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

5.  Más borok (3) előállítására szánt szőlőültetvény

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

(1)   A nyilatkozattévő által szállított vagy értékesített szőlőmennyiségeket összesítve kell feltüntetni. E szállítmányok vagy értékesítések részletei a III. mellékletben találhatóak.

(2)   A jelentésben megadandó terület a tagállam által igazgatási egységben meghatározott, szőlővel beültetett terület.

(3)   „Más borok” alatt olyan szőlőfajtákból készült borok értendők, amelyek a tagállamok által a 479/2008/EK rendelet 24. cikkének megfelelően elkészített osztályozásban – ha alkalmazandó, ugyanarra a közigazgatási egységre nézve – borszőlőfajtaként, vagy adott esetben csemegeszőlő-fajtaként, mazsolaszőlő-fajtaként, illetve a borpárlat előállítására szolgáló fajtaként szerepelnek.




III. MELLÉKLET



Szüreti jelentés [a 8. cikknek megfelelően]

(A termelési jelentés előtt értékesített vagy szállított termékekre vonatkozóan)

Címzett

A borkészítőnek értékesített vagy szövetkezetnek szállított termékek típusa (hektoliter vagy 100 kg)

Borkészítésre szánt szőlő és/vagy must

OEM-mel ellátott

OFJ-vel ellátott

Nem OEM/OFJ fajtabor

Nem OEM/OFJ

Más borok

Vörös

Fehér

Vörös

Fehér

Vörös

Fehér

Vörös

Fehér

Vörös

Fehér

1.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

2.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

3.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

4.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

5.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

OEM – oltalom alatt álló eredetmegjelölés, OFJ – oltalom alatt álló földrajzi jelzés.




IV. MELLÉKLET

Termelési jelentés [a 9. cikknek megfelelően]



A.  A nyilatkozattevőre vonatkozó adatok (1)

B.  A termékek tárolási helye



A felhasznált termékek kategóriái (2)

A szállító neve és címe, valamint hivatkozás a szállítási dokumentumra

(kísérőokmány vagy más)

Annak a szőlő termőterületnek a nagysága, ahonnan a felhasznált termékek származnak

Szőlő

(hl vagy 100 kg)

A borászati év kezdete óta előállított termékek és a borkészleteken kívüli egyéb készletek a jelentés elkészítésének időpontjában

(hektoliterben)

OEM-mel ellátott

OFJ-vel ellátott

fajtabor, nem OEM/OFJ

Nem OEM/OFJ

Más (3)

Must (4)

Bor (5)

Must (4)

Bor (5)

Must (4)

Bor (5)

Must (4)

Bor (5)

Must

Bor (5)

v/r

f

v/r

f

v/r

f

v/r

f

v/r

f

v/r

f

v/r

f

v/r

f

v/r

f

v/r

f

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

(1)   A szövetkezetek esetében a többi tagtól külön kell feltüntetni azokat a tagokat, akik teljes termését a szövetkezet veszi át.

(2)   Szőlő, szőlőmust (sűrített must, finomított mustsűrítmény, részben erjedt must), még erjedésben lévő újbor.

(3)   Ez a mező a borászati év azon termékeire vonatkozik, amelyek nem szerepelnek az előző mezőkben, valamint a jelentés időpontjában tárolt sűrített mustra és finomított mustsűrítményre. A mennyiségeket termékkategóriánként kell feltüntetni.

(4)   Beleértve a részben erjedt mustot, de figyelmen kívül hagyva a sűrített mustot és a finomított mustsűrítményt.

(5)   Beleértve a még erjedésben lévő újbort.




V. MELLÉKLET



A bor- és mustkészletekre vonatkozó jelentés [a 11. cikk szerint]

A július 31-i állapot szerint (hektoliterben)

Termékkategória

Összes készlet

ebből vörös és rozé

ebből fehér

Megjegyzések

Bor

1.  Termelői készletek:

— oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok (1)

— oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok (2)

— nem OEM/OFJ fajtaborok

— nem OEM/OFJ borok (3)

— más borok (4)

 
 
 
 

Összesen

 
 
 

2.  Kereskedői készletek:

a)  közösségi eredetű borok:

— oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok (1)

— oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok (2)

— nem OEM/OFJ fajtaborok

— nem OEM/OFJ borok (3)

b)  harmadik országból származó borok

 
 
 

Összesen

 
 
 

3.  Összesen (1+2)

 
 
 

Must

1.  Termelői készletek:

— sűrített szőlőmust

— finomított szőlőmustsűrítmény

— más mustok (5)

 
 
 
 

Összesen

 
 
 

2.  Kereskedői készletek:

— sűrített szőlőmust

— finomított szőlőmustsűrítmény

— más mustok (5)

 
 
 

Összesen

 
 
 

3.  Összesen (1+2)

 
 
 

(1)   Beleértve a meghatározott termőhelyről származó minőségi borokat is.

(2)   Beleértve a földrajzi jelzéssel ellátott asztali borokat is.

(3)   Beleértve a földrajzi jelzéssel nem ellátott asztali borokat is.

(4)   Ez a mező azokra a borokra vonatkozik, amelyek nem szerepelnek az előző mezőkben. A mennyiségeket termékkategóriánként kell feltüntetni.

(5)   Beleértve a szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot és a töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmustot is.




VI. MELLÉKLET

▼M2

A kísérőokmányok kiállítására vonatkozó utasítások

▼B

A.   Általános szabályok

1. A kísérőokmányt olvashatóan és kitörölhetetlen írással kell kitölteni.

▼M2

2. A kísérőokmány nem tartalmazhat törlést vagy átírást.

▼B

3. A kísérőokmány minden előírt másolatán fel kell tüntetni a „másolat” szót, vagy egy azzal egyenértékű jelölést.

▼M2 —————

▼B

6. Az alábbi esetekben azokhoz az egy szállítmány formájában szállított termékekhez, amelyeknek a feladója is és a címzettje is azonos, elegendő egyetlen kísérőokmányt elkészíteni:

a) ugyanazon termékkategória két vagy több tételénél; vagy

b) különböző termékkategóriák két vagy több tételénél, feltéve, hogy azokat 60 liter vagy kisebb névleges térfogatú, egyszer használatos záreszközzel ellátott, címkézett tárolóedényekben helyezik el.

7. Az 33. cikk (1) bekezdésében említett esetben, vagy ha a szállítmányt kísérő okmányt az illetékes hatóság készíti el, az okmány csak akkor érvényes, ha a szállítás legkésőbb – esettől függően – az érvényesítés időpontját vagy az elkészítés napját követő ötödik munkanapon megkezdődik.

8. Ha a termékeket ugyanannak a szállítótartálynak külön részeiben szállítják, vagy a termékek a fuvarozás közben keverednek, mindegyik részhez – akár külön, akár keverék formájában szállítják őket – kísérőokmányt kell kiállítani. Az okmányon – az egyes tagállamokban megállapított szabályoknak megfelelően – fel kell tüntetni az elegyítésből származó termék felhasználását.

A tagállamok engedélyezhetik azonban, hogy a feladók vagy más, meghatalmazott személyek az elegyítésből származó összmennyiségre vonatkozóan egyetlen kísérőokmányt készítsenek. Az illetékes hatóság ebben az esetben megfelelő utasításokat ad arra nézve, hogyan kell igazolni a különböző rakományok kategóriáját, származását és mennyiségét.

