C‑35/23. sz. ügy

Apa

kontra

Anya

(az Oberlandesgericht Frankfurt am Main [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2024. június 20.

„Előzetes döntéshozatal – Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Szülői felelősség – 2201/2003/EK rendelet – 10. és 11. cikk – Joghatóság a gyermek jogellenes elvitele esetében – A gyermek valamely tagállamban való szokásos tartózkodási helye a jogellenes elvitelt megelőzően – Harmadik ország és egy tagállam közötti visszaviteli eljárás – A visszavitel iránti kérelem fogalma – A gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25‑i Hágai Egyezmény

1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003 rendelet – Szülői felelősséggel kapcsolatos joghatóság – Joghatóság a gyermek jogellenes elvitele esetében – Azon tagállam bíróságainak joghatósága, ahol a gyermek jogellenes elvitelét megelőzően szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett – Hatály – Egy harmadik ország és egy tagállam között az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján sikertelenül indított visszaviteli eljárás – Hatás hiánya

   (2201/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk 11) pont, 10. cikk b), i) pont, 11. cikk (6), (7) bekezdés, és 60. cikk)

   (lásd: 50–62. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003 rendelet – Szülői felelősséggel kapcsolatos joghatóság – Joghatóság a gyermek jogellenes elvitele esetében – Azon tagállam bíróságainak joghatósága, ahol a gyermek jogellenes elvitelét megelőzően szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett – Feltétel – Visszavitel iránti kérelem – Fogalom – A gyermeknek az elvitele előtti szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamba történő visszavitelére irányuló kérelem, illetve az említett gyermek feletti felügyeleti jog iránti, az ezen utóbbi tagállam bíróságaihoz benyújtott kérelem – Kizártság

   (2201/2003 tanácsi rendelet, (17) preambulumbekezdés, 8. cikk, (1) bekezdés, 10. cikk b), i) pont, és 11. cikk)

   (lásd: 66., 68–71., 73., 79. és 81. pont, valamint a rendelkező rész 2. pontja)

3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban – 2201/2003 rendelet – Gyermek visszavitele iránti kérelem – A visszavitelt megtagadó határozat – Tájékoztatási és értesítési kötelezettség, valamint a gyermek visszavitelét elrendelő határozat végrehajtható jellege – Hatály – Egy harmadik ország és egy tagállam között indított, az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárás – Kizártság

   (2201/2003 tanácsi rendelet, 11. cikk, (6)–(8) bekezdés)

   (lásd: 83–85. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

Összefoglalás

A Bíróság, amelyhez az Oberlandesgericht Frankfurt am Main (Frankfurt am Main‑i regionális felsőbíróság, Németország) előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult, a gyermek harmadik országgal kapcsolatos jogellenes külföldre vitele esetén a 2201/2003 rendelet ( 1 ) alapján alkalmazandó bizonyos eljárási szabályok hatályát pontosítja.

L 2014. november 12‑én született Svájcban, német és lengyel kettős állampolgár. Édesapja 2013 júniusa óta szakmai okokból Svájcban él, míg anyja 2015 januárja és 2016 áprilisa között Németországban élt L‑lel, ahol az apa rendszeresen látogatta őket. 2016 áprilisában az anya és L Lengyelországba költözött, ahol az apa kezdetben látogatta őket. 2017 áprilisától az anya megtagadta az apától láthatási jogának gyakorlását. Az anya L‑t Lengyelországban, az apa hozzájárulása nélkül íratta be egy óvodába, és tájékoztatta az apát, hogy lányukkal Lengyelországban marad.

2017 júliusában az apa a svájci központi hatóságon ( 2 ) keresztül a gyermek Svájcba történő visszavitele iránti kérelmet nyújtott be az 1980. évi Hágai Egyezmény ( 3 ) alapján. Egy lengyel bíróság azzal az indokkal utasította el e kérelmet, hogy az apa hozzájárulását adta ahhoz, hogy az anya és L határozatlan időre Lengyelországba költözzön. Az apa által az e határozattal szemben benyújtott fellebbezést elutasították.

Az apa, jóllehet a Németországban benyújtott második visszavitel iránti kérelemnek nem adtak helyt, 2018 júliusában a gyermek feletti kizárólagos felügyeleti jog, a tartózkodási helye meghatározásának joga, valamint a gyermek Svájcba való visszavitele iránti kérelmet nyújtott be egy német bírósághoz. Az eljáró bíróság ezt a kérelmet a joghatóság hiánya miatt elutasította. Az apa keresetet nyújtott be e határozattal szemben a kérdést előterjesztő bírósághoz, arra hivatkozva, hogy a német bíróságok joghatósága a 2201/2003 rendelet 10. és 11. cikkéből ered.

A kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy alkalmazhatók‑e ezek a rendelkezések, tekintettel arra, hogy az apa az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján sikertelenül indított a gyermek visszavitelére irányuló eljárást Svájc központi hatósága útján, amely harmadik országra nézve a 2201/2003 rendelet nem kötelező. Következésképpen e bíróság úgy határozott, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordul a Bírósághoz.

A Bíróság álláspontja

A Bíróság először is a 2201/2003 rendelet 10. cikkében előírt, a szülői felelősségre vonatkozó különös joghatósági szabály hatályáról határoz. E cikk értelmében azon tagállam bíróságai, amelyben a gyermek az elvitelt, illetve a jogellenes visszatartást megelőzően szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, főszabály szerint és bizonyos feltételek mellett megtartják joghatóságukat.

Ami a „gyermek jogellenes elvitelét vagy visszatartását” illeti, amelyen a 2201/2003 rendelet 10. cikke alapul, a Bíróság mindenekelőtt úgy ítéli meg, hogy e fogalom meghatározása ( 4 ) nem függ attól, hogy a felügyeleti jog jogosultja, szükségszerűen ezt követően és esetlegesen, megindítja‑e az 1980. évi Hágai Egyezményen alapuló, a gyermek visszavitelére irányuló eljárást.

Továbbá, a 2201/2003 rendelet 10. cikke b) pontjának i. alpontja, amely szerint a gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti bíróságok, amennyiben egy éven belül nem nyújtottak be visszavitel iránti kérelmet, főszabály szerint már nem rendelkeznek joghatósággal abban a tagállamban, amelynek területére a gyermeket jogellenesen elvitték vagy visszatartották, nem jelöli meg, hogy a visszavitel iránti kérelmet az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján kell benyújtani, és azt sem zárja ki, hogy e kérelmet valamely harmadik ország központi hatósága útján is elő lehessen terjeszteni. Egyrészt ugyanis a 2201/2003 rendelet 60. cikke értelmében az 1980. évi Hágai Egyezmény rendelkezései nem élveznek elsőbbséget e rendelet rendelkezéseivel szemben a tagállamok közötti kapcsolatokban. Másrészt nem kötelező ezen egyezményre hivatkozni a gyermek visszavitelének kérelmezése érdekében, mivel a visszaviteli eljárás más szabályokon vagy más – többek között kétoldalú – egyezmények rendelkezésein is alapulhat.

Végül, a 2201/2003 rendelet rendelkezésének hiányában nem fogadható el, hogy e rendelet 10. cikkének alkalmazása olyan eljárási szabályok alkalmazásától függjön, mint az említett rendelet 11. cikkének (6) és (7) bekezdésében foglalt szabályok ( 5 ), amelyek elsődleges célja az információk továbbításának és kézbesítésének szabályozása ( 6 ).

Másodsorban, a Bíróság különösen a 2201/2003 rendelet céljaira tekintettel megállapítja, hogy sem a gyermek olyan államba történő visszavitele iránti kérelem, amelynek területén e gyermek közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtt nem rendelkezett szokásos tartózkodási hellyel, sem pedig az említett gyermek felügyelete iránt az e tagállam bíróságaihoz benyújtott kérelem nem tartozik a 2201/2003 rendelet 10. cikke b) pontjának i. alpontja értelmében vett „visszavitel iránti kérelem” fogalmába.

Végül a Bíróság megállapítja, hogy a 2201/2003 rendelet 11. cikkének szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy e rendelkezés az 1980. évi Hágai Egyezménnyel összefüggésben csak tagállamok között alkalmazható. Következésképpen az említett rendelet 11. cikkének (6) és (7) bekezdésében előírt tájékoztatási és értesítési kötelezettség, valamint az e 11. cikk (8) bekezdésében említett határozat végrehajtható jellege nem alkalmazható egy olyan visszaviteli eljárás keretében, amelyet az említett egyezmény alapján egy harmadik ország és azon tagállam között folytattak le, amelyben a gyermek a jogellenes elvitelt vagy visszatartást követően tartózkodik.

( 1 ) A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 338., 1. o.; helyesbítések: HL 2003. L 82., 63. o.; HL 2018. L 33., 5. o.)

( 2 ) Bundesamt für Justiz Bern (berni szövetségi igazságügyi hivatal) (Svájc)

( 3 ) A gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló egyezmény (kihirdette: 1986. évi 14. tvr.; a továbbiakban: 1980. évi Hágai Egyezmény)

( 4 ) Lásd: a 2201/2003 rendelet 2. cikkének 11. pontja

( 5 ) E rendelet 11. cikke kiegészíti az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárás végrehajtását.

( 6 ) Az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke alapján elfogadott, a visszavitelt elutasító határozatra vonatkozó információkról van szó, amelyeket azon tagállam joghatósággal rendelkező bíróságával kell közölni, amelyben a gyermek közvetlenül a jogellenes elvitelt, illetve visszatartást megelőzően szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett.