EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Állatjólét – a hústermelés céljából tartott csirkék védelme

Állatjólét – a hústermelés céljából tartott csirkék védelme

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2007/43/EK irányelv – a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

  • Az irányelv célja az állatjólét javítására vonatkozó szabályok bevezetése az Európai Unió (EU) azon gazdaságaira, ahol a csirkéket hústermelés céljából tartják.
  • Ezeket a szabályokat az ágazaton belüli verseny torzulásának megelőzését szem előtt tartva dolgozták ki.

FŐBB PONTOK

Hatály

  • Az irányelv a hústermelés céljából tartott csirkékre (brojlercsirkékre), valamint a tenyésztéssel és tartással egyaránt foglalkozó telepek növendékállományára vonatkozik.
  • A rendelet hatálya nem terjed ki a következőkre:
    • a kevesebb mint 500 csirkét tartó gazdaságok;
    • a kizárólag tenyészállat-állományokat tartó gazdaságok;
    • a keltetőállomások*;
    • a külterjes zárt tartású és szabadtartású csirkék; valamint
    • az ökológiai módszerekkel tenyésztett csirkék.

Valamennyi gazdaságra érvényes szabályok

  • A csirkék tartására szolgáló óloknak lehetővé kell tenniük, hogy a csirkék megfelelően hozzáférjenek a következőkhöz:
    • ivóvíz;
    • takarmány; és
    • a száraz és morzsalékos alom.
  • Az épületeknek a megvilágított időszak alatt megfelelő világítással kell rendelkezniük, továbbá elegendő szellőzést kell biztosítani azokban.
  • A gazdaságban tartott valamennyi csirkét naponta legalább kétszer meg kell vizsgálni.
  • A súlyosan sérült vagy rossz egészségi állapotban levő csirkéket kezelésben kell részesíteni, vagy azonnal le kell selejtezni.
  • Az orvosi kezeléstől eltérő célból történő műtéti beavatkozások általánosan tilosak. A csőrkurtítás és az ivartalanítás kizárólag bizonyos esetekben engedélyezett.
  • A tulajdonos vagy a tartó köteles nyilvántartást vezetni valamennyi ólról a gazdaságban, amely a következőkre terjed ki:
    • a betelepített csirkék, valamint az értékesítésre szánt vagy levágásra küldött csirkék eltávolítása után az állományban maradó csirkék száma;
    • a hasznosítható terület;
    • a csirkék hibridje vagy fajtája; és
    • az elhullási arány.

Állománysűrűség*

  • Az uniós tagállamok biztosítják, hogy a gazdaságban vagy a gazdaság óljában az állománysűrűség legmagasabb értéke egyetlen esetben se haladja meg a 33 kg/m2-t.
  • A magasabb értékű, azaz 39 kg/m2 állománysűrűség abban az esetben engedélyezett, ha a tulajdonos vagy a tartó megfelel az irányelv II. mellékletében szereplő követelményeknek (környezeti paraméterek). A tulajdonos vagy a tartó köteles az illetékes hatóságokat a gazdasággal és annak berendezéseivel kapcsolatos technikai adatokat tartalmazó dokumentációval ellátni.
  • A magas állománysűrűségű gazdaságokat szellőző-, fűtő- és hűtőrendszerrel kell ellátni a megfelelő hőmérséklet, páratartalom, valamint a CO2- és NH3-koncentráció fenntartása céljából.
  • Az V. mellékletben meghatározott kivételes körülmények fennállása esetén az állománysűrűség elérheti a 42 kg/m2-t.

Képzés

  • A csirkéket gondozó személyeknek rendelkezniük kell olyan bizonyítvánnyal, amely tanúsítja, hogy elvégezték a szükséges, jóváhagyott tanfolyamot, vagy a képzéssel egyenértékű tapasztalattal rendelkeznek. A tanfolyamoknak a következő állatjóléti aspektusokra kell kiterjedniük:
    • a gazdaságok állománysűrűségére vonatkozó követelmények;
    • állatélettan;
    • a csirkék kezelése és sürgősségi ellátása; valamint
    • biológiai biztonsági megelőző intézkedések.
  • A tagállamoknak ösztönözniük kell a helyes irányítási gyakorlatra vonatkozó útmutatók kidolgozását és terjesztését.

