Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62020CJ0350

    A Bíróság ítélete (nagytanács), 2021. szeptember 2.
    O.D. és társai kontra Istituto nazionale della previdenza sociale (INPS).
    Előzetes döntéshozatal – 2011/98/EU irányelv – Az összevont engedéllyel rendelkező, harmadik országból származó munkavállalók jogai – 12. cikk – Egyenlő bánásmódhoz való jog – Szociális biztonság – 883/2004/EK rendelet – A szociális biztonsági rendszerek koordinálása – 3. cikk – Anyasági és apasági ellátások – Családi ellátások – Valamely tagállam olyan szabályozása, amely az összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat kizárja a szülési és anyasági támogatásokra való jogosultságból.
    C-350/20. sz. ügy.

    Court reports – general

    ECLI identifier: ECLI:EU:C:2021:659

    C‑350/20. sz. ügy

    O. D. és társai

    kontra

    Istituto nazionale della previdenza sociale (INPS)

    (a Corte costituzionale [alkotmánybíróság, Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

    A Bíróság ítélete (nagytanács), 2021. szeptember 2.

    „Előzetes döntéshozatal – 2011/98/EU irányelv – Az összevont engedéllyel rendelkező, harmadik országból származó munkavállalók jogai – 12. cikk – Egyenlő bánásmódhoz való jog – Szociális biztonság – 883/2004/EK rendelet – A szociális biztonsági rendszerek koordinálása – 3. cikk – Anyasági és apasági ellátások – Családi ellátások – Valamely tagállam olyan szabályozása, amely az összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat kizárja a szülési és anyasági támogatásokra való jogosultságból”

    1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – Elfogadhatóság – Korlátok – Nyilvánvalóan nem releváns kérdések, valamint hasznos választ kizáró szövegösszefüggésben feltett, hipotetikus kérdések – Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban említett irányelv átültetésére nyitva álló határidő lejártát megelőzően megvalósult tényállás – A nemzeti rendelkezéseknek az uniós jog fényében vizsgált alkotmányossága kapcsán határozni hivatott bíróság által előterjesztett kérelem – Határozatának erga omnes hatálya – A kérelem elfogadhatósága

      (EUMSZ 267. cikk)

      (lásd: 39., 40. és 42. pont)

    2. Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – Bevándorlási politika – A harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárás – 2011/98 irányelv – Hatály

      (Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 34. cikk; 883/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 2011/98 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (31) preambulumbekezdés, 12. cikk, (1) bekezdés, e) pont)

      (lásd: 44–47. pont)

    3. Határellenőrzések, menekültügy és bevándorlás – Bevándorlási politika – A harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárás – 2011/98 irányelv – Egyenlő bánásmódhoz való jog – Olyan nemzeti szabályozás, amely az ezen irányelvben említett harmadik országbeli állampolgárokat kizárja a szülési és anyasági támogatásokra való jogosultságból – Megengedhetetlenség

      (883/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) bekezdés; 2011/98 európai parlamenti és tanácsi irányelv, (24) preambulumbekezdés, 3. cikk, (1) bekezdés, b) és c) pont, 12. cikk, (1) bekezdés, e) pont, és (2) bekezdés, b) pont)

      (lásd: 51., 63–66. pont és a rendelkező rész)

    4. Szociális biztonság – Migráns munkavállalók – Uniós szabályozás – Tárgyi hatály – Családi ellátások – Fogalom – Szülési támogatás – Bennfoglaltság

      (883/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 1. cikk, z) pont, 3. cikk, (1) bekezdés, j) pont)

      (lásd: 57–60. pont)

    5. Szociális biztonság – Migráns munkavállalók – Uniós szabályozás – Tárgyi hatály – Szociális biztonsági ellátások – Fogalom – Anyasági támogatás – Bennfoglaltság

      (883/2004 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

      (lásd: 61. és 62. pont)

    Összefoglalás

    A valamely uniós irányelvet átültető olasz jogszabály alapján megszerzett összevont munkavállalási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok jogosultak arra, hogy az olasz szabályozásban előírt szülési támogatásban és anyasági támogatásban részesüljenek.

    Az olasz hatóságok több, Olaszországban jogszerűen tartózkodó és a 2011/98 irányelvet ( 1 ) átültető olasz jogszabály alapján megszerzett összevont munkavállalási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgártól megtagadták a szülési támogatásban és anyasági támogatásban való részesülést. Ezt azzal indokolták, hogy e személyek a 190/2014. sz. törvényben és a 151/2001. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendeletben előírt követelményekkel ellentétben nem rendelkeznek huzamos tartózkodási engedéllyel.

    A 190/2014. sz. törvény értelmében ugyanis, amely bevezeti a minden egyes, megszületett vagy örökbe fogadott gyermek után járó, havonta folyósított szülési támogatást, a támogatást havonta folyósítják az olasz állampolgároknak, más tagállamok állampolgárainak, valamint harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak annak érdekében, hogy támogassák a szülést, és hozzájáruljanak az annak támogatásával kapcsolatos kiadásokhoz. A 151/2001. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendelet értelmében anyasági támogatás jár a 2001. január 1‑jén vagy azt követően született minden egyes gyermek, vagy e napon, illetve azt követően örökbefogadás céljából elhelyezett vagy elhelyezés nélkül örökbe fogadott kiskorú gyermek után az olasz állampolgár vagy valamely uniós tagállam állampolgárságával, illetve huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező, Olaszországban tartózkodó nő számára.

