Épületek energiahatékonysága

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2010/31/EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• Az irányelv célja az épületek energiafogyasztásának javítása az Európai Unióban (a továbbiakban: EU) az éghajlati viszonyok és a helyi feltételek figyelembevétele mellett.
• Megállapítja az energiahatékonyság számításának minimum követelményeit és közös keretét.
• Végrehajtásának felülvizsgálatát követően a 2010/31/EU irányelvet 2018-ban módosította az (EU) 2018/844 irányelv. Az elsődleges cél az volt, hogy felgyorsítsák a meglévő épületek költséghatékony felújítását, és támogassák az intelligens technológiák alkalmazását az épületekben. A tiszta energia csomag részeként a módosító irányelv kiegészíti az energiahatékonyságra vonatkozó szabályozást.

FŐBB PONTOK

• Az uniós országoknak optimális minimális energiahatékonysági követelményeket kell meghatározniuk. Ezeket ötévente felül kell vizsgálni. Ezeknek ki kell terjedniük az épületre, annak elemeire és a következőkre felhasznált energiára:
  • helyiségfűtés;
  • helyiséghűtés;
  • használati meleg víz;
  • szellőzés;
  • beépített világítás;
  • egyéb épületgépészeti rendszerek*.
• Az Európai Bizottság kidolgozott egy összehasonlító módszertani keretet az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámításához.
• Az új épületeknek meg kell felelniük a minimum előírásoknak. A hatóságok tulajdonában vagy használatában lévő épületeknek közel nulla energiaigényű* állapotot kell elérniük 2018. december 31-ig, minden egyéb esetben pedig 2020. december 31-ig.
• A meglévő épületek jelentős felújítása során az energiahatékonyság javítására van szükség ahhoz, hogy azok az alkalmazandó követelményeknek megfeleljenek.
• Az uniós országoknak energiahatékonyság tanúsítási rendszert kell működtetniük. A tanúsítványok:
  • információt szolgáltatnak a leendő vásárló és bérlő számára az épület energiahatékonyságának minősítéséről;
  • javaslatokat tartalmaznak a költséghatékony fejlesztésekre vonatkozóan;
  • az épületek értékesítésre vagy bérbeadásra kínálásakor szerepelniük kell a kereskedelmi médiában megjelenő valamennyi hirdetésben.
• Az uniós országok nemzeti hatóságainak biztosítaniuk kell a fűtési és légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatát szolgáló rendszerek meglétét.

Az eredeti irányelv módosításai

• Az (EU) 2018/844 módosító irányelv előírja az uniós országok számára, hogy készítsenek hosszú távú felújítási stratégiákat a lakó és nem lakóépületek felújításának támogatásához annak érdekében, hogy az épületállomány 2050-re rendkívül energiahatékonnyá és dekarbonizálttá váljon. A stratégiáknak egy menetrendet kell meghatározniuk intézkedésekkel és az előrehaladásra vonatkozó mérhető mutatókkal, figyelemmel az EU 2050-ig megvalósítandó, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es állapothoz képest 80-95%-kal történő csökkentésére irányuló hosszú távú tervére. A menetrendnek előirányzott indikatív mérföldköveket kell tartalmaznia 2030-ra, 2040-ra és 2050-re, és meg kell határoznia, hogy azok miként járulnak hozzá az EU energiahatékonyságra vonatkozó céljainak eléréséhez az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelvvel összhangban (lásd az összefoglalót).
• Ezen kívül az átdolgozott irányelv:
  • kiterjeszti a fűtési és légkondicionáló rendszerek jelenlegi vizsgálati rendszerének hatályát a kombinált rendszerekre (szellőzéssel) és a rendszerek jellemző működési feltételek melletti teljesítményének figyelembe vételére;
  • ösztönzi az információs és kommunikációs technológiák és az intelligens automatizálás és vezérléstechnika épületekben való alkalmazását;
  • támogatja az elektromos járművek töltése infrastruktúrájának kiépítését az épületek parkolóiban vezetékhálózatok és feltöltőállomások telepítésének előírásával;
  • bevezeti az „okosépület-mutatót”, amelynek segítségével értékelhető az épületek azon képessége, hogy alkalmazkodjon az épület használóihoz, optimalizálja a működését és interakcióba lépjen a hálózattal.

