EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62003CJ0210

Az ítélet összefoglalása

A Bíróság (nagytanács) 2004. december 14-i ítélete.
The Queen, kérelme alapján Swedish Match AB és Swedish Match UK Ltd kérelmére kontra Secretary of State for Health.
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: High Court of Justice (England & Wales), Queen's Bench Division (Administrative Court) - Egyesült Királyság.
2001/37/EK irányelv - Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása - 8. cikk - A szájon át fogyasztható dohány forgalmazásának tilalma - Érvényesség - Az EK 28., 29. és 30. cikk értelmezése - Az ugyanezen tilalmat előíró nemzeti szabályozás összeegyeztethetősége.
C-210/03. sz. ügy.

Keywords
Summary

Keywords

1. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2001/37 irányelv – Jogalap – EK 95. cikk – A belső piac működési feltételeinek javítása – A szájon át fogyasztható dohánytermékek forgalmazásának tilalma – Bennfoglaltság

(EK 95. cikk; 2001/37 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 8. cikk)

2. Intézmények jogi aktusai – A dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó 2001/37 irányelv – Jogalap – Az EK 133. cikkre mint másodlagos jogalapra való téves hivatkozás – Az irányelv érvényességére gyakorolt hatás hiánya

(EK 95. és 133. cikk; 2001/37 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

3. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2001/37 irányelv – Harmonizációs intézkedések – A szájon át fogyasztható dohánytermékek forgalmazásának tilalma – Az arányosság elvének megsértése – Hiány

(2001/37 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 8. cikk)

4. Áruk szabad mozgása – Mennyiségi korlátozások – Azonos hatású intézkedések – A dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó 2001/37 irányelv – A szájon át fogyasztható dohánytermékek forgalmazásának tilalma – Igazolás – A közegészség védelme

(EK 28., 29. és 30. cikk; 2001/37 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 8. cikk)

5. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó 2001/37 irányelv – A szájon át fogyasztható dohánytermékek forgalmazását tiltó rendelkezés

(EK 253. cikk)

6. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2001/37 irányelv – Harmonizációs intézkedések – A szájon át fogyasztható dohánytermékek forgalmazásának tilalma – A hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértése – Hiány

(2001/37 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 8. cikk)

7. Közösségi jog – Elvek – Alapvető jogok – Szakmai tevékenység szabad gyakorlása – A közegészség védelmének keretében alkalmazott korlátozás – A dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó 2001/37 irányelv – A szájon át fogyasztható dohánytermékek forgalmazásának tilalma – Megengedhetőség

(2001/37 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 8. cikk)

8. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2001/37 irányelv – Jogalap – EK 95. cikk – Hatáskörrel való visszaélés – Hiány

(EK 95. cikk; 2001/37 európai parlamenti és tanácsi irányelv)

9. Jogszabályok közelítése – Dohánytermékek gyártása, kiszerelése és árusítása – 2001/37 irányelv – A szájon át fogyasztható dohánytermékek forgalmazását tiltó nemzeti szabályozás – Teljes körű harmonizáció – E szabályozásnak az EK 28. és az EK 29. cikkel való összeegyeztethetősége vizsgálatára vonatkozó kötelezettség – Hiány

(EK 28. és 29. cikk; 2001/37 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 8. cikk)

Summary

1. A szájon át fogyasztható dohánytermékek forgalmazásának a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2001/37 irányelv 8. cikkében található tilalma bevezethető az EK 95. cikk alapján. Ugyanis ez a rendelkezés felhatalmazza a közösségi jogalkotót, hogy egyrészt a fent nevezett cikk (3) bekezdésének, másrészt a Szerződésben felsorolt vagy az ítélkezési gyakorlat által kidolgozott jogelveknek, különösen az arányosság elvének betartása mellett, a megfelelő intézkedések meghozatalával beavatkozzon. Ebben a tekintetben, figyelembe véve, hogy a vásárlóközönség egyre inkább tudatában van a dohánytermékek fogyasztása egészségre káros jellegének, valószínű, hogy e termékek szabad mozgásával szembeni akadályok annak következtében jöttek létre, hogy a tagállamok e fejlődést leképező új szabályokat fogadtak el, melyek célja, hogy hatékonyabban tántorítsanak el e termékek fogyasztásától.

(vö. 33., 39., 42. pont)

2. A tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2001/37 irányelv egyetlen megfelelő jogalapja az EK 95. cikk, és téves, hogy az irányelv jogalapként említi az EK 133. cikket is.

Mindenesetre az irányelvnek az EK 133. cikkre mint másodlagos jogalapra történő téves hivatkozása nem vonja maga után az irányelv érvénytelenségét. Egy közösségi jogszabály jogi hivatkozásai között szereplő ilyen hiba ugyanis pusztán alaki hibának minősül, kivéve ha emiatt a jogszabály elfogadása során alkalmazott eljárás szabálytalan volt.

(vö. 43–44. pont)

3. A közösségi jogalkotó, hogy megfeleljen annak a számára előírt kötelezettségnek, mely szerint az egészségvédelem tárgyában magas szintet kell alapul vennie, az EK 95. cikk (3) bekezdésével összhangban úgy ítélhette meg – anélkül, hogy a tárgyban őt megillető mérlegelési jogkört túllépte volna –, hogy a szájon át fogyasztott dohánytermékek forgalmazását tiltó intézkedés – amint azt a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló, 2001/37 irányelv 8. cikkében említi – szükséges volt. Ugyanis minden más olyan intézkedés, melynek célja az lett volna, hogy a termelők számára olyan technikai szabályokat állítson fel, melyek a termék ártalmasságát csökkentik, vagy e termék csomagolásának címkézését és árusításának feltételeit különösen a kiskorúakkal kapcsolatban szabályozzák, nem járt volna megelőző hatással az egészségvédelemmel kapcsolatban, mivel lehetővé teszi, hogy a piacon olyan termék jelenjen meg, melynek ártalmas hatása mindenképpen fennmarad.

