C‑205/21. sz. ügy

V. S.

(a Spetsializiran nakazatelen sad [Bulgária] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2023. január 26.

„Előzetes döntéshozatal – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – (EU) 2016/680 irányelv – A (4) cikk (1) bekezdésének a)–c) pontja – A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek – Célhoz kötöttség – Adattakarékosság – A 6. cikk a) pontja – Személyek különböző kategóriáinak személyes adatai közötti egyértelmű különbségtétel – 8. cikk – Az adatkezelés jogszerűsége – 10. cikk – Átültetés – Biometrikus adatok és genetikai adatok kezelése – A »tagállami jog által lehetővé tett adatkezelés« fogalma – A »feltétlen szükségesség« fogalma – Mérlegelési jogkör – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 7., 8., 47., 48. és 52. cikk – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – Az ártatlanság vélelme – Korlátozás – Közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény – Gyanúsítottak – Fényképészeti és daktiloszkópiai adatok nyilvántartásba vétel céljából történő gyűjtése és biológiai minta DNS‑profil létrehozása céljából történő levétele – Adatgyűjtés kényszer alkalmazásával történő végrehajtása – Az adatgyűjtés rendszeressége”

1. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a bűnügyi személyes adatok kezelése vonatkozásában – 2016/680 irányelv – Adatok különleges kategóriáinak kezelése – Ezen adatkezelésnek valamely tagállam joga általi lehetővé tétele – Gyanúsítottak biometrikus és genetikai adatainak tagállami rendőri hatóságok általi, nyilvántartásba vétel céljából történő gyűjtését előíró nemzeti szabályozás – A 2016/679 rendeletre utaló, de a 2016/680 irányelv tartalmát megismétlő nemzeti rendelkezések – Megengedhetőség – Feltételek

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 52. cikk; 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 9. cikk; 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 3. cikk, 7. pont és 10. pont, a) alpont)

   (lásd: 62–67., 72–76. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. Intézmények jogi aktusai – Irányelvek – A tagállamok általi végrehajtás – Azt előíró irányelv, hogy a végrehajtása során az átültető nemzeti rendelkezések ezen irányelvre való hivatkozást tartalmazzanak – Hatás – A tagállamok azon kötelezettsége, hogy az irányelv vonatkozásában pozitív átültető jogi aktust fogadjanak el – Az irányelvnek a hatálya alá tartozó személyesadat‑kezelést engedélyező nemzeti rendelkezésekben való említésére vonatkozó követelmény – Hiány

   (EUMSZ 288. cikk, harmadik bekezdés; 2016/680 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 63. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés)

   (lásd: 68–71. pont)

3. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a bűnügyi személyes adatok kezelése vonatkozásában – 2016/680 irányelv – Az érintettek különböző kategóriái közötti egyértelmű különbségtétel kötelezettsége – Terjedelem – Gyanúsítottak biometrikus és genetikai adatainak tagállami rendőri hatóságok általi, nyilvántartásba vétel céljából történő gyűjtését előíró nemzeti szabályozás – Az adatgyűjtés kényszer alkalmazásával történő végrehajtására irányuló eljárást előíró jogszabály – A nemzeti bíróság azon jogköre, hogy értékelje az érintett bűnösségével kapcsolatos alapos indokok fennállását – Hiány – Megengedhetőség – Feltételek – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog és az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartása

   (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. és 48. cikk; 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 6. cikk, a) pont és 54. cikk)

   (lásd: 82–110. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

4. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a bűnügyi személyes adatok kezelése vonatkozásában – 2016/680 irányelv – Adatok különleges kategóriáinak kezelése – Kizárólag feltétlenül szükséges esetben engedélyezett adatkezelés – Fogalom – Terjedelem – Az adatkezelés jogszerűségének szigorúbb feltételei – Célhoz kötöttség – Adattakarékosság – A közvádra üldözendő szándékos bűncselekménnyel gyanúsított személyek biometrikus és genetikai adatainak nyilvántartásba vételük céljából történő rendszeres gyűjtését előíró nemzeti szabályozás – Megengedhetetlenség

   (2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (26) és (37) preambulumbekezdés, 4. cikk, (1) bekezdés, a)‑c) pont, 8. cikk (1) és (2) bekezdés, 10. cikk)

   (lásd: 116–135. pont, a rendelkező rész 3. pontja)

Összefoglalás

A gyanúsított személyek biometrikus és genetikai adatainak rendőrségi nyilvántartásba vétel céljából történő rendszeres gyűjtése ellentétes a különleges személyes adatok kezelése tekintetében biztosítandó fokozott védelem követelményével.

