T-308/00. RENV. sz. ügy

Salzgitter AG

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások — Acélipar — Az egykori NDK-val és az egykori Csehszlovák Köztársasággal határos zóna fejlesztéséhez való hozzájárulásra irányuló adóösztönzők — Be nem jelentett támogatások — A támogatást a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat — Visszatéríttetés — Késedelem — Jogbiztonság — A visszatérítendő támogatások számítása — Az ESZAK-Szerződés hatálya alá tartozó támogatások — A környezet védelmére irányuló befektetések — Leszámítolási kamatláb”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második kibővített tanács), 2013. január 22.

1. Megsemmisítés iránti kereset – Az uniós bíróság hatásköre – Valamely intézmény elleni meghagyás iránti kérelem – Megengedhetetlenség

   (EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 266. cikk)

2. ESZAK – Vas- és acélipari támogatás – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – Be nem jelentett támogatási intézkedések – A Bizottság viszonylag hosszú ideig tartó tétlensége – Jogbiztonság – Védelem – Feltételek és korlátok – Kivételes körülmények

   (ESZAK 4. cikk, c) pont)

3. ESZAK – Vas- és acélipari támogatás – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – Be nem jelentett támogatási intézkedések – A Bizottság viszonylag hosszú ideig tartó tétlensége – A jogbiztonság elve megsértésének hiánya – A Törvényszék általi értékelés

4. ESZAK – A Szerződés hatálya – Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok – Az EK-Szerződés rendelkezéseinek kizárólag szubszidiárius alkalmazhatósága

   (EK 305. cikk, (1) bekezdés)

5. ESZAK – Vas- és acélipari támogatás – Fogalom – Kizárólag az ESZAK-Szerződés releváns rendelkezései alapján való értékelés – A Bizottság korábbi határozathozatali gyakorlatának figyelembe vétele – Kizártság

   (ESZAK 4. cikk, c) pont)

6. ESZAK – A Szerződés hatálya – Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok – Az acélipari vállalkozás összes tevékenységére való alkalmazás – Feltételek – A támogatások ESZAK-Szerződés hatálya alá tartozó termelési tevékenységek felé való eltérítésének valós kockázata – Fogalom

   (ESZAK 4. cikk, c) pont, ESZAK 80. cikk és ESZAK 81. cikk)

7. ESZAK – Vas- és acélipari támogatás – Fogalom – Környezetvédelmi cél megvalósítására irányuló intézkedések – Bennfoglaltság

   (ESZAK 4. cikk, c) pont)

8. Intézmények jogi aktusai – Időbeli hatály – Anyagi jogi szabály visszaható hatálya – Feltételek – Az acélipari támogatási kódexek szabályai visszaható hatályának hiánya

   (ESZAK 2–ESZAK 4. cikk; 2496/96 általános határozat)

9. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Állami támogatások tárgyában hozott bizottsági határozat

   (ESZAK 4. cikk, c) pont és ESZAK 15. cikk; EK 253. cikk)

10. ESZAK – Vas- és acélipari támogatás – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – A korábbi helyzet visszaállítása – Adóhalasztás útján nyújtott támogatás – A kedvezményezettek által meg nem fizetett kamatok teljes összegének megtérítése – Referencia-kamatláb meghatározása – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

    (ESZAK 4. cikk, c) pont)

11. ESZAK – Vas- és acélipari támogatás – Jogellenes támogatás visszatéríttetése – A nemzeti jog alkalmazása – A visszatéríttetendő összeg bizonyos részének a nemzeti hatóságok általi levonása – Korlátok

    (ESZAK 4. cikk, c) pont)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 19. pont)

2.  Még a közösségi jogalkotó által megállapított elévülési idő hiányában is a jogbiztonság alapvető követelménye kizárja, hogy a Bizottság határozatlan ideig késlekedhessen jogkörei gyakorlásával.

   Ugyanakkor az állami támogatások bejelentése az azok ellenőrzése közösségi szabályozásának központi eleme, következésképpen pedig a bejelentés elmaradása esetén az e támogatásokban részesülő vállalkozások nem hivatkozhatnak jogos bizalomra.

   E tekintetben az ESZAK-Szerződésben az állami támogatásokra vonatkozóan előírt szabályozás – különösen szigorú jellege miatt – különbözik az EK-Szerződésben foglalt szabályozástól.

