C-254/11. sz. ügy

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrkapitányság Záhony Határrendészeti Kirendeltsége

kontra

Oskar Shomodi

(a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága [Magyarország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség — A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom — 1931/2006/EK rendelet — 562/2006/EK rendelet — Leghosszabb tartózkodási idő — Számítási szabályok”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2013. március 21.

1. Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom – 1931/2006 rendelet – Önálló értelmezés – A határ menti területen való tartózkodási idő – Számítási szabályok

   (A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 562/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet és 1931/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 5. cikk)

2. Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom – 1931/2006 rendelet – A határ menti területen való tartózkodási idő – A tartózkodás megszakítása – Kezdet – A határ menti tagállam és a kishatárforgalmi engedély jogosultjának lakóhelye szerinti állam közti határ átlépése – Az átlépések gyakorisága – Hatás hiánya

   (1931/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 5. cikk)

1.  A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló 1931/2006 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az e rendelet által létrehozott különleges kishatárforgalmi rendszer keretében kiadott kishatárforgalmi engedély jogosultja – az említett rendeletben, valamint az annak végrehajtása céljából az állampolgársága szerinti harmadik állam és az azzal szomszédos tagállam által kötött egyezményben előírt kereteken belül – egyrészt szabadon mozoghat a határ menti területen három hónapon keresztül, amennyiben tartózkodása megszakítás nélküli, másrészt a tartózkodás minden egyes megszakítását követően újabb három hónapos tartózkodási jog illeti meg.

   Az 1931/2006 rendeletet ugyanis mind a szövegéből, mind a szelleméből következően önállóan kell értelmezni, nem pedig a schengeni vívmányok fényében. E rendelet 5. cikke kétoldalú megállapodásokra bízza a tartózkodás megengedhető leghosszabb idejének meghatározását, amely „megszakítás nélküli tartózkodás esetén” nem lépheti túl a három hónapot. Mind ez a pontosítás, mind annak megfogalmazása világosan elválasztja a kishatárforgalom időbeli korlátozását a „schengeni korlátozástól”, amely semmiképp sem a megszakítás nélküli tartózkodásra vonatkozik. Az a körülmény, hogy e korlátozás felső határa – akárcsak a schengeni vívmányokban – legfeljebb három hónapos lehet, nem vonhatja kétségbe annak különleges jellegét a vízumkötelezettség hatálya alá nem tartozó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályokhoz képest, tekintve, hogy az 1931/2006 rendelet egyetlen rendelkezéséből sem következik, hogy e három hónapnak ugyanazon hat hónapos időszakon belül kellene eltelnie.

   Egyébiránt az uniós jogalkotónak az volt a szándéka, hogy a kishatárforgalom számára a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006 rendelettől eltérő szabályokat állapítson meg. E szabályozás célja a határ menti lakosok számára annak lehetővé tétele a helyi, aktuális vagy történelmi adottságok figyelembevételével, hogy az Unió külső szárazföldi határait könnyen, vagyis túlzott adminisztratív kötöttségek nélkül, gyakran, vagy akár rendszeresen, gazdasági, társadalmi, kulturális vagy családi jellegű jogos indokkal átléphessék.

   (vö. 23., 24., 26. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló 1931/2006 rendelet 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e rendelet által létrehozott különleges kishatárforgalmi rendszer keretében kiadott kishatárforgalmi engedély jogosultja tartózkodása megszakításának minősül a határ menti tagállam és a kishatárforgalmi engedély jogosultjának lakóhelye szerinti harmadik állam közti határ ezen engedélyben rögzített feltételek szerinti átlépése, függetlenül annak gyakoriságától, amely akár naponta többszöri is lehet.

   (vö. 29. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

C-254/11. sz. ügy

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrkapitányság Záhony Határrendészeti Kirendeltsége

kontra

Oskar Shomodi

(a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága [Magyarország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség — A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom — 1931/2006/EK rendelet — 562/2006/EK rendelet — Leghosszabb tartózkodási idő — Számítási szabályok”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2013. március 21.

1. Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás — A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom — 1931/2006 rendelet — Önálló értelmezés — A határ menti területen való tartózkodási idő — Számítási szabályok

   (A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 562/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet és 1931/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 5. cikk)

2. Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás — A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom — 1931/2006 rendelet — A határ menti területen való tartózkodási idő — A tartózkodás megszakítása — Kezdet — A határ menti tagállam és a kishatárforgalmi engedély jogosultjának lakóhelye szerinti állam közti határ átlépése — Az átlépések gyakorisága — Hatás hiánya

   (1931/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 5. cikk)

1.  A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló 1931/2006 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy az e rendelet által létrehozott különleges kishatárforgalmi rendszer keretében kiadott kishatárforgalmi engedély jogosultja – az említett rendeletben, valamint az annak végrehajtása céljából az állampolgársága szerinti harmadik állam és az azzal szomszédos tagállam által kötött egyezményben előírt kereteken belül – egyrészt szabadon mozoghat a határ menti területen három hónapon keresztül, amennyiben tartózkodása megszakítás nélküli, másrészt a tartózkodás minden egyes megszakítását követően újabb három hónapos tartózkodási jog illeti meg.

   Az 1931/2006 rendeletet ugyanis mind a szövegéből, mind a szelleméből következően önállóan kell értelmezni, nem pedig a schengeni vívmányok fényében. E rendelet 5. cikke kétoldalú megállapodásokra bízza a tartózkodás megengedhető leghosszabb idejének meghatározását, amely „megszakítás nélküli tartózkodás esetén” nem lépheti túl a három hónapot. Mind ez a pontosítás, mind annak megfogalmazása világosan elválasztja a kishatárforgalom időbeli korlátozását a „schengeni korlátozástól”, amely semmiképp sem a megszakítás nélküli tartózkodásra vonatkozik. Az a körülmény, hogy e korlátozás felső határa – akárcsak a schengeni vívmányokban – legfeljebb három hónapos lehet, nem vonhatja kétségbe annak különleges jellegét a vízumkötelezettség hatálya alá nem tartozó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó általános szabályokhoz képest, tekintve, hogy az 1931/2006 rendelet egyetlen rendelkezéséből sem következik, hogy e három hónapnak ugyanazon hat hónapos időszakon belül kellene eltelnie.

   Egyébiránt az uniós jogalkotónak az volt a szándéka, hogy a kishatárforgalom számára a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló 562/2006 rendelettől eltérő szabályokat állapítson meg. E szabályozás célja a határ menti lakosok számára annak lehetővé tétele a helyi, aktuális vagy történelmi adottságok figyelembevételével, hogy az Unió külső szárazföldi határait könnyen, vagyis túlzott adminisztratív kötöttségek nélkül, gyakran, vagy akár rendszeresen, gazdasági, társadalmi, kulturális vagy családi jellegű jogos indokkal átléphessék.

   (vö. 23., 24., 26. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló 1931/2006 rendelet 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az e rendelet által létrehozott különleges kishatárforgalmi rendszer keretében kiadott kishatárforgalmi engedély jogosultja tartózkodása megszakításának minősül a határ menti tagállam és a kishatárforgalmi engedély jogosultjának lakóhelye szerinti harmadik állam közti határ ezen engedélyben rögzített feltételek szerinti átlépése, függetlenül annak gyakoriságától, amely akár naponta többszöri is lehet.

   (vö. 29. pont és a rendelkező rész 2. pontja)