B.   Különleges szabályok

1. A termék leírására vonatkozó adatok:

1.1. A termék típusa

Fel kell tüntetni azt a terméktípust, amelybe a termék tartozik, olyan, a közösségi szabályoknak megfelelő kifejezés alkalmazásával, amely a termék legpontosabb leírását adja, például:

a) nem OEM/OFJ bor;

b) nem OEM/OFJ fajtabor;

c) OEM vagy OFJ bor;

d) szőlőmust;

e) szőlőmust OEM bor előállításához;

f) importált bor.

1.2. A 479/2008/EK rendelet IV. mellékletének 1–9., 15. és 16. pontjában szereplő borok nem palackozva történő szállítása esetén a termék leírásának tartalmaznia kell az említett rendelet 60. cikkében szereplő választható adatokat, amennyiben ezek az adatok a címkén szerepelnek vagy a előreláthatóan szerepelni fognak.

1.3. Alkoholtartalom és sűrűség a palackozatlan termékek fuvarozása vagy a 60 liter vagy kisebb névleges térfogatú, címkézett tárolóedényekben szállított termékek esetében:

a) a bor – kivéve a még erjedésben lévő újbort – tényleges alkoholtartalmát vagy a még erjedésben lévő újbor és a részben erjedt szőlőmust összes alkoholtartalmát térfogatszázalékban, egy tizedes pontossággal kell kifejezni;

b) a szőlőmust refrakciós mutatóját a Közösség által elismert mérési módszerrel kell meghatározni. Ezt a térfogatszázalékban megállapított potenciális alkoholtartalommal kell kifejezni. Mindez helyettesíthető a g/cm3-ben kifejezett sűrűséggel;

c) az alkohol hozzáadásával lefojtott friss szőlőmust sűrűségét g/cm3-ben, a termék tényleges alkoholtartalmát pedig térfogatszázalékban, egy tizedes pontossággal kell kifejezni;

d) a sűrített szőlőmust, a finomított szőlőmustsűrítmény és a sűrített szőlőlé cukortartalmát az összes cukortartalom literenkénti és kilogrammonkénti, grammban megadott értékével kell kifejezni;

e) a szőlőtörköly és a borseprő tényleges alkoholtartalmának feltüntetése nem kötelező, kifejezése a tiszta alkohol decitonnánkénti literjében történik.

Ezeket az adatokat a Közösség által elismert, az elemzési módszerekre vonatkozó szabályokban található átszámítási táblázatok alkalmazásával kell kifejezni.

Az egyes borászati termékekre vonatkozó határértékeket megállapító közösségi rendelkezések sérelme nélkül, a következő tűréshatárok megengedettek:

a) az összes vagy tényleges alkoholtartalom tekintetében ± 0,2 térfogatszázalékos tűréshatár;

b) a sűrűség tekintetében ± hategységnyi tűréshatár a negyedik tizedesig (± 0,0006);

c) a cukortartalom tekintetében ± 3 %.

1.4. Egyéb megjelölések palackozatlan bor és must fuvarozásakor:

a)   Szőlőtermő övezet

Azt a szőlőtermő övezetet, ahonnan a szállított termék származik, a 479/2008/EK rendelet IX. mellékletének megfelelően és az alábbi rövidítések alkalmazásával kell megadni: A., B., C. I., C. II., C. III. a) és C. III. b).

b)   Végrehajtott kezelések

A következő számoknak zárójelben történő alkalmazásával meg kell jelölni azokat a kezeléseket, amelyeket a szállított terméken elvégeztek:

0

:

a terméken az alábbi eljárások egyikét sem hajtották végre,

1

:

a termék alkoholtartalmát növelték,

2

:

a termék savtartalmát növelték,

3

:

a termék savtartalmát csökkentették,

4

:

a terméket édesítették,

5

:

a termékhez boralkoholt adtak,

6

:

a termékhez a leírásban megadottól eltérő földrajzi egységről származó terméket adtak hozzá,

7

:

a termékhez a leírásban megadottól eltérő szőlőfajtából nyert terméket adtak hozzá,

8

:

a termékhez a leírásban megadottól eltérő évben szüretelt terméket adtak hozzá,

9

:

a terméket tölgyfadarabok felhasználásával állították elő,

10

:

a termék új borászati eljárás kísérleti célú alkalmazásával készült,

▼M3

11

:

a termék alkoholtartalmát kiigazították,

▼B

12

:

egyéb (éspedig).

Példák:

a) a B övezetből származó olyan bor esetében, amelynek alkoholtartalmát növelték, a jelölés B (1);

b) a C. III. b) övezetből származó olyan bor esetében, amelynek savtartalmát növelték, a jelölés C. III. b) (2).

A szőlőtermő övezetre és a végrehajtott kezelésekre vonatkozó jelölések kiegészítik a termékleírásra vonatkozó jelöléseket, feltüntetésük azonos mezőben történik.

2. A nettó mennyiség megadása:

A nettó mennyiséget:

a) a tonnában vagy kilogrammban mért szőlő, sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény, sűrített szőlőlé, szőlőtörköly és borseprő esetében „t” vagy „kg” szimbólumokkal kell kifejezni;

b) az egyéb, hektoliterben vagy literben mért termékeknél, „hl” vagy „l” szimbólumokkal kell kifejezni.

A nem palackozva szállított termékmennyiségek esetében a nettó összmennyiség feltüntetésénél 1,5 %-os tűréshatár megengedett.

▼M2

C.   A 24. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően szolgáltatandó információk

A szolgáltatandó információk az alábbi táblázat 1. oszlopában szereplő adatelemek formájában vannak feltüntetve.

A 24. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és iii. alpontjában említett kísérőokmányok kiállítása céljából ezen adatelemeket a 684/2009/EK rendelet I. mellékletében szereplő táblázatok A és B oszlopában feltüntetett számok és betűk azonosítják (lásd az alábbi táblázat 2. oszlopát).

A 24. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett kísérőokmányok kiállítása céljából ezen adatelemeket a 3649/92/EGK rendeletben feltüntetett számok és betűk azonosítják (lásd az alábbi táblázat 3. oszlopát).

Az adatelemek sorrendjét és a feltüntetésükre vonatkozó részleteket a tagállamok határozzák meg az e melléklet B. részében megállapított szabályok alapján.



1.

2.

3.

Hivatkozási szám: minden szállítmányt el kell látni egy hivatkozási számmal, amellyel a szállítmányt a feladó nyilvántartásában azonosítani lehet. Ez a szám az adott esettől függően az egyedi adminisztratív hivatkozási kód, az MVV-kód vagy az egyszerűsített kísérőokmánynak az adminisztratív okmány vagy kereskedelmi okmány formájában kiállított kísérőokmányhoz rendelt hivatkozási száma.

1d

2

Feladó: teljes név és cím, beleértve az irányítószámot is (adott esetben a SEED (1) szerinti jövedéki szám is)

2

1

A feladás helye: a feladás tényleges helye, ha az árut nem a feladó címéről adják fel

3

1

Címzett: teljes név és cím, beleértve az irányítószámot is (adott esetben a SEED szerinti jövedéki szám is)

5

4

Rendeltetési hely: a tényleges rendeltetési hely, ha az árut nem a címzett címére szállítják

7

7

A feladás helye szerint illetékes hatóságok: a kísérőokmány kiállításának ellenőrzéséért a feladás helyén felelős illetékes hatóság neve és címe. Erre a csak egy másik tagállamba történő fuvarozás vagy az Unión kívülre történő kivitel esetében van szükség.