Ellenőrzések

A nemzeti hatóságok az irányelvnek való megfelelés biztosítása céljából kötelesek rendszeres időközönként megvizsgálni a gazdaságokat. Az Európai Bizottság részére évente jelentést kell előterjeszteniük az elvégzett vizsgálatokról, valamint be kell nyújtaniuk a feltárt bármely állatjóléti probléma kezelése céljából hozott intézkedések jegyzékét is.

Ellenőrzés és nyomon követés a vágóhídon

A vágóhídon történő ellenőrzés biztosítja az elhullottan érkezett brojlercsirkék számának nyilvántartásba vételét. A gyenge jóléti körülményekre utaló jelek a post mortem vizsgálatok során azonosíthatók. Amennyiben ilyen jelek feltárására kerül sor, a gazdaságnak és az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell a megfelelő intézkedések meghozataláról.

Jelentések

  • Az elmúlt évek során a brojlercsirkékben igen sokféle metabolikus és viselkedési tulajdonság módosult a genetikai szelekció következtében, ami különféle jóléti problémákhoz vezetett. Idetartoznak a mozgást érintő lábproblémák, a Brugada-szindróma, és a kontakt bőrgyulladáshoz hasonló bőrbetegségek. A Bizottság 2016-ban közzétett egy jelentést a genetikai paraméterek hatásáról az olyan beazonosított hiányosságokra, amelyek a hústermelés céljából tartott csirkék nem kielégítő jólétét okozzák. A jelentés következtetései a következők:
    • a tenyésztők a szelekciós programjaikban egyre inkább figyelembe veszik a csirkék egészségéhez és jólétéhez kapcsolódó tulajdonságokat; valamint
    • a hatályos jogszabályok az állatjóléti mutatók nyomon követésére szolgáló rendszerről rendelkeznek, amelyek alaposabbak kihasználhatók a genetikai szelekció összefüggésében.
  • 2018-ban a Bizottság jelentést tett közzé a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról és annak a hústermelés céljából tartott csirkék jólétére gyakorolt hatásáról, valamint a jóléti mutatók kidolgozásáról.

Állandó Bizottság

A Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága támogatja a Bizottságot az irányelv végrehajtásában.

Módosítás

Az agrár-élelmiszerláncra vonatkozó uniós szabályok végrehajtásáról szóló (EU) 2017/625 rendelet (lásd az összefoglalót) bevezette az 1/2005/EK rendelet kisebb módosításait. A módosító rendelet az ellátási lánc valamennyi különböző szegmensében (beleértve az állatjólétet is) ugyanazon jogi keret alá vonja a hatósági ellenőrzéseket. Emellett új uniós állatjóléti referenciaközpontok létrehozásáról is rendelkezik. Ezek a központok tudományos és technikai tanulmányokat készítenek, képzéseket tartanak, hozzáférhetővé teszik a kutatási eredményeket, és tudományos és technikai tanácsadást nyújtanak a tagállamoknak. Egy végrehajtási jogi aktus, a Bizottság (EU) 2019/1685 végrehajtási rendelete uniós referenciaközpontot jelölt ki a baromfik és más kistestű haszonállatok tekintetében.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2007. augusztus 1. óta hatályos, és a tagállamok nemzeti jogába 2010. június 30-ig kellett átültetni.

HÁTTÉR

További információk:

KULCSFOGALMAK

Keltetőállomás. Az az épület, ahol a baromfitojások keltetését végzik, gyakran mesterséges körülmények között, keltetőgépek alkalmazásával.
Állománysűrűség. Az egyszerre egy adott ólban lévő csirkéknek a hasznosítható terület négyzetméterére számított teljes élősúlya.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2007/43/EK irányelve (2007. június 28.) a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról (HL L 182., 2007.7.12., 19–28. o.).

A 2007/43/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2019/1685 végrehajtási rendelete (2019. október 4.) a baromfik és más kistestű haszonállatok tekintetében az állatjóléttel foglalkozó európai uniós referenciaközpont kijelöléséről (HL L 258., 2019.10.09., 11–12. o.).

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2007/43/EK irányelv alkalmazásáról és a hústermelés céljából tartott csirkék jólétére gyakorolt hatásáról, valamint a jóléti mutatók alakulásáról (COM(2018) 181 final, 4.13.2018).

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a genetikai szelekciónak a hústermelés céljából tartott csirkék jólétére kifejtett hatásáról (COM(2016) 182 final, 2016.4.7.).

utolsó frissítés 09.11.2021

Top