T‑376/21. sz. ügy

Instituto Cervantes

kontra

Európai Bizottság

A Törvényszék ítélete (harmadik tanács), 2023. június 14.

„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Közbeszerzési eljárás – Az Unió intézményei, szervei és ügynökségei részére nyújtandó nyelvi képzésre irányuló szolgáltatásnyújtás – Valamely ajánlattevőnek a rangsorolási eljárásban történő besorolása – Indokolási kötelezettség – Az ajánlatnak egy kattintható szöveges linkkel hozzáférhetővé tett elemei – Nyilvánvaló értékelési hiba – Hatáskörrel való visszaélés”

1. Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Kezdet – Közbeszerzési eljárás – A legjobb besorolású ajánlat jellemzőinek és előnyeinek közlése – Feltétel – Indokolt határozat meghozatala iránt észszerű határidőn belül előterjesztett kérelem

   (EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés)

   (lásd: 32–34. pont)

2. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélési eljárása keretében hozott, ajánlatot elutasító határozat – Az ajánlattevőt terhelő azon kötelezettség, hogy a nyertes ajánlat jellemzőit és viszonylagos előnyeit, valamint a nyertes ajánlattevő nevét írásbeli kérelemre közölje – Az elutasított ajánlat egyes részeinek az értékelés során történő figyelembevételéről szóló részletes összefoglaló, valamint a nyertes ajánlat és az elutasított ajánlattevő ajánlatára vonatkozó aprólékos összehasonlító elemzés rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség – Hiány

   (EUMSZ 296. cikk, második bekezdés)

   (lásd: 63–68. pont)

3. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A műszaki ajánlatokra adott pontszámok nem elhanyagolható különbsége – Fokozottabb indokolási kötelezettség – Hiány – Az értékelési eljárás tényleges lefolyását tükröző indokolási kötelezettség – Bennfoglaltság

   (EUMSZ 296. cikk, második bekezdés; 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 113. cikk, (2) bekezdés)

   (lásd: 96, 97. pont)

4. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Az ajánlatok benyújtására vonatkozó szabályok – Az ajánlatnak közvetlenül az eSubmission platformra történő feltöltésére irányuló kötelezettség – Az ajánlatok biztonságos alkalmazáson keresztül történő benyújtásának a biztosítása – Az egyenlő bánásmód elve tiszteletben tartásának az ajánlatkérőnek a hozzá benyújtott dokumentumok ellenőrzése alatt tartásának biztosítása révén fennálló garanciája – Az ajánlattevő azon lehetősége, hogy ajánlatába az ellenőrzése alatt álló honlapon elérhető dokumentumhoz vezető kattintható szöveges linkeket foglaljon bele – Megengedhetetlenség

   (lásd: 140–142. pont)

5. Az Európai Unió közbeszerzései – Közbeszerzési eljárás – Az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség – Terjedelem – Az ajánlattevő azon lehetősége, hogy az ajánlatok benyújtására előírt határidőn belül be nem nyújtott, kért dokumentumokat benyújtsa – Hiány – A Bizottság azon kötelezettsége, hogy felkérje az ajánlattevőt a kattintható szöveges linkek révén hozzáférhetővé tett dokumentumok újbóli benyújtására – Hiány

   (lásd: 147. pont)

Összefoglalás

2020. november 20‑i közbeszerzési eljárást megindító hirdetményében az Európai Bizottság nyílt eljárás keretében ajánlati felhívást tett közzé az Európai Unió intézményei, szervei és ügynökségei részére történő nyelvi képzésre vonatkozóan. E szerződés nyolc tételből, köztük a „spanyol (ES) nyelvi képzés” című 3. sz. tételből állt. A vitatott ajánlati felhíváshoz kapcsolódó ajánlattételhez szükséges dokumentáció rámutatott, hogy a szerződés odaítélése során az ajánlatkérő a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot veszi alapul. Az ajánlat benyújtásának szabályait illetően az ajánlattételhez szükséges dokumentáció többek között előírta, hogy az ajánlatokat az eSubmission alkalmazáson keresztül kell benyújtani.