10

A. rovat

Szállító: az első szállításért felelős személy neve és címe (ha nem azonos a feladóval)

15

5

A szállításra vonatkozó egyéb adatok:

a)  az igénybe vett szállítóeszköz típusa (tehergépkocsi, kisteherautó, tartálykocsi, gépkocsi, vasúti teherkocsi, vasúti tartálykocsi, repülőgép)

b)  rendszám, illetve hajó esetén annak neve (feltüntetése nem kötelező)

Abban az esetben, ha az egyik szállítóeszköz-típusról a másikra váltanak át, a terméket berakodó szállítónak az okmány hátoldalán fel kell tüntetnie:

— a szállítás megkezdésének dátumát,

— az igénybe vett szállítóeszköz típusát, valamint gépkocsi esetében annak rendszámát, hajó esetében annak nevét,

— vezetéknevét, keresztnevét (keresztneveit), illetve a vállalkozása nevét, valamint címét, ideértve a postai irányítószámot is.

A rendeltetési hely megváltozása esetén: a tényleges rendeltetési hely

16

5

KN-kód

17c

9

A termék leírása az 1234/2007/EK rendeletnek és a hatályos nemzeti rendelkezéseknek megfelelően, különös tekintettel a kötelező adatokra

17p

8

Az árut tartalmazó csomagok leírása: azonosító számok és a csomagok száma, a csomagokon belüli csomagolások száma. A 24. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említettektől eltérő kísérőokmányok esetében a leírás folytatódhat az egyes másolatokhoz csatolt külön lapon. Erre a célra használható egy csomagjegyzék.

17.1

Palackozatlan termékek esetében:

— bor esetében a tényleges alkoholtartalom,

— nem erjedt termékeknél a refrakciós mutató vagy a sűrűség,

— erjedésben lévő termékeknél a teljes alkoholtartalom,

— a 4 g/l-nél nagyobb maradékcukor-tartalmú boroknál a tényleges alkoholtartalmon túl az összes alkoholtartalom.

17g és o

Palackozatlan termékek szállítása esetén feltüntethető választható adatok: az 1234/2007/EK rendelet XIb. mellékletének 1–9., 15. és 16. pontjában szereplő borok nem palackozva történő szállítása esetén a termék leírásának tartalmaznia kell az említett rendelet 118z. cikkében szereplő választható adatokat, amennyiben ezek az adatok a címkén szerepelnek vagy előreláthatóan szerepelni fognak.

17p

Mennyiség:

— palackozatlan termékeknél a nettó összmennyiség,

— palackozott termékeknél a felhasznált tárolóedények száma.

17d, e és f, valamint 17.1

Tanúsítványok: OEM-tanúsítvány, OFJ-tanúsítvány, illetve a szüreti év vagy a borszőlőfajta (borszőlőfajták) feltüntetésével forgalmazott borokra vonatkozó igazolás tanúsítása: lásd a 24. cikk (1) bekezdésének b) pontját és a 31. cikket

17l

14

A borászati termékek kategóriája

17.2a

8

A szőlőtermő övezet kódja

17.2b

Borászati műveleti kód

17.2.1a

Tanúsítvány – exportellenőrzés (adott esetben)

18

A

A szállítás megkezdésének dátuma és – abban az esetben, ha a szállítás megkezdésének helye szerinti tagállam előírja – időpontja

18

15

A feladás helye szerinti illetékes szerv általi láttamozás a 24. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említettektől eltérő kísérőokmányok esetében (amennyiben ez követelmény)

18

15

(1)   Jövedékiadatcsere-rendszer (SEED: System of Exchange of Excise Data).

▼M2 —————

▼M2




VIII. MELLÉKLET

A 26. cikk első bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett különleges bélyegző

image

1. A tagállam jelképe

2. Illetékes hatóság vagy területi illetékességű szerv

3. Hitelesítés

▼C1




IX. MELLÉKLET

A 27. cikk (2) bekezdésében említett megjegyzések

bolgárul

:

„Изнесено: EAD № … от [дата]“

spanyolul

:

«Exportado: DAE no … de[fecha]»

csehül

:

„Vyvezeno: VDD č. … ze dne [datum]“

dánul

:

»Udførsel: EAD-nr.: … af [dato]«

németül

:

Ausgeführt: ABD Nr. … vom [Datum]

észtül

:

„Eksporditud: EAD nr …, … [kuupäev]”

görögül

:

«Εξαχθέν: ΣΕΕ αριθ. … της [ημερομηνία]»

angolul

:

‘Exported: EAD No … of [date]’

franciául

:

«Exporté: EAD no … du [date]»

▼M4

horvátul

:

„Izvezeno: PII br. … [datum]”

▼C1

olaszul

:

«Esportato: DAE n. … del [data]»

lettül

:

“Eksportēts: [datums] EPD Nr. …”

litvánul

:

„Eksportuota: ELD Nr. …, [data]“

magyarul

:

„Exportálva: KKO-sz.: …, [dátum]”

máltaiul

:

“Esportat: EAD nru … ta' [data]”

hollandul

:

„Uitgevoerd: EAD nr. … van [datum]”

lengyelül

:

„Wywieziono: EAD nr … z dnia [data]”

portugálul

:

«Exportado: DAE n.o … de [data]»

románul

:

„Exportat: EAD nr. … din [data]”

szlovákul

:

„Vyvezené: EAD č. … zo dňa [dátum]“

szlovénül

:

„Izvoženo: SIL št. … z dne [datum]“

finnül

:

”Viety: EAD-asiakirja nro …, … [päiväys]”

svédül

:

Exporterad: Exportföljedokument (EAD) nr … av den [datum]

▼M2




IXa. MELLÉKLET

A.    A 31. cikk (2) és (3) bekezdésében említett információk

A 31. cikk (2) és (3) bekezdésében említett információknak magukban kell foglalniuk a következő elemeket:

a)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok esetében : a kísérőokmányt az oltalom alatt álló eredetmegjelölés tanúsítására alkalmas okmánynak minősítő nyilatkozat, amelyet az OEM-nek a 607/2009/EK rendelet 18. cikke alapján létrehozott „E-Bacchus nyilvántartásban” szereplő nyilvántartási száma követ;

b)

az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok esetében : a kísérőokmányt az oltalom alatt álló földrajzi jelzés tanúsítására alkalmas okmánynak minősítő nyilatkozat, amelyet az OFJ-nek a 607/2009/EK rendelet 18. cikke alapján létrehozott „E-Bacchus nyilvántartásban” szereplő nyilvántartási száma követ;

c)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező, a szüret évének feltüntetésével forgalmazott borok esetében : a kísérőokmányt a szüret évének igazolására alkalmas okmánynak minősítő nyilatkozat az 1234/2007/EK rendelet 118z. cikkének megfelelően;

d)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező, a borszőlőfajta (borszőlőfajták) feltüntetésével forgalmazott fajtaborok esetében : a kísérőokmányt a borszőlőfajta vagy borszőlőfajták („fajtabor”) igazolására alkalmas okmánynak minősítő nyilatkozat az 1234/2007/EK rendelet 118z. cikkének megfelelően;

e)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező, a szüret évének és a borszőlőfajtá(k)nak a feltüntetésével forgalmazott borok esetében : a kísérőokmányt a szüret évének és a borszőlőfajtá(k)nak („fajtabor”) az igazolására alkalmas okmánynak minősítő nyilatkozat az 1234/2007/EK rendelet 118z. cikkének megfelelően.

