Keywords
Summary

Keywords

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések — A Bíróság hatásköre — Korlátok — Nyilvánvalóan nem releváns kérdések, valamint hasznos választ kizáró szövegösszefüggésben feltett, hipotetikus kérdések

(EK 234. cikk)

2. Jogszabályok közelítése — A villamos energia belső piacának létrehozására és működésére irányuló intézkedések — 96/92 irányelv — A villamos energia szállítási hálózatához való hátrányos megkülönböztetés nélküli hozzáférésre vonatkozó szabály — A 7. cikk (5) bekezdésének és a 16. cikknek a terjedelme — Valamennyi hátrányos megkülönböztetésre való alkalmazás — Eltérést engedő intézkedéseknek a 24. cikkben előírt eljárás szerint való biztosításának lehetősége

(96/92 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 7. cikk, 5. §, 16. és 24. cikk)

3. Közösségi jog — Elvek — Bizalomvédelem — Korlátok — Gondos és körültekintő gazdasági szereplő

4. Közösségi jog — Elvek — Jogbiztonság — Fogalom — A magánszemélyeket hátrányosan érintő szabályozás — Az egyértelműség és a pontosság követelményei — Jogszabályi módosítások — Megengedhetőség — Sajátos helyzetek figyelembevétele

Summary

1. Az EK 234. cikk által létrehozott, a Bíróság és a nemzeti bíróságok közötti együttműködés keretében egyedül az ügyben eljáró nemzeti bíróság feladata, hogy az ügy sajátosságaira figyelemmel megítélje mind az előzetes döntéshozatal szükségességét ítéletének meghozatala szempontjából, mind pedig a Bíróság elé terjesztendő kérdések relevanciáját. A Bíróság csak akkor utasíthat el nemzeti bíróság által előterjesztett valamely kérelmet, ha nyilvánvaló, hogy a közösségi jog kért értelmezésének semmiféle köze nincs a valósághoz vagy az alapeljárás tárgyához, illetve ha a kérdés általános vagy hipotetikus.

(vö. 34. pont)

2. A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 96/92 irányelv 7. cikkének (5) bekezdése és 16. cikke, amelyek megkövetelik, hogy a hálózathoz való hozzáférés végrehajtása során a rendszerirányító és az állam magatartása hátrányos megkülönböztetéstől mentes legyen, nem csak a műszaki előírásokra vonatkozik, hanem hatálya valamennyi hátrányos megkülönböztetésre kiterjed.

E cikkekkel ellentétesek az irányelv hatálybalépése előtt vállalt kötelezettségek miatt valamely vállalkozásnak elsőbbségi nemzetközi villamosenergia-szállító kapacitást juttató nemzeti intézkedések, származzanak akár a rendszerirányítótól, akár a hálózatkezelési ellenőrtől vagy a jogalkotótól, ha ezeket az intézkedéseket az említett irányelv 24. cikke szerinti eljárásban nem engedélyezték, amely a liberalizáció egyes következményeinek enyhítése végett bizonyos feltételek mellett átmeneti szabályozás alkalmazásának lehetőségét helyezi kilátásba.

(vö. 45–47., 57., 71. pont és a rendelkező rész 1–2. pontja)

3. A bizalomvédelem elve a Közösség alapelvei közé tartozik. Erre bármely gazdasági szereplő hivatkozhat, ha a tekintetében valamely intézmény megalapozott várakozásokat keltett. Ha azonban a gondos és körültekintő gazdasági szereplő képes az érdekeit érintő közösségi intézkedés meghozatalát előrelátni, akkor ezen intézkedés elfogadása esetén ilyen elvre nem hivatkozhat.

(vö. 73–74. pont)

4. A jogbiztonság elve megköveteli, hogy a magánszemélyek számára hátrányos következményeket kiváltó szabályozás egyértelmű és pontos legyen, és a jogalanyok annak alkalmazását előreláthassák.

Mindenesetre senki sem bízhat a jogszabály-módosítások teljes hiányában, hanem csak e módosítások végrehajtásának módját vonhatja kétségbe. Ugyanígy a jogbiztonság elve nem a jogszabály-módosítások hiányát követeli meg, hanem azt, hogy a jogalkotó a gazdasági szereplők sajátos helyzeteit figyelembe vegye, és adott esetben az új jogszabályok alkalmazását azokhoz igazítsa.

(vö. 80–81. pont)