Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32011G1220(01)

A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról

OJ C 372, 20.12.2011, p. 1–6 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

20.12.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 372/1


A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról

2011/C 372/01

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

MIVEL:

az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó Európa 2020 stratégia leszögezte, hogy az egész életen tartó tanulás és készségfejlesztés kulcsfontosságú a jelenlegi gazdasági válság és a népesség idősödésének kezelése szempontjából, illetve az Európai Unió tágabb gazdasági és szociális stratégiájában,

amint a válság rámutatott, a felnőttkori tanulás (1) fontos szerepet játszhat az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérésében és abban, hogy a felnőtt – különösen az alacsony képzettségű és az idősebb – munkavállalók jobban tudjanak alkalmazkodni a munkaerő-piaci és társadalmi változásokhoz. A felnőttkori tanulás révén tovább- vagy átképzésben részesülhetnek a munkanélküliek és a szerkezeti átalakítás vagy a pályafutásukhoz kapcsolódó változások által érintett személyek, valamint jelentősen hozzájárul a társadalmi befogadáshoz, az aktív polgári szerepvállaláshoz és a személyes fejlődéshez,

ÉS TEKINTETTEL

1.

„A felnőttkori tanulás: tanulni sohasem késő” című, 2008. január 16-i európai parlamenti állásfoglalásra, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az ismeretszerzést, és teremtsék meg az egész életen át tartó tanulás kultúráját, különösen azáltal, hogy a nemek közötti egyenlőség elvével összhangban intézkedéseket hoznak a felnőttoktatás vonzerejének, hozzáférhetőségének és eredményességének növelése céljából;

2.

a felnőttkori tanulásról szóló, 2008. májusi tanácsi következtetésekre (2), amelyek elsőként határozták meg a felnőttoktatási ágazatra vonatkozó közös prioritásokat, megteremtették a különböző érdekelt felek közötti megerősített európai együttműködés alapjait, és egy sor olyan konkrét intézkedést javasoltak a 2008 és 2010 közötti időszakra (továbbiakban: cselekvési terv), amelyek a felnőttkori tanulásban való részvétel növelését és a felnőttkori tanulás minőségének javítását célozzák;

3.

a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2008. november 21-én elfogadott, a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról szóló állásfoglalására, amely rámutat arra, hogy a pályaorientáció mint tartós folyamat lehetővé teszi a polgároknak, hogy bármely életkorban, életük bármely szakaszában felmérjék képességeiket, kompetenciáikat és érdeklődésüket, döntéseket hozzanak az oktatásukkal, képzésükkel és a szakmai pályafutásukkal kapcsolatban, és hogy alakítsák egyéni életpályájukat a tanulás és a munka terén, illetve más területeken is;

4.

az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekre (3), amelyek az Európa 2020 stratégiával teljesen összhangban lévő és négy, a felnőttkori tanulás szempontjából egyformán releváns – az egész életen át tartó tanulásra és a mobilitásra, az oktatás és a képzés minőségére és hatékonyságára, a méltányosságra, a társadalmi kohézióra és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítására, valamint az innováció és a kreativitás fejlesztésére vonatkozó – célkitűzést meghatározó stratégiai keretrendszert hoztak létre;

5.

az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról szóló, 2010. évi tanácsi és bizottsági közös időközi jelentésre (4), amely hangsúlyozta, hogy a felnőttkori tanulásban az is fontos, hogy a kulcskompetenciák teljes skálája le legyen fedve, és megállapította, hogy nagy kihívást jelent annak garantálása, hogy valamennyi tanuló, ideértve a felnőttoktatásban részt vevőket is, profitálhasson az innovatív módszerekből;

6.

az Európa 2020 stratégia alábbi kiemelt kezdeményezéseire:

az Új készségek és munkahelyek menetrendje, amely felszólítja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az állampolgárok – általános, szakmai és felsőoktatás, valamint felnőttkori tanulás keretében – elsajátítsák a további tanuláshoz és a munkaerő-piaci érvényesüléshez szükséges készségeket,

a Szegénység elleni európai platform, amely a hátrányos helyzetű közösségek számára innovatív oktatási formák kifejlesztését javasolja annak érdekében, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztettség által sújtott közösségek tagjai méltóságban és a társadalom aktív tagjaiként élhessenek,

az Innovatív Unió, amely előmozdítja a kiválóságot az oktatásban és a készségfejlesztésben annak biztosítására, hogy a termékek, szolgáltatások és üzleti modellek innovációja megalapozza a jövőbeli gazdasági növekedést az idősödő népesség és az erős gazdasági verseny kihívásával szembesülő Európában;

