EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62005CJ0337

Az ítélet összefoglalása

A Bíróság (nagytanács) 2008. április 8-i ítélete.
Az Európai Közösségek Bizottsága kontra Olasz Köztársaság.
Tagállami kötelezettségszegés - Árubeszerzésre irányuló közbeszerzések - 77/62/EGK és 93/36/EGK irányelv - Közbeszerzési szerződések hirdetmény előzetes közzététele nélkül történő odaítélése - Versenyeztetés hiánya - Agusta és Agusta Bell helikopterek.
C-337/05. sz. ügy.

C-337/05. sz. ügy

Az Európai Közösségek Bizottsága

kontra

Olasz Köztársaság

„Tagállami kötelezettségszegés — Árubeszerzésre irányuló közbeszerzések — 77/62/EGK és 93/36/EGK irányelv — Közbeszerzési szerződések hirdetmény előzetes közzététele nélkül történő odaítélése — Versenyeztetés hiánya — Agusta és Agusta Bell helikopterek”

J. Mazák főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2007. július 10.   I - 2176

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2008. április 8.   I - 2195

Az ítélet összefoglalása

  1. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – Pert megelőző eljárás – Felszólítás

    (EK 226. cikk)

  2. Jogszabályok közelítése – Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 93/36 irányelv – A közös szabályoktól való eltérések – Szigorú értelmezés

    (93/36 tanácsi irányelv, 6. cikk, (2) és (3) bekezdés)

  3. Jogszabályok közelítése – Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásai – 77/62 és 93/36 irányelvek – Szerződések odaítélése

    (93/36 és 77/62 tanácsi irányelv)

  1.  Bár a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás pert megelőző szakaszában az EK 226. cikk szerinti indokolással ellátott véleménynek tartalmaznia kell azon okok összefüggő és részletes bemutatását, amelyek miatt a Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy az érdekelt tagállam megsértette a Szerződésből eredő valamely kötelezettségét, a felszólító levéltől nem várható olyan szigorú pontosság, mint az indokolással ellátott véleménytől, mivel az szükségképpen csak a kifogások első tömör összefoglalását tartalmazhatja.

    (vö. 23. pont)

  2.  Többek között az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 93/36 irányelv tizenkettedik preambulumbekezdéséből következik, hogy a tárgyalásos eljárás kivételes jellegű, és csak a kimerítően felsorolt esetekben lehet alkalmazni. E tekintetben ugyanezen irányelv 6. cikkének (2) és (3) bekezdése kimerítően és kifejezetten sorolja fel azon eseteket, amelyekben lehetőség nyílik a tárgyalásos eljárás alkalmazására. A közbeszerzési szerződések területén a Szerződés által biztosított jogok érvényesülését biztosító szabályoktól való eltéréseket ugyanis szigorúan kell értelmezni. Ennek alapján tehát a tagállamok – anélkül, hogy megfosztanák hatékony érvényesülésétől a 93/36 irányelvet – az ezen irányelvben előírt eseteken kívül nem rendelkezhetnek a tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségéről, és az ezen irányelvben kifejezetten meghatározott esetekhez nem kapcsolhatnak új feltételeket az említett eljárás alkalmazásának megkönnyítése érdekében. Másfelől a valamely eltérés alkalmazását megalapozó különleges körülmények tényleges fennállásának bizonyítása azt terheli, aki ezen eltérésre hivatkozik.

    (vö. 56–58. pont)

  3.  Az a tagállam, amely olyan, már régóta létező és mind a mai napig fenntartott gyakorlatot folytat, hogy a bizonyos hazai gyártmányú helikoptereknek több katonai és civil testület igényeinek kielégítése céljából történő beszerzésére irányuló közbeszerzési szerződéseket bármiféle versenyeztetési eljárás nélkül és különösen az alábbi irányelvekben előírt eljárások figyelmen kívül hagyásával közvetlenül ítéli oda, nem teljesíti a 97/52 irányelvvel módosított, az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 93/36 irányelvből, valamint korábban a 80/767 irányelvvel és a 88/295 irányelvvel módosított és kiegészített, az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 77/62 irányelvből eredő kötelezettségeit.

    Az ilyen gyakorlat nem igazolható „in-house” kapcsolat fennállásával, amennyiben valamely magánvállalkozás – akár kisebbségi – részesedéssel rendelkezik az említett helikoptereket gyártó társaság tőkéjében, amelyben az érintett ajánlatkérő szintén részesedéssel rendelkezik, mivel így az ajánlatkérő nem ellenőrizheti a saját szervei felett gyakorolt ellenőrzéssel megegyező módon ezt a társaságot.

    Másfelől e helikopterek kettős felhasználása alapján hivatkozott, az EK 296. cikkben és a 93/36 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott nemzeti érdek jogos követelményeit illetően az EK 296. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében a tagállamok megtehetik az alapvető biztonsági érdekeik védelme érdekében általuk szükségesnek tartott, fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével kapcsolatos intézkedéseket, azzal a feltétellel azonban, hogy ezek az intézkedések nem befolyásolják hátrányosan a közös piacon belüli versenyfeltételeket a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékek tekintetében. Ennélfogva az olyan felszerelések vásárlása során, amelyek katonai célú felhasználása bizonytalan, szükségképpen be kell tartani a közbeszerzési szerződések odaítélésének szabályait. Helikoptereknek katonai testületek számára civil felhasználás céljából történő beszerzésekor ugyanezen szabályok betartásával kell eljárni.

    (vö. 38–41., 46–49., 60. pont és a rendelkező rész)

Top