A rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló kerethatározat

Ennek a kerethatározatnak az a célja, hogy biztosítsa a hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetések kiszabását a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes súlyos megnyilvánulásainak szankcionálására az Európai Unión (EU-n) keresztül. Célja továbbá az is, hogy fejlessze és ösztönözze az igazságügyi együttműködést ezen a területen.

JOGI AKTUS

A Tanács 2008/913/IB kerethatározata (2008. november 28.) a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről [Hivatalos Lap L 328., 2008.12.6.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a 96/443/IB együttes fellépést követő kerethatározat az uniós országok törvényeinek és rendelkezéseinek további közelítésére szolgál a rasszizmus és idegengyűlölet egyes megnyilvánulásait érintő bűncselekmények tekintetében. A rasszista és idegengyűlölő magatartás egyes súlyos megnyilvánulásainak minden uniós országban bűncselekménynek kell minősülnie, és hatékony, arányos, valamint visszatartó erejű büntetéseket kell kiszabni rá.

Ez a kerethatározat minden olyan bűncselekményre kiterjed, amelyet:

• az Európai Unió (EU) területén követtek el, beleértve az információs rendszereken keresztül elkövetett bűncselekményeket;
• egy uniós ország állampolgára követett el, illetve az adott uniós ország területén letelepedett jogi személy javára követték el. Ennek érdekében a kerethatározat bizonyos kritériumokat határoz meg a jogi személyek felelősségének megállapítására.

„Gyűlöletbeszéd”

Az alább felvázolt viselkedésformák bűncselekményként büntetendőek:

• nyilvánosság előtt erőszakra vagy gyűlöletre uszítás faji, bőrszín szerinti, származás szerinti, vallás, meggyőződés, illetve nemzeti, etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott személyek csoportjával vagy ilyen csoport valamely tagjával szemben;
• a fent említett bűncselekmény, amikor arra röpiratok, képek vagy egyéb anyagok nyilvános terjesztése vagy forgalmazása révén kerül sor;
• a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának 6., 7., illetve 8. cikkében meghatározott népirtás, emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmény, illetve a Nemzetközi Katonai Törvényszék chartájának 6. cikkében meghatározott bűncselekmények nyilvánosság előtti védelmezése, tagadása vagy súlyosan jelentéktelen színben való feltüntetése, amennyiben az adott cselekményt olyan módon valósítják meg, hogy az ilyen csoport vagy annak valamely tagja ellen erőszakra vagy gyűlöletre való uszításra alkalmas.

A fent említett bűncselekmények elkövetésére való felbujtás és azokban való bűnrészesség is büntetendő.

E felsorolt bűncselekményekre tekintettel az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy azokat:

• hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetésekkel;
• legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálják.

A jogi személlyel szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetések legyenek alkalmazhatóak, ideértve a pénzbüntetést vagy pénzbírságot is. Ezenfelül a jogi személyek büntethetők:

• állami kedvezményekből és támogatásokból való kizárással;
• üzleti tevékenység gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltással;
• bírósági felügyelet alá helyezéssel;
• bíróság által elrendelt felszámolással.

A rasszista és idegengyűlölő cselekmények kivizsgálása és üldözése nem függhet a cselekmény sértettjének feljelentésétől vagy a büntetőeljárás megindítására vonatkozó indítványától.

„Gyűlölet-bűncselekmény”

A rasszista és idegengyűlölő indíték súlyosbító körülménynek számít minden esetben, illetve az ilyen indíték figyelembe vételére fel kell hatalmazni a bíróságokat a büntetések kiszabásánál.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és Tanácsnak a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB tanácsi kerethatározat végrehajtásáról [ COM(2014) 27 final , 2014.1.27. - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

E jelentés arra a tényre hívja fel a figyelmet, hogy számos olyan uniós ország van még, amely nem ültette át teljesen és/vagy megfelelően a kerethatározat valamennyi rendelkezését, különösen egyes nemzetközi bűncselekmények tagadásának, védelmezésének és súlyosan jelentéktelen színben való feltüntetésének a bűncselekményére vonatkozó rendelkezéseket.

Az uniós országok többségében hatályban vannak olyan rendelkezések, amelyek bűncselekménynek nyilvánítják a rasszista és idegengyűlölő erőszakos cselekményre és gyűlöletre való nyilvános uszítást, több uniós ország azonban nem teljesen ülteti át a kerethatározat által lefedett bűncselekményeket. A rasszista és idegengyűlölő indíték, valamint a jogi személyek felelőssége és a joghatóság megközelítésének tekintetében is maradtak még hiányosságok.

A Bizottság a kerethatározat maradéktalan és megfelelő átültetésének biztosítása céljából 2014-ben kétoldalú párbeszédeket fog kezdeményez a tagállamokkal.

utolsó frissítés 15.06.2014