T‑160/20. sz. ügy

3M Belgium

kontra

Európai Vegyianyag‑ügynökség

A Törvényszék végzése (nyolcadik tanács), 2021. március 17.

„Megsemmisítés iránti kereset – REACH – A perfluorbután‑szulfonsav (PFBS) és sói különös aggodalomra okot adó anyagként történő azonosítása – Az 1907/2006/EK rendelet XIV. mellékletébe felveendő anyagok jelöltlistájára való felvétel – Keresetindítási határidő – Az 1907/2006 rendelet 59. cikkének (10) bekezdése – Az eljárási szabályzat 59. cikke – Elfogadhatatlanság”

1. Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Kezdet – A közzététel napja – Egy különös aggodalomra okot adó anyagot a későbbiekben az engedélyköteles anyagok listájára való felvétel céljából az azonosított anyagok listájára felvevő határozat – A közzététel fogalma – A határozatnak az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) internetes oldalán való közzététele – Bennfoglaltság

   (EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 59. cikk; 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 59. cikk, (10) bekezdés)

   (lásd: 28–35. pont)

2. Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Kezdet – A közzététel napja – Az Európai Vegyianyag‑ügynökségnek (ECHA) kizárólag az internetes oldalán közzétett határozata – A határidő kezdetének tizennégy nappal történő elhalasztására vonatkozó szabály alkalmazása – Kizártság

   (EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 59. cikk, (1) bekezdés; 1907/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 59. cikk, (10) bekezdés)

   (lásd: 50–54., 57–59. pont)

Összefoglalás

2019. augusztus 5‑én az illetékes norvég hatóság benyújtott egy dokumentációt, amelyben javasolta a perfluorbután‑szulfonsavnak (a továbbiakban: PFBS) és sóinak különös aggodalomra okot adó anyagként való azonosítását. ( 1 ) Az Európai Vegyianyag‑ügynökség (ECHA) felhívta az érintett feleket, hogy – nyilvános konzultáció keretében – nyújtsák be az e dokumentációra vonatkozó észrevételeiket. Ennek megfelelően a 3M Belgium, amely a 3M nevű társaság kizárólagos képviselője a PFBS sóiból álló tűzálló adalékanyagok összes behozatala vonatkozásában, benyújtotta észrevételeit.

Ezt követően az ECHA megküldte a dokumentációt a tagállami bizottságnak. Ez utóbbi egyhangúan úgy ítélte meg, hogy a PFBS‑t és sóit olyan anyagként kell azonosítani, amely esetében tudományosan igazolt, hogy olyan súlyos hatást gyakorolhat az emberi egészségre és a környezetre, amely a REACH‑rendelet 57. cikkének a)–e) pontjában felsorolt anyagok felhasználásával azonos mértékű aggodalomra ad okot.

2020. január 16‑án az ECHA elfogadott egy határozatot (a továbbiakban: megtámadott határozat), amellyel az PFBS‑t és sóit különös aggodalomra okot adó anyagként azonosították, és felvették őket azon anyagok listájára, amelyeket az engedélyköteles anyagok listájára (a továbbiakban: anyagok jelöltlistája) való későbbi felvételük érdekében azonosítottak.

A 3M Belgium keresetet nyújtott be a Törvényszékhez a megtámadott határozat megsemmisítése iránt. A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja, és első alkalommal hoz határozatot a Törvényszék eljárási szabályzatának 2015‑ös reformja óta a tizennégy napos keresetindítási határidő tekintetében biztosított kiegészítő határidőnek az ECHA honlapján közzétett jogi aktusokra való alkalmazásáról.

A Törvényszék álláspontja

Ami azt az érvet illeti, amely szerint a megtámadott határozatot közzé kellett volna tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a Törvényszék megjegyzi, hogy a keresetek benyújtásával összefüggésben az EUMSZ 263. cikkben ( 2 ) szereplő „közzététel” fogalmának nem kell feltétlenül megegyeznie az EUMSZ 297. cikkben ( 3 ) említett „közzététel” fogalmával. Egyrészt e megállapítást megerősíti az a tény, hogy az EUMSZ 263. cikk szövegéből az tűnik ki, hogy a „közzététel” fogalma nem korlátozódik kizárólag a Hivatalos Lapban való közzétételre, hanem általában vonatkozik a jogi aktusok közzételére. Másrészt, bár a Bíróság kétségtelenül együttesen értelmezte az EUMSZ 263. cikket és az EUMSZ 297. cikket a „közzététel” fogalmának értelmezésekor a keresetek benyújtásával összefüggésben, ezen ítélkezési gyakorlat a közzététel kritériumának a címzett jogi aktusról való értesítésének kritériumához viszonyított, másodlagos jellegére, nem pedig – mint a jelen esetben – egyedül a közzététel kritériumának értelmezésére vonatkozott.

