Keywords
Summary

Keywords

1. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem

(EK 253. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

2. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)

3. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, a) pont)

4. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés)

5. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (6) bekezdés)

6. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

7. Európai Közösségek – Intézmények – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet

(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)

Summary

1. A valamely dokumentumhoz való hozzáférést megtagadó határozat indokolásával kapcsolatos kötelezettség célja egyrészt az érintettnek elegendő tájékoztatást biztosítani annak eldöntéséhez, hogy a határozat megalapozott‑e, vagy hogy adott esetben van‑e valamilyen, az érvényesség vitatását lehetővé tevő hibája, másrészt lehetővé tenni azt, hogy a közösségi bíróság gyakorolhassa a határozat jogszerűsége feletti felülvizsgálatot. E kötelezettség terjedelme a szóban forgó jogi aktus jellegétől és elfogadásának körülményeitől függ.

(vö. 36. pont)

2. Az intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés minősül főszabálynak, és a megtagadás lehetősége kivételnek. Következésképpen az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendeletben írt megtagadási eseteket szűken kell értelmezni és alkalmazni, az elv kijátszását elkerülendő. Mindezen felül az intézmény minden egyes betekintésre kért dokumentum esetén köteles megvizsgálni, hogy az intézmény rendelkezésére álló információk alapján a dokumentum hozzáférhetővé tétele ténylegesen sértheti‑e a hozzáférés megtagadását lehetővé tevő kivételekkel védett közérdek valamely szempontját. E kivételek alkalmazhatóságához a közérdek sérelmének ésszerűen előre láthatónak, nem csak elvi lehetőségnek kell lennie.

(vö. 39. pont)

3. Az intézmények széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak mérlegelése során, sértheti‑e valamely dokumentum az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában védett közérdeket, ebből következően az Elsőfokú Bíróság által az intézmények közérdekkel összefüggő kivétel alapján hozott, a dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozatainak jogszerűsége felett gyakorolt felülvizsgálat az eljárási és indokolási szabályok betartásának, a tények materiális helytállóságának, valamint a tényekre vonatkozó nyilvánvaló mérlegelési hiba és a hatáskörrel való visszaélés hiányának vizsgálatára korlátozódik.

(vö. 40. pont)

4. A dokumentumokhoz való hozzáférés alól az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt kivételek megszövegezésükből adódóan kógensek, így az intézmények kötelesek a kivételek hatálya alá eső dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadni, ha e körülményeket bizonyítják. E kivételek tehát különböznek az intézmények tárgyalásai bizalmasságának megőrzéséhez fűződő, az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett érdekekkel kapcsolatos kivételektől, amelyek alkalmazására az intézmények széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, lehetővé téve számukra egyrészt a tárgyalásaik bizalmasságának megőrzéséhez, másrészt a polgárok e dokumentumokhoz való hozzáféréséhez fűződő érdekek mérlegelését.

(vö. 44. pont)

5. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkének (6) bekezdésében foglaltakból következik, hogy az intézmény köteles megvizsgálni, lehetséges‑e a hozzáférés iránti kérelemmel érintett dokumentum részleges hozzáférhetővé tételének engedélyezése, ezáltal csak az előírt kivételek hatálya alá tartozó részekre korlátozva a hozzáférés esetleges megtagadását. Az intézmény köteles ilyen részleges hozzáférést biztosítani, ha az intézmény által a dokumentumhoz való hozzáférés megtagadásával elérni kívánt cél úgy is megvalósítható, ha ezen intézmény a védelmezni kívánt közérdeket esetlegesen sértő részek elfedésére szorítkozik.

(vö. 50. pont)

6. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendeletből következő átláthatósági követelménnyel ellentétes volna, ha az intézmények a rendelet alkalmazása alóli mentesülés céljából arra hivatkozhatnának, hogy egyes dokumentumok nem léteznek. A dokumentumokhoz való hozzáférési jog tényleges gyakorlása feltétezi, hogy az érintett intézmények – a lehető legteljesebb mértékben, nem önkényesen, hanem előre látható módon – elkészítik és megőrzik a tevékenységükkel kapcsolatos dokumentumokat.

Nem állítható, hogy a Tanács önkényesen vagy előre nem látható módon járt volna el, amikor nem készített jegyzőkönyvet bizottságai egyike ülésének valamely napirendi pontjáról, tekintettel annak tisztán tájékoztató jellegű, semmilyen különösebb végrehajtási intézkedést maga után nem vonó jellegére. Így nem állapítható meg, hogy a Tanács azzal, hogy arra hivatkozik, nem létezik ilyen jegyzőkönyv, megsértette volna az érintettnek az 1049/2001 rendelet alapján fennálló, a dokumentumokhoz történő hozzáféréshez való jogát.

(vö. 61–63. pont)

7. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet alkalmazásában különbséget kell tenni a dokumentum és az információ fogalma között. Az intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés joga csak a dokumentumokra vonatkozik, a tágabb értelemben vett információkra nem, és az nem rója azt a kötelezettséget az intézményekre, hogy a jogalanyok valamennyi tájékoztatási kérelmének kötelesek eleget tenni.

(vö. 75–76. pont)