C‑350/16. P. sz. ügy

Salvatore Aniello Pappalardo és társai

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Közös halászati politika – Az Európai Unió szerződésen kívüli felelőssége – Kártérítés iránti kérelem – 530/2008/EK rendelet – Az Európai Bizottság által elfogadott sürgősségi intézkedések – Jogszabály kellően súlyos megsértése – E jogsértésre való hivatkozás lehetősége – A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve – Jogerő”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (ötödik tanács), 2017. szeptember 13.

1. Bírósági eljárás–Jogerő–Terjedelem–A Bíróság valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó ítélete–A Bíróságnak az első ítélet pontos hatályát meghatározó későbbi ítélete–A Bíróság első ítélete jogerejének tiszteletben tartása

2. Európai uniós jog–Elvek–Bizalomvédelem–Feltételek–Az adminisztráció által adott pontos ígéretek–Fogalom

3. Európai uniós jog–Elvek–Egyenlő bánásmód–A jogszerűség elve tiszteletben tartásának szükségessége–Harmadik személy javára elkövetett jogsértésre való hivatkozás kizártsága

4. Fellebbezés–Jogalapok–Az ítélet uniós jogot sértő indokolása–Egyéb jogi indokok alapján megalapozott rendelkező rész–Elutasítás

   (EUMSZ 256. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

1.  Az uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó bírósági határozatok a rájuk ruházott jogerő alapján annak ellenére teljes és maradéktalan hatállyal bírnak, hogy adott esetben eltérő értelmezéseknek adhatnak alapot.

   Így még akkor is, ha a Bíróság valamely ítéletének pontos hatályával kapcsolatos esetleges bizonytalanságok csak a Bíróság egy másik ítéletében adott magyarázatoknak köszönhetően szűntek meg véglegesen, ezen első ítéletet mégis úgy kell tekinteni, mint amely a kihirdetésétől fogva rendelkezik az e második ítéletben meghatározott hatállyal.

   Egyébiránt a jogerő csak azokhoz a ténybeli és jogi kérdésekhez kapcsolódik, amelyeket a szóban forgó bírósági határozat ténylegesen vagy szükségszerűen eldöntött.

   (vö. 34., 35., 37. pont)

2.  A bizalomvédelem elvére való hivatkozás joga minden jogalanyt megillet, akiben valamely uniós intézmény – konkrét ígéretet téve neki – megalapozott várakozásokat kelt. Ilyen ígéretnek minősül a közlés formájától függetlenül a pontos, feltétlen és egybehangzó tájékoztatás. Ezzel szemben senki nem hivatkozhat ezen elv megsértésére az említett ígéret hiányában.

   Márpedig, még ha azt is feltételezzük, hogy egy bírósági határozat önmagában, ezen ítélkezési gyakorlat értelmében vett megalapozott elvárásokat keletkeztethet, a Bíróság ítélkezési gyakorlatának hatályát illetően semmi esetre sem vehetnek ígéretként egy olyan végzést, amelyben a Törvényszék az említett ítélkezési gyakorlat alapján okafogyottságot állapított meg.

   (vö. 39., 40. pont)

3.  Az egyenlő bánásmód elvét összhangba kell hozni a jogszerűség elvének betartásával, amely elv szerint senki sem hivatkozhat valamely harmadik személy javára elkövetett jogsértésre előnyök szerzése végett.

   (vö. 52. pont)

4.  Ugyanakkor amennyiben a Törvényszék valamely határozatának indokolása az uniós jogot sérti, de rendelkező része egyéb jogi indokok miatt megalapozottnak bizonyul, az ilyen jogsértés nem eredményezheti e határozat hatályon kívül helyezését, és az indokolást meg kell változtatni.

   (vö. 57. pont)