EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62012CJ0355

Az ítélet összefoglalása

C‑355/12. sz. ügy

Nintendo Co. Ltd és társai

kontra

PC Box Srl

és

9Net Srl

(a Tribunale di Milano [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„2001/29/EK irányelv — Szerzői jog és szomszédos jogok az információs társadalomban — »Műszaki intézkedések« fogalma — Védelmi eszköz — Készülék és védett kiegészítő termékek — Más vállalkozástól származó, hasonló kiegészítő eszközök, termékek vagy alkatrészek — Az ezek közötti interoperabilitás megakadályozása — A műszaki intézkedések terjedelme — Relevancia”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2014. január 23.

  1. Jogszabályok közelítése — Szerzői jog és szomszédos jogok — 2001/29 irányelv — Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása — Hatály — Számítógépi programok — Bennfoglaltság — Feltétel — A szerző saját szellemi alkotásának kifejeződése

    (2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk, (1) bekezdés)

  2. Jogszabályok közelítése — Szerzői jog és szomszédos jogok — 2001/29 irányelv — Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása — Hatásos műszaki intézkedések — Fogalom — Olyan felismerő rendszer, amely részben a jogi védelem alatt álló művet tartalmazó hordozóba, részben az e játékokhoz való hozzáférést és e játékok használatát biztosító hordozható készülékekbe vagy konzolokba kerül beépítésre — Bennfoglaltság

    (2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (9) preambulumbekezdés, 2–4. és 6. cikk)

  3. Jogszabályok közelítése — Szerzői jog és szomszédos jogok — 2001/29 irányelv — Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása — Hatásos műszaki intézkedések — Olyan felismerő rendszer, amely részben a jogi védelem alatt álló művet tartalmazó hordozóba, részben az e játékokhoz való hozzáférést és e játékok használatát biztosító hordozható készülékekbe vagy konzolokba kerül beépítésre — Az arányosság elvének tiszteletben tartása — Értékelési szempontok

    (2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (48) preambulumbekezdés és 6. cikk)

  1.  Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv 1. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy az említett irányelv a szerzői jog és a szomszédos jogok védelmére vonatkozik, ideértve a szerzőknek a műveikre vonatkozó kizárólagos jogait. Az olyan művek, mint a számítógépi programok kizárólag akkor részesülnek szerzői jogi védelemben, ha eredetiek, tehát a szerző saját szellemi alkotásainak minősülnek. Ami valamely alkotás részeit illeti, meg kell állapítani, hogy a 2001/29 irányelvben nincs utalás arra, hogy e részekre más szabályok vonatkoznának, mint az egész műre. Következésképpen ezek akkor részesülnek szerzői jogi védelemben, ha jellegüknél fogva szerepet játszanak az egész mű eredetiségében.

    Ezt a megállapítást nem teszi kétségessé az a tény, hogy a számítógépi programok jogi védelméről szóló 2009/24 irányelv a 2001/29 irányelvhez képest lex specialisnak minősül. A 2009/24 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően ugyanis az ezen irányelv által nyújtott védelem a számítógépi programokra korlátozódik. Márpedig a videojátékok összetett eszközöknek minősülnek, amelyek nemcsak számítógépi programból állnak, hanem olyan képi‑ és hangelemekből is, amelyek noha számítógépes nyelven vannak kódolva, saját, ezt a kódolást meghaladó alkotási értékkel bírnak. Mivel valamely videojáték részei – jelen esetben ezek a képi‑ és hangelemek – szerepet játszanak a mű eredetiségében, a 2001/29 irányelv által létrehozott rendszer keretében szerzői jogi védelemben részesülnek az egész művel együtt.

    (vö. 21–23. pont)

  2.  Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv 6. cikkét illetően meg kell jegyezni, hogy az megfelelő jogi védelem biztosítására kötelezi a tagállamokat minden hatásos „műszaki intézkedés” megkerülése ellen, amely intézkedést e cikk (3) bekezdése úgy határoz meg, mint minden olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendes működése során alapvetően arra szolgál, hogy a művek és más, jogi védelem alatt álló teljesítmények tekintetében megelőzze, illetve megakadályozza a jogszabályban meghatározott szerzői jog vagy szomszédos jogok, illetve az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9 irányelv III. fejezetében foglalt sui generis jog jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket.

    Amint az a 2001/29 irányelv 2–4. cikkéből kitűnik – ilyen cselekménynek minősül a többszörözés, a művek nyilvánossághoz közvetítése és azok nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, valamint a művek eredeti vagy többszörözött példányainak terjesztése, a 6. cikkben szereplő jogi védelem alkalmazásának célja kizárólag az, hogy védje a jogosultat az engedélyéhez kötött cselekmények tekintetében.

