Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62013CJ0499

Macikowski

A Bíróság (első tanács) 2015. március 26-i ítélete.
Marian Macikowski kontra Dyrektor Izby Skarbowej w Gdańsku.
A Naczelny Sąd Administracyjny (Lengyelország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Az arányosság és az adósemlegesség elve – Végrehajtási eljárásban árverés útján történő ingatlanértékesítés adóztatása – Nemzeti szabályozás, amely az ilyen értékesítést végző bírósági végrehajtót arra kötelezi, hogy az ilyen ügylet után megállapítsa és megfizesse a héát – A vételárnak az illetékes bíróság részére történő megfizetése és annak szükségessége, hogy a fizetendő héa összegét ez utóbbi a bírósági végrehajtónak átutalja – A bírósági végrehajtó pénzügyi és büntetőjogi felelőssége a héafizetés elmaradása esetén – Az adóalany héafizetésére előírt általános határidő és az ilyen bírósági végrehajtóval szemben előírt határidő közötti eltérés – Az előzetesen megfizetett héa levonhatatlansága.
C-499/13. sz. ügy.

C‑499/13. sz. ügy

Marian Macikowski

kontra

Dyrektor Izby Skarbowej w Gdańsku

(a Naczelny Sąd Administracyjny [Lengyelország] által benyújtott

előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — Az arányosság és az adósemlegesség elve — Végrehajtási eljárásban árverés útján történő ingatlanértékesítés adóztatása — Nemzeti szabályozás, amely az ilyen értékesítést végző bírósági végrehajtót arra kötelezi, hogy az ilyen ügylet után megállapítsa és megfizesse a héát — A vételárnak az illetékes bíróság részére történő megfizetése és annak szükségessége, hogy a fizetendő héa összegét ez utóbbi a bírósági végrehajtónak átutalja — A bírósági végrehajtó pénzügyi és büntetőjogi felelőssége a héafizetés elmaradása esetén — Az adóalany héafizetésére előírt általános határidő és az ilyen bírósági végrehajtóval szemben előírt határidő közötti eltérés — Az előzetesen megfizetett héa levonhatatlansága”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2015. március 26.

  1. Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Adófizetésre kötelezett személyek – Kényszereladási eljárás – Nemzeti szabályozás, amely az ilyen értékesítést végző bírósági végrehajtót arra kötelezi, hogy az ilyen ügylet után az előírt határidőben megállapítsa, beszedje és megfizesse a hozzáadottérték‑adót – Megengedhetőség

    (2006/112 tanácsi irányelv, 9. cikk, 193. cikk, és 199. cikk, (1) bekezdés, g) pont)

  2. Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Az adófizetésre kötelezett személyek köztelezettségei – A bírósági végrehajtóval szemben valamely kötelezettségszegés miatt adófizetői felelősséget megállapító nemzeti szabályozás – Megengedhetőség – Feltétel – Az arányosság elvének tiszteletben tartása – A nemzeti bíróságra háruló ellenőrzés

    (2006/112 tanácsi irányelv)

  3. Az adójogszabályok harmonizálása – Közös hozzáadottértékadó‑rendszer – Az előzetesen felszámított adó levonása – Nemzeti szabályozás, amely az ott megjelölt adófizető személyt adólevonási lehetőség nélkül a végrehajtási eljárásban lebonyolított termékértékesítés után fizetendő hozzáadottérték‑adó megállapítására, beszedésére és befizetésére kötelezi – Megengedhetőség

    (2006/112 tanácsi irányelv, 206., 250. és 252. cikk)

  1.  A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló 2006/112 irányelv 9. cikkét, 193. cikkét és a 199. cikke (1) bekezdésének g) pontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes a nemzeti jog olyan rendelkezése, amely a végrehajtási eljárásban való ingatlanértékesítés keretében a gazdasági szereplő, vagyis az említett értékesítést lefolytató bírósági végrehajtó kötelezettségévé teszi az ezen ügyletből származó bevételt terhelő hozzáadottérték‑adó előírt határidőben való megállapítását, beszedését és megfizetését.

