C‑201/13. sz. ügy

Johan Deckmyn

kontra

Vrijheidsfonds VZW

kontra

Helena Vandersteen és társai

(a hof van beroep te Brussel [Belgium] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — 2001/29/EK irányelv — Szerzői jog és szomszédos jogok — Többszörözési jog — Kivételek és korlátozások — A »paródia« fogalma — Az uniós jog önálló fogalma”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2014. szeptember 3.

1. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Többszörözési jog, a művek nyilvánossághoz közvetítésének joga, és a védelem alatt álló egyéb teljesítmények nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének joga – Kivételek és korlátozások – Paródia készítésének céljára történő felhasználás – Paródia – Önálló uniós jogi fogalom

   (2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikk, (3) bekezdés, k) pont)

2. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Többszörözési jog, a művek nyilvánossághoz közvetítésének joga, és a védelem alatt álló egyéb teljesítmények nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének joga – Kivételek és korlátozások – Paródia készítésének céljára történő felhasználás – A paródia fogalma – Annak szükségessége, hogy e kivétel alkalmazása tiszteletben tartsa az érintett jogok és érdekek közötti megfelelő egyensúlyt – A nemzeti bíróság általi értékelés

   (2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, 3. cikk és 5. cikk, (3) bekezdés, k) pont)

1.  Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének k) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben szereplő paródia fogalma az uniós jog önálló fogalma.

   (vö. 17. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.  Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének k) pontját úgy kell értelmezni, hogy a paródia lényeges jellemzője egyrészt egy létező mű felidézése, bemutatva ugyanakkor az e műtől való érzékelhető eltéréseket, másrészt a humor vagy gúny kifejezése. Az e rendelkezés értelmében vett paródia fogalma nem függ olyan feltételektől, amelyek szerint a paródiának eredeti, sajátos jellegről kell tanúskodnia, amely különbözik a parodizált eredeti műtől való érzékelhető eltérések bemutatásától, ésszerűen az eredeti mű szerzőjétől eltérő személynek kell legyen tulajdonítható, magára az eredeti műre kell irányulnia, vagy meg kell jelölnie az eredeti mű forrását.

   A 2001/29 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének k) pontja értelmében vett paródiára vonatkozó kivétel konkrét helyzetben történő alkalmazásának tiszteletben kell tartania egyrészt az ezen irányelv 2. és 3. cikkében említett személyek érdekei és jogai, másrészt valamely védelemben részesülő teljesítménynek az említett 5. cikk (3) bekezdésének k) pontja értelmében vett paródiára vonatkozó kivételre hivatkozó felhasználójának a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő joga közötti megfelelő egyensúlyt.

   A kérdést előterjesztő bíróság feladata az alapügy valamennyi körülményének figyelembevételével annak értékelése, hogy a 2001/29 irányelv 5. cikke (3) bekezdésének k) pontja értelmében vett paródiára vonatkozó kivétel alkalmazása – feltéve, hogy a szóban forgó rajz megfelel a paródia említett lényeges jellemzőinek – tiszteletben tartja‑e e megfelelő egyensúlyt.

   (vö. 33–35. pont és a rendelkező rész 2. pontja)