C-357/10–C-359/10. sz. egyesített ügyek

Duomo Gpa Srl és társai

kontra

Comune di Baranzate

és

Comune di Venegono Inferiore

(a Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„EK 3., EK 10., EK 43., EK 49. és EK 81. cikk — Letelepedés szabadsága — Szolgáltatásnyújtás szabadsága — 2006/123/EK irányelv — 15. és 16. cikk — A helyi önkormányzatok adóinak, illetve egyéb bevételeinek kivetésére, megállapítására és beszedésére vonatkozó szolgáltatásra irányuló koncesszió — Nemzeti szabályozás — Jegyzettőke-minimum — Kötelezettség”

Az ítélet összefoglalása

1. Személyek szabad mozgása – Letelepedés szabadsága – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – A Szerződés rendelkezései – Ezek hatálya – Szempontok

   (EK 43. cikk és EK 49. cikk)

2. Személyek szabad mozgása – Letelepedés szabadsága – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – A helyi önkormányzatok adóinak kivetésére, megállapítására és beszedésére vonatkozó tevékenységeket ellátni szándékozó gazdasági szereplőkkel szemben bizonyos követelményeket előíró nemzeti szabályozás – Megengedhetetlenség – Közérdekre alapított igazolás – Hiány

   (EK 43. cikk és EK 49. cikk)

1.  Ami a szolgáltatásnyújtás szabadsága és a letelepedés szabadsága hatályának elhatárolását illeti, meg kell határozni, hogy a gazdasági szereplő letelepedett-e abban a tagállamban, ahol a szóban forgó szolgáltatást kínálja. Ebben az összefüggésben a letelepedés fogalma maga után vonja, hogy a gazdasági szereplő állandó és folyamatos jelleggel a szolgáltatás helye szerinti tagállamban lévő telephelyről kínálja szolgáltatásait. Ezzel szemben az EK 49. cikk értelmében vett szolgáltatásnyújtásoknak minősülnek bármely olyan szolgáltatások, amelyeket nem állandó és folyamatos jelleggel kínálnak a szolgáltatás helye szerinti tagállamban lévő telephelyről.

   A Szerződés egyetlen rendelkezése sem teszi lehetővé annak az időtartamnak vagy gyakoriságnak az absztrakt módon történő meghatározását, amitől kezdve egy szolgáltatás vagy egy bizonyos fajta szolgáltatás nyújtása már nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak, így a szolgáltatás Szerződés szerinti fogalma egészen eltérő jellegű szolgáltatásokat foglalhat magában, beleértve olyan szolgáltatásokat is, amelyeknek a nyújtása hosszabb időtartamra, akár több évre is kiterjed.

   Következésképpen a helyi önkormányzatok adóinak kivetésére, megállapítására és beszedésére vonatkozó tevékenységeket ellátni szándékozó gazdasági szereplőkkel szemben bizonyos követelményeket előíró nemzeti szabályozás főszabály szerint mind az EK 43. cikk, mind pedig az EK 49. cikk hatálya alá is tartozhat. Más lenne a helyzet, ha a gyakorlatban a helyi bevételek beszedése nem valósulhatna meg a szolgáltatás helye szerinti tagállam területén való letelepedés nélkül. Szükség esetén a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálni, hogy ez az eset áll-e fenn.

   (vö. 30–33. pont)

2.  Az EK 43. cikket és az EK 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan rendelkezés, amely előírja:

   —

   a többségi állami részvétellel működő társaságokat kivéve a gazdasági szereplők számára, hogy adott esetben tízmillió euróra igazítsák ki a teljes mértékben befizetett jegyzett tőke minimális összegét ahhoz, hogy a helyi önkormányzat adóinak, illetve egyéb bevételeinek kivetésére, megállapítására és beszedésére irányuló tevékenységet végezhessenek;

   —	az említett szolgáltatások olyan gazdasági szereplőknek való odaítélésének semmisségét, amelyek nem felelnek meg az ezen, jegyzettőke-minimumra vonatkozó követelménynek, és

   —

   az új megbízások vállalásának vagy az e szolgáltatások odaítélésére kiírt közbeszerzési eljáráson való részvételnek a tilalmát a tőkeemelés fent említett kötelezettségének teljesítéséig. Az ilyen kötelezettség ugyanis a letelepedés, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának is minősül, mivel egyrészt jegyzettőke-minimumra vonatkozó követelményt tartalmaz, másrészt pedig a szóban forgó tevékenységek végzését kívánó magánszemélyeket arra kötelezi, hogy jogi személlyé alakuljanak. Következésképpen az ilyen rendelkezés zavarja vagy kevésbé vonzóvá teszi a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Egyébiránt e rendelkezés az EK 43. cikk és az EK 49. cikk szerinti szabadságok aránytalan, és ezért nem igazolható korlátozását tartalmazza, mivel jelentősen túllépi azt a célt, hogy biztosítsa a közigazgatási szerv védelmét a koncessziós társaság nemteljesítésével szemben. (vö. 38., 43., 45., 46. pont és a rendelkező rész)