(vö. 56–57. pont)

4. Még ha a szájon át fogyasztható dohánytermékek forgalmazásának a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2001/37 irányelv 8. cikkében előírt tilalma az EK 28. és EK 29. cikk értelmében korlátozásnak minősül is, a személyek egészségének védelme igazolja azt, és ennélfogva nem tekinthető az említett cikkek rendelkezéseinek megsértésével hozott rendelkezésnek.

(vö. 61. pont)

5. Mivel a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2001/37 irányelv annak huszonnyolcadik preambulumbekezdésében kimondja, hogy a tagállamoknak a dohánytermékek címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 89/622 irányelv tiltja a tagállamokban bizonyos típusú szájon át fogyasztható dohánytermékek árusítását, és az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről és az Európai Uniót létrehozó szerződések módosításairól szóló okmány 151. cikkének (1) bekezdése a Svéd Királyság számára ez utóbbi irányelv rendelkezései alóli mentességet biztosított, nem tűnik úgy, hogy fent nevezett tilalomnak a 2001/37 irányelv 8. cikkében való megerősítése megkövetelte volna, hogy az irányelv további jogi és ténybeli elemeket határozzon meg ahhoz, hogy eleget tegyen az EK 253. cikkből származó indoklási kötelezettségének.

(vö. 68. pont)

6. A tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2001/37 irányelv 2. cikkében meghatározott szájon át fogyasztott dohánytermékek, még ha összetételükben vagy felhasználásuk módjában alapvetően nem is különböznek a rágásra szánt dohánytermékektől, az irányelv elfogadásának pillanatában nincsenek ugyanabban a helyzetben, mint az utóbb említett termékek. Ugyanis a nevezett irányelv 8. cikkében előírt forgalmazás tilalmával érintett tagállamok piacán a szájon át fogyasztható dohánytermékek újak voltak. Ezért ez a különleges helyzet engedélyezett e termékek vonatkozásában eltérő bánásmódot anélkül, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére hatékonyan lehetne hivatkozni.

(vö. 71. pont)

7. A szakmai tevékenység szabad gyakorlásának elve, akárcsak a tulajdonhoz való jog, a közösségi jog alapelvei közé tartozik. Ezek az elvek mindazonáltal nem korlátlan jogosultságokat jelentenek, hanem azokat a társadalomban betöltött feladatuk alapján kell megítélni. Következésképp a szakmai tevékenység szabad gyakorlásának a joga, akárcsak a tulajdonhoz való jog gyakorlása, korlátozható, amennyiben ezek a korlátozások ténylegesen a Közösség által elérni kívánt, közérdekű célokat szolgálják, és nem járnak az elérni kívánt cél tekintetében olyan aránytalan és elviselhetetlen beavatkozással, mely az így biztosított jogoknak a lényegét sértené.

Ebben a tekintetben, minthogy a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2001/37 irányelv az egészségvédelem magas szintjét biztosítva közérdekű célt szolgál a dohánytermékek forgalmazására alkalmazható rendelkezések harmonizációja során, továbbá, a szájon át fogyasztható dohánytermékek forgalmazásának a fent nevezett irányelv 8. cikkében előírt tilalma e cél elérésére nem alkalmatlan, a gazdasági tevékenység szabad gyakorlásának akadálya, amely ilyen természetű intézkedésnek minősül, nem elemezhető az elérni kívánt cél szempontjából úgy, mint ami az e szabadság gyakorlásához való jog vagy a tulajdonhoz való jog aránytalan sérelmét jelenti.

(vö. 72., 74. pont)

8. A jogi aktus akkor szenved a hatáskörrel való visszaélés hibájában, ha objektív, lényeges és egybehangzó bizonyítékok alapján megállapítható, hogy az aktust azzal a kizárólagos vagy legalábbis meghatározó céllal hozták, hogy olyan célokat érjenek el vele, melyek a hivatkozott céloktól eltérnek, vagy a szerződés által az adott ügy körülményeinek kezelésére előírt különleges eljárást kijátsszák.

A tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2001/37 irányelv esetén és különösen annak a szájon át fogyasztható dohánytermékek forgalmazásának tilalmáról szóló 8. cikke esetén nem ez a helyzet. Ugyanis egyrészt az EK 95. cikkre mint az irányelv jogalapjára történő hivatkozás feltételei fennállnak, mivel a kereskedelmi forgalomnak a szájon át fogyasztható dohánytermékekre vonatkozó nemzeti szabályozások heterogén fejlődéséhez kapcsolódó akadályai kiiktatására irányul, másrészt semmiképp sem bizonyítható, hogy e rendelkezést abból a kizárólagos vagy legalábbis meghatározó célból fogadták volna el, hogy más célt érjenek el vele.

(vö. 75., 77–78. pont)

9. Mivel a szájon át fogyasztható dohánytermékek forgalmazása közösségi szinten harmonizált módon került szabályozásra amikor a tagállamoknak a dohánytermékek gyártására, kiszerelésére és árusítására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről szóló 2001/37 irányelv 8. cikkében előírt rendelkezéseknek megfelelően valamely nemzeti intézkedés megtiltja a fentebb nevezett termékek forgalmazását, azt külön nem kell vizsgálni, hogy e nemzeti intézkedés megfelel‑e az EK 28. és 29. cikknek.

(vö. 82–83. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

Top