    E tekintetben az említett irányelvben semmi nem enged arra következtetni, hogy a 6. cikkének (3) bekezdése nem foglalja magában a műszaki intézkedéseket, amelyek részben a játékok fizikai hordozóiba vannak beépítve, részben pedig a konzolokba, és amelyek a kettő között interakciót tesznek szükségessé.

    Ugyanis kitűnik az említett rendelkezésből, hogy a „hatásos műszaki intézkedés” fogalma széles körűen került meghatározásra, és beletartozik a hozzáférés‑ellenőrzési vagy védelmet nyújtó eljárással – így például kódolással, titkosítással vagy a mű vagy más teljesítmény egyéb átalakításával – vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus útján történő ellenőrzés. Ez a meghatározás egyébként megfelel a 2001/29 irányelv fő célkitűzésének, amely – amint az annak (9) preambulumbekezdéséből kitűnik – abban áll, hogy többek között a szerzők részére a szellemi alkotáshoz elengedhetetlen, magas szintű védelmet biztosítson.

    Ilyen körülmények mellett a 2001/29 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy a „hatásos műszaki intézkedésnek” az ezen irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti fogalma alá tartozhatnak az olyan műszaki intézkedések, amelyek elsődlegesen abból állnak, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekmények elleni védelem érdekében nemcsak a jogi védelem alatt álló művet tartalmazó hordozóba – így a videojátékba – kerül beépítésre egy felismerő eszköz, hanem az e játékokhoz való hozzáférést és e játékok használatát biztosító hordozható készülékekbe vagy konzolokba is.

    (vö. 24–27., 37. pont és a rendelkező rész)

  3.  A szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekmények elleni jogi védelemnek – az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelvnek a (48) preambulumbekezdésére tekintettel értelmezett 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően – tiszteletben kell tartania az arányosság elvét, és nem tilthatja meg azon eszközöket vagy tevékenységeket, amelyek gazdaságilag jelentős célja vagy használata nem arra irányul, hogy a műszaki intézkedések megkerülésével megkönnyítse az ilyen cselekményeket.

    Ekképpen az említett jogi védelem kizárólag az olyan műszaki intézkedések tekintetében biztosított, amelyek a szerzői jog jogosultja által a művek vonatkozásában nem engedélyezett cselekmények, mint a többszörözés, a művek nyilvánossághoz közvetítése és azok nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, valamint a művek eredeti vagy többszörözött példányainak terjesztése, megakadályozására vagy megszüntetésére irányulnak. Az említett intézkedéseknek e cél elérésére alkalmasnak kell lenniük, és nem szabad túllépniük az ennek érdekében szükséges mértéket.

    Azon műszaki intézkedéseket illetően, amelyek elsődlegesen abból állnak, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekmények elleni védelem érdekében nemcsak a jogi védelem alatt álló művet tartalmazó hordozóba – így a videojátékba – kerül beépítésre egy felismerő eszköz, hanem az e játékokhoz való hozzáférést és e játékok használatát biztosító hordozható készülékekbe vagy konzolokba is, a nemzeti bíróság feladata megvizsgálni, hogy vannak‑e más olyan intézkedések vagy a konzolokba nem beépített eszközök, amelyek kevesebb problémát vagy korlátozást jelentenének a harmadik személyek tevékenységei szempontjából, ugyanakkor hasonlóképpen védenék e jogosult jogait. E célból célszerű figyelembe venni többek között a különböző típusú műszaki intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, a bevezetés műszaki és gyakorlati szempontjait, valamint az arra vonatkozó összehasonlítást, hogy e különböző típusú műszaki intézkedések mennyire hatásosak a jogosult jogainak védelme szempontjából, mindazonáltal ezen intézkedéseknek nem kell feltétlenül hatásosnak lenniük. Szintén az említett bíróság feladata megvizsgálni az említett műszaki intézkedések megkerülésére alkalmas eszközök, termékek vagy alkatrészek célját. E tekintetben – a szóban forgó körülmények függvényében – különösen az lesz releváns, hogy a harmadik személyek ténylegesen hogyan használják azokat. A nemzeti bíróság többek között megvizsgálhatja, hogy ténylegesen milyen gyakran használják ezen eszközöket, termékeket vagy alkatrészeket a szerzői jogot sértő módon, valamint hogy milyen gyakran használják azokat olyan célokra, amelyek nem sértik az említett jogot.

