(T‑716/19. sz. ügy)

Interpipe Niko Tube LLC

és

Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant OJSC

kontra

Európai Bizottság

A Törvényszék ítélete (hetedik tanács), 2021. július 14.

„Dömping – Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas‑ és acélcsövek behozatala – Időközi felülvizsgálat – A rendes érték számítása – Értékesítési, általános és igazgatási költségek – Kapcsolt vállalatok közötti értékesítés – Szokásos kereskedelmi forgalom – Egy gazdasági egység – Az (EU) 2016/1036 rendelet 2. cikkének (3), (4) és (6) bekezdése – Exportár – Kiigazítás – Jutalék alapján dolgozó ügynökéhez hasonló feladatok – A 2016/1036 rendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja – Nyilvánvaló értékelési hiba – A korábbi vizsgálatban alkalmazottól eltérő módszer alkalmazása – A 2016/1036 rendelet 11. cikkének (9) bekezdése – Jogos bizalom – Védelemhez való jog”

1. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték meghatározása – Elsődlegesen alkalmazandó tényező – A szokásos kereskedelmi forgalomban alkalmazott ár – A dömpingellenes alaprendeletben szereplő eltérések – Kimerítő jelleg

   (2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) és (3) bekezdés)

   (lásd: 55‐57., 71. pont)

2. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték meghatározása – A szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon való alapulás – A szokásos kereskedelmi forgalom fogalma

   (2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) és (4) bekezdés)

   (lásd: 58‐60., 72. pont)

3. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték meghatározása – A szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon való alapulás – Értékesítési, általános és igazgatási költségek figyelembevétele – Az említett költségek figyelembevétele a képzett rendes érték számítása során is

   (2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (3), (4) és (6) bekezdés)

   (lásd: 74., 75., 78. pont)

4. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték meghatározása – Elsődlegesen alkalmazandó tényező – A szokásos kereskedelmi forgalomban alkalmazott ár – Közvetett értékesítések – A gyártó által ellenőrzött forgalmazó társaságok – Az e társaságok által alkalmazott eladási árak alapulvétele – Valamely közvetett értékesítés kapcsolt vállalkozások között bonyolított szakaszához kapcsolódó értékesítési, általános és igazgatási költségek figyelembevétele – Megengedhetőség

   (2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (1) bekezdés)

   (lásd: 83‐92., 101. pont)

5. Nemzetközi megállapodások – A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény – Az 1994. évi GATT – A WTO‑megállapodásokra valamely uniós jogi aktus jogszerűségének vitatása végett való hivatkozás kizártsága – Kivételek – Annak végrehajtására irányuló vagy arra kifejezetten és pontosan utaló uniós jogi aktus

   (EUMSZ 263. cikk, első bekezdés; az 1994. évi Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény; az 1994. évi Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás, „1994. évi dömpingellenes megállapodás”)

   (lásd: 95‐102. pont)

6. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – A vizsgálat lefolytatása – Az érdekelt felek azon kötelezettsége, hogy megadják a szükséges felvilágosításokat – Terjedelem – A Bizottság általi ellenőrzés

   (2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk, (2) bekezdés és 18. cikk, (3) és (6) bekezdés)

   (lásd: 105‐109. pont)

7. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték és az exportár közötti összehasonlítás – Kiigazítások – Az eladások után kifizetett jutalékok figyelembevétele – A kereskedő által ellátott, a jutalékalapon dolgozó ügynökéhez hasonló feladatok – A gyártóval egy gazdasági egységet képező forgalmazó – Kizártság – A gazdasági egység fennállásának megállapítása – Figyelembe veendő elemek

   (2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (10) bekezdés, i) pont)

   (lásd: 130‐134., 159., 162., 163. pont)

8. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték és az exportár közötti összehasonlítás – Kiigazítások – Bizonyítási teher

   (2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, (10) bekezdés, i) pont)

   (lásd: 135‐137. pont)

9. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Felülvizsgálati eljárás – A számítási módszer megváltoztatása – Feltételek – A körülmények megváltozása – Szigorú értelmezés – A dömpingkülönbözet számítására vonatkozó rendelkezésekkel összhangban alkalmazott módszer szükségessége – Bizonyítási teher – Az eredeti eljárásban követett módszer alkalmazása esetén a korábbi vizsgálat során összegyűjtött adatok átvételének kötelezettsége – Hiány

   (2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 2. cikk, és 11. cikk, (9) bekezdés)

   (lásd: 174‐178., 183‐185., 199. pont)

10. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Felülvizsgálati eljárás – A számítási módszer megváltoztatása – Feltételek – A körülmények megváltozása – Fogalom – Az exportár és a rendes érték közötti tisztességes összehasonlítás keretében végzett kiigazítások – Az eredeti eljárás során nem vizsgált adatok alapján végzett kiigazítások – Kizártság

    (2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 11. cikk, (9) bekezdés)

    (lásd: 197. pont)

11. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Felülvizsgálati eljárás – A számítási módszer megváltoztatása – Feltételek – A körülmények megváltozása – Fogalom – Valamely gyártó‑exportőr csoport szerkezetét és az exportértékesítéseinek szervezését érintő változások – Bennfoglaltság – Feltételek

    (2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 11. cikk, (9) bekezdés)

    (lásd: 198. pont)

12. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vám részleges időközi felülvizsgálatára vonatkozó eljárás – A dömpingellenes intézkedések fenntartása szükségességének ellenőrzése – Az érintett intézkedések módosításának lehetősége

    (2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 11. cikk, (2) és (3) bekezdés)

    (lásd: 200. pont)

13. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes eljárás – Védelemhez való jog – A meghallgatáshoz való jog – Terjedelem

    (lásd: 208‐211., 215., 222. pont)

Összefoglalás

Az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas‑ és acélcsövekre (a továbbiakban: érintett termékek) alkalmazott dömpingintézkedések időközi felülvizsgálatát követően, 2019‑ben az Európai Bizottság elfogadta a 2019/1295 végrehajtási rendeletet ( 1 ) (a továbbiakban: megtámadott rendelet), amely 8,1%‑ban határozta meg az ukrán jog hatálya alá tartozó két társaságra, az Interpipe Niko Tube LLC‑re és az Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant OJSC‑re (a továbbiakban: felperesek) alkalmazandó dömpingellenes vám mértékét. E társaságok gyártják az érintett termékeket, és azokat akár közvetlenül, akár pedig egy Ukrajnában székhellyel rendelkező kapcsolt kereskedő, a LLC Interpipe Ukraine (a továbbiakban: IPU) közvetítésével értékesítik, amely kereskedő független vásárlóknak értékesíti tovább e termékeket. A felperesek által gyártott érintett termékeknek az Unióba történő kivitelére egy Svájcban székhellyel rendelkező kapcsolt kereskedő, az Interpipe Europe SA (a továbbiakban: IPE), valamint egy Németországban székhellyel rendelkező kapcsolt importőr, az Interpipe Central Trade GmbH (a továbbiakban: IPCT) közvetítésével kerül sor.

A felperesek keresetet indítottak a 2019/1295 végrehajtási rendelet megsemmisítése iránt, amelyet azonban a Törvényszék elutasított. Ítéletében a Törvényszék pontosításokkal szolgál az érintett termék rendes értékének kiszámításáról abban az esetben, ha a gyártó‑exportőr e terméket a nemzeti piacán olyan kétszakaszos ügyletek elvégzésével értékesíti, amelyeknek az első szakasza azon gazdasági egységen belül helyezkedik el, amelyhez e gyártó‑exportőr tartozik. A Törvényszék ezenkívül megvizsgálja, hogy milyen szerepet játszik a párhuzamos értékesítési csatornák fennállása abból a szempontból, ha az exportár és a rendes érték közötti tisztességes összehasonlítás keretében kiigazítást alkalmaznak a szóban forgó eladások után kifizetett jutalékok különbségeire tekintettel. ( 2 ) E tekintetben a Törvényszék állást foglal az ilyen kiigazítás alkalmazása és az azon módszer megváltoztatása ( 3 ) közötti különbségtételről, amelyet a felülvizsgált vám kivetéséhez vezető vizsgálat során alkalmaztak.