    Az érintett harmadik országbeli állampolgárok e támogatás megtagadását megtámadták az olasz bíróságok előtt. E jogviták keretében a Corte suprema di cassazione (semmítőszék, Olaszország) – mivel úgy ítélte meg, hogy a szülési támogatás rendszere sérti többek között az olasz alkotmány több rendelkezését – alkotmányossági kérdéseket terjesztett a Corte costituzionaléhoz (alkotmánybíróság, Olaszország), tekintettel arra, hogy e törvény a harmadik országbeli állampolgárok esetében e támogatás nyújtását a huzamos tartózkodási engedéllyel való rendelkezés feltételéhez köti. Ugyanezen okokból ez utóbbi bírósághoz az anyasági támogatásról szóló 151/2001. sz. felhatalmazáson alapuló törvényerejű rendeletre vonatkozó alkotmányossági kérdéssel is fordultak.

    Az alkotmánybíróság, mivel úgy ítélte meg, hogy az olasz alkotmány által biztosított önkényes megkülönböztetés tilalmát, valamint az anyaság és a gyermekek védelmét az uniós jog kötelező erejű útmutatásai fényében kell értelmezni, azt kérte a Bíróságtól, hogy pontosítsa az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 34. cikke által elismert szociális biztonsági ellátásokhoz való hozzáférés jogának terjedelmét, valamint a 2011/98 irányelv 12. cikke (1) bekezdésének e) pontja által a harmadik országból származó munkavállalók ( 2 ) számára a szociális biztonság területén biztosított egyenlő bánásmódhoz való jogot.

    A nagytanácsban hozott ítéletében a Bíróság megerősíti az összevont engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgároknak a 2011/98 irányelv 12. cikke (1) bekezdése e) pontjának megfelelő, az olasz szabályozásban előírt szülési támogatásra és anyasági támogatásra való jogosultságát.

    A Bíróság álláspontja

    Először is a Bíróság pontosítja, hogy mivel a 2011/98 irányelv 12. cikke (1) bekezdésének e) pontja konkretizálja a Charta 34. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt, a szociális biztonsági ellátásokhoz való hozzáférés jogát, az olasz szabályozásnak az uniós joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozó kérdést kizárólag ezen irányelvre tekintettel kell megvizsgálni.

    Másodszor, mivel az irányelv ezen, a 883/2004 rendeletre ( 3 ) hivatkozó rendelkezésének hatályát ez utóbbi rendelet határozza meg, a Bíróság megvizsgálja, hogy a szóban forgó szülési támogatás és anyasági támogatás az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében felsorolt szociális biztonsági ágak hatálya alá tartozó ellátásnak minősül‑e.

    A szülési támogatást illetően a Bíróság megjegyzi, hogy ez az ellátás automatikusan, a kérelmező személyes szükségletének bármiféle egyéni és diszkrecionális mérlegelése nélkül jár azoknak a háztartásoknak, amelyek megfelelnek bizonyos, jogszabályban meghatározott objektív kritériumoknak. Pénzbeli ellátásról van szó, amelynek célja különösen a családi költségekhez való, az újszülött vagy újonnan örökbe fogadott gyermekek eltartásából eredő kiadásokat mérséklő állami hozzájárulás. A Bíróság ebből azt a következtetést vonja le, hogy e támogatás a 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének j) pontja értelmében vett családi ellátásnak minősül.

    Ami az anyasági támogatást illeti, a Bíróság megállapítja, hogy azt – a munkaviszony vagy a szabadfoglalkozás gyakorlása esetén járó anyasági juttatás hiányán túl – az anya háztartása erőforrásainak figyelembevételével nyújtják vagy tagadják meg, egy objektív és jogszabályban meghatározott feltétel, mégpedig a gazdasági helyzet mutatója alapján, anélkül hogy az illetékes hatóság figyelembe vehetne egyéb személyes körülményeket. Ezenkívül ez az ellátás a 883/2004 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti szociális biztonsági ággal kapcsolatos.

    A Bíróság megállapítja, hogy a szülési támogatás és az anyasági támogatás azon szociális biztonsági ágak hatálya alá tartozik, amelyek tekintetében a 2011/98 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett harmadik országbeli állampolgárok egyenlő bánásmódhoz való joggal rendelkeznek.

    Tekintettel arra, hogy Olaszország nem élt az irányelv által a tagállamok számára biztosított azon lehetőséggel, ( 4 ) hogy az egyenlő bánásmódot korlátozzák, a Bíróság úgy ítéli meg, hogy az olyan nemzeti szabályozás, amely e harmadik országbeli állampolgárokat kizárja az említett támogatásokra való jogosultságból, ellentétes ezen irányelv 12. cikke (1) bekezdésének e) pontjával.


    ( 1 ) A harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13‑i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2011. L 343., 1. o.).

    ( 2 ) E munkavállalók az említett irányelv 3. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett munkavállalók, azaz egyrészt olyan harmadik országbeli állampolgárok, akiknek tartózkodását valamely tagállamban munkavállalástól eltérő célra engedélyezték, akik munkát vállalhatnak, és akik a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13‑i 1030/2002/EK tanácsi rendelettel (HL 2002. L 157., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 3. o.) összhangban tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, másrészt pedig olyan harmadik országbeli állampolgárok, akiknek tartózkodását valamely tagállamban munkavállalás céljából engedélyezték.

    ( 3 ) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29‑i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 166., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 72. o.).

    ( 4 ) Ezt a lehetőséget a 2011/98 irányelv 12. cikke (2) bekezdésének b) pontja biztosítja.

    Top