B.    A 31. cikk (2) és (3) bekezdésében említett megjegyzések

  bolgárul:

 

а)

за вината със ЗНП : „Настоящият документ удостоверява защитеното наименование за произход“, „№ […, …] в електронния регистър E-Bacchus“;

б)

за вината със ЗГУ : „Настоящият документ удостоверява защитеното географско указание“,: „№ […, …] в електронния регистър E-Bacchus“;

в)

за вината без ЗНП или ЗГУ, продавани с обозначение на годината на производство : „Настоящият документ удостоверява годината на производство в съответствие с член 118щ от Регламент (ЕО) № 1234/2007“;

г)

за вината без ЗНП или ЗГУ, продавани с обозначение на винения сорт (винените сортове) лоза : „Настоящият документ удостоверява винения сорт (винените сортове) лоза („сортово вино“) в съответствие с член 118щ от Регламент (ЕО) № 1234/2007“;

д)

за вината без ЗНП или ЗГУ, продавани с обозначение на годината на производство и обозначение на винения сорт (винените сортове) лоза : „Настоящият документ удостоверява годината на производство и винения сорт (винените сортове) лоза („сортово вино“) в съответствие с член 118щ от Регламент (ЕО) № 1234/2007“.

  spanyolul:

 

a)

Vinos con DOP : «El presente documento tiene valor de certificado de denominación de origen protegida», «No […, …] del registro E-Bacchus».

b)

Vinos con IGP : «El presente documento tiene valor de certificado de indicación geográfica protegida», «No […, …] del registro E-Bacchus».

c)

Vinos no amparados por una DOP ni una IGP comercializados con indicación del año de cosecha : «El presente documento tiene valor de certificación del año de cosecha, de conformidad con el artículo 118 septvicies del Reglamento (CE) no 1234/2007».

d)

Vinos no amparados por una DOP ni una IGP comercializados con indicación de la variedad o las variedades de uva de vinificación : «El presente documento tiene valor de certificación de la variedad o las variedades de uvas de vinificación (“vino varietal”), de conformidad con el artículo 118 septvicies del Reglamento (CE) no 1234/2007».

e)

Vinos no amparados por una DOP ni una IGP comercializados con indicación del año de cosecha y de la variedad o las variedades de uva de vinificación : «El presente documento tiene valor de certificación del año de cosecha y de la variedad o las variedades de uvas de vinificación (“vino varietal”), de conformidad con el artículo 118 septvicies del Reglamento (CE) no 1234/2007».

  csehül:

 

a)

u vína s CHOP : „Tento doklad slouží jako osvědčení o chráněném označení původu“, „č. […, …] v registru E-Bacchus“;

b)

u vína s CHZO : „Tento doklad slouží jako osvědčení o chráněném zeměpisném označení,“: „č. […, …] v registru E-Bacchus“;

c)

u vína bez CHOP nebo CHZO uváděného na trh s označením roku sklizně : „Tento doklad slouží jako certifikace roku sklizně podle článku 118z nařízení (ES) č. 1234/2007“;

d)

u vína bez CHOP nebo CHZO uváděného na trh s označením moštové odrůdy nebo moštových odrůd : „Tento doklad slouží jako certifikace moštové odrůdy nebo moštových odrůd („odrůdové víno“) podle článku 118z nařízení (ES) č. 1234/2007“;

e)

u vína bez CHOP nebo CHZO uváděného na trh s označením roku sklizně a s označením moštové odrůdy nebo moštových odrůd : „Tento doklad slouží jako certifikace roku sklizně a moštové odrůdy nebo moštových odrůd („odrůdové víno“) podle článku 118z nařízení (ES) č. 1234/2007“.

  dánul:

 

a)

for vine med BOB : »Dette dokument attesterer rigtigheden af den beskyttede oprindelsesbetegnelse«, »nr. […, …] i E-Bacchus-databasen«

b)

for vine med BGB : »Dette dokument attesterer rigtigheden af den beskyttede geografiske betegnelse«, »nr. […, …] i E-Bacchus-databasen«

c)

for vine uden BOB eller BGB, som markedsføres med angivelse af høstår : »Dette dokument attesterer rigtigheden af høståret, jf. artikel 118z i forordning (EF) nr. 1234/2007«

d)

for vine uden BOB eller BGB, som markedsføres med angivelse af den (eller de) anvendte druesort(er) til vinfremstilling : »Dette dokument attesterer rigtigheden af den (eller de) anvendte druesort(er) til vinfremstilling (»enkeltdruevin«), jf. artikel 118z i forordning (EF) nr. 1234/2007«

e)

for vine uden BOB eller BGB, som markedsføres med angivelse af høstår og med angivelse af den (eller de) anvendte druesort(er) til vinfremstilling : »Dette dokument attesterer rigtigheden af høståret og den (eller de) anvendte druesort(er) til vinfremstilling (»enkeltdruevin«), jf. artikel 118z i forordning (EF) nr. 1234/2007«.

  németül:

 

a)

für Weine mit g.U. : „Dieses Dokument gilt als Bescheinigung der geschützten Ursprungsbezeichnung“, „Nr. […, …] des E-Bacchus-Registers“

b)

für Weine mit g.g.A. : „Dieses Dokument gilt als Bescheinigung der geschützten geografischen Angabe“, „Nr. […, …] des E-Bacchus-Registers“

c)

für Weine ohne g.U. oder g.g.A., die mit Angabe des Erntejahres vermarktet werden : „Dieses Dokument gilt als Zertifizierungsnachweis des Erntejahres gemäß Artikel 118z der Verordnung (EG) Nr. 1234/2007“

d)

für Weine ohne g.U. oder g.g.A., die mit Angabe der Keltertraubensorte(n) vermarktet werden : „Dieses Dokument gilt als Zertifizierungsnachweis der Keltertraubensorte(n) (‚Rebsortenwein‘) gemäß Artikel 118z der Verordnung (EG) Nr. 1234/2007“

e)

für Weine ohne g.U. oder g.g.A., die mit Angabe des Erntejahres und der Keltertraubensorte(n) vermarktet werden : „Dieses Dokument gilt als Zertifizierungsnachweis des Erntejahres und der Keltertraubensorte(n) (‚Rebsortenwein‘) gemäß Artikel 118z der Verordnung (EG) Nr. 1234/2007“

  észtül:

