A felszíni vizekre vonatkozó környezetminőségi előírások

FŐBB PONTOK

Az irányelv környezetminőségi előírásokat állapít meg az elsőbbségi anyagok és nyolc másik szennyező anyag tekintetében. Ezek az anyagok magukban foglalják a kadmium, az ólom, a higany és a nikkel fémeket és ezek vegyületeit, a benzolt, a poliaromás szénhidrogéneket és számos peszticidet. Ezen elsőbbségi anyagok közül számos veszélyesnek minősül.

A 2008/105/EK irányelvben megállapított EQS-ek határértékek az elsőbbségi anyagok és nyolc másik vízben (vagy biótában²) található szennyező anyag koncentrációjára vonatkozó korlátok, vagyis olyan küszöbértékek, amelyeket nem szabad meghaladni, ha el akarjuk érni a jó kémiai állapotot. Két típusú vízügyi előírás létezik

• Az érintett anyag egy éves időszak alatt végzett mérésekből számított átlagos koncentrációjára vonatkozó küszöbérték. Ennek az előírásnak a célja biztosítani a védelmet a vízi környezetben található szennyező anyagoknak való tartós kitettséggel szemben;
• az érintett anyag megengedhető koncentrációjának felső határa, vagyis bármely egyedi mérés felső határa. Ennek az előírásnak a célja, hogy védelmet biztosítson a rövid távú kitettséggel, vagyis a csúcskoncentrációkkal szemben.

Az EQS-ek eltérők a következők esetében:

• szárazföldi felszíni (folyók és tavak);
• egyéb felszíni vizek (átmeneti, parti és területi vizek).

Az uniós tagállamoknak biztosítaniuk kell az EQS-eknek való megfelelést. Intézkedéseket kell tenniük továbbá annak biztosítására, hogy az üledékben és/vagy a biótában jellemzően felhalmozódó anyagok koncentrációja ne növekedjen jelentősen.

2013/39/EK irányelv

A 2013/39/EU irányelv a 33 eredeti elsőbbségi anyag közül hét esetében aktualizálta az EQS-eket az érintett anyagok tulajdonságaira vonatkozó legújabb tudományos és technológiai ismeretekkel összhangban.

E hét meglévő elsőbbségi anyagra vonatkozó felülvizsgált EQS-eket először a tagállamok vízgyűjtő-gazdálkodási terveikben kellett figyelembe venni 2015. december 22-től kezdődően abból a célból, hogy sikerüljön elérni az érintett anyagok tekintetében a felszíni vizek jó kémiai állapotát 2021. december 22-ig.

Tizenkét újonnan azonosított elsőbbségi anyagot tartalmazott, amelyek EQS-eit figyelembe kellett venni a kiegészítő megfigyelési programok kialakításakor és a 2018 végéig az Európai Bizottságnak benyújtandó előzetes intézkedési programokban, azért, hogy az érintett anyagok tekintetében 2027. december 22-ig megvalósuljon a felszíni víz jó kémiai állapota.

Megfigyelési lista

A 2013/39/EU irányelv előírta továbbá, hogy a Bizottság állítsa össze azon anyagok megfigyelési listáját, amelyek tekintetében uniós szintű monitoringadatokat kell gyűjteni, a prioritási sorrend jövőbeli megállapításainak támogatása céljából. Az (EU) 2022/1307 végrehajtási rendelet megállapítja a legfrissebb megfigyelési listát.

Keveredési zónák

A 2008/105/EK irányelv továbbá előírja a tagállamok számára, hogy jelöljenek ki keveredési zónákat azon kiürítési pontok közelében, ahol az EQS-eket meg lehet haladni, feltéve, hogy a felszíni víztest többi része megfelel az előírásoknak. Ezeket a területeket egyértelműen meg kell határozni a vízügyi keretirányelvvel összhangban elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben.

Készletek

Az uniós tagállamoknak minden egyes vízgyűjtőkerületre nyilvántartást kell készíteniük a kibocsátásokról, bevezetésekről és veszteségekről az irányelv I. mellékletének A. részében felsorolt valamennyi anyag tekintetében. E nyilvántartás alapján a Bizottság ellenőrzi, hogy történt-e előrehaladás a következő célok elérése felé:

• az elsőbbségi anyagokból származó szennyezés fokozatos csökkentése; és
• az elsődleges veszélyes anyagok kibocsátásainak, bevezetéseinek és veszteségeinek megszüntetése vagy fokozatos kivonása.