EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62010CJ0468

Az ítélet összefoglalása

A Bíróság (harmadik tanács) 2011. november 24-i ítélete.
Asociación Nacional de Establecimientos Financieros de Crédito (ASNEF) (C-468/10) és Federación de Comercio Electrónico y Marketing Directo (FECEMD) (C-469/10) kontra Administración del Estado.
Előzetes döntéshozatal iránti kérelmek: Tribunal Supremo - Spanyolország.
Személyes adatok kezelése - 95/46/EK irányelv - A 7. cikk f) pontja - Közvetlen hatály.
C-468/10. és C-469/10. sz. egyesített ügyek.

Keywords
Summary

Keywords

1. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 95/46 irányelv – Teljes harmonizáció – A személyes adatok jogszerű kezelése eseteinek kimerítő felsorolása

(95/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk)

2. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 95/46 irányelv – A személyes adatok kezelése jogszerűségének feltételei

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. és 8. cikk; 95/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. és 7. cikk, f) pont)

3. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 95/46 irányelv – A tagállamok mérlegelési mozgástere – Terjedelem

(95/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 5. cikk)

4. Jogszabályok közelítése – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – 95/46 irányelv – A személyes adatok kezelése jogszerűségének feltételei

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7. és 8. cikk; 95/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk, f) pont)

5. Alapvető jogok – A magánélet tiszteletben tartása – A személyes adatok védelme – Az Európai Unió Alapjogi Chartája értelmében megengedett korlátozások

(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 7., 8. cikk és 52. cikk,(1) bekezdés)

6. Intézmények jogi aktusai – Irányelvek – Közvetlen hatály – Feltételek

(EK  249. cikk, harmadik bekezdés; 95/46 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk, f) pont)

Summary

1. A nemzeti jogszabályoknak a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46 irányelvben előírt harmonizációja nem korlátozódik minimális mértékű harmonizációra, hanem az főszabály szerint teljes harmonizációt eredményez. Ezen irányelv célja ennek figyelembevételével a személyes adatok szabad áramlásának biztosítása, garantálva az ezen adatokkal érintett személy jogai és érdekei védelmének magas szintjét. Következésképpen e célkitűzésből az következik, hogy az említett irányelv 7. cikke kimerítő és korlátozó jellegű felsorolását írja elő azon eseteknek, amelyekben a személyes adatok kezelése jogszerűnek minősíthető. Ebből következik, hogy a tagállamok nem alkothatnak a személyes adatok kezelésének megengedhetőségére vonatkozó, az ezen irányelv 7. cikkében szereplőkhöz képest új elveket, és olyan további követelményeket sem írhatnak elő, amelyek módosítanák az e cikkben előírt elvek akár egyikének a hatályát.

A fenti értelmezést nem cáfolja a tagállamoknak a 95/46 irányelv 5. cikkében előírt azon lehetősége, hogy részletesen meghatározzák, hogy a személyes adatok kezelése milyen feltételek mellett jogszerű. A tagállamok ugyanis azon mérlegelési mozgástér keretében, amellyel az irányelv 5. cikke értelmében rendelkeznek, nem vezethetnek be a személyes adatok kezelésének megengedhetőségére vonatkozó, az ezen irányelv 7. cikkében előírtaktól eltérő elveket, és további követelmények által sem módosíthatják a hivatkozott 7. cikkben előírt elvek hatályát.

(vö. 29–30., 32‑33., 35–36. pont)

2. A nemzeti jogszabályoknak a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46 irányelv 7. cikkének f) pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely az érintett hozzájárulásának hiányában, és annak érdekében, hogy lehetővé tegye az érintett személyes adatainak olyan feldolgozását, amilyen az adatkezelő vagy azon harmadik személyek jogos érdekének kielégítéséhez szükséges, akikkel az adatokat közlik, azonfelül, hogy ne sérüljenek a személy alapvető jogai és szabadságai, azt is előírja, hogy az adatok a nyilvánosság számára hozzáférhető forrásokban szerepeljenek, kategorikusan és általánosan kizárva ily módon az ilyen forrásokban nem szereplő adatok bármely kezelését.

