EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62012CJ0358

Consorzio Stabile Libor Lavori Pubblici

Keywords
Summary

Keywords

Jogszabályok közelítése – Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 2004/18 irányelv – Szerződések odaítélése – A közbeszerzési eljárásban való részvételt kizáró okok – Tagállamok mérlegelési jogköre – A társadalombiztosítási járulék megfizetésére vonatkozó kötelezettségek nemteljesítése – Megengedhetőség – Feltételek

(EUMSZ 49. cikk és EUMSZ 56. cikk; 2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 45. cikk, (2) bekezdés)

Summary

Az EUMSZ 49. cikket és az EUMSZ 56. cikket, valamint az arányosság elvét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely azon építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket illetően, amelyek értéke alacsonyabb, mint az 1177/2009 rendelettel módosított, az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 7. cikkének c) pontjában meghatározott érték, arra kötelezik az ajánlatkérő hatóságokat, hogy az ilyen közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásból kizárják a társadalombiztosítási járulék megfizetésével kapcsolatos kötelezettségszegésért felelős ajánlattevőt, ha a fizetendő és a megfizetett összegek közötti különbözet egyenként meghaladja a 100 eurót vagy a fizetendő összegek 5%‑át.

Ugyanis az ilyen, egyértelmű határokon átnyúló érdekkel rendelkező közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek részvételét akadályozó nemzeti rendelkezés az EUMSZ 49. cikk és az EUMSZ 56. cikk értelmében vett korlátozásnak minősül, mégis igazolható, amennyiben jogos közérdekű célkitűzést követ, ezenfelül pedig tiszteletben tartja az arányosság elvét. Az ilyen közérdekű célkitűzés elérésében játszik szerepet az az információ, hogy valamely gazdasági szereplő nem megbízható, nem gondos és nem komoly a törvényi és társadalmi kötelezettségeinek tiszteletben tartása tekintetében. Továbbá az ilyen információ tiszteletben tartja az arányosság elvét, mivel a közbeszerzési eljárásokban való részvételből történő kizárás pontos küszöbének meghatározása, amelyet a szóban forgó nemzeti szabályozás is rögzít, objektív, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és előzetesen ismert kritériumokon alapul. E kritériumok ugyanis nemcsak az ajánlattevők közötti egyenlő bánásmódot, hanem a jogbiztonságot is garantálják, amely utóbbi elv tiszteletben tartása valamely korlátozó intézkedés arányosságának feltétele.

Végül a kizárási küszöb szintjét illetően, a 2004/18 irányelv 45. cikkének (2) bekezdése nem írja elő az abban említett kizáró okok uniós szinten történő egységes alkalmazását, és feljogosítja a tagállamokat arra, hogy enyhítsék, illetve rugalmasabbá tegyék az e rendelkezésben megállapított feltételeket. Márpedig, a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdésének e) pontja lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a közbeszerzési eljárásból kizárjanak minden olyan gazdasági szereplőt, aki nem tett eleget a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeinek, anélkül hogy a járulékfizetési hátralékok bármely minimális összege előírásra került volna.

(vö. 30–37., 39., 41. pont és a rendelkező rész)

Top

C‑358/12. sz. ügy

Consorzio Stabile Libor Lavori Pubblici

kontra

Comune di Milano

(a Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia [Olaszország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Közbeszerzés — A 2004/18/EK irányelvben előírt küszöbértéket el nem érő szerződések — EUMSZ 49. cikk és EUMSZ 56. cikk — Az arányosság elve — Az odaítélési eljárásból történő kizárás feltételei — Az ajánlattevő személyes helyzetére vonatkozó minőségi kiválasztási kritériumok — Társadalombiztosításijárulék‑fizetési kötelezettségek — A »súlyos kötelezettségszegés« fogalma — A fizetendő és a megfizetett összegek közötti, 100 eurót vagy a fizetendő összegek 5%‑át meghaladó különbözet”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (tizedik tanács), 2014. július 10.

Jogszabályok közelítése – Az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 2004/18 irányelv – Szerződések odaítélése – A közbeszerzési eljárásban való részvételt kizáró okok – Tagállamok mérlegelési jogköre – A társadalombiztosítási járulék megfizetésére vonatkozó kötelezettségek nemteljesítése – Megengedhetőség – Feltételek

(EUMSZ 49. cikk és EUMSZ 56. cikk; 2004/18 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 45. cikk, (2) bekezdés)

Az EUMSZ 49. cikket és az EUMSZ 56. cikket, valamint az arányosság elvét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely azon építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseket illetően, amelyek értéke alacsonyabb, mint az 1177/2009 rendelettel módosított, az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18 irányelv 7. cikkének c) pontjában meghatározott érték, arra kötelezik az ajánlatkérő hatóságokat, hogy az ilyen közbeszerzési szerződés odaítélésére irányuló eljárásból kizárják a társadalombiztosítási járulék megfizetésével kapcsolatos kötelezettségszegésért felelős ajánlattevőt, ha a fizetendő és a megfizetett összegek közötti különbözet egyenként meghaladja a 100 eurót vagy a fizetendő összegek 5%‑át.

Ugyanis az ilyen, egyértelmű határokon átnyúló érdekkel rendelkező közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek részvételét akadályozó nemzeti rendelkezés az EUMSZ 49. cikk és az EUMSZ 56. cikk értelmében vett korlátozásnak minősül, mégis igazolható, amennyiben jogos közérdekű célkitűzést követ, ezenfelül pedig tiszteletben tartja az arányosság elvét. Az ilyen közérdekű célkitűzés elérésében játszik szerepet az az információ, hogy valamely gazdasági szereplő nem megbízható, nem gondos és nem komoly a törvényi és társadalmi kötelezettségeinek tiszteletben tartása tekintetében. Továbbá az ilyen információ tiszteletben tartja az arányosság elvét, mivel a közbeszerzési eljárásokban való részvételből történő kizárás pontos küszöbének meghatározása, amelyet a szóban forgó nemzeti szabályozás is rögzít, objektív, hátrányos megkülönböztetéstől mentes és előzetesen ismert kritériumokon alapul. E kritériumok ugyanis nemcsak az ajánlattevők közötti egyenlő bánásmódot, hanem a jogbiztonságot is garantálják, amely utóbbi elv tiszteletben tartása valamely korlátozó intézkedés arányosságának feltétele.

Végül a kizárási küszöb szintjét illetően, a 2004/18 irányelv 45. cikkének (2) bekezdése nem írja elő az abban említett kizáró okok uniós szinten történő egységes alkalmazását, és feljogosítja a tagállamokat arra, hogy enyhítsék, illetve rugalmasabbá tegyék az e rendelkezésben megállapított feltételeket. Márpedig, a 2004/18 irányelv 45. cikke (2) bekezdésének e) pontja lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a közbeszerzési eljárásból kizárjanak minden olyan gazdasági szereplőt, aki nem tett eleget a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeinek, anélkül hogy a járulékfizetési hátralékok bármely minimális összege előírásra került volna.

(vö. 30–37., 39., 41. pont és a rendelkező rész)

Top