C‑559/12. P. sz. ügy

Francia Köztársaság

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés — Állami támogatás — Korlátlan hallgatólagos kezességvállalás formájában a La Poste javára, az utóbbi közintézmény jogállása alapján nyújtott támogatás — A kezességvállalás fennállása — Állami források jelenléte — Előny — Bizonyítási teher és a bizonyítás szintje”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2014. április 3.

1. Bírósági eljárás — Keresetlevél — Alaki követelmények — A jogvita tárgyának megjelölése — A felhozott jogalapok rövid ismertetése — A felperes kereseti kérelmeinek egyértelmű megfogalmazása

   (A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)

2. Bírósági eljárás — Új jogalapoknak az eljárás folyamán történő előterjesztése — A keresetlevél megfogalmazásából koherens és érthető módon kitűnő jogalap — Új jogalap hiánya — Új jogalapnak való téves minősítés hatásai

   (A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont, és 48. cikk, 2. §)

3. Államok által nyújtott támogatások — Közigazgatási eljárás — A Bizottság kötelezettségei — Alapos és pártatlan vizsgálat — A lehető legteljesebb körű és legmegbízhatóbb információk figyelembevétele — A kötelezettség terjedelme

   (EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés)

4. Államok által nyújtott támogatások — A támogatás belső piaccal való összeegyeztethetetlenségét megállapító bizottsági határozat — Bizonyítási teher — Komoly, pontos és egybehangzó valószínűsítő körülmények együttesének Bizottság általi figyelembevétele az állami költségvetésre háruló terhek kellőképpen konkrét gazdasági kockázatának vizsgálata során — Megengedhetőség

   (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

5. Fellebbezés — Jogalapok — A tények és bizonyítékok téves értékelése — A bizonyítékok értékelésének a Bíróság általi felülvizsgálata — Kizártság, kivéve az elferdítés esetét

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

6. Fellebbezés — Jogalapok — Az indokolás elégtelensége — A Törvényszék hallgatólagos indokolása — Megengedhetőség — Feltételek

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és 53. cikk, első bekezdés)

7. Államok által nyújtott támogatások — Fogalom — Előny nyújtása a kedvezményezetteknek — Olyan vállalkozás javára nyújtott állami kezességvállalás, amely nem tartozik a fizetésképtelenségi és csődeljárások általános szabályainak hatálya alá — E kezességvállalás fennállásának az e vállalkozás pénzügyi helyzetének javulására vonatkozó vélelem révén történő bizonyítása

   (EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés; 2008/C 155/02 bizottsági közlemény, 1.2, 2.1 és 2.2 pont)

8. Fellebbezés — Jogalapok — Ellentmondásos indokolás — Olyan jogalap, amely egyéb jogi indokok alapján megalapozott rendelkező rész jelenléte esetén nem eredményezheti a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezését

   (EUMSZ 256. cikk; a Bíróság alapokmánya, 36. cikk, és 53. cikk, első bekezdés)

1.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 38., 39. pont)

2.  Nem minősül a válasz szakaszában felhozott új jogalapnak azon érv, amelynek lényegi elemei, valamint rövid ismertetése magából a keresetlevél megfogalmazásából koherens és érthető módon kitűnik, még akkor sem, ha a keresetlevél e tekintetben nem tartalmaz konkrét jogalapot.

   Az új jogalapnak való téves minősítés azonban nem vonja maga után az ítélet hatályon kívül helyezését, amennyiben a Törvényszék a keresetlevélből kitűnő érv megalapozottságát alaposan és átfogóan megvizsgálta.

   (vö. 40., 45., 46. pont)

3.  Az állami támogatások terén a bizonyításfelvételre vonatkozó elvek szerint a Bizottság köteles a kifogásolt intézkedések vizsgálatára vonatkozó eljárást alaposan és pártatlanul lefolytatni abból a célból, hogy a támogatás fennállását és adott esetben annak a közös piaccal való összeegyeztethetetlenségét, illetve jogellenességét megállapító végleges határozat meghozatala során a lehető legteljesebb körű és legmegbízhatóbb információk álljanak rendelkezésére.

   (vö. 63. pont)

4.  Állami támogatások vizsgálatára vonatkozó eljárás keretében a valamely közintézmény javára nyújtott – semmilyen jogszabályból vagy szerződésből kifejezetten nem következő – hallgatólagos és korlátlan állami kezességvállalás fennállásának bizonyítása, és így annak megállapítása érdekében, hogy az állami források jelenlétével kapcsolatos feltétel teljesül, a Bizottság a komoly, pontos és egybehangzó valószínűsítő körülmények együttesének módszerét alkalmazhatja annak vizsgálatakor, hogy a belső jogban fennáll‑e az állam arra irányuló tényleges kötelezettsége, hogy a nem fizető ilyen intézmény veszteségeit saját forrásaiból fedezze, és ekképpen fennáll‑e az állami költségvetésre háruló terhek kellőképpen konkrét gazdasági kockázata.

   (vö. 64., 65. pont)

5.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 78–80. pont)

6.  Lásd a határozat szövegét.

   (vö. 85., 86. pont)

7.  Fennáll azon egyszerű vélelem, mely szerint az olyan vállalkozás javára nyújtott hallgatólagos és korlátlan állami kezességvállalás következtében, amely nem tartozik a fizetésképtelenségi és csődeljárások általános szabályainak hatálya alá, javul e vállalkozás pénzügyi helyzete azon terhek könnyítése révén, amelyek rendes körülmények között a költségvetésére hárulnak. Következésképpen a létező támogatási programokra vonatkozó eljárás keretében az ilyen kezességvállalás által a kedvezményezett vállalkozásnak nyújtott előny bizonyítása érdekében elegendő, ha a Bizottság megállapítja magának e kezességvállalásnak a fennállását, anélkül hogy bizonyítania kellene az általa a nyújtásától kezdődően kiváltott tényleges hatásokat.

   (vö. 98., 99. pont)

8.  Amennyiben a Törvényszék helyesen állapítja meg, hogy a Bizottság az állami támogatás vizsgálatára vonatkozó eljárásban tiszteletben tartotta az annak megállapításával kapcsolatban őt terhelő bizonyítási terhet, valamint tőle megkövetelt bizonyítási szintet, hogy a hallgatólagos és korlátlan állami kezességvállalás előnynek minősül‑e, az a körülmény, hogy a Törvényszék egyébként ellentmondásos és elégtelen indokolást adott, nem vonja maga után a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezését.

   (vö. 103., 104. pont)