    (vö. 30., 31., 38. pont és a rendelkező rész)

Top

C‑355/12. sz. ügy

Nintendo Co. Ltd és társai

kontra

PC Box Srl

és

9Net Srl

(a Tribunale di Milano [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„2001/29/EK irányelv — Szerzői jog és szomszédos jogok az információs társadalomban — »Műszaki intézkedések« fogalma — Védelmi eszköz — Készülék és védett kiegészítő termékek — Más vállalkozástól származó, hasonló kiegészítő eszközök, termékek vagy alkatrészek — Az ezek közötti interoperabilitás megakadályozása — A műszaki intézkedések terjedelme — Relevancia”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (negyedik tanács), 2014. január 23.

  1. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Hatály – Számítógépi programok – Bennfoglaltság – Feltétel – A szerző saját szellemi alkotásának kifejeződése

    (2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk, (1) bekezdés)

  2. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Hatásos műszaki intézkedések – Fogalom – Olyan felismerő rendszer, amely részben a jogi védelem alatt álló művet tartalmazó hordozóba, részben az e játékokhoz való hozzáférést és e játékok használatát biztosító hordozható készülékekbe vagy konzolokba kerül beépítésre – Bennfoglaltság

    (2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (9) preambulumbekezdés, 2–4. és 6. cikk)

  3. Jogszabályok közelítése – Szerzői jog és szomszédos jogok – 2001/29 irányelv – Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása – Hatásos műszaki intézkedések – Olyan felismerő rendszer, amely részben a jogi védelem alatt álló művet tartalmazó hordozóba, részben az e játékokhoz való hozzáférést és e játékok használatát biztosító hordozható készülékekbe vagy konzolokba kerül beépítésre – Az arányosság elvének tiszteletben tartása – Értékelési szempontok

    (2001/29 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (48) preambulumbekezdés és 6. cikk)

  1.  Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv 1. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy az említett irányelv a szerzői jog és a szomszédos jogok védelmére vonatkozik, ideértve a szerzőknek a műveikre vonatkozó kizárólagos jogait. Az olyan művek, mint a számítógépi programok kizárólag akkor részesülnek szerzői jogi védelemben, ha eredetiek, tehát a szerző saját szellemi alkotásainak minősülnek. Ami valamely alkotás részeit illeti, meg kell állapítani, hogy a 2001/29 irányelvben nincs utalás arra, hogy e részekre más szabályok vonatkoznának, mint az egész műre. Következésképpen ezek akkor részesülnek szerzői jogi védelemben, ha jellegüknél fogva szerepet játszanak az egész mű eredetiségében.

    Ezt a megállapítást nem teszi kétségessé az a tény, hogy a számítógépi programok jogi védelméről szóló 2009/24 irányelv a 2001/29 irányelvhez képest lex specialisnak minősül. A 2009/24 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően ugyanis az ezen irányelv által nyújtott védelem a számítógépi programokra korlátozódik. Márpedig a videojátékok összetett eszközöknek minősülnek, amelyek nemcsak számítógépi programból állnak, hanem olyan képi‑ és hangelemekből is, amelyek noha számítógépes nyelven vannak kódolva, saját, ezt a kódolást meghaladó alkotási értékkel bírnak. Mivel valamely videojáték részei – jelen esetben ezek a képi‑ és hangelemek – szerepet játszanak a mű eredetiségében, a 2001/29 irányelv által létrehozott rendszer keretében szerzői jogi védelemben részesülnek az egész művel együtt.

    (vö. 21–23. pont)

  2.  Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelv 6. cikkét illetően meg kell jegyezni, hogy az megfelelő jogi védelem biztosítására kötelezi a tagállamokat minden hatásos „műszaki intézkedés” megkerülése ellen, amely intézkedést e cikk (3) bekezdése úgy határoz meg, mint minden olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendes működése során alapvetően arra szolgál, hogy a művek és más, jogi védelem alatt álló teljesítmények tekintetében megelőzze, illetve megakadályozza a jogszabályban meghatározott szerzői jog vagy szomszédos jogok, illetve az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9 irányelv III. fejezetében foglalt sui generis jog jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket.

    Amint az a 2001/29 irányelv 2–4. cikkéből kitűnik – ilyen cselekménynek minősül a többszörözés, a művek nyilvánossághoz közvetítése és azok nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, valamint a művek eredeti vagy többszörözött példányainak terjesztése, a 6. cikkben szereplő jogi védelem alkalmazásának célja kizárólag az, hogy védje a jogosultat az engedélyéhez kötött cselekmények tekintetében.