7.

az oktatás és a képzés szociális dimenziójáról szóló, 2010. május 11-i tanácsi következtetésekre (5), amelyek megállapították, hogy a felnőttoktatáshoz való hozzáférés kibővítése új lehetőségeket teremthet az aktív befogadás és a fokozott társadalmi szerepvállalás szempontjából;

8.

a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2010. október 21-i tanácsi határozatra (6), amely hatékony ösztönzőkkel kívánja előmozdítani az egész életen át tartó tanulást a foglalkoztatottak és a nem foglalkoztatottak körében, „megadva ily módon az esélyt minden felnőtt számára, hogy tovább képezze magát, vagy szakmájában előrelépjen”;

9.

a szakoktatás és -képzés területén való fokozott európai együttműködés prioritásairól szóló, 2010. november 18–19-i tanácsi következtetésekre (7), amelyek aktívan ösztönözték a szakmai továbbképzésben való nagyobb fokú részvételt, a humánerőforrás-fejlesztésbe való további beruházásokat, a vállalati képzést és a munkahelyi tanulást, valamint a képzési intézmények és a munkáltatók közötti szorosabb együttműködést, különösen az alacsony képzettségű munkavállalók képzése tekintetében;

ÜDVÖZLI, HOGY

a 2008–2010-es időszakra vonatkozó cselekvési terv valamennyi kiemelt területén elkezdődött a munka, jóllehet az egyes országokban eltérő ütemben:

a felnőttkori tanulás reformja egyre inkább az oktatás és a képzés terén végrehajtott átfogó fejlesztésekhez, különösen a nemzeti képesítési keretrendszerekhez és az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiákhoz kötődik,

a minőségbiztosítás egyre fontosabb szerepet játszik a felnőttkori tanulásban, és előrelépés figyelhető meg a felnőttoktatást végző szakemberek szakmai profiljának fejlesztése és képzése, valamint a felnőttoktatást nyújtó intézmények akkreditálása és a felnőtteknek nyújtott pályaorientációs szolgáltatások terén,

a tájékoztatási kampányok és a tanulási lehetőséget biztosító programok egyre inkább a legalacsonyabb képzettségű egyéneket célozzák, így növelik esélyeiket a munkaerőpiacon való elhelyezkedés és a társadalmi integráció terén,

a nem formális és az informális tanulást, mely a felnőttkori tanulás nagy részét teszi ki, egyre nagyobb mértékben ismerik el és érvényesítik, de az érvényesítési lehetőségek kihasználása még gyakran elmarad a kívánttól,

sor került az első lépésekre a felnőttoktatási ágazat figyelemmel kísérésének javítása terén.

MINDAZONÁLTAL ELISMERI, HOGY

a gazdasági válság mind rövid, mind hosszú távú következményeinek a kezelése céljából szükség van arra, hogy a felnőttek rendszeresen növeljék személyes és szakmai készségeiket, kompetenciáikat. A munkaerőpiac jelenlegi instabilitására és a társadalmi kirekesztettség csökkentésének szükségességére tekintettel ez különösen érvényes az alacsony képzettségű munkaerőre. Azonban minden felnőttnek – köztük a magasan képzetteknek is – jelentős előnye származhat az egész életen át tartó tanulásból,

ugyanakkor egyre szélesebb egyetértés van kialakulóban azt illetően, hogy a felnőttkori tanulás jelenleg a leggyengébb láncszem az egész életen át tartó tanulás nemzeti rendszereinek fejlesztése terén. A felnőttkori tanulásban való részvétel továbbra is csökken: a 25 és 64 év közötti lakosság egészéhez képest ez az arány 2005-ben 9,8 % volt, 2010-ben pedig mindössze 9,1 %, így a 2020-ra kitűzött, 15 %-os cél elérése még távolabbra került. Megfelelő figyelmet igényelnek tehát az ezzel kapcsolatos akadályok, így az alacsony motiváltság, valamint az olyan ellátó intézmények hiánya, amelyek mind a nők, mind a férfiak számára megkönnyítenék a családi és munkahelyi feladatok összeegyeztetését a tanulással,