A bolgár hatóságok által adócsalás miatt indított büntetőeljárás keretében V. S.‑t egy haszonszerzés céljából, bűncselekmények Bulgária területen történő összehangolt elkövetésére létrehozott bűnszervezetben való állítólagos részvétele miatt gyanúsítottá nyilvánították. E gyanúsítottá nyilvánítást követően a bolgár rendőrség felhívta V. S.‑t arra, hogy működjön együtt a daktiloszkópiai és fényképészeti adatok nyilvántartásba vétel céljából történő gyűjtése, valamint a DNS‑profiljának létrehozása céljából végzett mintavétel során. V. S. nem járult hozzá ezen adatgyűjtéshez.

Azon nemzeti jogszabályra támaszkodva, amely előírja a szándékosan elkövetett, közvádra üldözendő bűncselekmények elkövetésével gyanúsított személyek „rendőrségi nyilvántartásba vételét”, a rendőri hatóságok azt kérték a Spetsializiran nakazatelen sadtól (szakosított büntetőbíróság, Bulgária), hogy engedélyezze V. S. genetikai és biometrikus adatai gyűjtésének kényszer alkalmazásával történő végrehajtását. A rendőri hatóságok keresetleveléhez csak a gyanúsítottá nyilvánításáról szóló végzés és az adatgyűjtést megtagadó nyilatkozatának másolatát csatolták.

E bíróságnak kétségei támadtak azzal kapcsolatban, hogy az említett „rendőrségi nyilvántartásba vételre” alkalmazandó bolgár jogszabály összeegyeztethető‑e az Európai Unió Alapjogi Chartájával (a továbbiakban: Charta) összefüggésben értelmezett 2016/680 irányelvvel, ( 1 ) és ezért előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult a Bírósághoz.

Ítéletében a Bíróság mindenekelőtt meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a biometrikus és genetikai adatok rendőri hatóságok általi kezelése a 2016/680 irányelv értelmében tagállami jog által engedélyezettnek tekinthető. A kérdést előterjesztő bíróság ezt követően az ezen irányelvben előírt, azon személyek kategóriája adatainak kezelésére vonatkozó követelmény végrehajtásáról fejti ki álláspontját, akik tekintetében alapos okkal feltételezhető, hogy bűncselekmény elkövetésében vettek részt, valamint a hatékony bírói jogvédelemhez való jog és az ártatlanság vélelme elvének abban az esetben történő tiszteletben tartásáról, ha a nemzeti szabályozás lehetővé teszi az illetékes nemzeti bíróság számára, hogy engedélyezze az uniós jogalkotó által „különlegesnek” tekintett fenti adatok kényszer alkalmazásával történő gyűjtését. Végül a kérdést előterjesztő bíróság azt a kérdést veti fel, hogy az ezen adatok rendszeres gyűjtését előíró nemzeti szabályozás összeegyeztethető‑e a 2016/680 irányelvnek a kezelésükre vonatkozó rendelkezéseivel, az adatkezelésre alkalmazandó elvekre figyelemmel.

A Bíróság álláspontja

Mindenekelőtt a Bíróság megállapítja, hogy a Chartával ( 2 ) összefüggésben a 2016/680 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy a biometrikus és genetikai adatoknak a rendőri hatóságok által nyomozási tevékenységük keretében, a bűnözés elleni küzdelem és a közrend fenntartása céljából történő kezelését tagállami jog teszi lehetővé, amennyiben az adott tagállam joga az említett adatkezelés engedélyezésére vonatkozóan kellően világos és pontos jogalapot tartalmaz. Az a tény, hogy az ilyen jogalapot tartalmazó nemzeti jogalkotási aktus egyébiránt az általános adatvédelmi rendeletre, ( 3 ) nem pedig a 2016/680 irányelvre hivatkozik, önmagában nem kérdőjelezi meg ezen engedélyezést, feltéve, hogy valamennyi alkalmazandó nemzeti jogi rendelkezés értelmezéséből kellően világosan, pontosan és egyértelműen kitűnik, hogy a biometrikus és genetikai adatok szóban forgó kezelése a fenti irányelv, nem pedig az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik.

Ebben az összefüggésben, figyelemmel arra, hogy a releváns nemzeti jogszabály az általános adatvédelmi rendeletnek a különleges adatok kezelését szabályozó rendelkezéseire hivatkozott, miközben a 2016/680 irányelv ugyanezen adatokra vonatkozó rendelkezéseinek tartalmát adta vissza, ( 4 ) a Bíróság megállapítja, hogy e rendelkezések nem egyenértékűek. Ugyanis, míg a különleges adatoknak az illetékes hatóságok által többek között a 2016/680 irányelv hatálya alá tartozó, bűncselekmények megelőzése és felderítése céljából történő kezelése kizárólag feltétlen szükségesség esetén, az uniós jog vagy tagállami jog által előírt megfelelő garanciák mellett engedélyezhető, az általános adatvédelmi rendelet ezen adatok kezelésének elvi tilalmát mondja ki, a kivételek felsorolása mellett. Noha a nemzeti jogalkotó ugyanazon jogalkotási eszköz keretében szabályozhatja a személyes adatoknak a 2016/680 irányelv hatálya alá tartozó célokból, valamint az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó egyéb célok érdekében történő kezelését, köteles meggyőződni, hogy nem áll fenn bizonytalanság e két uniós jogi aktus valamelyikének a különleges adatok gyűjtésére való alkalmazhatóságát illetően.