 

a)

kaitstud päritolunimetusega veinide puhul : „Käesolev dokument toimib kaitstud päritolunimetust tõendava dokumendina”, „Registri E-Bacchus nr […, …]”;

b)

kaitstud geograafilise tähisega veinide puhul märge : „Käesolev dokument toimib kaitstud geograafilist tähist tõendava dokumendina”, „Registri E-Bacchus nr […, …]”;

c)

viinamarjade koristamise aastaga ilma kaitstud päritolunimetuse või kaitstud geograafilise tähiseta veinide puhul : „Käesolev dokument toimib määruse (EÜ) nr 1234/2007 artikli 118z kohase viinamarjade koristamise aasta sertifikaadina”;

d)

veiniviinamarjasordi (-sortide) tähisega ilma kaitstud päritolunimetuse või kaitstud geograafilise tähiseta veinide puhul : „Käesolev dokument toimib määruse (EÜ) nr 1234/2007 artikli 118z kohase veiniviinamarjasordi (-sortide) (nn sordiveinid vin de cépage) sertifikaadina”;

e)

viinamarjade koristamise aastaga ja veiniviinamarjasordi (-sortide) tähisega ilma kaitstud päritolunimetuse või kaitstud geograafilise tähiseta veinide puhul : „Käesolev dokument toimib määruse (EÜ) nr 1234/2007 artikli 118z kohase viinamarjade koristamise aastat ja sordiveinide veiniviinamarjasorti (-sorte) (nn sordiveinid vin de cépage) sertifikaadina”

  görögül:

 

α)

για τους οίνους με ΠΟΠ : «Το παρόν έγγραφο ισοδυναμεί με βεβαίωση προστατευόμενης ονομασίας προέλευσης», «Αριθ. […, …] του μητρώου E-Bacchus»

β)

για τους οίνους με ΠΓΕ : «Το παρόν έγγραφο ισοδυναμεί με βεβαίωση προστατευόμενης γεωγραφικής ένδειξης»,: «Αριθ.[…, …] του μητρώου E-Bacchus»

γ)

για τους οίνους χωρίς ΠΟΠ ή ΠΓΕ που διατίθενται στην αγορά με ένδειξη του έτους συγκομιδής : «Το παρόν έγγραφο ισοδυναμεί με πιστοποίηση του έτους συγκομιδής, σύμφωνα με το άρθρο 118κθ του κανονισμού (ΕΚ) αριθ. 1234/2007»

δ)

για τους οίνους χωρίς ΠΟΠ ή ΠΓΕ που διατίθενται στην αγορά με ένδειξη της (των) οινοποιήσιμης(-ων) ποικιλίας(-ιών) αμπέλου : «Το παρόν έγγραφο ισοδυναμεί με πιστοποίηση της (των) οινοποιήσιμης(-ων) ποικιλίας(-ιών) αμπέλου (“μονοποικιλιακός οίνος”), σύμφωνα με το άρθρο 118κθ του κανονισμού (ΕΚ) αριθ. 1234/2007».

ε)

για τους οίνους χωρίς ΠΟΠ ή ΠΓΕ που διατίθενται στην αγορά με ένδειξη του έτους συγκομιδής και με ένδειξη της (των) οινοποιήσιμης(-ων) ποικιλίας(-ιών) αμπέλου : Το παρόν έγγραφο ισοδυναμεί με πιστοποίηση του έτους συγκομιδής και της (των) οινοποιήσιμης(-ων) ποικιλίας(-ιών) αμπέλου («μονοποικιλιακός οίνος»), σύμφωνα με το άρθρο 118κθ του κανονισμού (ΕΚ) αριθ. 1234/2007.

  angolul:

 

(a)

for wines with a PDO : ‘This document certifies the protected designation of origin’, ‘No […, …] of the E-Bacchus register’;

(b)

for wines with a PGI : ‘This document certifies the protected geographical indication’, ‘No […, …] of the E-Bacchus register’;

(c)

for wines not covered by a PDO or PGI marketed with the indication of the vintage year : ‘This document certifies the vintage year, in accordance with Article 118z of Regulation (EC) No 1234/2007’;

(d)

for wines not covered by a PDO or PGI marketed with the indication of the wine-grape variety(ies) : ‘This document certifies the wine-grape variety(ies) (“varietal wines”), in accordance with Article 118z of Regulation (EC) No 1234/2007’;

(e)

for wines not covered by a PDO or PGI marketed with the indication of the vintage year and the wine-grape variety(ies) : ‘This document certifies the vintage year and the wine-grape variety(ies) (“varietal wines”), in accordance with Article 118z of Regulation (EC) No 1234/2007’.

  franciául:

 

a)

pour les vins avec AOP : «Le présent document vaut attestation d’appellation d’origine protégée», «No […, …] du registre E-Bacchus.»

b)

pour les vins avec IGP : «Le présent document vaut attestation d’indication géographique protégée.», «No […, …] du registre E-Bacchus.»

c)

pour les vins ne bénéficiant pas d’une AOP ou d’une IGP commercialisés avec indication de l’année de récolte : «Le présent document vaut certification de l’année de récolte, conformément à l’article 118 septvicies du règlement (CE) no 1234/2007.»

d)

pour les vins ne bénéficiant pas d’une AOP ou d’une IGP commercialisés avec l’indication de la (des) variété(s) à raisins de cuve : «Le présent document vaut certification de la (des) variété(s) à raisins de cuve (“vin de cépage”), conformément à l’article 118 septvicies du règlement (CE) no 1234/2007.»

e)

pour les vins ne bénéficiant pas d’une AOP ou d’une IGP commercialisés avec indication de l’année de récolte et l’indication de la (des) variété(s) à raisins de cuve : «Le présent document vaut certification de l’année de récolte et la (des) variété(s) à raisins de cuve (“vin de cépage”), conformément à l’article 118 septvicies du règlement (CE) no 1234/2007.»:

▼M4

  horvátul:

 

a)

za vina sa ZOI : „Ovaj dokument potvrđuje zaštićenu oznaku izvornosti”, „br. […, …] u registru E-Bacchus”;

b)

za vina sa ZOZP : „Ovaj dokument potvrđuje zaštićenu oznaku zemljopisnog podrijetla”, „br. […, …] u registru E-Bacchus”;

c)

za vina bez ZOI ili ZOZP koja nose oznaku godine berbe : „Ovaj dokument potvrđuje godinu berbe, sukladno članku 118z Uredbe (EZ) br. 1234/2007”;

d)

za vina bez ZOI ili ZOZP koja nose oznaku sorte(-i) : „Ovaj dokument potvrđuje sortu(-e) vinove loze (‚sortna vina’), sukladno članku 118z Uredbe (EZ) br. 1234/2007”;

e)

za vina bez ZOI ili ZOZP koja nose oznaku godine berbe i oznaku sorte(-i) : „Ovaj dokument potvrđuje godinu berbe i sortu(-e) vinove loze (‚sortna vina’), sukladno članku 118z Uredbe (EZ) br. 1234/2007”.