Az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérésére szolgáló önkéntes közös uniós rendszer

2020-ban a Bizottság elfogadott egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust és egy végrehajtási jogi aktust:

• Az (EU) 2020/2155 felhatalmazáson alapuló rendelet kiegészíti a 2010/31/EU irányelvet azáltal, hogy létrehoz egy önkéntes közös uniós rendszert az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérésére, ami azt jelenti, hogy meghatározza az okosépület-mutatót és egy közös módszertant, amely alapján azt ki kell kiszámítani. A módszertan az épületek vagy épületegységek okosépület-mérőszámának kiszámításából, valamint az okos funkciók fogadására való alkalmasságának méréséből áll.
• Az (EU) 2020/2156 végrehajtási rendelet meghatározza az épületek okosfunkció-fogadási alkalmasságának mérésére szolgáló önkéntes közös uniós rendszer megvalósításának technikai részleteit. Ez a rész kitér olyan szempontokra, mint:
  • az okosépület-mutatók szakértőinek akkreditációja és képesítése;
  • az okosépület-tanúsítvány kibocsátása, valamint használatának feltételei; és
  • az okosépület-mutatórendszerre vonatkozó tesztelés.

Az (EU) 2020/2155 felhatalmazáson alapuló rendelet és az (EU) 2020/2156 végrehajtási rendelet 2021. január 10. óta alkalmazandó.

MIKORTÓL HATÁLYOSAK EZEK AZ IRÁNYELVEK?

• A 2010/31/EU irányelv 2010. július 8. óta hatályos, és az uniós országokban 2012. július 9-ig kellett törvénybe foglalni.
• Az (EU) 2018/844 módosító irányelv 2018. július 9. óta hatályos, és az uniós országokban 2020. március 10-ig kellett törvénybe foglalni.

HÁTTÉR

Az EU építőipari ágazata a legnagyobb energiafogyasztó Európában, amely a végsőenergia-felhasználás 40 %-áért felelős, és az épületek mintegy 75 %-a nem energiahatékony. Figyelemmel ezekre a rossz energiahatékonysági szintekre, az épületállomány dekarbonizációja az EU hosszútávú céljai közé tartozik. Ez az irányelv az épületek energiahatékonnyá tételének fontos eleme.

További információk:

• Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) (HL L 153., 2010.6.18., 13–35. o.)

A 2010/31/EU irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2020/2155 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. október 14.) a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az épületek okos funkciók fogadására való alkalmasságának mérésére szolgáló önkéntes közös európai uniós rendszer létrehozásával történő kiegészítéséről (HL L 431., 2020.12.21., 9–24. o.)

A Bizottság (EU) 2020/2156 végrehajtási rendelete (2020. október 14.) az épületek okosépület-minősítésére szolgáló önkéntes közös európai uniós rendszer hatékony megvalósítását lehetővé tévő technikai szabályok meghatározásáról (HL L 431., 2020.12.21., 25–29. o.)

A Bizottság (EU) 2016/1318 ajánlása (2016. július 29.) az új épületek körében 2020-ra a közel nulla energiaigényű épületek egyeduralkodóvá válásának biztosítása céljából a közel nulla energiaigényű épületek és a bevált gyakorlatok terjesztésére vonatkozó iránymutatásról (HL L 208., 2016.8.2., 46–57. o.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: A tagállamok által elért eredmények a közel nulla energiaigényű épületek terén (COM(2013) 483 final/2, 2013.10.7.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Pénzügyi támogatás az épületek energiahatékonyságának javítására (COM(2013) 225 final, 2013.4.18.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1–56. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 244/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. január 16.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az épületek és épületelemek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámítására szolgáló összehasonlító módszertani keret meghatározásával történő kiegészítéséről (HL L 81., 2012.3.21., 18–36. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 26.02.2021