A Törvényszék álláspontja

Mivel a Bizottság az érintett termékek rendes értékének kiszámításakor figyelembe vette azokat az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA‑költségek), amelyek a felperesek által a kapcsolt kereskedő, az IPU részére abból a célból teljesített értékesítésekhez kapcsolódnak, hogy e kereskedő azokat tovább értékesítse Ukrajnában letelepedett független vásárlók részére, a Törvényszék elöljáróban emlékeztet arra, hogy a gyártási költséget, amely alatt a termék előállítási költségének és az SGA‑költségeknek az összegét kell érteni, a Bizottság figyelembe veszi egyrészt az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése keretében annak értékelése során, hogy a belföldi értékesítéseket úgy lehet‑e tekinteni, mint amelyek a szokásos kereskedelmi forgalom keretében történtek (a továbbiakban: OCN‑teszt), másrészt pedig a rendes értéknek az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján történő képzése során, amikor a belföldi értékesítéseket nem lehetett figyelembe venni. E tekintetben a Törvényszék kiemeli, hogy az egyes esetekben a releváns költségeknek azonosaknak kell lenniük annak elkerülése érdekében, hogy a gyártó‑exportőröket minden indok nélkül eltérően kezeljék aszerint, hogy bizonyos terméktípusokat a saját országukban is értékesítenek, vagy kizárólag külföldön.

Ezt követően a Törvényszék megállapítja, hogy az SGA‑költségeket az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének első mondata értelmében a szokásos kereskedelmi forgalom keretében történt értékesítésekre vonatkozó adatok alapján kell meghatározni. Márpedig e rendelkezés nem tesz különbséget aszerint, hogy az SGA‑költségeket a rendes érték képzéséhez ugyanezen rendelet 2. cikkének (3) bekezdése vagy valamely más rendelkezése alapján veszik‑e figyelembe. Egyébiránt, mivel nem vitatott, hogy a rendes érték képzéséhez az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján figyelembe vett SGA‑költségek azonosak az ugyanezen rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében előírt OCN‑teszt céljából alkalmazottakkal, e költségeket az említett rendelet 2. cikke (6) bekezdésének első mondata tiszteletben tartásával kell megállapítani.

A jelen esetben a felperesek a termékeik ukrajnai értékesítéseit mind közvetlen eladások formájában – amelyeket saját maguk teljesítettek független belföldi vásárlók részére –, mind pedig közvetett eladások formájában végezték, amikor is az érintett terméket eladták az IPU‑nak (első szakasz), aki azt tovább értékesítette független belföldi vásárlók részére (második szakasz). Márpedig, még ha az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének első mondata nem is hivatkozik kifejezetten az olyan ügyletek esetére, mint a közvetett eladások, mégis, amennyiben olyan eladásokról van szó, amelyekre az ugyanazon csoporthoz tartozó több társaság között kerül sor azt megelőzően, hogy a szóban forgó terméket harmadik személy vásárolná meg, az uniós intézményeknek az első független vásárló által a kapcsolt kereskedő társaságoknak fizetett árakat kell alapul venniük, mivel ezeket az árakat lehet olyan áraknak tekinteni, amelyeket a termék szokásos kereskedelmi forgalomban történő első értékesítése során számítanak fel.