    Mivel ugyanis a nemzeti szabályozás annak elkerülésére irányul, hogy az adóalany a pénzügyi helyzetére tekintettel megsértse a hozzáadottérték‑adó fizetésére vonatkozó adózási kötelezettségét, az ilyen szabályozás az adó pontos beszedését biztosíthatja, így a 2006/112 irányelv 273. cikke alá tartozhat. Továbbá igaz ugyan, hogy a 2006/112 irányelv 193. cikke és 199. cikke (1) bekezdésének g) pontja azt tartalmazza, hogy az adót csak adóköteles termékértékesítést végző adóalanynak vagy bizonyos körülmények között az ingatlan vevőjének kell megfizetnie, a bírósági végrehajtó mint az említett adó beszedéséért felelős közvetítő szerepe nem tartozik e rendelkezések hatálya alá. Mivel ugyanis az ő kötelezettsége mindössze az, hogy biztosítsa az adó összegének beszedését, és azt, hogy az adófizetésre kötelezett adóalany nevében az adóbefizetés az adóhatóság részére határidőben megtörténjen, e kötelezettsége jellegében nem adózási kötelezettség, mivel ez továbbra is az adóalanyt terheli.

    (vö. 38., 39., 41., 42., 45. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

  2.  Az arányosság elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a bírósági végrehajtó teljes vagyonával felel a végrehajtási eljárásban lefolytatott ingatlanértékesítésből származó bevétel után fizetendő hozzáadottérték‑adó összegéért abban az esetben, ha nem teljesíti az ezen adó beszedésére és megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, azzal a feltétellel, hogy az érintett bírósági végrehajtó ténylegesen rendelkezik e kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi jogi eszközzel; ennek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

    (vö. 53. pont és a rendelkező rész 2. rész

  3.  A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 206., 250. és 252. cikkét, valamint az adósemlegesség elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a nemzeti jog olyan rendelkezése, amelyből az következik, hogy az e rendelkezésben megjelölt adófizetőt kötelezik arra, hogy a végrehajtási eljárásban való termékértékesítést terhelő hozzáadottérték‑adót megállapítsa, beszedje és megfizesse, anélkül hogy levonhatná az adómegállapítási időszak kezdete és az adó adóalanytól történő beszedésének időpontja között előzetesen megfizetett hozzáadottérték‑adó összegét.

    Ez a helyzet abban az esetben, ha a bírósági végrehajtó által az árverésen értékesített vagyontárgyak adóalany tulajdonosa, nem pedig az adófizető köteles hozzáadottértékadó‑bevallást benyújtani a vagyontárgyai eladási ügyletére tekintettel, továbbá ha szintén az adóalany, és nem az adófizető jogosult az ezen ügylet után fizetendő hozzáadottérték‑adóból levonni az előzetesen megfizetett hozzáadottérték‑adót. E levonás azon adómegállapítási időszakra vonatkozik, amely alatt az említett ügyletre sor került.

    (vö. 57., 61. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

Top

C‑499/13. sz. ügy

Marian Macikowski

kontra

Dyrektor Izby Skarbowej w Gdańsku

(a Naczelny Sąd Administracyjny [Lengyelország] által benyújtott

előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — Az arányosság és az adósemlegesség elve — Végrehajtási eljárásban árverés útján történő ingatlanértékesítés adóztatása — Nemzeti szabályozás, amely az ilyen értékesítést végző bírósági végrehajtót arra kötelezi, hogy az ilyen ügylet után megállapítsa és megfizesse a héát — A vételárnak az illetékes bíróság részére történő megfizetése és annak szükségessége, hogy a fizetendő héa összegét ez utóbbi a bírósági végrehajtónak átutalja — A bírósági végrehajtó pénzügyi és büntetőjogi felelőssége a héafizetés elmaradása esetén — Az adóalany héafizetésére előírt általános határidő és az ilyen bírósági végrehajtóval szemben előírt határidő közötti eltérés — Az előzetesen megfizetett héa levonhatatlansága”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2015. március 26.

  1. Az adójogszabályok harmonizálása — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — Adófizetésre kötelezett személyek — Kényszereladási eljárás — Nemzeti szabályozás, amely az ilyen értékesítést végző bírósági végrehajtót arra kötelezi, hogy az ilyen ügylet után az előírt határidőben megállapítsa, beszedje és megfizesse a hozzáadottérték‑adót — Megengedhetőség

    (2006/112 tanácsi irányelv, 9. cikk, 193. cikk, és 199. cikk, (1) bekezdés, g) pont)

