C‑376/16 P. sz. ügy

az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

kontra

European Dynamics Luxemburg SA és társai

„Fellebbezés – Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Az információs technológiák terén program‑ és projektkezeléssel, valamint műszaki tanácsadással kapcsolatos külső szolgáltatások nyújtása – Rangsorolási eljárás – Az Európai Unió Bírósága alapokmányának 21. cikke – A Törvényszék eljárási szabályzatának 76. cikke és 84. cikkének (1) bekezdése – A kereseten túlterjedő határozathozatal tilalma – Az odaítélési szempontokon belüli alszempontok súlyozása – Nyilvánvaló értékelési hibák – 1605/2002/EK, Euratom rendelet – A 100. cikk (2) bekezdése – Az ajánlatot elutasító határozat – Az indokolási kötelezettség megsértése – Esély elvesztése – Az Európai Unió szerződésen kívüli felelőssége – Kártérítési kérelem”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2018. május 3.

1. Megsemmisítés iránti kereset–Az uniós bíróság hatásköre–Terjedelem–A kereseten túlterjedő határozathozatal tilalma–A jogvita felek által meghatározott keretének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség–Az olyan jogalapról való határozathozatalra vonatkozó hatáskör hiánya, amelytől valamely fél elállt az eljárás során

   (EUMSZ 263. cikk; a Bíróság alapokmánya, 21. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk és 84. cikk (1) bekezdés; 1605/2002 tanácsi rendelet, 93. és 94. cikk; a 478/2007 rendelettel módosított 2342/2002 bizottsági rendelet, 133a. és 134b. cikk)

2. Az Európai Unió közbeszerzései–Közbeszerzési eljárás–Szerződések odaítélése–Ajánlattevők kizárása–Az uniós bíróság kötelezettsége arra, hogy hivatalból vizsgálja a kizárással kapcsolatos szabályok megsértésének fennállását–Hiány

   (1605/2002 tanácsi rendelet; 93. és 94. cikk)

3. Megsemmisítés iránti kereset–Jogalapok–Közbeszerzési szerződés odaítélése keretében az ajánlattevő ajánlatának valamely uniós intézmény általi elutasítása tárgyában hozott határozat ellen irányuló kereset–Az ajánlatkérő nyilvánvaló értékelési hibájára alapított jogalap–Bizonyítási teher–Az uniós bíróság kötelezettsége arra, hogy alátámasztó bizonyítékok hiányában ellenőrizze a hivatkozott hibáknak a megtámadott határozatra gyakorolt hatását–Hiány

   (EUMSZ 263. cikk)

4. Megsemmisítés iránti kereset–Jogalapok–Nyilvánvaló értékelési hiba–Az ügy kimenetelére döntő kihatással nem járó hiba–Hatástalan jogalap

   (EUMSZ 263. cikk)

5. Intézmények jogi aktusai–Indokolás–Kötelezettség–Terjedelem–A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében hozott, ajánlatot elutasító határozat–Az ajánlatkérő azon kötelezettsége, hogy a nyertes ajánlatot és az elutasított ajánlattevő ajánlatát részletesen összehasonlító elemzést készítsen–Hiány–A bírálóbizottság jelentése közlésének kötelezettsége–Hiány

   (EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 1605/2002 tanácsi rendelet, 100. cikk, (2) bekezdés; 2342/2002 bizottsági rendelet, 149. cikk, (3) bekezdés)

6. Intézmények jogi aktusai–Indokolás–Kötelezettség–Terjedelem–A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében hozott, ajánlatot elutasító határozat–Az ajánlattevők pontarányainak kiszámítása során olyan módszer alkalmazása, amely egyes odaítélési alszempontok tekintetében pontok levonását, illetve más ajánlattevők ajánlatához való hozzáadását teszi lehetővé–Az ajánlatkérő arra vonatkozó magyarázatának hiánya, hogy milyen kapcsolat van az ajánlat negatív értékelése és a pontlevonás között–Megengedhetetlenség

   (EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 1605/2002 tanácsi rendelet, 100. cikk, (2) bekezdés)

7. Szerződésen kívüli felelősség–Feltételek–Jogellenesség–Kár–Okozati összefüggés–Bizonyítási teher

   (EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)

1.  Az uniós bíróságok előtti eljárásra irányadó szabályokból, így különösen az Európai Unió Bírósága alapokmányának 21. cikkéből, valamint a Törvényszék eljárási szabályzatának 76. cikkéből és 84. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy a jogvita terjedelmét főszabály szerint a felek határozzák meg és határolják körül, és az uniós bíróság nem határozhat a kereseten túlterjeszkedően.