2021. április 19‑én a Bizottság az értékelő bizottság ajánlásait követve elfogadta a megtámadott határozatot. Így a szerződés 3. tételét (spanyol nyelv) első helyen a CLL Centre de Langues‑Allingua (a továbbiakban: CLL csoport), a második helyen pedig az Instituto Cervantes, a felperes részére ítélte oda.

A közbeszerzési eljárásban a felperes az eSubmission platformon benyújtott bizonyos, az ajánlatában leírt műszaki ajánlatot bemutató elemeket, amelyek kizárólag az ajánlatba beillesztett kattintható szöveges linkkel voltak hozzáférhetőek. Az ajánlatok értékelési táblázatában a Bizottság arról tájékoztatta a felperest, hogy kizárta ezeket az elemeket, és nem értékelte azokat azzal az indokkal, hogy ez utóbbiak nem feleltek meg az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak, és fennáll annak a kockázata, hogy az ajánlatot az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártát követően az említett kattintható szöveges link révén módosítják. Így a Bizottság úgy ítélte meg, hogy hiányoznak azok a dokumentumok, amelyek kizárólag az említett kattintható szöveges link révén hozzáférhetőek.

A Törvényszék, amely előtt a megtámadott határozat megsemmisítése iránti keresetet indítottak, amelyet teljes egészében elutasít, az ajánlattevők által az ajánlatuk elemeinek benyújtása érdekében, kattintható szöveges linkek alkalmazásával – noha e kommunikációs módról az ajánlattételhez szükséges dokumentáció nem rendelkezett – kapcsolatos újonnan felmerült kérdésről, valamint az ilyen használatból az ajánlatok értékelésének és a pontok odaítélésének szakaszában eredő következményekről határoz.

A Törvényszék álláspontja

Először is a Törvényszék elutasítja az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalapokat.

Elsőként elutasítja a nyertes ajánlat viszonylagos előnyei megismerésének lehetetlenségére alapított érvet. Megállapítja ugyanis, hogy bár az egyes alszempontokra vonatkozó értékelések szűkszavúak, először is érthető, hogy a CLL csoport ajánlata több olyan jellemzővel rendelkezik, amely meghaladja a felperes ajánlatában szereplő jellemzőket. Továbbá megismerhető a felperes ajánlatának alacsonyabb minőségi szintje. Végül nem hagyható figyelmen kívül, hogy a nyelvtanfolyam fontos elemére, nevezetesen a nyelvgyakorlatokra vonatkozó dokumentumok hiánya a felperes ajánlatának gyenge pontja, ami pontvesztéshez vezetett. Hasonlóképpen, mivel nem a dokumentumok hiánya az egyetlen olyan hiba, amely igazolta a pontvesztést a felperes ajánlatának értékelése során, a Törvényszék elutasítja az ezen értékelés és az adott pontszám közötti kapcsolat következetlenségéhez kapcsolódó nyilvánvaló értékelési hibára alapított érvet.

Másodsorban elutasítja a dokumentumok hiánya miatt levont pontos pontszám megismerésének lehetetlenségére alapított kifogást. E tekintetben megállapítja, hogy az ajánlattételhez szükséges dokumentáció nem súlyozta az egyes alszempontok leírásának részét képező különböző elemeket, mivel nem elkülönített értékelésre szánt „alszempontokról” volt szó, hanem az egyes alszempontok tartalmának leírásáról. Következésképpen nem volt szükséges, hogy az értékelés során tett minden egyes pozitív vagy negatív megjegyzésnek külön súlyt tulajdonítsanak, inkább arra volt szükség, hogy a felperes megérthesse azokat az okokat, amelyek arra vezették a Bizottságot, hogy az ajánlatára az egyes alszempontok tekintetében a számára kiosztott pontszámot adja, amit a felperes ténylegesen megérthetett. A Törvényszék megállapítja, hogy az értékelő bizottság az egyes alszempontok keretében megjelölte a nyertes ajánlat viszonylagos előnyeit, és a jelen ügyben nem követelhető meg a Bizottságtól, hogy az egyes alszempontok leírásának részét képező különböző elemekre vonatkozó minden egyes pozitív vagy negatív megjegyzést külön súlyozzon.