    E tekintetben az említett irányelvben semmi nem enged arra következtetni, hogy a 6. cikkének (3) bekezdése nem foglalja magában a műszaki intézkedéseket, amelyek részben a játékok fizikai hordozóiba vannak beépítve, részben pedig a konzolokba, és amelyek a kettő között interakciót tesznek szükségessé.

    Ugyanis kitűnik az említett rendelkezésből, hogy a „hatásos műszaki intézkedés” fogalma széles körűen került meghatározásra, és beletartozik a hozzáférés‑ellenőrzési vagy védelmet nyújtó eljárással – így például kódolással, titkosítással vagy a mű vagy más teljesítmény egyéb átalakításával – vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus útján történő ellenőrzés. Ez a meghatározás egyébként megfelel a 2001/29 irányelv fő célkitűzésének, amely – amint az annak (9) preambulumbekezdéséből kitűnik – abban áll, hogy többek között a szerzők részére a szellemi alkotáshoz elengedhetetlen, magas szintű védelmet biztosítson.

    Ilyen körülmények mellett a 2001/29 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy a „hatásos műszaki intézkedésnek” az ezen irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti fogalma alá tartozhatnak az olyan műszaki intézkedések, amelyek elsődlegesen abból állnak, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekmények elleni védelem érdekében nemcsak a jogi védelem alatt álló művet tartalmazó hordozóba – így a videojátékba – kerül beépítésre egy felismerő eszköz, hanem az e játékokhoz való hozzáférést és e játékok használatát biztosító hordozható készülékekbe vagy konzolokba is.

    (vö. 24–27., 37. pont és a rendelkező rész)

  3.  A szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekmények elleni jogi védelemnek – az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29 irányelvnek a (48) preambulumbekezdésére tekintettel értelmezett 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően – tiszteletben kell tartania az arányosság elvét, és nem tilthatja meg azon eszközöket vagy tevékenységeket, amelyek gazdaságilag jelentős célja vagy használata nem arra irányul, hogy a műszaki intézkedések megkerülésével megkönnyítse az ilyen cselekményeket.

    Ekképpen az említett jogi védelem kizárólag az olyan műszaki intézkedések tekintetében biztosított, amelyek a szerzői jog jogosultja által a művek vonatkozásában nem engedélyezett cselekmények, mint a többszörözés, a művek nyilvánossághoz közvetítése és azok nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, valamint a művek eredeti vagy többszörözött példányainak terjesztése, megakadályozására vagy megszüntetésére irányulnak. Az említett intézkedéseknek e cél elérésére alkalmasnak kell lenniük, és nem szabad túllépniük az ennek érdekében szükséges mértéket.

    Azon műszaki intézkedéseket illetően, amelyek elsődlegesen abból állnak, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekmények elleni védelem érdekében nemcsak a jogi védelem alatt álló művet tartalmazó hordozóba – így a videojátékba – kerül beépítésre egy felismerő eszköz, hanem az e játékokhoz való hozzáférést és e játékok használatát biztosító hordozható készülékekbe vagy konzolokba is, a nemzeti bíróság feladata megvizsgálni, hogy vannak‑e más olyan intézkedések vagy a konzolokba nem beépített eszközök, amelyek kevesebb problémát vagy korlátozást jelentenének a harmadik személyek tevékenységei szempontjából, ugyanakkor hasonlóképpen védenék e jogosult jogait. E célból célszerű figyelembe venni többek között a különböző típusú műszaki intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, a bevezetés műszaki és gyakorlati szempontjait, valamint az arra vonatkozó összehasonlítást, hogy e különböző típusú műszaki intézkedések mennyire hatásosak a jogosult jogainak védelme szempontjából, mindazonáltal ezen intézkedéseknek nem kell feltétlenül hatásosnak lenniük. Szintén az említett bíróság feladata megvizsgálni az említett műszaki intézkedések megkerülésére alkalmas eszközök, termékek vagy alkatrészek célját. E tekintetben – a szóban forgó körülmények függvényében – különösen az lesz releváns, hogy a harmadik személyek ténylegesen hogyan használják azokat. A nemzeti bíróság többek között megvizsgálhatja, hogy ténylegesen milyen gyakran használják ezen eszközöket, termékeket vagy alkatrészeket a szerzői jogot sértő módon, valamint hogy milyen gyakran használják azokat olyan célokra, amelyek nem sértik az említett jogot.

    (vö. 30., 31., 38. pont és a rendelkező rész)

Top