   Következésképpen hatályon kívül kell helyezni a Törvényszék határozatát, amelyben megállapította, hogy valamely uniós ügynökség nyilvánvalóan megsértette a gondossági kötelezettségét annak megvizsgálása során, hogy fennáll‑e különösen valamely ajánlattevő közbeszerzési eljárásból való kizárásának az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 93. cikke (1) bekezdésének e) pontja és az 1605/2002 rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2342/2002 rendelet 133a. és 134b. cikke szerinti oka, annak ellenére, hogy a felperes a Törvényszék előtti tárgyalás során elállt az erre vonatkozó érvelésétől. Márpedig ilyen feltételek mellett a Törvényszék nem rendelkezett többé hatáskörrel arra, hogy az 1605/2002 rendelet 93. és 94. cikkének esetleges megsértéséről határozzon.

   (lásd: 33., 34. pont)

2.  Habár kétségtelen, hogy az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002 rendelet 93. és 94. cikkében az ajánlattevő közbeszerzésből való kizárása tárgyában előírt rendelkezések bizonyos jelentőséggel bírnak az uniós közbeszerzési jog tiszteletben tartása szempontjából, azok megsértése nem tesz eleget az annak érdekében megállapított feltételeknek, hogy azt lényeges eljárási szabályok megsértésének minősítsék. Következésképpen az e cikkek megsértésére alapított jogalap nem képez imperatív jogalapot, amelyet az uniós bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia.

   (lásd: 35. pont)

3.  A valamely elutasított ajánlattevő által az ajánlatát elutasító határozat ellen indított olyan kereset keretében, amelyben ez utóbbi az ajánlatkérő által elkövetett nyilvánvaló értékelési hibákra hivatkozik, az uniós bíróság általi felülvizsgálat főszabály szerint nem jár e bíróság számára azzal a kötelezettséggel, hogy vizsgálja azt, hogy valamely ajánlat értékelésével kapcsolatos nyilvánvaló értékelési hiba nem volt hatással ezen ajánlat besorolására, így végeredményben az odaítélésről szóló határozatra, miközben az ajánlatkérő szerv semmiféle pontosítással nem szolgált e hatás hiányát illetően.

   E tekintetben az ajánlatkérő által az uniós bíróság által első fokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés keretében az ajánlatkérő feladata annak kifejtése és bizonyítása, hogy az ajánlatot elutasító határozat nem lehetett volna kedvezőbb az elutasított ajánlattevőre nézve az említett hibák hiányában.

   (lásd: 46., 47. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 52. pont)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 57–59. pont)

6.  Ami az ajánlattevők ajánlatai elutasításáról szóló határozatok indokolásának a közbeszerzési szerződés odaítélése iránti eljárás keretében fennálló kötelezettségét illeti, főszabály szerint nem követelmény, hogy az értékelés során tett minden egyes negatív vagy pozitív észrevételhez konkrét súlyt rendeljenek. Mindemellett, amennyiben a közbeszerzési szerződés dokumentumai szempontokhoz vagy alszempontokhoz rendelt számszerűsített konkrét súlyt tartalmaznak, az átláthatóság elve megköveteli, hogy e szempontokat vagy alszempontokat számszerűsítetten értékeljék.

   Ugyanakkor más a helyzet, ha egyrészt a bírálóbizottság képletet alkalmazott, vagy alszempontokként vagy alpontokként részpontokat adott, és a bírálóbizottsági jelentés e tekintetben konkrét negatív értékeléseket fogalmazott meg, amelyek pontlevonásokhoz vezettek, másrészt pedig az ajánlatkérő nem közölte az elutasított, illetve a nyertes ajánlattevők által kapott, alszempontokként lebontott pontszámokat. Ugyanis az ajánlatkérő nem teljesíti maradéktalanul az ajánlatok értékelése eredményének indokolására vonatkozó követelményeket, ha az elutasított ajánlattevők számára nem lehetséges sem megérteni, hogy ezen alszempontok az értékelés során, azaz a teljes pontszám kiszámítása során milyen viszonylagos súllyal bírtak, sem pedig összefüggést megállapítani az olyan konkrét negatív észrevételek és pontlevonások között, amelyek a teljes pontszámra hatással voltak.

   (lásd: 63., 65–67. pont)

7.  Lásd a határozat szövegét.

   (lásd: 91., 92. pont)