Másodszor a Törvényszék elutasítja az értékelés és a bizonyos alszempontok keretében adott pontszám közötti kapcsolat logikátlan, aránytalan és nem átlátható jellege miatti nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalapot. Így az átláthatóság elvének állítólagos megsértését illetően, mivel a közbeszerzési dokumentumokban nem tették közzé a dokumentumok hiányával érintett feltétel valamely elemének tulajdonított súlyt, a Törvényszék emlékeztet arra, hogy nem a dokumentumok hiánya volt az egyetlen olyan hiányosság, amely igazolta a pontvesztést. Következésképpen az elvégzett levonás nem minősíthető nyilvánvalóan függetlennek az azonosított hiányosságoktól.

Egyébiránt az ajánlat valamely elemének tulajdonított sajátos jelentőség és az egyes alszempontok vagy az alszempontok egyes elemei tekintetében adott pontok ugyanis a Bizottság széles mérlegelési jogkörébe tartoznak. Így a Törvényszék önmagában nem vizsgálhatja felül az alszempont keretében bizonyos elemeknek tulajdonított jelentőséget, hanem annak vizsgálatára szorítkozik, hogy valamely nyilvánvaló mérlegelési hiba fennállása bizonyított‑e. Márpedig a jelen ügyben a felperes nem bizonyította ezt a hibát, mivel a dokumentumoknak a Bizottság által azonosított hiánya egy nyelvtanfolyam fontos elemét érintette, és jogszerűen eredményezhette pontok levonását, anélkül hogy bizonyítást nyert volna, hogy az említett pontlevonás nyilvánvalóan téves lenne.

Harmadszor a Törvényszék elutasítja az ajánlat kattintható szöveges link útján elérhető elemeinek kizárása miatti nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalapot.

Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció szövegére tekintettel ugyanis az „ajánlatot” közvetlenül az eSubmission platformra kellett feltölteni, és csak az ezen eljárásnak megfelelő dokumentumok képezték az említett ajánlat részét. Következésképpen az eSubmission alkalmazás által követett célnak megfelelően, amely arra irányul, hogy biztonságos alkalmazáson keresztül megkönnyítse az ajánlatok benyújtását, a felperes nem nyújthatta volna be ajánlatának bizonyos részeit olyan kattintható szöveges linkek felhasználásával, amelyek az ajánlattevő ellenőrzése alatt álló honlapon elérhető dokumentumhoz vezetnek. Nem róható fel tehát a Bizottságnak, hogy nem vette figyelembe a szóban forgó kattintható szöveges linkeken keresztül kapott dokumentumokat.

Ezenkívül a Törvényszék megjegyzi, hogy az e biztonságos alkalmazás révén történő benyújtás lehetővé teszi az ajánlattevők vonatkozásában előírt egyenlő bánásmód elve tiszteletben tartásának biztosítását, mivel biztosítja az ajánlatkérő számára, hogy ellenőrzése alatt tartsa a hozzá benyújtott dokumentumokat. Így megelőzi az olyan dokumentumok módosításának kockázatát, amelyek csak kattintható szöveges link útján érhetők el, és amelyeket tehát nem töltöttek fel közvetlenül az eSubmission alkalmazásba. Ebben az összefüggésben a Törvényszék azt a következtetést vonja le, hogy az elvárható mértékben tájékozott és általános gondossággal eljáró ajánlattevő tudhatja, hogy ajánlatát az előírt határidőn belül kell benyújtania, és hogy e határidőn túl az ajánlatot már nem lehet módosítani. Következésképpen az ilyen ajánlattevő a szóban forgó ajánlattételhez szükséges dokumentációból nem következtethet arra, hogy ajánlatába olyan kattintható szöveges linkeket lehet belefoglalni, amelyek az ellenőrzése alatt álló honlapon elérhető dokumentumhoz vezetnek.