▼M2

  olaszul:

 

a)

per i vini DOP : «Il presente documento vale quale attestato di denominazione di origine protetta», «N. […, …] del registro E-Bacchus»

b)

per i vini IGP : «Il presente documento vale quale attestato di indicazione geografica protetta», «N. […, …] del registro E-Bacchus»

c)

per i vini senza DOP e senza IGP commercializzati con indicazione dell’annata di raccolta : «Il presente documento vale quale certificazione dell’annata di raccolta, a norma dell’articolo 118 septvicies del regolamento (CE) n. 1234/2007»

d)

per i vini senza DOP e senza IGP commercializzati con indicazione della (delle) varietà di uve da vino : «Il presente documento vale quale certificazione della (delle) varietà di uve da vino (“vino varietale”), a norma dell’articolo 118 septvicies del regolamento (CE) n. 1234/2007»

e)

per i vini senza DOP e senza IGP commercializzati con indicazione dell’annata di raccolta e con indicazione della (delle) varietà di uve da vino : «Il presente documento vale quale certificazione dell’annata di raccolta e della (delle) varietà di uve da vino (“vino varietale”), a norma dell’articolo 118 septvicies del regolamento (CE) n. 1234/2007»

  lettül:

 

a)

vīniem ar ACVN : “Šo dokumentu uzskata par apliecinājumu aizsargātam cilmes vietas nosaukumam”, “Nr. […, …] E-Bacchus reģistrā”;

b)

vīniem ar AĢIN : “Šo dokumentu uzskata par apliecinājumu aizsargātai ģeogrāfiskās izcelsmes norādei”, “Nr. […, …] E-Bacchus reģistrā”;

c)

vīniem, uz kuriem neattiecas ACVN vai AĢIN un kurus tirgo ar ražas gada norādi : “Šo dokumentu uzskata par sertifikātu ražas gadam saskaņā ar Regulas (EK) Nr. 1234/2007 118.z pantu”;

d)

vīniem, uz kuriem neattiecas ACVN vai AĢIN un kurus tirgo ar norādi par vīna vīnogu šķirni(-ēm) : “Šo dokumentu uzskata par sertifikātu vīna (“šķirnes vīna”) vīnogu šķirnei(-ēm) saskaņā ar Regulas (EK) Nr. 1234/2007 118.z pantu”;

e)

vīniem, uz kuriem neattiecas ACVN vai AĢIN un kurus tirgo ar ražas gada norādi un norādi par vīna vīnogu šķirni(-ēm) : “Šo dokumentu uzskata par sertifikātu ražas gadam un vīna (“šķirnes vīna”) vīnogu šķirnei(-ēm) saskaņā ar Regulas (EK) Nr. 1234/2007 118.z pantu”.

  litvánul:

 

a)

vynams, kuriems suteikta SKVN : „Šiuo dokumentu patvirtinama saugoma kilmės vietos nuoroda“, „E-Bacchus“ registro Nr. […, …]

b)

vynams, kuriems suteikta SGN : „Šiuo dokumentu patvirtinama saugoma geografinė nuoroda“, „E-Bacchus“ registro Nr. […, …]

c)

vynams, kuriems nesuteikta SKVN nei SGN, kurių derliaus metai nurodomi : „Šiuo dokumentu patvirtinami derliaus metai pagal Tarybos reglamento (EB) Nr. 1234/2007 118z straipsnį“

d)

vynams, kuriems nesuteikta SKVN nei SGN, su naudotos vynuogių veislės pavadinimo nuoroda : „Šiuo dokumentu patvirtinama naudotos vynuogių veislės („rūšinio vyno“) pavadinimo nuoroda pagal Tarybos reglamento (EB) Nr. 1234/2007 118z straipsnį“.

e)

vynams, kuriems nesuteikta SKVN nei SGN, kuris parduodamas su nurodytais derliaus metais ir su nurodytais rūšinių vynų su naudotos vynuogių veislės pavadinimais : „Šiuo dokumentu patvirtinami derliaus metai ir naudotos vynuogių veislės („rūšinio vyno“) pavadinimo (-ų) nuoroda pagal Tarybos reglamento (EB) Nr. 1234/2007 118z straipsnį.“

  magyarul:

 

a)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok esetében : „Ez az okmány az oltalom alatt álló eredetmegjelölést tanúsító okmánynak minősül”, „Nyilvántartási szám az E-Bacchus nyilvántartásban: […, …]”;

b)

az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok esetében : „Ez az okmány az oltalom alatt álló földrajzi jelzést tanúsító okmánynak minősül”, „Nyilvántartási szám az E-Bacchus nyilvántartásban: […, …]”;

c)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező, a szüret évének feltüntetésével forgalmazott borok esetében : „Ez az okmány a szüret évét igazoló okmánynak minősül az 1234/2007/EK rendelet 118z. cikkének megfelelően”;

d)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező, a borszőlőfajta (borszőlőfajták) feltüntetésével forgalmazott fajtaborok esetében : „Ez az okmány a borszőlőfajtát vagy borszőlőfajtákat (»fajtabor«) igazoló okmánynak minősül az 1234/2007/EK rendelet 118z. cikkének megfelelően”;

e)

az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező, a szüret évének és a borszőlőfajtá(k)nak a feltüntetésével forgalmazott borok esetében : „Ez az okmány a szüret évét és a borszőlőfajtát vagy borszőlőfajtákat (»fajtabor«) igazoló okmánynak minősül az 1234/2007/EK rendelet 118z. cikkének megfelelően”.

  máltaiul:

 

(a)

għall-inbejjed DPO : “Dan id-dokument jgħodd bħala attestazzjoni tad-Denominazzjoni Protetta tal-Oriġini”, “Nru […, …] tar-reġistru E-Bacchus”

(b)

għall-inbejjed IĠP : “Dan id-dokument jgħodd bħala attestazzjoni tal-Indikazzjoni Ġeografika Protetta”, “Nru […, …] tar-reġistru E-Bacchus”

(c)

għall-inbejjed bla DPO jew IĠP, ikkummerċjalizzati bl-indikazzjoni tas-sena tal-ħsad : “Dan id-dokument jgħodd bħala ċertifikazzjoni tas-sena tal-ħsad, skont l-Artikolu 118f tar-Regolament (KE) Nru 1234/2007”

(d)

għall-inbejjed bla DPO jew IĠP, ikkummerċjalizzati bl-indikazzjoni tal-varjetà(jiet) tal-għeneb : “Dan id-dokument jgħodd bħala ċertifikazzjoni tal-varjetà(jiet) tal-għeneb, skont l-Artikolu 118f tar-Regolament (KE) Nru 1234/2007”

(e)

għall-inbejjed bla DPO jew IĠP, ikkummerċjalizzati bl-indikazzjoni tas-sena tal-ħsad kif ukoll tal-varjetà(jiet) tal-għeneb : “Dan id-dokument jgħodd bħala ċertifikazzjoni tas-sena tal-ħsad u tal-varjetà(jiet) tal-għeneb, skont l-Artikolu 118f tar-Regolament (KE) Nru 1234/2007”.

  hollandul:

 

a)

voor wijnen met een BOB : „Dit document geldt als bevestiging van een beschermde oorsprongsbenaming”, „Nr. […, …] van het e-Bacchusregister”

b)

voor wijnen met een BGA : „Dit document geldt als bevestiging van een beschermde geografische aanduiding”,: „Nr. […, …] van het e-Bacchusregister”

c)

voor wijnen zonder BOB of BGA die in de handel worden gebracht met vermelding van het oogstjaar : „Dit document geldt als certificatie van het oogstjaar, overeenkomstig artikel 118 septvicies van Verordening (EG) nr. 1234/2007”

d)

voor wijnen zonder BOB of BGA die in de handel worden gebracht met vermelding van het wijndruivenras of de wijndruivenrassen : „Dit document geldt als certificatie van het wijndruivenras of de wijndruivenrassen („cépagewijn”), overeenkomstig artikel 118 septvicies van Verordening (EG) nr. 1234/2007”

e)

voor wijnen zonder BOB of BGA die in de handel worden gebracht met vermelding van het oogstjaar en van het wijndruivenras of de wijndruivenrassen : „Dit document geldt als certificatie van het oogstjaar en van het wijndruivenras of de wijndruivenrassen („cépagewijn”), overeenkomstig artikel 118 septvicies van Verordening (EG) nr. 1234/2007”

  lengyelül:

