Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (2014–2020)

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

1301/2013/EU rendelet az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi szabályokról

MI A RENDELET CÉLJA?

• A rendelet létrehozza az Európai Regionális Fejlesztési Alapot (ERFA) a 2014–2020 közötti időszakra. Az ERFA célja, hogy az egyes régiói fejlettségi szintjei közti különbségek korrigálása révén előmozdítsa az EU harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését.
• A rendelet módosítására háromszor került sor a következő jogszabályok révén:
  • (EU, Euratom) 2018/1046 módosító rendelet – az EU költségvetési rendelete (lásd az összefoglalót), amely az uniós költségvetés kidolgozására és végrehajtására vonatkozó szabályokat határozza meg; valamint
  • a Covid19-világjárványt kitörését követően elfogadott (EU) 2020/460 módosító rendelet, amely az uniós országok egészségügyi rendszereibe és egyéb gazdasági ágazataiba történő beruházások mozgósítását célzó egyedi intézkedéseket tartalmaz (a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés) és
  • a Covid19-világjárvány kitörését követően elfogadott (EU) 2020/558 rendelet, amely az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapokat) felhasználását érintő kivételes rugalmasságról rendelkezik.

FŐBB PONTOK

Jogosultság

Az uniós országok valamennyi régiója támogatható, a megítélt támogatás azonban függ az uniós prioritásoktól és a régió típusától.

Főbb témák

Az ERFA beruházásai a következő négy fő témára koncentrálódnak:

• innováció és kutatás;
• információs és kommunikációs technológiák (IKT);
• kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása;
• az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás.

A beruházások típusai

• Kkv-k-ra irányuló beruházások fenntartható munkahelyek teremtése és azok megőrzése céljából;
• a vállalkozások valamennyi típusára irányuló beruházások az innováció és kutatás, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság, valamint az IKT területén, amennyiben kkv-k is érintettek;
• az energia, a környezetvédelem, a közlekedés és az IKT területén alapvető szolgáltatásokat nyújtó infrastruktúrára, valamint a szociális, egészségügyi és oktatási infrastruktúrára irányuló beruházások;
• szükség esetén a kkv-k működő tőkéjének finanszírozása, átmeneti intézkedésként (a Covid19-világjárványt követő) közegészségügyi válságra való hatékony reagálás biztosítása céljából; valamint
• a saját belső potenciál kifejlesztésére irányuló beruházások.

Teljes költségvetés

A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó költségvetés több mint 185 milliárd EUR.

Szakpolitikai és költségvetési prioritások

• A fent felsorolt négy fő téma igen jelentős szerepet tölt be az ERFA támogatásainak szétosztásában, ami a régió besorolásától függően változó.
• A régiók az egy főre jutó GDP-nek az EU átlagához viszonyított aránya szerint kerülnek besorolásra:
  • fejlettebb régiók: több mint 90 %-os GDP,
  • átmeneti régiók: 75 %–90 % közötti GDP,
  • kevésbé fejlett régiók: 75 %-nál kevesebb GDP.
• A fejlettebb régiókban a teljes ERFA-támogatás legalább 80 %-át (az átmeneti régiókban 60 %-át, a kevésbé fejlettekben 50 %-át) a négy kulcsfontosságú téma – azaz az innováció és kutatás, a kkv-k, az IKT és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás – közül legalább kettőre kell fordítani minden országban. Fontossága miatt a fejlettebb régiókban a teljes ERFA-támogatás legalább 20 %-át (az átmeneti régiókban 15 %-át, a kevésbé fejlettekben 12 %-át) valamennyi országban specifikusan az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasággal összefüggő projektekre kell fordítani.
• Az ERFA-támogatás legalább 5 %-át fenntartható városfejlesztésre kell előirányozni. A fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos hálózatépítés és tapasztalatcsere megerősítése érdekében egy uniós szintű városfejlesztési hálózatot kell létrehozni.

Végrehajtás

• Az ERFA végrehajtására nemzeti szinten az adott uniós ország és az EU közötti – a következő öt európai strukturális és beruházási alapot (esb-alapok) bevonó – partnerségi megállapodás részét képező hétéves programok keretében kerül sor:
  • ERFA,
  • Európai Szociális Alap (ESZA),
  • Kohéziós Alap,
  • Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), valamint
  • Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA).
• Ezt a megállapodást valamennyi uniós ország a regionális és helyi hatóságokat, valamint a társadalmi, gazdasági, környezeti és egyéb érdekek széles körét képviselő partnerek bevonásával készíti el.

A koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés

Az (EU) 2020/460 rendelet által bevezetett, koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés 37 milliárd EUR összeget bocsát az uniós országok rendelkezésére az esb-alapokból az egészségügyi rendszerek erősítésére, valamint a kis- és középvállalkozások, a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás és a közösségi alapú szolgáltatások támogatására.

A koronavírussal kapcsolatos egyedi intézkedések: fokozott rugalmasság az esb-alapok felhasználásában

Az (EU) 2020/558 módosító rendelet lehetővé teszi az uniós országok számára a források átcsoportosítását az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap között, a régiókategóriák között, illetve a három alap egyedi prioritási területei között.

A Covid19-cel kapcsolatos kohéziós politikai programok finanszírozása 2020. július 1-jétől 2021. június 30-ig, az adott számviteli évben kivételesen 100 %-os uniós finanszírozással teljesülhet. Az intézkedések a programok jóváhagyását is egyszerűsítik a végrehajtás felgyorsítása céljából, továbbá könnyebbé teszik a pénzügyi eszközök felhasználását és egyszerűsítik az ellenőrzéseket.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?

A rendelet 2013. december 21. óta van hatályban.

HÁTTÉR

További információk:

• Európai Regionális Fejlesztési Alap (Európai Bizottság)
• Fellépés a koronavírussal szemben a kohéziós politika keretében (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 289–302. o.)

Az 1301/2013/EK rendelet későbbi módosításait beépítették az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2017/2056 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. augusztus 22.) az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatandó, a fenntartható városfejlesztéshez kapcsolódó innovatív intézkedések kiválasztására és irányítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló 522/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról (HL L 294., 2017.11.11., 26. o.)

A Bizottság 522/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. március 11.) az 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatandó, a fenntartható városfejlesztéshez kapcsolódó innovatív intézkedések kiválasztására és irányítására vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 148., 2014.5.20., 1–3. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 2014/99/EU végrehajtási határozata (2014. február 18.) a 2014–2020 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból finanszírozásra jogosult régiók, valamint a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamok jegyzékének megállapításáról (HL L 50., 2014.2.20., 22–34. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 07.07.2020