Ezenkívül, a 2016/680 irányelvnek a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott esetleges nem megfelelő átültetését illetően a Bíróság hangsúlyozza, hogy ezen irányelv nem követeli meg, hogy a hatálya alá tartozó adatkezelést megengedő nemzeti jogi rendelkezések az említett irányelvre való hivatkozást tartalmazzanak. A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy amikor a nemzeti jogalkotó előírja a biometrikus és genetikai adatoknak az akár a fenti irányelv, akár az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó hatóságok általi kezelését, az egyértelműség és a pontosság érdekében kifejezetten hivatkozhat egyrészt a nemzeti jognak az ezen irányelv átültetését biztosító rendelkezéseire, másrészt pedig az általános adatvédelmi rendelet 9. cikkére, anélkül hogy köteles lenne megemlíteni a fenti irányelvet. Mindazonáltal, ha látszólagos ellentmondás áll fenn a nemzeti szabályozás azon rendelkezései között, amelyek engedélyezik a szóban forgó adatkezelést, és azok között, amelyek azt látszólag kizárják, a nemzeti bíróságnak e rendelkezéseket úgy kell értelmeznie, hogy továbbra is biztosítsa a 2016/680 irányelv hatékony érvényesülését.

Ezt követően a Bíróság kimondta, hogy a 2016/680 irányelvvel ( 5 ) és a Chartával ( 6 ) nem ellentétes az azt előíró nemzeti szabályozás, hogy amennyiben a közvádra üldözendő szándékos bűncselekménnyel gyanúsított személy megtagadja a rá vonatkozó biometrikus és genetikai adatok nyilvántartásba vétele céljából történő önkéntes együttműködést, az illetékes büntetőbíróság köteles engedélyezni az említett adatgyűjtés kényszer alkalmazásával történő végrehajtását, anélkül hogy jogkörrel rendelkezne annak értékelésére, hogy alapos okkal feltételezhető‑e, hogy az érintett személy elkövette azt a bűncselekményt, amelynek elkövetésével gyanúsítják, feltéve, hogy a nemzeti jog biztosítja e gyanúsítottá nyilvánítás azon feltételeinek hatékony utólagos bírósági felülvizsgálatát, amelyekből az említett adatgyűjtés engedélyezése következik.

E tekintetben a Bíróság emlékeztet arra, hogy a 2016/680 irányelv ( 7 ) értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az adatkezelők egyértelműen különbséget tegyenek az érintettek különböző kategóriáinak adatai között, annak érdekében, hogy a személyes adatok védelméhez való alapvető jogukba ne különbségtétel nélkül, attól függetlenül avatkozzanak be, hogy milyen kategóriába tartoznak. E kötelezettség azonban nem feltétlen jellegű. Végül, mivel ezen irányelv olyan személyek kategóriájára utal, akik tekintetében alapos okkal feltételezhető, hogy bűncselekményt követtek el, a Bíróság pontosítja, hogy a valamely személy bűnösségére vonatkozó elegendő számú bizonyíték fennállása főszabály szerint alapos okot jelent annak feltételezésére, hogy e személy elkövette a szóban forgó bűncselekményt. Így a 2016/680 irányelvvel nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely olyan természetes személyekre vonatkozó biometrikus és genetikai adatok nyilvántartásba vétel céljából, kényszer alkalmazásával történő gyűjtését írja elő, akikkel szemben elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy közvádra üldözendő szándékos bűncselekményt követtek el, és akiket ezen okból gyanúsítottá nyilvánítottak.

Ami a hatékony bírói jogvédelemhez való jog tiszteletben tartását illeti, mivel az illetékes nemzeti bíróság a gyanúsított személy különleges adatai kényszer alkalmazásával történő gyűjtésére irányuló végrehajtási intézkedés engedélyezése érdekében érdemben nem vizsgálhatja felül a gyanúsítottá nyilvánítás feltételeit, a Bíróság többek között hangsúlyozza, hogy az a tény, hogy ideiglenesen kivonják a bírósági felülvizsgálat alól azon bizonyítékok értékelését, amelyeken az érintett személy gyanúsítottá nyilvánítása alapul, a büntetőeljárás nyomozási szakaszában indokoltnak bizonyulhat. Az ilyen felülvizsgálat ugyanis e szakaszban akadályozhatja azon nyomozás lefolytatását, amelynek során ezeket az adatokat gyűjtik, és túlzott mértékben korlátozhatja a nyomozók azon képességét, hogy más jogsértéseket felderítsenek ezen adatoknak a más nyomozások során összegyűjtött adatokkal való összehasonlítása alapján. A hatékony bírói jogvédelem e korlátozása tehát nem aránytalan, mivel a nemzeti jog utólagosan biztosítja a hatékony bírósági felülvizsgálatot.