Ezt követően a Törvényszék megjegyzi, hogy azon érvelés, hogy az ECHA honlapján való közzététel – a Hivatalos Lapban való közzététellel szemben – nem ellenőrizhető, egyenértékű azzal, mintha értelmetlennek tekintenénk minden más közzétételi formát, amely nem felel meg a Hivatalos Lapban való közzétételre alkalmazandó követelményeknek. Márpedig az, hogy az uniós jogalkotó szabályozta a Hivatalos Lap elektronikus közzétételét, nem jelenti azt, hogy hasonló követelményeknek kell szabályozniuk az ECHA honlapján történő közzétételt. Ezenkívül a Törvényszék megállapítja, hogy tekintettel arra, hogy a megtámadott határozat nem rendelkezik címzettel, annak 2020. január 16‑i hatálybalépése nem függött attól, hogy a határozatról értesítették‑e a címzettet vagy a felperest. Ezenfelül a Törvényszék pontosítja, hogy az anyagok jelöltlistájára külön közzétételi módot írtak elő. Ugyanis az ECHA valamely anyagnak az anyagok jelöltlistájára való felvételéről szóló határozat elfogadását követően a honlapján közzéteszi és aktualizálja e listát. ( 4 ) Egyébként, mivel az anyagok jelöltlistájának naprakésszé tételét elrendelő határozatokat csak ezen a listán teszi közzé, az ilyen határozat közzétételének időpontja megegyezik az anyagok aktualizált jelöltlistájának közzétételének időpontjával. Következésképpen egyrészt az ECHA érvényesen tehette közzé a megtámadott határozatot a honlapján, másrészt pedig e közzététel a két hónapos keresetindítási határidő kezdetét jelentette.

Egyébiránt a jelen kereset benyújtására nyitva álló határidőt illetően a Törvényszék először is megállapítja, hogy az nem a megtámadott határozat közzétételétől számított tizennegyedik nap végétől kezdődött. A tizennégy napos keresetindítási határidő kezdetének eltolására vonatkozó szabály ugyanis csak a Hivatalos Lapban kihirdetett aktusokra alkalmazandó. ( 5 ) E tekintetben a Törvényszék először is pontosítja, hogy objektív különbség van a Hivatalos Lapban közzétett jogi aktusok és a kizárólag az interneten, különösen az ECHA honlapján közzétett jogi aktusok között, a közzétételük formáját illetően. A Törvényszék ily módon az eljárási szabályzatában kizárólag az intézményeknek a Hivatalos Lapban közzétett jogi aktusaira vonatkozóan írhat elő a keresetindítási határidőt meghosszabbító különös szabályokat. Másodszor, a megtámadott határozatot kizárólag az ECHA honlapján tették közzé, ily módon valamennyi lehetséges felperesnek azonos keresetindítási határidő állt rendelkezésére. Harmadszor, a valamely anyag különös aggodalomra okot adó anyagként történő azonosítására vonatkozó határozatnak a Hivatalos Lapban vagy az ECHA internetes honlapján való közzététele, valamint a tizennégy napos keresetindítási határidő kezdetének eltolására vonatkozó szabály alkalmazása nem az ECHA döntésétől, hanem attól függ, hogy e határozatot ez utóbbi vagy a Bizottság hozza‑e, a REACH‑rendelet 59. cikkében említett esetek szerint.