más ágazatokhoz hasonlóan a felnőttkori tanulás területén is olyan, a tanulási eredményeken alapuló szakpolitikára kell áttérni, amely az önálló tanulást állítja a középpontba – függetlenül attól, hogy a tanulásra a munkahelyen vagy otthon, a helyi közösségben, önkéntes tevékenység keretében vagy oktatási/képzési intézményben kerül-e sor –, és ki kell fejleszteni egy ehhez szükséges többoldalú irányítási modellt,

az Európa 2020 stratégia támogatására alkalmas felnőttoktatási ágazat megvalósítása érdekében nagyon sok még a tennivaló a hatékony és eredményes finanszírozás, a második esélyt kínáló lehetőségek biztosítása, az alapkészségek, köztük az írás-olvasási és számolási készségek, illetve a digitális jártasság elsajátítása, a migránsok, a korai iskolaelhagyók, illetve a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok, a fogyatékossággal élők és az időskorúak részére nyújtott célzott oktatás, valamint a munkáltatókkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalommal való együttműködés terén,

a cselekvési terv végrehajtása felfedte továbbá a felnőttoktatási ágazat megfelelő figyelemmel kísérése terén fennálló nehézségeket, amelyek a statisztikai adatok elégtelenségére és a szakpolitikai intézkedések értékelésének hiányára vezethetők vissza. A felnőttkori tanulásra vonatkozó, igazolt tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalhoz a felnőttkori tanulás valamennyi kulcsfontosságú szempontjára vonatkozóan átfogó és összehasonlítható adatokra, eredményes nyomonkövetési rendszerekre, a különböző szervek közötti együttműködésre, valamint színvonalas kutatási tevékenységre van szükség,

ÚGY VÉLI, HOGY

az egész életen át tartó tanulás magában foglalja az óvodáskortól a nyugdíjba vonulás utáni évekig tartó tanulást (8). A felnőttkori tanulás alapvető fontosságú alkotóeleme az egész életen át tartó tanulás folyamatának, és kiterjed minden olyan formális, nem formális és informális – akár általános, akár szakmai jellegű – tanulási tevékenységre, amelyet felnőttek végeznek eredeti tanulmányaik kiegészítése céljából,

annak érdekében, hogy építeni lehessen a 2008–2010-es időszakra vonatkozó cselekvési terv eredményeire, és egyidejűleg ki lehessen egészíteni az iskolai oktatás és a felsőoktatás (bolognai folyamat), valamint a szakoktatás és -képzés (koppenhágai folyamat) terén már meglévő szakpolitikai kezdeményezéseket, egy, a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programra van szükség, amely arra hivatott, hogy lehetővé tegye minden felnőtt számára, hogy életük bármely szakaszában fejlesszék és növeljék készségeiket, kompetenciáikat,

a felnőttkori tanulás jelentősen hozzájárulhat az oktatást és a képzést korán elhagyók arányának 10 % alá szorításához, amely az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek egyike. Ennek megfelelően kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az Európa 2020 stratégia keretében célcsoportként meghatározott, jelentős számú alacsony képzettségű uniós polgár számára könnyebben elérhetők legyenek az oktatási és képzési rendszerek, kezdve – a munkaerőpiacon és az élet egyéb területein általánosságban hasznosítható magasabb képzettségi szint megszerzésének előfeltételeként – az írás-olvasási és számolási készségek elsajátítását célzó, illetve a második esélyt nyújtó intézkedésekkel. Az alapkészségek megszerzése – amely az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátításának alapja (9) –, a korai iskolaelhagyás problémájának kezelése (10), valamint a migránsok, a romák és az egyéb hátrányos helyzetű csoportok oktatása és társadalmi befogadása terén, és egyéb hasonló kérdésekben is – mind az iskolai, mind a felnőttkori oktatás keretein belül – összehangolt fellépésre van szükség,

ezzel egyidejűleg el kell ismerni és támogatni kell azt a jelentős hozzájárulást, amelyet – a termelékenység, a versenyképesség, a kreativitás, az innováció és a vállalkozói készség erősítése révén – a felnőttkori tanulás tud nyújtani a gazdasági fejlődéshez,

e tekintetben nagy szükség van arra is, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az Európa 2020 stratégia keretében kitűzött azon cél elérése érdekében, mely szerint biztosítani kell, hogy a fiatalok legalább 40 %-a befejezze felsőoktatási vagy annak megfelelő tanulmányait. E cél teljesítése hozzájárulna ahhoz, hogy tudáson és innováción alapuló, a rendelkezésre álló erőforrásokat és humán tőkét teljes mértékben kihasználó versenyképes gazdaságot hozzunk létre,