 

a)

w przypadku win posiadających ChNP : „Niniejszy dokument jest równoważny z poświadczeniem chronionej nazwy pochodzenia”, „Nr […, …] w rejestrze E-Bacchus”

b)

w przypadku win posiadających ChOG : „Niniejszy dokument jest równoważny z poświadczeniem chronionego oznaczenia geograficznego”: „Nr […, …] w rejestrze E-Bacchus”

c)

w przypadku win posiadających wskazanie roku zbiorów : „Niniejszy dokument jest równoważny z certyfikacją roku zbiorów, zgodnie z art. 118z rozporządzenia (WE) nr 1234/2007”

d)

w przypadku win szczepowych ze wskazaniem odmiany (odmian) winorośli : „Niniejszy dokument jest równoważny z certyfikacją odmiany (odmian) winorośli (wino szczepowe), zgodnie z art. 118z rozporządzenia (WE) nr 1234/2007”

e)

w przypadku win nieposiadających ChNP i ChOG wprowadzanych do obrotu ze wskazaniem roku zbiorów i odmiany (odmian) winorośli : „Niniejszy dokument jest równoważny z certyfikacją roku zbiorów i odmiany (odmian) winorośli (wino szczepowe), zgodnie z art. 118z rozporządzenia (WE) nr 1234/2007”

▼C1

  portugálul:

 

a)

Relativamente aos vinhos com DOP : «O presente documento vale como certificado de denominação de origem protegida», «N.o […, …] do registo E-Bacchus»;

b)

Relativamente aos vinhos com IGP : «O presente documento vale como certificado de indicação geográfica protegida», «N.o […, …] do registo E-Bacchus»;

c)

Relativamente aos vinhos sem DOP nem IGP comercializados com indicação do ano de colheita : «O presente documento vale como certificado do ano de colheita, em conformidade com o artigo 118.o-Z do Regulamento (CE) n.o 1234/2007»;

d)

Relativamente aos vinhos sem DOP nem IGP comercializados com indicação das castas de uva de vinho : «O presente documento vale como certificado da(s) casta(s) de uva de vinho («vinho de casta»), em conformidade com o artigo 118.o-Z do Regulamento (CE) n.o 1234/2007»;

e)

Relativamente aos vinhos sem DOP nem IGP comercializados com indicação do ano de colheita e das castas de uva de vinho : «O presente documento vale como certificado do ano de colheita e da(s) casta(s) de uva de vinho (“vinho de casta”), em conformidade com o artigo 118.o-Z do Regulamento (CE) n.o 1234/2007».

▼M2

  románul:

 

(a)

pentru vinurile cu DOP : „Prezentul document reprezintă certificarea denumirii de origine protejate”, „Nr. […, …] din registrul E-Bacchus”;

(b)

pentru vinurile cu IGP : „Prezentul document reprezintă certificarea indicației geografice protejate”,: „Nr. […, …] din registrul E-Bacchus”;

(c)

pentru vinurile fără DOP sau IGP, comercializate cu mențiunea anului de recoltă : „Prezentul document reprezintă certificarea anului de recoltă, în conformitate cu articolul 118z din Regulamentul (CE) nr. 1234/2007”;

(d)

pentru vinurile fără DOP sau IGP, comercializate cu mențiunea soiului (soiurilor) de struguri de vinificație : „Prezentul document reprezintă certificarea soiului (soiurilor) de struguri de vinificație («vin de soiuri»), în conformitate cu articolul 118z din Regulamentul (CE) nr. 1234/2007”;

(e)

pentru vinurile fără DOP sau IGP, comercializate cu mențiunea anului de recoltă și cu mențiunea soiului (soiurilor) de struguri de vinificație : „Prezentul document reprezintă certificarea anului de recoltă și a soiului (soiurilor) de struguri de vinificație («vin de soiuri»), în conformitate cu articolul 118z din Regulamentul (CE) nr. 1234/2007”;

  szlovákul:

 

a)

pre vína s CHOP : „Tento doklad osvedčuje chránené označenie pôvodu“, „č. […, …] v registri E-Bacchus“;

b)

pre vína s CHZO : „Tento doklad osvedčuje chránené zemepisné označenie“,: „č. […, …] v registri E-Bacchus“;

c)

pre vína bez CHOP alebo CHZO uvádzané na trh s označením ročníka zberu : „Tento doklad predstavuje certifikáciu ročníka zberu, v súlade s článkom 118z nariadenia (ES) č. 1234/2007“;

d)

pre vína bez CHOP alebo CHZO uvádzané na trh s označením odrody (odrôd) muštového hrozna : „Tento doklad predstavuje certifikáciu odrody(odrôd) muštového hrozna (‚odrodové víno‘), v súlade s článkom 118z nariadenia (ES) č. 1234/2007“;

e)

pre vína bez CHOP alebo CHZO uvádzané na trh s označením ročníka zberu a odrody (odrôd) muštového hrozna : „Tento doklad predstavuje certifikáciu odrody(odrôd) muštového hrozna (‚odrodové víno‘), v súlade s článkom 118z nariadenia (ES) č. 1234/2007“.

  szlovénul:

 

(a)

za vina z ZOP : „Ta dokument potrjuje zaščiteno označbo porekla“, „Št. […, …] v registru E-Bacchus“

(b)

za vina z ZGO : „Ta dokument potrjuje zaščiteno geografsko označbo“, „Št. […, …] v registru E-Bacchus“

(c)

za vina brez ZOP ali ZGO, ki se tržijo z navedbo letnika trgatve : „Ta dokument potrjuje certificiranje letnika trgatve v skladu s členom 118z Uredbe (ES) št. 1234/2007“

(d)

za vina brez ZOP ali ZGO, ki se tržijo z navedbo sort(-e) vinske trte : „Ta dokument potrjuje certificiranje sort(-e) vinske trte (‚sortno vino‘) v skladu s členom 118z Uredbe (ES) št. 1234/2007“

(e)

za vina brez ZOP ali ZGO, ki se tržijo z navedbo letnika trgatve in navedbo sort(-e) vinske trte : „Ta dokument potrjuje certificiranje letnika trgatve in sort(-e) vinske trte (‚sortno vino‘) v skladu s členom 118z Uredbe (ES) št. 1234/2007“

  finnül:

 

a)

SAN-viinit : ”Tämä asiakirja todistaa suojatun alkuperänimityksen.”, ”Numero […] E-Bacchus-rekisterissä”

b)

SMM-viinit : ”Tämä asiakirja todistaa suojatun maantieteellisen merkinnän.”, ”Numero […] E-Bacchus-rekisterissä”

c)

viinit, joilla ei ole SAN-/SMM-merkintää ja jotka pidetään kaupan satovuotta koskevalla merkinnällä varustettuina : ”Tämä asiakirja todistaa satovuoden sertifioinnin asetuksen (EY) N:o 1234/2007 118 z artiklan mukaisesti.”

d)

viinit, joilla ei ole SAN-/SMM-merkintää ja jotka pidetään kaupan rypälelajiketta koskevalla merkinnällä varustettuina : ”Tämä asiakirja todistaa rypälelajikkeen/rypälelajikkeiden sertifioinnin (”rypälelajikeviinit”) asetuksen (EY) N:o 1234/2007 118 z artiklan mukaisesti.”