   Ennek megfelelően, amikor az ESZAK-Szerződés keretében bejelentés nélkül nyújtottak valamely támogatást, az a tény, hogy a Bizottság késlekedik ellenőrzési jogköreinek gyakorlásával és e támogatás visszatéríttetésének elrendelésével, e visszatéríttetési határozatot csak olyan kivételes esetekben teszi jogellenessé, mint a Bizottság nyilvánvaló mulasztása és gondossági kötelezettségének nyilvánvaló megsértése.

   (vö. 23–26. pont)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 27–67. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 51., 52. pont)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 66. pont)

6.  Az ESZAK 80. cikk és az ESZAK 81. cikk értelmében kizárólag a szén- és acélipar területén termelő tevékenységet végző vállalkozások tartoznak az ESZAK-Szerződés hatálya alá. E tekintetben a „szén” és „acél” kifejezések csak az ESZAK-Szerződés I. mellékletében felsorolt termékekre vonatkoznak. Így valamely vállalkozásra csak annyiban vonatkozik az ESZAK 4. cikk c) pontjában meghatározott tilalom, amennyiben ilyen termelő tevékenységet végez.

   Ugyanakkor az a körülmény, hogy valamely vállalkozás az acélipar területén végez termelési tevékenységet, nem jelenti azt, hogy az összes tevékenységét az ESZAK-Szerződés hatálya alá tartozónak kell tekinteni. E tekintetben az olyan vállalkozások esetében, amelyek mind az ESZAK-Szerződés hatálya alá tartozó termékeket, mind pedig az EK-Szerződés hatálya alá tartozó termékeket gyártanak, az ESZAK-Szerződésnek az e Szerződés hatálya alá nem tartozó termelési ágazat megsegítését szolgáló támogatásokra történő alkalmazása igazolható, amennyiben fennáll annak valós kockázata, hogy az említett támogatásokat az e hatály alá tartozó termelési tevékenységek felé térítik el. Tekintettel ugyanis egyrészt az acélipari ágazat sajátosságaira, másrészt pedig az állami támogatásoknak az ESZAK 4. cikk c) pontjában meghatározott szigorú és abszolút tilalmára, az ESZAK-Szerződés által létrehozott rendszer céljával ellentétes lenne, ha az EK-Szerződés kevésbé szigorú szabályai szerint folytatnák le az olyan támogatások vizsgálatát, amelyek potenciálisan előnyben részesíthetik valamely vállalkozás olyan termelési ágazatait, amelyek az ESZAK-Szerződés hatálya alá tartoznak.

   A támogatások eltérítésének valós veszélyével kapcsolatos feltétel teljesül többek között akkor, ha a felperes tevékenységeinek szervezése nem nyújt kellő biztosítékokat ahhoz, hogy kizárható legyen a vitatott befektetési támogatásoknak a felperes ESZAK-Szerződés hatálya alá tartozó termelési tevékenységei javára történő eltérítése, ennek következtében pedig az e Szerződés hatálya alá tartozó piacon a verseny érintettsége. Így az eltérítés kockázatát olyan komoly bizonyítékokkal kell alátámasztani, amelyek alapján ésszerűen feltételezhető, hogy a támogatások az adott ügy körülményeire tekintettel eltéríthetők az érintett acélipari vállalkozás ESZAK-tevékenységei javára.

   (vö. 75., 77., 78., 80. pont)

7.  Még ha a környezetvédelem egyike is az Unió alapvető célkitűzéseinek, e célkitűzés figyelembevételének szükségessége nem igazolja a szelektív intézkedések kizárását az ESZAK 4. cikk c) pontjának hatálya alól. Annak meghatározása szempontjából ugyanis, hogy valamely nemzeti intézkedés állami támogatásnak minősül-e, ezen intézkedésnek nem a célja, hanem a hatásai fontosak. Így az állami beavatkozások által elérni kívánt környezetvédelmi cél nem elegendő ahhoz, hogy azok eleve elkerüljék a „támogatássá” minősítést.

   (vö. 98., 99. pont)

8.  Ellentétben az EK-Szerződés állami támogatásokkal kapcsolatos rendelkezéseivel, amelyek a Bizottságot állandó jelleggel jogosítják fel e támogatások összeegyeztethetőségének elbírálására, az acélipari támogatási kódexek e hatáskört csak meghatározott időszakra biztosítják a Bizottság számára. Ezért, ha a támogatásokat a valamely kódexben erre biztosított időszak során nem jelentik be a Bizottságnak, a Bizottság az említett kódex alapján már nem bírálhatja el e támogatások összeegyeztethetőségét. Következésképpen, ha egyszer a kódex alkalmazhatóságának ideje lejárt, a Bizottság a továbbiakban nem jogosult az e kódex keretében be nem jelentett acélipari támogatást a biztosított eltérések alapján engedélyezni.

