C-64/05. P. sz. ügy

Svéd Királyság

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Fellebbezés — 1049/2001/EK rendelet — Az intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés — Valamely tagállamtól származó dokumentumok — E tagállamnak az e dokumentumok hozzáférhetővé tételével szembeni tiltakozása — E rendelet 4. cikke (5) bekezdésének hatálya”

M. Poiares Maduro főtanácsnok indítványa, az ismertetés napja: 2007. július 18.   I - 11394

A Bíróság ítélete (nagytanács), 2007. december 18.   I - 11420

Az ítélet összefoglalása

1. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (5) bekezdés és 9. cikk, (3) bekezdés)

2. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (5) bekezdés)

3. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek

   (EK 255. cikk, (1) és (2) bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1)–(3) bekezdés és (5) bekezdés)

4. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek

   (EK 10. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1)–(3) bekezdés és 5. cikk, (7) és (8) bekezdés)

5. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1)–(3) bekezdés, (7) és (8) bekezdés)

6. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek

   (1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1)–(3) bekezdés és 5. cikk)

1.  Amennyiben valamely tagállam élt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése által biztosított lehetőséggel, és kérte, hogy valamely tőle származó konkrét dokumentumot előzetes beleegyezése nélkül ne tegyenek hozzáférhetővé, e dokumentumnak az intézmény általi esetleges hozzáférhetővé tételéhez e tagállam beleegyezésének előzetes megszerzése szükséges. Minthogy a „beleegyezés” jogilag különbözik a puszta „véleménytől”, e rendelkezés megfogalmazásával ellentétes az az értelmezés, miszerint e rendelkezés az általa biztosított lehetőséggel élő tagállam számára csupán azt a jogot biztosítja, hogy az intézmény konzultál vele, mielőtt – adott esetben a szóban forgó tagállam tiltakozása ellenére – az érintett dokumentumhoz való hozzáférés lehetővé tétele mellett dönt. A „kérheti” kifejezés e 4. cikk (5) bekezdésében való használata egyszerűen azt hangsúlyozza, hogy e rendelkezés lehetőséget biztosít a tagállam számára, és kizárólag e lehetőségnek a konkrét esetben való tényleges kihasználása jár azzal a következménnyel, hogy a tagállam előzetes beleegyezése az érintett dokumentum jövőbeli hozzáférhetővé tételének szükséges feltételévé válik.

   (vö. 45., 47., 50. pont)

2.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdése – amely messze nem csak azokra a dokumentumokra terjed ki, amelyeknek a tagállamok a „kibocsátói”, vagy amelyeket ez utóbbiak állítottak ki – potenciálisan kiterjed a tagállamoktól „származó” valamennyi dokumentumra, azaz a kibocsátótól függetlenül az összes olyan dokumentumra, amelyet tagállam küld valamely intézményhez. Így kizárólag az a kritérium a releváns, hogy a dokumentum honnan származik, valamint az, hogy az érintett tagállam birtokából kikerült-e az a dokumentum, amely a birtokában volt.

   (vö. 61. pont)

3.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet (10) preambulumbekezdéséből és 2. cikkének (3) bekezdéséből világosan kitűnik, hogy az intézmények birtokában lévő valamennyi dokumentum, ideértve a tagállamoktól származókat is, a rendelet hatálya alá tartozik, így az e dokumentumokhoz való hozzáférést főszabály szerint e rendelet rendelkezései szabályozzák, különösen azok, amelyek a hozzáférési jog alóli anyagi jogi kivételeket írják elő. Így az e jog alóli, e rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében felsorolt kivételeket szigorúan kell értelmezni és alkalmazni.

   E kivételek keretbe foglalják az e cikk (5) bekezdése által az érintett tagállamra ruházott hatáskör gyakorlását: a tagállam e tekintetben csupán a közösségi döntésben való részvételi jogosultsággal rendelkezik. Ebben az összefüggésben a tagállam előzetes beleegyezése, amelyre ezen (5) bekezdés utal, nem a diszkrecionális vétójoghoz, hanem az (1)–(3) bekezdésre alapított kivételek hiányát illető kedvező véleményhez hasonlít. Ezen (5) bekezdés tehát nem értelmezhető úgy, hogy az a tagállam számára általános és feltétel nélküli vétójogot biztosít arra, hogy a tőle származó és valamely intézmény birtokában lévő dokumentum hozzáférhetővé tételével szemben diszkrecionális alapon tiltakozhasson, hiszen így az adott dokumentumhoz való hozzáférést már nem a rendelet rendelkezései szabályoznák, hanem az csak a nemzeti jog rendelkezéseitől függene.