C-357/10–C-359/10. sz. egyesített ügyek

Duomo Gpa Srl és társai

kontra

Comune di Baranzate

és

Comune di Venegono Inferiore

(a Tribunale amministrativo regionale per la Lombardia [Olaszország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„EK 3., EK 10., EK 43., EK 49. és EK 81. cikk — Letelepedés szabadsága — Szolgáltatásnyújtás szabadsága — 2006/123/EK irányelv — 15. és 16. cikk — A helyi önkormányzatok adóinak, illetve egyéb bevételeinek kivetésére, megállapítására és beszedésére vonatkozó szolgáltatásra irányuló koncesszió — Nemzeti szabályozás — Jegyzettőke-minimum — Kötelezettség”

Az ítélet összefoglalása

1. Személyek szabad mozgása — Letelepedés szabadsága — Szolgáltatásnyújtás szabadsága — A Szerződés rendelkezései — Ezek hatálya — Szempontok

   (EK 43. cikk és EK 49. cikk)

2. Személyek szabad mozgása — Letelepedés szabadsága — Szolgáltatásnyújtás szabadsága — A helyi önkormányzatok adóinak kivetésére, megállapítására és beszedésére vonatkozó tevékenységeket ellátni szándékozó gazdasági szereplőkkel szemben bizonyos követelményeket előíró nemzeti szabályozás — Megengedhetetlenség — Közérdekre alapított igazolás — Hiány

   (EK 43. cikk és EK 49. cikk)

1.  Ami a szolgáltatásnyújtás szabadsága és a letelepedés szabadsága hatályának elhatárolását illeti, meg kell határozni, hogy a gazdasági szereplő letelepedett-e abban a tagállamban, ahol a szóban forgó szolgáltatást kínálja. Ebben az összefüggésben a letelepedés fogalma maga után vonja, hogy a gazdasági szereplő állandó és folyamatos jelleggel a szolgáltatás helye szerinti tagállamban lévő telephelyről kínálja szolgáltatásait. Ezzel szemben az EK 49. cikk értelmében vett szolgáltatásnyújtásoknak minősülnek bármely olyan szolgáltatások, amelyeket nem állandó és folyamatos jelleggel kínálnak a szolgáltatás helye szerinti tagállamban lévő telephelyről.

   A Szerződés egyetlen rendelkezése sem teszi lehetővé annak az időtartamnak vagy gyakoriságnak az absztrakt módon történő meghatározását, amitől kezdve egy szolgáltatás vagy egy bizonyos fajta szolgáltatás nyújtása már nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak, így a szolgáltatás Szerződés szerinti fogalma egészen eltérő jellegű szolgáltatásokat foglalhat magában, beleértve olyan szolgáltatásokat is, amelyeknek a nyújtása hosszabb időtartamra, akár több évre is kiterjed.

   Következésképpen a helyi önkormányzatok adóinak kivetésére, megállapítására és beszedésére vonatkozó tevékenységeket ellátni szándékozó gazdasági szereplőkkel szemben bizonyos követelményeket előíró nemzeti szabályozás főszabály szerint mind az EK 43. cikk, mind pedig az EK 49. cikk hatálya alá is tartozhat. Más lenne a helyzet, ha a gyakorlatban a helyi bevételek beszedése nem valósulhatna meg a szolgáltatás helye szerinti tagállam területén való letelepedés nélkül. Szükség esetén a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálni, hogy ez az eset áll-e fenn.

   (vö. 30–33. pont)

2.  Az EK 43. cikket és az EK 49. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan rendelkezés, amely előírja:

   —

   a többségi állami részvétellel működő társaságokat kivéve a gazdasági szereplők számára, hogy adott esetben tízmillió euróra igazítsák ki a teljes mértékben befizetett jegyzett tőke minimális összegét ahhoz, hogy a helyi önkormányzat adóinak, illetve egyéb bevételeinek kivetésére, megállapítására és beszedésére irányuló tevékenységet végezhessenek;

   —	az említett szolgáltatások olyan gazdasági szereplőknek való odaítélésének semmisségét, amelyek nem felelnek meg az ezen, jegyzettőke-minimumra vonatkozó követelménynek, és

   —

   az új megbízások vállalásának vagy az e szolgáltatások odaítélésére kiírt közbeszerzési eljáráson való részvételnek a tilalmát a tőkeemelés fent említett kötelezettségének teljesítéséig. Az ilyen kötelezettség ugyanis a letelepedés, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának is minősül, mivel egyrészt jegyzettőke-minimumra vonatkozó követelményt tartalmaz, másrészt pedig a szóban forgó tevékenységek végzését kívánó magánszemélyeket arra kötelezi, hogy jogi személlyé alakuljanak. Következésképpen az ilyen rendelkezés zavarja vagy kevésbé vonzóvá teszi a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Egyébiránt e rendelkezés az EK 43. cikk és az EK 49. cikk szerinti szabadságok aránytalan, és ezért nem igazolható korlátozását tartalmazza, mivel jelentősen túllépi azt a célt, hogy biztosítsa a közigazgatási szerv védelmét a koncessziós társaság nemteljesítésével szemben. (vö. 38., 43., 45., 46. pont és a rendelkező rész)