   Másfelől a jogbiztonság elvéből következik, hogy az acélipari támogatási kódexek keretében a támogatásoknak a közös piaccal való összeegyeztethetősége kizárólag a támogatások tényleges nyújtásának időpontjában hatályos szabályok alapján értékelhető. E tekintetben az uniós jog anyagi szabályait úgy kell értelmezni, hogy azok csak akkor vonatkoznak a hatálybalépésüket megelőzően felmerült helyzetekre, ha szövegükből, céljukból vagy rendszerükből egyértelműen az következik, hogy ilyen visszaható hatályt kell tulajdonítani nekik.

   Ami különösen a hatodik acélipari támogatási kódexet illeti, annak egyetlen rendelkezése sem mondja ki, hogy e kódexet visszaható hatállyal lehetne alkalmazni. Ráadásul az egymást követő támogatási kódexek rendszeréből és céljából az következik, hogy e kódexek mindegyike valamely adott időszakban fennálló szükségleteknek megfelelően állapítja meg az acélipari ágazat ESZAK 2. cikkben, ESZAK 3. cikkben és ESZAK 4. cikkben meghatározott célkitűzésekhez való alkalmazkodásának szabályait. Ezért az ilyen típusú szabályozásnak sem a rendszerével, sem a céljával nem lenne összhangban, ha a bizonyos időszak során, az ekkor fennálló helyzet alapján elfogadott szabályokat a valamely korábbi időszakban folyósított támogatásokra alkalmaznák.

   (vö. 103–105., 109. pont)

9.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 112–115. pont)

10.  A jogellenesen nyújtott állami támogatás visszatéríttetése az e támogatás nyújtása előtti helyzet visszaállítására irányul, és főszabály szerint nem tekinthető az ESZAK 4. cikk c) pontjának célkitűzéseihez képest aránytalan intézkedésnek. E visszatéríttetésnek ugyanakkor a támogatások kedvezményezett részére való rendelkezésre bocsátásából ténylegesen eredő pénzügyi előnyökre kell korlátozódnia, és ezekkel arányosnak kell lennie. Így abban az esetben, ha a támogatást több évre szóló adóhalasztás, ennek következtében pedig ingyenes készpénzelőleg vagy nulla kamatozású kölcsön formájában nyújtják, a korábbi helyzet visszaállításának megközelítése érdekében el kell rendelni az összes olyan kamat visszatéríttetését, amelyeket a kedvezményezettnek a piacon alkalmazott kamatlábak mellett fizetnie kellett volna.

    A Bizottság a korábbi helyzet visszaállításának elrendelése érdekében hatáskörrel rendelkezik azon kamatláb meghatározására, amely lehetővé teszi e visszaállítást. Következésképpen annak felülvizsgálata keretében, hogy e hatáskör gyakorlása jogszerűen történt-e, az uniós bíróságnak nem az a feladata, hogy a Bizottság mérlegelését a sajátjával helyettesítse, hanem azt kell megvizsgálnia, hogy e mérlegelés nem valósít-e meg nyilvánvaló hibát vagy hatáskörrel való visszaélést.

    Az irányadó kamatlábak meghatározását illetően emlékeztetni kell arra, hogy a referencia-kamatlábaknak az egyes tagállamokban hatályos kamatlábak átlagos szintjét kell képviselniük. A referencia-kamatlábak tehát az ipari befektetésekre irányuló hitelek piacán alkalmazott kamatlábak érvényes mutatóját képezik. E tekintetben a Bizottság a jogbiztonsággal és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos okokból általános szabályként jogszerűnek ítélheti, hogy a meghatározott időszakban hatályos referencia-kamatlábat alkalmazza az ezen időszakban nyújtott valamennyi kölcsön esetében. Ráadásul jogszerű, ha a Bizottság referencia-kamatlábként a regionális támogatási programok értékeléséhez megállapított és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában rendszeresen közzétett kamatlábat veszi figyelembe, mivel jó gazdasági helyzetben lévő vállalkozásokra alkalmazandó, olyan előnyös kamatlábakról van szó, amelyeket a támogatási elemek fennállásának meghatározása érdekében alkalmaztak volna, amennyiben a vitatott programot bejelentették volna.

    (vö. 137–143. pont)

11.  Lásd a határozat szövegét.

    (vö. 165–167. pont)