Keywords
Summary

Keywords

1. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset — A jogvita tárgya — A pert megelőző eljárás során történő meghatározás — A kifogásoknak az indokolással ellátott véleményhez történő utólagos és pusztán formai hozzáigazítása a nemzeti jogszabályok módosítása miatt — Az indokolással ellátott véleményben megfogalmazott kifogásokat részlegesen orvosló jogszabályok — Megengedhetőség — E módosított nemzeti jogszabállyal szembeni új kifogások — Elfogadhatatlanság

(EK 226. cikk)

2. Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset — A megalapozottság Bíróság általi vizsgálata — Figyelembe veendő helyzet — Az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő lejártakor fennálló helyzet — Utólag elfogadott átültető intézkedések — Visszaható hatály — A kötelezettségszegés fennállásának megállapítására gyakorolt hatás — Hiány

(EK 226. cikk)

3. Környezet — A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme — 91/676 irányelv — A szennyezéssel érintett vizek kijelölése — A veszélyeztetett területek kijelölése — A tagállamok kötelezettségei — Terjedelem

(91/676 tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) és (2) bekezdés, valamint I. melléklet)

4. Környezet — A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme — 91/676 irányelv — A kijelölt veszélyeztetett területek jegyzékének felülvizsgálata — Terjedelem

(91/676 tanácsi rendelet, 3. cikk, (4) bekezdés)

Summary

1. Az EK 226. cikk alkalmazásával indított, kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset tárgyát behatárolja az e rendelkezés szerinti pert megelőző eljárás, így a kereset csak a pert megelőző eljárás során megjelölt kifogásokon alapulhat. Ez a követelmény ugyanakkor nem vezethet annak előírásához, hogy az indokolással ellátott véleményben hivatkozott és a keresetben megjelölt nemzeti jogszabályok minden esetben teljesen megegyezzenek. Amennyiben e két eljárási szakasz között megváltoztak a jogszabályok, az is elegendő ugyanis, hogy a pert megelőző eljárásban kifogásolt jogszabályok által létrehozott rendszert összességében a tagállam által az indokolással ellátott véleményt követően hozott és a keresetben támadott új intézkedések is fenntartsák.

Elfogadható az a kereset, amely az indokolással ellátott vélemény tárgyát képező rendszer alóli kivételeket bevezető és a kifogást így részben orvosló új nemzeti intézkedésekre vonatkozik. A kereset elfogadhatatlansága ugyanis ilyen esetben lehetővé tenné a tagállam számára, hogy az indokolással ellátott vélemény közlése esetén jogszabályait kis mértékben módosítva – de egyebekben fenntartva a vitatott szabályozást – megakadályozza a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárást. Az indokolással ellátott véleményt követően, az abban foglaltak orvoslása céljából elfogadott nemzeti intézkedésekre vonatkozó, az indokolással ellátott véleményben foglaltakhoz képest új kifogások esetén viszont más a helyzet.

(vö. 38–41. pont)

2. Az EK 226. cikkel bevezetett, kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárás során nem engedhető meg, hogy a valamely tagállam által a Bizottság indokolással ellátott véleményében megadott határidő leteltét követően elfogadott törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedés – azon egyszerű ténynek köszönhetően, hogy visszaható módon lép hatályba – olyan átültető intézkedésnek minősüljön, amelyet a Bíróságnak az említett időpontban fennálló kötelezettségszegés megállapítása során figyelembe kell vennie; ellenkező esetben a tagállamok számára lehetővé válna ezen eljárás megkerülése.

(vö. 60. pont)

3. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676 irányelv I. mellékletével összefüggésben értelmezett 3. cikkének (1) bekezdéséből következik, hogy a tagállamok minden, 50 mg/l‑nél nagyobb koncentrációban nitrátot tartalmazó vagy esetlegesen tartalmazó felszíni és felszín alatti édesvizet kötelesek olyan vízként kijelölni, amely szennyezés által érintett vagy érintett lehet, ha az 5. cikk szerinti intézkedések nem valósulnak meg. Ugyanezen irányelv 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok az irányelv 3. cikkének (1) bekezdésének megfelelően kijelölt vizek alapján kötelesek kijelölni a veszélyeztetett területeket is, kivéve, ha teljes nemzeti területükre vonatkozóan az irányelv 5. cikkében előírt cselekvési programokat dolgoznak ki és hajtanak végre.

Mindebből következik, hogy a szennyezéssel érintett vagy esetlegesen érintett vizek és a veszélyeztetett területek kijelölésére való felhatalmazás nem elegendő a kérdéses irányelv átültetéséhez és végrehajtásához. Ugyanis – amint az irányelv 3. cikke (1) és (2) bekezdésének megfogalmazásából is következik – egyrészt azoknak a vizeknek a kijelölése, amelyek szennyezés által érintettek vagy érintettek lehetnek, ha az 5. cikk szerinti intézkedések nem valósulnak meg, másrészt az így kijelölt vizek alapján a veszélyeztetett területek kijelölései olyan különálló kötelezettségeket jelentenek, amelyeket ténylegesen és külön-külön kell végrehajtani.

(vö. 64–65., 73. pont)

4. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676 irányelv 3. cikkének (4) bekezdése kizárólag azt az esetet szabályozza, amikor egy tagállam újból megvizsgálja, illetve adott esetben felülvizsgálja vagy kiegészíti a már kijelölt veszélyeztetett területek meglévő jegyzékét, hogy számba vegye a korábbi kijelöléskor előre nem látható változásokat és tényezőket. Ez azonban nem vonatkozik az említett irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt, a szennyezéssel érintett vagy esetlegesen érintett vizek, majd az így kijelölt vizek alapján a veszélyeztetett területek kijelölésére irányuló eredeti eljárásra.

(vö. 80. pont)