Ami az ártatlanság vélelméhez való jognak a szóban forgó adatok gyűjtését engedélyező bírósági határozat általi tiszteletben tartását illeti, a Bíróság megállapítja egyrészt, hogy mivel a jelen ügyben ezen adatgyűjtés olyan személyek kategóriájára korlátozódik, akiknek a büntetőjogi felelősségét még nem állapították meg, nem tekinthető olyan jellegűnek, amely tükrözné a hatóságok azon meggyőződését, hogy e személyek bűnösek. Másrészt az a tény, hogy az a bíróság, amelynek határozatot kell hoznia az érintett személy bűnösségéről, a büntetőeljárás e szakaszában nem értékelheti az érintett személy gyanúsítottá nyilvánításának alapjául szolgáló bizonyítékok elégséges jellegét, garantálja az utóbbi számára az ártatlanság vélelméhez való jog tiszteletben tartását.

Végül a Bíróság arra a következtetésre jut, hogy a 2016/680 irányelvvel ( 8 ) ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely előírja a közvádra üldözendő szándékos bűncselekménnyel gyanúsított személy biometrikus és genetikai adatainak nyilvántartásba vételük céljából történő rendszeres gyűjtését, anélkül hogy rendelkezne az illetékes hatóság azon kötelezettségéről, hogy ellenőrizze és bizonyítsa egyrészt azt, hogy ezen adatgyűjtés feltétlenül szükséges a kitűzött konkrét célok eléréséhez, másrészt azt, hogy e célok nem érhetők el az érintett személy jogaiba és szabadságaiba való, kevésbé súlyos beavatkozást jelentő intézkedésekkel.

E tekintetben a Bíróság hangsúlyozza, hogy a 2016/680 irányelv többek között fokozott védelmet kíván biztosítani a különleges adatok kezelésével szemben, amelyek közé a biometrikus és genetikai adatok is tartoznak, mivel az ilyen adatkezelés jelentős kockázatot hordozhat az alapvető jogokra és szabadságokra nézve. Az ott szereplő azon követelményt, hogy az ilyen adatok kezelése csak akkor megengedett „ha arra feltétlenül szükség van”, úgy kell értelmezni, mint amely az e különleges adatok kezelése jogszerűségének szigorúbb feltételeit határozza meg. ( 9 ) Ráadásul e követelmény hatályának meghatározása során olyan adatkezelési elveket is figyelembe kell venni, mint a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elve.

Ebben az összefüggésben főszabály szerint ellentétes a fenti követelménnyel az a nemzeti jogszabály, amely előírja a közvádra üldözendő szándékos bűncselekménnyel gyanúsított személyek biometrikus és genetikai adatainak nyilvántartásba vételük céljából történő rendszeres gyűjtését. Az ilyen szabályozás ugyanis különbségtétel nélkül és általánosan a gyanúsított személyek többsége biometrikus és genetikai adatainak gyűjtéséhez vezethet, mivel a „közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény” fogalma különösen általános jellegű, és nagyszámú bűncselekményre alkalmazható, azok jellegétől és súlyosságától, e bűncselekmények különleges körülményeitől, az e bűncselekmények és más folyamatban lévő eljárások közötti esetleges kapcsolattól, az érintett személy büntetett előéletétől vagy egyéni profiljától függetlenül.

( 1 ) A személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27‑i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2016/680 irányelv (HL 2016. L 119., 89. o.; helyesbítés: HL 2018. L 127., 7. o.).

( 2 ) A Charta 52. cikkére tekintettel értelmezett 2016/680 irányelv 10. cikkének a) pontja.

( 3 ) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27‑i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) (HL 2016. L 119., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 314., 72. o.; HL 2018. L 127., 2. o.; HL 2021. L 74., 35. o.; a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet).

( 4 ) Az általános adatvédelmi rendelet 9. cikke, illetve a 2016/680 irányelv 10. cikke.

( 5 ) A 2016/680 irányelv 6. cikkének a) pontja.

( 6 ) A Charta 47. és 48. cikke, amelyek a hatékony bírói jogvédelemhez való jogról, illetve az ártatlanság vélelmének elvéről rendelkeznek.

( 7 ) A 2016/680 irányelv 6. cikke.

( 8 ) A 2016/680 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a)–c) pontjával, valamint 8. cikkének (1) és (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 10. cikke.

( 9 ) A 2016/680 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjából és 8. cikkének (1) bekezdéséből következő feltételekre tekintettel.