C‑469/14. sz. ügy

Masterrind GmbH

kontra

Hauptzollamt Hamburg‑Jonas

(a Finanzgericht Hamburg [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal — Mezőgazdaság — 1/2005/EK rendelet — Az állatok szállítás közbeni védelme — Hosszú időtartamú szállítás — Az I. melléklet V. fejezete 1.4 pontjának d) alpontja) — A szállítás során az állatok szállításának és pihenésének a tartamai — Szarvasmarhák szállítása — A »legalább egy óra, elegendő pihenőidő« fogalma — A szállítás több alkalommal való megszakításának a lehetősége — 22. cikk — Szállítási késedelem — 1234/2007/EK és 817/2010/EU rendelet — Export‑visszatérítések — Az élő szarvasmarhafélék szállítás közbeni kíméletére vonatkozóan teljesítendő követelmények — 817/2010 rendelet — A 2. cikk (2)–(4) bekezdése — A kilépési hely hatósági állatorvosa — Jelentés és az állatoknak az Unió vámterületéről való kilépését tanúsító dokumentumon feltüntetett bejegyzés az 1/2005 rendelet alkalmazandó rendelkezéseinek a betartását vagy a be nem tartását illetően — Az elvégzett vizsgálatok nem kielégítő eredménye — A 817/2010 rendelet 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja — Az említett bejegyzésnek az export‑visszatérítések kifizetésére hatáskörrel rendelkező hatóság tekintetében fennálló kötelező vagy nem kötelező jellege”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2016. július 28.

1. Mezőgazdaság – Jogszabályok közelítése – Az állatok szállítás közbeni védelme – 1/2005 rendelet – Műszaki leírás – A szállítás és a pihenés időtartamai – Minimális követelmények

   (1/2005 tanácsi rendelet, I. melléklet, V. fejezet, 1.4 pont, d) alpont)

2. Mezőgazdaság – Közös piacszervezés – Export‑visszatérítések – Az elrendelés feltételei – Az élő állatok szállítás közbeni kíméletéről szóló uniós szabályozás tiszteletben tartása – A nemzeti közigazgatási hatóság azon hatásköre, hogy a hatósági állatorvos nyilatkozatával ellentétben az uniós szabályozás tiszteletben tartását állapítsa meg

   (1/2005 tanácsi rendelet; 817/2010 bizottsági rendelet, (5) preambulumbekezdés)

1.  Az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről szóló 1/2005 rendelet I. melléklete V. fejezete 1.4 pontjának d) alpontját úgy kell értelmezni, hogy a szóban forgó, többek között a szarvasmarhafélék közé tartozó és nem borjúnak minősülő állatok közúti szállítása során egyrészt a szállítási szakaszok közötti pihenőidő tartama főszabály szerint meghaladhatja az egy órát. Ez a tartam azonban, amennyiben meghaladja az egy órát, nem lehet olyan jellegű, hogy az ezen pihenőidő, valamint a teljes szállítás konkrét körülményei között a szállított állatok sérülésének vagy szükségtelen szenvedésének a kockázatával járjon. Ezenfelül a szállításnak és a pihenőidőnek az ezen fejezet 1.4 pontjának d) pontjában előírt tartamai együttesen nem haladhatják meg a 29 órát, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy e tartam ezen fejezet 1.8 pontja értelmében az állatok érdekében 2 órával meghosszabbítható, valamint az említett rendelet 22. cikkében foglalt rendelkezések előre nem látható körülmények esetén való alkalmazásának a sérelme nélkül. Másrészt a külön‑külön maximum tizennégy óra tartamú szállítási szakaszok magukban foglalhatnak egy vagy több pihenési szakaszt. Ezeket a pihenési szakaszokat hozzá kell adni a szállítási szakaszokhoz az azon szállítási szakasz maximálisan tizennégy órás teljes tartamának a számításakor, amelynek a részét képezik.

   (vö. 43. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  Az export‑visszatérítés nyújtásának feltételeként az élő szarvasmarhafélék szállítás közbeni kíméletére vonatkozóan teljesítendő követelmények tekintetében az 1234/2007 rendelet szerint részletes szabályok megállapításáról szóló 817/2010 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy a szarvasmarhák után járó export‑visszatérítések kifizetésére hatáskörrel rendelkező hatóságra nézve nem kötelező a kilépési hely hatósági állatorvosa által az érintett állatoknak az Unió vámterületéről való kilépését tanúsító dokumentumon feltüntetett azon bejegyzés, amely szerint ezen állatok szállítása során – az állatok összességének vagy egy részének a tekintetében – nem feleltek meg az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről szóló 1/2005 rendelet alkalmazandó rendelkezéseinek.

   Ugyanis a 817/2010 rendelet rendelkezései alapján az export‑visszatérítések kifizetésére vonatkozó feltételek tiszteletben tartására – különösen ideértve az 1/2005 rendelet alkalmazandó előírásainak a betartását – vonatkozó döntés az e kifizetésre hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság hatáskörébe tartozik, és a 817/2010 rendeletben bevezetett, a kilépési hely hatósági állatorvosa és az e hatóság közötti együttműködés keretében az ezen állatorvos által tett megjegyzések, bár bizonyítéknak minősülnek, megcáfolhatóak. Ezt a megállapítást megerősíti az, ha ezen állatorvos értékelése nem az állatok fizikai és egészségi állapotának az értékelésére vonatkozik, amely a 817/2010 rendelet (5) preambulumbekezdése értelmében szakértelmet és különleges tapasztalatot igényel, ami igazolja azt, hogy ezen ellenőrzéseket állatorvosnak kell végeznie.

   (vö. 50–52. pont és a rendelkező rész 2. pontja)