C‑47/14. sz. ügy

Holterman Ferho Exploitatie BV e.a.

kontra

Friedrich Leopold Freiherr Spies von Büllesheim

(a Hoge Raad der Nederlanden [Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés — Joghatóság és a határozatok végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben — 44/2001/EK rendelet — Az 5. cikk 1. pontja — Szerződés vagy szerződéses igény esetén irányadó joghatóság — Az 5. cikk 3. pontja — Joghatóság jogellenes károkozással kapcsolatos ügyekben — 18–21. cikk — Egyedi munkaszerződések — Társaság ügyvezetőjének szerződése — A szerződés megszűnése — Indokok — Megbízás nem megfelelő teljesítése és jogellenes cselekmény — Megállapítási és kártérítési kereset — Az »egyéni munkaszerződés« fogalma”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2015. szeptember 10.

1. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Felelősség megállapítása iránt több jogcímre alapított, esetlegesen több joghatósági szabály hatálya alá tartozó kereset – A hivatkozott rendelkezésekből eredő kötelezettségek megszegése alapján joghatósággal rendelkező bíróság

   (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 1. és 3. pont, valamint 18–21. cikk)

2. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Joghatóság egyedi munkaszerződéseknél – Társaságnak olyan személy elleni, felelősség megállapítása iránti keresete, aki e társaságnak egyszerre munkavállalója és ügyvezetője – Bennfoglaltság – Feltételek

   (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 1. és 3. pont, valamint 18–21. cikk)

3. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Jogi fogalmak – Önálló értelmezés

   (44/2001 tanácsi rendelet)

4. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – E rendeletnek a Brüsszeli egyezmény rendelkezéseivel egyenértékűnek minősített rendelkezései – E rendelkezéseknek a Bíróság ezen egyezményre vonatkozó ítélkezési gyakorlatának megfelelő értelmezése

   (1968 szeptember 27‑i egyezmény; 44/2001 tanácsi rendelet)

5. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Különös joghatóságok – Az 5. cikk 1. pontjának b) alpontja értelmében vett, szerződésre vagy szerződéses igényre vonatkozó joghatóság – Szolgáltatás nyújtása – Fogalom – A jellemző szolgáltatás meghatározása – A társaság és az ügyvezetője között fennálló jogviszony – Bennfoglaltság – Feltétel

   (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 1. pont, b) alpont)

6. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Szerződéssel vagy szerződéses igénnyel kapcsolatos ügy fogalma – Az ügyvezető felelősségének megállapítása iránti, az őt a társasági jog alapján terhelő kötelezettségek megszegése miatti kereset – Bennfoglaltság – A szerződéses kötelezettség teljesítési helyének meghatározása – A tevékenysége tényleges kifejtésének és a szolgáltatásai tényleges nyújtásának helye

   (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 1. pont, b) alpont, második francia bekezdés)

7. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Különös joghatóságok – Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben – Fogalom – Szerződésen kívüli felelősség megállapítása iránti kereset

   (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 1. pont, a) alpont és 3. pont)

8. Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – Joghatóság és a határozatok elismerése a polgári és kereskedelmi ügyekben – 44/2001 rendelet – Különös joghatóságok – Joghatóság jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben – Fogalom – A káresemény helyének meghatározása – A kárt okozó esemény helye és a kár bekövetkezésének helye

   (44/2001 tanácsi rendelet, 5. cikk, 3. pont)

1.  Ha a nemzeti bíróság olyan keresetre vonatkozóan folytat eljárást, amelyet valamely személynek egy társaság ügyvezetői minőségében, valamint jogellenes károkozás miatt fennálló felelőssége tárgyában nyújtottak be, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet II. fejezetének 5. szakasza (18–21. cikk) szerinti, egyedi munkaszerződéssel kapcsolatos ügyekben, e rendelet 5. cikkének 1. pontja szerinti, szerződéssel vagy szerződéses igénnyel, illetve e rendelet 5. cikkének 3. pontja szerinti, a jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben fennálló joghatósággal kapcsolatos rendelkezéseinek értelmezésére vonatkozóan kíván választ kapni a Bíróságtól, akkor önmagában az a körülmény, hogy a felperes a keresetlevelében több felelősségi jogalapot feltüntet, nem elegendő annak megállapításához, hogy egy ilyen kereset minden egyes hivatkozott rendelkezés hatálya alá tartozhat. Ez ugyanis csak akkor van így, ha a felrótt cselekmény az e rendelkezésekből eredő kötelezettségek megszegésének tekinthető, amit a nemzeti bíróságnak kell vizsgálnia.

   (vö. 31., 32. pont)

2.  Olyan helyzetben, amikor egy társaság a nála igazgatói és ügyvezetői feladatokat ellátó személlyel szemben az e személy által feladatainak ellátása során elkövetett hibák megállapíttatása és kártérítés érvényesítése céljából indít eljárást, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet II. fejezete 5. szakaszának (18–21. cikk) rendelkezéseit akként kell értelmezni, hogy azok kizárják az e rendelet 5. cikke 1. és 3. pontjának alkalmazását, feltéve, hogy az említett személy – igazgatói és ügyvezetői minőségében – meghatározott ideig e társaság javára és irányítása alatt díjazás ellenében szolgáltatást nyújtott, amit a nemzeti bíróságnak kell vizsgálnia. A joghatóság meghatározására vonatkozó, a 44/2001 rendelet említett szakaszában előírt különös szabályok alkalmazásának kérdése ugyanis csak akkor merül fel, ha úgy lehet tekinteni, hogy e személyt az e rendelet 18. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „egyedi munkaszerződés” fűzte ahhoz a társasághoz, amelynek igazgatója és ügyvezetője volt, és ekként az ugyanezen cikk (2) bekezdése értelmében vett munkavállalónak minősülhet.

   Ami konkrétabban az alárendeltségi viszonyt illeti, egy ilyen viszony fennállását a felek közötti kapcsolatot jellemző összes tényállási elemre és körülményre figyelemmel kell értékelni.

   A nemzeti bíróságnak kell továbbá megvizsgálnia, hogy a felperes társaság részvényeseként az alperes milyen mértékben tudta befolyásolni azon társaság ügyvezető testületének szándékát, amelynek ügyvezetője volt. Ebben az esetben azt kell majd megállapítani, hogy kinek a hatáskörébe tartozott az, hogy az alperes számára utasításokat adjon, és ellenőrizze azok végrehajtását. Amennyiben az bizonyosodik be, hogy az alperes nem elhanyagolható mértékben tudott befolyást gyakorolni az említett testületre, akkor a Bíróság munkavállaló fogalmával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatának értelmében vett alárendeltségi viszony hiányát kell majd megállapítani.

   (vö. 34., 46–49. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 37. pont)

4.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 38. pont)

5.  Az olyan szerződés, amelynek jellemző kötelezettsége szolgáltatás nyújtása, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikke 1. pontja b) alpontjának második francia bekezdése szerinti „szolgáltatás nyújtásának” minősül. Ebből az következik, hogy a társasági jog keretében – amennyiben az ügyvezető és a vezetett társaság között fennálló jogviszonyra jellemző kötelezettség díjazás ellenében végzett meghatározott tevékenységet foglal magában – e tevékenységnek a 44/2001 rendelet 5. cikke 1. pontja b) alpontjának második francia bekezdése szerinti „szolgáltatás nyújtásának” kell minősülnie.

   (vö. 57., 58. pont)

6.  A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikkének 1. pontját akként kell értelmezni, hogy a társaság által egykori ügyvezetőjével szemben a társasági jog értelmében az ügyvezetőre háruló kötelezettségek elmulasztása miatt indított kereset az „egy szerződés vagy egy szerződéses igény” fogalmába tartozik. A társaság létesítő okiratában vagy bármely más dokumentumban szereplő eltérő kikötés hiányában a nemzeti bíróságnak kell meghatároznia azt a helyet, ahol az ügyvezető a szerződés teljesítése keretében ellátott tevékenységeit túlnyomórészt végezte, feltéve, hogy a szolgáltatásoknak a szóban forgó helyen történő nyújtása nem ellentétes a feleknek a szerződéses rendelkezésekben tükröződő szándékával. E tekintetben figyelembe lehet venni különösen az e helyen töltött időt és az ott végzett tevékenységek jelentőségét.

   (vö. 63–65. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

7.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 68., 70. pont)

8.  Amikor valamely társaság az egykori ügyvezetőjét annak állítólagosan jogellenes cselekménye miatt perli, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001 rendelet 5. cikkének 3. pontját akként kell értelmezni, hogy ez a kereset akkor tartozik a jogellenes károkozással kapcsolatos ügyek körébe, ha a felrótt cselekmény nem tekinthető az ügyvezetőre a társasági jog alapján háruló szerződéses kötelezettségek megszegésének, amit a nemzeti bíróságnak kell vizsgálnia. Az ügy tényállása alapján ennek a bíróságnak kell meghatároznia a kárt okozó esemény bekövetkezésének helyével és az e kár tényleges bekövetkezésének helyével fennálló legszorosabb kapcsolótényezőt.

   A jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben ugyanis a jogvita tárgyához való közelsége és a könnyebb bizonyításfelvétel miatt rendszerint azon hely szerinti bíróság a legalkalmasabb a határozathozatalra, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet.

   A kárt okozó esemény helyét képezheti az a hely, ahol az ügyvezető a feladatait ellátta. A kár bekövetkezésének helye az a hely, ahol a társaság által hivatkozott állítólagos kár ténylegesen bekövetkezik.

   (vö. 73., 74., 76., 77., 79. pont és a rendelkező rész 3. pontja)