Keywords
Summary

Keywords

1. Jogszabályok közelítése – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13/EGK irányelv – Valamely szerződéses feltétel kétséges értelme esetén a fogyasztók számára legkedvezőbb értelmezés szabálya – Az egyéni fogyasztók által indított, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló, közérdekből indított eljárások közötti különbségtétel

(93/13 tanácsi irányelv, 5. cikk és 7. cikk, (2) bekezdés)

2. Jogszabályok közelítése – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – 93/13/EGK irányelv – A tagállamok területével szoros kapcsolatban álló szerződés, amelyre harmadik állam joga irányadó – A „szoros kapcsolat” fogalma – A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezmény 5. cikkének (2) bekezdése szerinti kapcsolóelvek – Kizártság

(1980. június 19‑i Római Egyezmény, 5. cikk; 93/13 tanácsi irányelv, 6. cikk, (2) bekezdés)

Summary

1. A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13 irányelv 5. cikkének harmadik mondatában szereplő pontosítás – amely szerint nem alkalmazandó az irányelv 7. cikkének (2) bekezdése szerinti „jogsértés megszüntetésére” irányuló keresetek vonatkozásában azon szabály, miszerint, ha egy feltétel értelme kétséges, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezés az irányadó – normatív és kötelező szabály, amely a fogyasztók részére jogokat állapít meg, és hozzájárul az irányelv által elérni kívánt eredmény meghatározásához.

Ugyanis az alkalmazandó értelmezési szabályt illetően így megállapított, az egyéni fogyasztó által indítható, illetve a fogyasztók közös érdekeit képviselő személyek vagy szervezetek által indítható közérdekű eljárások közötti különbségtétel ezen eljárások eltérő céljaival magyarázható. Az első esetben a bíróságoknak vagy az illetékes szerveknek in concreto kell dönteniük egy már megkötött szerződésben szereplő feltétel tisztességtelen voltáról, míg a második esetben in abstracto egy olyan feltétel tisztességtelen voltáról kötelesek dönteni, amely bekerülhet a később megkötendő szerződésekbe. Az első esetben a személyében érintett fogyasztó számára kedvező értelmezés azonnali előnyökkel jár a fogyasztó számára. Ezzel szemben a második esetben ahhoz, hogy megelőzés a céljából az összes fogyasztó számára legkedvezőbb eredményt kapjuk, kétség esetén az adott feltételt nem kell úgy értelmezni, hogy az kedvező hatásokkal jár a fogyasztók számára. Az objektív értelmezés révén így gyakrabban meg lehet tiltani valamely homályos vagy kétértelmű feltétel alkalmazását, és ez a fogyasztók szélesebb körű védelmét eredményezi.

(vö. 16–17. pont)

2. A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13 irányelv 6. cikkének (2) bekezdését – amely szerint a tagállamok a szükséges intézkedések megtételével gondoskodnak arról, hogy ha a szerződés szoros kapcsolatban áll a tagállamok területével, a fogyasztó ne veszítse el az ezen irányelv által biztosított védelmet annak következtében, hogy nem tagállam jogát jelölik ki a szerződésre alkalmazandó jogként – úgy kell értelmezni, hogy a szándékosan tág értelműen megfogalmazott „szoros kapcsolat” kifejezést, amely célja, hogy az ügy körülményeitől függően különféle kapcsolati tényezők figyelembevételére nyíljon lehetőség, vélelmek segítségével végül egyedi esetben pontosítani lehet. Ellenben e kifejezés jelentését nem korlátozhatja előre olyan meghatározott kapcsolóelvek kombinációja, mint, a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 1980. június 19‑i egyezmény 5. cikke szerinti, a fogyasztó tartózkodási helyére és a szerződéskötésre vonatkozó együttes feltételek.

(vö. 32–33. pont)