Az SGA‑költségeket illetően a Törvényszék ezenkívül emlékeztet arra, hogy a rendes értékbe bele kell számítani a gyártó által ellenőrzött forgalmazó társaságoknál felmerült összes költséget, valamint a gyártónál felmerült költségeket. A jelen esetben a közvetett értékesítés két szakaszához kapcsolódó SGA‑költségek halmozása, valamint a második szakaszban alkalmazott árnak az OCN‑teszt szempontjából történő kizárólagos figyelembevétele megfelel az alaprendeletnek. Vélelmezhető ugyanis, hogy az IPU által a felperesektől vásárolt termékek tekintetében a független vásárlókkal szemben alkalmazott árak magukban foglalják egyrészt azokat az árakat, amelyeket maga az IPU fizetett a felpereseknek, és amelyeknek a termékek előállítási költségeit, a felperesek részéről e termékek IPU részére történő értékesítése során felmerült SGA‑költségeket, valamint a felperesek esetleges nyereségét is tükrözniük kell, másrészt pedig az ugyanezen termékek független vásárlók részére történő értékesítése során az IPU részéről felmerült SGA‑költségeket és esetleges nyereséget. Ezzel szemben nem vélelmezhető, hogy az IPU részéről a független vásárlóknak történő értékesítés során felmerült SGA‑költségek magukban foglalnák azokat az SGA‑költségeket, amelyeket a felperesek a közvetett értékesítés első szakaszában viseltek az IPU‑val szemben.

A Törvényszék ezt követően elutasítja az arra alapított kifogásokat, hogy az exportárnak a megtámadott rendelet elfogadásához vezető eljárás céljából történő kiszámítása során a Bizottság tévesen járt el, amikor az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja alapján lefelé történő kiigazítást alkalmazott az IPE által az érintett terméknek az Unióban található első független vásárlók részére történő értékesítése során alkalmazott árak tekintetében. A Törvényszék, miután helybenhagyta a Bizottság azon elemzését, amely szerint az IPE‑t már nem lehet – mint korábban – belső értékesítési részlegnek tekinteni, hangsúlyozza, hogy a korábban nem vizsgált elemeken alapuló kiigazítás alkalmazása nem tekinthető az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdése értelmében vett számításimódszer‑változtatásnak, hanem annak a megállapításnak a következménye, hogy az ilyen kiigazításhoz megkövetelt feltételek teljesülnek. Ráadásul, még ha feltételezzük is, hogy a Bizottság tévedett, amikor a korábbi felülvizsgálatok során elmulasztotta bizonyos körülmények tanulmányozását vagy azokból jogi következtetések levonását, a Bizottság nem kötelezhető arra, hogy a megtámadott rendelet elfogadásakor ugyanezt a hibát megismételje, pusztán azért, hogy ne sértse meg az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdését. Mindenesetre, még ha a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdése értelmében meg is változtatta a módszert, a Törvényszék hangsúlyozza, hogy a csoport szerkezetét és az Unióba irányuló exportértékesítéseinek szervezését érintő változások a körülmények olyan megváltozásának minősülnek, amely igazolhatja a módszer említett rendelkezés értelmében vett megváltoztatását.

Végül, ami a meghallgatáshoz való jog megsértésére alapított kifogásokat illeti, a Törvényszék emlékeztet arra, hogy e jog valamennyi olyan ténybeli vagy jogi elemre kiterjed, amelyek a határozat alapját képezik, de nem terjed ki a hatóság által elfogadni szándékozott végleges állásfoglalásra. Márpedig a Bizottság azon észrevételei, amelyeket a felperesek a megtámadott rendelet elfogadását követően kaptak meg, nem tartalmaztak olyan ténybeli vagy jogi elemeket, amelyekről a felperesek korábban ne szereztek volna tudomást, és amelyekkel kapcsolatban ne fejthették volna ki álláspontjukat. Ezek képezték ugyanis a Bizottság által a vitatott SGA‑költségekre vonatkozóan kialakított végleges álláspont alapját, vagyis e tekintetben a védelemhez való jog semmilyen megsértése nem állapítható meg.

( 1 ) Az Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas‑ és acélcsövek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2018/1469 végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2019. augusztus 1‑jei (EU) 2019/1295 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2019. L 204., 22. o.; helyesbítések: HL 2019. L 261., 100. o.; HL 2020. L 77., 27. o.).

( 2 ) Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8‑i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2016. L 176., 21. o.) (a továbbiakban: alaprendelet) 2. cikke (10) bekezdésének i) pontja értelmében vett kiigazítás.

( 3 ) Az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdése értelmében vett módszerváltoztatás.