e)

viinit, joilla ei ole SAN-/SMM-merkintää ja jotka pidetään kaupan satovuotta ja rypälelajiketta koskevalla merkinnällä varustettuina : ”Tämä asiakirja todistaa satovuoden ja rypälelajikkeen/rypälelajikkeiden sertifioinnin (”rypälelajikeviinit”) asetuksen (EY) N:o 1234/2007 118 z artiklan mukaisesti.”

  svédül:

 

a)

För vin med SUB : ”Detta dokument gäller som attestering för den skyddade ursprungsbeteckningen xxx med nr […, …] i E-Bacchus-registret.”

b)

För vin med SGB : ”Detta dokument gäller som attestering för den skyddade geografiska beteckningen xxx med nr […, …] i E-Bacchus-registret.”

c)

För vin som inte omfattas av SUB eller SGB och som saluförs med uppgift om skördeår : ”Detta dokument gäller som intyg för skördeåret i enlighet med artikel 118z i förordning (EG) nr 1234/2007.”

d)

För vin som inte omfattas av SUB eller SGB och som saluförs med uppgift om druvsort eller druvsorter : ”Detta dokument gäller som intyg för druvsorten eller druvsorterna i enlighet med artikel 118z i förordning (EG) nr 1234/2007.”

e)

För vin som inte omfattas av SUB eller SGB och som saluförs med uppgift om skördeår eller med uppgift om druvsort eller druvsorter : ”Detta dokument gäller som intyg för skördeåret eller för druvsorten eller druvsorterna i enlighet med artikel 118z i förordning (EG) nr 1234/2007.”




IXb. MELLÉKLET

Az 50. cikk (5) bekezdésében említett, a minták továbbítására és hozzáférhetővé tételére vonatkozó gyakorlati szabályok és módszerek

A 49. cikk (4) bekezdésében említett minták szabadon hozzáférhetőek a Bizottság információs rendszerein alapuló „E-Bacchus” elektronikus adatbázison keresztül:

http://ec.europa.eu/agriculture/markets/wine/e-bacchus/

Az e rendelet által érintett hatóságok és személyek az információs rendszerekhez való hozzáférésre, valamint az információk továbbítására és hozzáférhetővé tételére vonatkozó gyakorlati szabályokkal kapcsolatban a Bizottságtól kérhetnek tájékoztatást a következő címen:

funkcionális postafiók: AGRI-CONTACT-EBACCHUS@ec.europa.eu

▼B




X. MELLÉKLET

A 53. cikk második albekezdésében említett megfelelési táblázatok



1.  A 649/87/EGK rendelet

649/87/EGK rendelet

E rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk (1) bekezdése

3. cikk (3) bekezdése

3. cikk (2) bekezdése

I. melléklet 1.2.2) pontja

3. cikk (3) bekezdése

3. cikk (2) bekezdése

4. cikk

5. cikk

6. cikk

7. cikk (1) bekezdése

7. cikk (2) bekezdése

8. cikk

9. cikk

10. cikk

I. melléklet

I. melléklet

II. melléklet



2.  A 884/2001/EK rendelet

884/2001/EK rendelet

E rendelet

1. cikk

21. cikk

2. cikk

22. cikk

3. cikk (1) bekezdése

23. cikk

3. cikk (2) és (3) bekezdése

24. cikk

3. cikk (4) bekezdése

28. cikk

4. cikk

25. cikk

5. cikk (1) bekezdése

33. cikk

5. cikk (2) bekezdése

30. cikk

6. cikk (1)–(2) bekezdése

26. cikk

6. cikk (3)–(4) bekezdése

VI. melléklet

6. cikk (5)–(6) bekezdése

34. cikk

6. cikk (7) bekezdése

32. cikk

7. cikk

31. cikk

8. cikk (1) bekezdése

VI. melléklet

8. cikk (2)–(5) bekezdése

27. cikk

9. cikk

35. cikk

10. cikk

29. cikk

11. cikk (1) bekezdésének első albekezdése és (3) bekezdése

36. cikk

11. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja

37. cikk

12. cikk (1) és (2) bekezdése

38. cikk

12. cikk (3) bekezdése

39. cikk (1) bekezdése

12. cikk (4) bekezdésének első albekezdése

44. cikk

12. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdése

39. cikk (2) bekezdése

13. cikk (1) bekezdése

40. cikk (1) és (4) bekezdése

13. cikk (2) bekezdése

46. cikk

14. cikk (1)–(2) bekezdése

41. cikk

14. cikk (3)–(4) bekezdése

42. cikk

15. cikk

43. cikk

16. cikk

45. cikk

17. cikk

47. cikk (1) bekezdésének j) és k) pontja

18. cikk

47. cikk (1) bekezdésének a)–i) pontja

19. cikk

48. cikk

20. cikk

49. cikk

21. cikk

22. cikk



3.  A 1282/2001/EK rendelet

1282/2001/EK rendelet

E rendelet

1. cikk

6. cikk

2. cikk

8. cikk

3. cikk

II. melléklet

4. cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdése

9. cikk

4. cikk (2) bekezdése

10. cikk

5. cikk

13. cikk

6. cikk

11. cikk

7. cikk (1) bekezdésének első–harmadik albekezdése

12. cikk (1) bekezdése

7. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdése

17. cikk

7. cikk (2) bekezdése

14. cikk

8. cikk

II. melléklet

9. cikk

15. cikk

10. cikk

20. cikk

11. cikk

16. cikk

12. cikk

18. cikk (1) bekezdése

13. cikk (2) bekezdésének első albekezdése

18. cikk (2) bekezdése

14. cikk

15. cikk

16. cikk (1) bekezdése

19. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének első albekezdése

17. cikk

19. cikk (2) bekezdésének második albekezdése

18. cikk

19. cikk

20. cikk



( 1 ) HL L 148., 2008.6.6., 1. o.

( 2 ) HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

( 3 ) HL L 208., 1986.7.31., 1. o.

( 4 ) HL L 62., 1987.3.5., 10. o.

( 5 ) HL L 170., 2008.6.30., 1. o.

( 6 ) HL L 54., 1979.3.5., 124. o.

( 7 ) HL L 176., 2001.6.29., 14. o.

( 8 ) HL L 76., 1992.3.23., 1. o.

( 9 ) HL L 128., 2001.5.10., 32. o.

( 10 ) HL L 141., 2004.4.30., 18. o.

( 11 ) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

( 12 ) HL L 9., 2009.1.14., 12. o.

( 13 ) HL L 369., 1992.12.18., 17. o.

( 14 ) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

( 15 ) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

( 16 ) HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

( 17 ) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.

( 18 ) HL L 30., 2009.1.19., 16. o.

( 19 ) A szövetkezetek esetében a többi tagtól külön kell feltüntetni azokat a tagokat, akik teljes termését a szövetkezet veszi át.

( 20 ) Szőlő, szőlőmust (sűrített must, finomított mustsűrítmény, részben erjedt must), még erjedésben lévő újbor.

( 21 ) Ez a mező a borászati év azon termékeire vonatkozik, amelyek nem szerepelnek az előző mezőkben, valamint a jelentés időpontjában tárolt sűrített mustra és finomított mustsűrítményre. A mennyiségeket termékkategóriánként kell feltüntetni.

( 22 ) Beleértve a részben erjedt mustot, de figyelmen kívül hagyva a sűrített mustot és a finomított mustsűrítményt.

( 23 ) Beleértve a még erjedésben lévő újbort.

Top