Másodszor, a Törvényszék megjegyzi, hogy a Bíróság kétségtelenül kiterjesztette a Törvényszék korábbi eljárási szabályzatában foglalt azon szabály alkalmazását az ECHA honlapján történő közzétételekre, amely szerint a valamely intézmény jogi aktusa elleni kereset megindításának határidejét a jogi aktusnak a Hivatalos Lapban történő közzétételének napját követő tizennegyedik nap végétől kell számítani. ( 6 ) Ugyanakkor a Törvényszék pontosítja, hogy bár korábbi eljárási szabályzatának elfogadása idején a Hivatalos Lapban való közzététel volt az egyetlen elképzelhető megoldás, e megfontolás nem érvényesülhet a jelenleg hatályos, azon eljárási szabályzatában foglalt hasonló szabályt illetően, amelyet 2015. március 4‑én fogadtak el, vagyis egy olyan időpontban, amikor az interneten való – a Hivatalos Lapban való elektronikus vagy nyomtatott közzétételtől eltérő – közzététel már elképzelhető volt. Ráadásul egyrészt ez utóbbi szabály kizárólag a Hivatalos Lapban való közzétételre utal, másrészt az eljárási szabályzatot éppen a tizennégy napos határidőre vonatkozó kiegészítő határidő alkalmazási körének korlátozása érdekében módosították. Egyébként a Törvényszék hangsúlyozza, hogy az ő eljárási szabályzata és a Bíróság eljárási szabályzata olyan eltérő, különböző bíróságok által elfogadott jogi aktusok, amelyek különböző bíróságok előtti különböző eljárásokat szabályoznak, és amelyek így nem azonosak. ( 7 ) Következésképpen semmiféle indokolatlan hátrányos megkülönböztetés nem következik az e két jogi aktusban szereplő cikkek közötti eltérésből, amelyek az előírt tizennégy napos határidő meghosszabbításának szabályára vonatkoznak.

A fentiekre tekintettel a Törvényszék a 2020. március 27‑én benyújtott keresetet, mint elkésettség miatt elfogadhatatlant, elutasítja. Ugyanis, mivel a megtámadott határozatot 2020. január 16‑án tették közzé az ECHA honlapján, és a keresetindítási határidő 2020. január 17‑én kezdődött, a két hónapos határidő így 2020. március 16‑án lejárt, tekintettel arra, hogy a hónapokban megállapított határidő annak a napnak az elteltével jár le, amelyik az utolsó hónapban ugyanazt a számot viseli, mint az a nap, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény bekövetkezett, vagy cselekmény végrehajtásra került. Figyelemmel a távolságra tekintettel járó tíznapos határidőre, amelyet hozzá kell adni az eljárási határidőkhöz, a keresetindítási határidő 2020. március 26‑án járt le, vagyis a keresetlevél benyújtása előtti napon.

( 1 ) A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18 i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 396., 1. o.; helyesbítések: HL 2007. L 136., 3. o.; HL 2008. L 141., 22. o.; HL 2009. L 36., 84.; o. HL 2010. L 118., 89. o.; HL 2015. L 212., 39. o.; a továbbiakban: REACH‑rendelet) 57. cikkének f) pontja alapján.

( 2 ) Az EK 263. cikk hatodik bekezdése úgy rendelkezik, hogy „[a]z e cikkben szabályozott eljárásokat, az esettől függően az intézkedés kihirdetésétől vagy a felperessel történő közlésétől, illetve ennek hiányában attól a naptól számított két hónapon belül kell megindítani, amikor arról a felperes tudomást szerzett”.

( 3 ) A 297. cikk (2d) bekezdésének második albekezdése értelmében „[a] rendeleteket, irányelveket és a címzettet nem tartalmazó határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni”, a (3) bekezdés értelmében pedig „[a]z egyéb irányelvekről és a címzetteket megjelölő határozatokról értesíteni kell a címzettjeiket, és azok az értesítéssel lépnek hatályba”.

( 4 ) A REACH‑rendelet 59. cikkének (10) bekezdése.

( 5 ) A Törvényszék 2015. március 4‑i eljárási szabályzatának 59. cikke értelmében, „ha intézmény által hozott jogi aktus elleni eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő e jogi aktusnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésével kezdődik, a határidőt […] az e kihirdetéstől számított tizennegyedik nap végétől kell számítani”.

( 6 ) 2013. szeptember 26‑iPPG és SNF kontra ECHA ítélet (C‑625/11 P, EU:C:2013:594). A Törvényszék 1991. május 2‑i eljárási szabályzataz 102. cikkének 1. §‑a.

( 7 ) Az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 63. cikke (HL 2016. C 203., 72. o.).