EZÉRT FELSZÓLÍT

a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programnak az elfogadására, mely a Tanács által az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai keretben azonosított négy stratégiai célkitűzés megvalósítása érdekében folytatja, kiegészíti és megerősíti a felnőttkori tanulás terén végzett munkát. Jóllehet e cselekvési program elsősorban a 2012–2014-es időszakra összpontosít (lásd az e dokumentumhoz csatolt mellékletet), a felnőttkori tanulással kapcsolatos hosszabb távú elképzelések keretébe illeszkedik, amely – a 2020-ig terjedő időszakban – általánosságban az ágazat jelentőségének és presztízsének a növelését célozza, konkrétan pedig arra fog irányulni, hogy:

i.

nemre, illetve a személyes és családi körülményeikre való tekintet nélkül javítsa a felnőttek lehetőségét arra, hogy – személyes és szakmai fejlődésük, társadalmi szerepvállalásuk, alkalmazkodóképességük, foglalkoztathatóságuk és a társadalomban való aktív részvételük elősegítése érdekében – életük bármely szakaszában színvonalas oktatásban részesüljenek;

ii.

a felnőttoktatásra és -képzésre vonatkozó új szemléletmódot alakítson ki, mely a tanulás eredményére, illetve a tanulói felelősségvállalásra és önállóságra helyezi a hangsúlyt;

iii.

ösztönözze, hogy a felnőtt lakosság körében nagyobb mértékben tudatosuljon, hogy a tanulás az egész életüket végigkíséri, és arra rendszeres időközönként, különösen munkanélküliség vagy a pályafutáshoz kapcsolódó változások idején sort kell keríteni;

iv.

elősegítse az egész életen át tartó, eredményes pályaorientációs rendszerek, valamint a nem formális és az informális tanulás elismerését célzó integrált rendszerek kifejlesztését;

v.

biztosítsa – a civil társadalom és a szociális partnerek, valamint a helyi hatóságok támogatásával – olyan magas színvonalú, formális és nem formális felnőttkori oktatás és képzés átfogó nyújtását, amely kulcskompetenciák elsajátítására irányul, vagy az európai képesítési keretrendszer különböző szintjeinek megfelelő képesítéssel zárul;

vi.

biztosítson a felnőttek képzési szükségleteihez igazított, rugalmas oktatási és képzési lehetőségeket, ideértve a vállalati képzéseket és a munkahelyi tanulást is;

vii.

ösztönözze, hogy a munkáltatók körében nagyobb mértékben tudatosuljon, hogy a felnőttkori tanulás hozzájárul a termelékenység, a versenyképesség, a kreativitás, az innováció és a vállalkozói készség előmozdításához, és fontos tényező az alkalmazottaik foglalkoztathatóságának és munkaerő-piaci mobilitásának növelésében;

viii.

ösztönözze a felsőoktatási intézményeket arra, hogy vegyenek fel kevésbé hagyományos profilú tanulókat is, például felnőtt tanulókat, hogy számot adjanak ezáltal társadalmi felelősségvállalásukról és a társadalom egésze iránt tanúsított nagyobb fokú nyitottságukról, valamint megfeleljenek a demográfiai kihívásoknak és az idősödő társadalom szükségleteinek;

ix.

ösztönözze a szociális partnerek és a civil társadalom szerepét a képzési igények azonosításában és a felnőttek előtt álló tanulási lehetőségek fejlesztésében, valamint optimalizálja a központi, regionális és helyi hatóságok közreműködését;

x.

előmozdítsa, hogy az oktatási és képzési források egyenletesen legyenek elosztva a különböző életszakaszokban, és hogy megosztott felelősségvállalás és határozott – különösen a második esélyek és az alapkészségek iránti – állami kötelezettségvállalás alapján biztosítsák azokat;

xi.

bevonja a szociális partnereket a munkahelyi tanulásra, köztük az alapkészségek megszerzésére irányuló programokba, és tudatosítsa bennük, hogy ez – rájuk nézve is – milyen előnyökkel jár;

xii.