   (vö. 66–67., 75–76. pont)

4.  Minthogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (1)–(3) bekezdésének végrehajtása az intézmény és az e 4. cikk (5) bekezdése által biztosított lehetőséggel élő tagállam közös feladata, és következésképpen a köztük szükségképpen kialakuló párbeszéd eredménye, az EK 10. cikkben foglalt jóhiszemű együttműködés kötelezettségének megfelelően az intézmény és a tagállam köteles úgy eljárni és együttműködni, hogy az említett szabályok hatékonyan alkalmazhatók legyenek.

   Ebből következik először is, hogy az az intézmény, amelyhez valamely tagállamtól származó dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet nyújtottak be, és az adott tagállam kötelesek – amint az intézmény értesítette a tagállamot a kérelemről – haladéktalanul jóhiszemű párbeszédet kezdeni az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében foglalt kivételek esetleges alkalmazásáról, szem előtt tartva különösen annak szükségességét, hogy az intézmény a rendelet 7. és 8. cikkében a hozzáférés iránti kérelemről való döntéshozatalra megállapított határidőn belül meghozhassa döntését.

   (vö. 85–86. pont)

5.  Az olyan tagállam, amelyik valamely közösségi intézménnyel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében írt kivételek esetleges alkalmazásáról való párbeszédet követően tiltakozik a kérdéses dokumentum hozzáférhetővé tételével szemben, köteles megindokolni tiltakozását e kivételek alapján.

   Az intézmény ugyanis nem tehet eleget a tagállam által a tőle származó dokumentum hozzáférhetővé tételével szemben kinyilvánított tiltakozásnak, ha e tiltakozás minden indokolást nélkülöz, vagy ha az előadott indokolást nem az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében felsorolt kivételekre hivatkozva fogalmazták meg. Ha az érintett tagállam az intézmény általi ez irányú kifejezett felszólítás ellenére továbbra sem ad indokolást, az intézmény – amennyiben úgy ítéli meg, hogy az említett kivételek egyike sem alkalmazható – köteles a kért dokumentumhoz való hozzáférést megadni.

   Végül, ahogyan a rendelet 7. és 8. cikkéből kitűnik, maga az intézmény köteles megindokolni a hozzáférés iránti kérelem benyújtójával szemben hozott, a hozzáférést megtagadó határozatát. E kötelezettség magában foglalja, hogy az intézmény a határozatában nem csupán az érintett tagállamnak a kért dokumentum hozzáférhetővé tételével szembeni tiltakozására köteles utalni, hanem arra is, hogy e tagállam milyen okokra hivatkozott annak megállapítása érdekében, hogy alkalmazni kell a rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében előírt, a hozzáférési jog alóli kivételek valamelyikét. E magyarázatok teszik ugyanis lehetővé a kérelmező számára, hogy megértse a hozzáférés vele szembeni megtagadásának eredetét és okait, a hatáskörrel rendelkező bíróság számára pedig azt, hogy a ráruházott felülvizsgálati jogkört adott esetben gyakorolja.

   (vö. 87–89. pont)

6.  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (5) bekezdésének nem célja, hogy két, különböző célokat követő hatáskör – a nemzeti és a közösségi hatáskör – megosztását szabályozza, hanem olyan döntéshozatali eljárást vezet be, amelynek egyetlen célja annak megállapítása, hogy a dokumentumhoz való hozzáférést meg kell-e tagadni az e rendelet 4. cikkének (1)–(3) bekezdésében meghatározott anyagi jogi kivételek egyike alapján, és amely döntéshozatali eljárásban mind a közösségi intézmény, mind pedig az érintett tagállam részt vesz.

   Hasonló esetben a közösségi bíróság hatáskörébe tartozik, hogy azon érintett kérelmére, akivel szemben a megkeresett intézmény a hozzáférést megtagadta, felülvizsgálja, vajon a hozzáférés említett megtagadását érvényesen lehetett-e az említett kivételekre alapozni, éspedig függetlenül attól, hogy a hozzáférés megtagadása e kivételeknek az intézmény vagy az érintett tagállam általi mérlegeléséből ered-e. Végül ki kell emelni, hogy – ami az érintettet illeti – a tagállam beavatkozása nem érinti azon határozat közösségi jellegét, amelyet később az intézmény az érintett által az intézmény birtokában lévő valamely dokumentumra vonatkozóan az intézményhez benyújtott hozzáférés iránti kérelemre válaszolva közöl az érintettel.

   (vö. 93–94. pont)