Egyébiránt, mivel a kattintható szöveges linkeknek a felperes ajánlatába való belefoglalása nem volt megengedett, a Bizottság nem volt köteles megvizsgálni, hogy a szóban forgó dokumentumokat módosították‑e, és nem is volt köteles azokat elfogadni sem. Mindenesetre e dokumentumok az ajánlattevő ellenőrzése alatt álló honlapon voltak, és a felperes által előterjesztett bizonyítékok annak bizonyítására irányulnak, hogy a szóban forgó dokumentumokat nem módosították, nem pedig annak a ténynek a bizonyítására, hogy azokat nem lehetett módosítani.

Végül a meghallgatáshoz való jog megsértésére alapított érvnek nem lehet helyt adni, mivel ha az ajánlattevőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megfelelően kifejthesse álláspontját azon elemekkel kapcsolatban, amelyekre a közigazgatási szerv a határozatát alapozni kívánja, e jogot az ajánlata benyújtásának időpontjában, valamint azon lehetőség révén kell biztosítani, hogy az ajánlattevő felvilágosítást kérjen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció rendelkezéseivel kapcsolatban. Következésképpen nem minősülhet a meghallgatáshoz való jog megsértésének az, hogy az ajánlatok értékelését követően a kiegészítő magyarázatok nyújtására semmilyen későbbi szakaszt nem írtak elő.

Negyedszer a Törvényszék elutasítja a lényegében arra alapított jogalapot, hogy a Bizottság megsértette CLL csoport és a felperes műszaki ajánlatának összehasonlítására vonatkozó kötelezettségét. Semmi nem enged ugyanis arra következtetni, hogy a Bizottság ne tett volna eleget annak a követelménynek, hogy a „gazdaságilag legelőnyösebb” ajánlatot olyan objektív szempontok alapján határozza meg, amelyek biztosítják az átláthatóságnak, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartását az ajánlatok relatív értékére vonatkozó objektív összehasonlítás biztosítása érdekében. A CLL csoport ajánlatát a bizottság a felperes ajánlatához hasonlóan az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő műszaki odaítélési szempontok alapján értékelte.

Ötödször a Törvényszék elutasítja a lényegében arra alapított jogalapot, hogy a Bizottság visszaélésszerűen alkalmazott olyan gyakorlatot, amely a közbeszerzési szabályozás által követett, az uniós intézmények szerződéseinek a legszélesebb verseny előtti megnyitására irányuló célkitűzés figyelmen kívül hagyásához vezetett, mivel a nyelvi képzésekre vonatkozó szerződések valamennyi részét egyetlen szolgáltatónak, nevezetesen a CLL csoportnak ítélte oda.

Az ajánlatkérő szerv nem akadályozható meg ugyanis abban, hogy a közbeszerzési szerződés valamennyi tételét ugyanazon ajánlattevőnek ítélje oda, feltéve hogy ajánlatai az összes többi ajánlattevőhöz képest gazdaságilag legelőnyösebbek voltak, és hogy az említett szerződés résztvevői közötti egészséges és hatékony verseny biztosítása érdekében tiszteletben tartották az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvét.

Egyébiránt a Törvényszék emlékeztet arra, hogy a pártatlanság követelményének két oldala van. Egyrészt az adott szerv tagjainak szubjektív módon pártatlannak kell lenniük, azaz annak egyik tagja sem mutathat elfogultságot vagy személyes előítéletet, az ellenkező bizonyításáig e személyes pártatlanságot vélelmezni kell, másrészt pedig e szervnek objektív módon is pártatlannak kell lennie, azaz ebben a tekintetben megfelelő biztosítékokat kell nyújtania az összes jogszerű kétely kizárására. Márpedig a jelen ügyben egyrészt nem hivatkoztak a bizottság tagjainak szubjektív elfogultságára, másrészt pedig nem bizonyított, hogy a műszaki ajánlatnak az ár értékelését megelőző minősítésére vonatkozó kötelezettség hiánya többek között az egyenlő bánásmód elvének megsértéséhez vezetett.