az aktív, önálló és egészséges időskor elősegítése érdekében nyújtson olyan jól átgondolt tanulási lehetőségeket az időskorúak számára, amelyek – a társadalom egészének a javát szolgálva – kiaknázzák az időskorúak ismereteit, tapasztalatát, valamint társadalmi és kulturális tőkéjét;

xiii.

határozott kötelezettségvállalást tegyen a felnőttkori tanulás előmozdítására, hiszen ez kiváló eszköz arra is, hogy elősegítse egyrészt a korcsoportok közötti szolidaritást (például egy „nemzedékek közötti paktum” révén), másrészt a különböző kultúrák és az eltérő háttérrel rendelkező emberek közötti szolidaritást;

ENNEK MEGFELELŐEN FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

1.

erőfeszítéseiket a 2012–2014-es időszakban összpontosítsák az e dokumentum mellékletében meghatározott kiemelt területekre, amivel – saját nemzeti kereteikkel és jogszabályaikkal összhangban – hozzájárulnak az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai keretrendszer négy stratégiai célkitűzésének a megvalósításához;

2.

biztosítsák a hatékony kapcsolattartást az érintett minisztériumokkal és érdekelt felekkel, a szociális partnerekkel, a vállalkozásokkal, az érintett nem kormányzati és civil társadalmi szervezetekkel annak érdekében, hogy javuljon a koherencia a felnőttkori tanulásra vonatkozó szakpolitikák és a tágabb társadalmi-gazdasági szakpolitikák között;

3.

tevékenyen működjenek együtt európai uniós szinten a fent említett stratégiai célkitűzések eredményes megvalósítása érdekében, és ezzel összefüggésben mindenekelőtt:

i.

maradéktalanul használják ki az egész életen át tartó tanulást ösztönző, uniós szinten elfogadott eszközöket a felnőttek tanulásban való részvételének elősegítése céljából;

ii.

aknázzák ki az egész életen át tartó tanulás programja – különösen a Grundtvig és a Leonardo da Vinci program – és annak 2014-től életbe lépő utódprogramja, valamint a strukturális alapok és adott esetben egyéb eszközök által biztosított lehetőségeket az említett célok megvalósítását támogató kezdeményezések társfinanszírozására;

iii.

folyamodjanak a nyílt koordinációs módszerhez a felnőttkori tanulással kapcsolatos kölcsönös tanulás, illetve a jó gyakorlatok és tapasztalatok cseréjének előmozdítása érdekében, és ehhez vegyék igénybe a Bizottság támogatását és a releváns európai hálózatokat;

iv.

jelöljenek ki egy nemzeti koordinátort, aki megkönnyíti a többi tagállammal és az Európai Bizottsággal folytatott együttműködést a felnőttkori tanulásra vonatkozó cselekvési program megvalósítása során;

ÉS FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY

működjön együtt a tagállamokkal és támogassa azokat a felnőttkori tanulásra vonatkozó, fent ismertetett megújított cselekvési program végrehajtása, és konkrétan a 2012–2014-es időszakra vonatkozóan meghatározott, az I. mellékletben leírt kiemelt területek megvalósítása során, és ennek keretében mindenekelőtt:

i.

biztosítsa az egyrészt az ezen állásfoglalással összhangban, valamint az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai kerethez tartozó egyéb releváns szakpolitikai folyamatok, a koppenhágai és a bolognai folyamat, illetve az EU felsőoktatási modernizációs programja keretében kidolgozott szakpolitikai intézkedések, másrészt az írás-olvasási készségekkel és a korai iskolaelhagyással kapcsolatos kezdeményezések komplementaritását és koherenciáját, hiszen az iskolai oktatásra és a felnőttkori tanulásra egyaránt kiterjedő, összehangolt megközelítésre van szükség, és a felnőttkori tanulás dimenzióját az említett folyamatok mindegyikének keretében elő kell mozdítani;

ii.

létesítsen szoros és folyamatos kapcsolatot a tagállamok és a többi részt vevő ország által kijelölt nemzeti koordinátorokkal;

iii.

tegye lehetővé a tagállamoknak és a felnőttkori tanulást támogató szervezeteknek, hogy megosszák egymással információikat az általuk alkalmazott politikákról és gyakorlatokról, valamint azok kiértékeléséről, és ebből a célból szervezzen a társaktól való tanulásra irányuló tevékenységeket és kölcsönös felülvizsgálatokat, konferenciákat, műhelyeket és egyéb megfelelő eszközöket, továbbá – a rendelkezésre álló erőforrások korlátain belül – javítsa a felnőttkori tanulásra vonatkozó adatok gyűjtését a mutatók és referenciaértékek összefüggő, 2013-ra aktualizálandó keretrendszerének részeként;

iv.