  2. Az adójogszabályok harmonizálása — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — Az adófizetésre kötelezett személyek köztelezettségei — A bírósági végrehajtóval szemben valamely kötelezettségszegés miatt adófizetői felelősséget megállapító nemzeti szabályozás — Megengedhetőség — Feltétel — Az arányosság elvének tiszteletben tartása — A nemzeti bíróságra háruló ellenőrzés

    (2006/112 tanácsi irányelv)

  3. Az adójogszabályok harmonizálása — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — Az előzetesen felszámított adó levonása — Nemzeti szabályozás, amely az ott megjelölt adófizető személyt adólevonási lehetőség nélkül a végrehajtási eljárásban lebonyolított termékértékesítés után fizetendő hozzáadottérték‑adó megállapítására, beszedésére és befizetésére kötelezi — Megengedhetőség

    (2006/112 tanácsi irányelv, 206., 250. és 252. cikk)

  1.  A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló 2006/112 irányelv 9. cikkét, 193. cikkét és a 199. cikke (1) bekezdésének g) pontját úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes a nemzeti jog olyan rendelkezése, amely a végrehajtási eljárásban való ingatlanértékesítés keretében a gazdasági szereplő, vagyis az említett értékesítést lefolytató bírósági végrehajtó kötelezettségévé teszi az ezen ügyletből származó bevételt terhelő hozzáadottérték‑adó előírt határidőben való megállapítását, beszedését és megfizetését.

    Mivel ugyanis a nemzeti szabályozás annak elkerülésére irányul, hogy az adóalany a pénzügyi helyzetére tekintettel megsértse a hozzáadottérték‑adó fizetésére vonatkozó adózási kötelezettségét, az ilyen szabályozás az adó pontos beszedését biztosíthatja, így a 2006/112 irányelv 273. cikke alá tartozhat. Továbbá igaz ugyan, hogy a 2006/112 irányelv 193. cikke és 199. cikke (1) bekezdésének g) pontja azt tartalmazza, hogy az adót csak adóköteles termékértékesítést végző adóalanynak vagy bizonyos körülmények között az ingatlan vevőjének kell megfizetnie, a bírósági végrehajtó mint az említett adó beszedéséért felelős közvetítő szerepe nem tartozik e rendelkezések hatálya alá. Mivel ugyanis az ő kötelezettsége mindössze az, hogy biztosítsa az adó összegének beszedését, és azt, hogy az adófizetésre kötelezett adóalany nevében az adóbefizetés az adóhatóság részére határidőben megtörténjen, e kötelezettsége jellegében nem adózási kötelezettség, mivel ez továbbra is az adóalanyt terheli.

    (vö. 38., 39., 41., 42., 45. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

  2.  Az arányosság elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a bírósági végrehajtó teljes vagyonával felel a végrehajtási eljárásban lefolytatott ingatlanértékesítésből származó bevétel után fizetendő hozzáadottérték‑adó összegéért abban az esetben, ha nem teljesíti az ezen adó beszedésére és megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, azzal a feltétellel, hogy az érintett bírósági végrehajtó ténylegesen rendelkezik e kötelezettség teljesítéséhez szükséges valamennyi jogi eszközzel; ennek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

    (vö. 53. pont és a rendelkező rész 2. rész

  3.  A közös hozzáadottértékadó‑rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 206., 250. és 252. cikkét, valamint az adósemlegesség elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes a nemzeti jog olyan rendelkezése, amelyből az következik, hogy az e rendelkezésben megjelölt adófizetőt kötelezik arra, hogy a végrehajtási eljárásban való termékértékesítést terhelő hozzáadottérték‑adót megállapítsa, beszedje és megfizesse, anélkül hogy levonhatná az adómegállapítási időszak kezdete és az adó adóalanytól történő beszedésének időpontja között előzetesen megfizetett hozzáadottérték‑adó összegét.

    Ez a helyzet abban az esetben, ha a bírósági végrehajtó által az árverésen értékesített vagyontárgyak adóalany tulajdonosa, nem pedig az adófizető köteles hozzáadottértékadó‑bevallást benyújtani a vagyontárgyai eladási ügyletére tekintettel, továbbá ha szintén az adóalany, és nem az adófizető jogosult az ezen ügylet után fizetendő hozzáadottérték‑adóból levonni az előzetesen megfizetett hozzáadottérték‑adót. E levonás azon adómegállapítási időszakra vonatkozik, amely alatt az említett ügyletre sor került.

    (vö. 57., 61. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

Top