Keywords
Summary

Keywords

1. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések – A Bíróság hatásköre – Terjedelem

2. Szociálpolitika – Férfi és női munkavállalók – Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodás – 96/34 irányelv

(A 97/75 irányelvvel módosított 96/34 tanácsi irányelv, melléklet, 2. szakasz, 1. pont)

3. Szociálpolitika – Férfi és női munkavállalók – Az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodás – 96/34 irányelv

(A 97/75 irányelvvel módosított 96/34 tanácsi irányelv, melléklet, 2. szakasz, 1. pont)

Summary

1. Mivel a keretmegállapodást, amely a szociális partnerek között a szociálpolitikáról szóló megállapodás alapján folytatott európai szintű párbeszéd alapján jött létre, e szociálpolitikáról szóló megállapodás 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Tanács irányelvével hajtották végre, amelynek így szerves részét képezi, a Bíróságnak e keretmegállapodás értelmezésére vonatkozó hatásköre nem különbözik az általános hatáskörétől, amely az irányelvekben foglalt egyéb rendelkezések értelmezésére irányul.

(vö. 25., 26. pont)

2. A 97/75 irányelvvel módosított, az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által kötött keretmegállapodásról szóló 96/34 irányelv mellékletét képező, a szülői szabadságról szóló keretmegállapodás 2. szakaszának 1. pontját nem lehet akként értelmezni, hogy egyéni jogot biztosít a gyermek számára a szülői szabadsághoz. Ez következik mind a keretmegállapodás szövegéből, mind pedig annak céljából.

(vö. 32., 40. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

3. A 97/75 irányelvvel módosított, az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által kötött keretmegállapodásról szóló 96/34 irányelv mellékletét képező, a szülői szabadságról szóló keretmegállapodás 2. szakaszának 1. pontját nem lehet akként értelmezni, hogy az ikrek születése jogot keletkeztet a született gyermekek számával megegyező számú szülői szabadságra. Mindazonáltal – az egyenlő bánásmód elvére figyelemmel – e szakasz arra kötelezi a nemzeti jogalkotót, hogy a szülői szabadság olyan rendszerét vezesse be, amely az érintett tagállamban fennálló helyzettől függően olyan bánásmódot biztosít az ikrek szüleinek, amely kellőképpen figyelembe veszi sajátos igényeiket. A nemzeti bíróságra hárul annak vizsgálata, hogy a nemzeti szabályozás megfelel‑e ennek a követelménynek, és az ő feladata, hogy adott esetben az említett nemzeti szabályozást – amennyire lehetséges – az uniós joggal összhangban értelmezze.

Ugyanis a keretmegállapodás csak minimális előírásokat tartalmaz, és a tagállamoknak teljes mérlegelési jogkört enged a tekintetben, hogy meghatározzák a szülői szabadság igénybevételének feltételeit és részletes szabályait, beleértve azt is, hogy járulékos szabályokat írjanak elő egymást követő gyerekszülések esetén, valamint azt a lehetőséget is, hogy más intézkedéseket hozzanak, amelyek alkalmasak arra, hogy kielégítsék az ikrek szüleinek sajátos igényeit, úgy mint a természetbeni támogatás, például gyermekintézményi ellátáshoz való jog formájában, vagy a pénzbeli támogatás, különösen olyan sajátos ellátások formájában, amelyek lehetővé teszik a gondozás módjának szabad megválasztását.

(vö. 69., 70., 73–75. pont és a rendelkező rész 2. pontja)