erősítse meg az európai felnőttkori tanulásra vonatkozó tudásalapot, és e célból adjon megbízást tanulmányok készítésére, és szilárdítsa meg a felnőttkori tanulással összefüggő kérdések elemzése szempontjából jelentőséggel bíró kutatási struktúrákat, többek között az Eurydice hálózattal és a Cedefoppal, valamint más érintett intézményekkel folytatott együttműködést, és maradéktalanul használja ki ez utóbbiak információs és kutatási kapacitását;

v.

folytassa és mélyítse el az együttműködést az érintett nemzetközi szervezetekkel, így az OECD-vel (különösen a felnőttek kompetenciáinak nemzetközi értékelésére vonatkozó program [PIAAC] eredményeinek felhasználása révén), az ENSZ-szel (különösen az UNESCO-val) és az Európa Tanáccsal, valamint egyéb jelentőséggel bíró regionális és globális kezdeményezések, így az Ázsia–Európa-találkozó keretébe illeszkedő, az egész életen át tartó tanulással foglalkozó műhelymunka (ASEM LLL) keretében;

vi.

használja fel az európai szinten rendelkezésre álló pénzeszközöket a felnőttkori tanulásra vonatkozó ezen cselekvési program végrehajtásának támogatására;

vii.

tegyen jelentést a cselekvési program megvalósításáról, az „Oktatás és képzés 2020” munkaprogram megvalósításáról szóló közös időközi jelentés részeként.


(1)  E szöveg alkalmazásában a felnőttkori tanulás fogalma kiterjed minden olyan formális, nem formális és informális – akár általános, akár szakmai jellegű – tanulási tevékenységre, amelyet felnőttek végeznek az eredeti tanulmányaik kiegészítése céljából.

(2)  HL C 140., 2008.6.6., 10. o.

(3)  HL C 119., 2009.5.28., 2. o.

(4)  HL C 117., 2010.5.6., 1. o.

(5)  HL C 135., 2010.5.26., 2. o.

(6)  HL L 308., 2010.11.24., 46. o.

(7)  HL C 324., 2010.12.1., 5. o.

(8)  A Tanács 2002. június 27-i állásfoglalása az egész életen tartó tanulásról (HL C 163., 2002.7.9., 1. o.).

(9)  HL L 394., 2006.12.30., 10. o.

(10)  Amint azt a Tanács 2011. júniusi ajánlása (HL C 191., 2011.7.1., 1. o.) is hangsúlyozza.


MELLÉKLET

EURÓPAI CSELEKVÉSI PROGRAM A FELNŐTTKORI TANULÁSRA

– A 2012–2014-es időszakra vonatkozó kiemelt területek –

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy – adott esetben a Bizottság támogatásával – sajátos körülményeiket is szem előtt tartva, valamint a nemzeti prioritásaikkal összhangban összpontosítsanak az alább leírt területek közül azokra, amelyek saját igényeik szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bírnak.

1.   Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása

A felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvételének – az erre vonatkozóan meghatározott 15 %-os uniós célnak való megfelelés érdekében történő – növelése és kiszélesítése, valamint a felsőfokú végzettséggel vagy azzal egyenértékű képesítéssel rendelkező fiatal felnőttek arányának 40 %-ra történő felemelése céljából a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy mindenekelőtt:

élénkítsék a felnőttkori tanulás iránti keresletet, valamint fejlesszenek ki átfogó és könnyen hozzáférhető információs és pályaorientációs rendszereket, melyeket a potenciális tanulók – elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok, a korai iskolaelhagyók, a nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok, az alacsony képzettségű, különösen az írni-olvasni nem tudó felnőttek – tudatosságának és motivációjának növelését célzó hatékony tájékoztató kampányok egészítenek ki, és amely az európai képesítési keretrendszernek megfelelő szintű, elismert képesítésre irányuló, második esélyt nyújtó tanulási lehetőségekkel párosul,

