This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Taxation of interest and royalty payments made between associated companies
A társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések adóztatása
A társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések adóztatása
- Date of last review:
- 04/07/2018
- Author:
- Az Európai Unió Kiadóhivatala
- Responsible entity(ies):
- Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság
- Summarised document(s):
- Summary code:
-
-
21.01.00.00 Közvetlen adózás
- 22.08.00.00 Adózás
-
21.01.00.00 Közvetlen adózás
- EUROVOC descriptor:
- Directory code:
-
- 09.20.30.00 Adózás / Közvetlen adók / A kettős adóztatás elkerülése
- 17.10.00.00 A vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok / Társasági jog
A társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések adóztatása
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?
Az irányelv célja a társult vállalkozások* közötti fizetések tisztességes adóztatásának biztosítása a különböző uniós országokban, elkerülve a kettős adóztatást az uniós országok között. Az irányelv hatálya a következőkre terjed ki:
FŐBB PONTOK
Az irányelv célkitűzése az, hogy megszüntesse az EU-n belüli forrásországban beszedett adókat, míg az EU-beli címzett ország megadóztatja azt a kifizetést.
Ezért a fő cél annak biztosítása, hogy a kifizetések egynél több országban ne adózzanak (kettős adóztatás).
Egy uniós országban az ott keletkezett kamat- és jogdíjfizetések mentesülnek minden, abban az országban, azokra a kifizetésekre kivetett adó alól, amennyiben a kamat vagy a jogdíjak haszonélvezője*:
Az irányelv melléklete tartalmaz egy listát azokról a cégtípusokról, amelyekre az irányelv vonatkozik. Az irányelv módosult, hogy figyelembe vegye a 2004-ben, 2007-ben és 2013-ban csatlakozott országok cégeinek típusait.
Ha egy társult vállalkozás vagy állandó telephely többletadót fizet a kamatokra és jogdíjakra egy uniós országban, amely nem az ő országa, kérelmeznie kell a visszatérítést. Annak az országnak, amely a többletadót visszatartotta, a kérelem és az azt alátámasztó, a társaságtól vagy az állandó telephelytől indokoltan kért információk kézhezvételétől számított 1 éven belül vissza kell a pénzt fizetnie. Ha a visszatartott adó visszatérítése ezen az időtartamon belül nem történt meg, a társaság vagy állandó telephely jogosulttá válik (a jelzett év letelte után) a nem visszatérített adó után fizetendő kamatokra. A kamat kiszámítása a szóban forgó országban a nemzeti kamatlábnak megfelelő, saját törvényei alapján hasonló esetekben alkalmazott kamatlábbal történik.
Ez az irányelv nem zárja ki a csalások és visszaélések megelőzéséhez szükséges hazai vagy egyezményeken alapuló szabályok érvényesítését. Az uniós országok visszavonhatják az irányelv által biztosított előnyöket, vagy megtagadhatják azok alkalmazását azon ügyletek esetében, ahol a fő motívum vagy az egyik fő indíték az adócsalás, adóelkerülés vagy visszaélés.
Bizonyos országok egy ideig haszonra tettek szert az átmeneti szabályok révén, ami késleltette az irányelv alkalmazását.
A Nemzetközi Adóügyi Dokumentációs Központ 2006-ban felmérést készített az irányelv megvalósításáról az Európai Bizottság számára, és a Bizottság 2009-ben közzétette saját jelentését annak működéséről. 2011-ben a Bizottság elfogadott egy javaslatot az irányelv átdolgozására, azzal a céllal, hogy bővítse annak hatókörét, és elkerülje az olyan helyzeteket, amikor adnak adókedvezményt, de a vonatkozó jövedelem valójában nem adóköteles (kettős nem-adóztatás).
MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?
Az irányelv 2003. június 26. óta hatályos, az uniós országok nemzeti jogába pedig 2004. január 1-ig kellett átültetni.
HÁTTÉR
További információk:
- Határokon átnyúló kamat- és jogdíjfizetések adóztatása az EU-ban (Európai Bizottság).
KULCSFOGALMAK
- a mozifilmeket és a szoftvereket,
- bármely szabadalmat,
- a védjegyet,
- a mintát vagy modellt,
- tervet,
- titkos képletet vagy eljárást, illetve az ipari, kereskedelmi vagy tudományos berendezésekre vonatkozó információkat.
Az ipari, kereskedelmi vagy tudományos berendezések használatáért vagy használatuk jogáért fizetett összegek jogdíjaknak minősülnek.
- legalább 25%-os közvetlen részesedéssel rendelkezik a másik vállalkozás tőkéjében, vagy
- egy harmadik cég legalább 25%-os közvetlen részesedéssel rendelkezik mindkét vállalkozás tőkéjében.
Állandó telephely esetén, ha a kifizetés ténylegesen összefüggésben van azzal az állandó telephellyel.
- egy uniós ország jogrendjének megfelelően hozták létre (vagyis bejegyzett székhelye, központi adminisztrációja vagy üzleti tevékenységének legfontosabb helyszíne az EU-n belül van, valamint tevékenységei ténylegesen és folyamatosan kapcsolódnak az adott ország gazdaságához);
- abban az uniós országban illetőséggel rendelkezik;
- a társasági adó alanya.
FŐ DOKUMENTUM
A Tanács 2003/49/EK irányelve (2003. június 3.) a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről (HL L 157., 2003.6.26., 49–54. o.)
A 2003/49/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Javaslat – A Tanács irányelve a különböző tagállambeli társult vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetések közös adózási rendszeréről (COM(2011) 714 végleges, 2011.11.11.)
utolsó frissítés 04.07.2018