Egyfelől ugyanis ezen irányelv azon célkitűzésből, amely a személyes adatok szabad áramlásának biztosítására irányul, garantálva az ezen adatokkal érintett személy jogai és érdekei védelmének magas szintjét, az következik, hogy ezen irányelv 7. cikke kimerítő és korlátozó jellegű felsorolását írja elő azon eseteknek, amelyekben a személyes adatok kezelése jogszerűnek minősíthető. Következésképpen a tagállamok nem vezethetnek be a személyes adatok kezelésének megengedhetőségére vonatkozó új elveket, és további követelmények előírása által nem módosíthatják az említett 7. cikkben előírt elvek akár egyikének hatályát. A tagállamok ezenfelül az említett irányelv 5. cikke alapján sem alkothatnak a személyes adatok kezelésének megengedhetőségére vonatkozó, a 7. cikkben szereplőkhöz képest új elveket, és olyan további követelményeket sem írhatnak elő, amelyek módosítanák az említett 7. cikkben előírt elvek hatályát.

Másfelől az ezen irányelv 7. cikkének f) pontja értelmében a szóban forgó ellentétes érdekek és jogok közötti szükséges súlyozás végrehajtása céljából a tagállamok irányadó elveket állapíthatnak meg. A tagállamok azt is figyelembe vehetik, hogy az érintett személy alapvető jogainak a hivatkozott adatkezelés általi sérelme súlyossága változhat azon ténytől függően, hogy a szóban forgó adatok szerepelnek‑e már a nyilvánosság által hozzáférhető forrásokban, vagy sem. Ez utóbbi esetben a jogok súlyosabban sérülnek.

Mindazonáltal nem pusztán pontosításról van szó, hanem az ezen irányelv 7. cikkének f) pontja által tiltott további követelményről, amennyiben valamely nemzeti szabályozás a személyes adatok bizonyos kategóriái tekintetében kizárja az adatok kezelésének lehetőségét, e kategóriák tekintetében végleges módon előírva az ellentétes érdekek és jogok közötti súlyozás eredményét, anélkül hogy eltérő eredményt tenne lehetővé az adott eset sajátos körülményei okán.

(vö. 29–30., 32., 36., 44–49 pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3. A nemzeti jogszabályoknak a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46 irányelv rendelkezéseit bizonyos rugalmasság jellemzi, számos esetben lehetővé téve a tagállamok számára a részletek meghatározását vagy a több lehetőség közül történő választást. Ily módon különbséget kell tenni egyrészt az ezen irányelv 7. cikkében felsorolt elvek valamelyikének hatályát módosító további követelményeket előíró nemzeti intézkedések, másrészt az ezen elvek valamelyike tekintetében pontosítást előíró nemzeti intézkedések között. Az első típusba tartozó nemzeti intézkedés tilos. A tagállamok kizárólag a második típusba tartozó nemzeti intézkedések keretében rendelkeznek mérlegelési mozgástérrel az említett irányelv 5. cikke értelmében.

(vö. 35. pont)

4. A nemzeti jogszabályoknak a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46 irányelv 7. cikkének f) pontja két együttes feltételt ír elő ahhoz, hogy az adatok kezelése jogszerű legyen, nevezetesen egyfelől azt a feltételt, hogy a személyes adatok kezelése az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél vagy felek jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges legyen, másfelől pedig azt, hogy ezeknél ne legyenek magasabb rendűek az érintett személy alapvető jogai és szabadságai. E feltételek közül a második megköveteli a szóban forgó ellentétes jogok és érdekek közötti súlyozást, amely, főszabály szerint, az adott egyedi eset körülményeitől függ, és amelynek keretében a súlyozást végző személynek vagy intézménynek figyelembe kell vennie az érintett személynek az Európai Unió Alapjogi Chartája 7. és 8. cikkéből eredő jogai jelentőségét.

(vö. 38., 40. pont)

5. A magánélethez való jognak a személyes adatok kezelése tekintetében történő tiszteletben tartása – amelyet az Európai Unió Alapjogi Charta 7. és 8. cikke elismer – az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó valamennyi információra kiterjed. A Charta 8. cikkének (2) bekezdéséből és 52. cikkének (1) bekezdéséből mindazonáltal az következik, hogy bizonyos feltételek mellett a szóban forgó jog korlátozható.

(vö. 42. pont)

6. Valamennyi olyan esetben, amikor valamely irányelv rendelkezései a tartalmuk alapján feltétlennek és kellően pontosnak tűnnek, azokra a magánszemélyek a tagállammal szemben hivatkozhatnak, amennyiben az nem ültette át időben ezen irányelvet a nemzeti jogba, vagy amennyiben nem megfelelően ültette azt át. A nemzeti jogszabályoknak a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46 irányelv 7. cikkének f) pontja esetében is ez a helyzet. Bár a 95/46 irányelv többé vagy kevésbé jelentős mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamoknak egyes rendelkezései végrehajtása során, az említett 7. cikk f) pontja mindazonáltal feltétel nélküli kötelezettséget tartalmaz.

(vö. 51–52., 55. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

Top