ösztönözzék a munkáltatókat, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a munkahelyi tanulásra, mind a munkavégzéshez szükséges, mind az általánosabb készségek növelése céljából, többek között rugalmasabb munkarend biztosítása révén,

segítsék elő, hogy a felnőttek rugalmas tanulási formákat vehessenek igénybe, és ennek keretében szélesebb körben biztosítsák a felsőoktatásban való részvétel lehetőségét azoknak, akik nem rendelkeznek a felvételre jogosító, elismert képesítéssel, továbbá szélesítsék a felsőoktatási intézmények által kínált felnőttoktatási programok spektrumát,

léptessenek életbe olyan teljesen működőképes rendszereket, amelyek a nem formális és az informális tanulást érvényesítik, és ösztönözzék, hogy azokat a különböző korú és képesítési szintű felnőttek, valamint a vállalkozások és egyéb szervezetek is igénybe vegyék.

2.   Az oktatás és a képzés minőségének, illetve hatékonyságának javítása

A felnőttoktatási ágazat kiépítése és megszilárdítása céljából a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy mindenekelőtt:

dolgozzanak ki minőségbiztosítási rendszereket a felnőttoktatást nyújtó intézmények számára, például akkreditációs rendszerek bevezetése révén, figyelembe véve a más területeken már alkalmazott minőségi rendszereket/előírásokat,

javítsák a felnőttoktatást végző személyzet felkészültségét, többek között a kompetenciaprofilok meghatározása, az alapozó képzésre és a szakmai fejlődésre vonatkozó hatékony rendszerek létrehozása, valamint a tanárok, az oktatók és a felnőttoktatás területén dolgozó egyéb alkalmazottak mobilitásának előmozdítása révén,

hozzanak létre olyan életképes és átlátható rendszert a felnőttkori tanulás finanszírozására, amely a felelősség megosztásán, a felnőttkori tanulás iránti magas fokú állami kötelezettségvállaláson, a fizetni nem tudók támogatásán, a pénzforrások kiegyensúlyozott, az egész életen át tartó tanulás folyamatát végigkísérő elosztásán, valamennyi érdekelt fél méltányos pénzügyi hozzájárulásán, továbbá a hatékonyabb és eredményesebb finanszírozás innovatív eszközeinek feltárásán alapul,

dolgozzanak ki mechanizmusokat annak biztosítására, hogy az oktatási kínálat jobban tükrözze a munkaerő-piaci igényeket és lehetőséget nyújtson olyan képesítések megszerzésére és olyan új készségek elsajátítására, amelyek növelik az érintettek képességét a változó környezethez és az új követelményekhez való alkalmazkodásra,

mélyítsék el az együttműködést és a partnerséget a felnőttkori tanulásban érdekelt valamennyi féllel, különösen a közigazgatási szervekkel, a felnőttkori tanulási lehetőségeket kínáló szereplőkkel, a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel, különösen regionális és helyi szinten, tanulási régiók és helyi tanulási központok létesítése révén.

3.   A méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása a felnőttkori tanulás révén

Annak érdekében, hogy a felnőttoktatási ágazat képes legyen arra, hogy elősegítse a társadalmi kohéziót és második esélyt nyújtson a tanulás és az élet terén azoknak, akiknek erre szüksége van, valamint hogy a tagállamok hozzájáruljanak az oktatást és képzést korán elhagyók részarányának 10 % alá csökkentéséhez, a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy mindenekelőtt:

javítsák a felnőttkori írás-olvasási és számolási készségeket, a digitális jártasságot, és nyújtsanak lehetőséget a felnőtteknek arra, hogy elsajátítsák a modern társadalomban való aktív részvételhez szükséges alapkészségeket és műveltséget (pl. gazdasági és pénzügyi műveltség, polgári, kulturális, politikai és környezettudatosság, az egészséges életvitellel kapcsolatos tájékozottság, valamint fogyasztói és médiatudatosság),

növeljék a felnőttoktatási kínálatot és ösztönözzék az egyének felnőttkori tanulásban való részvételét a társadalmi befogadás erősítése, valamint a közösségben és a társadalomban való aktív részvétel iránti lehetőségek fejlesztése céljából, továbbá növeljék a migráns lakosság, a romák és a hátrányos helyzetű csoportok esélyeit a felnőttkori tanulásban való részvételre, és adott esetben biztosítsák a menekültek és a menedékjogért folyamodók oktatását, ideértve adott esetben a fogadó állam nyelvének oktatását is,

növeljék az időskorúak tanulási lehetőségeit az aktív időskorra vonatkozó célkitűzések keretében, ideértve az önkéntességet és a nemzedékek közötti tanulás innovatív formáinak előmozdítását, továbbá támogassák az időskorúak ismereteinek, készségeinek és kompetenciáinak az egész társadalom javára történő kiaknázására irányuló kezdeményezéseket,

foglalkozzanak a fogyatékossággal élők és a tanulásból valamilyen oknál fogva kiszorulók, például a kórházban, nevelőotthonban vagy büntetés-végrehajtási intézetben élők tanulási szükségleteivel, és nyújtsanak megfelelő útmutatást számukra.

4.   A felnőttek kreativitásának és innovációs készségének fejlesztése és a tanulási környezetük javítása

Az új pedagógiai módszereknek és kreatív tanulási környezeteknek a felnőttoktatásban való kialakítása érdekében, valamint a felnőttkori tanulásnak mint az állampolgárok kreativitását és innovációs képességét fejleszteni hivatott eszköznek az előmozdítása céljából a tagállamok felkérést kapnak arra, hogy mindenekelőtt:

mozdítsák elő olyan transzverzális kulcskompetenciák elsajátítását, mint a tanulás tanulása, a kezdeményezőkészség és a vállalkozói készség, a kulturális tudatosság és kifejezőkészség, különösen a kulcskompetenciák európai referenciakeretének a felnőttoktatási ágazatban való alkalmazása révén,

növeljék a kulturális intézményeknek (például múzeumok, könyvtárak stb.), a civil társadalomnak, a sportszervezeteknek és egyéb testületeknek mint a nem formális és az informális tanulás kreatív és innovatív helyszíneinek a szerepét,

használják ki jobban az információs és kommunikációs technológiákat a felnőttoktatás terén annak érdekében, hogy nőjön a felnőttkori tanulásban való részvétel lehetősége és javuljon az oktatás színvonala, például a távoktatásban rejlő új lehetőségek kiaknázása, illetve e-tanulási eszközök és platformok létesítése révén, mert ezáltal új célcsoportok érhetők el, különös tekintettel a speciális igényű vagy távol eső helyen élő tanulókra.

Az „Oktatás és képzés 2020” négy stratégiai célkitűzésének megfelelő fenti kiemelt területeken való előrelépés érdekében a tagállamok felkérést kapnak továbbá arra, hogy javítsák a felnőttkori tanulásra vonatkozó, európai, nemzeti, regionális és helyi szintű adatok és információk gyűjtését, összehasonlítását és elemzését:

5.   A felnőttkori tanulással kapcsolatos tudásalap növelése és a felnőttoktatási ágazat figyelemmel kísérése

A tagállamok felkérést kapnak arra, hogy mindenekelőtt:

aktívan vegyenek részt a fő nemzetközi felmérésekben és tanulmányokban, így például a felnőttoktatási felmérésben (Adult Education Survey – AES), a szakmai továbbképzési felmérésben (Continuing Vocational Training Survey – CVTS) és a felnőttek kompetenciáinak nemzetközi értékelésére vonatkozó programban (Programme for the International Assessment of Adult Competencies – PIAAC), és hozzák meg az azok alapján szükségesnek ítélt legfőbb intézkedéseket,

fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy elegendő alapadatot gyűjtsenek többek között a tanulásban való részvételről, az oktatást nyújtó intézményekről, a finanszírozásról, a tanulás eredményességéről, valamint a felnőttek és a társadalom egésze szempontjából vett előnyeiről, és az adatgyűjtést terjesszék ki a 64 éven túli korosztályra, lépést tartva a munkával töltött életszakasz meghosszabbodásával,

erősítsék a felnőttoktatási ágazat fejlődésének és teljesítményének figyelemmel kísérését és hatásvizsgálatát európai, nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt, és ehhez – amennyiben lehetséges – használják fel jobban a már meglévő eszközöket,

növeljék a felnőttkori tanulással összefüggő kérdések kutatását és mélyreható elemzését, és a kutatást terjesszék ki új területekre, továbbá ösztönözzék a fokozottan interdisciplináris és előretekintőbb elemzések igénybevételét,

az „Oktatás és képzés 2020” munkaprogram megvalósításáról szóló közös időközi jelentés részeként tegyenek jelentést a felnőttkori tanulásra vonatkozóan életbe léptetett intézkedésekről.


Top